Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

elkészíteni és azoknak minden példányát a telektulajdonos, valamint a kivitelező aláírni tartozik,

4, A munka csak akkor kezdődhet meg, ha a benyújtott tervek felülvizsgálata alapján a csatornamű a kivitelezéshez hozzájárult.

5, A házicsatorna tervének helyességéért, az ingatlan- tulajdonos és a tervező felelős. A kivitelező a kéz- hezvett terveket átvizsgálni és észrevételeit az építtetővel írásban közölni köteles. A terv szerinti kivitelezésért, az építési anyag minőségéért és a biztonsági rendelkezések megtartásáért az ingatlantulajdonos és kivitelező felelős.

6, A házicsatoma építését a csatornamű ellenőrzi. Az építés során észlelt szabálytalanságokat, vagy a tervtől eltérő kivitelezést a csatornamű a telektulajdonossal — a hiba, vagy a szabálytalanság megszüntetésére irányuló felhívással egyidejűleg

— írásban közli.

7 Házicsatornát transzformátorházba, annak födémén, továbbá a tüzelőberendezés és annak vezetéke felett vezetni nem szabad.

8. Élelmiszertárolás célját szolgáló helyiségeken át házicsatomát vezetni általában nem Szabad. Ha az átvezetést elkerülni nem lehet, a csővezeték megfelelő vízzáró tömítéséről gondoskodni kell. Szabadon áthaladó függesztett vezetékeket, csatornanyílást, valamint padlóösszefolyót Ilyen helyiségekben dlhelyezni nem szabad.

9. Minden víznyelő berendezés lefolyónyílásánál —

— a csatornagázok kiáramlásának megakadályozása végett — bűzelzárót kell alkalmazni. Csoportos víznyelők közös bűzelzárókkal szerelhetők feL

10, Ivóvízvezetéket, azzal zárt rendszert képező vezetéket, vagy berendezést, ezek túlfolyóit és ürítőit közvetlenül a házicsatornába kötni nem szabad.

11- A csatornamű a házic3atomának a bekötőcsator- boz csatlakozó alsó alapvezetékét nyomáspróbának vetheti alá. A nyomáspróba megtartásához szükséges vízmennyiségről és eszközökről a kivitelező köteles gondoskodni.

12. Ahol egyesített rendszerű csatornázás van és az épület, valamint a telekhatárvonal között elegendő hely áll rendelkezésre, a két vezetékrendszert az épületen kívül, de a telek határvonalán belül kell összekapcsolni. A telek határvonalára helyezett épület esetében a két vezetékrendszert az épületben közvetlenül a kitorkolás előtt — falon belül

— kell összekapcsolni. A közös vezetéket úgy kell méretezni, hogy káros nyomás alá ne kerüljön.

1S. Az épület előcsatomáit — a közcsatorna szellőzése céljából lezárva — bűzelzárő és iszapfogó nélkül kell megépíteni. Ez a csatorna szennyvíz elvezetésére nem használható.

34. A csatorna szellőző nyílása lakóhelyiség ablaka alá nem helyezhető.

m.

Használatra vonatkozó általános szabályok.

8. 3.

Közcsatorna használata.

1. Elválasztó rendszerű csatornázás esetén közterületről a csapadékvizet víznyelőn, ingatlanról pedig mind a csapadékvizet, mind a szennyvizet bekötőcsatornán át kell a szennyvíz, illetőleg csapadék közcsatorna-hálózatba vezetni.

2. Elválasztó rendszerű csapadék közcsatornába szennyvizet, szennyvízcsatornába pedig csapadékvizet bevezetni tilos.

3. Ipari szennyvizet — Ideértve a kondenzvizet is —, továbbá a talajvizet a közcsatomahálózatba bevezetni csak a csatornamű előzetes hozzájárulásával szabad. A csatornamű a hozzájárulást kikötések (semlegesítő, ülepítő, vagy más berendezés közbeiktatása) teljesítésétől teheti függővé.

4. A közcsatornahálózatba nem szabad bocsátani:

a) olyan szilárd és egyéb hordalékanyagot (murva, iszap, szeméthulladék, állati maradvány, hamu, rongy, kóc, textilhulladék, stb.), amelyek a csatornában lerakódást, vagy el tömődért okozhatnak;

b) robbanó, tűzveszélyes anyagot, továbbá ártalmas kigőzölgést terjesztő, vagy olyan anyagot tartalmazó szennyvizet, amely közvetlenül, vagy közvetve tüzet, robbanást okozhat, a csatornában dolgozó életbiztonságát, testi épségét, egészségét, vagy a közcsatorna anyagát veszélyezteti, a a szennyvíztisztítást megnehezíti, a csatorna- hálózat üzemét zavarja;

c) rádióaktív sugárzással fertőzött anyagot, vagy szennyvizet és

d) 40 C°-nál magasabb hőmérsékletű szenny-, vagy thermálvizet.

5. Az, aki a (4) bekezdésben megjelölt anyagoknak a közcsatornába való juttatásáról hitelt érdemlően értesült, erről a csatornaművet haladéktalanul értesíteni köteles.

6. Gőzkazánok és melegvíztermelők (boylerek) lefolyó vezetékét, vagy gőzvezetékét a közcsatornával közvetlenül összekötni tilos.

7. Gépkocsiszinben a víznyelőt olyan benzin, Illetőleg olajleválasztó készülékkel kell ellátni, amelyre az építésügyi hatóságok és a csatornamű a „csatorna tervezési és méretezési szabályok” előírásainak megtartásával engedélyt adott.

8. Vágóhíd, bőrgyár, hús, zsír, vér, növényolaj, tej feldolgozó üzem, továbbá kórház, laktanya, valamint a naponta 300, vagy ennél több személy részére ^ ételt kiszolgáltató vendéglátóipari üzem és étkező a csatornamű által jóváhagyott terv alapján a szennyvízbe kerülő hulladék — zsír, továbbá a bél, vér, szőr, stb. hulladék — gyűjtésére alkalmas berendezést köteles létesíteni és üzembentartóm.

9. Fürdők, uszodák, sporttelepek medencéit, továbbá víztornyok, víztárolók, gáztartályok, ivó, valamint ipari vízvezetékek öblítőcsövek közvetítésével történő ürítése csak a csatornamű előzetes hozzájárulásával történhet.

10. Fertőző betegek ápolására rendelt kórház területéről szennyvizet csak kellő és folyamatos fertőtlenítés után szabad a közcsatornába vezetni.

11. Közterületről a havat a közcsatornába juttatni kizárólag a csatornamű által kijelölt helyeken és az általa megállapított kikötések megtartásával szabad.

12. Ha heves zápot, hirtelen olvadás, árvíz vagy má3 rendkívüli okból beállt üzemzavar a csatornahálózat vizének levezetését akadályozza, a csatornamű a levezetést ideiglenes intézkedés megtételével köteles biztosítani, Az ilyen körülmények között bekövetkező és kellő műszaki gondossággal el nem hárítható károkért a csatornamű nem feleiős.

13. Közcsatorna víznyelőjén át szennyvizet a közcsatornába juttatni nem szabad,

\

9. 5.

Bekötőcsatorna használata.

1. A bekötőcsatorna fenntartása, tisztítása és kezelése a csatornamű feladata.

2. Ha a bekötőcsatornát át kell építeni, a felmerülő költséget a telektulajdonos, illetőleg az, akinek az építés érdekében áll, a csatornamű részére megtéríteni tartozik.

3. A bekötőcsatorna a rendeltetésellenes használata tíiiatt szükségessé váló átépítés, vagy tisztítás, stb. költsége, úgyszintén a bekötőcsatornába a rendeltetésellenes használatból származó kár megtérítése a telektulajdonost terheli.

4. A telektulajdonos (megbízottja) a bekötőcsatorna meghibásodását, vagy rendellenes működését a csatornaműnek haladéktalanul bejelenteni köteles,

5. A bekötőcsatorna használatára a 8. § (3), (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni

10. §.

Házi csatorna használata.

1. Házicsatomát és annak tartozékait a telektulajdonos ebben a tanácsrendeletben foglalt és a csatornamű által megállapított előírások szerint köteles jókarban tartani.

2. Ha a házicsatoma dugulás, vagy egyéb okból üzem- képtelenné, vagy közegészségügyi szempontból kifogásolhatóvá válik, a telektulajdonos a szükséges javítási munkákat elvégezni köteles.

3. Ha a csatornamű az általa végzett ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a házicsatoma korszerűsítésre szorul, előbb a szükséges munkák elvégzésére történő kötelezés végett a felügyeletére illetékes tanácsi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervét értesíti.

4. A házicsatoma használatára a 8. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

11. §.

Bekötési kötelezettség.

1. A telektulajdonos — ha a telek előtt a közcsatorna már megépült — a telekről a szennyvizet a közcsatornába bevezetni köteles. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a csapadékvíz elvezetésére, ha a telek előtt a csapadékvízcsatoma megépült.

2. Ha olyan telek kerül beépítésre, amely előtt a közcsatorna már megépült, a telektulajdonos a bekötést az építéssel egyidejűleg köteles létesíteni.

3. Ha a telektulajdonos az (1) és (2) bekezdésekben előírt kötelezettségének a csatornamű felhívása ellenére sem tesz eleget, a csatornamű a szükséges munkát a telektulajdonos terhére végezheti eh

4. Ha a közcsatorna csak a közvetlen szomszédos telek előtt van, a csatornamű felügyeletére illetékes tanács végrehajtó bizottsága a közcsatornának az érdekelt telek előtti megépítéséig a bekötőcsatorna ideiglenes átvezetésére a csatornamű előzetes javaslata alapján engedélyt adhat

5. Lejtős terepen — ha a telek előtti útvonal magas fekvése miatt a telek csapadék- és szennyvize a telek előtti közcsatornába aránytalanul nagy költséggel lenne bevezethető •— az alacsonyabban fekvő telek tulajdonosa tűmi tartozik, hogy a szennyvizet az ő telkén létesített földalatti csatornán át a legközelebbi alacsonyabb fekvésű közcsatornába bevezessék.

6. A teleknek szabályozása, felosztás, egyesítés következtében rendezést igénylő csatornázási létesítményeit az ingatlan tulajdonosa a csatornamű felhívásában megszabott határidőig rendezni köteles. Ha a telektulajdonos a felhívásnak nem tesz eleget, a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell eljárni.

12. $.

Csatornahasználati díj.

1. A csatornázott ingatlan tulajdonosa az ár hatóság által megállapított csatornahasználati díjat (a következőkben: díj) tartozik fizetni.

2. A díj alapja a megyei vízmű által szolgáltatott és az ingatlan vízmérőjén leolvasott vízmérő hiányában a vízdíj átalány összegéből kiszámított víz- mennyiség.

3. A díj kivetése az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint árhatóság által kiadott irányelvek alapján történik.

4. A saját vízmű üzemeltetője a közcsatornába vezetett víz mennyiségének megállapítása érdekében

víztermelő telepén köteles vízmérőt felszereltetni. Vízmérő hiányában a közcsatornába vezetett víz mennyiségét a csatornamű állapítja meg.

5. űj, saját vízmű létesítését, vagy régi üzemen kívül álló vízmű újból történő üzembehelyezését az üzemeltető — az üzembehelyezés előtt — a vízműnek írásban bejelenteni köteles. A saját vízműnek időleges, vagy végleges üzemen kívüli helyezését az üzemeltető az előbbiek szerint tartozik a csatornaműnek bejelenteni.

6. Átalányban, vagy csökkentett mértékben kell a díjat fizetni, ha a csatornázott ingatlan vízbeszerzése:

a) közvetlenül közkifolyóról, közkútról, forrásból, vagy mélyfúrású kútból,, illetőleg

b) részben, esetleg teljes egészében a fogyasztó által létesített víznyerő berendezéssel történik.

7. Ha a telek területének több, mint felét tervszerűen művelik és a nyári idényben rendszeresen öntözik, az öntözésre felhasznált vízmennyiség után csatornahasználati díj nem számítható fel. Ha az öntözési időszak hónapjaiban a megelőző év november—március hónapjainak — a csatornamű által kijelölt — három egymásutáni nőnap vízfogyasztási adataiból számított havi átlagát és annak 20%-át meghaladja, az öntözési időszak a vízmérő

április havi leolvasásától az október b",'i íeolva- 5cisí§ "fcsirt-,

8, Közterületen lévő mélyfúrású kútból használt víznek a közcsatornahálózatba történő Bevezetése költségét a felhasználók a bevezetett vízmennyiség arányában tartoznak vállalni. A bevezetett víz mennyiségét a csatornamű Becsléssel állapítja meg.

9. Házicsatornából nyilt árokba csak vízjogi engedéllyel üzemeltetett berendezéssel tisztított szennyvizet szabad bevezetni. Ilyen esetben a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága a telektulajdonost — ha az árok fenntartása nem kötelessége — az árok fenntartási költségeihez való hozzájárulásra kötelezheti. Ha azonban a nyilt árok (utcai folyóka) közcsatornába torkoll, a házicsatomábói ezekbe vezetett vízmennyiség után rendes díjat keli fizetni.

10. Szivárgóból, talajvízszintsüllyesztő kútból, továbbá telekhatáron belüli forrásból, mélyfúrású kútból, az elfolyó víznek egyesített rendszerű közcsatornába, vagy csapadékcsatornába történő bevezetését a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága díj felszámolása nélkül engedélyezheti. Ha átemelés, szivattyúzás szükséges, a felmerülő költség térítését előírhatja.

11. A csatornamű a közcsatornába vezetett szennyvíz- mennyiségét a helyszínen bármikor ellenőrizheti és a díj kivetésének alapjául szolgáló szennyvíz- mennyiséget az ellenőrzési adatoknak megfelelően

helyesbítheti. Az ellenőrzés lehetőségét a telektulajdonos biztosítani köteles.

13. §.

Mellékvízmérővel ellátott helyiségek csatornahasználati díja.

1. Mellékvízmérővel ellátott helyiségekben történő vízfogyasztás alapján kiszámított csatornahasználat díját a helyiség bérlője tartozik fizetni. A díj fizetéséért a telektulajdonos csak a (2) bekezdésben megállapított mértékig felelős.

2. A telektulajdonos köteles a mellékvízmérővel ellátott helyiség bérlőjének a be- és kiköltözését a csatornaműnek írásban haladéktalanul Bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a bérelt helyiségekben elvezetett csatornahasználati díjáért a bérlővel egyetemlegesen felelős.

14. §.

A díj kivetése és behajtása.

1. A díjat közcsatomahálőzathoz való csatlakozás (bevezetés) időpontjától kezdődően havonta —■ lehetőleg a vízdíjjal egyidőben — kell számlázni. Ha a vízmérő már a bekötés időpontjánál korábban működött és a bekötés a vízmérő leolvasásának időpontjával nem esik egybe, a díj megállapításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a bekötést megelőzően, valamint ezt követően leolvasott értékek arányosításával kell számolni.

2. A fizetésre kötelezett a számla bemutatásától számított 8 napon belül a csatornaműtől írásban kérheti a számla felülvizsgálatát és — ha a csatornamű által lefolytatott felülvizsgálat eredményével nem ért egyet, az árhatóság által megállapított díj lefizetése ellenében — a számlának az illetékes mérésügyi szerv bevonásával történő felülvizsgálatát.

3. Ha a vízmérő a (2) bekezdés szerint megtartott felülvizsgálat szerint hibásan működik, a csatornamű a díj elszámolását helyesbíteni köteles. Kérelem alapján helyesbíthető az elszámolás akkor is, ha a vízmérőn mért víz, vagy annak egyrésze rendkívüli okból (pl. vízcsőrepedés) — átmenetileg — nem került a csatornahálózatba. A helyesbítés becsléssel történik.

4. A díjat, valamint a csatornamű által jelen tanács- rendelet alapján a telektulajdonos terhére végzett munkák költségét a csatornamű által kiállított számla alapján kell megfizetni. A díjösszegek behajtására az 1961. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított 1955. évi 21. számú törvényerejű- rendelet rendelkezései az irányadók.

IV.

Vegyes rendelkezések.

15. §.

A csatornahálózatba való bemenetel szabályozása.

1. A csatornahálózatba — akár torkolásh akár egyéb helyein, a csatornamű dolgozóin kívül másoknak behatolni a csatornamű engedélye nélkül tilos,

2. A csatornahálózat tisztító és ellenőrző aknáin elhelyezett fedlapokat, rácsokat, a főgyűjtő lejáróinak fedlapjait, ajtaját, zsilipkapukat felemelni, felnyitni csak a csatornamű dolgozóinak szabad.

16. §.

Építési munkák közcsatorna felett.

1. Utak építése, közművek fektetése, továbbá közúti és vasúti sínek elhelyezése esetén — ha a munka végrehajtása csatornázási létesítményt érint —■ az építtető köteles a terveket a csatornaműnek a kivitelezés megkezdése előtt bemutatni.

A tervekhez csatolni kell a talajmechanikai, a statikai és az anyagvizsgálat eredményeit. A kivite-. lezés során a csatornamű előírásait figyelembe kell venni.

2. Közcsatornahálőzatra, vagy tartozékaira építkezni, a hálózatot, illetőleg tartozékait építési munkák során — akár ideiglenesen is — eltakarni tilos.

3. Ha bármely építési munka közcsatornát, vagy csatornázási műtárgyat érint, a kivitelező ezt a csatornaműnek haladéktalanul bejelenteni és a munka további végrehajtása során a csatornamű előírásait megtartani kötelesV.

Hatóságok és eljárás.

V 17. §Jogorvoslat

1 A jelen tanácsrendelet alkalmazása során felmerülő vitás államigazgatási ügyekben — ha azok

nem tartoznak a vízügyi hatóságok hatáskörébe — az I. fokú építésügyi szakigazgatási szerv határoz.