Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

M. 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. október 38. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet Az egységes szocialista parasztság kialakulásáért (Folytatás a harmadik oldalról) 8. A szocialista gazdálko­dós évei mélyreható válto­zást hoztak a falu társadal­mi életében — folytatta az előadó. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben a következőket olvashatjuk er­ről: „A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a leg­fontosabb lépés az egysé­ges szocialista szövetkezeti parasztság kialakítása út­ján. Lerombolta azokat az osz­tálykorlátokat, amelyeket a magántulajdon és a kisáru- termelés emelt a múltban a parasztság különböző rétegei közé, megszüntette a paraszt­ság belső osztálytagozódá­sát”. Rendkívül sok minden rejlik e rövid mondatokban. A marxista agrárirodalom hatalmas tára elemzi, fejte­geti, hogyan lesz, hogyan lehet a kapitalizmus által szétszórt, szétforgácsolt kis- pareella rabjaiból egységes osztály, a szocialista társa­dalom egységes paraszti osz­tálya. S nekünk három esz­tendő rendelkezésünkre állt, hogy ebben a folyamatban benne éljünk, megfigyeljük, s mi több, ezt a folyamatot a pártmunka eszközeivel se­gítsük. Ezt a folyamatot a pártszervezetek különösen két oldalról tudják segíteni, gyorsítani éspedig: Egyik a gazdasági oldal. A kisparcellás parasztok azért jöttek be a szövetke­zetekbe, mert komolyan vették, hogy a nagyüze­mekben jobban lehet élni. Őket ez a meggondolás hoz­ta be elsősorban. Ezért bent az szilárdítja meg őket, ha belátható időn belül ezt elérik és tovább jutnak rajta. Ez a megszilárdítás a szövetke­zeten belül a termelés front­ján, a nagyobb termelékeny­ség útján érhető el. A párt gazdaságszervező munkájá­nak itt a jelentősége szö­vetkezeten belül Másik a nevelés, a felvi­lágosítás oldala. Itt nem ar­ról van szó, hogy arról győz­zük meg a szövetkezetben bentlévő parasztembereket, hogy ,.nem lehet a szövet­kezetből kilépni”. Többről van itt szó. Meddig juthatott él * na- rasztság a kapitalista viszo­nyok között nézetben, szem­léletben, felfogásban, világ­nézetben? — Most ne azokat nézzük, akiket a marxiz­mus—lenini zmua forradalmi szelleme ragadott magával, mert azok nézetben, szemlé­letben túljutottak a birtokos paraszt szemléletén. A nagy többségről van szó, akiknek világnézete, világszemlélete a négy-hat hold határáig ter­jedt, vagy annyival terjedt rajta túl, amennyivel növel­ni szerette volna ezt a föld­területet. Az elkülönülés, a mindenkitől való tartózko­dás, a magáramaradotfaág ér­zése és szemlélete, ez uralta a parasztság tömegeinek fel­fogását És most három éve Szol­nok megyében a falu lakos­sága a termelőszövetkezetek­ben van. Milyen régi kötelé­kek oldódtak fel, milyen új kötelékek alakultak ki és születtek azóta? És milyen további kötelékek feloldásá­ban kell segítenünk, közre­működnünk a politikai mun­ka eszközeivel az elkövetke­ző években? A proletárdiktatúra megte­remtése utáni időszakra a munkás-paraszt szövetségben az általunk jól ismert lenini hármas jelszó volt az irány­adó. A formulát ismerik az elvtársak. Ezt mi jól megta­nultuk, falusi elvtársainkkal is jól megtaníttattuk. Csak azt nem sikerült jól megta­nulni és jól megtanítani, hogy minden jelszónak meg­van a maga mély értelme, tartalma, de megvan alkal­mazhatóságának, érvényessé- az ideje ia> A lenini hármas jelszót a mi helyze­tünk akkor haladta túl, ami­kor a falu lakossága előtt a szövetkezetek kézzelfogha­tóan megjelentek, agitáltak magukért, produkálták és mutatták az új életet Addig, amíg nem voltak meg, vagy csak nagyon kis számban voltak szövetkezetek, nem le­hetett kisparcellás parasztot a jómódú középparaszttal és a kulákikal együtt szövetke­zetbe vinni. Akkor a kalá­kák is, meg még a közép- parasztok is nem be akartak lépni a szövetkezetbe, hanem meg akarták állítani a fejlő­dés útját Akkor sorolni kel­lett, hogy kikkel kezdhetjük el a falu átalakításának nagy munkáját kire támaszkodhat a munkásosztály, kit kell szövetségesnek hívni és kik ellen kell harcolni. Amikor a szövetkezetek nagyobb számban létrejöttek és tag­jaik boldogultak, gazdagod­tak, a falu közvéleménye a szövetkezet felé fordult. Ak­kor a középparasztok is ás a kulákok is a helyzet ki­használásán törték a fejüket És akkor már meg lehetett engedni és meg is kellett en­gedni, hogy a dolgozó parasz­tok elbírálása alapján a ku­lak beléphessen a szövetke­zetbe. Megtörtént az átszervezés, érvényét vesztette a régi tagozódás. Ezért a régi szerint sorolni a szövetke­zeti gazdákat nem helyes, sőt káros tevékenység lenne. Ma még előfordul egyik-má­sik helyen a régi alapon va­ló megkülönböztetési Nem egy termelőszövetkezetből vannak adataink, ahol a régi jelzőt még használják. Ah­hoz, hogy a régi tagozódás minden maradványa eltűn­jön, hosszú idő kell és ben­ne a pártszervezeteknek van az elsődleges és a legna­gyobb szerepe. A termelés, a gazdasági eredményekkel együtt a marxizmus—leniniz- mus tanításán alapuló tá- gabb, szélesebb politikai lá­tókör, világszemlélet, na­gyobb szakmai tudás, mű­veltség, ez az út az, ame­lyen a szövetkezeti parasz­tok között mindennemű el­lentmondás. ellentét megszű­nik és amelyen a szocialista társadalom egységes szocia­lista parasztsága ki fog ala­kulni És most már a mérték csak egy lehet: a magatar­tás, a felfogás, a közöshöz, a közösséghez és a munká­hoz való viszony, a munká­ban való részvétel. És eh­hez nem elég a mindennapi term élőmunkára való mozgó­sítás. Nagyobb távlatban kell megalapozni a politikai, kul­turális nevelőmunkát a ter­melőszövetkezetekben. Éhhez a feltétel adott. A több, mint 80 000 felszabadulás előtti gazdaságban futkoshatott, szaladozhatott volna bárki is és mégsem sikerült volna egységes felfogást, nézetet te­remteni, mert a kisparcella mezsgyéje ezt megakadá­lyozta. Adva vannak a feltételek úgy is, hogy a híradó és pro­paganda eszközök behálóz­zák a falut. Rádió, televízió, sajtó van mindenütt Egyik- nek-másiiknak a munkáján persze javítani kellene. Az írók és költők annakidején nagyon nekibuzdultak a pa­raszti ingadozás ábrázolásá­nak. Ezen nem is nagyon jutottak eddig túl. Pedig a szövetkezetek en belül a szo­cialista gazdálkodás éveiben mennyi más jellemzője ala­kult már ki a parasztember lélekvilágának. Ahhoz tehát, hogy a mai szövetkezeti parasztságból kialakuljon az egységes szo­cialista paraszti osztály, a termelés, a gazdálkodás to­vábbi fellendítése, a politi­kai és kulturális nevelőmun­ka fokozása útján lehet el­jutni. És ez a jövő feladata. 9. A termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete nem olyan, amilyenre terveztük, azon­ban ijedelemre, kétségbeesés­re nincs ok. Ügyelni kell na­gyon arra, hogy az alapokat ne ingassák meg. Ha most bizonyos csökkenés állt is be az egy tagra eső jövedelem­ben, szövetkezeti gazdáink ezt megértik, tudják, miből következett. Veszedelmes lenne, ha a jövő évi terme­lés alapjait ingatnák meg. így állunk falun, tisztelt elvtársiak. A három évnek nagyon sok és gazdag ta­pasztalata gyűlt össze. Fa­lusi elvtársaink nagyon keményen dolgoztak a ter­melőszövetkezetek megszi­lárdításában, megerősítésé­ben és tegyük hozzá, na­gyon keményen dolgoztak a városi elvtársa ink is. Nem­csak a megye munkásai, üze­mei, hanem a budapesti XIV. kerületi üzemek kommunis­tái, patronálod is derek as munkát végeztek. A zuglói elvtársafc nagyon komolyan vették és veszik a Központi Bizottságtól kapott megbíza­tást Az üzemek vezetői, a pat­ronálok nem kis számban valóságban együtt élnek a szövetkezeti gazdákkal. Megosztják a munkát és nagyon komoly támogatást adnak anyagiakban is, politikailag is. Javadom, hogy pártértekezletünk fejez­ze ezért ki köszönetét a zug­lói elvtáreaknak. Az „egy nyelven beszélés- nek”, egységes erőfeszítés- nek gyümölcse, eredménye az, ami a szövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdításá­ban, előrehaladásában tény­ként jelentkezik. Mezőgazdaságunkban a jö­vő terved kialakultak. Ennek keretében a következőket kell megoldani: A jövő tervei Az ötéves terv során 1961. és 1965. között a megye me­zőgazdaságának össz-hozamát 27—30 százalékkal kívánjuk emelni. Az első két esztendő nem sikerült jól, s ez vissza­vet bennünket. A hátralévő három évben ezt is ellen­súlyozni keli A növénytermelés fokozá­sának fő útja a talaj ok­szerű művelése, a talajerő tervszerű visszapótlása, a mélyművelés, talajjavítás, a komplex vízgazdálkodás, berane a nagyarányú öntözés- fejlesztés, szakosítás ás a kemdzálás. Az állattenyésztés frontján sítését. Külön nagy gondot és figyelmet kell fordítani az állattenyésztés gépesí­tésére. Fel kell dolgozni a terme­lőszövetkezetek közötti vál­lalkozás eddigi tapasztalatait, felkutatod, kidolgozni a tsz- kösá vállalkozás fejlesztésé­nek irányát A jövőben a specializálásnek is a tsz-közi vállalkozásoknak a figyelem­be vételével kell eszközölni a nagyobb beruházásokat, állattenyésztő telepek, hizlal­dák, baromfitelepek, öntöző- csatornák építését és nem utolsó sorban gépi beruházá­sokat, gépesítést is. Tovább kell fejleszteni az anyagi ösztönző módszere­ket a növénytermelés és állattenyésztés minden ágazatában. Tovább kell szélesíteni a párt munkáját a termelőszövetkezeten be­lül a tagság felvilágosí­tása, politikai, szakmai és kulturális nevelése ér­dekében. Most nagyon fontos, hogy az őszi feladatokat jól old­juk meg, időben vessük el a gabonát, takarítsunk be és takarmányozásra tegyünk al­kalmassá minden növényi maradványt, alakítsunk ki a takarmánygazdálkodásban szigorú rendet és fösvény­séggel határos takarékossá­got Készüljünk fél az 1962-es esztendő zárszámadására és a téli nagy politikai, szak­mai nevelő munkára. Pártbizottságunk úgy látja, ha az erőket továbbra is összpontosítani tudjuk a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésére, a termelőszövetkeze­tek további politikai, gazda­sági megszilárdítására, a kö­vetkező éveikben minden ed­diginél nagyobb eredménye­ket érhetünk eL A kultúrális munka eredményei és feladatai Tisztelt Párt értekezlet A Központi Bizottság kon­gresszusi irányelveiben sze­repel a következő: „A szo­cializmus alapjainak leraká­sa után az a feladat, hogy tegyük teljessé a szocializmus győzelmét, építsük fel ha­zánkban teljesen a szocia­lista társadalmat”. MSt jelent a továbbiak­ban a fejlett szocialista tár­sadalom építése, a szocializ­mus győzelmének teljessé tétele? — Sok mindennel együtt jelenti a következő­ket: 1. Szüntelen és gyors előre­törés a termelés területén, a termelés szakadatlan no­velise, a technika fejlődése, a munka termelékenységé­nek emelése útján. Ez az alapja mindennek. Ezt nem lehet alárendelni semminek, de ennek keH alárendelni mindent, mert végső soron ennek függvénye az összes többi. Ennek függvénye az életszínvonal, a kultúra, a műveltség. Ezért nekünk me­gyeikig is az elkövetkező időben a termelés gyors és hatha­tós emelése a fő tenniva­lónk iparban, mezőgazda­ságban egyaránt. í. Az emberek fejében, gondolkodásában, világnéze­tében is győzelemre kell vinni a szocializmust. A VII. kongresszuson született meg az a gondolat, ami hosszú időn keresztül érvé­nyes lesz még a munkára. Így hangzik ez: „Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni. tanulni és gon­dolkodni”: Ez a feladat tel­jes nagyságban most jelent­kezik: A mögöttünk lévő három esztendőben született meg az új oktatási reform-törvény, amellyel nem kisebb célt akarunk elérni, mint az iskolát olyan oktató, nevelő intézménnyé fejleszteni — kezdve az általános iskolák­tól —, ahol a felnövekvő ifjú nemzedék felkészül és képessé válik a fejlett szo­cialista társadalom építésé­vel járó nagy feladatokra; széles látókörre, nagy tárgyi ismeretekre tesz szert és ma­gatartásban, életfelfogásában is szocialista emberré válik. Csáki élvtárs ezután kitért a reformtörvény-tervezet, il­letve a jóváhagyott törvény vitájára, ismertette a poli­technikai oktatás anyagi alapjainak megvalósításáért tett erőfeszítéseket. Beszélt az iskolán belüli világnézeti nevelés eredményeiről, majd így folytatta: Igen nagy jelentőséggel bir. hogy tanuló ifjúságunk 80 százaléka tagja az ifjúsági — az úttörő és az iskolai KISZ >— szervezeteknek. Ezek a szervezetek — noha még sok javítanivaló van munkájukban — lényegesen segítik az ifjú nemzedék ne­velését. Az általános iskola Vili. osztályát 1962-ben a tankö­teleseknek 82 százaléka vé­gezte el, s a végzős nyolcadi­kosoknak mintegy 40 száza­léka ment tovább középis­kolákba.- Országosan az arány ennél is jobb, de már ez is óriási előrehaladás. Felnőtt falusi dolgozóink több mint 70 százalékának nincs meg a VIII. általános iskolai végzettsége. Néhány esztendőn belül már a fel­nőttek között is egészséges változás következik be is­kolai végzettség szempont­jából — részben azért, mert a mai fiatalok többségükben elvégzik a VIII. általános osztályt, részben — mert a felnőttek is egyre nagyobb számban vesznek részt a dolgozók különböző iskolái­ban. Jelenleg például 7934 felnőtt tanul általános és középiskola esti és levelező tagozatán megyénkben. Az előrehaladás mellett egy sor hátráltató tényező is van, Ilyenek: i Bár folyik a tanteremfej- lesztés, nem tudunk az igény­nyel lépést tartani; Az isko­lák zsúfoltak, amit még fo­kozott a politechnikai okta­tás bevezetése, a helyiségek ezzel járó Igénybevétele. X középiskolába jelentkezők el­helyezése egyre nagyobb ne­hézségekbe ütközik. Kevés a szakosított nevelő és álta­lában mindenütt alsó és fel­ső tagozaton nevelőhiánnyal küzdünk. Ezek megoldása újabb erőfeszítést, az egész iskolai oktatás, nevelés a pártszer­vektől sokoldalú munkát követel meg. Az előadó a továbbiakban a kulturális érdeklődés meg­növekedésére jellemző ada­tokat és tényeket sorakozta­tott feh A dolgozók látóköre, néze­te. szemlélete a háromeszten­dős politikai, ideológiai és kulturális munka eredmé­nyeként jelentős változáson ment át. A falusi nevelés, a kulturális munka az előreha­ladás ellenére elmaradt a követelményektől. Az isme­retterjesztésben sok a fölös­leges tartalmatlan anyag. A rendezvények gyakran ala­csony színvonalúak, tartal­matlanok, szürkék. Nem ké­pesek a mai életet ábrázolni* gyakoriak még mindig a kis­polgári ízléshez igazodó gics- csek. A kulturális munka fel­adatainak eredményes meg­oldása megköveteli, hogy a jövőben a pártszervezetek behatóbban foglalkozzanak ezzel a területtel; Adjanak útmutatást az állami, társa­dalmi és tömegszervezetek kulturális tevékenységéhez és kérjék azt számon. Vilá­gosan kell látni, hogy x fejlett szocialista társa­dalom építésének Idősza­kában 1— a termelés kérdé­seivel együtt — eszei a pártszervezeteknek rend­szeresen és behatóan keH foglalkozni, 3. A szocializmus győzel­mének teljessé tételébe bele­tartozik az emberről való gondoskodás magasabb szint­re emelése. A mögöttünk lé­vő három esztendőben e té­ren igen sok és nehéz fel­adatot oldottunk meg siker­rel. Ilyenek voltak: A lakosság ellátása — kereskedelem 1956-ban, 1957-ben a 17 százalékos életszínvonal emelésének a termelés front­ján utólag kellett megterem­teni az anyagi alapjait. Ez megtörtént. Azóta a három­éves terv keretében ismét 16.1 százalékkal növekedett a dolgozók reáljövedelme és több mint 18 százalékkal az egy főre eső fogyasztás. Pár tunk, kormányunk egész sor intézkedést foganatosított a kis keresetű dolgozók és ala­csony nyugdíjjal rendelkezők anyagi helyzetének javításá­ra. Több dolgozó kategóriá­ban — így például orvosok­nak, egészségügyi dolgozók­nak, pedagógusoknak ren­dezte a kormányzatunk idő­közben a jövedelmét. Ugyan­akkor a párt és kormányzat látja, hogy itt vannak még problémák. Látjuk például magunk is, hogy a mezőgaz­daságban három esztendőben egymás után bekövetkezett aszály miatt a családok — mindenekelőtt a városi csa­ládok — anyagi helyzete nehezült A zöldség, a bur­gonya, a gyümölcsellátás ma nehezebb, s ezt az állapotot sokszor lelkiismeretlen kufa- árusok ki is használják. Két dolgot kell e tekintet­ben megoldani. Az egyik az, hogy szervezzük meg a jobb ellátást, a piacot. Ami meg­termett, azt juttassuk el köz­vetlenül — láncoló közbelé­pése nélkül — a dolgozók­hoz. A másik az, hogy gyor­sabban meg kell vetni az alapját a lakott helyek, min­denekelőtt a városok körüli zöldség, gyümölcs és más mezőgazdasági termékekkel való közvetlen ellátásnak. Ilyen szempontból Szolnok, Jászberény, Törökszentmik- lós körül az elkövetkező években ki kell alakítanunk olyan övezetet, ahonnan a város lakosságát mindenkor el tudjuk látni a szükséges zöldségfélékkel. Ellátó kereskedelmünk alapjában jól dolgozik, nö­vekszik nemcsak az áru­mennyiség, forgalom, hanem a választék és javul a kiszol­gálás is. 1959-ben 2,2 milliárd, 1961- ben pedig 2,4 milliárd for­galom bonyolódott le a ke­reskedelem útján. A kiszolgálásban, a vevőszol­gálatban még további javí­tásra van szükség. Más problémák is vannak. Növekszik a háztartási gé­pek, műszaki eszközök, el­adása, de nincs teljesen meg­oldva azok garanciális ellen­őrzése, javítása. Hányszor kell becipelni például egy televíziót garan­ciális időn belül is a vásár­lónak. És meddig kell rá várni? — Ezek a problémák is megoldásra várnak. Nem szívességről van szó, hanem kötelesség teljesítéséről, em­berek ügyeivel való törődés­ről. A különböző szolgáltató egységek mégis sokszor úgy lépnek fel, mintha az állam­polgár nekik alárendelt sze­mély lenne. Egészségügy A beszámolás időszakában | Ez rendkívül nagy munkát, a megye lakosságának közel I energiát, erőfeszítést köve- 98 százaléka biztosított lett. j (Folytatás az 5. oldalon) sem törekszünk az ötéves terv hátralévő évedben ! nagyarányú számszerű fej lesztésre. A fő feladat a ho zamok növelése. Különösei nagy figyelmet kell fordítan az áruhústermelésre. Sertés bői az idei 165 000-rel szem ben mintegy 290 000-ret kel az ötéves terv utolsó esz­tendejében népgazdaságunk­nak átadná. Tovább kel' emelni a baromfi áruhús­termelést az ötéves tervünk­ben meghatározott ütembei és mértékben. Tovább keB folytatni t termelőszövetkezetek gépe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom