Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

1962. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért kesereg a sxafoli tsz elnök ? A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet öntözés­sel termelt kukoricával ala­pozta meg hírnevét. A hiva­talos hírközlőintézmények ál­landó tudósításain kívül a Szolnok megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztálya külön kiadványban is megjelentette e télen a szajoli kukoricater­mesztés tapasztalatait* A Szolnoki Járási Tanács pe­dig öntözést bemutató gazda­ságnak jelölte ki a szajolit. (Harmincöt termelőszövetke­zet tanácskérő sorait őrizge­tik jelenleg is Szajolban.) A Vörös Csepel — senki az ellenkezőjét nem állíthatja — az agronómiái és az agrotech­nikai vívmányok szinte min­den lehetőségeit felhasználva készült fel még tavaly az idei öntözési évadra is. Ne­vezetesen a kukorica és a cu­korrépa szántóföldi öntözésé­re, amelynek egyben bemuta­tó gazdasága is. A cukorrépa vetóágyát 40 centiméter mélyen szán­tották. Holdanként 200 mázsa mésziszap, 150 mázsa istálló­trágya és nagyadagú műtrá­gya talajerővisszapótlót ad­tak. A tőszámot ugyancsak öntözésre hagyták, holdan­ként 90 000-et. A kukorica­föld előkészítése szinte ha­sonlóan történt. Különbség mindössze annyi, hogy ennek területe 200 hold a 85 hold cukorrépával szemben és hogy egy holdon 22 000 szál kukoricájuk van» Földet és növényt előkészítettek, az emberek velük együtt felké­szültek az idei öntözésre. Nem új dolog ez náluk, csi­nálják 1959 óta minden esz­tendőben* — A sok fáradozás most mégis hiábavalónak látszik — kesergett Vágó Mihály, a szö­vetkezet elnöke, a múlt hé­ten. — Az öntözésből a nagy blöffön kívül semmi egyéb nem lesz nálunk. A szajoliaknak nincs saját öntözőberendezésük. A szó­rófejes öntözőberendezést, amelyet szántóföldi locsolás­ra használnak, negyedik éve bérlik már a vízügyi igazga­tóságtól. Számítottak rá eb­ben az évben is. Ősszel, az öntözési évad végével a víz­ügy karbantartásra és táro­lásra behozta a gépet. S az most, tavasszal nem is ke­rült vissza. A járási tanács rendelkezvén a gépek elosz­tása felett, így határozott: vi­gyék a tószegi Dózsa Tsz-be. Olyan meghagyással: az évad első részében Tószegen, az öntözés második szakaszában Szajolban üzemeljen a gép. A szajoliak kifogásolták az intézkedést. A késői öntözés nem ér fel a koraival. Ők ezt a feltételt nem fogadhat­ják el.' Árvíz sújtotta a tószegiek öntözésre ezánt kukoricaföld­jét. így az öntözőgépre nem tartottak tovább számot. Ak­kor hát visszakerült Szajol- ba? Dehogyis! Útja Tószeg­ről Kőtelekre vezetett. (Gya- núsítgatásra hajlamos valaki, könnyen azt hihetné: csak azért se Szajóiba.) A járási tanács illetékese ugyan ma­gyarázattal szolgál: a gyen­gébb termelőszövetkezeteken is segíteni kell. Aki ezzel az elvvel nem ért egyet, az — legkevesebb — rövidlátó. Az elvet valljuk mi is. S örülünk, hogy egyre inkább gyakorlattá lesz. Kü­lönösen a szolnoki járásban, ahol korábban viszont gya­korta segítették például az amúgy is erős mezőhéki Tán­csicsát a gyengébb szövetke­zetek rovására. Igen, de a gyengébb szö­vetkezetek támogatása nem lehet öncélú* Az olyan segít­ség, amely gazdasági kárt okozhat másik szövetkezet­nek, válójában nem segítés. Jelen esetben pedig ez a fur­csa dolog történt. Ugyanaz a szerv, amely szántóföldi öntö­zéses bemutató gazdaságnak jelöli ki a tsz-t, elviszi az öntözőgépet. A Vörös Cse­pel nagy anyagi és munka­áldozatot hozott az öntözé­sért. (Ezt az áldozatot ter­mészetesen többszörösen megtéríti a víz.) S ott tartot­tak, amikor arra jártunk: kezdik ritkítani a víz nélkül befulladó sűrű kukoricaállo­mányt. Míg végre megyei ve­zetők intézkedtek: a gép ke­rüljön vissza Szajolba. Látszatra ezzel az ügy lezárult, de újabb bonyodal­makkal. Most az a tsz került hátrányos helyzetbe, ahon­nan a gépet elhozzák. Végső­soron így három termelőszö­vetkezet számításait, gazdál­kodási menetét zavarta meg a Szolnoki Járási Tanács Me­zőgazdasági Osztályának el­hamarkodott lépése. B. L. Határidő: fÚNIUS 30. Vajon betartja-e a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdaság ? Sok szó esik mostanában az állványos szénaszárításról. Az egyre több — új szárítási eljárást — ismertető szó, s a személyes tapasztalatok nyo­mán számos közös gazdaság­ban alkalmazzák, miután va­lóban meggyőződtek a szö­vetkezeti gazdák annak elő­nyeiről. Azaz, hogy egyre több közös gazdaságban alkalmaz­nák, ha a szövetkezetek ide­A mezőgazdasági technikumok és egyéb agrár szakiskolák ifjúsága Pápán országos versenyt rendezett a gyakorlati munkából. A fiatalok bemutatták a legkülönbözőbb gépek kezelését és ugyanakkor megtekintették gépgyártásunk ki­állított legújabb típusait. A versenyeket zsűri értékelte és a tanulók között dijakat osztottak ki. A képen: Az EMAG Gyár legújabb gyártmányát is nagy tömeg veszi körül. Kisorsolták a szovjet pavilon és az MSZBT vásári pályázatának díjait A Budapesti Ipari Vásár bezárása alkalmából kisor­solták a szovjet pavilon igazgatósága és az MSZBT vásári pályázatának díjait. A pályázóknak nyolc kér­désre kellett válaszolniok. A kérdések a szovjet ipar ma­gyarországi kapcsolataira, időszerű kulturális és politi­kai kérdésekre vonatkoztak. Több mint 15 000-ren küld­Háztáji állattartás a kunmadarasi Új Barázda Tsz-ben Kunmadaras, a kunhegyes! járás legjobb sertéstenyésztő községei közé tartozik. Ezt nem mi, hanem az ál­latforgalmi vállalat kunhe­gyes! kirendeltségének he­lyettes vezetője, Glauziusz Zoltán állapította meg. A háztáji gazdaságokban is sok sertést tartanak. Erre az év­re 1112 hízóra kötöttek szer­ződést. Évi tervüket már rég teljesítették. A tavalyihoz képest nagy az előrehaladás, mert 1961-ben 688 háztáji hízót szállítottak el a köz­ségből, most május 20-ig 323-at. A szövetkezeti gazdák kö­zött az Üj Barázda Tsz tag­jai járnak az élen. Eszenyi Imre felvásárló kimutatásai szerint 265 hízóra szerződtek. A község 2000, ötven kilo­grammos süldőszóllítmányá- ból 400-at szintén az Űj Ba­rázda tagjai vállaltak. Esze­nyi Imre jól ismeri az üzlet­feleit. Egymásután sorolja, hogy az Új Barázda gazdái hány sertésre szerződtek: — L. Szabó Bálint 15 hízót és 16 süldőt, Juhász Imre 12 hízót, 30 süldőt, Szarka Sán­dor (apa és fia) 17 hízót meg 10 süldőt szálb't az idén* Az fmsz baromfi-felvásár­lója — Szabó Sándomé szin­tén — az Űj Barázda tagjait tartja a legjobb üzletfelei­nek. Jól ismeri a község la­kóit, így fejből is tudja: — Varga László 4000 to­jásra 50 pulykára, 25 kilo­gramm csirkére, Juhász Sán­dor 2500 tojásra. 40 kilo­gramm csirkére kötött szer­ződést. Makó Jánosék 20 li­bát, 30 pulykát és 40 kilo­gramm csirkét szállítanak. — Együttesen mennyit vár mm riá Rsnázda Tsz tagjaitól? — Negyven pulykát, 130 libát, 61 kacsát és 135 kilo­gramm csirkét. Év végéig ez még emelkedni fog. Gönczi Lajossal, az Űj Ba­rázda Tsz elnökével is be­szélgettünk. — Minek tulajdonítja, hogy tagjaik ennyire szorgos- kodnak az állattartásban? — Rendszeresen beszélge­tünk a háztáji árutermelés­ről. Érdeklődünk a szerződés- kötésekről és közgyűléseinken is megdicsérjük azokat, akik több hízóra szerződtek. — Van elegendő takarmá­nyuk? — Tavaly 100—150 kilo­gramm kukoricát adtunk azoknak, akik hizlalásra szer­ződtek. Az idén erre már nem volt szükség, mert az állam 150 kilogramm takar­mányt ad sertésenként. Tsz- ünkben 243 család dolgozik. Már tavaly sikerült elér­nünk: ahány család, annyi háztáji hízott sertést adunk az államnak. — Milyen szerepe van a háztáji gazdaságoknak a kö­zös árutermelésben. — A tsz árutermelésének körülbelül 15—20 százalékát adják. Tavaly 100 kát. hold redukált szántóra 87 mázsa húst adtunk közfogyasztásra. A kunmadarasi Új Baráz­da Tsz háztáji állattenyész­tése kiragadott példa, min­den bizonnyal a jobbak kö­zül. Sajnos, szép számmal sorolhatnánk az olyan szö­vetkezeteket, melyekben el­hanyagolják a háztáji állat- tenyésztést. — m. I. — tek be megfejtést és a helyes megfejtések száma megha­ladta a kétezret. A sorsolás eredményeként Szaratov hű­tőszekrényt nyert Baróthy Ferencné (Öcsa). A helyes megfejtést beküldők között még számos fényképezőgépet, órát, hanglemezt, albumot és egyéb nyereménytárgyat sor­soltak ki. (MTI) Carpenter 13 év után átvette diplomáját Boulder, (Colorado) (AP) Malcolm Scott Carpenter, a második amerikai űrhajós kedden a coloradói egyetem elnökének kezéből átvette diplomáját. Carpenter 13 év­vel ezelőtt rugaszkodott neki az egyetem repülőmérnöki karán az utolsó vizsgának, de a hőátadás elnevezésű tantárgyból akkor sajnálatos módon nem tudott megfelel­ni a követelményeknek. Az elnök azzal a megjegyzéssel nyújtotta most diplomáját a 37 éves amerikai űrhajósnak, hogy valószínűleg már a kí­nos emlékű vizsga idején is magasabbrendű dolgok fog­lalkoztatták. (MTI) jében megkapták volna az igényelt ágasokat. A szállítá­si határidő elhúzódik. Mi en­nek az oka? Talán későn ad­ták le a megrendeléseket? Vagy nincs elegendő fa­anyag az ágasok készítésére? Szó sincs róla! Az igazat megvallva, az ezügyben foly­tatott levelezések úgy teke­regnek, mint a tengerikígyó. A Szolnok megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályán, a szolnoki AGROKER válla­latnál már jókora dossziékat töltöttek meg az ügyben író­dott levelek, jelentések — csak éppen ágas nem érkezett meg még a mai napig egyet­len termelőszövetkezetbe sem. Érthetetlen ez! A Földmű­velésügyi Minisztérium Nö­vénytermesztési Főigazgató­sága ugyanis január 31-én kiadott közleményében arról tájékoztatta a megyei taná­csok mezőgazdasági osztá­lyait, hogy „A Földművelés- ügyi Minisztérium e célra megfelelő mennyiségű fa­anyagot biztosított. A nagy- mennyiségű faanyagot az áll­ványos szénaszárítási módszer alkalmazásának fontosságára tekintettel vontuk el a nép­gazdaság más területéről...’’ Ezt bizonyítja az a tény is, hogy január 30-án a me­gyei AGROKER vállalat az Erdőgazdaságok Főigazgató­ságától, a Földművelésügyi Minisztériumtól, valamint az Agró Tröszttől egy közös ren­delkezést kapott, mely értel­mében össze kellett gyűjte- niök a termelőszövetkezetek állványigényeit és azt eljut­tatni a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdasághoz. (Ugyanis ezt a gazdaságot jelölte ki a fő;gazgatóság arra, hogy a Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek szénaszárító áll- ványszükségletót kielégítse.) Tehát az Erdőgazdaságok Főigazgatósága már január végén tudta, hogy melyik er­dőgazdaságnak hová kell szállítania — ismétlem — a megegyezés értelmében a szükséges állványokat. Ennek ellenére, mégis csak április 15-én adta le a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdaságnak az engedélyt ágasok készítésére. A kecskemétiek pedig — át­véve a főigazgatóság gyors intézkedési módját — „már- május 8-án kijelölték azokat az erdőket, amelyek kiterme­lésre kerülnek ágasok készí­tésére. (Megjegyzem, hogy a lucerna első kaszálása május 10-én kezdődött Szolnok me­gyében, és éppen ekkor lett volna legnagyobb szükség az állványokra.) Az is igaz, hogy a Szolnok megyei AGROKER vállalat április 16-án küldte ed össze­gezett igénylését Kecskemét­re. Vagyis ekkor 17 150 ágas szállítására kötött szerződést. Ez is későn volt! Hisz az első határidőt február 10-ben ál­lapították meg. Az erdőgaz­daságok azonban — miután már előzőleg értesültek, hogy nekik keli az ágasokat készí­teni — miért nem fogtak előbb hozzá az állványok ké­szítéséhez? Az előrelátható volt, hogy egy fél hónap alatt nem tudnak többezer ágast készíteni. Abban végre megegyeztek — ugyanis kezdetben *5ök vi­ta volt ekörül —, hogy az er­dőgazdaság 54 forintos árért keményfából, puhafa össze- kötőrudakkal készíti az állvá­nyokat. Arról azonban nem történt intézkedés, hogy az ágasokhoz kapcsokat és csa­varokat ig biztosítson az er­dőgazdaság. A legújabb értesülések sze­rint a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdaság június 30-ra Ígéri az igényelt állványok leszállítását. Ismétlem: Ígéri! Érdemes azonban számolgat­ni. Május végén járunk. Ed­dig a termelőszövetkezetek egyetlen ágast sem kaptak meg. Elhihető az. hogy egv hónap alatt elkészítik a kecs­kemétiek a megrendeléseket ? Szolnok megyében ebben az évben 65 000 holdon ter­melnek szálastakarmányt a termelőszövetkezetek. E te­rületből 4600 holdon már az új módszer szerint szárítják a lucernát. Kétezerötszáz holdra^ elegendő állványt sa­ját erőből készítettek a gazda­ságok. A többi 2100 holára rendeltek ágast, amelynek szállítását minden nap vár­ják* Bár sok szövetkezetben olyan helytelen nézet alakult ki. hogy amiért nem kapták meg időben a szükséges ága­sokat, a késői szállítmányo­kat már nem veszik át* E gazdaságok vezetői nem gon­dolnak a jövőre? Hiszen ágasra a következő években is szükség lesz. Tehát saját érdekükben — ha későn is — vegyék át az ágasokat. Ez azonban nem jelenti azt. hogy nem kell elmarasztalni a késedelemért elsősorban az Erdőgazdaságok Főigazgató­ságát, mint felettes szervet és a Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermesztési Főigazgatóságát, mely nem ellenőrizte; valóban teljesf- tik-e az erdőgazdaságok vál­lalt kötelezettségüket* A mostani határidő tehát június 30-a* Vajon betartja-e azt a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdaság? S ha nem? Vállalják-e a következmé­nyekért a felelősséget? Mert végső soron erről is beszélni kell. Felelőtlen ígérgetések­kel, levelezéssel és jelentések írásával nem segíthetjük a nagyüzemi gazdaságok erősö­dését. az új módszerek beve­zetését. Varga Viktória Száz tenyészállatot visznek a kiállításra megyénk termelőszövetkezetei Az idei Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon résztvevő Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek, már megkezdték a felkészülést a szeptemberi seregszemlére* A neves jászsági és kunsá­gi állattenyésztő gazdaságok száz tenyészállatot visznek fel Budapestre. Huszonhárom olyan tehénnel, üszővel és bikával szerepelnek, amelyek a legjobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Karcag. Túrkeve. Mezőtúr Kunhegyes közös gazdaságai elsősorban a, hires sertés és juhtenyészetük legkiválóbb egyedeit mutatják be. A jász­telki Tolbuchin Tsz a 400-as libatörzsállománynak legtöbb tojást adó tolóival szerepe’ A túrkevei Vörös Csillag Ts? évi 135 darab tojást termelő sárga-magyar tyúkokból hu­szonötöt küld majd Buda­pestre* Levelek a gyermeknapról Jo ütemben halad Jaszoeren> vaids kiozt»oiniji*üuii a í.uav»o cpncov*. **cpui» kön Demény Péter ács brigádjának tagjai a gőzfürdő melegvizü medencéjének a kupoláján a betonozáshoz, a favázat készítik. Karcagon nagyszabású vá­rosi úttörő szemlén vettek részt a pajtások. A tanács­háza előtt sorakoztak fel, majd rövid percek múlva ünnepélyesen csengett az út­törő és KISZ fogadalom szö­vege. Ezen a nagyszerű ün­nepségen a szovjet pionírok 's mint vendégek vettek részt — írja Illényi Elemér, a vá­mosi úttörő titkár. Délután az úttörőházban szórakoztak a paitások* Mezőtúron a sportpályán tartották meg az úttörők ava­tását. Több száz egyenruhás úttörő, jóval több szülő gyűlt össze a legfiatalabbak ünne­pélyes seregszemléjén. A he­lyi honvédségi alakulat KISZ szervezete csapatzászlót ajándékozott a Kállai Éva úttörőcsapat pajtásainak. Balassa János levelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom