Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

úgy előzetes hozzájárulást kell kérni, mint a vízmű vizével táplált csőhálózatok és berendezések felszerelésére.

27. §.

• Jogorvoslatok.

X. A jelen tanácsrendelet alkalmazása során felmerülő vitás államigazgatási ügyben — ha azok nem tartoznak a vízügyi hatóságok hatáskörébe — az

I. fokú építésügyi szakigazgatási szerv határoz.

28. §.

Szabálysértés.

1. Amennyiben a cselekmény bűntettet nem képez, a szabálysértést követő 1000 Ft-ig terjedhető bírsággal sújtható,

a) aki a vízellátási zavar esetén — a vízmű felhívása ellenére — a víz nélkül maradt ingatlan lakóinak a nélkülözhetetlen háztartási vízszükséglet célját szolgáló ideiglenes vízvételt nem engedi meg <6. § [2] bek.);

b) aki építkezés céljaira a vízmű előzetes hozzájárulása nélkül közkifolyóról vizet vételez, vagy aki a közcsőhálózatba bekapcsolt ingatlanra — a vízszolgáltatásban beállott zavar esetét kivéve — közkifolyóról vizet hord (8. § [3] és [5] bek.);

c) aki a külső főelzárót, vagy tűzcsapokat — a sürgős beavatkozást igénylő eseteket kivéve — a vízmű hozzájárulása nélkül lezárja, vagy megnyitja;

d) aki a 11. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a vízmű előzetes hozzájárulása nélkül munkát végeztet, vagy vizet vételez;

e) az ingatlantulajdonos, vagy megbízottja, aki a tűzcsap zárópecsétjének eltávolításáról a vízmüvet 24 órán belül nem értesíti (14, § [3] bek.);

f) magánvízvezetéki berendezést a nyomáspróba sikeres elvégzése előtt üzembe helyez (16. § [6] bekezdés);

g) magánvízvezetéki berendezés pótlásával, javításával és karbantartásával kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget (19. § [1] bekezdés);

h) az ingatlantulajdonos, illetőleg a lakó, aki a vízmű közegeit a vízmérő adatainak leolvasásában, a vezetékek és szerelvények megvizsgálá- Sábán, vagy a szükséges munkák elvégzésében akadályozza, vagy a tennivalók elvégzését nem leszi lehetővé (18. § [5] bek.);

i) a vízmű által szolgáltatott vizet az engedélytől eltérő célra használja, azt pazarolja, tömítetlen- ség, vagy más hiba miatt használatlanul elfolyatja (18. § [1] és [4] bekezdés);

j) az ingatlantulajdonos, vagy megbízottja, ha a víz gazdaságos felhasználását nem ellenőrzi, a

. a rendellenesség, vagy hiba esetén, annak megszüntetése iránt nem intézkedik, illetőleg, ha a rendellenesség, vagy a hiba okát megállapítani nem tudja, erről a vízmüvet haladéktalanul nem értesíti (iá. § [7] és [8] bekezdés);

k) aki a magánvízvezetéket jogos ok nélkül elzárja, a víz zavartalan használatát lehetetlenné teszi, továbbá az ingatlantulajdonos, vagy megbízottja, ha a lakók vízellátását lakónként a lakóbizottság állásfoglalásának megfelelően nem biztosítja, vagy a vezeték elzárásakor azt nem vízteleníti (19. § [1] és [2] bek.);

i) a vízmérőt jogtalanul leszerelteti, eltávolítja, vagy annak elhelyezését bármilyen módon megváltoztatja (21. § [1] bek.); m) az ingatlantulajdonos, annak megbízottja, illetőleg a mellékvízmérővel ellátott helyiség bérlője (használója), ha a vízmérőt a vízmű közegei számára nem teszi könnyen hozzáférhetővé (21. § [3] bek.);

2. Szabálysértés miatt az eljárás a telek fekvése sze- szerint illetékes városi, járási tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

VT.

Hatálybalépő rendelkezések,

29. §.

E. tanácsrendelet 1962. október 1. napján lép hatályba. A hatálybalépés napjával Szolnok megye területén lévő városok (községek) által a vízszolgáltatás szabályozása tárgyában kiadott helyi rendelkezések (szabályrendeletek, tanácsrendeletek, szabályzatok, stb.) hatályukat vesztik.

Kelt Szolnokon a Szolnok megyei Tanács 1962. évi május hó 25. napján tartott ülésén.

OLÁH GYÖRGY s. k. Dr, KUTI GYÖRGY

vb-elnök. > vb-titkár.

2/1962. számú Tanácsrendelet

Szolnok megye lakott területeinek

csatornázásairól

siL

Általános rendelkezések.

1. §.

Csatornázási feladatok ellátása.

: Közműves csatornázás feladatait Szolnok megye területen lévő községekben és városokban — a (4) bekezdésében foglalt kivétellel — a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Építési és Közlekedési Osztálya felügyelete alá tartozó megyei víz- és csatornamű vállalat) (a továbbiakban; csatornamű) útján látja el.

2. A csatornamű feladata:

a) a házi és ipari szennyvíz, valamint a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornák és azok tartozékai, továbbá szennyvíztisztító és átemelő berendezések — telepek — létesítése, fejlesztése, bővítése, fenntartása és mindezek gazdaságos üzemeltetése;

b) a házi és ipari szennyvíz, valamint csapadékvíz összegyűjtése, elvezetése a szennyvizek megfelelő tisztítása és azok Végleges elhelyezése.

3. A (2) bekezdésben megjelölt feladatok hitelfedezetének biztosításáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

2. §.

Közcsatorna, bekötőcsatorna, magáncsatorna, házicsatorna.

1. Közcsatorna: a házi és ipari szennyvíz, valamint a csapadékvíz elvezetését szolgáló csatornahálózat (főgyűjtő és mellékgyűjtő) és ezek tartozéka.

2. Bekötőcsatorna: a telekről a közcsatornába vezető csatornának a telek, illetőleg az épület határvonalától — ha pedig az épület nem a telek határvonalára épült, a telken épített ellenőrző aknától — a közcsatornáig terjedő része.

3. Házicsatorna: a telek házi és ipari szennyvizét, vagy csapadékvizét elvezető csatornának a telek határvonalán belül lévő része, berendezési tárgyaival együtt. A házicsatorna az ingatlan tartozéka.

4. Magáncsatorna; a telek házi és ipari szennyvizének vagy csapadékvizének elvezetésére szolgáló olyan mű, mely nem tartozik a csatornamű, illetőleg a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságának kezelésébe.

3. §.

A vízelvezetés műszaki megoldásának meghatározása.

1. A közcsatorna (a 2. § (1) bekezdés) létesítője — még a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása előtt — köteles az illetékes vízmű hatóságtól a vízelvezetés műszaki megoldásának meghatározását kérni.

2. A közcsatorna műszaki kiviteli tervét csak a víz- elvezetés műszaki megoldásának a meghatározása után szabad elkészíteni.

4. §.

Vízjogi engedély.

1. A 2. § (1) és (4) bekezdésében megjelölt művek létesítéséhez vízjogi engedély szükséges.

2. Közcsatorna létesítésénél a vízjogi engedélyezési

eljárás a helykijelölési eljárást, a vízjogi engedély pedig a mélyépítési engedélyt (93/1950/III. 31.)

M. T. sz. rendelet 12. § (2) bekezdés) — annak miden joghatályával együtt — pótolja. A vízjogi engedély azonban nem mentesíti az építtetőt (beruházót) az építéshez szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

3. A szennyvíztisztító telep körüli védőövezet (zöldsáv) kialakítása ügyében a területileg illetékes közegészségügyi és járványügyi állomás szakvéleményének figyelembevételével a vízjogi engedélyben kell meghatározni.

(Teljes szöveg.)

II.

Az építésre vonatkozó általános szabályok.

5. §.

Közcsatorna építése.

1. Közcsatorna építésére, bővítésére, átalakítására, fejlesztésére vonatkozó műszaki kiviteli terv jóváhagyása a járási, városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. Ahol közcsatorna van, vagy építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozólag műszaki tervet hagyott jóvá a járási, városi tanács végrehajtó bizottsága, azon utcákban űrgödrös árnyékszék, pöcegödör stb. létesítését engedélyezni nem lehet.

2. Járási, városi tanács végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerve az (1) bekezdésben megjelölt tervet csak akkor hagyhatja jóvá, ha azt a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vízügyi műszaki szempontból előzetesen elbírálta.

3. A kivitelező a munka megkezdésének időpontját — a kezdés .előtt legalább 8 nappal — a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervének, valamint a községi tanács végrehajtó bizottságának és valamennyi érdekeltnek írásban bejelenteni, továbbá a munkavégzés ideje alatt a lakóépületekben, az üzlethelyiségekben a bejárás lehetőségét és a közlekedési útvonalakon a járművek forgalmát biztosítani köteles.

4. Ha a közcsatornát magántelken kell átvezetni, a közcsatorna létesítője az esetleg szükségessé váló szorgalmi jog megállapítását, a területileg illetékes vízügyi hatóságtól, a kisajátítás engedélyezését és kisajátítási eljárás megindításának elrendelését a telek fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályától — csoportjától — tartozik kérni.

5. A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a községi tanács végrehajtó bizottsága a beruházásokra és felújításokra vonatkozó jogszabályok szerint megvalósított létesítményeket, a műszaki átadás-átvételi eljárás szabályainak megtartásával üzemképes állapotban átvenni és a csatornamű vállalat részére átadni köteles. Az átadás-átvétel során a felvett jegyzőkönyvhöz csatolni kell a tényleges kivitelezésnek megfelelő dokumentációt, az építési naplókat, méretkimutatásokat, anyagvizsgálati jegyzőkönyveket, talajmechanikai szakvéleményeket és taiajfúrási adatokat.

6. Szennyvíztisztító berendezés üzembehelyezésénél az 56/1959. (VÉ 33—34.) és ezt módosító 16/1961. (VÉ

8.) OVF számú utasításokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. A megépített közcsatornákat, szivattyút, tisztító

és átemelő telepeket és műtárgyaikat, a csatornamű kezelésébe történt átadás-átvétel után, de legkésőbb 30 napon belül a csatornamű vagyonleltárába fel kell venni. • v

8. Ha a telek előtti közcsatornába a csapadék és szennyvíz bevezetése megtörtént, a csatornaműnek az I. fokú vízügyi hatósággal közölnie kell a korábban létesített szennyvíztisztító, illetőleg szennyvízelvezető berendezések feleslegessé váit részeit, azoknak a vízjogi engedélyezési eljárási szabályok megtartásával történő megszüntetése végett.

6. §.

Bekötőcsatorna építése.

1. Bekötőcsatorna építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, elbontásához vízjogi engedély nem szükséges.

2. A bekötőcsatornának a közcsatornába váló bekötése helyét, belső átmérőjét, anyagát és kivitelezését a csatornamű határozza meg.

3. Minden beépített telekhez — a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel — külön bekötőcsatornát kell építeni.

4. A csatornamű több telek .víztelenítését szolgáló közös bekötőcsatorna létesítéséhez hozzájárulhat, ha az érdekeltek a közös használat és fenntartás kérdésében megegyeztek. .

5. A csatornamű a bekötőcsatornát a telek utcai határvonalától a közcsatornáig a telektulajdonos terhére építi meg. A telektulajdonos — kivéve az állami szerveket — az építési költségekre a munka megkezdése előtt a csatornamű által meghatározott összegű előleget köteles fizetni. Az építési költséget a munka befejezésekor a csatornamű által kiállított számla alapján, a bemutatástól számított 8 napon belül kell kiegyenlíteni, illetve elszámolni.

6. A csatornamű a telektulajdonos részére engedélyt adhat arra, hogy a bekötőcsatornát — az előírt kikötések megtartásával — arra jogosult kivitelezővel építtesse meg. A kivitelezés munkáját a csatornamű ellenőrizni tartozik. A csatornamű által előírt kikötések megtartásáért a telektulajdonos és a kivitelező egyetemlegesen felelős.

7. Víznyelő berendezés a telek előtti útvonal szintjénél mélyebben csak a telektulajdonos terhére és veszélyére létesíthető. Ha a bekötőcsatornán át a szennyvíz szabadesésű levezetése' nem biztosítható, a telektulajdonos átemelő berendezést köteles építeni.

8. A telektulajdonos a bekötőcsatornának a telekhatáron belüli részén ellenőrző aknát, vagy az ellenőrzésre alkalmas és vízzárást biztosító idomdarabot köteles elhelyezni.

9. A bekötőcsatornának a közcsatornától a telek határvonaláig terjedő szakasza — tartozékaival együtt — a csatornamű tulajdona és ezt a csatornamű a vagyonleltárába felvenni tartozik. A bekötőcsatorna e szakaszának műszaki átadás-átvételére az 5. §

5. bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

10. Ha a bekötőcsatorna átadás-átvételi eljárások során a csatornamű olyan hiányosságokat állapított meg, amelyek a bekötőcsatorna rendeltetésszerű használatát akadályozzák, a csatornamű kikötheti, hogy a telektulajdonos köteles a bekötőcsatorna • tisztítási, karbantartási és átépítési költségét a csatornaműnek megtéríteni. Felelős: az élet- és vagyonbiztonságon bekövetkező minden kárért, még akkor is, ha időközben a csatornamű a bekötő- csatornát a vagyonleltárába felvette.

11. Épületbontás következtében üzemen kívül helyezett, vagy más okból feleslegessé vált bekötőcsatornát a telektulajdonos a csatornamű felhívására megszüntetni köteles. Ha a telektulajdonos a munkát a felhívásban megjelölt határidőig nem végzi el, azt a csatornamű a telektulajdonos költségére elvégezteti.

12. Ideiglenes jellegű épület (felvonulási épület, stb.) szennyvízelvezetését szolgáló bekötőcsatornát az építtető, a csatornamű előírásai szerint köteles megépíteni, az épület elbontása után pedig megszüntetni.

7. §.

Házicsatörna építése.

1. Házicsatornát a telektulajdonos köteles megépíteni, átalakítani, bővíteni, elbontani.

2. Az (1) bekezdésben megjelölt munkákhoz a csatornaműtől kell hozzájárulást kérni. A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

. a) az épületen belüli csatorna (épületgépészeti) berendezést, valamint

b) a pincében elhelyezett és az épületen kívüli, de az ingatlan határán belül fekvő csatornát feltüntető tervrajzokat.

3. A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt tervrajzokat 2—2 példányban 1:100-as méretarányban az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai szeriül