Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

úgy előzetes hozzájárulást kell kérni, mint a víz­mű vizével táplált csőhálózatok és berendezések felszerelésére. 27. §. • Jogorvoslatok. X. A jelen tanácsrendelet alkalmazása során felme­rülő vitás államigazgatási ügyben — ha azok nem tartoznak a vízügyi hatóságok hatáskörébe — az I. fokú építésügyi szakigazgatási szerv határoz. 28. §. Szabálysértés. 1. Amennyiben a cselekmény bűntettet nem képez, a szabálysértést követő 1000 Ft-ig terjedhető bír­sággal sújtható, a) aki a vízellátási zavar esetén — a vízmű fel­hívása ellenére — a víz nélkül maradt ingatlan lakóinak a nélkülözhetetlen háztartási vízszük­séglet célját szolgáló ideiglenes vízvételt nem engedi meg <6. § [2] bek.); b) aki építkezés céljaira a vízmű előzetes hozzá­járulása nélkül közkifolyóról vizet vételez, vagy aki a közcsőhálózatba bekapcsolt ingatlanra — a vízszolgáltatásban beállott zavar esetét kivéve — közkifolyóról vizet hord (8. § [3] és [5] bek.); c) aki a külső főelzárót, vagy tűzcsapokat — a sürgős beavatkozást igénylő eseteket kivéve — a vízmű hozzájárulása nélkül lezárja, vagy meg­nyitja; d) aki a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ese­tekben a vízmű előzetes hozzájárulása nélkül munkát végeztet, vagy vizet vételez; e) az ingatlantulajdonos, vagy megbízottja, aki a tűzcsap zárópecsétjének eltávolításáról a vízmü­vet 24 órán belül nem értesíti (14, § [3] bek.); f) magánvízvezetéki berendezést a nyomáspróba sikeres elvégzése előtt üzembe helyez (16. § [6] bekezdés); g) magánvízvezetéki berendezés pótlásával, javítá­sával és karbantartásával kapcsolatos kötelezett­ségének nem tesz eleget (19. § [1] bekezdés); h) az ingatlantulajdonos, illetőleg a lakó, aki a vízmű közegeit a vízmérő adatainak leolvasásá­ban, a vezetékek és szerelvények megvizsgálá- Sábán, vagy a szükséges munkák elvégzésében akadályozza, vagy a tennivalók elvégzését nem leszi lehetővé (18. § [5] bek.); i) a vízmű által szolgáltatott vizet az engedélytől eltérő célra használja, azt pazarolja, tömítetlen- ség, vagy más hiba miatt használatlanul elfo­lyatja (18. § [1] és [4] bekezdés); j) az ingatlantulajdonos, vagy megbízottja, ha a víz gazdaságos felhasználását nem ellenőrzi, a . a rendellenesség, vagy hiba esetén, annak meg­szüntetése iránt nem intézkedik, illetőleg, ha a rendellenesség, vagy a hiba okát megállapítani nem tudja, erről a vízmüvet haladéktalanul nem értesíti (iá. § [7] és [8] bekezdés); k) aki a magánvízvezetéket jogos ok nélkül elzár­ja, a víz zavartalan használatát lehetetlenné te­szi, továbbá az ingatlantulajdonos, vagy megbí­zottja, ha a lakók vízellátását lakónként a lakó­bizottság állásfoglalásának megfelelően nem biztosítja, vagy a vezeték elzárásakor azt nem vízteleníti (19. § [1] és [2] bek.); i) a vízmérőt jogtalanul leszerelteti, eltávolítja, vagy annak elhelyezését bármilyen módon meg­változtatja (21. § [1] bek.); m) az ingatlantulajdonos, annak megbízottja, ille­tőleg a mellékvízmérővel ellátott helyiség bér­lője (használója), ha a vízmérőt a vízmű köze­gei számára nem teszi könnyen hozzáférhetővé (21. § [3] bek.); 2. Szabálysértés miatt az eljárás a telek fekvése sze- szerint illetékes városi, járási tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tar­tozik. VT. Hatálybalépő rendelkezések, 29. §. E. tanácsrendelet 1962. október 1. napján lép ha­tályba. A hatálybalépés napjával Szolnok megye te­rületén lévő városok (községek) által a vízszolgálta­tás szabályozása tárgyában kiadott helyi rendelkezé­sek (szabályrendeletek, tanácsrendeletek, szabályzatok, stb.) hatályukat vesztik. Kelt Szolnokon a Szolnok megyei Tanács 1962. évi május hó 25. napján tartott ülésén. OLÁH GYÖRGY s. k. Dr, KUTI GYÖRGY vb-elnök. > vb-titkár. 2/1962. számú Tanácsrendelet Szolnok megye lakott területeinek csatornázásairól siL Általános rendelkezések. 1. §. Csatornázási feladatok ellátása. : Közműves csatornázás feladatait Szolnok megye területen lévő községekben és városokban — a (4) bekezdésében foglalt kivétellel — a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Építési és Köz­lekedési Osztálya felügyelete alá tartozó megyei víz- és csatornamű vállalat) (a továbbiakban; csa­tornamű) útján látja el. 2. A csatornamű feladata: a) a házi és ipari szennyvíz, valamint a csapadék­víz elvezetésére szolgáló csatornák és azok tar­tozékai, továbbá szennyvíztisztító és átemelő be­rendezések — telepek — létesítése, fejlesztése, bővítése, fenntartása és mindezek gazdaságos üzemeltetése; b) a házi és ipari szennyvíz, valamint csapadékvíz összegyűjtése, elvezetése a szennyvizek megfelelő tisztítása és azok Végleges elhelyezése. 3. A (2) bekezdésben megjelölt feladatok hitelfedeze­tének biztosításáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. 2. §. Közcsatorna, bekötőcsatorna, magáncsatorna, házicsatorna. 1. Közcsatorna: a házi és ipari szennyvíz, valamint a csapadékvíz elvezetését szolgáló csatornahálózat (főgyűjtő és mellékgyűjtő) és ezek tartozéka. 2. Bekötőcsatorna: a telekről a közcsatornába vezető csatornának a telek, illetőleg az épület határvona­lától — ha pedig az épület nem a telek határ­vonalára épült, a telken épített ellenőrző aknától — a közcsatornáig terjedő része. 3. Házicsatorna: a telek házi és ipari szennyvizét, vagy csapadékvizét elvezető csatornának a telek határvonalán belül lévő része, berendezési tárgyai­val együtt. A házicsatorna az ingatlan tartozéka. 4. Magáncsatorna; a telek házi és ipari szennyvizé­nek vagy csapadékvizének elvezetésére szolgáló olyan mű, mely nem tartozik a csatornamű, ille­tőleg a városi (községi) tanács végrehajtó bizott­ságának kezelésébe. 3. §. A vízelvezetés műszaki megoldásának meghatározása. 1. A közcsatorna (a 2. § (1) bekezdés) létesítője — még a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása előtt — köteles az illetékes vízmű hatóságtól a víz­elvezetés műszaki megoldásának meghatározását kérni. 2. A közcsatorna műszaki kiviteli tervét csak a víz- elvezetés műszaki megoldásának a meghatározása után szabad elkészíteni. 4. §. Vízjogi engedély. 1. A 2. § (1) és (4) bekezdésében megjelölt művek létesítéséhez vízjogi engedély szükséges. 2. Közcsatorna létesítésénél a vízjogi engedélyezési eljárás a helykijelölési eljárást, a vízjogi engedély pedig a mélyépítési engedélyt (93/1950/III. 31.) M. T. sz. rendelet 12. § (2) bekezdés) — annak miden joghatályával együtt — pótolja. A vízjogi engedély azonban nem mentesíti az építtetőt (be­ruházót) az építéshez szükséges egyéb hatósági en­gedély megszerzésének kötelezettsége alól. 3. A szennyvíztisztító telep körüli védőövezet (zöld­sáv) kialakítása ügyében a területileg illetékes köz­egészségügyi és járványügyi állomás szakvélemé­nyének figyelembevételével a vízjogi engedélyben kell meghatározni. (Teljes szöveg.) II. Az építésre vonatkozó általános szabályok. 5. §. Közcsatorna építése. 1. Közcsatorna építésére, bővítésére, átalakítására, fejlesztésére vonatkozó műszaki kiviteli terv jóvá­hagyása a járási, városi tanács végrehajtó bizott­sága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. Ahol közcsatorna van, vagy építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozólag műszaki tervet hagyott jóvá a járási, városi tanács végrehajtó bizottsága, azon utcákban űrgödrös árnyékszék, pöcegödör stb. létesítését engedélyezni nem lehet. 2. Járási, városi tanács végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerve az (1) bekezdésben megjelölt ter­vet csak akkor hagyhatja jóvá, ha azt a területi­leg illetékes vízügyi igazgatóság vízügyi műszaki szempontból előzetesen elbírálta. 3. A kivitelező a munka megkezdésének időpontját — a kezdés .előtt legalább 8 nappal — a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szer­vének, valamint a községi tanács végrehajtó bi­zottságának és valamennyi érdekeltnek írásban be­jelenteni, továbbá a munkavégzés ideje alatt a lakóépületekben, az üzlethelyiségekben a bejárás lehetőségét és a közlekedési útvonalakon a jármű­vek forgalmát biztosítani köteles. 4. Ha a közcsatornát magántelken kell átvezetni, a közcsatorna létesítője az esetleg szükségessé váló szorgalmi jog megállapítását, a területileg illetékes vízügyi hatóságtól, a kisajátítás engedélyezését és kisajátítási eljárás megindításának elrendelését a telek fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osz­tályától — csoportjától — tartozik kérni. 5. A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigaz­gatási szerve, illetve a községi tanács végrehajtó bizottsága a beruházásokra és felújításokra vonat­kozó jogszabályok szerint megvalósított létesítmé­nyeket, a műszaki átadás-átvételi eljárás szabá­lyainak megtartásával üzemképes állapotban át­venni és a csatornamű vállalat részére átadni kö­teles. Az átadás-átvétel során a felvett jegyző­könyvhöz csatolni kell a tényleges kivitelezésnek megfelelő dokumentációt, az építési naplókat, mé­retkimutatásokat, anyagvizsgálati jegyzőkönyveket, talajmechanikai szakvéleményeket és taiajfúrási adatokat. 6. Szennyvíztisztító berendezés üzembehelyezésénél az 56/1959. (VÉ 33—34.) és ezt módosító 16/1961. (VÉ 8.) OVF számú utasításokban foglalt rendelkezé­seket kell alkalmazni. 7. A megépített közcsatornákat, szivattyút, tisztító és átemelő telepeket és műtárgyaikat, a csatornamű kezelésébe történt átadás-átvétel után, de legkésőbb 30 napon belül a csatornamű vagyonleltárába fel kell venni. • v 8. Ha a telek előtti közcsatornába a csapadék és szennyvíz bevezetése megtörtént, a csatornaműnek az I. fokú vízügyi hatósággal közölnie kell a ko­rábban létesített szennyvíztisztító, illetőleg szenny­vízelvezető berendezések feleslegessé váit részeit, azoknak a vízjogi engedélyezési eljárási szabályok megtartásával történő megszüntetése végett. 6. §. Bekötőcsatorna építése. 1. Bekötőcsatorna építéséhez, bővítéséhez, átalakítá­sához, elbontásához vízjogi engedély nem szüksé­ges. 2. A bekötőcsatornának a közcsatornába váló bekö­tése helyét, belső átmérőjét, anyagát és kivitelezé­sét a csatornamű határozza meg. 3. Minden beépített telekhez — a (4) bekezdésben sza­bályozott kivétellel — külön bekötőcsatornát kell építeni. 4. A csatornamű több telek .víztelenítését szolgáló közös bekötőcsatorna létesítéséhez hozzájárulhat, ha az érdekeltek a közös használat és fenntartás kérdésében megegyeztek. . 5. A csatornamű a bekötőcsatornát a telek utcai ha­tárvonalától a közcsatornáig a telektulajdonos ter­hére építi meg. A telektulajdonos — kivéve az ál­lami szerveket — az építési költségekre a munka megkezdése előtt a csatornamű által meghatáro­zott összegű előleget köteles fizetni. Az építési költséget a munka befejezésekor a csatornamű által kiállított számla alapján, a bemutatástól szá­mított 8 napon belül kell kiegyenlíteni, illetve el­számolni. 6. A csatornamű a telektulajdonos részére engedélyt adhat arra, hogy a bekötőcsatornát — az előírt ki­kötések megtartásával — arra jogosult kivitelező­vel építtesse meg. A kivitelezés munkáját a csator­namű ellenőrizni tartozik. A csatornamű által elő­írt kikötések megtartásáért a telektulajdonos és a kivitelező egyetemlegesen felelős. 7. Víznyelő berendezés a telek előtti útvonal szint­jénél mélyebben csak a telektulajdonos terhére és veszélyére létesíthető. Ha a bekötőcsatornán át a szennyvíz szabadesésű levezetése' nem biztosítható, a telektulajdonos átemelő berendezést köteles épí­teni. 8. A telektulajdonos a bekötőcsatornának a telekhatá­ron belüli részén ellenőrző aknát, vagy az ellen­őrzésre alkalmas és vízzárást biztosító idomdarabot köteles elhelyezni. 9. A bekötőcsatornának a közcsatornától a telek ha­tárvonaláig terjedő szakasza — tartozékaival együtt — a csatornamű tulajdona és ezt a csatornamű a vagyonleltárába felvenni tartozik. A bekötőcsatorna e szakaszának műszaki átadás-átvételére az 5. § 5. bekezdésében foglalt rendelkezések az irány­adók. 10. Ha a bekötőcsatorna átadás-átvételi eljárások so­rán a csatornamű olyan hiányosságokat állapított meg, amelyek a bekötőcsatorna rendeltetésszerű használatát akadályozzák, a csatornamű kikötheti, hogy a telektulajdonos köteles a bekötőcsatorna • tisztítási, karbantartási és átépítési költségét a csatornaműnek megtéríteni. Felelős: az élet- és vagyonbiztonságon bekövetkező minden kárért, még akkor is, ha időközben a csatornamű a bekötő- csatornát a vagyonleltárába felvette. 11. Épületbontás következtében üzemen kívül helye­zett, vagy más okból feleslegessé vált bekötőcsator­nát a telektulajdonos a csatornamű felhívására megszüntetni köteles. Ha a telektulajdonos a mun­kát a felhívásban megjelölt határidőig nem végzi el, azt a csatornamű a telektulajdonos költségére elvégezteti. 12. Ideiglenes jellegű épület (felvonulási épület, stb.) szennyvízelvezetését szolgáló bekötőcsatornát az építtető, a csatornamű előírásai szerint köteles megépíteni, az épület elbontása után pedig meg­szüntetni. 7. §. Házicsatörna építése. 1. Házicsatornát a telektulajdonos köteles megépíteni, átalakítani, bővíteni, elbontani. 2. Az (1) bekezdésben megjelölt munkákhoz a csa­tornaműtől kell hozzájárulást kérni. A hozzájáru­lás iránti kérelemhez csatolni kell: . a) az épületen belüli csatorna (épületgépészeti) be­rendezést, valamint b) a pincében elhelyezett és az épületen kívüli, de az ingatlan határán belül fekvő csatornát fel­tüntető tervrajzokat. 3. A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt terv­rajzokat 2—2 példányban 1:100-as méretarányban az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai szeriül

Next

/
Oldalképek
Tartalom