Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
1962 október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról.) telt egészségügyünktől. Az egészségügy dolgozói, orvosok, szakkáderek, ápolók, sikerrel oldották meg a hirtelen nagy létszámban jelentkező vizsgálatokat, gyógyítási feladatokat. A felszabadulás előtt Szolnok megye az országon belül még az átlagosnál is súlyosabb helyzetben volt a TBC fertőzés, TBC megbetegedés szempontjából. Az e területen dolgozók, orvosok egészségügyiek — nem utolsó sorban az őket segítő, irányító tanácsi szervek — munkáját dicséri, hogy 1961-ben megyénk megkapta a Korányi vándor-serleget. Rendkívül sok még a jogos panasz az egészségügyi ellátást illetően. Ez részben objektív okokból következik. Miközben ezek megszüntetésére nagy erőfeszítéseket teszünk, tovább kell javítani az egészségügyi dolgozók munkáját. Senki nem vitathatja, hogy a párt- és a kormány politikájának minden mozzanata, minden cselekedete a dolgozó emberről való mélységes gondoskodást hordja magában. De ennek a politikáinak va- lóraváltása felelősségérzetet gondosságot követel a vezetőktől, tisztségviselőktől. Az üzemek szociális-, baleset- és munkavédelmi helyzetét vetjük itt fel. Egyelőire, sajnos, nem csöikken a balesetek száma. Nem elég a mechanikus kioktatás. — Baleset után rokkantság, vagy özvegyek, árvák maradnak. A tőkés társadalom ezt a kérdést másként kezelte. Az üzem vezetői és a munkások egymással szemben álló, ellentétes érdekű felek voltak. Ha baleset érte a munkást, a tartalék munkanélküli seregből mást állítottak a helyébe. A tőkést ez kevésbé zavarta. De most, az igazgatók, műszaki emberek és a gépen dolgozók egy és ugyanazon érdekű emberek. Ilyen szempontból következetesebb, szigorúbb munkát kell az üzemekben megvalósítani. Tanácsaink és tanácsi szerveink sok és nehéz munkájában egyik legsikerültebb, egyik legnagyobb eredményt hozó a város- és községpolitikai munka. Évenként megközelíti a 100 millió forintot a községfejlesztési alap. 1959- ben — a pártértekezlet alkalmával — hozmunk olyan határozatot, hogy tíz esztendő alatt a háromezernél nagyobb lélekszámú községeket thermálfürdőkkel kell ellátni. Jelenthetjük a pártér- tékezletünkön, hogy jelenleg tizennégy községünkben van thermálfürdő és ebből kilenc helységben a három év leforgása alatt épült meg Az idén villamosítottuk Jászágó községet és ezzel a megye valamennyi lakott helye villanyt kapott. örvendetes és felemelő érzés látni például Szolnok, Jászberény, Törökszentmik- lós és a többi város, község fejlődését. Ma már kezd a megyeszékhely képe valamelyest kialakulni A város- és községfejlesztés, a lakóhely, a környezet építése, szépítése, otthonosabbá tétele a szocialista építés mindennapi munkájává lett. Ezen a téren is előbbre kell jutnunk az elkövetkező években és lényegesen g/orsabban kell előrehaladni. A tanácsok munkájáról 4. A fejlett szocialista társadalom felépítése jelenti azt, hogy a társadalmi és állami élet igazgatásában a dolgozóknak mind szélesebb körét vonjuk be, hogy a társadalmi, tömegszervezetek, az állam- igazgatás különböző feladataiból mind nagyobb részt vesznek át. Jelenti tehát az állami, társadalmi élet demokratizmusának szélesedését, terebélyesediését. Megállapította, a tanácsi és tanácsi szervek teljesítették az államhatalmi, állami munkából rájukeső feladatokat. Eredményesen dolgoztak a mezőgazdaság átszervezésében és az ezzel járó gazdaságszervező munkában. A községi tanácsvezetők nevelésére, tanulására hívta fel a figyelmet Csáki elvtárs, majd azt kérte: az elkövetkezendő időben a tanácsi szervek mellett minél nagyobb számban vonják be az államigazgatás munkájába a dolgozókat. Nagyon megnőtt az adminisztráció, a papírmunka, az aktázás^ a levelezés — mondotta Csáki élvtárs: — A mezőgazdasági osztályok tevékenysége is sokkal eredményesebb lenne, ha a sok irat helyett ténylegesen a termelés szervezésével foglalkoznának. Figyelmeztetők a következő számadatok: a szolnoki járási tanács mezőgazdasági osztályán 1961-ben 2223, ez év első felében 1449, a kunhegyest járási tanács mezőgazdasági osztályán 1961- ben 2896, idén félévben 1983 ügydarabot intézteik. Mit jelentett itt a három fős megerősítés? Azt, hogy három fővel több személy között oszlik meg az akta. Még mindig nem tudnak kiszakadná az iratok közül. Pedig az élet a termelőszövetkezetek helyzete helyszíni munkát követel. Ha a papírmunka, ha az aktázás a levelezés túlteng — márpedig itt túlteng —, akkor ez kiszorítja, valósággal megöli az élő, eleven szervező munkát. Bátrabban kell ez ellen fellépni, mindenekelőtt a tanácsi vezetésben dolgozó elvtársainknak, a választott vezető szerveknek, de nem utolsó sorban országos szinten is. Lehet, és kell is alulról felfelé harcolni ez ellen. Azonban úgv látjuk, országos szinten is van egy sor nagyon komoly rendezni való, mert az igazgatás munkáját még nem igazítottuk hozzá a mezőgazdaság szocialista átszervezésében^ a szocializmus alapjai lerakásában elért eredményekhez. Az elkövetkező években tovább kell fejleszteni állami és társadalmi életűnk demokratizmusát, szélesíteni kell a dolgozók bevonását az ügyek intézésébe;, el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek mindennek útjában állnak. Ez megköveteli a pártszervezetektől, hogy még körültekintőbben alakítsák ki a helyi politikát együtt a lakossággal, a dolgozó emberekkel. A pártszervezetek tevékenysége pártépítés Küldött Elvtarsa«! Megyénk iparáról, mezőgazdaságáról, a kulturális, az államhatalmi és társadalmi élet különböző területéről szóló beszámolónk lényegében a pártszervezetek, a pártszervék munkájáról is szólt. A pártmumkának azonban mégis vannak olyan részei, amelyek benne vannak ugyan a termelési eredményekben, de maguk a termelési eredmények mégsem képesek megmutatni azokat. Ezekről külön kívánunk számot adni pártértekezletünk előtt. Megyei pártbizottságunk úgy látja, hogy a három esztendő nagy feladatainak végrehajtásában mindenkor sikerült a kommunisták egységes állásfoglalását és cselekvését biztosítani, továbbá, hogy a pártszervezetek ebben az időben nagyon komolyan erősödtek. Tevékenységüket a következők jellemzik: 1. Az 1959-es pártértekezlet idején a megyében a párt- szervezetek 18 827 tagot és 2236 tagjelöltet tartottak nyilván. Most 677 alapszervezetben 22 311 párttag és 1175 tagjelölt van. A növekedés három esztendő alatt 2427 főt tesz ki, ami az 1959- es létszámnak 11,5 százaléka. A három esztendő alatt a pártban az üzemi munkások aránya 20,5 százalékról 24,3 százalékra, a mezőgazdasági munkások aránya 4,6 százalékról 6,5 százalékra, a termelőszövetkezeti tagok aránya 26,5 százalékról 26,9 százalékra nőtt. Az értelmiségiek százalékos aranya nem változott, növekedésük a pártban megfelelt az általános növekedésnek. Jelenleg párttagságunk 22 százaléka nő. A pártépítő munka — a három esztendő tapasztalatait figyelembe véve — egészségesnek mondható. Nem volt szükséges és a jövőben sem lesz az, hogy a párt kapuit szélesre tárjuk az oda belépni kívánók előtt. Az egészséges fejlődést azonban biztosítani kell, s így feladatként jelentkezik a dolgozók körében a tudatos nevelő munka. Ma még nem lehet egyértelműen állítaná, hogy a pártba való belépés, a pártba való felvétel a dolgozó tömegek marxista nevelésének következménye, tudatos, tervszerű munka eredménye volna. Az is mutatja ezt, hogy sok tagjelöltet zártak ki pártszervezeteink. Valószínű tagjelöltnek való felvételük volt hibás, meggondolatlan legtöbb esetben. 2. Az alapszervezeti vezetőségek stabilizálódtak, javult munkájuk a három esztendőben. A pártvezetőségekbe általában olyan elv- társat választottak, akik bírják a dolgozók bizalmát. Az alapszervezeti titkároknak például 88,5 százaléka már 1959-ben is titkári funkciót töltött be. Az 1961-es vezetőség-újraválasztás alkalmával a titkárok körében mindössze 11,5 százalékos volt a cserélődés. A mögöttünk lévő három esztendőben a figyelem erősen a termelésre összpontosult és így a taggyűlések napirendjét is azzal összefüggő kérdések képezték. Aránylag még kevés volt társadalmi, politikai életünk más fontos területével ösz- szefüggő napirend a taggyű léseken. Jelentősnek tartjuk hogy a párttagságon belül 3 három esztendő alatt valamelyest sikerült előbbre jutni a funkciók, a pártmegbízatások jobb megosztásában. Párttagságunknak mintegy 50 —60 százaléka visel valamilyen tisztséget, rendelkezik állandó pártmegbízatással. Ez évben a pártmuftka további társadalmasítása céljából létrehoztuk a pártbizottságok mellett a társadalmi osztályokat. Több mint ötszáz jól képzett elvtárs vesz részt állandó jelleggel, nagy igyekezettel, szorgalommal ezek munkájában. Még fiatalok a társadalmi osztályok, de sok jó tapasztalat gyűlt máris össze tevékenységükről. Még nem sikerült most sem úgy megosztani a funkciókat, hogy a különböző fontos beosztásban lévő elvtársak túlterhelését csökkentsük. A jövőben ebben is következetesebbnek kell lenni. A pártfegyelem, a párt erkölcsi normáinak betartása területén — az előrehaladás ellenére — változatlanul sok hiba van. Sajnos, akadtak párttagok, akik funkcióba kerülve egyéni haszon-, szerzésre törekedtek, mértéktelen italfogyasztók lettek, nem egyszer botrányt okoztak. Varga Sándort, a Járműjavító Üzemi Vállalat volt igazgatóját is ilyenekért kellett kizárni a pártiból, aki pedig a pártibizottságnak is tagja volt. Az elkövetkező időkben a követelményeket feltétlenül növelni kell ilyen szempontból a párt tagjai, még inkább a tisztségviselők felé A kétfrontos harcról 3. Eredménnyel járt a kétfrontos harc. A három év alatt lényegesen csökkentek a párt vonalától eltérő nézeték és csökkent az ilyen jellegű gyakorlat is. A re- vizionizmus visszaszorult — bár ellene továbbra is küzdeni kell —, pártszervezeteinkben ma már nem jellemző. Több gyakoribb a szektás, a tömegeket bizonyos szempontból lebecsülő nézet és gyakorlat. Jó azonban, hogy a párt- szervezeteken belül ez ellen is folyik a harc. Párttagságunk jórésze megértette* hogy a szektáskodás az tulajdonképpen álforradalmi- ság, ami súlyosan árt a pártnak, a szocializmus ügyének. összességében úgy látjuk* hogy a kétfrontos harc eredményes volt, a pártszervezetekben a szervezeti, elméleti és cselekvési egység megvolt, megvan ma is. A három kommunista nemzedék — az 1919-es, az illegális elvtársak, a felszabadulás után felnőtt fiatalabb kommunisták nemzedéke együtt dolgozik, egy szívvel -lél ekkel egyirányban viszi előre az ügyet. A szövetségi politika útján Az ellenforradalom óta eltelt hat esztendő sikereinek, eredményeinek alapját — más tényezőiekéi együtt — pártunk helyes, marxista- leninista szövetségi politikája vetette meg. A szövetségi politika alatt értjük — .részletezés nélkül — azt, hogy a párt a célok kitűzésében és való- raváltásában, a szocialista forradalom soronkövetke- ző feladatainak megoldásában mindig szem előtt tartja, éberen figyeli a társadalom osztályösszetételét osztályszerkezetét, az osztályharc követelményeit és olyan politikát folytat, hogy a munkásosztály mellé a szövetségesek időről időre felsorakozzanak, a szövetség állandóan erősödjön és végső soron — a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásával, annak folyamatában — átalakuljon, átformálódjon a társadalom osztályösszetétele, osztályszerkezete is. A szocializmus alapjainak lerakásával a régi uralkodó osztályt teljes egészében felszámoltuk. Volt tagjai szétszóródtak, szétszéledtek, de mint osztály — többé ez már nem létezilr. Most népi demokratikus rendünkben két osztály van. Egyik a munkásosztály. mely számbelileg, politikai erejét, szervezettségét tekintve hatalmasan megnövekedett: a másik a szövetkezeti parasztság, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a kapitalizmus volt, differenciált, széttagolt parasztságából jött létre, s amely a fejlett szocialista társadalom felépítésének folyamatában egységes szocialista paraszti osztállyá fejlődik. Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály és szövetkezeti parasztság szövetsége. Társadalmunk osztályszerkezetének, osztály összetételének változása magával hozta a munkásosztály létszámának nagyarányú növekedését, a parasztság soraiban végbement változást a szövetkezeti parasztság kialakulását, s nem utolsósorban az alkalmazottak — és ezen belül az értelmiségiek — soraiban végbement változást. Az alkalmazotti szó új értelmet kapott. A felszabadulás előtt az alkalmazott a ki- zsákmányolókat szolgálta, szemben a dolgozókkal. Most népköztársaságunkat, dolgozó népünket, szocialista államunkat szolgálja. És ez nagy dolog. Saját helyzetünk ismeretében jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy a megye értelmiségi dolgozói — mérnökök mezőgazdászok, pedagógusok, orvosok — általában mindenütt igyekezettel, lelki- ismeretesen végzik munkájukat, hűséggel szolgálják a szocialista építés ügyét. Ez a jellemző. És ezen a tényen nem változtat, hogy helyenként van hiba, egyiknek, vagy másiknak a munkájából hiányzik a lelkesedés, az ügyszeretet. Ahogyan haladunk előre a szocialista építés útján, úgy növek=zik a szakmai tudás, a politikai és általános műveltség jelentősége, vele együtt az értelmiségi munka fontossága. Ezt látni kell pártszervezeteinknek, s nem szabad engedni, hogy a párt politikájától eltérő álláspont alakuljon valahol is ki. A jelent is, a jövőt is nagyon kifejezi az a meghatározás, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. így vált hazánkban a szocializmus építése milliók ügyévé, mindennapi gondjává. így alakul, formálódik majd ki társadalmunk erkölcsi politikai egysége. Itt vetjük fel a pártonkí- vüliek funkcióba állításának tapasztalatait is. Hol tartunk ebben a kérdésben? Van néhány szám a birtokunkban, amelynek alapján azt hihetnénk, hogy a dolgok rendben vannak. A szakszervezeti bizottságok tagjainak 61.9, a bizalmiaknak 82.3 százaléka pár- tonkívüli. A nőtanácsoknak 62, a tsz nőbizottságoknak 90 százaléka pártonkívüli. Ez így jó. Testületen belül. De vezető munkakörben más a helyzet. Tanácselnök, állami gazdasági igazgató nincs, de tsz-elnök sem sok van pártonkívüli. Ismét fontos, hogy szót értsünk mindenkivel. Nem kell leváltani sehol 3 jól dolgozó elvtársainkat azért, hogy pártonkívüli menjen helyére. Sehol ne csináljanak ilyen kirakat dolgot. Ahol azonban betöltésre ke* rül bizonyos gazdasági, állami funkció, egyenlő eséllyel bírálják el a párttag és pár* tonkívüli alkalmas személyeket. Az nem megy, hogy három — most már majd négy- évenként a pártértekezleten önbírálatot mondunk ebben a kérdésben. Előbbre is kell jutni valamikor. Szeretnénk* ha sikerülne a pártszervezetekben ezt a kérdést is a maga valóságában megértetni. Pártoktatás - ideológiai munka Nézzük meg oktatási, ideológiai munkánk néhány területét. A háröin év alatt nőtt a pártoktatásban résztvevők száma. A most induló oktatási évben körülbelül húszezren vesznek részt a párt- oktatásban és ugyanennyien a tömegszervezetek oktatásában. Párttagságunknak körülbelül fele fog tanulni. Alapvető azonban az, hogy a több mint ezer fős propagandista seregünk lelkesen, lelkiismeretesen dolgozott. Érdemüket, munkájuk nagyságát a megyei pártbizottság látta, látja és nagyra becsüli. Nekik abban, hogy párttagságunk elméletileg, ideológiailag fejlődött, s hogy a három esztendő során felvetődött nagy nemzetközi elméleti-politikai kérdéseket általában megértéssel fogadta, nagy érdemük van. A párt propaganda munkájában néhány területen sürgős feladatokat kell megoldani. Ilyenek: Mind több — különösen funkcióban tévő — elvtáns- nak kell képeznie magát ma- gasabbszintű szakosított tanfolyamokon. A marxizmus— lenin izmus alapvető tételeinek oktatása mellett az elkövetkezendő években fokozottabb figyelmet kell szentelni a fflozófiá, politikai gazdaságtan és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseinek magasabbszintű tanulmányozására. Az eszmei* ideológiai munkából nagy részt vállalt Marxista Leninista Esti Egyetemnek ki kell építenie megyei hálózatát, a jövő évtől kezdődően fokozatosan kihelyezett osztályokat kell létrehoznia a nagyvárosokban és járási székhelyeken. Csökkenteni kell a propagandisták megterhelését, hogy napi munkájuk mellett megfelelően láthassák el fontos és teljes értékű párt- és társadalmi munkájukat, az oktatást. A vezető pártszerveknek behatóbban kell foglalkozniuk az oktatás és elméleti munka irányításával. A Vili. kongresszus a magyar társadalom fejlődésének elvi-politikai kérdéseit mélyen fogja majd elemezni. Propagandistáinknak, a propaganda munkának fel kell készülni arra, hogy a kongresszus után ezt végigvigyük a pártszervezetekben, a párttagságunk és a dolgozók körében. A párt tömegbefolyása, tömegszervezetek munká'a 4. Pártbizottságunk úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a három év alatt erősödött a párt tömegbefolyása, kapcsolata a dolgozókkal. Pártszervezeteink — támaszkodva és építve tömegszervezetekben, társadalmi szervekben dolgozó kommunistákra — átfogják társadalmi, gazdasági és kulturális életünk fontos területeit. Ezen belül erősebb, hatékonyabb munka a társadalmi és gazdasági élet területén folyik. A kulturális terület — az eredmények ellenére — kevésbé befolyásolt és ellenőrzött terület. Jelenleg mintegy 75 000 fő különböző szakszervezetek taglétszáma a megyében. A bérből és fizetésből élőknek ez 93,6 százaléka. A szervezettség majdnem teljes. A szakszervezetek eredményesen dolgoztak a termelés szervezésében, a dolgozók érdekvédelmében, a munkaverseny szervezésében. A szakszervezeti munkában mintegy tizenhatezren rendelkeznek különböző tisztséggel, állandó megbízatással, funkcióval és vesznek részt, fejtenek ki rendszeres tevékenységet. . Ez majdnem négyezerrel több, mint 1959- ben. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigád- mozgalom szervezésében legnagyobb munkát a szakszer- (Folytatása a 6. oldalon.)
