Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

2 SZOLOK MEGYEI NÉPLAP 1962. május 24. A spanyolországi sztrájkok egyre inkább politikai jelleget öltenek Madrid (MTI). Az AFP francia hírügynökség a spa­nyol sztrájkokról kiadott összefoglalójában megálla­pítja, hogy a sztrájkok egyre inkább politikai jelleget öl- lenek. A szinte egész Spa­nyolországra kiterjedő sztrájk lehetővé tette, hogy Franco minden politikai ellenfele — liberálisok, köztársaságiak, az alkotmányos monarchia hívei, baloldali katolikusok, progresszívek, szocialisták és kommunisták — kilépjenek az illegalitásból és közös frontot alkotva harcba hív­janak minden spanyolt az or­szág demokratizálása érdeké­ben. Az AFP ezután a spa­nyol ellenzéki erők kiáltvá­nyának azzal a részével fog­lalkozik, amelyben a hadse­reget felszólítják arra, hogy szerezzen érvényt a nemzet igazi akaratának. A hadse­reg, amelyet sokan Franco egyik legszilárdabb támaszá­nak tartottak, a közeljövő eseményeiben igen fontos szerepet játszhat. Jelek van­nak arra. hjgy a katolikus egyház részéről a sztrájko- lók iránt mutatott szimpátia nem marad hatás nélkül a hadsereg egyes vezetőire sem. A Spanyolországból érkező jelentések azt mutatják, hogy a sztrájk változatlan erővel folyik, sőt helyenként még növekedett. Szombattól ked­dig, becslések szerint, továb­bi 20 000-rel emelkedett a sztrájkoló]? száma. A moz­galom elsősorban Katalóniá- ban erősödött. Barcelónában is majdnem megnégyszerező­dött a sztrájkolók száma, sőt újabb üzemek leállásával is számolnak. Bilbao körzeté­ben a kormány a sztrájkok gyengülésével számolt, de ez nem következett be. A munkások változatlanul ki­tartanak két főkövetelésük — a munkabérek emelése és a bebörtönzött társaik sza- badon bocsátása — mellett. A különböző tartományok­ból származó jelentések sze­rint Leonban legalább 5000­en - sztrájkolnak, Zaragozá- ban 2500-an és Guipuscoa- ban 1400-an. Madridi jelentés szerint Franco rendőrsége közölte, hogy 30 „agitátort” tartóz­tattak le az ország különbö­ző részeiben. Közölték azt is, hogy Jósé Maria Moreno Galvan műkritikust, akit a múltheti nőtüntetéssel kap­csolatban őrizetbe vettek, 50 000 peseta pénzbírság le­fizetése ellenében szabad­lábra helyezték. Galvan fi­vérét, aki festőművész, 25 000 peseta pénzbírsággal sújtot­ták. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a Cadiz kö­zelében fekvő Purto de San­ta Maria börtönének 500 fog­lya kedden fellázadt. A bör­tönben elsősorban politikai foglyokat őriznek. A fellá­zadt raboknak sikerült a börtön épületét hatalmukba keríteni és a börtöntisztvise­lőket és a fegyőröket lefegy­verezni. Legújabb jelentések szerint a rabok még mindig túszok­ként fogságban tartják ko­rábbi őrzőiket. Jelképes fi­gyelmeztetés ez Francoék számára: rabokká válhatnak a korábbi börtönőrök... London A spanyolországi nemzet­közi brigád tagjai és a köz- társasági Spanyolország ba­rátainak társasága kedden közös felhívást bocsátott ki, amelyben felhívják a világ­közvélemény figyelmét a spanyol munkások hősies harcára a Franco-rendszer elnyomó politikájával szem­ben. A két szervezet felszó­lítja az angol munkásokat, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a spa­nyol dolgozóknak. A felhívás követeli továbbá a sztrájkok alkalmából őri­zetbe vett munkások azon­nali szabadonbocsátását és amnesztia hirdetését min­den spanyolországi politikai fogoly számára. (MTI) Washingtonban tanulmányozzák Bonn ellen- javaslatát Washington (MTI). Mint már hírül adtuk, kedden Bonnban átadták az Egye­sült Államok nagykövetének a nyugatnémet kormány dip­lomáciai jegyzékét, amely a szovjet—amerikai tárgyalá­sokkal kapcsolatos bonni ál­láspontot tartalmazza. Az AP jelentése szerint a jegy­zéket az Egyesült Államok bonni nagykövetsége már el is juttatta Washingtonba. Az amerikai külügyminiszté­riumban most tanulmányoz­zák a nyugatnémet ellenja­vaslatokat. Noha a jegyzék tartalmát nem hozták nyilvánosságra, úgy hírlik, hogy a nyugatné­metek ellenzik a Nyugat- Beriinnel való összeköttetés ellenőrzésére vonatkozó ame­rikai elképzeléseket. Aden­auer kormánya a tervezett ellenőrző bizottságot csak a négy nagyhatalom képvise­lőire akarja korlátozni, és meg akarja akadályozni, hogy az ellenőrző hatóságokba az NDK-t teljes jogú tagként bevonják. A Reuter tudni véli, hogy a nyugatnémet kormány leg­utóbbi emlékirata nyomán nemsokára valószínűleg ösz- szeül a négv nyugati nagy­hatalom képviselőiből álló „nagyköveti munkacsoport”. Ez a csoport a Washington és Bonn között' támadt né- zeteltéréséek, valamint Gre- we washingtoni nyugatnémet nagykövet személyével kap­csolatos ellentétek miatt szü­neteltette működését. Az OAS bombamerényletekkel igyekszik elriasztani a kivándorló európaiakat A kivándorló európaiakat az OAS bombamerényletek­kel igyekszik elriasztani szándékuktól. — Kedden egy személyszállító gőzösön és 17 repülőgépen több mint két­ezer áttelepülő érkezett Al­gériából Franciaországba. Az európai telepesek, akik zö­mükben az OAS-ra tették fel tétjüket, kezdenek ráesz­mélni, hogy elvesztették a játszmát. Most azok elől me­nekülnek, akiket éjidig tá­mogattak. Az áttelepülők elmondják, sok esetben ügy hagyták el lakásukat, hogy még a szá­radó fehérnemű is az erké­lyen maradt, hogy az OAS észre ne vegye távozásukat. A terroristák Algírban és Oranban az utóbbi napokban számos bombatámadást in­téztek a rendőrség előtt vá­rakozó áttelepülők ellen. Al­gírban ma nagyobb értéke van a bőröndnek, mint a sze­mélyautónak — mondják az áttelepültek. A Maison Blan­che-! repülőtér előtt több­száz elhagyott gépkocsi áll. Hajón és repülőgépen egyéb­ként csak 4 két csomagot vi­hetnek magukkal az utasok. Az első áttelepülési hul­lám váratlanul érte a fran­cia hatóságokat. A párizsi Saint-Cyr Boulevard-on az áttelepülési hivatal előtt Szovjet és mali államférfiak tárgyalásai Moszkva (TASZSZ). Szov­jet és mali államférfiak szer­dán megvitatták a szovjet— mali kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdéseit, vala­mint a nemzetközi helyzet problémáit. A tárgyalásokon Nyikita Hruscsov,. Leány id Brezs­nyev, Modibo Keita és más államférfiak vettek részt. A tárgyalások a szívélyes­ség és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében zajlottak le. (MTI) hosszú emberkígyó várako­zik. A nemrégiben megsza­vazott törvények szerint a visszaérkezett családoknak lakásra és havi 3—500 frank (egy munkás átlagos kerese­te) segélyre van igényük. Az elkövetkező hetekben előre­láthatólag meggyorsul az át- teleptilés üteme. Algériában 40 000-en várnak hajó- és re­pülőjegyre. S zerdán esie hirdetnek ítéletet • Sálán perében Párizs (MTI). A Salan-per tárgyalását a keddi szünet után szerdán délután foly­tatják. A védelem tanúinak kihallgatása, amely napo­kon át az OAS szószékévé tette a katonai főtörvényszék tárgyalótermét, befejeződött Szerdán a vád- és védőbe­szédekre kerül sor. Mind a négy védőügyvéd felszólal. Az ítélet a késő éjszakai órákban várható. A NATO afrikai terveiről Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda közli Vosztokov cikkét a NATO af­rikai terveiről. Az imperia­listák — írja Vosztokov — minden erővel tartani akar­ják magukat Afrikában. E cél érdekében a kollektív kolonializmus eszközéül akarják felhasználni a NATO-t, a NATO tanácsá­nak minden egyes üléssza­kán megállapodnak a külföl­di igától megszabadulni aka­ró afrikai népek elleni harc konkrét terveiben. Vosztokov a továbbiakban azt írja, hogy az imperialis­ták nem csupán azért akar­ják tartani magukat Afriká­ban, mert folytatni akarják a földrész kincseinek elrab­lását. Alkalmassá akarják tenni Afrikát arra is, hogy rakéta-atomháborút folytat­hassanak onnan a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi országa ellen. Az ilyenfajta stratégiai el­gondolások szerzői — hang­zik a cikk — nyilvánvalóan azt akarják elérni, hogy Af­rika vonja magára az „ellen­ség” rakétaegységeinek visz- szacsapását és flymódon mentesüljön a tehertől a „szabad világ”. A NATO-országok nem ok nélkül szegültek szembe az­zal a javaslattal, hogy nyil­vánítsák Afrikát atomfegy­ver-mentes övezetté. Itt az ideje, hogy az ide­gen javak és földek kedvelői ráébredjenek, milyen kor­szakban élnek. Már elmúlt Afrika aléltságának korsza­ka. Erősödik és terjed az af­rikai népek harca a gyarma­ti rendszer ellen s ez a harc eggyé olvad azzal a küzde­lemmel, amelyet a NATO afrikai katonai támaszpont­jainak felszámolásáért és azért folytatnak, hogy ez a földrész atomfegyver-mentes övezetté váljék. (MTI). iiiHiiiimiimiiiiiiiiimiiMiMiimiiniiiiiimiB Ecuadorban megoldódott . a kormányválság Guayaquil (TASZSZ). Arosemena elnök megoldotta azt a kormányválságot, amely a napokban robbant ki Ecua­dorban. Helyi körök vélemé­nye szerint a kormány szi­lárd álláspontot foglalt el a jobboldali puccsistákkal szemben. Az ecuadori társa­dalom jelenleg nagy érdek­lődést tanúsít a június 3-án tartandó község-tanácsi és parlamenti választások iránt. (MTI). A Franco-féle neoszocializmus” Helyzetkép a nyomorgó Spanyolországról Senor Herrero Tejedor, a falangista párt egyik vezé- tője, Franco helyettese nem­régiben heves szemrehányá­sokkal Illette az Amerikai Egyesült Államokat kubai politikájának kudarcáért, — mondván, hogy a kubai for­radalom győzelme . veszélyes helyzetet teremtett Dél-Ame- rlkában, lázba hozta az itt élő népeket. Nyilatkozatában Amerikát, s általában a „nyugati ateista materializ­must” egy sorba állította a „szovjet materializmussal”. Aztán mindjárt fel is szólí­totta a dél-amerikai konti­nens spanyolul beszélő né­peit, hogy ne kövessék se az egyiket, se a másikat., hanem válasszák az ő Franco-féle „katolikus neoszocializmus”- ukat. Huszonhárom éve, hogy le­verték a spanyol nép hősi harcát és uralomra jutott a fasizmus. Érdemes egy kicsit közelebbről is megnézni, mit adott azóta a népnek, milyen is hát valójában az a rend­szer, amelyet Francoék cini­kusan „katolikus neoszocia­lizmus” néven ajánlgatnak másoknak. Egy kiló krumpliért négy és fél órai munka nyol munkások reálbére alig egyharmada a közepesen fej­lett országok dolgozóiénak. — Míg 1936-ban fél órát, tavaly már két és felet kellett dol- gozniok egy kiló kenyérért. Egy kiló burgonyát 1936-ban egy órai munkabérért vásá­rolhattak, most pedig már négy és félórai bér kell hozzá. Társadalombiztosítás és nyugdíjellátás egyáltalán nincs, vagy csak szimboliku­san létezik. A gyárakban a munka még mindig ugyan­olyan embertelenül nehéz és kimerítő, mint huszonöt év­vel ezelőtt, hiszen berende­zésük nagyobb része még a polgárháborút megelőző idő­szakból származik. A fasiszta diktatúra első tette a köztársaság vívmá­nyainak megsemmisítése volt. A kiosztott földeket, az államosított gyárakat vissza­adták volt tulajdonosaiknak, az országot börtönökkel rak­ták tele. Akkor, a fegyveres szabadságharc éveiben vér­zett Spanyolország, most nyo­morog. Elegendő csak néhány na­pot Madridban, vagy az or­szág más városában tölteni, s az ember tiszta képet al­kothat magának a spanyol munkások, bányászok hely­zetéről. A külvárosokban nyomorúságos, düledező, sze­métdombokkal körülvett vis­kók állnak, nincsenek isko­lák, kórházak és gyógyszertá­rak, nincs telefon és nem lát­ni televíziós antennákat. A csatornázatlan, piszkos utcá­kon munkanélküliek ezrei ődöngenek. vagy „ülnek órák hosszat a földön a kutyák és a tyúkok között. Nem kér­nek alamizsnát senkitől, de könyörgő szemmel néznek azokra, akiken ing és nyak­kendő van. Ezek az emberek nagyrészt az ország mező- gazdasági vidékeiről vándo­roltak ide munkáért, mert ott, ha lehet, még nagyobb a nyomor és az éhínség, mint a városokban” — írja egyik cikkében a Mondo című ró­mai lap. ENSZ-adatok szerint a sna­Évszázados elmaradottság A parasztság helyzete, mint már említettük, még a mun­kásosztályénál is siralma­sabb. Az összes gazdaság het­venhét százalékát kitevő, öt hektárnál kevesebbel rendel­kező paraszti bérlők és föld- tulajdonosok a földterület 28,2 százalékán tengődnek, míg az ötven hektáron felüli nagybirtokosoké a föld 52,8 százaléka. Köztük a kétezer legnagyobb latifunmimé 15 százaléka. A négymillió föld­nélküli mezőgazdasági mun­kás többsége évenként csak két-három hónaoot dolgozik. egyébként munka nélkül van. A legfeltűnőbb szám azon­ban, amely hűen illusztrálja a spanyol mezőgazdaság helyzetét: a húsz millió hek­tár megművelésre alkalmas, — de felszántatlan terület, amely az összes szántóterü­let negyven százaléka. Hatal­mas elhagyatott, csaknem teljesen lakatlan sávok ezek, ahonnan a lakosság az éhín­ség elől a városba mene­kült, bár ott is csak a mun­kanélküliek számát szaporít­ja. Az utolsó tíz esztendőben ilyen módon több, mint fél millió paraszt hagyta ott fa­luját. ahol ugyanolyan kö­rülmények között élnek az emberek, mint egy évszázad­dal ezelőtt. Nincs villanyvi­lágítás, nincsenek utak és a mezőgazdaság termelése je­lenleg is körülbelül az 1929. évi szinten mozog: Ez a me­zőgazdaság ugyanis, éppen úgy, mint az ipar, alá van rendelve a Franco-rezsimet támogató és végeredmény­ben uralmon tartó amerikai imperializmus érdekeinek. Klerikális sötétség Így néz fci tehát — röviden és tömören — az a bizonyos „neoszocializmus”. Ami pe­dig a „katolikus”-t illeti •Francoéknak ebben az egé­szen újfajta elnevezésű rend­szerében, nos arról is néhány mondatot. A gazdasági nyo­mor mellé a szellemi nyomo­rúságot, a nép sötétségben tartását, az egyház segíti biz­tosítani. Az egyház, amely hű szövetségese a földesuyaknak és a városi burzsoáziának, hiszen maga is földbirtokos, mégpedig a legnagyobb, s „mellékesen” bankokkal, ipar- és közlekedési vállala­tokkal is rendelkezik. Spanyolországban — ahol a katolikus vallás államval­lás — az egyház kezén van az iskolák hatvan százaléka, de a többi negyven százalék felett is felügyeletet gyako­rol. Az oktatás felületes, gé­pies és ijesztően alacsony színvonalú; A tankötelesek csaknem harminc százaléká­nak azonban még ez sem jut, mert nem járhatnak iskolá­ba. 1939. óta 11600 iskolát zártak be. s ezrével bocsátot­ták el a pedagógusokat. Nem csoda tehát, ha a lakosságnak csaknem húsz százaléka analfabéta. A lányok közül különösen kevesen tanulnak tovább. „Spanyolországban a nő szá­mára lényegében a templom és különösen a gyóntatószék az igazi iskola — Írja ugyan­csak a Mondo riportere. — Itt tanulja meg, akár csak századokkal ezelőtt, hogy en­gedelmeskedjék atyjának, férjének és az egyháznak”. A szerelem és a válás tiltott do­log, s üldözésében a rendőr­ség nem kisebb szerepet ját­szik. mint az egyház. Ha meglátják, hogy egy nő csó- kolózik, beviszik a rendőr­ségre, ahol őrmesterek oktat­ják ki arra. hogyan őrizze meg tisztaságát; Cenzúra „őrködik” a film, a televízió és a színházak „tisztasága” felett is. Franco — nem, szabadság — igen! Ilyen körülmények között természetesen csak az erő­szakszervezetekre. a féktelen diktatúrára alapozhatja ural­mát a Franco-rendszer. A felfegyverzett fasiszta alaku­latokkal, a rendőrséggel és a csendőrséggel együtt nyolc- százezer ember áll fegyver­ben; 1949-től 1960-ig 374 mil­lió dollár katonai segélyt ka­pott a Caudillo az Egyesült Államoktól, amelynek hat szárazföldi és két tengeré­szeti támaszpontja van spa­nyol területen. A börtönökben százával pusztulnak el a már régen elitéit politikai foglyok, de számuk mégsem csökken, mert a cellák újból és újból megteltek a legkülönbözőbb Franco-ellenes irányzatok képviselőivel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiek­kel és a velük tartó kispa- pokkal. Ez a véres és kegyetlen diktatúra sem tudja azonban megtörni a nép hősi harcát, amelyet az illegális kommu­nista párt szervez és vezet. S ez a harc egyre jobban és egyre átfogóbban az egész rendszer elleni harc jellegét veszi fel. Tavalyelőtt és ta­valy már több száz kisebb- nágyobb sztrájkot, tüntetést és egyéb megmozdulást számláltak össze, amelyek az ország legkülönbözőbb terü­letein zajlottak le. És most ismét visszhangzik a jelszó spanyol földön: Franco — nem, szabadság — igen! A bérkövetelő astúriai bányá­szok kezdték és a sztrájkok, a diák- és paraszttüntetések a kihirdetett rendkívüli álla­pot. a letartóztatások ellené­re egyre nagyobb mértéket öltenek, a fasiszta diktatúra elleni hatalmas hullámként söpör végig az egész orszá­gon. Mindez azt bizonyítja, hogy a spanyol munkások, parasz­tok és értelmiségiek egyre inkább felismerik: ha meg akarnak szabadulni a gazda­sági és szellemi nyomorból, meg kell semmisíteni a fa­siszta diktatúrát. S a kom­munista párt vezetésével ki­alakulóban van a népi-nem­zeti egységfront, amely ké­pes is lesz a diktatúra meg­semmisítésére. Kővári József

Next

/
Oldalképek
Tartalom