Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

1962. május 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyugdíjban a földosztó Fokozzuk az öntözés ütemét A Vörös Csillagban igazán nem eshet messze a gyü­mölcs a fájától. Az új kert­ben egymástól kis távolság­ra zöldellnek a szilvafák. Kalmár Eleknek az a dolga, fától fáig haladjon. S ha odaér, kapájával verje ki a gyomot a tó körű1 Nem nehéz munka, de nincs már ereje teljében, aki csinálja. Hatvanöt esztendőt eltöltött az életéből, most tapossa a hatvanhatodikat. Az „úttörő” brigádbeliek — mind hatvanötön felüli nyug­díjasok — mondogatják is: — Nem neked való már a kapa, Elek. — Itt is lenni kell. Ezzel elintézi. Esetleg hoz­záfűzi: — Olyanformán néz ez ki, hogy amit mink megcsiná­lunk, azzal is fogy. Mert van munka bőven. Hatalmas a birtoka a túr- kevei Vörös Csillagnak. Ezt a nagy vagyont ő, Kalmár Elek is segített összehozni. Nem ment könnyen. Neki nem, mert sokszor azt mond­ták: — Mit akar maga, Elek bácsi? Negyvenötben szét­osztotta a földet, most meg elvenné? — Nem vesszük el, inkább adunk hozzá. Azon a nyo­morult kis földön úgy se élsz meg egyedül. 2] Púpos kevi kalap, igen zsí­ros föveg. Alatta csontos arc, seszínű bajusz. Eredetileg őszülő, de rárakódott a por, amit a kapa felvert ebben a tavaszi szárazságban. — Én kinn voltam akkor Póhamarán. Meg itt is osz­tottam a Tóth István tanyán. Rátámaszkodik a kapa­nyélre. — Szórtuk ezt széf jel-fele abban az időben. Minél gyor­sabban. Az Ideiglenes Kormány halogató politikája miatt ké­sett a földosztó törvény, bi­zonytalan volt a felosztható birtokhatár. — Volt nekünk egy elnö­künk, Szabó Sándor, a Bú­zakalászban. ök az éjszaka elkészítették a tervet, mi meg ki reggel a határba. Cigaretta után kotorász. — Mondhatom éjjel-nappal csináltuk. A jó földeket ki is nyomtuk nagy százalék­ban. Sok földbirtok volt Túrke- vén. Ezerkétszáz holdas, ezer holdas. Hatszáz, ötszáz hol­das kulákbirtok. — Melyiket osztották szét először? — Máig se tudom ki ért ki elsőnek a határba. Még talán szaladtak is, ki a városból a földekre. Csak a távolságon múlhatott, hogy melyik nagybirtok éli túl egy-két órahosszával a má­Az élen: a karcagi fmsz-büfé Karcagon működik me­gyénk legnagyobb, legbővebb áruválasztékkal rendelkező fmsz-büféje. A város lakói­nak kedves étkező- és szó­rakozóhelye a büfé. Ez ért­hető is, hiszen naponta tíz- tizenkét féle meleg étel, ti­zenöt-húsz fajta tészta várja őket az ízlésesen berendezett üzlethelyiségben, s természe­tesen udvarias, előzékeny ki­szolgálás. A büfé dolgozói márciusban 200 000 forint for­galmat bonyolítottak le, s ez­zel elnyerték — ha nem is hivatalosan, de a statisztika szerint igen — a megye leg­nagyobb forgalmú fmsz-bü- féie címet. sikat. Mert amikor kiértek a földosztók a földigénylők­kel, ott már percekbe telt az egész. — Szétcibáltuk mihamar. Olyan nagy volt a földéh­ség. Bár akadt a földhöz juttatottak között, aki nem merte birtokba venni a neki adományozott földet. Félt, hogy visszatér az úr. De az­tán. — Eltelt valamennyi idő, 6 jelentkezett, nem maradt-e neki is föld? A saját kisföld öröme, a saját kisföld gondjait hozta. — Negyvenötre kelvén ten­geri, kásánk se igen volt. Amíg Kotló Lacinál, meg Vadász Pál nagyságos úrnál cselédeskedett, kenyeret leg­alább kapott. De most se kenyér, se vetőmag, se iga­vonó. — Amit tudtunk, kapával vetettünk. Ügy húztuk a bo­ronát mi emberek, mint a barmok. Nem is kínlódtak sokáig. B-- ötvenbe kezdtem a kö­zöst. Utána ő járt agitálni. Előbb Túrkevén, aztán a környék­ben is. A törökszentmiklósi tanyá­kon egyszer a gazda nem tartózkodott otthon. Kis idő múlva megjött, napraforgót szállított éppen, de felesé­gétől vagy valakitől hallotta, hogy mi célból vendő. a van. Megállt a kapu előtt, nem akart bejönni. — Jó szóval érkeztem én. Mikor a gazda meglátta, hogy egy idősebb ember vár­ja, még meg is örült. Így más. Azt maga is vé­gig próbálhatta, amit én. Magának inkább hiszek — mondta. — A hét hátuljára már olyan szívesen fogadott. — Be is lépett? — Be. Mert osztán volt nekem jó „pakszusom". Erre is fény derül, mit jelentett a jó passzus. — Kunhegyesen bemegyek egy házhoz. Elmondom mi­nek, honnan. Erre a me­nyecske: — Hogy is hívják a bá­csit? — Idős Kalmár Eleknek. — Nem maga van a Kin­cses Kalendáriumban? — Mutassa no. — Igaz ez, amit abban ír­tak? — Kilenc élő gyerekem van, de egyiket se lássam, ha nem igaz. Meg amit én mondok. Mindjárt jó barátok lettek. m Volt kubikos, nevezi ma­gát átmeneti vöröskatonának. Alighogy belépett a Vörös Hadseregbe, már el is sza­kadt tőle. — Széjjel szórtak bennün­ket, Szolnok környékén, Abony alatt. Kilenc gyereket felnevelt, kettő lenne még a családi háznál, de azok most kato­nák. — Az a kettő még haza- tart, ha leszerel. Ünnepen született, ünne­pen ment nyugdíjba; újév napján. De nem tud pihenni. — Szóltam a többi öreg sorstársnak is. Gyertek, mo­zogjunk. Valamit csak segí­tünk. A Vörös Csillag párttitká­ra annyit mond róla: — Az öreg-e? Csuda em­ber. Ugyancsak a párttitkár tudja: — Végig cselédeskedte ő az életét. Most kiküldjük a Szovjetunióba. Borzák Lajos Ötszáz hold termése állványokon Megkezdték a lucerna be­takarítását a túrkevei Vörös Csillag Tsz 1130 kát. boldnyi tábláin. Egyszerre hét Zetor- vontatta fűkasza köröz a föl­deken és vágja a takarmányt. A lucernát egy napi fonnya- dás után rendekbe sodorják. Ezután gépi erővel rakják fel a gazdaság vontatóira, melyek a szérűkre szállítják a takarmányt. Az I-es és Il-es üzemegy­ségben valóságos állványerdő fogadja a látogatókat, ötszáz hold termését mintegy két­ezer állványon szárítják. Vé­gezetül a friss, üdezöld színű pillangóst szintén gépi erő­vel rakják kazlakba. • * * * * * ä w Rfloaaiaaiii Újra a Jibresszóról A Néplap és a törökszent­miklósi közvélemény sokat foglalkozott a helyi művelő­dési házban működő libresz- szóval. Egyebek mellett azt rótták fel hibájául, hogy a libresszó lassan italbolttá alakult át. Ez sajnos, igaz is volt. A helyi fmsz vezetősége látta a helyzet tarthatatlan­ságát és új vezetőt állított három hónappal ezelőtt a libresszó élére Németh Ju­lianna személyében, ö első intézkedésként száműzte az italt a libresszóból, és azon fáradozik ma is, hogy a ven­dégek tényleg úgy érezzék magukat, mint egy nagyon otthonos klubban. A hatás már érezhető. Most már csak arra lenne szükség, hogy a földműves- szövetkezet megfelelő könyv- és folyóiratállományt juttas­son a libresszónak a jelen­legi helyett. Célszerű lenne, ha a művelődési ház aktívái is segítenék a vezetőnőt a könyv és a folyóiratok aján­lásában. Ügy gondolom, a földművesszövetkezet helyi vezetői is támogatnák ezt a munkát. BORBÉLY KALMAN MÉSZÖV (Folytatás az 1. oldalról) tosítami azok jobb kihaszná­lását és növelni teljesítmé­nyüket. Nagyon fontos, hogy az öntözéshez szükséges munkacsapatokat, brigádokat jól felkészítsék és amikor öntözni kell, álljanak készen­létben. Néhány napon belül meg kell kötni a vízhaszná­lati szerződéseket. A rizstelepek árasztásának ideje lassan lejár. Megyénk állami gazdaságai ezt a munkát már befejezték. A tsz-ek egy része lemaradt, ezt a közeli napokban pó­tolni kell. A legelők öntözése is na­gyon fontos feladat. Hiba, hogy azok április végi öntö­zését a legtöbb gazdaság el­mulasztotta, de most már nem szabad tovább késle­kedni. A takarmánynövény terméskiesését nagyszerűen lehet pótolni a legelőöntö­zéssel. A lucerna, a vörös­here első kaszálása termé­sének letakarítása után — ahol a feltételek megteremt­hetők — azonnal hozzá kell fogni az öntözéshez és így biztosítani a gazdagabb má­sodik növedéket. Most kell felkészülni a ku­korica, a silókukorica és a cukorrépa öntözésére. Meg kell kezdeni az időszakos csatornák kihúzását. A má­sodik kultivátorozás után a barázdák kihúzását is végez­zék el. A vezetők úgy szer­vezzék a munkát, hogy a csatorna és barázdanyitás akkor történjen, amikor a növényekben még nem tesz­nek kárt, ugyanakkor az em­lített növények első öntözé­sét is időben el tudják vé­gezni. A kukorica és cukor­répa öntözésre nagyon jó lehetőségeink vannak. Ezek­nek a kultúráknak az öntö­zése létkérdés is a mező- gazdasági termelésben, hi­szen ezekben okozhat legtöbb kárt az aszály. Ügy kell te­hát a munkát mgszervezni, hogy a tervezett területet maradéktalanul megöntöz­zük. Nagy gondot fordítsunk — az öntözési szezon kezdetétől a végéig — minden kultúra öntözésére, hogy a célt el­érjük és a várt többletter­mést biztosítsuk. Kerüljük a látszateredményekre való tö­rekvést, a valótlan számok közlését, mert ezzel önma­gunkat és másokat félreve­zetjük; Gyorsítsuk meg az öntözőtelep-építési beruházá­sokat. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vállalta, hogy a tervezett öntözőtele­pek beépítését üzemre elké­szíti. Munkájukhoz a társ­szervek, valamint a tsz-ek is adják meg a szükséges se­gítséget. Külön figyelmet fordítsunk az árvízsújtotta területekre. A víz levonulása, a talajfel­szín felszikkadása után az összpontosított gépierővel a szántást, vetést a lehető leg­rövidebb idő alatt el lehet végezni. Biztosítanunk kell ezeken a területeken a zöld­ségfélék és a takarmánynö­vények öntözéssel történő termelését. Szolnok megyében az ön­tözési terv feszített, megva­lósítása sok munkát és jó szervezést igényel.- A terv teljesítése minden vezető és dolgozó elé nagy követelmé­nyeket állít. A tervek telje­sítését a népgazdaság, a szö­vetkezet, valamint az egyén érdeke is megköveteli. Hasz­náljuk ki tehát lehetőségein­ket és az eredmény nem marad el. Bereezki Lajos a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője „Öntözőmunkások könyve“ A napokban megjelent Hartyányi—Marjai: öntöző­munkások könyve nagy se­gítséget jelent az öntözést végrehajtó, az öntözővizet irányító, a műtárgyakat ke­zelő öntözőmunkások részé­re. E kézikönyvben az öntö­zőmunkások elsősorban a kultűrtechnikához közelebb álló feladatok megoldásához — mint például az öntözővíz elosztásához, az öntözőmód­szerek alkalmazásához, az öntözővíz emeléséhez — kap­nak hasznos útmutatásokat. Ezenkívül megismerkedhet­nek a gyakorlati öntözés alapvető fogásaival, egyszó­val mindazon tudnivalókkal és műveletekkel, melyeket a gyakorlati munka során hasz­nosan alkalmazhatnak. Ezúton szeretném felhívni a megye állami gazdaságai­nak és termelőszövetkezetei­nek figyelmét az említett könyv hasznosságára. Beszer­zését nemcsak az állami gaz­daságok és tsz-ek, hanem az öntözéssel foglalkozó dolgo­zók részére is javasolom, A könyv ára mindössze: 6,30 forint. Ma, amikor minden szakma elsajátításához egyre nagyobb jelentőséget tulaj­donítunk az alapvető elmé­leti fogalmak megismerésére, miért éppen az öntözés terén maradnánk el, a mi me­gyénkben még ma is a ter­meléstechnika legújabb esz­köze. Dr. Mihályfalvy István tudományos kutató. Pályázati hirdetmény A Megyei Tüdőbeteggyógy­intézetben megürült szak­képzett ápolónői állásra pá­lyázatot hirdetek. Az állás javadalmazása az E. 210 kulcsszámnak megfelelő. A pályázatokat az intézet címé­re május 20-ig kell beadni. Dr, Perényí György igazgató fSorvss UJ GÉP AZ UH—28-as Nehéz munka a szőlőtermesztés. A nyi­tás, a takarás... aztán a permetezés. Nem egy parasztember kapott tüdőgyulladást azért, mert munkától izzadó hátára rákap­csolta a hideg permetlével teli tartályt. Elsősorban a szőlőmunkák megkönnyí­tésére, s természetesen a gyorsaság, a pontosság elősegítésére készült az új trak­tor, az UH—28-ás. Ezt a nagyjelentőségű konstrukciót — minősítésre — a Gépkísér­leti Intézet adta át a Jászsági Állami Gazdaságnak. Az újerdői üzemegységben ezen a tavaszon tehát munkához látott ez a szőlőműveléshez szerkesztett speciális magasépítésű hidastraktor. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy — ugyancsak minősítésre — a hel- véciai gazdaság is kapott két ugyanilyen gépet a Gépkísérleti Intézettől. Nos, ott bevált, s ugyancsak jóval kecsegteti ez az elmés szerkezet a jászsági szakembereket is. A gazdaság vezetői újabban abban re­ménykednek, hogy elkészül még egy ilyen hidas traktor, s annak kipróbálásával is őket bízzák meg. Ugyanis ez a gép a szőlő előnyitásától kezdve permetezéséig, a ka­pálásig, a takarásig minden munkát el­végez, Négy ember na­ponta hatvan szö- lőmunkásra v&ró feladatot végez el, Az UH—28-as segítségével. Blázi István bri­gádja szőlőt te­lepít az újerdői üzemegységben. Egy ember kezeli a traktort. Természe­tesen a munkagépeket még hárman szol­gálják ki. Azonban így is négyen — hat­van ember napi munkáját végzik el az UH—28-as segítségével. A gazdaság 15 holdas szőlőiskolájában az idén a munkáknak több mint felét már ezzel az új konstrukcióval végzik. S míg egyik helyen az új gép dolgozik, a tábla másik végén már a lajtkocsi jár, s nyo­mában vastag sugárban ömlik a víz a gyökereztetésre váró vesszőkre. Ebben az évben nemcsak a hidas traktor, hanem a szőlő öntözése is újdonság a gaz­daságban. A szőlő dugványozása most már nem okoz különösebb problémát; az ön­tözéssel teljes lesz az eredés, a gyökerez- tetés. A nemrégen fúrt kutak vízhozama, a rendelkezésre álló tárolómedence mind azt bizonyítják, hogy az öntözéshez szük­séges vizet is előteremtették. Az UH—28-as speciális magasépítésű hi­das traktorról egy év múlva kell véle­ményt mondaniok a gazdaság szakembe­reinek. Azonban már az eddig végzett munka Is azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazaságl gépgyártás ismét egy jelen­tős géppel járult hozzá a termelés ered­ményességéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom