Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
1962, május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C Fehér Lajos elvtárs látogatása Törökszentmikióson (Folytatás az 1. oldalról.) élelmiszeripar mellett a mezőgazdaságnak kell ellátnia a kendergyárak, bútorgyártás, cellulózé, papírgyártás egyre növekvő nyersanyag- szükségletét is. b) Növekvő exportfeladatok. Az iparfejlesztésnek, az ipar nyerasanyagellátásának (importjának), továbbá a fizetési mérleg egyensúlya biztosításának igen fontos fel tétele a mezőgazdasági export viszonylag magas színvonala. Az ötéves terv végére a mezőgazdasági export import egyenleg kétszerese lesz az 1960 évinek. A második ötéves terv végétől kezdődően a távlati években előreláthatóan lehetőségünk nyílik csupán a Szovjetunió részére közel egymillió tonna friss zöldség, gyümölcs, konzerv szál' lítására. S ez devizaértékben számolva a tavalyi szállításoknak mintegy tízszeresét jelenti ez 1970-ben. Vágóbaromfi-exportunk is több tízezer tonnára nő. Hasonlóképpen a távlati években friss zöldségből, szőlőből* gyümölcsből borból, vetőmagvakból a Lengyel Népköztársaság is a jelenlegi szállításoknak sokszorosát kívánja tőlünk. S más baráti országok részéről is nő az igény a magyar mezőgazdasági export iránt. A^ jő minőségű magyar mezőgazdasági cikkek (marhahús, gyümölcsfélék, konzerváruk) a tőkés piacon is keresettek. Más szavakkal arról van szó, hogy az ipar számára szükséges nyersanyagok behozatalát jelentős mértékben mezőgazdasági cikkek exportjával akarjuk és tudjuk fedezni. A második ötéves terv éveiben mezőgazdaságunk erőteljes belterjesítésével, a hozamok fokozásával felkeli készülnünk a nemzetközi munkamegosztásban a magyar mezőgazdaságra háruló feladatok megoldására. Mindezt annak bizonyítására kívántam felhozni, hogy érzékeltessem: mit is ért a Központi Bizottság azon, amikor határozatában azt mondja, hogy a mezőgazdaság fejlesztése központi kérdése, kulcskérdése az egész népgazdaság továbbfejlődésének a legközelebbi években. Amennyire igaz, hogy a falu szocialista átszervezését azért tudtuk aránylag rövid idő alatt eredményesen megoldani, mert sikerült azt egész társadalmunk közügyévé tenni: érvényes ez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kiépítésére, — a tsz-ek megszilárdítására, a mező- gazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztésére is. A Központi Bizottság márciusi határozata kimondja: meggyőződésünk, hogy ha egész népünk szívügyévé teszi, magáénak vallja a szocialista mezőgazdaság fellendítésének nagy ügyét is — ez meghozza a teljes sikert! | A Központi Bizottság határozata szerint: „Mezőgazdasági termelésünk növelé,- séhez még sohasem voltak meg a jelenlegihez hasonló kedvező feltételek”. A termelés nagyüzemi keretei kialakultak. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága jóval kedvezőbb, mint néhány évvel ezelőtt. Gondolok itt a traktorpark növelésére, a műtrágya, — vegyszerellátás alakulására, az öntözőtelepek létesítésére, közös istállók építésére, stb. (Tavaly már egy holdra 5.4 normálhold gépi munkát. 111 i kilogramm műtrágyát tud tunk felhasználni.) A népgazdaság fontos feladatának tekinti, hogy helybe való kiemelése, illetve munkahelybe való süllyesztése egyszerű. Kiküszöbölték a meghibásodási lehetőséget nyújtó mechanikus berendezést. A mezőgazdaság szakértői, dolgozói hálásak a tárcsák továbbfejlesztéséért. Úgyszintén a palántáző- gépekhez konstruált, már említett adapterek legyártásáért. Nagy érdeklődéssel várják az idei gyártásfejlesztési programban szereplő OA kétsoros Orkán-adapter legyártását, ami az Orkánt silózásra is alkalmassá teszi, úgyszintén várakozással tekintenek a JB járva pogácsátott gépekből teljes mértékben ki kell elégíteni a magyar mezőgazdaság növekvő igényeit. Ugyanakkor várható, hogy a KGST megállapodások alapján a gyárnak exportkötelezettségei is lesznek. Fehér elvtárs ezután az üzem tavalyi eredményeivel foglalkozott, majd a következőket mondta: A gyárban tavaly az egy munkásra jutó átlagos havi kereset meghaladta az 1500 forintot. A tervezett nyereséget 4,1 millió forinttal teljesítették túl, s ennek alapján a vállalat dolgozóit 16,6 napi az ipar a jövőben az eddiginél is hathatósabban segítse a mezőgazdasági terméshozamok növelését, a termelékenység fokozását. Szocialista iparunk képes is e feladat ellátására. Iparunk erős, erőteljesen fejlődik. Részesedése a nemzeti jövedelem termelésében tavaly már 60 százalékra nőtt. A Központi Bizottság márciusi határozata szerint: *,A mezőgazdasági termelés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az iparnak. A korszerű szocialista mező- gazdaság kialakítása, a termelési színvonal növelése, az eddigieknél lényegesen több és többféle nagyteljesítményű mezőgazdasági gép és berendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását igényli. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság időben, kifogástalan minőségben kapja meg a mező- gazdasági erő- és munkagépeket.’* Hogyan teljesíti a Mező- gazdasági Gépgyár a Központi Bizottság határozatában megjelölt feladatokból és igényekből a reá eső részt. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár tekintélyes helyet foglal el a mezőgazdasági gépgyártásban: tavaly kereken százmillió forint értékű gépet gyártott le. A gyár tovább bővül, a má- spdik ötéves tervben 15 millió forintos előirányzattal rekonstrukciós beruházásokat hajt végre. Új szerelőcsarnok épül. Az új csarnok felépítése után a vállalat dolgozóinak nagyrA,2e kulturáltabb helyen fog dolgozni, mint előzőén a fabarakkban. A gyár fontos munkagépeket készít a mezőgazdaságnak, többfélét is. Ebben az évben több mint ezer egyirányú^ tárcsát gyárt, amelyet a mezőgazdasági üzemek nagyon jó gépnek tartanak, a talajművelésnél több munkára is fel tudnak használni. A gyár 1500 ZK II-es kul- tivátort készít. A mezőgazdasági szakemberek a ZK II. traktoros kultivátort mind a konstrukció, mind a kivitelezés szempontjából kifogástalannak tekintik. Továbbá 300 palántázógépet készítenek az idén, hozzá különféle adapterekkel (burgonya, ré- padugványültető, tápkocka- ültető és ikersoros palántaültető adaptereket). Ezeket szintén ^jó gépeknek tekintik a mezőgazdasági szakemberek. Az FM a Jövő évtől kezdődően évente ezer Orkán legyártását kívánja. Az Orkán egyszerűbb,, megbízhatóbb gép, mint a silókombájn. Kisebb a meghibásodási lehetősége. A konstrukció megfelelő, de minősége nem teljesen. A mezőgazdaság dolgozói nevében kérem a gyár konstruktőreit, munkáskollektíváját, hogy e jő konstrukciójú, nagyon fontos mező- gazdasági munkagépen még meglevő minőségi hibákat a gyártás további menetében korrigálják. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár újtípusű, korszerű, az igényeknek jobban megfelelő mezőgazdasági gépek kialakításában nagyfokú kezdeményező készségről tett tanúbizonyságot Ez kifejezésre jut gyártmány- fejlesztésig programjában már több év óta, különösen megmutatkozik ez idei gyártmányfejlesztési tervében. Külön ki kell emelni az egyirányú tárcsák továbbfejlesztését. A jól bevált ET típus további«:’Vetéseként kialakították az ETB-típust. amelynek előnye az, hogy egységekből van összeállítva és így a vontató erőgéphez szabható s beállítható, a célnak legmegfelelőbb munkaszélesség. Ezt a továbbfejlesztett egyirányú tárcsát hidraulikus kiemelő berendezéssel látták el, ennek következtében a tárcsa munkaA gépgyár udvarán megtekintették a helyi konstrukciójú palántázógépet. A képen Gölöncsér Gábor, az üzemigazgató bemutatja az új gépet Fehér és Csáki elvtársnak zó munkagép, valamint a ZK ücultivátorhoa váló gátőlókapu kialakítása és legyártása elé. A második ötéves terv során a vállalat feladatai fokozódnak, A vállalat által gyárbérüknek megfelelő nyereségrészesedés illette meg Mint látjuk tehát, a kereset megfelelően alakult: meg is érdemlik, mert megdolgoztak érte. Természetesen nemcsak az számit jövedelemnek, ami a borítékban van A dolgozók reáljövedelmébe, életszínvonalának alakulásába be kell számítani a borítékon kivüli úgynevezett közvetett jövedelmeket, juttatásokat is, tehát a dolgozók szociális, kulturális ellátásának állandó javítására nyújtott nagyon jelentős állami támogatást. A vállalat például a múlt évben üzemi étkezési hozzájárulásra 268 ezer forintot fordított, segélyekre 34 ezer forintot, a vállalat üdülőjében való ' üdültetésre 15 ezer forintot, szakszervezeti úton 39 család üdült. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy 1957. óta a társadalmi juttatásokra állami forrásokból fordított ösz- szeg a hároméves terv időszakában mintegy 7 milliárd forinttal nőtt. s tavaly ez másfélszerese volt az 1957. évinek. A munkásoknál és alkalmazottaknál az egy főre eső társadalmi juttatások összege meghaladja az évi 2700 forintot. A társadalmi juttatások közül nagy mértékben nőtt a nyugdíj és családi pótlék. Utána nagyságrendileg a legnagyobb összeggel következik az oktatással és a népműveléssel kapcsolatos állami gondoskodás kiterjesztése, majd a lakosság egészségügyi ellátására fordított kiadások bővülése. Az ingyenes vágj' kedvezményes egészségügyi ellátás növekedése nagymértékben összefügg a társadalombiztosításnak a tsz parasztságra történő kiterjesztésével. Míg 1957-ben az ország lakosságának 62 százaléka részesült társadalombiztosításban: ma a falu szocialista átszervezése után a tsz parasztsággal együtt a lakosság 95 százaléka társadalombiztosított! Az életszínvonal kérdéséhez csupán annyit, hogy még az idén is, csak úgy, mint tavaly. országosan fő erőfeszítésünk az elért életszínvonal stabilizálására irányul 1957-ben és a három éves terv során már említett nagyon jelentős reálbérnövekedés lényegében előleg volt. A megnőtt életszínvonalat most kell alátámasztani többtermeléssel, jobb munkával, a munkatermelékenység növelésével. Ezt az erőfeszítésünket folytatnunk kell és el kell érnünk, hogy a munkatermelékenység növekedése a jövőben mindig előzze meg az életszínvonal emelkedését. Nem kell tehát attól megijedni, ha azt mondjuk, hogy az idén is még bizonyos mértékben egyhelyben mozog, stagnál az életszínvonal. Ez a stagnáló életszínvonal nem alacsony, hanem viszonylag elég magas. És ahogyan majd nő a munka termelékenysége, ennek alapján a termelés, tehát az ötéves terv végére az iparban bekövetkezik az előirányzott 48—50. százalékos, a mezőgazdaságban a 22—23 százalékos termelési növekedés: úgy tudjuk majd annak alapján a lakosság életszínvonalát a tervnek megfelelően növelni. Azaz a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmei 16—17 százalékkal emelni körülbelül hasonló módon a mezőgazdaság reáljövedelmét is. Visszatérve a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseire: A mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátottságának növelésével kapcsolatban már szóltam a gépesítésről, legalább is a törökszentmiklósi gépgyár termékeivel kapcsolatban. Másik nagyon fontos tényezője a hozamok növelésének: a kémia. A mező- gazdasági termelés fellendítésében az agrotechnika és a gépesítés mellett már ma is nagy szerepe van a kemizálásnak, jelentősége a jövőben még- inkább nő. A növényi kártevők évente 5—7 milliárd forintnyi terméskiesést okoznak a mező- gazdaságnak. A zsizsikes borsó, a pajzstetves alma, szilva, a kukacos kajszibarack és egyéb gyümölcs nem valami keresett exportcikk, még idehaza sem kell a kutyának sem. Külföldön még inkább nem kell. Ha növelni akarjuk exportunkat, nemcsak a baráti országokban, hanem a tőkés piacon is: feltétlenül biztosítanunk kell a növényegészségügyi kívánalmak maradéktalan teljesítését. A Dikonirt nevezetű hazai gyártmányú növényvédőszer két mázsával növeli a gabona terméshozamát. A permetezés költsége holdanként 100 forint, a többlettermés értéke 400 forint. Ma még felét sem tudjuk beszórni a gabona vetésterületnek. Ha lenne belőle elegendő és be tudnánk szórni az egész vetésterületet: hamarabb elérnénk országosan a szilárd 13 mázsás búza-termésátlagot. A kukoricánál a Simazin vagy a hazai gyártmányú Hungazin a kukorica szuper- szelektív gyomirtó szere. Nem kell kapálni, emellett kétéves együttes hatása 3—5 mázsa terméstöbbletet hoz. kiemelkedő szerepet tölt be az öntözés öntözéssel általában meg lehet kétszerezni a termést a takarmánynövényeknél és zöldségféléknél is. Az ötéves terv célkitűzése: az öntözött területnek 460 ezer holdra való emelése. A Központi Bizottság módosító határozata: ezen túlmenően további 150—180 ezer hold bekapcsolása. A program részletesebb kimunkálása során derül ki, hogy a többletből mennyi esik majd Szolnok megyére. A felemelt öntözési program sikeres megvalósítása Szolnok megyében is szükségessé teszi a társadalmi erők nagyobb mértékű igénybevételét a tsz-ek részéről, egyre inkább a tsz-közi vállalkozások, vízgazdálkodási társulások útján. Természetesen Szolnok megyének is csak akkor lesz erkölcsi jogosultsága a többlet öntözési terület igényléséhez, ha az ötéves tervben eredetileg előirányzott' fejlesztési programból reáéső részt maradéktalanul megvalósítja. Nem valami kedvezőek a tavalyi tapasztalatok. A megye 1961-ben 45 ezer hold öntözési tervfeladatot kapott. A megye ezzel szemben 70 ezer hold fejlesztési feladatot tűzött ki maga elé. A statisztikai adatok szerint viszont a ténylegesen öntözött terület még az eredeti tervnek is alatta maradt. Egyes járásokban, így a kunhegyesi járásban az öntözésre berendezett területnek csak igen kis részén — 10 százalékán — végeztek öntözést. A területi lemaradás mellett még komolyobban esik latba az öntözés minőségében való lemaradás. Az öntözött területek ugyanis ■— néhány gazdaság kivételével — nem nyújtották azt az eredményt, amit az üzemi feltételek — istállótrágya, műtrágya, munkaerő, gép stb. — együttes biztosításával elérhették volna. Az idén a megye 55 ezer hold öntözési területre kapott tervfeladatot a tanácsi szektorban. Ehhez államunk 25 millió forintos beruházási keretet biztosított a hozzá szükséges gépekkel, anyagokkal, tervezési és építési kapacitásokkal. Sajnos, az idei felkészülésben, e program kivitelezésének előkészítésében a megye országos viszonylatban is elmaradt. Tetézte ezt, hogy az utóbbi hetek árvízvédelmi munkái miatt a vízügyi fő- igazgatóság mérnökei az öntözőtelepek megtervezésével és kivitelezésével nem tudtak a kellőképpen foglalkozni. Mindenesetre a szervezés megjavításával sokat lehet még segíteni e nagyon jelentős 55 ezer holdas öntözési program kivitelezésében. E programot feltétlenül meg kell valósítani ebben az esztendőben! A Központi Bizottság határozata szerint: a mezőgazdaság fellendítésében terveink végrehajtásához az kell, hogy a tsz-ek tovább erősödjenek, korszerű, eredményesen gazdálkodó szocialista nagyüzemekké váljanak, tehát nagyobb hozamokat érjenek el, nőjjön az árutermelésük, ennek alapján pénzgazdálkodásuk, _ — rendszeresen osszanak előleget, nagyobb legyen a tagság közösből származó jövedelme, életszínvonala. Fehér elvtárs ezután a járás termelőszövetkezeteinek tavalyi eredményeivel és a felvásárlással foglalkozott. Majd az időszerű feladatok ismertetésére tért át Nagy termés elérését túzzük célul A tavalyi aszály és _a hosz- szúra nyúlt tél, ennek nyomán a három héttel kitolódott kitavaszodás után újabb természeti csapást jelentett a tiszamenti tsz-ek számára a tavaszi árvíz. A nyári gátak szétszakadtak, s ennek következtében a tiszai hullámterek 120 ezer holdnyi megművelt területét teljes egészében elborította az árhullám. Szolnok megyében 32 ezer holdat öntött el, ebből 12 ezer hold szántó, —• amelyből 4 ezer hold gabonavetés. 2 ezer hold a pillangós, a többi rét, legelő, erdő. A vízzel borított vetésterületek teljes kipusztulásával kell számolni. Már most számot kell vetni viszont azzal, hogy a víz levonulása idejétől függően mint és mekkoia területet fognak elvetni. Az FM a másod- és tarlóvetési vetőmag-akcióban rendelkezésre álló rövid tenyészidejű kukoricavetőmag- eal (Redking) és egyéb különféle gazdasági magvakkal (köles, muhar, napraforgó, lednek stb.) segíti Szolnok megye árvízsújtotta termelő- szövetkezeteit. A nyári gátaknál nagyon sok helyen történt gátszakadás. A szakadások helyreállításáról sörgősen gondoskodni kell. 5 A tavalyinál jobb minőségű munkát végezzünk a növényápolásban. A kukorica alá az őszi mélyszántás zömét elvégeztük. Soha nem volt ilyen esélyünk még a nagy kukoricatermés elérésére, mint az idén. A hangsúly a nagyon gondos, jó minőségű növényápoláson van. Optimális tőszám. háromszori kapálás kell. Nagy termés elérését tűzzük célul. Régi közmondás: „Ha kenyér van, minden van”. Ezt úgy módosítjuk. hogy ha a kenyér m; llett kukorica is van, — ekkor minden van! Van hús, tej. tojás, zsír, — mondotta befejezésül Fehér elvtárs.
