Szolnok Megyei Néplap, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962, október 28. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás as első oldalról.) mölcsei, alkotása. Mennyi könny, verejték és vér hullott az évszázados küzdelemben, mennyi erőfeszítés, akarat hullott porba, hogy új, több és nagyobb szülessen, amely azután a nemzetközi munkásmozgalom segítségével, a világ első szocialista államának támogatásával viharként söpörte el, takarította el a kizsákmányoló kapitalista világot hazánkból. S ha emlé.. t állíthat nemzedékünk a százesztendős magyar munkásmozgalomnak, a mártírok és hősök küzdelmének, mindennél beszédesebb és igazán méltó emlék az, hogy leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A politikai hatalom, a proletárdiktatúra rendszerének megteremtése és megvédése után most már hazánk gazdasága is szocialista gazdaság, a termeién iparban és mezőgazdaságban majdnem kizárólagosan szocialista üzemekben folyik. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a VII. kongresszus fő célkitűzése — amely arra irányult, hogy gyorsítsuk meg hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását — megvalósult A szocializmus alapjai lerakásának befejezése új helyzetet teremtett hazánkban, s a végzett munkát, a jövő tennivalóit ebből az új helyzetből kiindulva kell elbírálni és eldönteni. Tisztelt Pártértekezlet ! Pártbizottságunk úgy látja, hogy a mögöttünk lévő három esztendőben Szolnok megye pártszervezeteinek, Szolnok megye kommunistáinak tevékenysége a VII. kongresszus határozatainak szellemében folyt. A kongresszus határozatainak végrehajtásával társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén új eredmények, új sikerek születtek. A három évvel ezelőtti megyei küldöttértekezlet idején Szolnak megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének az a része, ami a termelőszövetkezetek létrehozását jelenti, lényegében már befejezett tény volt. Ez a pártmunkában, állami munkában egyaránt lényeges változást követelt. A fő figyelmet és az erőket a szocialista alapok erősítésére kellett összpontosítani. Vizsgáljuk meg, hogyan oldottuk meg a jelentkező feladatokat, hogyan teljesítették pártszervezeteink, elvtársaink küldetésüket a gazdasági, szervező és kulturális nevelő munka széles frontján. javítani a hibákat, non kis költséggel. Évről évre többet építünk. Az ötéves terv időszakában csak Szolnokon több mint ezer lakást kell az építőiparnak megépítenie. Emellett í vegyipar további fejlesztése is jelentős építő munkát követel. Megtorpanni, tehetet- lenkedni az építőipar vonalán — nagyon súlyos bajokkal járna. A termelékenység emelése, a költségek csökkentése, a határidők szigorú betartása és rövidítése, a minőség hathatós javítása, ez vár az építőipari kommunistákra, az építőmunkásokra, mérnökökre, technikusokra. Mindezeknek a megoldása jó erősen a vezetés problémája. Ott kell, ott lehet gyorsan és hathatósan intézkedni Állami» szövetkezeti, helyi Megyénk ipara gyorsan és egyenletesen fejlődik Megyénk iparát a hároméves terv utolsó évében és a második ötéves terv első két esztendejében — tehát a beszámolás időszakában — változatlanul a gyors és egyenes irányú fejlődés jellemezte. Az ipar részaránya tovább nőtt, összetételében, szerkezetében lényegesen változott, bár a megye gazdasági szerkezetét tekintve továbbra is mezőgazdasági jellegű maradit. A számszerű növekedés a következő kiépet mutatja: A hároméves terv során a teljes termelés 38.6 százalékkal nőtt. Ennek egy- (íarmada már a beszámolás időszakára esik. 1961-ben 12,2, az idén pedig kfo. 9 százalékos a növekedés. Ez év végén megyénk ipara kb. 34 százalékkal termel többet, mint 1959-ben. Az ütem megfelel a VII. kongresszus határozatának, s ha az elkövetkező években ezt tartjuk, akkor a második ötéves terv időszakában — 1961—1965 között — a jóváhagyott terveknek megfelelően mintegy 58—60 százalékkal növekszik a megye ipari termelése. Az 1959. évi októberi pártértekezlet — a megye sajátosságait, adottságait figyelembe véve — különösen nagy figyelmet fordított a gépgyártásra, a vegyipar gyors fejlesztésére, az építőanyagiparra. a könnyűipar ágazataira és az élelmiszer- iparra. Csáki elvtárs a következőkben ismertette a megye iparvállalatainak főbb termelési adatait, kénsav, cellulóz, vógottbaromfi, bőrcipő. hűtőszekrény és kőolajtermelésünk növekedésének számait. örömmel, s nem kis büszkeséggel jelentjük pártértekezletünknek ezt a sikert — mondotta ezután —, mert ez arról is tanúskodik, hogy a szocialista viszonyok változtatják, részben megváltoztatták vidékünk képét. A magyar Alföld arculatát már nemcsak a délibáb, a gémes- kút, a nádfödeles tanyák — kéményükön a gőlyafészek- kel —, hanem az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek majorjaival, hidroglóbu- saival, az öntöző csatornákkal együtt a füstölgő gyárkémények, fúrótornyok, gázos olajkutak adják meg; r Élelmiszeripar Az 1959-es pártértekezlet egyik központi kérdésében, a nagyüzemi baromfitenyésztésben a három esztendő alatt sikerrel dolgoztunk és jó úton haladunk az öt évre kitűzött célok elérésében. S itt nem fölösleges felidézni egyes elvtársaink három évvel ezelőtti aggályoskodását. „Mi lesz, ha a sok baromfi között beüt a vész?” — Mi lett? Egyik-másik helyen beütött a vész. azután sorra- rendre ezt is legyőztük és 1961-ben már lényegében normálisra csökkent az elhullás. Három év alatt sok tapasztalat gyűlt össze a nagyüzemi baromfitenyésztés területén, amit az elkövetkező években hasznosítani kell; Az élelmiszeripar — mint a megye régi, hagyományos termelési ágazata — alapjában véve megfelelt a követelményeknek. bár felé sok és jogos kifogás vetődik ma is fel Ilyenek; A sütőipar nem foglalkozik súlyának megfelelően az igények felmérésével, a választékok növelésével. Gyakran van baj a minőséggel iS; A Tejipari Vállalat nincs jól felkészülve a növekvő mennyiség átvételére. Hiányosak az átvevőhelyek, hiányosak a felszerelések, kevés a műszer, pontatlan a mérés és ebből kifolyólag sok átvételi vita származik. A baromfifeldolgozó ipar egyben termelésszervezéssel is foglalkozik. Ebbeni tevékenységére a termelőszövetkezetek részéről sok a panasz. Nem nyújtja a termelőszövetkezeteknek a tartáshoz, felneveléshez, hizlaláshoz szükséges megfelelő szakmai támogatást. Az átvételeknél igen sok vitára ad okot az átvevők eljárása, ami gyakran a termelőszövetkezetek megrövidítésével is jár. Az ilyen eljárás rossz hatással van a tenyésztői kedvre. Építőipar Külön nagy problémát és nehézséget okoz az építés, az építőipar helyzete, munkája. A Központi Bizottság 1960. nyarán átfogó határozatot hozott az építőipar munkájára vonatkozóan, azonban a határozat csak részben valósult meg. 1961-ben. de különösen ebben az évben a minisztériumi építőipari vállalat munkája visszaesett. 1961-ben a tervet 95,4 százalékra. az idén az első félév tervét 82,2 százalékra teljesítették. A mennyiségi elmaradás mellett drága az építkezés és tűrhetetlenül sok a minőségi hiba. Ne essen tévedés; valamennyien büszkék vagyunk az épülő új városnegyedekre, az új üzemekre, utcasorokra. építőipari munkásaink munkájára. De mennyivel jobb lenne, ha kellő harc folyna vállalaton belül a költségek csökkentéséért, a minőség javításáért, noha ehhez a népgazdaság részéről a feltételek biztosítottak. Néhány számadattal is igazoljuk ezt; Az ÉM; Szolnok megyei vállalatánál két év alatt 60 százalékkal nőtt a gépállomány. A mérnökök száma tizenháromról tizennyolcra, a technikusok száma harminckilencről negyvenkilencre emelkedett Ennek ellenére nincs lényeges előrehaladás a termelékenység területén. 1960-ban 15 százalékkal, 1961-ben 4,3 százalékkal nőtt, idén az első félévben pedig visszaesett a termelékenység. Hol kell keresni a hibák, a bajok okát? Van baj a beruházások előkészítésénél is. Sok a tervezési hiba, sok a javítás és sok a késlekedés. Ezt semmiképpen nem téveszthetjük szem elől. De van baj az építőipar irányításában a minisztériumtól a vállalatig és azon belül egyes építkezésekig. A szervezés, a kivitelezés, a szállítás, a műszaki ellenőrzés vonalán lehetne sürgősen javítani. Szégyenkezve, de elmondjuk, hogy a szolnoki Bálvány utcai szövetkezeti házakra rossz kéménymegoldást terveztek. Az építőipar még ezt is elrontotta. A modern lakásokon gyakorlatilag nem volt kémény- nyüás. És amikor a lakók kifogásolták, hogy a füst mindenütt a szobába jön be, s amikor a népi ellenőrzés vizsgálta feltárta ezt az állapotot, akkor az építőipar vezetői még fel is láttak érte. Csak erélyes közbelépésre voltak aztán hajlandók kiipar - ipar- telepítés Csáki elvtárs ezután az állami- és szövetkezeti helyiipar munkáját elemezve megállapította, hogy a szolgáltatás mértékében és minőségében nem megfelelő, nem éri el azt a színvonalat, amit a párt iparpolitikája megkövetel. A közlekedés területén — a fejlődés ellenére is sok még a megoldatlan probléma. Majd így folytatta: A beszámolás időszakában született meg a Központi Bizottságnak az ipartelepítésről, a vidék iparosításáról szóló határozata. A végrehajtásban megyénkben történt előrelépés Szolnokon, Jászberényben, részben Tö- rökszentmiklóson. összességé, ben elmaradás van e téren. A hiba abból adódik, hogy bár a központi gazdasági szervek, országos főhatóságok részéről nem vidéken a helykeresés, hanem általában a fővárosban maradás lehetőségeinek kutatása jellemző, amellett sem a megyei, sem az alsóbb szervek nem tették meg a tőlük telhetőt a vidék iparának fejlesztése érdekében. A vidék iparosítása nemcsak nagy, országos jelentőségű üzemek építését, telepítését jelenti. Ezt is, de emellett a helyi lehetőségeket, adottságokat is fel kell tárni. Ebben jóformán semmit nem mentünk előre. Az ipart, az ipari termelés alakulását elemezve az előadó többek között a termelékenység alakulásával, a Csáki István elvtárs előterjeszti a pártbizottság beszámolóját műszaki fejlesztéssel, a bé- j rezés néhány problémájával, j az exporttervek teljesítésé- j vei, a minőség kérdésével,] Iparunk fejlesz távi Küldött Elvtársak! Szolnok megye gazdaságán belül az ipar súlya, jelentősége három esztendő alatt tovább növekedett. Az iparban, közlekedésben és építőiparban dolgozik a megye kereső lakosságának 30 százaléka. A szocialista építés éveinek egyik legnagyobb eredménye ez. Az elkövetkező években az ipar részaránya tovább fog növekedni. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt években népgazdaságunk — benne az ipar — fontos ágazataira ma is és még hosszú időre érvényes, átfogó határozatokat fogadott eL Van ötéves népgazdasági terv és ennek részletes végrehajtására ötéves megyei program. Ezek képezik az előttünk álló három esztendőben az ipari termelés vonalán a tennivalókat. A megye iparfejlesztésének iránya a következő években nem változik. Továbbra Is a vegyipar, építő, építőanyagipar, gépgyártás és könnyűipari ágazatok — ezen belül a cipő, bútor, papír és cel- lulózegyártás — állnak előtérben. Ezekre kell erőnket összpontosítani. A vegyiparban továbbra is központi kérdés a Tiszamen- ti Vegyiművek fejlesztése. Most utolsó stádiumába érkezett a második kénsavgyár szerelése és kezdődik a harmadik telepítése. A szuper- foszfát üzem ebben az esztendőben 120 000 tonnát termel. Folyamatban van az „ULTRA” mosogatópor üzem telepítése. Megkezdődik egy új vegyi porfestékgyár építése, amelynek befejezése már áthúzódik a harmadik ötéves terv első időszakára. Mindez azt jelenti, hogy a Tiszámén ti Vegyiművek fejlesztése, a beruházás ütemezése és kivitelezése a megyei és Szolnok városi pártszervezetek egyik legfontosabb feladata. Nincs még kialakult terv, de kezdeményezzük, hogy települjön Szolnokra szerves vegyipar is, hiszen itt és a környéken nagy mennyiségben tártak máris fel földgázt és annak hasznosítása Szolnokon nagyon célszerű lenne. A kőolaj-termelés az elkövetkező években viharos gyorsasággal növekszik. — 1965-ig mintegy kilencszerese lesz az 1959. évi termelésnek. Ezek új termelési ágazatok a megyében. Mellettük a gépgyártás, a bútor-, papír-, cipő- és élelmiszeripar is gyorsan fejlődik. Mindezzel együtt nagy feladat vár az építőkre. Fontos feladat a közlekedés fejlesztése, különösen a szolnoki vasúti csomópont műszaki felújítása és az ipamegyed szállítási problémáinak megoldása. További erőfeszítéseket kell tenni a vidék iparosítására, új iparágak telepítésére, meglé- vőek bővítésére, a foglalkoztatottság növelésére. Mindezekkel együtt a KGST keretében fokozatosain kiterjesztendő munkaimegosztáson belül számíthatunk és számítunk is több ágazat — történetesen a cipőgyártás, hűtőgépgyártás, autosyphon, aprítógépgyártáj és vegyipari termékek — gyártásának nagyarányú növelésére! Erre is fel kell készülnünk. Nagy önállóságra, széles látókörre, népgazdasági szemléletre van szükség az ipari termelés minden frontján Mindezek a feladatok megkövetelik az előttünk lévő három esztendőben, hogy: 1. A pártbizottságok, párt- szervezetek a pártmunka módszerével tervszerűen és rendszeresen foglalkozzanak az ipari termelés kérdéseivel. 2. Központi kérdés a párt- munkában, a gazdasági- és szakszervezeti munkában továbbra is a munka termelékenységének emelése. A fő figyelmet az ipani termelés vonalán erre, s vele együtt a gazdaságosságra kell fordítani. 3. Még jobban kell támaszkodni és építeni a dolgozók széles tömegeinek kezdeményezésére, a szocialista munkabrigádokra, a szocialista munkabrigád címért küzdőkre, a kitüntetett dolgozókra, a szocialista munÉ aversenyben résztvevőkre i fokozatosan az üzem egész kollektívájára. 4. Iparunk nemcsak meny- nyiségileg növekszik, hanem színvonala is egyre magasabb lesz. A termelésben tovább nő a műszakiak, mérnökök, technikusok száma és tovább növekszik ezek munkájának jelentősége. A pártszervezetek, szakszervezetek és gazdasági vezetés együttesen teremtse meg annak feltételét, hogy az üzemekben a műszaki értelmiség kifejthesse és érvényesíthesse szaktudását a termelés, a műszaki fejlesztés, az újítások területén és hogy keresse, kutassa, vigye be a termelésbe a tudomány újabb és újabb vívmányait. 5. Következetesen fel keli lépni a belső szervezésben mutatkozó lazaságok ellen, szigorú rendet kell teremteni a munkaszervezésben, az anyagkezelésben, az anyagok nyilvántartásában és elszámolásában. 6. Tovább kell javítani a minőséget minden termelési ágazatban. 7. A hélyiiparban, a tanácsi- és szövetkezeti ipari üzemekben tovább kell szélesíteni a szolgáltatások mértékét és javítani azok minőségét. 8. Mindezek elérése, való- raváltása érdekében emelni kell a gazdasági- és műszaki vezetés színvonalát, a munkások, ■ műszakiak szakmaipolitikai tudását, magasabb színvonalra kell emelni a szakmunkásképzést és továbbképzést valamennyi ipari termelési ágazatban. 9. Nagy figyelmet kell fordítani az iparvezetés területén most folyó átszervezésre, a vezetés kialakítására. Ez a kép — tisztelt elvtár- sak — a megye iparában, s a felsoroltak képezik az ipari termelés területén jelentkező feladatok egy jelentős részét. Nagy önállóságra, széles látókörre, a népgazdasági szemlélet terjesztésére és érvényesítésére van szükség az ipari termelés minden frontján. Csak így tudjuk teljesíteni maradéktalanul feladatainkat az ipar vonalán. (Folytatása a 3. ol-daloná valamint a munkások versenyével, a szocialista brigádok szerepével foglalkozott még. tésének tervei, atai
