Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

II SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Premizálási tapasztalatok í Tomajmonostorán Az idei termelési terv tár­gyalásakor a tomaj monostori Petőfi Tsz tagjai a premizá­lási javaslatokat is jóváhagy­ták. Megszavazták, ám a ju­hász és a sertéstenyésztők kivételével nem bíztak ben­ne. Tavaly mindössze egy­két bárány és malac jutott a jobb munkáért járó juta­lom címén Tomajmonostorán. Pedig a növénytermelésben is tűztek ki prémiumot a ter­venfelüli eredmények eléré­séért. Csak éppen nem osz­tották ki. Innen ered a szö­vetkezeti gazdák pesszimiz­musa. Az idén teljes őrségváltás volt a szövetkezet vezetésé­ben. Űj elnök, főagronómus és főkönyvelő került a kö­zös gazdaság élére. A régiek közül csak Mándoki Gáspár, a volt főagronómus maradt, most ő az elnök. A vezető­ség elismeri a méltatlanko­dók igazát: — Hibás volt a vezetőség, mert nem követelte meg a munkát nek és 5000 naposcsibét vit­tek ki nevelni. Az utóbbiak súlya meghaladja az egy ki­logrammot és az elmúlt na­pokban szállították el azokat. A törzsállománynál egye­denként 92 tojást terveztek, ennek 10 százalékos többlete a gondozóké. A naposcsibéket két csoportban, a központban és az Erki-féle tanyán nevel­ték. Az előbbi helyen meg­felelő, az utóbbinál zsúfolt a szállás. A terv 9 százalékos elhullást enged meg, ha en­nél kevesebb, a gondozók jár­nak jól. Az Erki-tanyán a csirké­nek 4,8 százaléka pusztult el. Itt Vízi Etelka és özv. Faze- zekas Mártonné 105 csirke árán osztozott. A központban 8,5 százalékos volt az elhul­lás. Ezért Gerőcs Ferencné és özv. Tóth Antalné hat-hat csirke árát vihette haza. A tomajmocnostori Petőfi Tsz-ben jó a munkakedv a gazdák és a családtagjaik szorgalmasan dolgoznak. A répa egyelésénél például száznyolcvanán voltak a táb­lán és egy nap alatt végeztek vele. A vezetőség a szárazság okozta kiesést terven felüli öntözéssel igyekszik pótolni. A tavalyi prémium elmara­dása miatti pesszimizmus las­san megszűnik. Az emberek látják, hogy a vezetőség be­tartja a közgyűlés határoza­tát: kifizeti az esedékes pré­miumokat. A kifejt tej után (literenként 10 fillér) ez év első három hónapjára 1598 forint prémiumot kaptak a tehenész munkacsapat tagjai. Nagy Zsigmond 228, Túra Imre pedig 188,50 forint ju­talmat vihetett haza. A tornaj monostori Petőfi Tsz-ben tavaly csalódást oko­zott a premizálás elmaradása. Az idén okultak a hibákból, s ez eddig is kedvezően érez­tette hatását. Máthé László * 15 16 SZAKTANÁCSOK A rizs állati kártevői a kiosztott kapásoknál. Több helyen munkacsapatonként dolgoztak. Aki egyénileg mű­velte a rábízott kukoricát és cukorrépát, az is csalódott, mert nem mérték le a ter­mést. Nem is lehetett, mert mérleg sem volt akkor. A kukoricát is csak becslés sze­rint rakták górékha. A szövetkezet új vezetői tanultak a tavalyi hibákból és nem engedik azok megis­métlődését. Eltökélt szándé­kuk: az idén mindenki meg­kapja az őt megillető pré­miumot Cukorrépából 130 mázsás átlagtermést tervez­tek. A répáért kapott cukor 10 százalékát prémiumként a tagok kapják. A tervenfelüli többlet 30 százaléka szintén a tagakat illeti. Kukoricából 15 mázsa májusi morzsolban — a tervük. En­nek 10 szó alékát, a terven felüli mennyiségnek pedig 30 százalékát prémiumként osz- szák ki. A lucernát részesen ka­szálták, így a háztáji állato­kat is ellátják takarmánnyal. Bizakodnak a tervezett átla­guk elérésében, hiszen cukor­répájukat 100 százalékig, ku­koricájuknak pedig 35 száza­lékát öntözni fogják. A termelőszövetkezetben 15 hold dinnyét, 5 hold új bur­gonyát, 10 hold paradicsomot termelnek. Ezenkívül szőlő, gyümölcs- és dohányterme­léssel is foglalkoznak. Az idén a kertészetben is premizálnak A tervenfelüli többlet 50 százalékát a tagok kapják pénzben, illetve természet­ben, az itt szerzett munka­egységek arányában. Megvalósult az állatte­nyésztők jutalmazása is. A tehenészeket például minden kifejt liter tej után 10 fillér prémium illeti. Függetlenül a tervtől, tehát a kifejt első li­ter tej után is jár a juta­lom. A borjakat háromhóna- pos korukban választják el és állatonként 650 liter tejet Ezámolnak el a gondozóknak. A hizlaldában egy mázsás átlagsúlyig nincs prémium. Ezenfelüli gyarapodás öt szá­zaléka a gondozóké. Továb­bá, a terven felüli szaporu­latból két malacot kapnak. Orosz Gábor állattenyésztési brigádvezető szerint a serté­sek súlygyarapodását nem kötik életkorhoz és a takar­mány felhasználáshoz. Az el­nök és Kovács Gergely főag­ronómus határozottan állítja, hogy a hizlalás! idő tíz hó­nap, a daraértékesítés pedig 22 százalék. Tehát ezek is feltételek, az egy mázsán fe­lüli sertések öt százalékos premizálásához. Bizonyára az elnök és a fő­agronómus jobban ismeri a sertéstenyésztők premizálásá­nak feltételeit Baj azonban, hogy csak ők ismerik. Tud­nia kellene a brigádvezető­nek, s különösen a gondozók­nak, akik közvetlenül is ér­dekeltek benne. A Petőfi Tsz tagjai 1100 törzebaramfival rendelkez­A vontatottan csírázó, kez­deti fejlődésben visszamaradt rizsvetéseket sokszor súlyo­san károsíthatják különböző apró, vízben élő állati kár­tevők. A szeszélyes, ingado­zó, hűvös időjárás kedvez ezek érvényesülésének. Rendszerint együtt jelent­kezik a két rákocska: a nyári pajzsosrák (Friops cancrifor- mis) és a tapadó lencserák (Limnadia lenticurális) a rizsvetésekben. A csírázástól kezdve hat héten át is pusz­títhatnak. Táplálék után ku­tatva kitúrják a gyengén megkapaszkodott rizsnövé­nyeket. Legtöbbször így áll elő a kitúrt növénykékből az úgynevezett „pallóverés” a hullámzás által kilibegtetve a partszélekre. A rizsmagmak földbe, 3—4 cm mélyen történő vetésével ez a kártétel már eleve elke­rülhető. Előfordul azonban az az eset is, hogy a rákok, a víz alatt a növekvő zsenge rizsszálaikat a talaj szintjé­ben megrágják és a kipusztí- tott növények helyére újat kell vetni. Védekezésül leg­eredményesebb eljárás az árasztóvíz lecsapolása, ami­kor is néhány órán belül el­pusztulnak a szárazra került rákocskák. A lecsapolást azonban tökéletesen végre kell hajtani. A víztelenítésen kívül jó eredmény várható még az árasztó vízbe helye­zett holdanként 6—8 kilo­gramm rézgálicpor fertőtle­nítésétől is. A klórmész is hasonló mennyiségben alkal­mazható. Az utóbbi évektől kezdő­dően fokozódik rizsvetéseink­ben a rizsszúnyogok lárvái­nak kártétele. Két szúnyog­fajtának a kártevése jelen­tős. Az egyik népies nevén „árva szúnyog” (Teudispes- Ch-plumosus), a másik a (Trichoceládius bicinhtus) „nejlonbogár”. Az előbbinek a lárvája inkább a kicsírá­zott rizsnövényt pusztítja, az utóbbi lárvája pedig a vízben elfekvő rizslevelek vízzel érintkező részét há- mozgatja. Nagyobb populáció esetén előfordul az is, hogy a rizslevelékből csak az ere­zet marad meg. A visszama­radó csonkok már csak kis százalékban hajtanak újra ki. A lárva, féreg alakú, 8—10 milliméter hosszú, vöröses­zöld színű. A rizsföldekre a környező vizenyős helyekről telepszik be. Iszaplakók. Há­rom, négy nemzedék fej' *d- het egy tenyészidőszakban. Lárva alakban a talajban te­lelnek át. Bábozódásuk a rizs, illetve más vízinövény szárában történik június vé­gén, az imágók pedig július közepe táján kelnek ki. , A megtámadott rizslevélen 2—3 lárva található, de nagy fertőzés esetében 8—10 is van egy levélen. Két ujjunk kö­zött végighúzva a levelet, legkönnyebben megtaláljuk a lárvákat. A vízi szúnyog­lárvák is elsősorban horda­lékevők, de nagyon szívesen keresik meg a rizs zsenge, cukomedwel teli levelét is. A fertőzés megszüntetésé­nek egyik módozata, ha az adott helyzetben a vetés ve­szélyeztetése nélkül a telepet három napon át víztelenít­jük. Közvetlen vegyszeres véde­kezésnél jó eredménnyel al­kalmazható az 5—10 százalé­kos DDT, vagy HCH porozó­szer. Gyors hatás elérésére 20 százalékos DDT porozó­szer használható. E vegysze­rekből holdanként 10—12 ki­logramm port szórunk az árasztó víz tetejére. Nagyobb rizsterületek fertőtlenítésére kiválóan felhasználható a repülőgépes porozás. A rizsvizekben tenyésző ha­lak, különösen a ponty és a kárász szorgalmas pusztítója a vízi szúnyoglárváknak. A halak tenyésztésével féken tarthatjuk a szúnyog kárté­telt. A fiatal halivadék külö­nösen érzékeny az idegmér­gekkel szemben. Halas vizek­ben a kontakt vegyszerek leg­feljebb 5 kg/kh mennyiség­ben alkalmazhatók, de in­kább e dózison alul. A rizs másik kártevője a tasakosmoly (Nymphula nim- feata). Ez is, mint az előb­biek, inkább alkalmi kárte­vő. Sokféle vízi és mocsári növényen megtalálható. A molylepke 8—10 milli­méter testbosszú, halvány- szürke színű, barna rajzola- tos szárnyakkal. Különböző vízinövények leveleire, eset­leg a víz alatti szárrészben rakja le tojásait 100—300-at. A lárvák szürkés színű, 10— 15 milliméter hosszúak, élén­ken mozognak, egyik nö­vényről a másikra úszva is átterjednek. A tasakosmoly­nak három nemzedéke van, fejlődésük 6—8 hét. Bábozó- dás előtt a lárva tasakját szilárd tárgyhoz erősíti és szövedéket készít. Itt bábo- zódik. Áttelelése valószínűleg lárva alakban történik. Védekezhetünk ellene víz­telenítéssel is. A levéltasakok kifeszített kötél áthúzásával lesöpörhetők. Főleg kontakt­mérgek alkalmazásával (DDT, HCH) holdanként 10— 16 kilogramm por kiszórásá­val érhetünk el eredményt. Lipcsey Imre. a Szolnok megyei Növény­védő Állomás körzeti agro- nómusa Még az idén öt növényvédelmi szakközépiskolát szerveznek A Földművelésügyi Mi­nisztérium Országos Növény- védelmi Szolgálata az idén ősszel — most elsőízben — öt növényvédelmi gépész­szakmunkás képző középis­kolát szervez, hogy a mind jobban gépesített mezőgazda­ság növényvédelmét sokolda­lúan képzett, érettségizett szakmunkásokkal segítse. Szentesen, Nagykállón, Kun- szentmiklóson. Kisújszálláson és Győrött már az idén 200 fiatal kezdi meg négyéves tanulmányát. A jövő évben Szombathelyen, Keszthelyen. Szekszárdon. Nagytétényben és Miskolcon nyitnak új szakközépiskolát, s ettől fogva évente 400 általános iskolát végzett fiatalt vesz­nek fel a tíz iskolába. (MTI) A pártélet hírei A törökszentmiklósi járási pártbizottságon tanácskoztak azok a járási vezetők, akik a közeljövőben a községek­ben az alapszervezeti veze­tőknek és pártcsoportbizal- miaknak tartanak előadáso­kat! * A jászberényi járási párt vb. megvitatta az öntözés jelenlegi helyzetét és megbe­szélték a további tennivaló­kat A jászberényi városi párt vb. pedig a városi NEB munkáját értékelte. • A karcagi városi párt vb. június 19-én a termelési agi- tációt és munkaversenyt vi­tatja meg. Májusban 27 száraz nap Az idei szárazság, aszály hatását mutatja a határ. Mé­reteire jellemző a Szolnoki Gépállomás tájlaboratóriu­mának jelentése. Májusban a 31 napból 27 nap volt szá­raz. S a fenn maradó 4 na­pot sem lehet esősnek mon­dani, csupán nedvesnek. A szárazsághoz ártó társul a hideg szegődött. Májusban Szolnokon a középhőmérsék­let csak 14 C° volt. Ugyan­akkor május 2-án mínusz 2, 4, harmadikán mínusz 0,6, negyedikén mínusz 0,4 C° ta­lajmenti fagyot mutatott a hőmérő. Az eddig lehullt csapadék összege 109 mm, 79 mm-rel kevesebb az 50 éves átlag­nál. Májusban a májusi eső aranyat érő hónapjában 50 mm-rel kevesebb eső esett, az 50 éves átlagnál. V A tiszasülyi a legjobb tejtermelő állami gazdaság 17 millió liter tejet adnak a Szolnok megyei állami gazdaságok A megye állami gazdasá­gainak igazgatósága összesí­tette a tejtermelés eddigi eredményeit. Terv szerint 1962-ben 17 millió liter tejet adnak a Szolnok megyei ál­lami gazdaságok a közfo­gyasztásnak. A Szolnok me­gyei állami gazdaságok istál­lóiban 5800 tehenet fejnek. Egy tehéntől éves átlagban 3400 liter tejet nyernek a te­henészek; Ezideig az esztendő első öt hónapjában 7 millió liter tejet adnak az állami gazda­ságok tehenei. Állmi tejgyűj­tőkbe 6 millió litert szállí­tottak a Szolnok megyei ál­lami gazdaságok. A tejter­melésben legjobb gazdaság­nak a tiszasülyi bizonyult. Második helyen a Csorbái Állami gazdaság s harmadik helyen a Szolnoki Állami Gazdaság végzett. Tejterme­lést tekintve a leggyengébb a Palotási, a Kunszentmár­toni és a Mezőtúri Állami Gazdaság. Három hét alatt három halálos baleset Május 16-án Meister Hen­rik 16 éves építőmunkás, má­jus 17-én Deák István 30 éves építőmunkás, brigádve­zető, június 8-án pedig Vá- radi Máté 19 éves építőmun­kás halt meg munka közben áramütés következtében. A tragikus szerencsétlen­ségek miatt a SZOT azonnal vizsgálatot inunott. Kiderült, hogy a dolgozókat kivétel nélkül már több ízben ki­oktatták az előírásokra. A SZOT külön is figyel­meztetéssel fordul mindazok­hoz, akik munkakörük révén hozzájárulhatnak az ilyen balesetek megelőzéséhez; Felhívja őket: ne elégedje­nek meg a szabályok puszta ismertetésével, hanem min­den rendelkezésre álló esz­közzel, szüntelen felvilágosí­tással — ha kell — fegyel­mezéssel, és rendszeres ellen­őrzéssel ébresszék rá az ösz- szes dolgozókat saját köte­lességükre a balesetek elleni védekezésben, arra a tudat­ra, hogy senkinek sincs joga sem munkatársai, sem a ma­ga testi épségét vagy éppen életét felelőtlenül veszélyez­tetni. (MTI) A hócsaiakszépérzéke Irdatlan tanyavidék ez itt. A gólya is meggondolja, hogy elrepüljön-e pihenés nélkül egyik tanyától a má> síkig. Karcag határa ez, az úgynevezett Bocsa. Ide már a szomszédos Kunhegyes sincs sokkal távolabb, mint a város betelepülése. Villany és telefon csak a Május 1 szövetkezet üzemegység köz­pontjában van. Bekötőút pe­dig oda is csak most épül öszidei sárban csak a biva­lyos fogat megbízható köz­lekedési eszköz. — Szörnyű lehet itt élni, — fakadtam ki. Vendéglátóim — Nagy és Győré gazda — vállat von­tak. — Azért nézzen szét az elvtárs, mielőtt ítél. A gyönyörködni akarás, a szép vágya sokkal mélyebb itt az emberekben, mint máshol. Az üzemegységbe ki­járnak dolgozni teherautón a városban lakó parasztembe­rek is. Van közöttük, aki még nem látott televízió- adást. Az itteni tanyasiak között egy se. Hetenként filmet vetít a majorban a művelődési autó. Százharmincan-százötvenen is megnézik a jó filmet. A köz­ponti tanya televízióját nyolcvanan figyelik estén­ként. A kultúrám sokat adnak a bócsai emberek. Bizonyságul bejártuk a major minden is­tállóját. Kiemelkedő élmény a tehenészet. A tehénistálló­ban bölcsődei tisztaság foga­dott. Frissen meszelt fehér falak, precízen sepert járda. És meglepő, hogy legyet a fecskék is - -esik. Tudott dolog pedig, ahol istálló van, ott tömKelegével a légy. És itt mégsincs. Ho“,, miért? Néhány évvel ezelőtt az állattenyésztési részlegvezető Hódmezővásárhelyen járt. Az ottani gazdaságban végignéz­te a fejést és azóta nem issza meg a tejet csak forralva. Miután visszajött megfogad­ta: a tej kezelésére, a tej tisztaságára mindent. A tej tisztasága pedig az istálló rendbentartásával kezdődik. A környékben lakó pa­rasztemberek hosszú tapasz­talatokra alapozva úgy tud­ják, a légy nem szereti a kék világítást. Az istállóab­lakokat enciánkék festékkel bemázolták. Rendszeres időközönként ma­tador permettel hintik be az istállók, ólak környékét. Különben a sőreistállókről. a borjúnevelőkről ugyanezt lehet mondani. Olyan tiszta­ság, olyan rend, amilyet még sok állami gazdaságunk is példának tekinthet. Azt kérdezhetné valaki, mi köze a kultúrának az istál­lók tisztaságához. S hogy profán dolog-e a tehenészet, a tejház higiéniáját összevet­ni a televízió és a filmelő­adás látogatásával? Szerin­tem nem, mert a kettő egy tőről fakad. A major kultu­ráltsága szépérzéket kíván. És a bócsai emberekben ez is megvan. B, L Megkezdődött a bútor­gyártás automatizálása A könnyűipar leggyorsab­ban fejlődő ága a bútor- gyártás. ötéves tervünk 30 százalékos termelésnövelést írt elő. Ez az arány azért is jelentős, mert már a három­éves terv időszakában — 1957-től 1960-ig — is meg­kétszereződött az állami bú­toripar termelése. Nagy fel­adataik végrehajtásában hol tartanak most gyáraink? — Erre a kérdésre s> Könnyű­ipari Minisztériumban a kö­vetkező választ adták: — “Kz idén 33,7 százalék­kal több bútor készül, mint 1960-ban, tehát eleget te­szünk az ötéves tervben fog­lalt kötelezettségünknek. Gyárainkban nagyarányú a műszaki fejlesztés, így az öt­éves terv hátralevő idősza­kában a termelés növekedé­se a tervezettet előrelátha­tólag 10 százalékkal túlszár­nyalja majd. — A kárpitozott bútorok gyártásánál már megtörtén­tek az automatizálás első lé­pései. — Az elmúlt hónanokban a gyárak nehezen tudták kö­vetni a bútorvásárlási rész­letakció bevezetése óta megnö­vekedett keresletet. A tervek szerint azonban az ötéves terv végén már nemcsak a hazai igényeket sikerül majd kielégíteni, hanem jut mo­dern bútor exportra is; — A műanyag tért hódít a konyhabútorok előállításá­nál is. A Budapesti Fenyő­bútorgyárban, a sátoraljaúj­helyi és csongrádi üzemben felkészülnek a műanyaggal kombinált konyhagamitúrák nagysorozatú gyártására. Ezekből a modem formájú, variálható konyhabútorokból ez év második felében már 2500 garnitúra kerül az üz­letekbe. A festett konyha- garnitúrák jelenlegi hiányá­nak az oka nem elsősorban a gyártásnál keresendő. Az eddig kialakult szokás sze­rint ugyanis a kereskedelem gondoskodik a forgalomba kerülő konyhaberendezések háromnegyed részének festé­séről. Mivel most nem tud elegendő festőkapacitást ta­lálni, a nyers bútorok a rak­tárakban várnak. Jövőre nagyarányú rekonstrukció kezdődik a sátoraljaújhelyi és a Tisza Bútorgyárban, amely azt is eredményezi, hogy több konyhabútort ad­hatnak majd átfestve a kt reskedelemnek. (MTÍV

Next

/
Oldalképek
Tartalom