Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-15 / 164. szám
1962, július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pál András panasza nyomán Választ várunk a Baromfiipari Főigazgatóságtól A szolnoki állami áruház kpmfekcióg osztályán dolgozó Pál András panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Elmondta, hogy Törötaszen trruklóson lakik, a Kőrösi-Ssoma Sándor utca il. szám alatt. Négy év után végre saját házat építhetett négytagú családjának Boldogok voltak, hogy elérték céljukat. Csakhogy örömük ürömmé változott. Hulladékgyűjtő a modern lakóházak között Pál Andrásék kertjének végében ugyanis egy eléggé kopott ház húzódik és ablakain keresztül mérhetetlen bűz áramlik az utcára. (Ebben az utcában az utóbbi években szinte gombamódra nőttek a Ms villaszerű épületek. A város egyik legszebb kerületének számít ez a rész.) A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat ebbe az épületbe hordja az állati hulladékot; a vért, a beleket, a begyeket és az elhullott baromfiakat. Még leírni is kellemetlen a fentieket, nemhogy a dögteleprő! áramló bűzt egész nap szagolná az utcában lakóknak. Orvosláa tisztiorvos intézkedik Ezt a panaszt már jól ismeri dr. Ács Gyula városi főorvos — s mi több, leveleket, határozatokat mutat, melyek ez ügyben születtek Május 11-én a személyes kivizsgálás után a főorvos olyan határozatot hozott az érvényben lévő 3141/1/1949. MN. rendelet értelmében, bogy a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szer- vesh uliadékgyű j tő telepét azonnal fel kell számolni, mivel az közegészségügyi szempontból ártalmas. Hangsúlyozom: azonnal! A vállalat vezető* a törvényes határidőn bedül fellebbeztek a megyei tanács vb egészségügyi osztályához. E fellebbezés nyomán új határozat született, melynek értelmében a baromfifeldolgozónak július Sl-ig meg kell szüntetnie hulladékgyűjtő telepét Nem tudják végrehajtani a határozatot Jártam a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál is. Csizmadia István, a vállalat igazgatója szerint egyelőre nem tudják végrehajtani az egészségügyi osztály határozatát. Miért? A jelenlegi körülmények között nincs módjuk a tedep megszüntetésére. Ugyanis amikor az egészségügyi osztály határozatát kézhez kapták — június 23- án levelet írtak felettes hatóságuknak, az Élelmezésügyi Minisztérium Baromfiipari Igazgatóságának. A levélben egy új baromfidög- és hulladéktároló építésére kértek engedélyt, valamint 80 000 forintos hitéit A Baromfiipari Igazgatóság július 3-án a következő választ küldte Törökszent- miklósra: ss... az ÉLIT1 készíti a baromfifeldolgozó vállalat rekonstrukciós tervét 1963— 65. évre. Csak a készülő rekonstrukciós tervbe történő megfelelő beállítás alapján lehet kérésükkel foglalkozni:..’' Majd egy mondat: >s... ezek kivitelezésére folyó évben nem kerülhet sor”. A válasz tehát megérkezett! De ml lesz ezután? A helyzet ilyen formában tovább már tarthatatlan. A hulladéktárolás körülbelül öt éve a megoldhatatlan problémák közé tartozik a törökszentmiklósi vá’lalatnáL Bár véleményünk szerint ezalatt az idő alatt már lett volna mód arra, hogy új hulladék- gyűjtő telepet létesítsenek. S most, amikor már tarthatatlan az állapot, még mindig elodázza a megoldást a Baromfiipari Igazgatóság? Természetesen az is a problémához tartozik, hogy bár az Állatifehérje Feldolgozó Vállalat szerződésileg köteles lenne minden nap elszáll'tani a hulladékot, ennek ellenére csak háromnaponként küldi a szállítókocsit Legutóbb például — amikor Mnt jártam — szombattól kedd éjszakáig egyetlen szállítmányt sem vittek el Török- szén t-miklósról, Mi lesz a hulladék- gyűjtő sorsa ? Abban mindenki egyetérthet: a törökszentmiklósi Ba- romfifeldolgzó Vállalat jelenlegi hulladékgyűjtő telepét meg kell szüntetni, mert ezt kívánja a közegészségügy védelme. A városi főorvos csak kötelességét teljesíti — min- denM megelégedésére — ha a határidő lejárta után bezáratja a vállalat hulladék- gyűjtő telepét. A probléma azonban fennáll. A tárolást máshol, a higiénia követelményeinek megfelelően biztosítani kell. Ennek megoldása pedig a Baromfiipari Igazgatóságra vár. Várjuk az igazgatóság válaszát, melyben, reméljük, a megoldás módjáról olvashatunk. Varga Viktória Nagyjelentőségű újítás A jászberényi Aprítógépgyárban Ladeczki Jenő főkonstruktőr terve alapján elkészítettek egy bolygóműves bajtómű prototípusát, A képen látható hajtóművet bemutatták a Budapesti Ipari Vásáron is, ahol a szakemberek körében nagy érdeklődést keltett. Megérett az idei sárgadinnye A jászszentandrási Haladás Tsz homokos földjei kiválóan alkalmasak dinnye termelésre. Az idén a szakértelmükről híres csányi kertészek szerződtek a közös gazdasággal. Huszonöt holdon görög, tizenöt holdon pedig sárgadinnyét palántáltak, A táblák szépek és jó termést ígérnek. A júliusi meleg napok megérlelték az első sárgadinnyét, A zamatos, mézédes turkesztáni fajtából szerdán indítják el az első, húsz mázsás szállítmányt a budapesti piacokra. Suhog a kasza, dől a rend Kiszesek között az iványi határban — Ülj már ide mellém — mondja huncutkodva Agócs Jóska, s arrébb húzódik a búzakévén, hogy helyet szorítson a lánynak. Csortos Rózsi csak elneveti magát, 9 a szíves invitálásra így felel: — Nem ülök melléd, mert nagyon tüzes vagy. A többiek is jót nevetnek a kaszás és a marokszedő évődésén. „Ugratják” a legényt hogy ismét kosarat kapott. Palántáinak az árterületen A törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai kihasználják a Tisza árterületét. Mintegy húsz holdon palántáinak fejes és kelkáposztát. A munkájukat megkönnyíti a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár újítása. Eddig a palántázó gépekre csak négy művelőtagot helyezhettek el, s így a nagyteljesítményű Bjelorusz erőgépeket nem tudták kellően hasznosítani. Most hat művelőtagot fügesztenek fel, 8 így a termelékenység másfélszeresére emelkedik. Nem hallani Itt mást egész nap, mint tréfás élcelődést, kacagást. Mindannyian fiatalok, _ még az is, akit Laci bácsinak szólítanak, csak a harmadik jf-nél tart. Nem csoda tehát, hogy könnyen nevetésre áll a szájuk: Még arról is elfeledkeznek, hogy a napi aratás mellett már 15 Mlométer kerékpározás van mögöttük, s még ugyanennyi vár rájuk este. Jászapátiból karikáinak ki és haza minden nap a jásziványi határba. — Hajnalban félnégy-négy órakor van ébresztő, aszerint, hogy Apátiban ki, milyen messze lakik; Aztán gyülekezés, s megindul a kerékpárkaraván. öt órára itt vagyunk a búzaföldön. Ez az I-es üzemegységünk. A kézi aratást itt szombaton fejezzük be; — Más munkában is együtt dolgoznak? — Csak most, az aratásra alakult meg ez a tizenkét fős ifjúsági brigád. Máskor külön dolgozunk, — válaszol Gulyás Borbála, a hattagú leány munkacsapat vezetője. — Tizenöt hold cukorrépát művelünk, azzal neveztünk be az ifjúsági versenybe. Csortos Rózsiék meg hatvannyolcvan hold kukoricát kapáltak meg. ök egy holdról 30 mázsa májusi morzsol- tat akarnak betakarítani. — Mennyivel szaporodik most a munkaegységük? — Laci bácsi — teljes nevén Nagypéter László — válaszol; — Két-három egységgel naponta. Négy kasza megy állandóan, fél naponként váltjuk egymást. Két kaszás köt, a marokszedője kötelet terít; Mire végig érünk a renden, már bekötött kévék hevernek mögöttünk. Délben és este aztán közösen „össze- kapkodjük”, keresztbe rakjuk, amit addig levágtunk. Az első kaszás — Sólymos i Géza — már vágja a rendet. Sorakoznak a többiek is. Agócs József, Nyitrai József és Pádár Sándor, aiki után fiatal felesége szedi a markot. Gulyás Bora és Csortos Vince teregeti a kötelet, ezzel könnyítve Tajti Franciska, Csortos Rózsi, Pa- taM Bori és Pádámé munkáját. Jász József brigádvezető a távolba kémlel: — Ügy látom, ott meg Horváth Béláék aratnak. Válóban hat fiatalember „fogyasztja” ott a hatalmas búzatáblát. Mikor közelükbe érünk, így szól az egyik: — Nézzétek; megjött *se- bes”. Csodálkozva nézek a bri- gádvezetore. Nem értem ezt a fogadtatást. Jász József csak mosolyog, s válasz helyett kérdez. — No, mi újság „tanár úr”? Becsületes nevén Kiss Jánosnak hívják a kérdezettet. Mint, ahogy a „sebes” a brigádvezető ragadványneve. Nem sokkal később a föld végén a fiatal akácok árnyékában cigaretta-szünetet tartanak. A cigányosan barna fiú eléggé szűkszavú. De helyette is beszél csapata szorgalmáról az eddig végzett munka. Háromszor kapálták meg a 134 hold siló-kukoricát, most pedig egy hét óta húzzák a kaszát. Az őszi árpában kezdték, a búzával folytatták. Napi teljesítményük 1200—1400 négyszögöl páronként. Solymosi János most is sürgeti társait: — Gyerünk, mert amit felfogtunk, estig le kell vágni. Csőke Péter, ifj. Tajti Ferenc és sorban mindannyian munkához látnak. Suhog a kasza, dől a rend, szaporodik a kéve. Aratnak a jászapáti Alkotmány Tsz fiataljai. Nagy Katalin Huszonhárom erőgép gazdát keres A karcagi határban 42 kombájn és a szövetkezetiekkel együtt 54 aratógép látott munkához. A négy közös gazdaságban több mint 16 000 hold gabonát kell betakarítaniok. A gépállomás igazgatója arról tájékoztat bennünket, ha az időjárás kedvező marad, három hét alatt végeznek a betakarítással. Méghozzá kézierő igénybevétele nélkül. Nem akarjuk az aratást lebecsülni amikor úgy látjuk. hogy ennél jóval nagyobb gondot okoz a talaj- munka. Nem azért, mert erőgéphiány van Karcagon. A gép elegendő, sőt sok is ahhoz, hogy mindegyiknek akadjon gazdája. A gépállomás 134 erőgépe közül huszonháromra nem tudtak eddig traktorost ültetni. Húsz Hoffher és három Zetor gazdát keres a Karcagi Gépállomáson. Ilyen körülmények között hiába érdeklődtünk a kettős műszak megszervezése iránt. — Karcagon nem lesz kettős műszak. A gépállomás 16 nagyteljesítményű, lánctalpas gépe közül csupán egyre találtak két vezetőt. . Hová lettek a traktoristák? Aratnak és csépelnek a kombájnokkal. Ezekre ugyanis nyolcvannégy személyt kellett biztosítaniok. A gépállomás vezetői nem most keresgetnek gépkezelőket. A télen három hónapos tanfolyamon harmincöt traktoristát — köztük harminckét tsz tagot — kiképeztek. De közülük csupán nyolcat kaptak vissza idénymunkára a szövetkezetektől s további öt átadására kaptak ígéretet. A többiek a tsz-ekben dolgoznak, hisz ez év elején 14 új erőgépet vásároltak a közös gazdaságok. A pártbizottság, a tanács és gépállomás vezetőinek sok gondot okoznak a M- használatlan erőgépek. — Tárgyaltak erről a szövetkezetek vezetőivel is, da azok ragaszkodnak a jogosítvánnyal rendelkező, s jelenleg más beosztásban dolgozó traktorosokhoz. — Közülük jónéhányan brigád, illetve munkacsapatvezetőként működnek, tehát szükségük van rájuk. A gépállomáson minden jelentkezőt felvesznek. Legutóbb például egy Mátészalkáról Karcagra került szakembert ültettek gépre. A karcagi határ terjedelmes és 16 000 holdon keli a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást elvégezni. — Természetesen a szövetkezetek erőgépei is ‘ közreműködnek. A Lenin Tsz például a talaj munkáknál nem igényli a gépállomás traktorait Az idő sürget és az aratással egyidejűleg kell hozzáfogni a szántáshoz is. Több másodnövény magját földbe kell tenni, mint a korábbi években. A kapások a szárazság ellenére is üde zöldek és megfelelő termést ígérnek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a nyáron, illetve az ősszel felszántott földbe kerültek. Tehát azoknak volt igazuk, akik tavaly nyáron, is sürgették a tala jmunkát. A kettős műszakra Karcagon is szükség lenne. Erre azonban az aratás befejezése előtt nem gondolhatnak. Addig nyújtott műszakokkal dolgoznak az erőgépek. A traktoristák 12—16 órán át dolgoznak a földeken: Ha idejében letakarítják a tarlókat és jól szervezik az erőgépek munkáját, idén sem marad szántatlan föld a karcagi határban. — máthé — szabad tömi, hogy egyes vezetők könnyelműsége miatt tovább csökkenjen a gabona termésünk. — m. í. — Hajóról árasztják a földeket Egy szem se vesszék el A kungyalui Zöld Mező Tsz-ben az egyik búzatáblában kedden reggel kezdte meg a munkát a Kunszentmártoni Gépállomás aratógépe: A szövetkezeti vezetők hanyagságból azonban a táblát nem készítették elő a gépi aratásra. Kézi kaszával nem vágták le a széleket és a sarkokat. A gép vezetője azért, hogy dolgozni tudjon kénytelen volt a kenyérgabonát gépével letaposni. Az aszály megyeszerte károkat okozott és több mázsával csökkentette a kalászosok termését. A kungyalui földek is kevesebbet adnak, mint amire számítottak. Épp ezért nagyobb körültekintéssel és alaposabb szervező munkával kellene az aratást megszervezni; Minden szem gabonára vigyázni kell. Nem A Héki Állami Gazdaság alcsi- szigeti üzemegységében, — már £vek óta működik az öntözőhajo. Most újabb árasztóbajót állítottak üzembe. Egy régi pontonra Csepel-Dlesel szivattyút szereltek, amellyel a csatornámén« földek árasztását végzik el. A hajóról naponta tíz-tlzenkét hold föld kap százötven milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiséget. A hajóról sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá Vált az öntözés, hiszen nem kell a gátakat és a csatornákat megrongálni, hogy utat nyissanak a víznek. A hajó maga viszi a szivattyút és oda úsztatják, ahol árasztani akarják a kukorica to lucerna földeket,
