Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 19. szám. Ara: 60 fillér 1963. április 4., szerda. A béke, az emberiség sorsa a szocialista világrendszer erejétől függ Díszünnepség a Szigligeti Színházban hazánk felszabadulásának 17. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a Hazafias Nép­front megyei és városi bizottsága hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkal­mából április 3-án este 19 órai kezdettej a Szigligeti Színházban díszünnepséget rendezett. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára, Vóczi Sándor, a pártbizottság má­sodtitkára, Kökény István, a pártbizott­ság titkára, továbbá az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, a párt­bizottság osztályvezetői, a városi párt- bizottság, a megyei és városi tanács veze­tői, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, köztiszteletben álló értelmisé­giek, a szovjet és magyar honvédelmi alakulatok küldöttei, kitüntetett dolgozók, valamint a város üzemeinek, munkahe­lyeinek dolgozói, a szocialista munkabri­gádok képviselői. A díszünnepség résztvevői Sipos Ká­roly elvtársnak, a — megyei párt-végrehajtó bizottsága tagjának megnyitó szavai után — meghallgatták Kökény István elvtárs ünnepi beszédét. Kökény István ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő Közön­ség! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Tizenhetedszer köszönt ha­zánkra a szabadság tavasza és ismét ünnepeljük április 4-ét. Ünnepeljük hazánk tör­ténelmében azt a napot, ami­kor a felszabadító Szovjet­unió hős katonái kiverték a német fasiszta hadsereget ha­zánk területéről és a magyar nép megszabadult a hazánk földjére tolakodott fasiszta hordáit utolsó maradványai­tól. Április 4 úgy vonult be a magyar történelembe, minta legfontosabb történelmi ese­mény, mint legnagyobb nem­zeti ünnepünk. Hazánk tör­ténetében új, ragyogó fejezet kezdődött. E nappal megkez­dődött az új magyar történe­lem. A magyar függetlenség hozzánk magyarokhoz évszá­zados küzdelmek után érke­zett el, s a második világhá­ború tűz- és lángtengerén át tört magának utat, olyan nemzetközi helyzetben ami­kor a nemzeti megsemmisü­lés szélére sodort magyar népnek nagy és önzetlen ba­rát jött segítségére a végve­szély utolsó óráiban. Népün­ket^ 1945-ben a Nagy Októ- fíeri Szocialista Forradalom szülötte, a hatalmas Szovjet­unió szabadította ki a hitleri fasiszták karmaiból és ezzel megmentette hazánkat a biz­tos pusztulástól. Soha nem felejtjük és nem felejthetjük, hogy a szovjet emberek a legdrágábbat, — nagyon sokan — életüket ál­dozták népünk szabadságáért és ennek emléke adja alap­ját népeink megbonthatat­lan, őszinte és igaz barátsá­gának. Bár merre járjunk hazánk földjén mindenütt láthatjuk a szovj hősök, a szovjet katonák sírjait. Hősök pi­hennek ott. szovjet harcosok, akik életüket áldozták né­pünk szabadságáért. Éppen ezért április 4-én ismételten meghajtjuk az emlékezés lo­bogóját a nagy szovjet-állam hős fiainak sírjai és emlék­művei előtt. ígérjük, hogy sírjaikon soha sem fognak elliervadni a tisztelet virá­gai. Az ünneoi est előadója ez­után a felszabadulás előtti időkről, a nyomorgó nép helyzetéről beszélt. A felszabadulás előtt Szol­nok megye több mint 900 000 katasztrális holdr.-yi terüle­tének mintegy fele volt a föl­desurak és a közéobirtokosok tulajdonában. Az ő birtokuk­ban volt Űiszász. Mezőhék, Szajol és Rákócziújfalu hatá­rának minteav 90 százaléka. A kisparasztok ugyanakkor magas adóterhek alatt síny­lődtek, s a megye valameny- nyi községében újból és új­ból pergett a dob, intézke­dett a végrehajtó. Elég meg­említenem, hogy 1920 és 1945 között, — 25 esztendő alatt — Fegyverneken és Mezőtú­ron mintegy 500, Karcagon pedig 250 parasztcsaládot fosztottak meg árveréssel megélhetésüktől, kis tulajdo­nuktól. Mind a nagy történelmi dátumok, mind a nagy ün­nepek általában, úgy április 4, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe is alkalmat ad . emlékezésre, alkalmat ad a számvetésre. Ezen az ünne­pen is azért állunk meg pi­henni a dolgos és küzdelmes hétköznapok végtelen egy­másutánjában, hogy levon­juk győzelmeink és kudar­caink tanulságait és erőt me­rítsünk további munkássá­gunkhoz is. A második öt­éves terv első esztendejének eredményeit elemezve meg-: állapíthatjuk, az előrehala­dás biztató, hiszen az 1961-es esztendőben 12 százalékkal növekedett hazánk ipari ter­melése és ezen belül 8 szá­zalékkal a termelékenység. Ugyanakkor Szolnok megye szocialista ipara is teljesítet­te, illetve 2 százalékkal túl­teljesítette tervét és 11.9 szá­zalékkal termelt többet, mint az előző 1960-as esztendőben. Az ipari termelés eredmé­nyei mellett biztatóak a szo­cialista mezőgazdaság, az ál lami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek eredményei is. Biztatóak, mert a múlt évi eléggé kedvezőtlen időjárás ellenére kiemelkedő termés­átlagokat értek el a mező- gazdasági növényféleségek többségéből. Elég megemlí­tenem, hogy búzából 1961- ben 12 métermazsas átlag­termést takarítottak be a megye szövetkezetei. Eredményeink méltatása után a díszünnepség előadó­ja így folytatta beszédét: Elvtársak! Felszabadulásunk óta el­telt 17 esztendő történelmi­leg csak egy pillanatnak szá­mít. Egy ember életérek is viszonylag csak kis része. Különösen rövid ez korunk­ban, amikor az emberiség a világűrt ostromolja, amikor egyre mélyebben tárjuk fel az anyag titkait, amikor föl­dünk egy jelentős részén a kommunizmus távlatai bon­takoznak ki. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXII. kongresz- szusa a nemzetközi erőviszo­nyokban bekövetkezett vál­tozások alapján arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a világháború korunkban már elkerülhető. Ma már a világ különböző országaiban száz meg száz­milliók tudják, hogy a béke sorsa, az emberiség sorsa a $ szocialista világrendszer ere­jétől és szilárdságától függ. A nagy szocialista tábor ösz- szeforrottsága, ereje biztosít­ja a békés munka lehetősé­gét a világ szebbé és jobbá formálásán munkálkodó dol­gozóknak. Mi büszkék va­gyunk, hogy ennek a tábor­nak, a szocialista világrend- szernek soraiban menetelhe­tünk. A szocialista világrendszer további sikerei a munka em­berétől: munkásoktól, pa­rasztoktól, értelmiségiektől függnek. Nagy ügyünk sike­rének záloga, hogy mennyire lelkesülten, mennyire alkotó módon dolgozunk új Cetünk formálásán. Ezekkel a gondolatokkal ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának 17. évfordulóját. Éljen drága hazánk, a Ma gyár Népköztársaság! Éljen a hazánkat felszaba­dító hatalmas Szovjetunió és annak dicső kommunista pártja! A zsákutcába jutás veszélye fenyeget? Kökény István elvtárs ün­nepi beszéde után 'szovjet vendégeink közül Gorsfcov őrnagy szólt az ünneplő kö­zönséghez. Beszédében töb­bek között azt mondta: Nekünk, szovjet emberek­nek jól esik, hogy harcosaink kiontott. vére nem volt hiá­bavaló. A magyar nép ki­használta a német fasiszta csapatok szétzúzása után ki­alakult helyzetet, hozzálátott az új szocialista állam építé­séhez. Óriási tempó, mérhetetlen ütem és lendület jellemzi a Szovjetunió gazdasági fej­lesztését is. Országunk —fej­lődésének új szakaszába lé­pett. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresz- szusán a kommunista építés új programját fogadták el. Mi, szovjet emberek, örü­lünk annak, hogy évről évre erősödik a barátság és együtt­működés a Szovjetunió és Magyarország népei között, valamint az összes szocialis­ta országok népei között, mert együtt még erősebbek leszünk. Az erősödő barátságnak a bizonyítékai a szovjet dolgo­zóknak. harcosoknak a ma­gyar dolgozókkal való szá­mos meleg és szívélyes talál­kozói. Erősítsük a továbbiak­ban is barátságunkat, amely a szocialista tábor legyőzhe­tetlenségének biztos záloga. * Az ünnepi beszédek el­hangzása után felcsendült az Internacionálé dallama. Az ünnepséget a budapesti és helyi művészek, ku’túrcse- portofc közreműködésével műsor követte. A genfi értekezlet hétfői ülésén felszólalt Zorin, szov­jet külügyminiszterhelyettes. Zorin felszólalásában az atomfegyver kisér letek be­szüntetésének kérdésével foglalkozva rámutatott, hogy most mindenek előtt azt kell kideríteni, miért állt elő zsák­utca ebben a kérdésben és milyenek egyáltalán a meg oldás kilátásai. Zorin egye­nesen feltette a kérdést: mi­ért követel az Egyesült Álla­mok nemzetközi ellenőrzést, holott az még amerikai véle­mény szerint is csupán né­hány fajta földalatti robban­tás észleléséhez és azonosí­tásához szükséges, földalatti robbantásokat pedig főként az Egyesült Államok folytat. Amint az amerikai atom­energia-bizottság közölte, nyilván ezeket is beszüntetik majd, minthogy drágának és kevéssé eredményesnek bi­zonyultak: Felvetődik egy másik kér­dés is — folvtaíta a Szovjet­unió képviselője. —. Miért szándékozik az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia lég, köri atomfegyverkisérleteket folytatni, ha azok a kísérle­tek. amelyeket a Szovjetunió a múlt év őszén végzett — mint ők hangoztatják — semmi különösebb előnyt nem juttattak a Szovjetunió­nak? Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői — fűzte hozzá Zorin — NEM ADNAK VILÁGOS VÁ­LASZT erre a kérdésre. A szovjet küldöttség veze­tője emlékeztetett arra. hogy 1938. előtt az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia ha­tározottan ellenezte az atom­fegyverkisérleteket betiltó egyezmény megkötését: A továbbiakban, az 1958- as szakértői értekezlet után. az Egyesült Államok azért bocsátkozott tárgyalásokba az atomfegyverkisérletek be­szüntetéséről, mert olyan egyezmény megkötésére szá­mított, amely egyfelől rögzí­tette volna akkori vélt elő­nyét a különböző atomfegy­ver-típusok kidolgozása és Zorin felszólalása gyártása területén, másfelől lehetőséget teremtett volna ahhoz, hogy a nyugati hatal­mak a NEMZETKÖZI ELLENŐR­ZÉS ÜRÜGYÉVEL SZOV JET TERÜLETRE KÜLD­JÉK ELLENŐREIKET olyan katonai értesülések megszerzése céljából, ame­lyekre a Szovjetunió ellen irányuló katonai terveik megvalósításához lett volna szükségük. Miután azonban közismert okok folytán — folytatta Zo­rin — a Szovjetunió kényte­len volt több intézkedést ten­ni védelmi képességének erő sítésére és biztonsági érdekei védelméből kénytelen volt határozottan szembehelyez­kedni az úgynevezett nem­zetközi ellenőrzéssel, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nyomban elvesztet­te érdeklődését az atomfegy­verkisérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötése iránt, és újabb kisérletsoro- zat előkészületeit- kezdte meg, vagyis hozzálátott az atömfegyverkezési hajsza újabb szakaszának előkészí­téséhez. Ez a magatartás tükröző­dik abban az álláspontban is. amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsé­gei az általános és teljes le­szerelésről folyó tárgyalá­sokon elfoglalnak — mon­dotta Zorin. Az utóbbi na­pokban az Egyesült Államok küldöttsége IGYEKSZIK KIBÚJNI az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó konkrét szerződéstervezet megvitatá­sa alól. igyekszik a bizottsá­got különálló intézkedések tanulmányozásába és általá­nos leszerelési problémákról folytatandó elvont vitákba bevonni, visszazökkenve munkájának egyik rég lezárt szakaszába. Sajnálattal kel­lett megállapítanunk, és ezt nemcsak mi állapítottuk meg, hogy a zsákutcába ju­tás veszélye fenyeget a fő­kérdésről. az általános és teljes leszerelési egyezmény megkötéséről folytatott tár­gyalásokon. A bizottság leg­utóbbi ülései szemléltetően bizonyítják ezt. A szovjet küldöttség — hangsúlyozta befejezésül Zo­rin — továbbra is azon fára­dozik. hogy véget vessen mindenfajta atomfegyverki- sérletnek, és ugyanakkor minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy eredmé­nyesen befejeződjenek' az ál­talános és teljes leszerelési szerződés előkészítésével kapc-olatös tárgyalások, hogy letörjék az ellenállását azok­nak. akiknek nyilván nem fűződik érdekük sem az tomfegyvérkezési hajsza megszüntetéséhez, sem az ál­talános és teljes leszerelő« megvalósításához. Ezzel egvideiüímg. de semmi esetre sem a főfeladat megoldásá­nak rovására, készek va­gyunk ebben a bizottságban együttműködni olyan intéz­kedések kidolgozása vonalán amelyek elősegíthetnék a nemzetközi feszültség enyhí­tését. az általános és teljes leszerelés megvalósítását (MTI) Az egész Szovjetunióban megünneplik április 4-ét Moszkva. (MTI) A Szov­jet—Magyar Baráti Társaság helyi tagozatainak tájékoz­tatása szerint a Szovjetunió­ban országszerte megünnep­lik április 4-ét. A moszkvai ünnepségeken kívül számta­lan szovjet városban, falu­ban emlékeznek meg a ma­gyar nép felszabadulásának 17. évfordulójáról. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SiOlNOK j0 im m

Next

/
Oldalképek
Tartalom