Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

c A kongresszusi yerseny­zászlókért A közelmúlt napokban tartott tervismertető ta­nácskozások egyrészén — mint arról lapunkban is beszámoltunk — üzemeink dolgozói felajánlásokat tet­tek a Vili. pártkongresz- szus tiszteletére; A kezdeményezők a leg­több heiyen — így az autó- közlekedési vállalatnál — szocialista munkabrigádok tagjai voltak, ezzel is bi­zonyságot szolgáltatva ak- • tivitásukról, s arról, hogy mozgalmukra érdemes fi­gyelni, hiszen állásfoglalá­suk valametnnyiönk érdekét szolgálja. Célkitűzéseik mindenki számára érthe­tők, s vonzók. Ez a ma­gyarázata annak, hogy nap­ról napra nő a szocialista címért küzdő brigádok szá­ma. Néhol — fgy például a megyei építőipari vállalat Törökszentmiklóson dolgo­zó Olléh brigádjánál és a Szolnoki Cukorgyár kazán­házában — a szocialista munkahely cím megszerzé­sére törekednék. A ver­senynek 'ezek az új hajtá­sai méltók leginkább figye­lemre, ezeket kell, hogy felkarolják az üzemi moz­galmi szervek és a gazda­sági vezetők egyaránt; Mivel a brigádok jórésze helyenként sokkal elő- relátóbban és gyorsabban, mint a verseny szervezésre, nyilvántartására éa nép­szerűsítésére hivatott szer­vek és személyek — meg­tette a maga felajánlását; jó lenne összesíteni vállalá­saikat és lemérni; mire képes az adott üzem, mit adhat pluszként, mit vár­hat tőle a népgazdaság. Né­hány üzemben — így pél­dául a Szolnoki Járműjaví­tóban, a Tiszamenti Vegyi­művekben, a Szolnoki Pa­pírgyárban *— ezt már meg Is tették. Az említett üzemek pél­dája nemcsak azért jó; mert kezdeményezőbbnek, frissebbnek bizonyultak társaiknál, hanem azért is, mert felajánlásaik a leg­fontosabb feladatokra irá­nyulnak. A Tiszamenti Ve­gyiművek kollektívája pél­dául nem a terv minden­áron való túlteljesítését ígérte, hanem — többek között — azt, hogy min­dent megtesz az új kén- savgyár október 1-re ter­vezett üzempróbájának megtartásáért Emlékezte­tőül említsük meg: tavaly tavasszal történt az első kapavágás az új üzem te­rületén; Ilyen gyors ütem­ben még nem épült gyár nálunk. A vegyiművek dol­gozódnak nem kis fáradsá­gába került, hogy az új gyár építésében és szerelé­sében közreműködő válla­latokkal szocialista szerző­déseket kössenek, komplex brigádot alakítsanak a munkák határidő előtti tel­jesítéséért, hiszen a régi tempóhoz képest a határ­idők betartása is felaján­lásnak számít. Más üzemeknél más a legfontosabb ~ a papír­gyárban például a hazai eredetű rostanyagok fel­használása mellett — a pa­pírhiány miatt — a terme­lés minél nagyobbarányú növelése. Ezért döntöttek úgy a2 ottaniak* hogy a bázishoz képest 4,2 száza­lékkal növelik a papírter­melést, s a tavalyinál 26,7 százalékkal több cellulózt gyártanak. Ezekből a példákból is adódik a tanulság: akkor vesz helyes irányt a ver­senymozgalom, ha a helyi viszonyokhoz alkalmazkod­va, a legfontosabb felada­tokra irányul; Ezek meg­határozásához viszont az adott üzem tervelőírásainak alapos ismerete, az adott­ságok pontos mérlegelése szükséges. Ezért jó, ha üze­meink vezetői még a ver-» senyvállalások megtétele előtt ismertetik a dolgozók­kal: miben várnak tőlük leginkább segítséget. iFolyt, a 2. old,) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kedvezőbbre fordult SZOLNOK J 7 # m ___ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA « BB. évfolyam, 83. szám. Arai 50 fillér 1962. április 10., kedd. Az erősebb testvér £ segítségével A Szolnok megyei tsz-ek patronálásáról tanácskoztak a zuglói üzemek vezetői Szombaton délelőtt a Budapest XIV. kerületi párt- bizottság székházában a Szolnok megyei termelőszövetke­zetek patronálásáról tanácskoztak a zuglói üzemek,'' párt­titkárai és igazgatói. Az értekezletet Gábor Mártjon, a XIV. kerületi pártbizottság másodtitikára nyitotta m: g és Kökény István, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára tájékoztatta a megjelenteket megyénk termedőszövetikeze- teinek helyzetéről. végre az időjárás Vasárnap több mint 2000 holdat vetettek el a me­gyében — Elsők a jászságiak, — árpavetési ter­vüket 160 százalékra teljesítették Bevezetőként Kökény elv­társ a megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta a zug­lói munkásoknak. Hangsú­lyozta: a megyebizottság nagyra értékeli az üzemek politikai- és gazdasápi. segít­ségét. A megye szövetkezetei kö­zül 155—160 tsz eredménye­sen zárt. Huszonöt-harminc tsz azonban megkülönbözte­tett segítségre szorul —mon­dotta. — Ezek mélyen a me­gye átlaga alatt gazdálkod­nak, jóval kevesebbet termel­tek a többieknél, a vagyo­nuk nem növekedett, keve­set osztattak tagjaiknak és jelentős mérleghiánnyal zár­tak. Tehát mindenképpen in­dokolt, hogy elsősorban a gyenge tsz-ek kapjanak se­gítséget, s az erősebb barát, a munkásosztály segítségével talpra álljanak. Ezért vált szükségessé az üzemi pátronálók bizonyos átcsoportosítása. A megyei pártbizottság úgy látja, hogy minden erőt a gyenge tsz-ek megszilárdítására kell fordí­tani. Ezért javasolja, hogy az erősebb tsz-ek helyett a gyen­géket patronálják a zuglói üzemek; Törökszentmiklós város egyes tsz-ei, a jász- felsőszentgyörgyi Alkotmány és a tiszafüredi járág több tsz-e az eddiginél nagyobb támogatásra szorulnak. Kökény elvtárs elmondot­ta, hogy a megyei pártbizott­ság és a tanács milyen intéz­kedéseket tett a gyengén mű­ködő szövetkezetek megerő­sítésére. A megyei szervek intéz­kedésed, az állami gazdasá­gok, gépállomások szakmai támogatása és az ipari üze­mek politikai- és gazdasági segítsége nyomán a gyenge tsz-ek minden bizonnyal fel­zárkóznak a közepesen mű­ködő szövetkezetekhez: Kökény elvtárs ezután rész­letesen ismertette a tsz-ek termelési eredményeit, va­gyoni helyzetét és jövőbeni feladatait. A megye szövet­kezetei évről évre előre lép­tek. Búzából 11,4, őszi árpá­ból 14,2 mázsás átlagot ér­tek el tavaly. A felszabadu­lás előtt soha n-*n volt ilyen magas termésátlag a megyé­ben. Ezek országosan is ki­váló eredmények. A szövetkezeti patronálók segítségévéi el akarjuk érni — mondotta Kökény elvtárs —, hogy az égy kát. hold szántóegységre jutó termelés és jövedelem növekedjen a jelenleg gyengén működő szö­vetkezetekben is. A 23 szá­zalékos országos átlaggal szemben 27—30 százalékkal akarjuk növelni a mezőgaz­daság hozamát. Az öntözött terület 140 000 kát. holdra növekszik. Tehát, a városnak, a mun­kásosztálynak is személyes érdeke a termelőszövetkeze­tek megerősítése. Kökény elvtárs Végezetül — a két párt-vb. megállapo­dása alapján —• ismertette, hogy mely üzem melyik tsz-t fogja a jövőben patronálni. A nagy figyelemmel kísért tájékoztatót élénk vita kö­vette. Koki-llai Sándor, a megyei patronáló csoport vezetője javasolta, hogy az üzemek egy-egy felelős személyt je­löljenek ki a tsz-ek segíté­sére; A GAFU igazgatója bí­rálta a tiszasasi, tiszaugi és a csépai tsz-ek vezetőit, amiért megváltoztatták ren­dezvényeik időpontját éa er­ről nem tájékoztatták az üze­met. Többször előfordult, hogy hiába mentek a kun­szentmártoni járásba. Elmon­dotta, hogy tervet dolgoztak ki a tsz erőgépek javítására. Több üzem vezetője nem vette jónéven, hogy más tsz- be kaptak beosztást. Mint mondották, szoros baráti, elvtársi kapcsolat alakult ki köztük és a tsz között és saj­nálják ezt megbontani. Ezért vállalják, hogy az újonnan kapott tsz mellett időnként a régit is meglátogatják. A Magyar Állami Földtani Intézet párttitkára felajánlot­ta, hogy segítséget adnak a megye vízgazdálkodási tervé­nek elkészítéséhez. Schmidt elvtárs, a Vegyianyag Kisze­relő Vállalat párttitkára bí­rálta a kunhegyes! járás és Tíszaroff község vezetőit, mert az Aranykalász Tszzár- >zámadó közgyűlésén nem jelentek meg. A felszólalásokra Kökény elvtárs válaszolt. A tanácsko­záson kitűnt, hogy a zuglói üzemek készségesen fognak segíteni. Anyagi erőt és fá­radságot nem kímélve, hoz­zájárulnak a gyengén műkö­dő szövetkezetek megerősíté­séhez, —• m, 1. *“ Alig két hete, hogy me­gyénk szövetkezeti gazdái megkezdték a vetést és már­is szép eredményekről szá­molhatunk be. A megyében a mai napig körülbelül 30 000 holdon ke­rült a tavaszi a földbe. Leg­jobban a jászberényi járás szövetkezeteiben dolgoztak, tavaszi vetésük eddig 8000 holdat tesz ki. Árpából 3193 holdat vetettek, ezzel tervü­ket 160 százalékra teljesítet­ték. Borsó vetésük 1532 hold. A jó eredményeket előse­gítették a kedvező talaj­adottságok is. A homokos jászsági földeken sokkal előbb kezdték a munkát, mint a megye egyéb terü­letein. A szolnoki járás tsz-ei szintén igyekeznek a tervtel­jesítéssel. Elvetettek össze­sen 5876 holdat, ebből — hogy csak a lényegesebbeket említsük — árpa 1550 hold, cukorrépa 700 hold, borsó 1300 hold, lucerna 660 hold. Jó munkáról adnak számot a törökszentmiklósi szövet­kezetek is. A járásban eddig földbeke­rült 3500 holdon a tavaszi. A vasárnapi jó időt kihasz­nálva megyeszerte dolgoztak a közös gazdaságokban. — Munkába állt mintegy négy­ezer lófogat és 250 erőgép. Szinte minden traktoros két műszakban dolgozott a tsz- ekben. Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében mint­egy kétszázötven ipari veze­tő és tűzrendészet! előadó részvételével tanácskozást tartottak. Az értekezleten az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága részéről Borsányi János, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitánysága ré­széről pedig Bakondd István alezredes jelent meg. A BM Országos Tűzrendészet! Pa­rancsnokságát Sülé Sándor százados képviselte. A me­gyénk ipari üzemeinek tűz­Mezőtúr és Kisújszállás városokat a múlt hét végéig a vetésben a legutolsók közé sorolták. Nem azért, mintha az itteni tsz-gazdák nem vol­nának elég szorgalmasak. — Igyekezett nem hiányzott, csupán a jó napos idő, hogy előbb felszárította volna a kunsági agyagos földeket. Vasárnap már rá lehetett menni a talajra a mezőtúri Vörös Október Tsz-ben is. Több mint 90 ember vé­gezte a vetést, 14 erőgép­pel és 20 fogatos vetőgép­pel. Munkába találta az ünnep reggel az Űj Élet Tsz 101 tagját is, még csak beteget sem jelen­tett senki. Csató Ferenc tsz elnök szerint két hét alatt ilyen erővel befejezik a ve­tést. A Sallai Tsz-ben szin­tén dolgoztak vasárnap. Ezen a napon Mezőtúr és Kisúj­szállás határában több mint 1000 holdon földbe került a vetőmag. A szántóföldek nagyrésze már felszáradt, kedvező az időjárás — nem tudni med­dig — használjuk ki és a lehető leggyorsabban dol­gozzunk, hogy a tavasziak vetését mi­nél előbb befejezzük. Nem szabad tovább várni. Most is késve vagyunk a vetéssel és minden nap, további késés mázsákat vesz el az évi ter­mésünkből. ‘ (F. M.) veszélyt növeli, hogy a pa­lackok töltését és tárolását ugyanegy helyiségben vég­zik. Esztendőnél hosszabb ideje rendelte el az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság a tiszafüredi 920. számú TÜZÉP-telep áthelyezését, —« ez azonban még mindig nem történt meg; sőt a telepen szabálytalanul tüzelőanyagot is tárolnak. (Folytatás a 2. oldalon,) } •*- Töredékére csökkent megyénkben az ipari tűzkár Mibe csaphat a mennykő? —Robbanás* veszély Szolnokon • Árvíz a liszaroffi hullámtérben Épül a védőgát Vezsenyen — Készültség minden fővédvonalon A nyári gátak sorsa megpecsételődik? A Vízügyi Igazgatóság igazgatójától és főmérnökétől kértünk tájékoztatást tegnap délután: hogyan alakult va­sárnap a Tisza és mellékfo­lyóinak vízszintje, növeke­dett-e az árvízveszély? A kérdéseinkre kapott vá­laszokat a következőkben foglalhatjuk össze: Sajnos hétfőn délelőtt 9 órakor a tiszaroffi nyári gát körülbelül 1200 méter szaka­szon átszakadt a mintegy fél méteres vízemelkedés miatt. A hullámteret víz borítja. Megyénk többi nyári gátjai, mint például a tiszasülyi, a vezsenyi, a kőtelki, a tószegi gátakon teljes erővel folynak a védekezési munkák; — A nyári gátak védői minden tőlük telhetőt meg­tesznek a veszély elhárításá­ért. A vezsenyi Tiszamenti Tsz gazdái vasárnap reggel is kinn dolgoztak a gátakon, közöttük sok asszony is, s mintegy 12 kilométer hosszú­ságú gátat építettek a hul­lámverés, az étszivárgás megakadályozására: A köz­ség lakói egyfolytában három nap, három éjszaka dolgoz­tak. Ám akárcsak Vezsenyen úgyanúgv Tószeg határában sincs sok remény ahhoz, hogy megakadályozzák a víz áttörését; A Tószeg alatt fo­lyó tiszai főcsatornán a víz és a nyárigát magasságának különbsége csupán 15—20 centiméter. Ezért határozták el vasárnap hajnalban a körútat tévő párt és tanácsi szervek vezetői, a vízügyi igazgatóság szakemberei, hogy a várható további áradás esetén beengedik a vizet a többezer holdas hullámtérbe. Tiszasülyön is magasították vasárnap a gátakat. A va­dásztársaságok és a vízügy dolgozói ugyanitt megkezd­ték a vadak mentését. Eddig többezer nyúlat, őzet, fácánt és egyéb apróvadat helyeztek biztonságba: A legfrissebb jelentések szerint hétfő reg­gelre az emelkedő vízszint elérte a 675 centiméter ma­gasságot a Tiszán, Az eddigi becslések szerint a nyárigá­tak esetleges áttörése esetén mintegy 3370 hold szántó ke­rül víz alá. — Hogyan készült fel a Vízügyi Igazgatóság a véde­kezésre a fővédvonalakon? — Április 3-a óta árvízvé­delmi készültséget tartunk a Körösön, a Zagyván, a Be­rettyón. Ez azért elsőrendű feladat, mert megyénkben a I fővédvonalak, mintegy 25 000 [hold szántóterületet védnek, (összesen 516 fizikai dolgozó vesz részt a Vízügyi Igazga­tóságtól a védekezésben, ezenkívül gátőrök, s termé­szetesen a műszaki appará­tus. A Körösön harmadfokú, a Zagyva alsó szakaszán (Szolnoktól—Ujszászig) első­fokú, a Berettyón (Mezőtúr­tól—Karcagig) másodfokú készültséget tartunk: Kérdésünkre a Tisza szint­jének várható alakulásáról a Vízügyi Igazgatóság igazga­tója és főmérnöke elmondot­ta, hogy a következő napok­ban a Tisza Záhonytól DomUrádig terjedő szakaszán apadás várható. A többi sza­kaszokon napról napra árad­ni fog a Tisza, átlagban 50— 80 centiméterrel emelkedik a szintje. Április 16-án éri el előreláthatólag az áradás a „csúcsot”, Szolnoknál körül­belüli a —18° centimétert. A Körös és a Zagyva szintén árad, akárcsak a Hortobágy és a Berettyó, apadást csak a Tama mellékfolyó esetében jegyezhettünk fel az utóbbi napokban a vízállást jelentő naplónkba, b. ey. — rendészeti fejlődését, helyze­tét ismertető, értékelő elő­adást Kálmán István alezre­des, a Szolnak megyei Tűz­rendészeti Osztály parancsno­ka tartotta. Kálmán elvtárs elmondta, hogy megyénk ipari üzemeit 1960-ban majdnem negyed- millió forintos tűzkár érte. A megelőző tűzrendészeti munka javulásának, a dol­gozók és vezetők felelősség- érzete fokozódásának köszön­hető, hogy az ipari tűzkár összege tavaly már a tizenöt­ezer forintot sem érte el. A tűzesetek megelőzésére népgazdaságunk is sokat ál­dozott. így javult lényegesen a tűzbiztonság a karcagi Hántolómalomban, az ÄFOR kunhegyes: telepén, a ken- deresi növényvédő állomá­son, az Erdőkémia Vállalat­nál, a kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz-nél, S még szá­mos más helyen. Sok üzemben a villámhá­rító hiánya fokozza a tűzveszélyt ' Hiányoznak a villámhárí­tók a Szolnoki Cukorgyár, MÁV-állomás, fűtőház, szer­tárfőnökség. járműjavító, a szolnoki Tisza és Vörös Csil­lag Filmszínház épületéről. A karcagi Hántolómalom nyersáru raktárának villám­védelme sem biztosított, an­nak ellenére, hogy az épület csaknem teljes egészében fa- szerkezetű. Az említett he­lyeken egyetlen villámcsapás több százezer forintos kárt okozhatna. Szabálytalan a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat szolnoki töltőtelenének elhe­lyezése. A tűz- és robbanás­' MA: ' El oldal Sok tő; sok cső —; gazdag termés * Az újvárosi asszonyok * EGY LÉPÉS 0 oldal A VASÁRNAP SPORTJA 0 oldal Filmhíradó 0 oldal MEGSZELÍDÜLT FÉLTÉKENYSÉG * Szolnoki apróságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom