Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
1962, május 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § T Nem könnyű a háztájit osztani lettét c Néhány szó a közös vagyon védelméről a tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben HORVÁTH Dezső, a Szolnoki Járműjavító lakatosa panasszal jött szerkesztőségünkbe. Felesége, a szan- daszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezet tagja. Hatvanöt éven felüli idős nő, s eddig még minden évben megkapta a fél hold háztáji kukoricaföldet, ami most is megilletné. De a szövetkezet elzárkózik előle. Beszéltünk a szövetkezet elnökével. Oj ember ő, most került a közös gazdaság élére. A háztáji szóra ráncok futottak gondterhelt arcára. — Elvtárs, ha csak lehet elintézzük, de nagyon nehéz ez most A közösnek szánt kukoricaföldet elöntötte a Tisza. Tagjaink lemondtak az egy hold háztáji járandóságukról, s csak fél holdra tartanak számot De még így is... Az a veszély fenyegeti a szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezetet, hogy a háztáji kiosztása után nem marad elegendő takarmányt biztosító, közös művelésű kukoricaföldje. S így igen nagy gondot jelent a háztáji náluk; A HÄZTAJI egyébként ott is gond, ahol közel sem járt a Tisza. Kétféleképpen felfogott azonos érdek egyeztetéséről van szó. A szövetkezeti tagok — különösen ahol gyengén zár a tsz — ma is azt tekintik még elsősorban magukénak, azt vétik csak biztosnak, amit háztájiként előre kimérnek nekik Es külön választják a magánérdeket a szövetkezeti érdektől. Jó szóval természetesen megértik, miről van szó, Erre példa a tiszaugi Tíszagyöngye Termelőszövetkezet esete. A szövetkezet kukoricásának partos része jó termést biztosító föld. A réti rész már sokkal gyengébb. A szövetkezeti gazdák először a partos földhez .ragaszkodtak mondván, hogt nem lehet így megcsorbítani a. háztáji járandóságukat a réti föld'felosztásával! A pártszervezet tagjai, a kommunisták beszélgettek a gazdákkal. És megszületett az egyezség anélkül, hogy a szövetkezet is rosszul járt volna, s hogy a gazdák is megsértődhetnének. A háztáji terület felét partos, felét pedig réti földből mérik ki. Sok szövetkezetünk intenzív sertéstenyésztéshez kezd ebben az esztendőben. Ez jó is. De a takarmány biztosításának nem az a módja, hogy a háztájit csorbítsuk; Különösen az idős, a munkából kiöregedett, munka- képtelen tsz tagok, falusi öregek háztáji járandóságát nem szabad kisebbíteni. Erre féltő gonddal vigyázzanak a szövetkezeti pártszervezetek. A HÁZTÁJI föld termése, a háztáji jószágállomány takarmányozására szolgál. A tást értett ezen; A komira!' nisták mindent azért tesznek, hogy ezt a társadalmat megvalósítsák. Messze több lesz a javakból, mint valaha is volt; nem a polgári, hanem a kommunista életforma dicsősége lesz ez. M ert alapvető különbség van a kettő között. Amott a ragyogás mindig árnyékkal jár együtt, a palotasorok csak azért lehetnek, mert nyomortelepek is vannak; cifra öltözködés csak azért lehet, mert rongyosok is vannak; tudósok csak azért lehetnek, mert analfabéták is vannak — gazdagok azért, mert szegények is vannak, urak azért, mert szolgák is vannak. Hogyan lehetne hát polgárinak nevezni azt az életformát, mely _ a javak bőségét mindenkire kiterjeszti majd? S vajon hányadán állunk azzal az érvvel, mely szerint a jólét elpuhít? Sántít ez a hivatkozás mindkét lábára. Sántít azért, mert az elkényelmesedésről jelen időben esik szó, a kommunizmus bőségéről pedig jövő időben. Minálunk az olyan családok, amelyekben csak -gy kereső vasa és sok gyerek, — háztájiból kikerülő állati termék pedig nagy segítség az ország közellátásában. Nem szabad erről elfeledkezni. Mert vannak szövetkezetek, ahol hajlamosak kimondani: A háztáji föld termése spekulációs célt szolgál. A háztáji kukorica sokszor eltűnik a feketepiacon. Előfordul ilyen is. De a fekete piacolásnak van ellenfele. Erre a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet követendő példát szolgáltatott. Felkeresték a szövetkezeti tagokat, s meggyőzték őket arról, a várható háztáji termésre meg a százalékos művelésből jutó részesedésre szerződjenek a szövetkezeti gazdák. Sőt, nem is elsősorban a termény értékesítésére biztatták a szövetkezeti tagokat A terményen hizlalAlapjában véve mindennapi és természetes esemény, hogy egy munkaterület vezető pártmunkásai összeülnek, megbeszélik a feladatokat, kicserélik tapasztalataikat, meghallgatják a magasabb pártszervek tanácsait, javaslatait. A pedagógus pártszervezetek titkárainak tanácskozását azonban nyomatékossá tette, hogy a pedagógusok politikai-emberi problémái, követendő útja volt napirenden; Tapasztalt pártmunkások jöttek össze, akik mögött sok sikeres munka áll. A pedagógus pártszervezetek jól dolgoztak és jól vizsgáztak például az új iskolatörvény előkészítése ideién, majd végrehajtásának eddig eltelt időszakában, Igen sok szervezeti kérdés, módszertani javaslat hangzott el az értekezleten. Hogyan segítsenek a párt-alap- szervezetek, iskolai pártcso- partok a felelős vezetőnek, az iskola igazgatójának a vezetés nehéz munkájában? Hogyan támogassák a KISZ segítőtanárt, vagy az úttörő- csapatvezetőt? Beszéltek arról, hogy az eddig elhanyagolt pártépítéssel is foglalkozzanak most már többet S ezek a javaslatok, tanácsok nagyon helyesek voltak: a hétköznapok egymásutánjának pártrmmkájához adtak nem lebecsülendő segítséget. De a beszámolón Is, a hozzászólásokon is átsütött egy nagy, a szocialista iskola jövőjét meghatározó kérdés: a tantestületek eszmei-politi- kai-pedagógiai egysége s mindaz, ami ezen a nagy kérdésen belül irányt szab a pedagógus pártalapszerveze- tek munkájának. még komoly gondok közepette élnek. Egyes kivételes kategóriáktól eltekintve, általában sem lehetünk megelégedve azzal, amit már elértünk, habár a múlt létbizonytalanságához, a munka- nélküliségtől való rettegéshez, a jogi osztottsághoz és a kulturális kisemmizettség- hez képest korszakos a fejlődés. De ez még nem végcél, korántsem az. Továbbá pedig maga az okoskodás, hogy a jólét elpuhít, ténybelileg sem igaz. Miért ne lehetne kiváló, odaadó szakmunkás az, aki este otthon, fotelbe ülve, papucsban, családja körében televíziót néz? Miféle logikai összefüggés van aközött, hogy a falusi művelődési otthonban színházelőadás van és hogy egyik-másik tsz-ben munkatorlódáskor munkaerőgond támad? Semmiféle ilyen sejtett összefüggés nincs. De egy valóságos összefüggés nagyon is nyilvánvaló. Ahogy a polgár, a kizsákmányoló, körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz a rendszerhez, amely neki az ő életmódját biztosította, ugyanúgy világos, hogy munkás és paraszt,janak sertést. A gazdák értettek az okos szóból, s az eredmény az lett, hogy a múlt esztendőben sokkal több hízottsertést adott a turkevei Vörös Csillag a közellátásnak, mint a megelőző esztendőben. S a sok gond közül még egy. A háztáji meglehetősen jónak mutatkozó jövedelem kiegészítő forrás. Ezért visz- sza senki sem utasítja, sőt olyanok is igénylik, akiknek nem jár. A múlt esztendőben állatorvos, rendőr, tanácstisztviselő és más olyan foglalkozású ember birtokolt jogtalanul háztáji földet, akiknek zsebpénzre vagy luxuscélokra kellett. A szövetkezeti vezetők ismerik a törvényes rendelkezéseket. Azokat feltétlenül tartsák be és tartassák be. Mit tartalmaz ez a sokat emlegetett és sokhelyütt látszólag rendben levő fogalom? Egyesek szerint ez valami fehér asztal melletti jóviszonyt jelent, afféle békés egymás mellett élést; elvtelen, vitamentes légkört. Más vélemények szerint az eszmei-politikai egység kérdése különválasztandó a pedagógiai egység problémájától. Ez utóbbit viszont úgy értelmezik: a renc.._rtás az iskola fegyelme területén legyenek egységesek a vélemények. A pedagógus pártálapszer- vezetek dolga, hogy ebben a kérdésben segítik ott ahol kell a kibontakozást. S a vitatott, sokszor és sokhelyen félreértett egységet kell nemcsak megmagyarázniuk, hanem meg is teremteniük, A tanácskozás ehhez, nyújtott ■ értékes segftségefe -*'' Az eszmei-politikai-peda- gógiai egységnek világos, konkrét, félreérthetetlen tartalma van. Egy mondatban talán úgy lehetne kifejezni: épülő szocialista társadalmunk marxista-leninista világnézeten alapuló, a szocializmus megvalósítására törekvő pedagógiai egységet kíván meg a tantestülettől az ifjúság nevelése érdekében. S ennek az egységnek az új iskolatörvény pontról pontra történő megvalósítása gyakorlatában kell megnyilvánulnia. Nem választható el az eszmei, világnézeti egy nyelven beszélés és még inkább az egy elven gondolkozás a napi politikai helyzet azonos értékelésétől, a szocialista pedagógia elveinek alkalmazásától. A tanácskozások során beszéltek a legsürgősebb feladatokról. A vezető pártszerértelmiségi és alkalmazott azt a rendszert érzi magáénak, amely őneki az emelkedő életszínvonalat hozza. Igenis: a tőkés rendszerrel a proletár csak láncait veszíthette el. de megnyerhette az egész világot; most pedig az egész világot elveszíthetné, és csak láncait nyerhetné vissza. Ezért a rendszerért, erősítéséért és fejlesztéséért a dolgozó nép óriási áldozatokra kész. H add1 szóljunk végül még egy gyakran kimondott nézetről, amely szintén ebbe a témakörbe tartozik. Történetesen a kultúra, a szellemi élet körébe. Azt hallani, hogy állítólag azért nincs ma igazán kirobbanó nagy ifjú költőzseni, mert „túl jól megy” nekik. Márpedig — teszik ilyenkor hozzá — nagy költők csak úgy születnek, mint például József Attila. Ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy a nyomor és a nélkülözés teremt lángelméket. Persze, történetietlen azt mondani, „mi lett volna, ha .;— ha például a nagy proletáríköltő nem korgó- gyomorral ír, hanem megéri a felszabadulást. — De hát TÖBB HELYEN már utána vagyunk a háztáji földek kiosztásának. De a viták még mindig nem zárultak le. A háztáji osztást velejáró jelenségként állandó utólagos vita kíséri. Elsősorban a jogos igény, a jogtalan igény vagy csak a vélt jog adnak okot nézeteltérésre. Az egyik gazda úgy tudja, két barázdával kevesebbet kapott. A másiknak messze kiesik a falutól, a harmadiknak gyengébb minőségű talaj jutott. A háztáji vitákat el lehet és el kell rendezni. Igazságosan, érdekegyeztetéssel, körültekintően, nem takarékoskodva a jó szóval. Ügy, hogy a szövetkezet se károsodjék, de a szövetkezeti gazdában se maradjon egész esztendőben tüske a háztáji osztásnál ért sérelem miatt. B. L. vek gondoskodnak arról, hogy teljes tájékoztatást kapjanak a nevelők a napirenden lévő legkülönbözőbb politikai kérdésekről. Napirendre kerültek a maradi szemléletek kiküszöbölésének módszerei, a marxista műveltség fokozásának kérdései. így került a feladatok közé: harcoljanak a kommunisták a tantestületekben esetleg fellépő klikkek ellen. Ezért beszélték meg: a jövő feladataira nem passzív várakozással, hanem állandó készülődéssel, vitákkal, az e tanévi tapasztalatok jó feldolgozásával és általánosításával készüljenek fel. S szorosan ehhez a kérdéshez tartozik: igen sokat törődnek a pártszervezetek a jövőben az egyes nevelők gondjaival, bajaival. . Egy-egy pedagógus kollektívában még sokminden akadályozza a teljes ideológiai egység, az eddiginél hatékonyabb nevelési módnak megvalósítását. A tudatosság, az ideológiai műveltség hiányai, az elvi, szenvedélyes (de nem személyeskedő) viták hiánya, az élet teljesebb ismeretének hiánya a legnagyobb kerékkötők az egység útjában. S a pedagógus pártszervezetek éppen ebben tudnak sok segítséget nyújtani, bízva abban, hogy a pedagógusok többsége rajongva szereti nehéz, sokszor idegeket őrlő hivatását. S erre a hiva- tásszeretetre támaszkodva nagy eredményeket lehet elérni. A kommunista nevelők feladata: megmutatni, merre, hová. S ehhez kaptak sok segítséget, biztatást az alap- szerveze+í titkárok ezen a megbeszélésen. azok a művelt emberek, akik ilyen’ teóriát állítanak fel, csak a szegényparaszt Petőfit és a proletár József Attilát ismerik? Nem hallottak vajon gróf Tolsztoj Leóról? Hát a költőfej edeiem Geot- heről? Az ő zsenijüknek nem ártott a főúri jólét? Nem, hogyan is ártott volna, mikor az igazság az, hogy éppen a mind gondtalanabb anyagi helyzet teremti meg a tudomány művelőinek is azt a helyzetet, amelyben minden tudásukat és alkotó energiájukat zsenijüknek szentelhetik, mentesen a mindennapos kenyérgondoktól. S mert ugyanez lesz az egész társadalom osztályrésze, az egyetemes tudás és műveltség talaján megy majd csak végbe a kulturális forradalom betetéző folyamata, Valamikor a felszabadulást közvetlenül követő években megesett, hogy olyan külsőségek alapján, mint az esernyő, a nyakkendő, vagy ellenkezőleg, a micisapka és a lódenkabát, ítéletet alkottak emberek felett. Felszínes, külsődleges, hamis ítéletet. Éppen olyant, amilyen ez az aggály, mely szerint , .elpolgári as odúnk”. AZ ÉV ELEJÉN levelet kaptunk a közös gazdaság egyik fogatosától, Csabai Istvántól, aki szóváteszi, hogy termelőszövetkezetükben lényegesen többet oszthattak volna zárszámadáskor, ha jobban megbecsülik a közös vagyont. Ha lelkiismeretesebben bánnak a gépekkel, ha gondoskodnak megfelelő képzettségű szakemberekről, — egy szóval ha a szövetkezet valamennyi tagja úgy vigyázna a közösség vagyonára, mint a sajátjára. A Petőfi Tsz zárszámadási közgyűlése óta eltelt néhány hónap. Most, amikor a határban már javában dolgoznak az emberek, amikor már előre számítgatják. milyen termés lesz, mennyit oszthatnak zárszámadáskor, érdemes megvizsgálni: a levélben szóvátett hibákat kiküszöbölték-e a gazdaság vezetői; Tettek-e, s ha igen, milyen intézkedéseket a közös vagyon védelmét illetően? A levélben felsoroltak szerint végeztük a vizsgálódást. «.. .Mindenki tudja miért ment tönkre a 25 mázsát bíró teherkocsink” — írta többek között Csabai István. — „Azért, mert 40 mázsát is raktak rá. Tagtársaim emlékeznek az őszre, amikor AKÖV teherkocsi fuvarozott nálunk. Harmincöt mázsa volt a kocsi teherbírása, a sofőr nem is engedett többet rakni rá, mint mondta: neki holnap is szüksége van a kocsira. S a szövetkezet teherkocsija „miért nem olyan érték amire máskor is szükség van’” JOGOS a kérdés. A tiszavárkonyi Petőfi Termelőszövetkezetben valóban az elmúlt évben a kevés rendelkezésre álló szállítóeszköz miatt rpeggondo! atlanul; túlterhelték a- szövetkezet egyetlen teherautóját. így történhetett meg. hegy 45 ezer kilométeres teljesítmény után már főjavításra kellett ad- niok a kocsit. A túlterhelés sokszor abból adódott, hogy a rakodók teljesítményre dolgoztak , s nem akartak a fordulók miatt várni. A szövetkezet vezetősége nem ellenőrizte a szállításokat, s így a felelőtlenségekből keletkezett meghibásodásokat kénytelenék voltak egyszerűen tudomásul venni. Amikor azután egy éjszakai fuvar alkalmával karamboloztak a kocsival, — ezáltal ismét több napos kiesésre kényszerült a gazdaság egyetlen szállítóeszköze akkor tettek hathatós intézkedést a gazdaság vezetői. Az akkori gépkocsivezetőket azonnali hatállyal leváltották. Egyikük eltávozott a gazdaságból, másikuk, — név szerint Antal Lajos — Zetorra ült; A traktoron már lelkiismeretes munkát végzett; így most, amikor kéthe- te a gazdaság 245 000 forintért egy új négy és féltonnás Csepel Diesel tehergépkocsit vásárolt, őt bízták meg annak vezetésével, ügy gondolkodtak, hogy Antal Lajos bizonyára okult régi hibáin és most már megállja a helyét, mint gépkocsivezető is. A Petőfi vezetősége megállapodást kötött a gépkocsivezetőkkel. A gépjárművezetők anyagilag és erkölcsileg A kengyeli Mező Imre Tsz- ben két és félezer naposcsibét hoztak ki a keltetőből március közepén. Jakab La- josné gondozónő lelkiismeretesen nevelte az aprójószág» kát, s óvta őket a hidegtől, egyaránt felelősséget vállaltak a reájuk bízott kocsikért Abban az esetben, ha 100 000 kilométert megtesznek főjavítás nélkül, külön prémiumot kapnak a gazdaságtól. NÉZZÜK tovább, miről szólt még a régi levél? s.: Egyetértek a gépek vásárlásával, de az a javaslatom: ezzel egyidőben szakemberekről is gondoskodjunk.” Nos. ezirányban is történtek intézkedések. A szövetkezet egy motorszerelőt alkalmazott, — kilenc forintos órabérért — aki rendszeresen javítja a meghibásodott erő és munkagépeket. Ezenkívül a közös tagjai közül hárman traktoros gépész iskolán tanulnak : A közeljövőben újabb két fiatal utazik Makóra, hogy tanfolyamon sajátítsa e' a gépek, kezelésével, működtetésével kapcsolatos tudnivalókat. A panaszoslevél még szóváteszi. hogy : .Zaka János takarmá- nyos, az ellenőrző bizottság elnöke, ahelyet, hogy lerakná a terhet, felfordítja a szekeret. mert így gyorsabb a le- pakolás, több a munkaegység, de közben tönkre megy a szekér és mehet a bognárműhelybe. . Zaka Jánost, — a szövetkezet vezetőségének tájékoztatása szerint — leváltották az ellenőrző bizottság elnökének tisztsége alól. De hogy a jövőben nem fordulnak elő Ilyen esetek, arra nincs semmi biztosíték. Ugyanis s gazdaság vezetői között még mindig vannak olyanok, akik szerint a szekér felfordításával még nem történt semmi baj. Vagy mint mondották; Ezzel még egyetlen kocsink se tőrt össze, i ^?) Mindenesetre- igyekszünk, hogy ilyen ne forduljon többé elő. Ebben a közös gazdaságban, — a panaszos levélben felsoroltakon kívül is — hoztak intézkedést a közös vagyon védelmére. íme székből néhány; TÖBBSZÖR előfordult, hogy a tanyán lakók a közös búzatáblájára csapták ki legelni a jószágokat. Az érvénybe lépett rendelkezés szerint, ha először észlelnek ilyet, csak figyelmeztetik a tagot. Ha látják, hogy a figyelmeztetés nem használ 5 munkaegységet levonnak az illető gazdától. Munkaidő alatti ittasságért szinén 5 munkaegység levonás jár; Igazolatlanul távolmaradás a munkából 2 munkaegység levonás. S ha valaki hanyagul műveli meg a reája bízott területet, s emiatt terméskiesése lesz a közösnek, — kizárják a prémiumból. Sőt, kártérítést fizettetnek vele az átlagtermés arányában Ha pedig a vezetőség tagjai közül vét valaki, azt azonnal büntetik; Mert mint mondották: — Nekünk kell elsősorban példát mutatni! Az intézkedések meg történtek. Ha valóban biztosítani akarják a tervezett 29 forintos munkaegységet, — sőt talán ennél még többet is — akkor vigyázniok kell, hogy azokat be is tartsák. Varga Viktória így mindössze 89 pusztult e1 belőlük. A csirkék átlagsúlya eléri a 90 dekát. Az állomány felét törzsnél; válogatják ki, a többit pedig a közeli napokban adják át közfogyasztásra. — ht — C A pedagógusok eszmei-politikai egységéért Két és félezer csirkét nevelnek
