Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

I6ő2. szeptember 8. SZÜI-NOK MEGYEI NÉPLAP a Parkosítják Abádszalókot Abádszalókon történt láto­gatásunk alkalmával huza­mosabb ideig beszélgettünk Bordás László gazdasági elő­adóval. Elmondotta, hogy a községben milyen nagyará­nyú parkosítást végeznek. Több mint 1200 négyzetméter parkterület rendbehozását tervezték, s ennek a 20 ezer forint értékű munkának nagyrészét már be is fejez­ték. Nagyon sok társadalmi munkást is bevontak a fel­adat megvalósításába. Százá­val dolgoztak az utcákon, ed­dig elhagyott tereken úttö­rők, kiszisták, idős paraszt- emberek. — Milyen terveken dolgoz­nak? — Jövőre nagy fásítási kampányt szeretnénk indíta­ni. Elsősorban a társadalmi munkások segítségét kér­nénk majd. Két Norton-kút építését terveztük. Legutóbb úgy értesültünk, hogy a jö­vő év tavaszán mind a hét kút fúrási munkálatai elkez­dődnek. Az iskolát az élettel... A jól megérdemelt nyári pihenő után a tiszafüredi pe­dagógusok is megjelentek munkahelyükön. Elkészítet­ték a tanmeneteket, megtar­tották a tanévnyitó értekez­letet, megkezdődött a taní­tás. A mi pedagógusainkban is él a vágy, hogy az elméletet a gyakorlattal jobban össze­kapcsolják, közelebb vigyék az iskolát az élethez. Ezért kirándulást szerveztünk a járás egyik legjobb termelő- szövetkezetébe, a tiszaderzsi Kossuth-ba; Jó hangulatban érkeztünk meg a szövetkezetbe, ahol Andrási elvtárs főagronómus vezetett körül bennünket. El­mondotta, hogy a tervezett 31 forintos munkaegység he­lyett előreláthatólag 40 fo­rintot tudnak fizetni a gaz­dasági év végén. Idei áruér­tékesítési tervüket 1 200 000 forinttal teljesítik túl. Ezután autóbuszra ültünk, megnéztük a baromfitelepéi. ' a szérűskertet, a 600 köbmé- ! teres silót és a száz szépen gondozott tehenet. Igen so- ' kát kérdezősködtek a neve- j lök a sertéshizlalásról és az öntözésről. Különösen elra­gadtatottan szemléltük mind- t nyáján a holdanként 30—32 , ezer tőállományt számláló ön- j tözött kukorica-táblát ( Utunk végén a cukorrépa szedését tekintettük meg. Né­hány .kartársunk mindjárt beállt az ott dolgozók közé. A termelőszövetkezetben szerzett tapasztalat rengeteg pluszt adott az oktató-nevelő munka gyakorlatiasabbá té­teléhez. Szívből köszönjük a terme­lőszövetkezet valamennyi dolgozójának az élményt és a szíves vendéglátást. Nilgesz József tanulmányi felügyelő ERIK A RIZS! Szécsi Márton szakértelemmel vizsgálgatja a rizst. Az egész tábla veszített már haragos zöld színéből, halv_- nyabb, sárgás árnyalata mutatja: hamarosan kezdődhet az aratá:-. — Hej, de sokszor bejártuk ezt a telepet a társammal, míg idáig jutottunk, hogy kezdhetjük a lecsapalást — mondja Szécsi Márton. — A késői tavaszodás miatt a szokásosnál egy hónap­pal később lóghattunk a munkához. A 70 holdas telepet, amibe két évi pihenés után vetettünk újra rizst, egy hét alatt készí­tettük el. Sietni kellett, hogy vethessük a magot, s utána áraszt­hassunk. No, ekkor gyűlt meg a bajunk. Alig győztük lapátolni a földet, lömködni a gátakat, mert hol itt, hol ott szivárgott. El­hiheti, hogy akkoriban szinte a kezünkhöz nőtt a lapát. Mert a száz holdon ketten őriztük a gátakat, hogy át ne szakadjanak, le ne folyjon a víz a kalitkából. — Mondtam is az elnökünknek, hogy most ősszel készítsük el a gátakat azon a területen, amivel jövőre szaporodik a rizstelep. Hadd ülepedjen, tömítődjön meg jól a föld, ne kelljen annyit kínlódni, mint az idén. — Anélkül is van mindig mit csinálni — vélekedik Czégény Béla, a másik rizsőr. — Minden héten felfrissítettük a vizet a kalitkában, mert ha felforr, megposhad, kárt okoz. A leggyomo- sabb részeket, vagy harmine hol dat háti permetezővel permetez­tük. A vegyszer elpusztítja a háromélü sást, meg az acatot. A muhart viszont kézzel kellett ki gyomlálni. Persze ezt nem ketten végeztük, hiszen nem is győztük volna segítség nélkül. Szécsi Márton és Czégény Béla gyakorlott rizstermesztő. _ Ny olc évvel ezelőtt itt, a. ballal részen lakó gazdák 41 holdon tár­sultak rizstermesztésre. Mindkét ten ott tanulgatták a munka for­télyait. S most száz, jövőre pedig kétszáz holdon — természete­sen akkor már segítséggel — ter melik a rizst. A várható termés igazolja, hogy nem választottak rosszul — a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz vezetői és gazd áif amikor erre a két társukra bízták a rizstelepet. — Tizenkét mázsa a tervezett átlagtermés. De én többre sac- colom. Megadja holdanként a 15—16 mázsát. Az elnökkel nagy vitában vagyunk, mert azt mon dja, nagyon óvatos számítás ez. En viszont azt tartom, inkább kellemesebben csalódjunk, ezért nem is mondok többet a 15—16 m ázsánál, — sorolja Szécsi Márton. Szép a rizs. S hogy a vitapar tnerek közül kinek lesz Igaza, az Is eldől hamarosan. Jó hét múlva megkezdődik az aratás, s nem­sokára zsákba kerül a száz holdas rizstelep termése. — KEDVEZŐEN értékelte Karcag termelőszövetkezetei­nek népművelési munkáját csütörtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. A vb véleménye szerint e munka a Lenin és a Di­mitrov Tsz-ben járt legjobb eredménnyel. A vb a többi tsz vezetőségének azt aján­lottá, hogy az említett kö­zös gazdaságok példájára ők is alkalmazzanak függetlení­tett kulturost. A taggyűlés napirendjén: a jő és gyors építkezés összevont küldöttválasztó taggyűlésükön főleg a terme­lés helyzetéről beszéltek az ÉM. Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat pártszerveze­tének -tagjai. Erre a kommunista őszin­128 kombájn vár napraforgó betakarítására NÉHÁNY NAP MÚLVA — körülbelül szeptember 10- én — az éréstől függően meg­kezdődik a napraforgó beta­karításai E népgazdaságilag fontos olajnövény vetésterü­lete örvendetesen nőtt me­gyénkben; Az idén 155 000 kát holdon termeltek napra­forgót a termelőszövetkeze­teink. Megszűnt e növény iránti közömbösség. Koráb­ban ugyanis az erősen szikes földekbe vagy a kiélt rizs- telepekre vetették. A terme­lési tapasztalat és a gazda­ságosság azonban meggyőzte a tsz-eket: érdemes a napra­forgóval foglalkozni, jobb földbe tenni, mert meghálál­ja a gondosságot, s a ráfor­dított munkát A tavasszal szinte minde­nütt trágyázott, és a jobb minőségű földekbe tették az olainövény magját. A tsz-ek jórésze műtrágyát is adagolt a vetőágyba. A kelés utáni ápolási munka jó ütemben haladt. Amíg korábban csak egyszer, az idén kétszer ka­pálták a napraforgót. A HELYES AGROTECH­NIKA, a gondos művelés hatására az olaj növény jól fejlődött és az aszályos idő­járás ellenére jó közepes ter­mést hozott. Az előzetes szá­mítások szerint holdanként hét mázsás átlaggal fizet, melvet korábban még a csa­padékosabb időjárási viszo­nyok között sem sikerült el­érni. Az idén jónéhány növény a vártnál rosszabbul adott, ezért kellő figyelmet érdeme! a napraforgó veszteség nél­küli betakarítása. Kellő szer­vezettséggel csökkenteni le­het az egyéb növények ter­melésénél mutatkozó kiesé­seket. A betakarítás egybeesik a cukorrépa szedéssel, a kuko­ricatöréssel és az őszi kalá­szosok vetésével. El jött a burgonyaszedés és más me­zőgazdasági munka ideje is. Ezért az erők elosztásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni e körülményeket a szövetkezetek gazdáinak; A megye mezőgazdasági szakirányítói jóelőre gondol­tak a betakarítás torlódására és igyekeztek könnyíteni a szövetkezetek gondjain. A gépállomások szakemberei 128 kombájnt alakítottak át és tettek alkalmassá a nap­raforgó betakarítására; A kombájnok levágják a nö­vény tányérját, s egyúttal elcsépelik a magját. A gép­pel betakarított olajmag azonban csapadékmentes, száraz tárolóhelyet kíván. Gyakran kell forgatni, hogy meg ne fülledjen és tönkre ne menjen az értékes termés. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK egy része idegenke­dik a betakarító kombájnok alkalmazásától. Kézzel akar­ják tömi a növényt. Hiba lenne akár egyik, vagy má­sik betakarítási módot ráerő­szakolni a termelőszövetke­zetekre. Azért is, mert sok helyen silózni akarják a táp­anyagokban dús, zöld tányé­rokat. Ez mindenképpen hasznos, mert nem bővelke­dünk takarmányban. Hal­lottunk arról is, hogy egyes tsz-ekben munkaegységet akarnak megtakarítani a napraforgó szedésénél, mert a tagok a szár ellenében végzik azt. A munkák torlódása miatt azonban feltétlenül helyes, ahol kevés a munkaerő, ott különösen indokolt a gépi betakarítás; A hosszú szá­razság után várható a csapa­dékos ősz. Semmiként sem szabad veszélyeztetni a ter­mést. AZ IDEI TERMÉST FO­KOZTA a jó fajtakiválasztás is. Korábban az ígéri fajta utánszaporítása volt szoká­sos. Most a Krasznodari faj­tát vetették, mely jobban el­lenáll az úgynevezett szódor parazita kártevésének. Elő­nye továbbá az Ireginél, hogy 10 százalékkal nagyobb az olajtartalma. A tapaszta­latok szerint eléri a 42—44 százalékot. Az elkövetkezendő napok nagyobb szervezettséget igé­nyelnek a szövetkezetek ve­zetőitől. Mindenek előtt raj­tuk múlik, hogy milyen gyorsan végeznek a napra­forgó betakarításával. — m.l. — Szakembereket nevel a szocialista brigád! Szabó Péter segédmunkásként került a szolnoki Vasipari Vállalathoz. Jackanin József szocialista brigádjához osztották be munkára. Jó szakmunkást neveltek belőle. Szabó Péter rövidesen szakmunkásvizsgát tesz. Rajta kívül még több szaktársát is tanitiák a szocialista brigád tagjai fceséggel tett számvetésre nagy szükség is volt a vál­lalatnál. 1962-ben a népgaz- iaság 285 millió forint ér­tékű beruházás kivitelezésé­vel bízta meg őket. S az el­ső félévről 24 millió forint­tal maradtak adósak. Ez a tervteljesítés kevesebb mint a múlt év azonos időszaká­ban s épp ezért nem érték a termelékenység elő-, irányzott növekedését sem. 5 a szerződés szerinti épít­ményeknek csak a felét ad­ták át. A számok azt mutatják — állapította -meg beszámolójá­ban a vállalat pártvezetősé­ge —, hogy a gazdasági ve­zetőségnek gyors intézkedé­seket kell tenni. A párt­vezetőség tárgyilagosan számbavette a nehézségeket. Azt például, hogy a beru­házók jórésze későn jelenti be igényeit, s így a vállalat későn kapja kézhez a terv­dokumentációkat. Nem jut elég idő az előkészületekre, a munkaerő, a gépek, a munkaeszközök ' irányítására, ésszerű elosztására. Szívesen hivatkoznak azon­ban a szakemberek az idő­járás mostohaságára, ha az elmaradás okait keresik. Tény, hogy ez év első ne­gyedében csak 19 munka­napon dolgozhattak a rend­kívüli tavasz miatt. De egy­általán nincs elfogadható magyarázat arra, hogy a második negyedévben a helyzet nemhogy javult vol­na, inkább romlott. S ennek olyan tarthatatlan okai van­nak többek között, hogy a vállalatvezetőség nem létező munkákat is kiad „lebontás­ra”, .megvalósításra”. Pedig ezekről már a kezdet kezde­tén tudják, hogy meg sem kezdhetik abban a negyed­évben. Az ilyen intézkedés sem a műszaki vezetőket, sem a fizikai dolgozókat nem ösztönzi. Sokat állnak a nagytelje­sítményű gépek is. Javasol­ta a párt vezetőség, hogy ter­melési tanácskozásokat min­denütt tartsanak, mert a munkásoknak rengeteg mon­danivalójuk volna, ami min­den. bizonnyal javíthatja a termelést. A vezetőség sok szervezési, intézkedési fogyatékosságot tárt fel, s részletesen beszélt arról is: a fizikai dolgozókegy része nem szenvedélyes híve a szakmának. Sok esetben az összedolgozás, az egymás se­gítése helyett lebecsülik, oly­kor tönkreteszik más szak; mabeliek munkáját. Kitör1 delnek ablaküvegeket, leve­rik az ajtókról, a falakról a festéket, stb. Mindezek olyan veszteségek, amelyek anyag­ban és időben nagyon érzé­kenyen érintik a vállalatot, ugyanakkor megszüntetésü­kért azonnal hadra kéthet­iének a vállalat munkásai. Ehhez azonban nagyon ko­molyan kell venni azokat a ia vasiatokat is, amelyek a taggyűlésen elhangzottak. Ezek főleg a dolgozók mű­szaki és általános művelt­ségét sürgetik. Öllé János kubikos brigádjának példá­ját nagyon sokan követhet­nék. Ez a hetven töröjkszent- miklósi ember hadat üzent a kulturálatlanságnak. Har- minchatan általános iskolá­ba, negyvennyolcán politikai Oktatásra, , nyolcán szaíkmai tanfolyamra. . jelentkeztek. Most a brigád azt is kezde­ményezte, hogy októberben szervezzenek kongresszusi hónapot. Csényi József né elvtársnő felszólalásában hét műveze­tőt említett, akikről tudja, hogy nincs meg a nyolc osz­tályuk, s szükséges volna, hogy megszerezzék. Telek elvtárs azt hiányolta, hogy a IV-es főépítés műszaki ve­zetői mind kimaradtak a szakmai tanfolyamokról, ho­lott nagyon rájuk férne a tanulás. A szervezési munkához is sok javaslat hangzott el. He­gyi István darukezelő pél­dául elmondotta, hogy bri­gádot alakítottak. A lehető legjobban akarnak dolgozni a pártkongresszus közeled­tem Ezért kérte: ha daru*- kocsi kell, úgy jelentsék, hogy abból ők tudják mi­lyen felszereléssel, milyen kocsival induljanak útnak. Je­lenleg az ilyen tájékoztatás hiánya miatt hihetetlenül sokat fuvaroznak feleslege­sen. Makkai elvtárs a kel­lékek körültekintőbb beszer­zéséről szólt. — Az is oka többék közt az elmaradás­nak — mondta, — hogy egy- egy fogaskerék nélkül két- három hetet is áll egy-egy nagyteljesítményű gép. Nem ritka az sem, hogy pár száz méternyi vezeték hiányzik, s így se villanyt, se vizet nem tudnak az építkezés közelébe vinni. A sok kis hiba, a sok kis mulasztás együtt viszont óriásira nö­vekszik. A vezetőség beszámolója és a felszólalások igazolják, hogy a pártszervezet akar és kész segíteni abban. hogy kijussanak a kátyúból, s a második félévben megszün­tessék az elmaradást. A tag­gyűlés reálisan összegezte a hibákat és ez jelentős lépés volt ahhoz, hogy felrázzák a dolgozók felelősségérzetét az elmaradásért, hogy a vállalat vezetői észre vegyék és igényeljék ezt a segíteni- akarást. B E, !

Next

/
Oldalképek
Tartalom