Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

'MA s------j 3_ o ldal ELAVULT ÜJ GEPEK KÖZÖTT VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZOLNOK M £ & 0 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Argentínában farkasszemet néznek a szembenálló katonai csoportok ★ HIVATÁSTUDAT ÉS KÖZÉRDEK E oldal Bemutatkoztak a szín­ház új művészei T Vasárnapi sportműsor T oldal JÁSZ KUN KAKAS * Ötszázötven magyar ösztöndíjas külföldi egyetemeken Az 1962—63-as tanévben mintegy 550 magyar ösztön­díjas tanul külföldi egyete­meiken, főiskolákon. Csak­nem négyszáz hallgató ta­nulmányait folytatja, 160-an pedig mint elsőévesek kezdik meg a tanulást. ösztöndíjasaink közül a legtöbben a Szovjetunióban xm. évfolyam, 223. szám. Ara: 60 fillér 1962. szept. 23., vasárnap. r A Vili. PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Munkaverseny a kenderesi Haladás Tsz-ben A közös gazdaságban a VIII. pártkongresszus tiszte­letére verseny indult, amely­hez három növényter­mesztési-, egy kertészeti- és állattenyésztési brigád is csatlakozott. Az öt brigád vállalásának pénzértéke 1200 000 forint. Az állatte­nyésztési brigád arra tett ígéretet, hogy bevételi tervét 200 000 forinttal túlteljesíti. A növénytermesztők is igye­keznek, s a kedvezőtlen idő­járás ellenére is — például rizsből — a tervezettnél töb­bet termelnek. Már meg­kezdték a 150 hold rizs le­csapolását, néhány nap múl­va az aratásra is sor kerül. A tervezettnél több lesz a forint-bevételük, mert 100 hold termését minőségi ve­tőmagként értékesítik* s ezért mázsánként 50 forintos felárat kapnak; A szakembe­rek 23 mázsára becsülik a holdankénti rizs termést. A Haladás Tsz hagyomá­nyos vöröshagyma termesz­tő gazdaság; Most a terve­zettnél 10 mázsával keveseb­bet fizetett holdanként, kb. 45—50 mázsát. Ezt a kiesést viszont pótolja a terven fe­lül termelt 20 hold vörös­hagyma. A kongresszusi verseny célja: minél több gép dolgozzon két műszakban kozott ki a pártkongresszus tiszteletére a traktoros bri­gádok és a műhelymunkások között. Czuczi Péter húsz fős brigádja a szocialista brigád cím elnyeréséért dolgozik. Tavaszi-, nyári együttes ter­vét —amely 12 580 normál­hold — 108,4 százalékra tel­jesítette a kiváló brigád, őszi tervéből két dekád alatt 23 százaléknak megfelelő munkát végzett el. Vezetnek az éves terv teljesítésében is. A 21 580 normálholdas teljesítményből már csak 5860 normálhold hiányzik, s akkor letudják az évi tervet is. Seprényi József húsz fős brigádját is a jobbak között emlegetik. Seprényiéknek 18 970 normálhold az éves Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése sze­rint Guido elnök szombaton a kora hajnali órákban fel­ajánlotta lemondását — de egy órával később az elnöki hivatal hivatalosan cáfolta a hírt. Pénteken délután és este drámai gyorsasággal követ­ték egymást az események. A hadsereg két szembenálló része között tovább folytak a harcok azután is, hogy patokról” és „lázadókról” beszélni* hiszen az elnök utasításainak egyik fél sem engedelmeskedett. Lorio, a hadsereg főparancsnoka és Lagayru, a vezérkari főnök az elnök felszólítása ellenére nem mondtak le, hanem Buenos Aires külvárosában egy autóút mentén rendezték be főhadiszállásukat, a hoz­zájuk hű „piros” csapatok élén. A „kékek” akiknek élén Onganio tábornok áll. beje­Goulart: — Hiába cseréltem kormányt, evvel a ko» lonccal képtelen vagyok előre haladni! A Jászkiséri Gépállomás dolgozói a napokban brigád- értekezleteken beszélték meg mit tehetnek az őszi beta­karítás, a szántás-vetés meg­gyorsításáért. Eddig 36 gép dolgozott két műszakban. Most a kongresszus tisztele­tére versenyt kezdeményez­tek, amelynek az a célja, hogy minél több gép éjjel nappal dolgozzon, s az egy gépre eső teljesítmény ma­gasabb legyen, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Valamennyi brigádban 7—8 időszaki traktorvezető mun­kába állítása szükséges ahhoz, hogy a gépállomásiak teljesíthessék vállalásukat. A termelőszövetkezetekkel is felvették a kapcsolatot, hogy a géphez értő embereket az őszi munkák idejére adják át a gépállomásnak. A traktoros brigádok őszi tervük sikeres teljesítéséért dolgoznak. Jelenleg a Zalka- brigád jár élen, amely két dekád alatt 23,1 százalékra teljesítette őszi tervét. tervük. Ebből 10 993 normál­holdat teljesítettek. Ha to­vábbra is szorgalmasan dol­goznak, ők is reménykedhet­nek abban, hogy viselhetik a szocialista brigád címet. Saravia hadseregügyi mi­niszter benyújtotta lemondá­sát és Guido elnök átvette a főparancsnokságot, elrendel­ve az ellenségeskedések be­szüntetését. Pénteken már nem lehetett „kormánycsa­lentették, hogy folytatják a harcot az elnöki döntés ér­vényesítéséért, a pirosak le­fegyverzéséért* A haditengerészet vezetői (Folytatás a 2, oidalcm) MINT PÁRIZSNAK AZ EIFFEL-TORONY A Papp-brigád a szocialista címért küzd tanulnak. Jelentős számban kerültek a magyar fiatalok a Német Demokratikus Köz­társaságba* Csehszlovákiába, Lengyelországba, Bulgáriába, többen pedig távolkeleti or­szágokba — a Kínai Nép­köztársaságba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ba* a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba — nyelvészeti tanulmányokra. (MTI) A tiszakürti Hunyadi Tsz- ben Papp László irányításá­val három éve dolgozik együtt a brigád. Most is egy akarattal munkálkodnak azért, hogy mindenből töb­bet, jobb minőségűt termel­jenek. A 82 hold szőlő mel­lett 160 hold szántóterületet művelnek. A szőlőből, illetve borból 13 hektoliter a ter­vük, de a próbaszüret azt mutatja: meglesz a 14 hek­toliter is* Gyümölcsből 1500 mázsa az évi tervük, s eddig már Iß vagonnal értékesítet­tek. A téli almaszüret pedig még ezután következik. Jó minőségű gyümölcsöt ter­melt a brigád, s ennek nagy­része exportra került. Töb­bek között 140 m ázsa nyári­alma, 120 mázsa körte és 160 mázsa szilva. Megvan te­hát a remény arra, hogy a Papp brigád elnyeri a meg­tisztelő szocialista brigád címet. Czuczi Páterék vezetnek A Kunszentmártoni Gép­állomáson is verseny bonta­Miért nincs — mikor tesz gáz a szolnoki háztartásokban ? Két éve húzódik beszélnek róía, az illetékesek ígé­rik, majd újabb határidőket tűznek ki — de még a mai napig sincs gáz a szolnoki háztartásokban. Érdemes az elmúlt két évet felidézni és az „érem másik oldalát” is megvizsgálni. Elöljáróban talán annyit, hogy a tervezett földgázszol­gáltatás méreteiben az első a2 országban. Pár évvel ez­előtt még csak azt tudtuK, hogy sok a földgáz-lelőhe­lyünk, azonban ezek kiakná­zására és felhasználására csak hozzávetőleges számítá­sokat végeztek. Ügyszólván tapasztalat nél­kül kezdtek munkához, oly­annyira, hogy a népgazdasági tervben sem vették számí­tásba Szolnok gázellátását; A város vezetőinek sok-sok utánjárása eredményezte az Országos Tervhivatal engedé­lyét és a szükséges pénzösz- szeget. 1960 október elején kezdő­dött a munka azzal, hogy megtervezték a fogadóállo­mást, az ötödik kerület hét kilométer hosszú vezetékének helyét és a fogadóállomáshoz szükséges importanyagokat igényelték. Ugyanez év november kö­zepén kapták meg az első pénzösszeget, 1 270 000 forin­tot azzal az elképesztő utasí­tással, hogy az év hátralévő másfél hónapja alatt használ­ják fel beruházásra. Termé­szetes, hogy az építkezéshez hozzá sem tudtak kezdeni, így az összegből acélcsöveket vásároltak. Az eredeti terv szerint 1961 decemberére szándékoztak a gázszolgáltatást megkezdeni. A valóságban azonban egyre több nehézség bukkant elő. Szükség lett volna már a külföldi nyomó- és elosztó­berendezésekre, viszont ek­kor még az ehhez szükséges devizát nem biztosította a Tervhivatal. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt úgy nyilat­kozott, hogy belföldön is meg lehet szerezni a szükséges berendezést. Aztán mégis csak kiderült, hogy nem; Ekkor jelentkezett egy ma­gántervező, aki egy hazai anyagokból készült nyomóbe­rendezést ígért. A prototípus gyártását fél év alatt enge­délyezték az illetékesek a Szolnoki Vasipari Vállalat­nak. A készülék bevált, azon­ban most a változatosság kedvéért a fogadóállomás bel­ső berendezését kellett újra­építeni, hiszen eredetileg a külföldi apparátus használa­tára rendezték be. Az átépítés a napokban fejeződik be és október első felében megkezdődik a pró­baüzem* Ez tehát az „érem másik oldala”. Sok-sok lelkesedés és akarat kellett ahhoz, hogy ezt a szinte teljesen úttörő munkát befejezhessék. A szolnoki gázellátás ad példát szinte az egész ország váro­sainak, azok háztartásainak a földgáz hasznosítására. A tények ismeretében te­hát nem elmarasztalás, ha­nem dicséret és megértés il­leti e nagy munkában részt­vevő Közlekedési Építő Vál­lalatot, a Mélyéptervet, az IKV-t és nem utolsósorban a megyei tanács tervosztá­lyát, amely bölcsőjétől patró- nusa volt az ügynek. És hogy a címben feltett kér­désre is megadjuk a választ, idézünk a Szolnok megyei tanács 1962; szeptember 18- án készült jegyzőkönyvéből, amely határozatként kimond­ja: 1962. október 5-én min­den berendezés készen áll a próbaüzemeltetésre és októ­ber 17-én Szolnok száz ház­tartásában kigyulladhat a kék láng, megkezdődik a rendszeres, folyamatos gáz­ellátás. Erdélyi György Megnyílt a Magyar Sajtó Házában a művésztefef> kiállítása Dr. Bényi László megnyitóját mondja A Magyar Sajtó Házának második emeletén csütörtö­kön délután lázas munka folyt. Egymás után állították fel a paravánokat, amelyek­re azután képek kerültek. A hatalmas falitáblák közötti szabad részeken állványokra szoborportrék, kisplasztikák kerültek. A lépcsőfeljárónál tábla hirdette: A Szolnoki Művésztelep kamarakiállítá­sa. A Szolnok megyei Néplap rendezésében mutatták be pénteken délelőtt Budapes­ten kilenc festő és három szobrász kiállítását. Tizen­nyolc festmény és grafika, nyolc kis szobormű hirdette egy müvészgeneráció tehet­ségét A megnyitóra szépszámú közönség gyűlt össze. Mo­dem, kulturált környezet­ben, ízléses, új épületrész­ben elhelyezett kiállítást nyi­tott meg dr. Bényi László művészettörténész. Beveze­tőjében elmondotta, hogy Szolnoknak olyan a Művész­telep, mint Párizsnak az Eif- fel-torony. Kimagaslik belő­le, legélőbb hagyományait jelenti, Aba-Novák Vilmost, Fényes Adolfot, akik Szol­noktól kaptak új biztatást, akiknek az itteni emberek, az alföldi nép ismerete és szeretete adta meg művésze­tükhöz a harcos emberséget. A ma Szolnokon alkotó művészekről szólva kijelen­tette, hogy a mai művészek­nek megtisztelő többlet ju­tott. A művészet kevesek magánügyéből hatalmas tö­megek közügyévé, esztétikai nevelésük fő tényezőjévé vált. Ezért a művészeknek törekedniök kell új formák, új színek kialakítására, a néphez szóló művészet vál­lalására. “ A Nemzeti Galériában naponta figyelhetem meg* hogy veszi a nép birtokba a festészet, a szobrászat Igaz értékeit. És a mai szolno­kiak ezeknek a követelmé­nyeknek megfelelően alkot­nak, — mondotta a többi kö­zött Bényi László. A közönség soraiban lát­hattuk Szakasits Árpádot, a MUOSZ elnökét, Siklósi Nor­bert főtitkárt, a fővárosi na­pilapok és a rádió művészeti munkatársait. S a tárlat di­cséretére nem is kell többet mondani, mint azt, hogy a szakmai közönség a megnyi­tás után még jó egy órával is ott volt, hosszasan beszél­getve egy-egy kép — szobor előtt, s amennyire megfi­gyelhettük, több volt a dicsé­rő sző, mint a bírálat. Álta­lában azt lehet mondani, hogy a művésztelepet „felfe­dezték”. Baráti hangu­latban maradtak együtt az újság­írók* a kiállító művészek, —• a Szolnokról a meg­nyitásra érkezett Fodor Mihály megyei vb. el­nökhelyettessel és Bárdi Imre művelődésügyi osztályvezetővel. A vendégkönyv­ben szaporodnak az aláírások, két hétig tart nyitva a kamarakiállí­tás, utána Sze­gedre viszik, — ahol a MUOSZ helyi klubjában Chiovini Ferenc festőművész képeiről beszélget a rádió nyitják meg újra. munkatársaival ht

Next

/
Oldalképek
Tartalom