Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. június 19. ■MtéiifrMi I «■■■arm ^ t­yg«. Róma, (TASZSZ Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese megérkezett Rómába. Koszigin tíz napot tölt Olaszországban Kozirjev szovjet nagykövet vendége­ként. • Bonn, (MTI) A Nyugat- Berlinben rendezett provoká­ciós nagygyűléssel párhuza­mosan vasárnap „a német egység napjának ünnepe je­gyében egész Nyugat-Német- országban sorozatos gyűlése­ket rendeztek. A gyűléseken •— amelyeken a bonni kor­mány miniszterei mellett az SPD vezetői is hangadó sze­repet játszottak — ismét fék­telen uszítás folyt az NDK ellen. A bonni politikusok szónoklataikban újból bebi­zonyították, hogy ünnepi frá­zisaikkal ellentétben volta­képpen a német egység békés helyreállítása ellen ágálnak, hiszen elutasítják ennek egyetlen lehetséges útját: a Német Demokratikus Köztár­sasággal folytatandó tárgya­lások és a két német állam fokozatos közeledésének út­ját • — - ­Mint az ÄFP Phom Penh- böl keltezett jelenéséből ki­tűnik., dél-vietnami zsoldos csapatok páncélkocsik védel­me alatt szombaton négyszer is megkisérelték. hogy be­törjenek Kambodzsa terüle­tére; A kambodzsai határőr­ség az ismétlődő kísérletek­nél sikeresen visszaverte Ngo Din Diem dél-vietnami diktátor zsoldosainak táma­dását — • Washlngto, (TASZSZ) Az atomerő bizottság be­jelentette, hogy az Egyesült Államok vasárnap végrehaj­totta soron lévő nukleáris kisérletét a Karácsony sziget térségében. Ez a 20. bejelen­tett légköri robbantás a je­lenlegi amerikai nukleáris fcisérletsorozat keretében. • Moszkva, (TASZSZ) Versenyin légügyi főmar- sall, a szovjet légierők főpa­rancsnoka hétfőn repülőgé­pen Indonéziába utazott, hogy viszonozza Omar Dha- ninak, az indonéz légierők vezérkari főnökének 1962. februári látogatását * New York, (MTI) Az em­beriség fennmaradásáért ag­gódó tudósok első konferen­ciája vasárnap táviratot in­tézett Kennedy amerikai el­nökhöz, tiltakozva az ellen, hogy az Egyesült Államok a Van AHen-övez.itben nukleá­ris kísérletet szándékozik Végrehajtani. A tudósok kérik Kennedy elnököt, tekintsen el a ter­vezett magaslégköri atomkí­sérlet végrehajtásától; * London, (MTI) Londonban befejezte munkáját a nuk­leáris leszerelési mozgalom negyedik évi értekezlete. A felszólalók megállapították hogy erősen emelkedik a szervezet taglétszáma. A nukleáris leszerelési mozga­lomnak jelenleg 800 tagozata működik Angliában és a ta­gozatok körülbelül 500 ezer aktív tagot tömörítenék; Az angol atomleszerelési mozgalom elhatározta, hogy 18 tasú megfigyclőcsoponot küld a mc'-----1 leszerelési vi lágértekezletre. * Kairóban vasárnap véget ért a casablancai szerződés államainak értekezlete. Az r ■tekezietioi kiadott közlemény a nemzetközi helyzettel általában és az afrikai problémákkal k ho­nosképpen foglalkozik. Az értekezlet résztvevői megál­lapítják, hogy az el nem kötelezett országok csoport­jának jelentős szerepe van a háború veszélyének kikü­szöbölésében. A cardenasi tömeggyűlésrői Havanna (TASZSZ). A ku bai dolgozók hatalmas tünte­téssel válaszoltak a forrada­lom ellenségeinek Matanzas tartománybeli mesterkedésé­re. Illegális ellenforradalmi erők kihasználva Kuba átme­neti gazdasági nehézségeit, amelyeket elsősorban az amerikai imperializmus blo­kádja és gazdasági agresz- sziója váltott ki, megpróbál­tak lázadást szítani a tarto­mány lakosai között. A na­pokban egy ellenforradalmi csoport „tüntetést” szerve­zett Cardenasban. A dolgo­zók gyorsan és határozottan válaszoltak; Többezer munkás, paraszt, alkalmazott és tanuló vett részt szombaton a Cardenas központi terén rendezett gyű­lésen. A résztvevők egyhan­gúlag jelentették ki: falhoz kell állítaná azt, aki kezet mer emelni a forradalomra! Az egybegyűltek lelkesen üdvözölték a kubai népi for­radalmi hadsereg egységeit. A díszszemle után Osvaldo Dor- ticos kubai elnök ég Jorge Cerguer, az egyesített forra­dalmi szervezetek matanzasi főtitkára tartott beszédet. [ Dorticos megjegyezte, hogy az imperialisták és az ellen­forradalmárok gazdasági blo­kád és agresszió segítségével nehézségeket akartak tá­masztani a lakosság ellátásá­ban, vagyis olyan feltételeket akartak teremteni, amelyek kedveznek földalatti tevé­kenységüknek. Valóban van­nak nehézségeink és hiányos­ságaink — mondta Dorticos. — Ezeket először is éppen az imperializmus támasztotta, másodszor az, hogy a terme­lés növekedése elmaradt a lakosság vásárlóképességének növekedésétől, harmadszor — magunk is hibákat követtünk el. Az ellenség a ’»nyolult helyzetet kihasználva, meg­próbált elégedetlenséget szí­tani népünkben, de Kuba el­lenségei újra tévedésbe es­tek: lebecsülték forradal­munk és népünk erejét; Beszédét Dorticos a követ­kező szavakkal fejezte be: „A jövő a miénk! Előre a dicsőséges jövő felé!” (MTI) N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Bukarest (Az MTI bukaresti tudósítója jelenti.) Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn délelőtt szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bu­karestbe. A szovjet párt- és kormányküldöttség a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román Népköz- társaság államtanácsának és minisztertanácsának a meg­hívására tesz egyhetes baráti látogatást a Román Népköz- társaságban. A szovjet párt- és kor­mányküldöttséget az ünnep­lőbe öltözött bukaresti Ba- neasa-pályaudvaron Gheorge Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Ro­mán Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. Ion Ghe­orge Maurer, a Miniszterta­nács elnöke, a Román Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, az Államtanács és a kormány vezetői fogadták. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség különvonata pontosan kilenc órakor fu­tott be a pályaudvarra. Mi­Botrányos tömegverekedés Nyugat-Berlinben Adenauer és Willy Brandt éles támadása az NDK ellen Berlin. Az MTI berlini tudósítója jelenti: Tumultuózus jelenetekre, botrányos tömegverekedések­re és brutális rendőri be­avatkozásokra került sor va­sárnap, az úgynevezett ^né­met egység ünnepe” alkal­mából Nyugat-Berlinben. A nap folyamán a demok­ratikus érzésű nyugat-berlini diákok csoportokba verődve tiltakoztak az ellen, hogy a szenátus fórumot biztosítson dr. Konrad Adenauemek, a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárjának, áld fél 11 óra tájban dr. Heinrich Krone tárcanélküli minisz­ter, Heinrich von Brentano volt külügyminiszter és Felix von Eckarcdt szövetségi saj­tófőnök kíséretében egy bé­relt amerikai katonai repü­lőgépen érkezett a tempel- hofi repülőtérre. A demokratikus érzésű diákok a kancellár fogadása alkalmával hallatták tilta­kozó hangjukat. Dahlemben a diákok tüntető felvonulást rendeztek. Felbérelt suhan- cok rátámadtak a diákokra és tömegverekedést provo­káltak. Csakhamar feltűntek a rendőrség riadóautói, bru­tális gumibotozás kezdődött. A rendőrök a tüntetők közül nyolc diákot elhurcoltak. A késő délutáni órákban a szenátusi palota előtti téren az úgynevezett „oszthatatlan Németország kuratóriuma” provokációs gyűlést rende­zett az 1953. június 17-i ber­lini fasiszta puccskísérlet év­fordulója alkalmából. Adenauer kancellár beszé­dében éles támadást intézett a „szovjet zóna” ellen azért, mert az NDK-ban a potsda­mi megállapodások szelle­mében véget vetettek a né­met militarizmusnak, a ná­cizmusnak és megbüntették a háborús bűnösöket. Ade­nauer kereken dicsőítette a 9 év előtti fasiszta puccs szervezőit, majd táplálni igyekezett azokat az illúzió­kat, mintha a bonni milita­rista körök felfogása szelle­mében kerülhetne sor Né­metország újraegyesítésére. „Azzal a kéréssel fordulok önökhöz — folytatta — hogy tartsanak ki szilárdan azon reményük mellett, hogy egy szépnapon önök megint egy újraegyesített Németország­ban élhetnek”. Willy Brandt kormányzó polgármester beszéde elején még igyekezett mértéket tar­tani. Azzal kezdte, hogy „a német nép békében szeretne élni szomszédaival”, de csak­hamar elvesztette a beszéd fonalát és ezalkalommal sem tudott uralkodni kommunis­taellenes érzelmein. A hitle­risták szótárából kölcsönzött szavakkal ócsárolta és rágal­mazta az NDK vezetőit, kö­vetelve az NDK „likvidálá­sát”. Kijelentette „Mi őszin­tén megmondjuk Keletnek és a Nyugatnak: nem törő­dünk bele Németország meg­osztottságába”, azzal fenye­U Thant Nyugat-Iriánról New York (AFP, AP, UPI). U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára, vasárnap újabb közleményben jelentette be, hogy Hollandia kormánya „elvben” elfogadta az úgy­nevezett Bunker-javaslatot tárgyalási alapnak a Nyugat- Irián kérdéséről folytatandó megbeszélésekhez. DJAKARTA Nasution altábornagy, in­donéz főminiszterhelyettc-s vasárnap Djakartában han­goztatta, csak Hollandián múlik, hogy Nyugat-Irián kérdése megoldható-e béké­sen, vagy pedig katonai esz­közökhöz kell folyamodni. Figyelmeztette Hollandiát, hogy az indonézek ma már nem dárdákkal és kardokkal harcolnak, Indonézia hadse­regének három fegyverneme nagy lépésekkel fejlődött. így — ha Hollandia fegyverhez nyúlna —, a holland hadiha­jók indonéz hadihajókkal, a holland repülőgépek indonéz repülőgépekkel találnák ma­gukat szemben. * Az Indonézia kélet-jávai olajmezőin dolgozó kőolaj­ipari munkások szakszerve­zetének küldöttsége Djakar­tában közölte a bánya- és nehézipari miniszterrel, hogy a Shell Oil amerikai vállalat Indonézia nemzeti érdekeivel ellentétes módon folytatja a kőolaj -kitermelést; A küldöttség sürgette a kormányt, akadályozza meg, hogy a Shell vállalat elszál­lítsa a korszerű berendezése­ket a kelet-jávai kőolajmező­ről és hogy más hasonló in­tézkedésekkel, így például a szakemberek eltávolításával akadályozza meg a kőolaj- termelés folyamatosságának fenntartását; A kelet-jávai kőolajipari munkásokat képviselő kül­döttség végül követelte, hogy az indonéz kormány államo­sítsa a keletjávai kőolaj ki­termelést. (MTI) getőzött, hogy — „amíg ketté lesz osztva Németország, ad­dig nem lesz nyugalom Európában”. Nem csinált tit­kot abból, hogy valójában revansra gondolnak, arra, hogy erőszakkal meghódít­sák az első német békeálla­mot. — „Küzdelmünk valódi célja az — mondotta —, hogy segítsük felszabadítani 17 millió honfitársunkat”. — Végül hangoztatta: „bízunk abban, hogy barátaink nem fognak bennünket cserben hagyni törekvéseinkben”. A provokációs gyűlés után Adenauer kíséretével a tem- pelhofi repülőtérre hajtatott és az amerikai katonai re­pülőgépen elutazott Nyugat- Berlinből. (MTI). Megkoszorúzták Georgi Dimitrov szobrát Georgi Dimitrov születé­sének 80. évfordulóján, hét­főn ünnepélyesen megkoszo­rúzták a bolgár nép hű fiá­nak, a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló harcosának róla elnevezett téren fel­mellszobrát (MTI) a állított után a vonat begördült az állomás elé, a jelenlevők lelkes tapsa és éljenzése kí­séretében a vonat ajtajában megjelent Nyikita Hruscsov, a küldöttség vezetője, majd a küldöttség tagjai; N. Sz. Hruscsovot és a kül­döttség tagjait Gheorghiu- Dej és Gheorghe Maurer üd­vözölte elsőnek, majd a szov­jet és a román himnusz el­hangzása után — miközben 21 ágyúlövés dördült el — Nyikita Hruscsov Gheorghiu- Dej társaságában ellépett a szovjet párt- és kormány- küldöttség fogadására kiren­delt díszőrség előtt és üdvö­zölte a katonákat. Ezután Gheorghiu-Dej köszöntötte a szovjet vendégeket. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Román Népköztársa­ság Államtanácsa és Minisz­tertanácsa, valamint az egész román nép nevében forró szeretettél üdvözölte a szov­jet nép küldötteit; A szovjet küldöttség láto­gatása igazi ünnepe lesz az egész országnak. Valamennyi kommunista- és munkáspárt, a szocialista tábor minden országa a béke megszilárdí­tását tekinti legfőbb felada­tának — hangoztatta Gheor­ghiu-Dej, majd így folytatta: a szovjet küldöttség látoga­tása és a tárgyalások újra kidomborítják a két nép bé­keakaratát és a békés egy­más mellett élésnek, az ál­talános leszerelésnek és a vitás nemzetközi kérdések­nek a népek érdekeinek megfelelő megoldására irá­nyuló törekvését. Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé és e szavakkal kezdte beszédét: engedjék meg, hogy a nap felé emelt kalappal beszél­jek, mert önöknek nemcsak a szívük meleg, hanem forró a napsugaruk is. A szovjet kormányfő tol­mácsolta a szovjet párt és kormány, az egész szovjet nép forró, szívélyes üdvöz­letét és köszönetét mondott a meghívásért. Hangoztatta, hogy a szovjet emberek jól ismerik a román nép eredmé­nyeit és örömmel töltik el ezek a sikerek. A Szovjet­unió és a Román Népköz- társaság közötti sokoldalú együttműködés évről évre fejlődik. Ez az együttműkö­dés szorosan összefügg a szo­cialista tábor országai között kialakult kölcsönös segítség- nyújtási kapcsolatokkal, az internacionalizmus elveit tes­tesíti meg. Biztosíthatom önöket — mondotta N. Sz. Hruscsov — hogy a szovjet emberek to­vábbra is mindent elkövet­nek majd a szovjet—román együttműködés további erő­sítésére; N. Sz. Hruscsov beszéde végén éltette a szovjet és a román nép barátságát, a Ro­mán Munkáspártot és Köz­ponti Bizottságát. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után N. Sz. Hrus­csov Gheorghiu-Dej társasá­gában, a jelenlevők lelkes tapsától kísérve nyitott gépko­csiban hagyta el a fogadtatás színhelyét. A pályaudvartól a város központjába vezető több kilométer hosszú útvo­nalon, amelyen a küldöttség gépkocsisora végigvonult a bukarestiek százezrei köszön­tötték a szovjet nép küldöt­teit (MTI) Megkezdődtek a román—szovjet tárgyalások Bukarest, (MTI) Hétfőn délután magyar Idő szerint 16 órakor Bukarest­ben megkezdődtek a román— szovjet tárgyalások; Az elvtársi, baráti légkör­be® lefolyt tárgyalásokon szovjet részről részt vett az N. Sz. Hruscsov által veze­tett szovjet párt- és kor­mányküldöttség; román rész­ről pedig a Gheorghe Gheor­ghiu-Dej által vezetett párt­ós kormányküldöttség. A küldöttségek a két or­szágot érintő párt- és állami kérdésekről, valamint közös érdekű nemzetközi problé­mákról tárgyaltak. (MTI) GEORGI DIMITROV (1882-1949) 1882. június 18-án született Georgi Dimitrov, a bolgár nép és a nemzetközi munkás- mozgalom kimagasló alakja. Már fiatalon kapcsolatba ke­rült a forradalmi munkás- mozgalommal és 15 éves ko­rától tevékenyen résztvett a bolgár munkások harcában. Egyik alapítója és központi bizottsági tagja volt az 1919- ben megalakult Bolgár Kom­munista Pártnak. 1923. szeptember 23-án a kommunista párt vezetése alatt a bolgár munkások és parasztok a nép kizsákmá- nyolói és a hatalom bitorlói ellen indultak. E felkelésben Dimitrov, mint a párt meg­bízottja vezető szerepet ját­szott. A feljtelés egy heti hősi küzdelem után elbukott. Di­mitrov ezer társával lépés­ről lépésre vonult vissza és Jugoszlávia területére mene­kült. Távollétében halálra ítélték. A felkelés bukásától poli­tikai emigránsként élt kül­földön. így került 1932 nya­rán Berlinbe. Élénk politikai tevékenységet fejtett ki a nemzetközi munkásmozgalom, győzelmének elősegítésére: 1933. március 9-én letartóz­tatták a Berlinben tartózko­dó Dimitrovot a Reichstag felgyújtásénak vádjával. Dimitrov egy magaseer- kesztette nyilatkozatban visz- szautasította a vádat és tilta­kozott a jogtalan elfogatás ellen. Azonban a fasiszta­pártnak olyan emberre volt szüksége, akit eszközként használhat céljai megvalósí­tására a kommunisták szét­zúzására. Ezért 1933. szep­tember 21-én a „birodalmi törvényszék IV: büntetőta­nácsa” előtt kezdetét vette az a bírósági tárgyalás, mely a ,lipcsei per” néven vonult be a történelembe; A lipcsei per feltárta a né­met fasizmus igazi arcát, megmutatta a kommunista eszmék haladó és igaz voltát a fasizmus eszméivel szemben. A fasiszta kormány azt re­mélte, hogy a pernek propa- gandasztikus hatása lesz és ezért az első két ülést rádión közvetítették. Dimitrov bátor fellépése keresztül húzta a fasiszták céljait. Bebizonyította; hogy a bi­rodalmi nemzetgyűlés fel­gyújtása a nemzeti szocia­listák munkája; A fasiszta bíróság minden erőfeszítése hiábavalónak bi­zonyult. Dimitrov beszédei szétzúzták a vádat és a nö­vekvő — Európaszerte meg­nyilvánuló — követelés Di­mitrov szabadonbocsátása mellett, végül is győzött. — 1934. február 27-én szaba­dult ki a börtönből. Dimitrov kiszabadulása után a következőket mon­dotta: „Természetesen minden erőmet meg fogom feszíteni, hogy a proletárforradalom győzelméhez hozzájáruljak. Tevékenységemet elsősorban hazámnak akarom szentelni.” Dimitrov pontról-pontra betartotta Ígéretét. Szervezte a bolgár dolgozók ellenállá­sát, lelkesítette a népet a német megszállók és bolgár cinkosaik elleni harcukban. A felszabadulás után 1946- ban a bolgár minisztertanács elnöke lett. 1949. július 2-án alkotó életének teljében érte a halál. A nemzetközi mun­kásmozgalom és a bolgár nép örökre megőrzi emlékét. Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom