Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
6 SZOLNOK MÍG VET NÉPLAP 1962. április *30. VPOM&NY Hogyan készül a menetrend? mezte. — Hiszen az egész Horthy-rendszerben nem fordítottak olyan összeget a vasút fejlesztésére, mint most, az utóbbi egy év alatt. A megnövekedett igénybevételt ez a néhány szám is jól kommentálja. Hét végén a legerősebb a forgalom. Budapestről szombatonként 270 személyvonat indul vidékre. A szolnoki vonalon 10 percenként mennek a vonatok. A Nyugati-pályaudvarról hat percenként indul egy-egy vonat. Naponta átlag 2300 személy- és 1400 tehervonat közlekedik Magyarországon. Kádár Márta Egy magyar származású tudás érdekes kutatásai Az American Chemical Socioty tudományos kongresszusán dr. Stephen I. Oroszlán beszámolt azokról a kutatásairól, amelyeket baktériumok által termelt cukorszerű anyagokkal végez. Már évtizedek óta tudják, hogy a baktériumok által termelt ún. polisaccharidák cukorszerű anyagok, a kísérleti állatokban megölik a daganatokat. Ezek az anyagok azonban annyira mérge- zőek, hogy embereknél nem alkalmazhatók. Dr. Oroszlán most bejelentette, hogy kísérletei nyomán remény van rá, hogy ezekből az anyagokból ki tudja küGyógyítás — gyógyszerköddel Május 28-án 0 órakor életbe lép az új menetrend. De milyen előkészületeken , keresztül jut el idáig? Milyen is a menetrendkészítés? A MÁV menetrend-osztályán hatalmas lapokat mutatnak. Kuszán futó fekete piros vonalak. A kockás papíron grafikonszerű ábrák az idő (óra) és a megállók koordinátájában. Ez a menetrendkészítés első fázisa — azaz itt nincs is kezdet, mert mindig a már meglévő menetrend és nemzetközi személyes teherszállító értekezleteken születő megállapítások variálása, kibővítése a feladat. Már tavaly október óta dolgoznak rajta a menetrendi előadók. A MÁV Főigazgatóságon 20 ember közvetlenül ezzel foglalkozik. Először a megyei tanácsok, a vidéki igazgatóságok és a vasúti csomópontok küldik e] javaslataikat.. Ekkor mér figyelembe veszik a helyi adottságokat, az esetleg megváltozott műszakkezdéseket. Minden vonalról külön ábrát és úgynevezett szolgálati menetrendet terveznek. A szolgálati menetrendkönyv a vasutasok tájékoztatását célozza — a legaprólékosabb adatokkal. Ezután összeegyeztetve elkészül a polgári menetrend. Ez így elmondva nem Is olyan bonyolult. DÓ ha arra gondolunk, mennyi probléma nehézség adódhat „menet közben”, elég csak. azt szamba venni, hogy az utaefor- A Drezdai Transzformátor és Röntgenművekben rövide- galom országosan négyszere- sen elkészül egy újszerű ultrahanggal működő aeroszol 6ére, a teherforgalom három- készülék null-szériája. Ezzel a világpiacon a maga neroc- szorosára emelkedett. A pályák és az állomások időközben elavulnak, s most kell behozni azt az elmaradást, ami a magyar vasutat a felszabadulás előtt jedleszöbölni a mérgező tényezőket. Egészen speciális kémiai eljárásokkal sikerült egy po- saccharida keverékben a da- ganat-leküzdő hatóanyagot a négyszeres erősségűre koncentrálnia. Egyelőre még nem nyert megállapítást, hogy a veszedelmes mellékhatásokat is sikerült-e kiküszöbölnie. vagy sem. A VÍZILÓ, mint háziállat Londonban táplálkozás- tudományi szakemberek kongresszust tartottak. Megállapították, hogy a jövő embere plasztik-villája melletti istállójában egy-két vízilovat hizlal majd, hogy legyen karácsonyi pecsenyéje, sőt kertjének úszómedencéjében valószínűleg rozmárokat is fog tartani táplálkozás céljára. Akinek pedig kedve lesz a szabadtéri élethez és a „tengeri mezőgazdasághoz”, az haltenyésztést folytathat az Indiai-óceánban. A kongresszuson egészen különös és szélsőséges ötletekkel hozakodtak elő, a világot állítólag fenyegető túlnépesedés problémájának megoldására. A szakemberek többek között szemére vetették az embernek, hogy a kőkorszak óta nem szelídített újabb állatokat, nem gyarapította háziállatainak számát. Pedig, mint mondották, egész sereg olyan állatfajta él a földön, amely rendkívül igénytelen és még sokkal előnyösebben hizlalható, mint akár a sertés vagy a marha. Ezek közé tartozik például a víziló is, vagy egyes rozmárfajták, melyeknek húsa állítólag igen kitűnő. A szakemberek szerint az ember a növényi táplálkozásban is túl konzervatív és ódivatú. Kifejtették például, hogy a mai korszerű vegyi eljárások lehetővé teszi * hogy a fák lombjából ízletes salátát, fehérjedús főzelékeket készíthessünk. r» MILYEN LESZ AZ IDŐ száz év múlva ? ben ma még egyedülálló készülékkel nagyhatóerejű gyógyszerek juttathatók pontosan adagolva, aeroszólköd formájában az emberi tüdő légzésterébe. A képen: A tervezők, Otfried Röher, mérnök (jobbról) és Siegfried Thiele konstruktőr ellenőrzik a készülék helyes működését (MTI Külföldi Képszolgálat.) ff ff A JOVO FEHERJ ÉJÉRŐL Utópia-e az algatenyésztés iparosítása Tihanyban a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében már közel egy évtizede foglalkoznak kísérletes módon az algák tenyésztésével, amelyek nagymennyiségű fehérjék hordozói. Felföldi Lajos és felesége Kaiké Zsuzsa kísérleteik során több száz algatörzs kitenyésztése közben találták meg azt a tizenkettőt, amelyek alkalmasak a további, illetve tömeges tenyésztésre. A kiválasztott törzsekből — megfelelő berendezésekkel sikerült olyan mennyiséget ezekből a lényegében mosza- tokból előállítani, amely bőségesen elegendőnek bizonyult kémiai analízisre. Megállapították, hogy az említett tizenkét törzsből egyiknek sem volt 42 százaléknál kevesebb fehérjetartalma, de akadt olyan törzs is, amely 54 százalék fehérjét tartalmazott. Kémcsövek az algák bölcsői Joggal vetődhet fel az olvasóban a kérdés — hol van a lelőhelye az algáknak. Az alga mindenhol található: a nedves szivacson, esőcsatornákban, sziklák között, háztetőn, fakérgen, mindenütt, ahol nedvesség következtében kizöldülhet. De ezek az algák nem alkalmasak tenyésztésre, a tihanyi biológiai intézetben tenyésztett algatörzsek a Balatonból valók. Igen érdekes az algák tenyésztési módja — és végül az állati fehérjéhez hasonló. azonos értékű fehérjenyerés folyamata: A tihanyi intézet egyik kutató termében vattadugóval lezárt kémcsövekben ferde ágáron élnek az algák. Hogy mi az a ferde ágár? A kémcsövekben ferdén telepített kocsonyaszerű táptalaj (bölcső), amelybe az egyetlen al- gasejtecskét oltják be, hogy ott elszaporodjon. Bizonyos idő eltelte után a kémcsöveket átviszik -egy erre a célra épült üvegházba, ott tartalmát hatalmas gömblombikokba öntik, ahol 2—4 hét alatt eléri a szükséges, maximális sejtszámát. Végül a lombikban istápolt algákat szupercentrifugával elválasztják a tápoldattól, majd megfelelően konzerválva az intézet vegyészéhez kerül, mert végső, fokon a vegyészet feladata a fehérje kinyerése. 70 gramm algafehérje 7 kiló húrsonya A kísérlete’: gyakorlati jelensége figyelemre méltó. Az emberi szervezet számára szükséges napi fehérjét hetven gramm algából nyert fehérje teljes mértékben pótolja. Burgonyából vagy káposztából 7 kilogrammot kellene elfogyasztani ahhoz, hogy ezt a fehérje mennyiséget a szervezet megkaphassa egy nap alatt. Hogy mikor lesz Magyarországon az algákból nyert fehérje alkalmas emberi táplálkozásra, vagy állati »akar mányozásra, az a kísérletek, illetve a tenyésztés ütemétől függ, vagyis az egész rentabilitásától. A tihanyi intézet biológuséi szerint nem állanak már messze a megvalósítás stádiumától. A természet adománya Hazai biológusaink úgy vélik, hogy az algákat a természet adományának kell tekinteni, szerves anyagot termelnek halastavainkban, tisztítják, derítik természetes édes vizeinket, jelenlétük, vagy hiányuk, mint indikátor figyelmeztet különböző tényezők megváltozására, jellegzetes festékanyagaik meghatározásával az elsődleges szerves anyag termelési intenzitását becsülhetik fel, az alga haszna mindenképpen a természet adománya és ezt elvenni a tudomány feladata. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a legjobb úton haladnak az algatenyésztés iparosításában. Számtalan laboratóriumban lombikban tenyésztik a jövő táplálékát, a sötétzöldes algamasszát, hogy emberi és állati táplálkozásra alkalmassá tegyék. Az algatenyésztési kísérletek jelentős anyagi támogatást igényelnek, amelyet az Akadémia biztosított és biztosít a jövőben is. Az eddigi eredmények indokolják, hogy ezek a kutatások a távlati kutatási tervben is helyet kaptak. R. Farkas Klári Egyelőre senki nem tudja, hogy a jövő héten hideg lesz-e vagy meleg, esik az eső, vagy fúj a szél. Szidjuk emiatt a meteorológusokat, pedig ártatlanok; kevés még az időjárási helyzetjelentés a sarkvidékekről, a sivatagokból és az óceánokról, pedig jórészt ezeken a nagy kiterjedésű területeken formálódik a holnapi és a jövő heti időjárás. A legutóbb felbocsátott szovjet szput- nyik egyik célja, hogy az eddiginél pontosabb értesüléseket szerezzen a magaslégköri viszonyokról és a felhő- képződés jellegzetes formáiról. Ez is rendkívül fontos, az ilyen vizsgálatoktól várható, hogy hamarosan megbízhatóbb lesz a prognózis, az előrejelzés. De mi lesz száz év múlva? S egyáltalán: lehet-e valaha befolyásolni, az ember célja, kedve szerint alakítani az időjárást? Lesz-e időjárás rendelésre’? Napjainkban már ezzel is foglalkoznak a tudósok; érdemes szemügyre venni eddigi eredményeiket és merész elképzeléseiket. M'ért a Szovjetunió ? Mind a sikerekben, mind a tervekben a Szovjetunióé a vezető Szerep, s nem véletlenül. A Szovjetunió óriási területén ugyanis megtalálható bolygónk klímájának minden árnyalata, a földi időjárás egész gazdag változatossága. A szovjet föld északsarki övezeteiben mínusz 40—50 fokos hideget, szubtrópusi és trópusi tájain plusz 40 fokos meleget mutat a hőmérő. Érthető tehát, hogy a szovjet időjáráskutatás — a gyakorlati szükséglet tudománya — sok olyan témakörre is kiterjed, amelyet más orszáállítani. Mikor lesz ez? Senki nem tudja, de annyi bizonyos, hogy az atomenergia békés felhasználása itt is soha nem sejtett meglepetéseket tartogathat. Ugyancsak a Szovjetunióban |ikerült először egy repülőtér, pontosabban a kifutópálya megtisztítása a .látást zavaró ködtől. Mégpedig nem hanghullámmal, hanem a ködre fújt vegyi anyaggal. A hatás ugyanaz volt: a pára cseppeké sűrűsödött és leülepedett. A ködfalban szabad út nyílt a felszálló repülőgép számára. Ez az eljárás nem is nagyon költséges^. gokban viszonylag elhai^ya- golnak. Néhány ilyen eredményről és tervről számolunk be az alábbiakban. Esőképzés — ködoszlatág Évtizedek óta kísérleteznek a tudósok, hogyan lehetne mesterséges esőt létrehozni. Ez önmagéban aránylag nem nagy probléma. Mind fizikai, mind kémiai úton elérhető, hogy felhők lebegő párája cseppekké álljon össze és saját súlyától, csapadék formájában a földre hulljon.Szovjet tudósoknak sikerült először kiadós mesterséges esőt létrehozni ok. Néhánv évvel ezelőtt a Kaukázus vidékén történt.. Hatalmas generátorokkal hanghullámokat keltettek, s ezeket a felhők félé irányították. Az erős hullámok hatására a pára cseppekké sűrűsödött és elég nagy területen, az aszály kellős közepén — esett. Ha az ilyen egyszerű — kérdezhetné valaki — miért nem csinálják ezt mindenütt, ahol az aszáy pusztulással fenyegeti a termést? Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog, több okból. A hullámkeltő ^generátorok üzemeltetése még nagyon költséges, hatásuk pedig kis körzetre terjed ki. S ami a legnagyobb baj:' az egyelőre kiszámíthatatlan széljárás esetleg egészen más területen kelt csapadékot, mint ahol kívánatos. A földön nagy távolság száz kilométer, de a levegő óceánjában elenyésző, gondoljunk csak arra, olykor fél Európában, több ezer kilométeres távolságokon át tart a szárazság ... A mesterséges csapadék tehát' csak akkor lesz hasznos, ha olcsón és irányítható módon tudjuk majd1 elő Földrészek éghajlata megváltozik Mindennél nagyobb szabású, egész földrészekre és az emberek Százmillióira' kihat Boriszov szovjet mérnök terve. Eszerint a Bering-szo- rost elzáró gát és szivattyú- rendszer hatalmas tömegű vizet emelni ki a sarkvidéki tengerből, s így csökkentené az ott felhalmozódó hideg légtömegeket. Emlékezzünk csak, hányszor hallottuk idén hogy „a sarkvidéki hideglevegő beáramlása akadályozza a tavasz érkezését...”) Ha ezt sikerülne megoldani, — szintén atomenergiával — akkor az egész északi félteke éghajlata enyhébb és egyenletesebb lenne. Ennél is merészebb Cse- renkov szovjet mérnök terve: ha Földünket mesterséges porgyűrű venné körül a napsugárzás kárhavesző része is Földünket érné, s ettől egész bolygónk éghajlata felmelegedne. J Milyen lesz tehát száz év múlva az időjárás? Amilyent unokáink s az ő unokáik kívánnak — mi megteremtek számukra a tudományos vívmányok békés felhasználásának lehetőségét. Az időjárás őrszemei A meteorológiai állomás érzékeny műszerei vihart jeleznek. A Kaspi tengerben egy acélvázon elhelyezett Izbergimeteorológiai állomás munkatársai azonnal értesítik a környéken lévő repülőtereket a tengeren lévő utasszállító és fehérhajókat halászbárkákat. A meteorológiai szolgálat dolgozói éjjel-nappal őrhelyükön állnak s nyári hőségben. téli fagyban fáradhatatlanul jelzik az Időjárást. A képen: balról G. Heilik meteorológus jobbról az acélvázra elhelyezett meteorológiai állomás (MTI Külföldi Képszolgálat.) b <
