Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

1962. május 24.

SZOLNOK MEG¥Ej NEFLAt*

Huszonöt Tagon lucernaliszt

A Palotási Állami Gazdaság 'forrólevegős lucernaszárító üzemében több mint huszonöt vagon lucernalisztet állítottak elő. A gyorsan szárított lucerna tápértékéből jóformán semmit jem1 vészit, karotin-tartalma pedig igen ,nagy. Az előállított lucerna! iszt zömét takarmánytápokba használják fel.

Felszecskázás után a másfél-két centiméter nagyságú lucerna a szántódobba kerül

A kalapácsos daráló lisztfin omságúvá . őrli a lucernát, melyet papírzsákokba csomagolnak

Ifjúsági ankét Soiohovról

Az ünnepi könyvhét előkészítéséül a Verseghy Könyvtár és a gépipari technikum igazgatósága .ankétot rendezett. Témája Solohovnak, A hazáért harcoltak című műve volt. Fehér Lajos tanár beszélt a mintegy hatvan diáknak, az író munkásságáról, a könyv hazafias, szocialista mondanivalójáról, töretlen optimizmusáról.

Az előadó néhány szép

Arai a pénznél is többet jelentett

A szolnoki Iparcikk Kiske reskedelmi Vállalat egyik cipőboltjában vásároltam az elmúlt hónapban. Csak otthon vettem észre, hogy sem színben, sem fazonban nem egyezik meg az egy párnak mondott női cipő. Ismerőst kértem meg, ha Szolnokon jár, cserélje be a cipőt. Sajnos, nem járt eredménnyel. Ekkor fordultam a Néplaphoz. Közben türelmemet veszítve, használatba vettem a cipőket, s így amikor a kiskereskedelmi vállalat dolgozói felkerestek, már csak kései bánatomat tudtam elmondani nekik.

És itt jön az, ami mégis többet jelentett számomra a kártérítésnél. A vállalat dolgozói részéről a legmesszebbmenő udvariasságot és készséget tapasztaltam, amikor személyesen felkerestek. Nem a 15 százalékos kártérítés örvendeztetett meg, — hiszen az csak egy lcisrésze volt az eredeti összegnek — hanem az a hang, amit ma már úgy gondolom el is várhatunk a szocialista kereskedelemben dolgozóktól.

Intézkedésüket még egyszer szeretném megköszönni még akkor is, ha nem volt elég türelmem kivárni a cserét.

Koós Ferencné

Mezőhék ,

A MASINISZTA

ARANYLAKODALMA

— Ez a feleségem, ez a lányom, ez meg — mutatott be egy idősebb asszonyt Szeli Mihály bácsi — lakodalmi maradék. Harmincán voltunk, reggelig táncoltunk, de a többiek már hazamentek, csak ő maradt itt néhány napra.

Zömöktermetű, eres, inas ember, olyan, mint az öreg tölgy. Mondom is neki:

— Nem látszik meg, hogy

mert mindegyiken az a megszólítás: „Kedves Kisaszszony”:

Szeli bácsi legyint: akkor az volt a divat.

— Akkor, akkor... De régen volt! Mikor került ide, Szolnokra?

— 1910-ben. Aradról. Azt mondták, nem jó helyre kerülök, vad, bicskás parasztok vannak itt. Ügy is volt;

Megyek egyszer á Bécsi ütmeire. Most már megemberelte magát. Négy gyereke van neki is.

— S mi volt a legszebb élményük az ötven év alatt’

Szeli néni ölbeejtett kezét nézi, emlékeit idézgeti. A rokona súg neki:

— Mikor az első lányod megszületett, vagy mikor beköltöztetek a Házatokba.

— Nem kell ezen spekulálni — szól közbe Szeli báF tülekszel, édes?

részletet is felolvasott a könyvből, felhívta a figyel met Solohov írói eszközeire, nép és természetközelségére, bensőséges humorára, szép, megragadó nyelvére. Az előadás után kialakult beszélgetés alapján úgy látjuk, hogy a rendezvény valóban elérte a kívánt hatást, hozzájárult az irodalom, a könyv iránti érdeklődés fokozásához.

Orosznyelvű szavalóverseuy Szolnokon

Vasárnap délelőtt Szolnokon, az MSZBT klubhelyiségében zajlott le az immár hagyományossá váló orosznyelvű szavalóverseny, ösz- szesen nyolcvan diák lépett fel Szolnak város általános iskoláiból, a két gimnáziumból és a közgazdasági technikumból.

A diákok szabadon választott verseket adtak elő nagy sikerrel. Az orosz-szakos nyelvtanárokból álló nyolctagú zsűri 15 első, 13 második és 11 harmadik díjat ítélt oda.

SZAKTANÁCSOK

Ä veszteségmentes széna betakarításról

Magyarországon, mintegy 750—800 ezer holdon termesztünk lucernát. E terület termésének felét konzerválnunk kell. Szénát kell készítenünk, mert a siló mellett ez egyik legfontosabb téli alaptakarmányunk.

A földön való hagyományos szárítási mód nagy veszteséggel jár, mind a mechanikus behatások, • mind pedig a mikroorganizmusok tevékenysége miatt. Különösen tápanyagban lép fei nagy veszteség a magas fehérjetartalmú pillangós takarmányok renden való szárításánál. Ez a veszteség még akkor is jelentős, ha egyébként kedvező az időjárás a széna készítésére. Ugyanis meleg, napos Időben a levelek gyorsan megszáradnak, ugyanakkor a szár nedves marad. így a kézi forgatás, gyűjtés, hordás alkalmával a levélnek mintegy 15— 20 százaléka, sokszor még ennél is több lepereg. Tudjuk azt, hogy tápanyagban a levél a leggazdagabb. A fehérjének például 80 százaléka levélben van. Ezenkívül a napsugárzás hatására a renden történő szárításnál a karotinnak, mintegy 0,5—1,5 milligramm mennyisége marad csak meg.

Ha széna betakarításnál kedvezőtlen az időjárás (esős, vagy hideg) a lucerna kilú- gozódik, sokáig szárad és

csak kórót tudunk betakarítani. Ugyanakkor késleltetjük a következő kaszálást is, mert tarló porozást, fogasolást a lucernatarlónak nem tudunk biztosítani, s emiatt a kártevők elszaporodnak. Haladottabb módszer az állványos szénaszárítás, amikor a lucernát szérűn, állványokon szárítjuk: E módszerrel több és jobb lucernaszénás takarítunk be, költsége kevesebb és a felszabadult munkaerőt a növényápolási munkáknál tudjuk hasznosítani.

Az állványon történő szárításnak előnye, hogy kicsi az időjárási kockázat, a levél- pergés minimális, a betakarítás gépesíthető, a lucerna- tarló gyorsan felszabadul. Ugyanakkor tápanyagokban is sakkal gazdagabb lucernát kapunk, ami tej, hús és tojástermelésben érezteti hatását. A fiatal állatok karotin- igényét is ki tudjuk elégíteni. Állványon való szárítással biztosítani tudjuk _ a majdnem teljes veszteségmentes betakarítást.

Az állványos szárításnál még fejlettebb módszer a szellőztetéses szárítás (hideglevegős). Folvamata: kaszálás, rendsodrás, rakodógéppel pótkocsira rakás és elevátorral kazlazás; Itt sem levél- pergés, sem tápanyagveszteség nem lép fel, vagyis jóminőségű lucernát tudunk biztosítani állatainknak. A munkafolyamat gépesítésénél kézierőt takarítunk meg és több tápanyaghoz jutunk. Ezzel a módszerrel a lucerna gyorsan bekerül a tarlóról és így a sarjhajtás egyenletesebben fejlődik.

E két újfajta szárítási módnak népgazdasági szempontból nagy jelentősége van, mert a takarmányetetésén keresztül gazdaságosabbá tudjuk tenni állattenyésztésünket.

Halmai Jenő

a Surjáni Állami Gazdaság főagronómusa

FIATALOK! Jelentkezzetek

mezőgazdasági tanulónak

a Palotási Állami Gazdaságba,' Besenyszög- Palotás. Kedvezményes ellátást és elhelyezést biztosítunk. Érdeklődök bővebb felvilágosításért forduljanak a gazdaság központjához.

esd —, a mézeshetek voltak a legszebbel

— Az ötven év alatt nem volt olyan nap, hogy ne szóltunk volna egymáshoz. Pedig gondunk, bajunk akadt néha.

— Sosem felejtem el — emlékszik a lányuk —, mikor házat építettünk (háromnégyéves lehettem akkor), elküldött apám öt cigarettáért. Aá utcán utánam szólt: csak háromat hozzál:..

— Disznót azért mindig vágtunk. Még most is két- mázsán felülit, mért azt tartja a férjem: szegény ember vág százötven kilósat De már nem tudjuk megenni.

— Tudja, mikor közelgett a front, nem menekültem el, Ügy voltam vele, ha eddig eljöttek, elmennek ezek tovább is. A felszabadulás után négy-öt napra hivatnak a szovjet parancsnokságra. Nem álltam én a hordó tetején soha — biztattam magam —, de azért remegett az inam. Érzékeny búcsút vettem a feleségemtől, mondtam neki, hogy én most már biztosan nem állok meg Moszkváig.

— A parancsnokságon egy piroscsíkos-nadrágos katona fogadott. Mikor kezet nyújtott, gondoltam, hogy nem lehet nagy baj, ha így fogadnak. Azt mondta, hallották, hogy jó mozdonyvezető vagyok, segítsem őket, legyek a Szolnoki Fűtőház főnöke, Az is voltam 1946-ig.

— Nálunk is laktak oroszok, — mondja Szeli néni. — Ha ittak, hívták az uramat, mert nagyon szerették.

0 meg nem nagyon szereti az italt. Azt mondta: odaadok az ajtó mellé, s kiadom a poharat. Gyorsan öntsd majd ki. Ügy is volt, de a katonák észrevették. Azt hitték, én is inni akarok. Behívtak, s nem győztek mentegetőzni, hogy engem nem kínáltak.

— Azt vettem csak zokon, komolyodik el az öreg

mozdonyvezető, — hogy elvették a vasúti arcképes igazolványomat. Negyvenhatban ugyanis nyugdíjba kerültem, de aztán lemondtam a nyugdíjról, a Szolnoki Cukorgyárba szegődtem masinisztának. Azért vették el az igazolványomat. A cukorgyárnál is lehúztam több mint tíz évet mozdonyon. Ha az ember negyvenhat évig mozdony- vezető, nem sok kedve van utazáshoz. Az igazolványt mégis, nagyon sajnálom...

Talán lehetne módosítani a paragrafusokon ott a minisztériumban, s kiadni az igazolványt az öreg Szeli Mihálynak. aki becsületes, dolgos élette] rászolgált erre. íVranylakodalmi ajándékként,

1 előlegként a gyémántlakolalomra. Simon Béla

cán (a mai Títh Ferenc utcán). Nagy sár volt, s a járda akkor még csak egy szál palló volt a szolnoki utcákon. Szembe jön velem három bőgatyás paraszt. Kicsit félrehúzódtam. „Nézzétek csak, nem tér le” — mondta egyikük. Megfogtak, 9 belöktek az árokba. Pedig iparos ruha volt rajtam,

— Azért csak itt ragadtam Szolnokon. Negyvenhat évig voltam mozdonyon, három lányt férjhez adtam. Háromszori leégést jelentett ez.

Szeli néni pártjukat fogja a lányoknak:

— A fiunk többe került, mint a három lány. Taníttatni akartuk, de ő nem akart tanulni... Vittük egyik iskolából a másikba; Szolnokról Szegedre, onnan Makóra, a végén meg Kecskemár hetvenhat éves.

— Pedig a mi generációnknak kijutott a rosszból. Két háborút megéltem, volt úgy, hogy kilencven órát húztam le egyfolytában a mozdonyon.

— És soha nem volt balesete, jutalma annál több — jegyzi meg a felesége. Hatk- szavú, finomvonású asszonyka, olyan mint a mesék jóságos öreganyója.

Bort kerítenek. Finommetszésű poharakban csillag az ital.

— Nászajándék ez a készlet. Egyetlen pohár tört öez- sze belőle, még 1911-ben...

— Megvannak a szerelmes leveleink is — hunyorít az öreg.

Igazán elégetem már azokat. Ügy szégyellem, ha a mai fiatalok nézegetik,