Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-24 / 171. szám
1*«. Július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TEJTABLETTA Mindeddig kétféle formában tartósították a tejet; ismeretes a tejkoníerv, és a tej por. Mindkettőt víz hozzáadásával alakítják tejjé és csak azután fogyasztják. A dán vegyészeti ipar bejelentette, hogy sikerült előállítania a tejtablettát. A tejiablettát víz hozzáadása nélkül közvetlenül lehet friss tej gyanánt felhasználni a teában, a kávéban, vagy a kakaóban. A tejtabletta épp oly gyorsan olvad fel egy csésze teában, kávéban, vagy kakaóban, mint a cukor. A iélete*ncU Mindenekelőtt legyünk tisztában a félelem eredetével és funkciójával: a fenyegető veszélyektől . óvja ősidők óta az élőlényeket, tehát az önnfentartás alapvető ösztönének fontos tényezője. Ha az antilop nem félne az oroszlántól — egyetlen antilop sem lenne már a földön. Mi sem léteznénk, ha őseink nem félnek az erdőket felgyújtó villámcsapástól, az árvíztől, a vadállatoktól. (Félelmük szülte a vallásokat és a babonákat is, de most erre nem férünk ki.) Alapjában egészséges ösztön, ám ha elhatalmasodik az emberen: a gyermek és a felnőtt lelkiéletében egyaránt súlyos károkat okozhat; APRAJA, NAGYJA... Nézzük először a gyermeknél és felnőttnél közös élettani tényezőket. A félelem az ember érzelmi (tehát nem értelmi vagy akarati) megnyilvánulása. Az érzelmi rétegben nem aktív, cselekvő, hanem negatív, bénító indulat. Testi jelei a félelem fokozatai szerint — sokfélék és ellentétesek: mozdulatlanság vagy resz- ketés, elnémulás vagy kiáltás, hideg verejték vagy forró hullám, szívdobogás vagy lassú szívverés — és fgy tovább. Leggyakoribb a cselekvésképtelenség, a nyúl az autó fényszórójától mozdulatlanná dermed, az ember ijedtében megáll a feléje -rohanó jármű előtt, a meg- 7 ijesztett gyermek torkán nem jön ld hang. Amíg a félelem az ember létfenntartását szolgálja, -megnyilvánulási módjai célszerűek, és gyermeknél — felnőttnél egyformák. Abban sincs különbség „apraja- nagyja” között, hogy a képzelet döntő szerepet játszik a félelemérzés létrejöttében. Itt azonban kettéágazik az út. „FELÖS A KICSI” A gyerek képzeletével egészíti ki szükségszerűen hiányos tapasztalatait. Képzeletét fejleszteni is kell, de csak valóságos^ egészséges, vagy költőien szép dolgokon; A János vitéz sárkányáról, tündéreiről is el kell mondani, hogy ezek a költői képzelet szép alkotásai. Ha ehelyett a sötétséggel, „zsákos bácsival”, boszorkányokkal, ,,ördögökkel” ijesztgeti valaki a gyereket, mintha mindez valóságos veszély lehetne, ne csodálkozzunk, ha félős lesz. Gyakran a szülők viszik át a gyerekre saját, rossz emlékekből táplálkozó, indokolatlan félelemérzésüket. Ha például egy anya kicsiny korában félt minden járműtől (talán balesetet is látott, de elfelejtette), s bátran, értelmesen közlekedő gyermekét indokolatlanul rángatja, ijesztgeti a járdaszélen — csak fölösleges, túlzott félelmet kelt benne. Az .ideges felnőtt tériszonyát serp szabad átvinni a gyermekre, ha az már megértette, hogy a nyitott ablakon óvatosan kell kitekintenie. A gyermekbe plántált, indokolatlan félelemérzések fixálódhatnak (rögzítődnek) és gyakran egész életére kiható szorongásokat, konfliktusokat okoznak. Többnyire az ilyen gyerek „fél” a feleléstől, akkor is, ha tudja a leckét, félszegen hallgat idegenek előtt, nem védi igazát, hanem sértődékeny és önmagát emészti. Van dolga az orvosnak, amíg a gyerekét megszabadítja ettől a sokféle gátló és bénító tehertől... ÉS A FELNŐTTEK? Az ő félelmeik más természetűek, de általában rájuk is jellemző a képzelt veszélyek túlzása, az aránytalan reagálás a valóságra, s ebből következően az, hogy félelemből még nagyobb veszélynek teszik ki magukat. Ha emeleti lakásban tűz ütne ki, habozás nélkül a mentőponyvába ugrana?” — Erre a kérdésre igen sok felnőtt, ha őszinte — ezt feleli: „Valószínűleg nem.” A magyarázata: kevésbé fél attól, hogy valami szörnyű dolog történik vele, mint attól, hogy cselekvőén vállalja az ismeretlent (ebben az esetben a leugrást). Itt ismét szembetűnő a félelem bénító hatása. Más példa: aki aránylag nyugodtan elviselte a bombázásokat, nem mert átmenni a patakot keresztező deszkapallón — mert nem lehet passzív, hanem cselekednie kellene. Sok felnőtt életét megmérgezi a félelem a betegségektől, a hipochondria. Nem hisznek .sem az orvosnak, sem a józan észnek, minden percüket megrontja a beléjük rögződött elképzelés. A legrosszabb, ha „félnek meggyőződni az igazságról”, ezzel sokszorosan árthatnak maguknak. Félelem ellen, azt szokták mondani, nincs orvosság. Pedig van. Az igazi veszélyek helyes felismerése, s ha kell: önfegyelem, önuralom, a valósággal arányos, célszerű magatartás. Nevelés kérdése — kezdjük gyermekeinken és folytassuk önmagunkon. Gondoljanak erre a keleti mesére: A Fejedelem találkozik a Pestissel. „Hány alattvalómat ragadtad el?” — kérdi a Fejedelem. — „Tízezret” — hangzik a válasz. — ^Hazudsz — rivall rá a Fejedelem — harmincezer emberemet ölted meg!’’ — ..Tévedsz, uram — szól a Pestis — én csak tízezret akartam learatni, a többit a Félelem pusztította el.” A félelem az önfenntartási ösztönben gyökerezik, onnan nőtt ki, s lényegében az élőlények célszerű, hasznos alkalmazkodása a környezethez. Az emberhez azonban az méltó, hogy tudatossága úrrá legyen a félelem túlzott, beteges, ártalmas megnyilvánulásain. Gyenes István Az ország leggyorsabban dolgozó gépe MANAPSÁG sok különleges teljesítményű, gyorsjáratú gép működik üzemeinkben, a szakkörökben mégis feltűnést keltett az a nemrég üzembehelyezett textilipari berendezés, amelynek percenkénti fordulatszáma 80 000. Ez nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ritkaság- számba megy. Ilyen szédületes gyorsan forgó gép nem is egy, hanem nyolc dolgozik a Magyar Selyemipari Vállalat fonalkészítő gyárában. A nylonfonalat hullámosítja, hogy kreppnylon zokni készülhessen belőle; Egy gép 240 sodrófejét mindössze hét és fél lóerős motor hajtja. A gyorsaság titka azonban nem a motorban, hanem a csapágyakban rejlik. Minden orsóba különleges golyóscsapágyat építettek, amelynek nemcsak a magas fordulatszáma, hanem mérete is egyedülálló az országban: átmérője mintegy 20 milliméter. Az orsó naponta több mint százmilliószor fordul meg tengelye körül. Ha a csapágy haladó mozgást végezne, percenként öt kilométert tenne __ meg, tehát olyan gyorsan Haladna, mint a MALÉV belföldi járatainak gépei. A KÖZKÉZEN forgó legújabb svéd katalógusok 25 000 fordulatszámmal tüntetik fel a legkisebb és a leggyorsabb golyóscsapágyakat, s amikor az SKF, a Svéd Golyóscsapágy Rt. budapesti kirendeltségén megtudták, hogy a szokásosnak a háromszorosát is meghaladja a fonalelőkészítőgyár csapágyainak teljesítménye, hihetetlennek tartották és elmentek a gyárba, hogy megnézzék és megbizonyosodjanak róla. Ekkor azonban kiderült, hogy bár a gép Angliából érkezett. csapágyai mégis svéd gyártmányúak, de olyan különleges készítmények amelyeket az egyszerű katalógusok nem tüntetnek fel; AZ 0RIÄSI fordulatszám nagy termelékenységet tesz lehetővé. Az orsón percenként nyolcvanezerszer jobbra-bálra fordul a szál, miközben magas hőmérsékleten rögzítődik, s a sok apró te- kervénytőí szaknyelven szólva, terjedelmesebb a fonal, gyakorlatilag légáteresztőbb a" zokni. A nyolc új gép 64 régit helyettesít, mégpedig úgy, hogy a kétszeres teljesítményt nyújtja. Bár hihetetlennek tűnik, ez az érdekes berendezés nem valami drága dolog. Beruházásaira ugyan 16 millió forintot költöttek — ami egy- összegben sok — de viszonylag mégsem az, mert a gépek nem egészen egy év alatt kifizetik önmagukat Célszerű mozdulatok jobb munka Ki hinné, hogy a munkalélektan vizsgálta először azt a kérdést: milyen fizikai erőkifejtés (mozgás) vezet a legjobb eredményhez az üzemben a munkapad mellett? Az összefüggést nyomban megértjük. A szervezet egységes egész. Minden fizikai munka lényegében izom- mozgás, s még ez tart, kétféle folyamat zajlik le a szervezetben. Az izmokban vegyi salakanyagok halmozódnak fed, amelyeket túl- erőltetés esetén a véráram nem képes a megfelelő ütemben elszállítani: ugyanakkor az idegrendszer is „leterhelődik”, egyre kevesebb, kellő erős ingert küld az izmokhoz. A célszerű izommunka tehát az idegrendszert végső soron a testi-lelki egységet alkotó embert kíméli. Mi a mérnöki pszichológia ? A Szovjetunióban három évvel ezelőtt rendezték az I. Pszichológiai Kongresz- szust. Behatóan tárgyaltak itt a mérnöki pszichológia korábban alig ismert fogalmáról, s a kongresszus határozata kiemeli, hogy ezt az új tudományágat minden eszközzel fejleszteni kell. A saenszámok természetesen már az őskorban úgy alakultak ki, hogy célszerű mozdulatokat tegyenek lehetővé. (A kőkorszakbeli ember kalapácsa, dorongja nagyon ügyes, „kézhezálló” szerszám volt.) Ez élettani követelmény és ennek már az első gépék is megfeleltek bizonyos mértékig, különben használhatatlanok lettek volna. De azzal sokáig nem törődtek, hogy a forgatást, elmozdítást igénylő gépalkatrészeket könnyűszerrel kezelhessék. Ha például egy emelőkart percenként kellett megfogná, a munkás esetleg mindannyiszor kénytelen volt lehajolni. Azt gondolták, ez csak amolyan kis „kényelmetlen seg, nincs jelentősége. Hosszú időbe telt, amíg rájöttek, hogy a fizikai munka az idegrendszeren átpszi- chikailag is fárasztó, hogy á felesleges erőkifejtés kimeríti a figyelmet, tehát rontja a teljesítményt. így született meg a mérnöki pszichológia. Célja az, hogy az éLettanilag már helyesen szerkesztett munkaeszközöket (gépeket, szerszámokat) — a modem lélektani kutatások eredményeit felhasználva — tovább tökéletesítsék. Nálunk a Gépipari Tudományos Egyesület Mérnök-pszichológiai Munka- bizottsága foglalkozik ezeK- kel a kérdésekkel. Gép és ember A mémökpszáchodógus te- j hát úgy tervezi, szerkeszti vagy abból a szempontból vizsgálja a gépeket, hogy a dolgozó ember pszichológiai igényeit is kielégítsék. Például: mennyi a kezelendő géprészek száma (nem lehet több, mint amennyit egy ember figyelme és ereje átfoghat, helyes-e a kezelési sorrend, a kézzel végzendő műveletek helye (magassága) megfelelő-e, nem kényszerül-e a munkás fárasztó testhelyzet felvételére, van-e elég idő az egyes munkamozdulatok elvégzésére —és így tovább. Mert a túlfára- dáe éppen úgy, mint a kapkodás balesethez vezethet, s ha a munkásnak ezt sikerült elkerülnie, akkor is idő előtti kópiásnak teszi ki szervezetét; A munkamozdulatok elemzése ma már külön, kiterjedt tudományággá nőtt. Ábrák és filmek sokaságán látható az alapmozgás, az erre épülő számos részlet, a mozgás vonalvezetése és ritmusa, a mozdulatok összehangolásának, gazdaságos beosztásának módja, a serkentő & gátló tényezők fellépése. Az elemzésekből lassan kialakul minden munkafolyamat legcélszerűbb elvégzésének módja (természetesen nélkülözhetetlen feltétel, hogy a gépek mémökpszichológia; alapom, készüljenek!), s így már a szakmai oktatásban alkalmazni tudják ezeket a tanulságokat. A szocialista, majd1 a kommunista társadalomban fokozatosan megszűnik a különbség a fizikai és a szellemi munka között. Az egész munkalélektan, s egyik új területe, a mérnöki pszichológia ahhoz ad segítséget, hogy ez a folyamata lehető legnagyobb mértékben az ember javára és hasznára történjék; Előretört a televísió A múlt év végén még a rádió tartotta az elsőséget, azóta azonban a televízió elterjedésének az üteme meggyorsult. Az első negyedévben már fej-fej mellett haladtak, egyformán harminc- háromezer új előfizetőt vettek nyilvántartásba. A Posta- Vezérigazgatóság legfrissebb jelentése, amely a félévi adatokat tartalmazza, azt mutatja, hogy előretört a televízió. Az első félévben ugyanis már 59 301 televíziókészüléket jelentettek be, s 50 515 új rádióelőfizetőt vetlek nyilvántartásba. Természetes, hogy a televíziónál csak a fejlődés üteme gyorsult, hosszú idő kell még ahhoz, hogy valóban utolérje, legyőzze a rádiót. — Jelenleg ugyanis 2 335 931 rádióelőfizetőt tartanak nyilván és 265 098 a televízióelőfizetők száma. Vidéken a Szegedi Posta- igazgatóság területén található a legtöbb televízió, — számszerint 22 929. Pécsett és környékén 19 976, a soproninál pedig 18153 előfizetőt tartanak nyilván. A pontos órák gyára legjobban a női kezek tudják elvégezni. A felnövekvő nemzedékről tervszerűen gondoskodnak az üzem dolgozói. Minden műhelyben megalakították a szülői munkaközösséget. A munkaközösség tagjai rendszeresen elviszik a gyerekeket múzeumba, színházba, ellenőrzik a tanulmányi eredményeket és a családi körülményeket sem hagyják figyelmen kívül A gyári klubban különféle érdekes szakköröket szerveztek a gyerekeknek. A Kirov-gyár munkásai nemcsak az üzemen belül végeznek nevelőmunkát. Részt vesznek a legkülönfélébb társadalmi megmozdulásokban. A gyáriak közül igen sokan tagjaj az önkéntes rendőrségnek, a fiatalok közül többen iskolai úttörőcsapatok vezetését vállalták és szép számmal akadnak társadalmi ellenőrök is. Ezt a gyárat úgyis szokták emlegetni: az üzem, ahol készül az idő; Jó elnevezés ez nemcsak azért, mert ennek az üzemnek futószalagjáról kerülnek le a Szovjetunió legpontosabb órái, hanem azért is, mert a Kirov- gyár dolgozói az új idők, 8 kommunizmus idejének építői. Sziöírova dóriképpen kísérletező üzemnek számít ez a gyár; A legújabb technika az automatizálás és a bonyolult munka- folyamatok gépesítése és ami a legfontosabb, a munkások szakmai képzettsége megszerezték ennek a gyárnak a „végtelenül pontos órák gyára” elnevezést. Sok nagyszerű ember dot- gozik ebben az üzemben, például Vitalij Kudrjavcev mérnök, aki hét esztendővel ezelőtt megszerkesztette az első fél-automata gépet. Ez több munkafolyamat elvégzését egyesítette. Aztán megtervezett még egy automatát, majd ismét egyet.;. Ebben az óragyárban minden negyedik munkás újító. Az üzemben 53 komplett brigád van. Az óragyárakat általában szívesen nevezik női üzemeknek. Nagy igazság van ebben az elnevezésben, hiszen azá a végtelenül pontos és finom munkát, amelyre a szerkezetek összeállításánál, tucatnyi, sokszor mikroszkopikus nagyságú alkatrészek elhejyzésénél szükség van, tán belekerül a szerkezetbe minden egyes alkatrész, a kettős rugó, a hajszálrugó és az órák elsőt lélegzőnek, felélednek, működni kezdenek. Az utolsóelőtti művelet a számlapolc és a mutatók felszerelése. Most már csak az van hátra, hogy az egész szerkezetet behelyezzék a tokba és már kész is az óra. A futószalagról egy év alatt több mint nyolcmillió óra kerül le. Hatféle márka és csaknem százféle különböző forma. A Szovjetunióban, sőt mesz- sze a határokon túl is igen népszerűek az olyan modern órák, mint a Kirovszkije, a Szputnyik, a Sztalicsnije, a Paljot. Érdekes óratípus a Rogyina, amelynek automata felhúzója van és az egész szerkezet porvédő tokban helyezkedik el. A Paljot márkájú órát miniatűr naptárra) szerelték fel és nagy népszerűségnek örvend a Szignál is, amely a kívánt időben csenget. A gyár nemrégiben új, egészen lapos óratípust dolgozott ki: magassága mindössze 2,9 milliméter. TulajA világnak csaknem ötven országába szállítja termékeit a Kirovról elnevezett moszkvai óragyár. Egy nap alatt lehetetlen végigjárni a hatalmas gyár minden műhelyét, pedig minden egyes részlegnek van valami technikai érdekessége. Az egyik műhelyben például, egy miniatűr automatikus futószalag köti a figyelmet, amely méreteit tekintve, bőségesen elfér egy- egy munkaasztalon. Ez a csöppnyi automata gépsor olyan apró alkatrészeket készít, amelyeket megnézni csak nagyítóval, megfogni legfeljebb csipesszel lehet. Vagy itt van az a műhely, ahol az alkatrészeket szerelik össze. Lassú ütemben halad a futószalag. A szalag elején fekszenek a tartóhí- dacskák, egyetlen alkatrész nélkül. A szalag méltóságteljesen halad a kis asztalok mellett, amelyek fölé figyelmes lányfejek hajolnak. A lányokon ragyogóan fehér munkaköpeny és kendő. A hidacskák fokozatosan „felöltöznek”, kereket és csavarokat öltenek magukra, Az»-mii*
