Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

1962. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mozielőadás —- ^ egy kis bökkenővel riszasfilytől mintegy 8—10 kilométerre, a kövesút mel­lett fekS2ik a2 úgynevezett Fiúágí-iskola. Ennek szom­szédságában körülbelül 400 méternyire épült fel a helyi Rákóczi Tsz mintegy 150—200 fát befogadó kulturotthona. Itt vendégeskedik kétheten­ként a fnegyei művelődési autó mozija, könyvtára és a TIT tudományos előadója, hogy kultúrát, szórakozást, vigyen, ebbe a valóban eldu­gott, istenhátamögötti tanya- központba. A művelődési autó kultur- munkásai szívesen vállalják és Végzik ezt a munkát Ti- szasűlyön is, hiszen ez a hi­vatásuk. Időnként azonban olyan nehézséggel kell szem­benézniük, ami jogos bosszú­ságot okoz számukra. Mert mi is a helyzet a Fiúági „kultúrf ronton?” Az, hogy a Rákóczi Ts2 kultur- otthonát filmvetítés, könyv­kölcsönzés és előadás céljára nem tudják igénybe venni, csak jó idő esetén, amikor a bekötő út járható. Más idő­szakban az út gépkocsin jár­hatatlan. Levélben kérték a Rákóczi Tsz vezetőjét, hogy hordasson a járhatatlan be­kötőútszakaszra néhány ko­csi salakot, de mindezidáig teljesítetlenül maradt kíván­ságuk. Ilyen esetekben nem tudtak mit tenni a kultúra munká­sai, mint igénybe venni a kö­zeli Fiúági általános iskolát. Ám ez sem volt olyan egy szerű, mert csak a felső uta­sításra kapták meg nagy ne­hezen az iskola tantermét a műsor megtartására. De ez a terem kicsi, így a2 érdeklő­dőknek csupán egy része tudja élvezni a kéthetenként ideérkező vándormozi elő­adásait. A tanterem befoga­dóképessége maximum öt­ven—hatvan fő. Ebben a kis tanteremben január 25-én a Zápor című magyar film vetítésén nyolc­vanhármán zsúfolódtak ösz- sze, hogy a filmet végig néz­zék. Ilyen körülmények kö­zött az autó dolgozóinak a munkája igen nehéz. Szeret­nék a filmvetítést élvezetessé tenni, úgy is hogy minden egyes látogató a befizetett összeg után, kényelmesen el tudjon helyezkedni a széke­ken. Ez azonban csak úgy lenne megoldható, ha a film­vetítés minden alkalommal a Rákóczi Tsz-hez tartozó kul- turházban zajlana le. Ehhez pedig a2 lenne szük­séges, hogy a Fiúági tanyavi­lág dolgozói — kö2ös össze­fogással -ä a kulturházhoz vezető bekötő utat egy kis salakkal járhatóvá tennék... — bubor — Megyénk kisipari szövetkezetei ' nek küldöttközgyűlése elé Április 9—io-én tartják küldöttközgyűlésüket Szóimon megye kisipari szövetkezetei, hogy számot adjanak négy év munkájáról és megszabják az elkövetkezendő három év feladatait. Az utóbbi négy esztendő­ben megyénk kisipari szövet­kezeted mind létszámban, mind gazdaságilag tovább erősödtek, szilárdultak. Né­hány gyengébb, szolgáltató jellegű szövetkezet beolvadt gazdaságilag megalapozott, erős szövetkezetekbe. Az 1957. évi szinthez ° termelés 65 százalékkal, az egy főre eső termelés 9 szá­zalékkal növekedett; Egyes iparágakban az egy főre eső termelés növekedése ennél lényegesen magasabb volt, az építőiparban például 33 szá­zalékos. Az egy főre eső bér növekedése a beszámolási időszakban 5,7 százalék volt. A termelői létszám az utób­bi négy év alatt 1450 fővel gyarapodott. Említésre mél­tó, hogy a beszámolási idő­szakban 739 kisiparos lépett be a megye különböző kis­ipari szövetkezeteibe. Jó eredményt értek el a szövet­kezetek a javító-szolgáltató munkák fokozásában. Az 1957. évi szinthez 68 száza­lékkal növelték a javító-szol. gáltató munkák értékét. A SZÖVETKEZETEK gaz­dasági megerősödését bizo­c Miért nem kellenek a naposcsibék? Hetek óta gondokkal küzd a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat. Az irá­nyítása alá tartozó keltető állomások ontják a napos­csibéket a termelőszövetke­zetek és az fmsz-ek pedig nem veszik át azokat. így több ezer pelyhes jószágot kell gondozniuk, holott a vál­lalat nincs berendezkedve a csirkék nevelésére és nem Is feladata az. A keltetőállomások kapaci­tása 35 géppel nagyobb, mint tavaly volt. 1961-ben 3 200 000 baromfit keltet­tek, aa idén öt milliót fognak. Tehát a tervek szerint jóval több baromfit nevelnek me­gyénk közös és háztáji gaz­daságai mint bármikor. Ez év április 3-ig 1 135 000 na- Dosbaromfit helyeztek ki ne­velésre. Ebből 800 000-et a szövetkezet!, a többit a ház- táti gazdaságokba. A keltetők decemberben m 000. januárban 162 000. februárban 354 000 napos jó­ságot számítottak. A már- •iusl keltetés már megköze- íti a 900 000-et és az áprilisi ■em marad el mögötte. A kihelyezés? npbézsévek a március! hóviharokkal kezdődtek és még jelenleg is tartanak. keh beszélni a tsz-eket és -a. eket arra. hogy ye^ék a naposcsibéket,. rtondos- Unnek nevelésükből. Illet- e a háztái'i gazdaságokba 1 énő k'be’vezésről. Valón mi okozza e húzó- -7-ícfa jzényelmesség vagy ^mírir'^O'ámaéaa VJ AUén v he- -ofi a maca* elhullás miatt i akarnak té1i. korat.ava­zj baromfi nevetéssel foslal­arni. A termetőszövetkeze- -k vezetőcégeinek egv része Vermánvaondokra. más ré- •70 férőhely hiányára. f{?íóeí - oV»ézcé<ir*e hivatkozik. Sok —ocífT is van érveikben, de -'.«•síikben mégsem elfogad ‘áak. A közelmúltban a megvé­óra V'f,<Tr'ri r*oí V-ra-f 097­•■tok szét. A vá'tatat ezen- •-»fii 15 vázon tánanvaso* .«lőtt át a termelőszövetke- ‘-Vnek. .lónéhíny jászaid termeié- azóretkezeí rendelkezik fé­rőhellyel s méz aem igé­nyelt. nannchaenmfit. A túrkevei Búzakatász Tsz aek 12 000 férőhelyes barom- «611 a vsn. de naposcsibe még sem kell nekik. A mező­túri Magyar—Mongol Barát­ság Tsz az utóbbi időben bontotta le 6000 férőhelyes baromfiólját. Kissé furcsa, hogy épp a csirke nevelési időszak kezdete előtt. Néhány tsz példája azt igazolja, hogy érdemes ba­romfit nevelni. A naposcsi­bék tíz hét leforgása alatt rántani valókká fejlődnek. A vállalat magasabb áron ve­szi át a primőr-csibéket, te­hát kifizetődő a nevelés. A baromfifeldolgozó vállalat az idén már öt vagon rántani- való csirkét vásárolt fel az állami gazdaságoktól és ter­melőszövetkezetektől, jóval többet, mint a korábbi évek­ben. A szolnoki Lenin Tsz ál­tal szállított csirkék 80 százalékát export minőség­ben vették át. A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz az idén már 12 000 csibét és soronkívül 5000 napos ka­csát igényelt és vett át. Sokan a baromfi nagyará­nyú elhullásától félnek. A gondos szállítással és neve­léssel megelőzhető az elhul­lás. A tapasztalatok is igazol­ták ezt: a kiszámított csir­kékből sebei S"”. pusztult e1 1 százaléknál több. A háztátt vazd-ieggok na- •vascsibe ellátásával a föld művesszövetkezetek foglal VoznaV 835 nno rveb-hes tó­szágot adtak át április 3-ig. Mindjárt hozzá tehetjük ko­ránt sem annyit, mint amennyire szükség lett volna. Különösen a karcagi, a mezőtúri, és a túrkevei fmsz- ek nem szorgalmazzák a na­poscsibék kihelyezését. Kun­gyalun, Martfűn egyetlen csirke sem kellett. Több he­lyen a vállalat emberei ér­tékesítették a piacon a csir­kéket, mert az fmsz-ek nem törődnek ezzel megfelelően. Megyénk közös és hágtál? gazdaságaiból több millió csibét vár az ország. A vásárlók nemcsak nyáron, de a tavaszi hónanokban is szeretnének csirkehúst enni. Arról nem is szólva, hogy a baromf-'nevelés fontos jöve­delmi forrása termelőszövet­kezeteinknek. Tehát minden- kénpen indokolt, ha a tsz-ek és az fmsz-ek nagyobb fe?e- 'öccöctctoI fogi-uv-'•mák a ba­romfikihelyezéssel és neve­léssel, — m. I. — nyítja az a tény, hogy álló­eszköz állományuk négy év alatt megkétszereződött Megkétszereződött a szö­vetkezetek saját vagyona is — 1961 év végén elérte az 50 millió forintot. A beszámolási időszakban a szövetkezeti dolgozók év­végi részesedés címén 26 mil­lió forintot kaptak végzett munkájuk után. Ezen túl­menően szociális, kulturális, valamint jutalmazási célok­ra további 6,5 millió forin­tot használtak fél. A gazdasági eredmények­kel párhuzamosan fejlődött tagságunknak a szövetkezet­hez, a munkához való viszo­nya, a társadalmi tulajdon védelme. Négy év alatt a megye szövetkezetei huszonegymillió forint beruházást eszközöl­tek, ebből az összegből mint­egy negyedrészben építkezést és háromnegyedrészben gépe­ket, termelőberendezéseket vásároltak. ÖRVENDETES, hogy szö­vetkezeti tagságunk az utób­bi időben mind nagyobb mértékben vesz részt szak mai tudásának növelése érde­kében a különböző tanfolya­mokon. Az utóbbi négy év­ben több mint kétezer szö­vetkezeti dolgozó vett részt valamilyen szakmai tovább­képzésben. Közülük több mint kétszázan szakmunkás- vizsgát tettek, ötvenen kő­művesmestert képesítést sze­reztek, ugyancsak ötvenen elvégezték az OKISZ kéthó­napos bentlakásos iskoláját. A műszaki vezetők többsége elvégezte a kétéves műszaki Vezetői tanfolyamot. Néhány szövetkezetben munkásaka­démiát szerveztek. Igen nagyjelentőségű, hogy a megye 71 szövetkezetéből 43-bán pártszervezet múkö- áík. A párt-alapszervezetek nagy segítségét adtak a gaz­dasági vezetők munkájához, segítettek a szövetkezeti tag­ság politikai, szakmai neve­lésében. Az is eredménynek tudható be, hogy az export termelés négy év alatt négy és félsze­resére növekedett a megyé­ben. A lakosság szükségleteit el­látó javító-szolgáltató részle­gek számát 159 új részleg szervezésével bővítették. Je­lenleg több mint 600 javító­szolgáltató részleg áll a me­gye különböző városaiban és községeiben a lakosság ren­delkezésére. A cél az, hogy a földmű- vesszövetkézetekkel szorosan együttműködve felvevőhelye­ket létesítünk a megye min­den lakott területén. A BESZÁMOLÁSI idő­szakban meglévő hibák mel­lett is jelentős fejlődést ér­tek el szövetkezeteink; A lemérhető fejlődés mel­lett szövetkezeteink munká­jában nem volt teljes a terv- szerűség. Különösen jellem­ző Volt a létszámtervek túl­lépése egyes szövetkezetek­ben, valamint a beruházási fegyelem megsértése. A szö­vetkezetek egy része a ter­vezettnél nagyobb mértékben használta fel béralapját. Nem volt kielégítő a munka- és üzemszervezés néhány he­lyen, hiányos volt a műsza­ki irányító munka. Csökkenő mértékben ugyan, de előfordultak önkényeske- dések a vezetők részéről. Megsértették a szövetkezeti tagság jogait, ebből követke­zően nem érvényesült a kol lektív vezetés, ugyanakkor az egyszemélyi vezetés nem volt minden esetben magabiztos és megfelelő. A küldöttközgyűlés felada­ta, hogy az elkövetkezendő évekre helyes határozatokat hozzon s elsődlegesen a la­kosság igényeinek kielégíté­sét tűzze ki. A helyi iparpolitikai ter­vek előirányzat- szerint az ötéves terv időszakában az össz-lakcssági munkák érté­két közel kétszeresére, a ja­vítás-szolgáltatás mértékét ugyancsak kétszeresére, a méretes termelést mintegy 20 százalékkal kell növelni; Űj szolgáltatási formákat kell bevezetni. Járási szék­helyeken és a városokban, ahol az állami ipar nem tele­pített szerviz szolgálatot, ott a tartós fogyasztási cikkek javítását és szerviz szolgálta­tását a kisipari szövetkeze­tek lássák el. Elő kell segíteni, hogy a szocialista brigádmozgalom minél szélesebb körben el­terjedjen és eszköz vé vál­jon mind a terv teljesítés sének. mind’ az emberek ne velésének. FELADATAINK közt sze­repel általában az irányító munka színvonalának javítá­sa és különösen a műszaki irányító munka színvonalá­nak növelése. Ennek érdeké­ben maximális mértékben elő kell segíteni a közép- és felsőiskolán való továbbkép­zést, növelni a szövetkezetek­ben a mérnökök és techni­kusok s2ámát, hogy a szövet­kezeti ipar megyénkben Is meg tudja közelíteni a ta­nácsi ipar műszaki színvona­lát. Bordás t .ászló KISZÖV elnök Ifjú technikusok a könyvtárban Egy hónappal ezelőtt nyíl: meg a Mezőtúri Felső Gépész Technikum könyvtára; azóta növekedett meg a főépüle; lépcsőjének forgalma. Az in­tézet thékájának ízlésesen berendezett helyiségében Tóth Istvánné kezeli, s adja ki az érdeklődőknek a hat­ezres állományból kiválasz­tott müvet. Alig vitte el Vadász Feri — a másodikból — a „Gép­elemek műszaki rajza” eg% példányát, az elsős Nyitra: Karcsi ,,Á gépkocsi”-t kéri. — Helyesnek bizonyult c tanári és diákkönyvtár ösz- szeolvasztása, — említi Tóth Istvánná. Így olvasóink kö­rülbelül hatezer munka kö­zött válogathatnak. Rövide­sen ismét gyarapszik könyv­tárunk; az intézet vezető * újabb műszaki, szépirodalm müveket vásárolnak gazdagí tására. Fehér István tudósító, Mezőtúr A koFácsipari tanuló hatodik országos fersenvének győztese A Salgótarjáni Acélárugyár jól felszerelt tanműhelyében csütörtökön és pénteken tar­tották meg a kovácsszakma legifjabb mesterjelöltjeinek országos versenyét. A tizen­nyolc részvevő közül az első három helyet Mirosák József (Salgótarján), Földi Ferenc (Szolnok) és Tóth János (Diósgyőr) szerezték meg. A három helyezett a szokásos kötelező Vizsga nélkül kapja meg a szakmunkás bizonyít­ványt. Mirosák József. a salgótarjáni Acélárugyár ko­vácsipari tanulója, mint az országos verseny győztese, kéthetes külföldi jutalom­üdülésen vesz részt Mind­hárman megkapják a szak­ma kiváló tanulója oklevelet és a velejáró plakett arany, ezüst, illetve bronz fokoza- tát. (MTI) Tár*ai$uta%iÍHOk a Prágái lovászra Az IBUSZ májusban a Prágai tavasz zenei esemé­nyeire három társasutazást szervez. A kirándulók ötna­pos ott-tartózkodásuk alatt három hangversenyt hallgat­nak meg és megismerked­nek Prága, valamint Karl- stejn látnivalóival. Augusztusban Karlovy- Varyba gyógyüdülés jellegű társasutazásokat készít elő az IBUSZ. E kirándulások részvevői kéthetes csehszlo­vákiai tartózkodásuk alatt, két napot Prágában töltenek el. Jelentkezéseket ezekre a társasutazásokra az IBUSZ irodái már elfogadnak. (MTI) Sasék Prágába repülnek Szépen kel a fagyra Felett árpa A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet ku­tatói — Szarva.. Ferenc ve­zetésével — ez év február 28-án kísérletképpen egy hold tavaszi árpát vetettek fagy­ra. A talajt még az ősz fo­lyamán jő minőségben elő­készítették, így a vetés előtt újabb talaimunka nem volt szükséges. Tegnap Karcag termelő­szövetkezeteinek elnökei mezőgazdászai, a kutatók é‘ a tanács mezőgazdasági osz­tálya vezetőiének társaságá­ban megtekintették a kun­hegyes* kísérlet'- árpaparcel­lát. Megállapították, hogv mind az árpa. mind a véts gyütt vetett vöröshere szé­pen kikelt, sőt az árpa már yét levélben van. Iskl Late« tudósító Szpisák Pál, a hűtögér- üzem vezetője és Tóth Jó­zsef, egy idősebb brigád ve­zető is bekapcsolódik a be­szélgetésbe — A Sas és az összes szó dalista brigád jó munkáj' nak köszönhető, hogy a2 el só negyedévi' tervünket 10* százalékra teljesítettük. P nem ám akárhogyan, hanei ütemesen. Nem szeretjük tv a hóvégi hajrát. Aztán a brigádtagokkal bo széigettünk. természetesen csehszlovák útról, mert mo ez az állandó beszédtéma. —■ Először megyek kii’ földre — mondja Kiss Jé zsefné. — A férjemet iga agitálni kellett, hogy bele- -'gvezzen az utazásba. Mond tam is neki. hogy biztosar az irigység beszél belőle. Barátb Gyula már másod szór utazik Csehszlovákiába — Tavalv Nvitrán. Po­zsonyban és Érsekújváré- voltam. Nagyon jó lesz. hogy most más városokat is meg- 5 g fn etek. Nagyon jő volt e boldog emberek között. Érzik, hog'- lenn ismeretei munkájuk után megbecsülést szereztek maguknak — bognár — eredményei láttán elhatároz­tuk. hogy versenyt indítunk a szocialista brigád cím el­nyeréséért. A második félév végére a célul tűzött felada­tokat százszázalékosan telje­sítettük. Az éves tervet de­cember 20-án befejeztük, három nappa] előbb, mint az egész üzem. A vállalt 15 százalékos rezsianyag meg­takarításnak közel dupláját értük el. Kilencvennyolc szá­zalékos minőségi munkát vál­laltunk és csak 0,3 százalék­kal maradtunk százszázalék alatt. Ezt is csak azért csi­náltuk hogv TT. osztályú hű­tőszekrény is legyen — ne­vet. — A megígért 15 száza­lékos termelékenység-eme­lést is túlszámvaltuk. — A termelési eredmények szépek, vajon a tanulásra, a kis kollektíva közös szórako­zására is ilyen naav gondot fordítottak'* — Közösen látogattuk a munkásakadémia előadásait havonként egv könyvet ki­olvastunk és negyedévenként összejövetelt közös szórako­zást rendeztünk. Ml hatan nagyon összeszoktunk már. lálkoztunk. Nagyon izgatott volt. — Kedves Szabados elv- társ. nagy kérésem van — mondta. — A feleségemet nagyon szeretném elvinni magammal Cseszkóba. Ter­mészetesen megfizetem a tel- ies költséget. Tudja Országh Pista bácsit úgy sem tudjuk rávenni, hogv velünk jöjjön — Ezek szerin‘ a brigád hat tagja utazik csak kül­lőidre? — kérdezzük a nagv gondban levő brigádvezető­hői. — Sajnos még hatan ser- megvünk. Az egyik munka­társunknál a gyermekáldás körülbelül az indulás idő- oontiábs köszönt be. Kép­zelhetik, hogy ő sem 1ön — mondja olyan meggyőződés­sel. mintha énoen ő lenne - leendő ap . — Mindent elkövetünk, hogy az asszony is veled mehessen — mondta a ver- '-ebyfelelős. Mi pedig a bri- «ádvezetöhöz fordultunk. Megkértük hogy mondjon valamit a brigádjáról. — 1961-ben alakult a mun­kabrigádunk. Az első félév A Sas brigád tagjai ma a legboldogabb emberek kö­zé tartoznak a Fémnyomó­ban — mondja a munkaver- senyfelelős. Ugyanis hatna­pos csehszlovákiai utazásra készülnek, méghozzá ingye­nes utazásra. — Mivel érdemelték ki ezt a jutalmat'’ — A vállalat vezetősége elhatározta, hogy a legjobb eredményt elérő szocialista brigádokat megjutalmazza. 19őn. aug'’"Ztus 70-án négv brigád körülbelül 35 ezer forint iutaimrt kapott Most egy szocialista brigád kül­földi iutalomüdülésben, egy pedig hatnapos hazai — is­merd meg hazádat — IBUSZ társac''ta7ásban részesül. — Melyik brigádot, küldik karai társa ni fa-ósrü? — Dorok László tizenkét- tagú brigádját az I-es üzem­ből. Dorokék két csoportban egyszerre hatan-hatan élve­zik maid a magyar táia*- -zépségeit. Kíváncsiak voltunk, ho­gyan fogadta a kis közösség e jó hírt. A hűtőgépüzem ajtajában Sas Andrással ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom