Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-30 / 124. szám
1962. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Éppen lucernát gyűjtöttek. A levegő tele volt az alig száradt széna illatával. Ketten jártuk a határt Facsar Jutkával, a szövetkezet fiatal szöszke KlSZ-titkárával. — Itt dolgozik Lajos valahol mindjárt megtaláljuk — biztatott. — Jól ismeri? — kérdeztem. Jogos volt a kérdés, mivel ifjű Teremi Lajos tudomásom szerint egy hónappal ezelőtt lépett be a termelőszövetkezetbe. Akkoriban bizony sokat beszéltek erről Kunmadarason, hogy „lám, hazagyiitt már Pestről Teremi Lajos fia is...” S ez a „már” azt jelentette, hogy ebbe a faluba is lassan hazaszállingóznak a fészekből kirepült fecskék, az öreg szülék legnagyobb örömére. No, meg a szövetkezet örömére, hiszen mindig többen lesznek, s a jó gazdaságban sok dolgos kézre van szükség. — Mi hozta haza Teremi Lajost, meg a többieket? Ezért kerestük ezt a fiatal embert Jutkával együtt, hogy választ kapjunk kérdésünkre. Messziről bizony nem lehetett megkülönböztetni a többiektől ifjú Teremi Lajost. Éppoly ügyesen forgatta a villát, mint a többi fiatalember Csak mikor leültünk a hűvösre beszélgetni, akkor állapíthattam meg: városi nyelven beszél, s az ízes szavakat össze-összekeveri a „melóval” meg a „srácokkal”. — Jobb itthon? — tettem föl neki látszólag szokványos kérdést. — Hát nézze — villant rám szeme erre ón most még nem tudok magának választ adni. Egy félév múlva már könnyebben felelhetek; — Feltételezem, ha hazajött Kunmadarasra, csak latolgatta a lehetőségeket? — erősköd tem. — öt évig voltam távol, meguntam a csavargást, — Hol dolgozott? — A budapesti cementgyárban voltam préselő. De később kocsikísérő lettem ... — Akkor sokat utazott.; — Hát, mikor milyen volt a hónap. Jóformán alig aludtam valamit odahaza ;.. — ? — Már a munkásszálláson *— tette hozzá magyarázóan. — A Dob utcában volt a szállásunk. Többen laktunk egy szobában. Egyáltalán nem volt kényelmes, mert volt közülünk olyan, aki három műszakban dolgozott, aztán éjjel jött haza, persze, hogy zavart bennünket, akik aludni akartunk. — De jól keresett, vagy nem? Kutatva nézett rám. Szemében láttam a kérdést: miért faggatom? Mit akarok tőle? Mert áz igaz, ő nem panaszkodhatott, elég jó fizetése volt. Meg volt a havi 1700—1800 forintja. Volt, amikor kétezren felül is zsebrevágott má- sodikán. Lényeges ez egy riportírás szempont j ából ? — Már azért kérdezem — kezdtem a magyarázkodáshoz —, mert gondolom, bőven jutott forintja szórakozásra is. — Miért, mit gondol, a magamfajta fiatalemberek olyan sokat járnak szórakozni Pesten? — kérdezte vissza. — Hát, feltételezem. Csak nagyobb a lehetőség, mint itt, falun. — Ne higgye. Itt is van televízió ... meg aztán Pesten se megy többet színházba az ember, mint idehaza. Ide is egy hónapban legalább kétszer lejön a szolnoki színház, vagy valamelyik másik. Aztán van o’yan mozink, hogy a fővárosi igényeket is kielégítené . ; . Jutka, aki eddig szótlanul ült mellettünk, most közbevágott: — Van presszó is, elég jól néz ki... aztán étterem; NAGY ÚTRA KÉSZÜL — A barátai mit szóltak, hogy hazajött? — Hát meglepődtek a haverok, az bizonyos. Mondták is, úgy látszik: megbolondultam. De azért az a véleményem, a többi falusi gyerek is gondolkodóba esett; tán mégis érdemesebb hazamenni. ö választott! Hazajött! — Most éppen arról tárgyal Facsar Jutkával, hogy a holnapi napon a taggyűlésen kéri átigazolását a gazdaság KISZ szervezetébe. Aztán jó lenne, ha segítenének neki abban, hogy az állattenyésztésbe kerüljön. Mert talán a háza- sodás sincs már olyan mesz- szi. S nem árt, ha az embernek van egy kis félretett pénze, hogy hozzákezdhessen a saját fészkének rakásához. Látszólag Teremd Lajos is olyan, mint a többi falusi ember. Csak éppen tapasztalatokban lett gazdagabb. Rájött az otthon igazi értelmére, s megtanulta: Nem minden a város, faluban is élhet boldogan az ember. Varga Viktória Mándi Eszti nagyon boldog. S egy cseppet sem lehet ezen csodálkozni, mert nagy kitüntetés érte ezt a sötél- hajú, elevensaemű kislány r. Helsinkibe utazik, a Szolnok megyei fiatalok egyik képviselőjeként. Eszti anyja — amikor megtudta a hírt — meghatottan így szólt: — Nagyon nagy dolog ez, kislányom! i A bátyja is büszkén mondta, amikor munkatársai egymásnak újságolták, hogy Karcagról is megy egy lány a VIT-re: — Az én húgom az a lány. Nagyon örül a család. Esztiről pedig szinte sugárzik a boldogság. Mosolyog, csillog a szeme, amikor arról beszél, hogy bent járt Szolnokon, méretet vett a sz„Dó. s már készül a ruha, amit majd a VIT-en hord. Aztán újra visszatér gondolata a tsz-hez és pergő nyelvvel sorolja: milyen sok a munka; — A cukorrépát, kukoricát és burgonyát egyénekre mérték szét. De van olyan növény, amit közösen ápolunk. SZAKTANÁCSOK — Az Aretit — — Meg munka is akad bőven idehaza — mondtam én. — Hát van bőven — szólnak szinte egyszerre mind a ketten. Majd ismét Lajos folytatta: — Most a növénytermesztésben dolgozom, apámmal együtt,., — Itt akar maradni végleg? — Inkább az állattenyésztésbe mennék, azt jobban szeretem. — Ért hozzá? kérdeztem hirtelen, de sértődött pillantásából láttam: baklövést követtem el. — Azért parasztgyerek vagyok én — szólt. Azelőtt bántam otthon jószágé:' nem felejti el az ember, még akkor sem, ha az aszfaltot koptatja ötesztendőn át. Úgy számnlrm h se járnék rosszul... Hallottam, hogy a prémiummal együtt több mint huszonhat forintot terveztek egy munkaegységre a Hunyadi Tsz-ben. Becsületes munkával Teremi Lajos is megkeresi itthon azt a pénzt, amit a cementgyárban kapott. SZOLNOK megyében ez évben a növényvédelem ben jelentős segítséget nyújt az Aretit nevű gyomírtószer. Gyártója gyomirtószerként hozta forgalomba, de nálunk dr. Gimesi Antal, martonvá- sári tudományos kutató ötlete alapján aranka irtószerül is eredményesen használták. Az Aretit hatóanyaga Pheno- lészter. érintő hatású gyomírtószer. A múlt évi nagyüzemi kísérletekben, mint az újvetési lucerna gyomírtósze- re teljes sikerrel vizsgázott, így termelőszövetkezeteink biztonsággal alkalmazhatják a meginduló koratavaszi újvetésű lucernásaik gyomirtására. Köztudomású, hogy az újvetésű lucerna legnagyobb ellensége a gyomok sokasága. A vadrepce, a repcsényretek, a szulák. a mezei csorbóka, a fehér libaparéj, a keszegsaláta. Eddig a gyorsabban fejlődő gyomokat a megerősödött lucernáson lekaszáltuk. Azonban a lekaszálás megakasztotta a növény fejlődését, megerősödését így a Tavasszal összefogtak a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei és saját építőipari vállalkozást szerveztek. Eldöntötték: a hat építőbrigádnak több mint hat millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. T*' bek között Tiszabőn sertés- hizlaldát. Fegy”erneken ötven férőhelyes borjúnev *> *>t és három ötszázas hizlaldát szüséges építeni. Az építőipari vállalkozás Petink József brigádja az örményes! Uj Élet Termelőszövetkezetben dolgozik. Már elkészítettek egy ásott kutat, vetés évében lemondhattunk a magtermesztésről. AZ ARETIT gyomirtó alkalmazása éppen ezt a kényszerhelyzetet oldja meg. Már a vetés évében magot termelhetünk, az újvetésű lucernáson. A gyomirtás kifogástalanságát, — hét holdas lucematáblán -— Manninger G. Adolf, kutatóintézeti osztályvezető is elismerte. A gyomirtás után az elért lu- cemamag termés holdanként elérte a 140 kilogrammot. Megállapítható tehát, hogy az Aretit segítségével az újvetésű lucernásaink magtermése számottevő biztosítást nyújt a lucemamag exportunk növelésére. Szolnok megyében eddig 40 termelőszövetkezet kapott az Aretit gyomírtószerből. A vegyszer kilogrammonkénti nagykereskedelmi ára 60,90 forint. Holdanként három és fél kilogramm Aretit felhasználása szükséges 300 liter vízben kipermetezve. MIKOR alkalmazzuk a gyomirtást? Ezt a lucerna fejlődési most végzik az utolsó simításokat a hatvan férőhelyes sertésfiaztatón, s ha tervük sikerül, akkor még ebben az évben egy ötszáz férőhelyes sertéshizlaldát is átadnak a szövetkezeti gazdáknak. A Petrik brigád a napokban határozta el: A VIII. pártkongresszus tiszteletére munkaversenyre hívják a vállalkozás többi brigádját. A versenypontokat most dolgozzák ki, de azt már eldöntötték; egyik fő célkitűzésük lesz a jelen’egi hatezer forintos egy főre eső termelési érték tízezer forintra történő növelése. szakasza szabja meg. A kelésnek el kell érni a 3—5 leveles nagyságot. Természetesen már a talajelőkészítésnél el kell döntenünk, hogy gyomirtót alkalmazunk. így a korán kikelt gazokat kulti- vátorral írtjuk ki. A mostani szárazság a gyomok korai fejlődését hátráltatja. így a szertől teljesebb hatás várható. A lucernával együtt kelő gyomok azonos magasságúak a takarmánynövénnyel. A gazok 2—4 leveles állapotban legérzékenyebbek az Aretit érintő hatására. Az előbb említett lucematábla gyomtalanítására holdanként 3,75 kilogramm Aretltet használtak 300 literes vízben oldva. Az RS—09-es traktorra szerelt permetező 300 literes tartályaiba 3—3 kg Aretit gyomirtószert tegyünk és körülbelül 5 percig cirkuláltassuk az oldatot a permetezés megkezdése előtt. Aranka irtására két-három százalékos oldatban egyszeri áztató permetezésre használjuk. Megyénkben az 1400 hold újvetésű lucematerület gyomirtását teszi lehetővé az ismertetett szer. Tehát az éveken át szokásos 60 vagon lucernamag harmadát. — 90 százalékon felüli tisztasággal — e területen termelhetjük meg. Dr. Váczy Mihály Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE JELENT MEG: Szerelmes kalendárium Háromszázhatvanöt költő, háromszázhatvanöt versét gyűjtötte össze Kormos István ebben a kötetben. A világirodalom legszebb szerelmes versei nagy magyar költők fordításában válnak hozzáférhetővé az olvasóközönség számára. Többezer éves kínai költők nemesveretű sorai, s a modern francia költő, Guillevic vibráló ritmusa között széles skálán szólalnak meg a szerelem hangjai. Magánosok, de irodalmi színpadok is haszonnal, igaz gyönyörűséggel forgathatják a Móra Ferenc Könyvkiadó új kis kötetét. Például a silókukoricát; A másfél hold cukorrépát — ennyi a területem — már kiegyeltem, tregkapáltam. Utána rögtön hozzáfogtunk a silókukorica gyomtalanításához, s mire ezzel végzünk, a kukorica és burgonya kapálását is megkezdhetjük. Igyekezni kell, mert úgyis lesz mulasztásom. Vagy kétszer még Szolnokra is be kell mennem a ruhát próbálni. Pedig az idén is szeretnék legalább 250 munkaegységet teljesíteni. — Tavaly mennyi volt? — Kereken háromszáz. — Most leszámolom azt az időt. amit Helsinkiben töltök, meg a vizsga idejét. — Miből vizsgázik? — Tánccsoport vezetésből. Nagyon szeretek táncolni, s a KISZ szervezet tánccsoportját is én vezetem. Csak már túl lennék a vizsgán; — Bizonyára sikerül majd, mint a kétéves ezüstkalászos tanfolyam is — bíztatom. — Ha úgy sikerül, az jó lesz, mert ott jeles eredményt értem el — válaszol nevetve. — Mit gyűjtöget a „tarsolyába” erre a nagy útra? Megérti mire célzok. Miután a televízió egyre inkább háttérbe szorítja a rádió., az Egyesült Államokban bevezették az úgynevezett „optikai rádiótechnika” alkalmazását. A rádió tetején egy táncosnő-figurát helyeznek ed, amely a hangszóró hangjainak hatására „működik”) Amíg a rádiót el— Termelőszövetkezetünk életét 1959 óta ismerem. Ekkor léptem be, a nyolcadik osztály elvégzése után. Hogy s mint volt korábban, azt az indulásig még megérdeklődöm a vezetőktől és a régebbi tsz-tagoktól. Igaz. most még csak annyit mondtak: nyitott szemmel járjak, hogy hazatérve legyen miről beszélnem. De úgy gondolom, nemcsak ennyi lesz az „útra való”. — A VIT-en bizonyára a fiatalok sorsa lesz az egyik fontos beszéd téma. Szövetkezetünk ifjúságának életéről lesz mit mondanom. Az például, hogy a karcagi Lenin Tsz-ben kétszázötven, 24 éven aluli fiú 4s lány dolgozik. S nemcsak a tervezett 30 forintos munkaegység tartja itt a fiatalokat, hanem még- inkább az, hogy a vezetők, az idősebb tagok becsülnek bennünket. Ezt bizonyítani is tudom: huszonötén jártunk az ezüstkalászos gazdatanfolyamra, nagyobbrészt fiatalok. A közösben nemcsak munka van számunkra, hanem a szórakozási lehetőségeit is megteremtik. A tsz-köz- pontban társasjátékokkal felszerelt, szép kultúrtermünk van, s hasonlóan a cserháti- és karcagpusztai üzemegységünkben Is. Azt is elsorolta ez a beszédes kislány, hogy a KISZ szervezet ta^’étszáma hetven fő, de rendezvényeikre sokkal több fiatal eljár. Különösen a téli hónapokban szervez sok vidám percet a szövetkezeti gazdáknak a KISZ szervezet zenekara, tánc csoportja- és- ezínjátszógárdaja. Mándi Eszti most még nap mint nap kinn dolgozik a határban, szinte ég a keze alatt a munka — de csapongó gondolata már országhatárokon átrepülve, Helsinkiben jár) Nagy útra készül. Nagy Katalin zárva tartják, a táncosnő csendesen várakozik a készülék tetején. A rádió bekapcsolásakor, amennyiben éppen prózai előadás folyik, a hangok a táncosnő száján keresztül jutnak el a hallgatóhoz. Zenei adás esetén a táncosnő a zene ütemére táncolni kezd. Erik a cseresznye Igaz, még nem tömegesen — mint szezon idején, de pirosodik, zsendül, érik már a cseresznye Nagykörűben. Ez az első a megyében. Országos viszonylatban talán megelőzi a Balaton környékén termesztett fajta, de — az idevalósiak szerint — az nincs ilyen jó. Híres a körei cseresznye. Jóízű, ■korán is érik (előbb, mint a májusi korai), no meg a saját fajta. Büszkék is rá. A helybeliek apraja, nagyja ismeri a történetét. Jó száz esztendeje élt egy gazdag táblabíró, bizonyos Petrovay Gábor, övé volt az egész környék: Nagykörű, Sárszög, Perjéshát, Dóba, meg azon 's túl. S az ezerholdak közé zárva hatalmas gyümölcsös. A táblabíró első magyar kertészének — kinek már a nevére sem emlékeznek — élete, munkája, nemesítése a „nagykörei korai” cseresznye. Azóta elterjedt, híressé vált. Ma már exportra is szállítják. Alig van olyan kert a faluban, ahol nincs belőle három-négy fával. Háztájiban pedig a harminc sem megy ritkaságszámba. Szinte mindenki ismeri a termesztés, metszés, ápolás valamennyi módszerét. Különösen pedig Szilvás Ernő, a helyi Petőfi Tsz fiatal kertész-ag- ronómusa, aki a nagykörűi cseresznyéről írta meg az egyetemi diplomatervét Márkus János bácsi szerint éjjel- nappal dolgozott rajta, míg elkészült és őt is segítségül hívta. Mivel János bácsi igen jól érti a módját a cseresznyének. Van is a kertjében minden fajtából. A körei most érik, nem sokkal utána következik majd a Májusi, Jabulay és csak jóval később a Germersdorfi es Badacsonyi óriás. Ezekre még sokat kell vámunk, de a nagykörei gazdák pár nap múlva piacra hozzák; Lehet cseresznyéz- ni! Fehér Mária MUNKÁBAN a Fetrik brigád A rádió harca a televízió ellen t ÚJRA KUN LEGÉNY Teremi Lajos
