Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1962. április 4. Ellentmondó ieleistések Szíriából A keddre virradó éjszaka folyamán ellentmondó jelen­tések érkeztek Szíriából. Az AP kora hajnalban leadott értesülése szerint két vezető szíriai politikus vállalta, hogy közvetít a damszkuszi katonai junta és az aleppoi^ Nasszer- barát „szabad tisz­tel-’ között. Az AP hozzáfűzi, hogy a „szabad tisztek” csoportja követelte egy 41 tagú tanács, továbbá egy új kormány meg­alakítását. Damaszkuszi jelentések el­mondják. hogy az aleppói és a damaszkuszi katonai cso­portok megegyezése hamaro­san várható. A kora reggeli órákban vi­szont a damaszkuszi rádió táviratokét közölt, amelyek­ben a szíriai hadsereg szá­mos pgysözo p' ítélte az alep- poi „lázadókat”. A Reuter már arról is hírt ad. hogy damaszkuszi repü­lőgépek bombázták az elep- poi rádiót és a kormánv csa­patokat küldött Aleppo. Homs és Hama térségébe. — összetűzésekre is sor került és ezekben több magasrangú tiszt életét vesztette. Más je­lentések szerint a szíriai ha­tár mentén az egyik katonai erősség négy ízben is gazdát cserélt. Az AP és a Reuter legfris­sebb jelentésében ismertette a damaszkuszi rádiónak azt a közleményét, amely szerint az e'appoi megmozdulás Vé­get ért és a „szabad tisztek” által ki^rcáíott rendeletek érvényüket vesztették. Az UPI olvan értesülést közölt, amelyek szerint a „szabad tisztek” repülőgépen Svájcba mentek. Az AP kora délelőtti je­lentése újabb hírt közöl, — amely cáfolni látszik az aleDpoi megmozdulás leve­réséről szóló damaszkuszi je­lentéseket. Az aleppoi rádió kedden reggel ismét az EAK rádióá1'orr ása ként jelentke­zett és a „szabad tisztek” helytállásáról biztosította a lakosságot. (MTI). Provokációs hadgyakorlat Nyugat-Berlinben Mii eddi Berlin, (MTI) Kedden haj­nalban riadóztatták a Nyu- gat-Berlint megszálló ame­rikai. angol és francia csa- oatok mintegy tízezer em­berét. Három amerikai harci egység, három angol gyalog­sági zászlóalj és egy francia dandár részvételével. vala­mint páncélkocsik és tankok bevonásával a nyugati meg­szálló csapatok provokációs hadgyakorlatot kezdtek. Hi­vatalos közlemény szerint a hadgyakorlat célja a szövet­séges csapatok mozgóképes­ségének és a különböző hely­zetekhez való alkalmazkodá­si képességének kiértékelése volt. Egyidejűleg az ameri­kai hadsereg egy szakasz gyalogságot indított el, nyil­vánvalóan provokatív célzat­tal, a Nyugat-Németországba vezető, — a Német Demok­ratikus Köztársaság terüle­tén áthaladó — autóúton. (MTI) A monopóliumok ügynökei munkában London, (TASZSZ) Miután a reakció mester­kedései és az angol „igaz­ságügyi” gépezet beavatkozá­sa folytán a Villamosipari Munkások Szakszervezete a monopóliumok ügynökeinek ellenőrzése alá került. a „ szakszervezet vezetősége, $ élén Byme főtitkárral, meg- t kezdte a haladé szakszer- J vezeti vezetők üldözését. Z Hétfőn a szakszervezet • végrehajtó bizottsága úgy ♦ döntött, hogy kizárja a szak- J szervezetből Maxellt. a volt • főtitkárt, volt helyettesét, valamint két más szakszer­vezeti vezetőt. A kizárásról szóló döntést az érintettek távollétében hozták és még azt sem tették lehetővé szá­mukra, hogy válaszoljanak az ellenük emelt vádakra. (MTI) Reakciós kormányt alakít az új a rgen! in elnök Jósé Maria Guido, a reak­ciós katonatisztek által ha­talomra juttatott új argen­tin elnök jobboldali kormány alakításával igyekszik átvé­szelni a hetek óta tartó vál­ságot Hírügynökségi jelen­tések szerint már letette a hivatali esküt a három fegy­vernem minisztere is. Poggi tábornok, az argen­tin hadsereg főparancsnoka nyilatkozatot adott ki és eb­ben kijelenti. Frondizi volt elnököt a Martin Garcia szigeten tartják őrizetben. A tábornok hozzáfűzte, hogy Frondizi ..saját kérésére és a fegyveres erők határozata alapján tartózkodik a szige­ten”. Loholaberry, a Textilipari j Dolgozók Szakszervezetének egyik vezetője hangsúlyozta, a szakszervezet meghatáro­zatlan időre általános sztráj­kot hirdet, ha a peronista jelöltek május 1-én nem fog­lalhatják el helyüket. (MTI) imiiuiiitiHiinMiniiHHiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimii Befejeződött az o'asz kommunista nők országos értekezlete Róma. (TASZSZ). Rómá­ban befejeződött az olasz kommunista nők 3. országos értekezlete. Az érteKezleton Pietro Ingrao. az Olasz Kom­munista Párt titkárságának tagja mondott záróbeszédet. Megvilágította annak a harc­nak a problémáit, amely Olaszországban a nők gazda­sági és jogi egvenlőtlenséec- nek megszüntetéséért folyik, rámutatott a kommunista nő­szervezetek és a katolikus nőszervezetek egységakciói­nak lehetőségére. Az értekezlet munkájában szovjet, lengyel, francia, ku­bai és más testvérpártok és demokratikus nőszervezetek képviselői is részt vettek. (MTI) III. Az Alföldön még dörögtek az ágyúk, a Tisza balpartjára még áthallatszott a harcizaj, de a megye felszabadult köz­ségeinek némelyikében 1944. december végén és 1945 ja­nuárjában már osztották a főidet. Nagyréven az új év küszöbén kezdődött a föld­osztás. Kerekes József, a Ha­ladás Termelőszövetkezet tag­ja így emlékszik vissza a történelmi napokra: „A szomszédom zörgette meg reggel az ablakot. Szol­nokról jött. ő hozta a hírt, hogy ott már osztják a föl­det. Sót, hogy Rákóczifalván már ki is osztották. Mire megvirradt, én is ott álltam a községháza előtt. Valaki a járáshoz ment, kerékpáron, bent az irodán meg készült a lista. Jöttek a kommunista párttól, aztán volt egy szov­jet katona is ott, őzt hiszem talán tiszt lehetett, én nem ismertem még akkor a rang­jelzést, Láttam, hogy minden­kinek van o kezében miami, zsineg, vagy ásó, mások bal­tát hoztak. Én is hazaszalad­tam és kifaragtam egy akác­fakarót. A felső végét bics­kával levakartam és a ma­gammal hozott tintaceruzával később ráírtam a nevem, úgy szúrtam a földbe.” Számos példát felhozhat­nánk annak bizonyítására, hogy a parasztság tetteivel az események előtt járt Amikor 1944. december 21-én napvilágra került az Ideigle­nes Nemzetgyűlés nyilatko­zata. amelyben bejelentik a radikális földreformot, a me­gye parasztsága gyűléseken követelte a földreform sürgős lebonyolítását. A paraszti tö­megekben bizonyos nyugta­lanságot okozott, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozata nem utalt a földosztás végrehajtásának időpontjára. A Magyar Kommunista Pártnak a földosztás érdeké­ben kemény harcot kellett folytatnia: 1944 őszén meg­jelent az ország újjáépítésére és felemelkedésére irányuló program. A különböző pártok szavakban ugyan a földre­form mellett foglaltak állást, de akadékoskodásukkal gá­tolták a főidreform lebonyo­lítását. Egyedül a Nemzeti Parasztpárt támogatta lelke­sen a kommunistákat. A párt erélyes fellépésének köszön­hető, hogy végülis mind a Szociáldemokrata Párt, mind a Kisgazda Párt kénytelen volt támogatni a földrefor­mot. 1945. március 15-én el­fogadják a 600/1945. MT. szá­mú rendeletet a földosztás­ról. Ezzel a magyar szegény­parasztság földért folytatott évszázados harca forduló­ponthoz ért. A falvakban ün­nepélyesen hangzott az eskü: ..Mi, a községi Földigénylő Bizottság tagjai, becsületünk­re és lelkiismeretünkre fo­gadjuk, hogy tisztünkben leg­jobb tudásunk és lelkiismere­tünk szerint, kedvezés és részrehajlás nélkül járunk el. tisztünkkel összeférhete4len tevékenységtől tartózkodunk és a hivatali titkot megőriz­zük .. Szolnok megyében a föld­höz juttatottak száma több volt 32 ezernél. Nagyon nehéz volt a hely­zete az újgazdáknak. A há­borús veszteségek megyénket is súlyosan érintették. A há­ború a megye mezőgazdasá­gát úgyszólván teljesen tönk­retette. A Tiszai Középjárás­ban például — nagyjából megfelel a mai törökszent­miklósi járásnak — 26 000 ló­ból a felszabadulás időpont­jára csak háromezer ma­radt. Mezőtúron 10 000 tehén­ből 1944 őszére csak 600 ma­radt a gazdák tulajdonában. Az igavonó jószág, a mező- gazdasági gépek hiánya, és a front helyenkénti hullámzá­sa miatt a megye szántóte­rületének nagyrósze vetetten maradt. Karcagon, ahol az 1943—44-es évben 21 000 kát. hold búzát vetettek, a követ­kező évben még 3000 hold búzát sem tudtak elvetni. Amíg 1943-biJi a megyében 177 000 holdon került a búza földbe, addig 1944 őszén alig 21 ezer holdon. A parasztság csekélyke készletei teljesen kimerültek, általános volt a kenyérgabona hiány. A szov­jet katonai hatóságok a szol­noki újgaadáknak 200 tonna vetőmagot és 60 pár lovat majd amikor ez kevésnek bi­zonyult, újabb 136 tonna ve­tőmagot és 47 pár fogatot jutattak. A megye főispánjához egy­másután futottak be a kérel­mek: „Túrkeve megyei város ha­tósági területe harmincötezer kát. holdat tesz ki, amely területnek túlnyomó része igavonó jószágok hiányában megvetetlenül, parlagon he­ver. Minthogy elsőrendű köz­ellátási érdek, hogy a város szántóföldjei a tavasa hóna­pokban bemunkálhatók le­gyenek, az igavonó jószágok létszáma pedig hatóságunk területén oly csekély — alig 200 —, hogy azokkal a szán­tóföldeket megmunkálni le­hetetlen, ennélfogva felké­rem Főispán Urat, hogy Túr­keve megyei város részére a Vörös Hadseregtől — ha másképpen nem lehetséges — mustra lovakat, tavaszi műn kálatok elvégzéséhez igavonó jószágok igénylését lehetöve termi szíveskedjék.” Egy nagyrévi termelőszö­vetkezeti gazda a következő­képpen emlékezik vissza ezekre a napokra: „Nem volt semmink, csak a két kezünk. Se vetőmag, se iga. Mi lesz velünk? — ver­gődtünk. Volt olyan barázda is a földemen, argit én húz­tam meg ló helyett, mert ma­gunkat fogtuk be az ekébe a ló helyébe, csakhogy men­jünk valamire. Sose felejtem el azokat a nehéz esztendő­ket. Miénk volt a föld, de sa­nyarú volt továbbra is az életünk. Annyit termelni mint régen az uraság, nem tudtunk. Változtatni kelleti volna valahogy az életünkön de hogy hogyat változtas­sunk? Nem tudtuk a mód­ját ...” A küzdelmes évek múlásá­val megyénkben 1948 eledén már 37 mezőgazdasági tónne- lőszövetkezet kezdte meg mű­ködését csaknem ezer taggal ök voltak z elsők, akik a rögöt törték és példát mutat­tak a megye parasztságának, hogyan lehet emberibb, szebb az életük ..; — Vége — Gál Gyula—Tiszai Lajos Szövetségi politikár«k lista átszervezése, elég sokat vitattuk azt a problémát, va­jon érvényes-e még nálunk és ha igen, mennyiben; az a bizonyos lenini hármas jel­szó? Szerencsére most már általánosan elterjedt felfogás párttagságunk körében a párt politikájának az a tanítása hogy jelenleg az egységes termelőszövetkezeti paraszt­ság kialakítása a cél. Mi mostanában fejezzük be a szocializmus alapjainak le­rakását és célunk a szocializ­mus teljes felépítése, majd e kommunizmus építése. Kö­vetkezésképpen szövetségi politikánknak is erre kell irányulnia, erre is irányul most már hosszú idő óta. Mai szövetségeseink többé nem időleges szövetségesek, mert az ő céljuk is az osz­tályok teljes megszüntetése, az osztálynélküli szocialista társadalom felépítése. Mos­tani szövetségi politikánknak is alapja a munkás-paraszt- szövetség. s e szövetségen be­lül a vezető szerep változat­lanul a munkásosztályé. Fontos sajátosság, hogy szövetségeseink változáson mennek keresztül és más for­mában ismét szövetsége­seinkké válnak. Példa erre a középparaszt. A középpa­rasztság már volt valamikor szövetségesünk. Amikor a ha­talomért harcoltunk. Most is szövetségesünk, de már nem. mint középparasztság, ha­nem. mint Volt középparaszt­ság, mint a termelőszövetke­zeti parasztság része. A rru középparasztunk — osztály- helyzetét tekintve — már nem kispolgár, mert a terme- iőszövetkeze- dolgozójává vált. Mégis van különbség a ff T fWWWWWWWWW volt szegényparaszt, a volt középparaszt meg a volt ku- lák között. Nem egyformán gondolkodnak: az utóbbi ket­tő gondolkodása nem válto­zott meg attól, hogy a terme­lésben elfoglalt helyük meg­változott. Hogyan kell ezt ki­küszöbölni? Gazdasági szer-, vező és politikai nevelőmun­ka keli ahhoz, hogy kialakul jón a mi egységes termelő­szövetkezeti parasztságunk. * volt kulák is bent van a ter­melőszövetkezetben. ha í tagság úgy döntött, s ha má. felvették, nem szabad min­dennap az orra alá dörgölni hogy ő kulák volt. Mi történt a városi kispol­gárral? Túlnyomó többségük — osztályhelyzetét tekintv» megszűnt kispolgár lenni, mert államosítottuk az üzle­tét vagy abbahagyta az ipái folytatását. Többségük — eg\ részük megmaradt kűstulajdo nosnak — tehát a szociálist? ipar. a szocialista népgazda sag dolgozójává vált, nézetei két. politikai felfogásukat te kintve azonban még jócskán kispolgárok. Mit kell tenniin* ezekkel a kispolgárokkal? Ne velőmunkát kell közöttül folytatni, hogy megváltoztak suk a világnézetüket. Foka zottabb nevelési kötelezettsé. geink vannak a volt kispol gári rétegek második nemze dékével szemben. Azt mái úgy kell kezelnünk, mint sa­ját gyermekeinket. Az értelmiség nem osztály hanem réteg — folytatta Dar vasi elvtárs. — Minden tár­sadalom kitermeli a saját értelmiségét. Mi is örököl­tünk egy értelmiséget az elő­ző társadalmi rendszertől, ez nevezzük régi értelmiségnek. ják elő. hiszen több pártja, különböző csoportaji vannak, amelyek nemegyszer szemben is állnak egymással. A mun­kásosztálynak természetesen nem kell eltitkolnia végcél­ját — nem is lehetne —. más kérdés viszont, hogy adott időben, milyen jelszót tűz ki a párt és melyik har­ci vagy melyik közbenső célt hangsúlyozza ki Inkább. Fontos kérdés következett ezután: van-e szövetségi po­litika a hatalom megszerzése után és ha igen, meddig? Szövet­ségi politikát a párt addig folytat, amíg osztályok és azok között különbségek lé­teznek. Az SZKP XXII. kongresszusa kimondta, hogv a munkásosztály vezetőszere­pe fennáll egészen a kommu­nizmus felépítéséig. Márpedig addig, amíg a munkásosztály­nak vezetöszerepe van, a munkásosztálynak szövetségi politikát is kell folytatnia. A szövetségi politika szempont­jából azonban különbözik egymástól a hatalom meg­szerzéséért vívott harc sza­kasza és a szocialista terme­lési viszonyok megteremté­séért. ezen belül pedig a szo­cialista mezőgazdaságért ví­vott küzdelem. Ezek a szö­vetségi politika szempontjá­ból más-más szakaszok, ame­lyekben szövetség politikánk különbözőképpen f alakul Most, hogy nálunk is lezaj­lott a mezőgazdaság szocia­Egyrészt, mert a munkásosz­tály — nem lévén számszerű többségben a társadalomban — egyedül nem vagy igen nehezen, s hosszú idő után tudna győzelmet aratni, más­részt pedig, mert a ' ipitaliz- mus megdöntése és a szocia­lizmus felépítése más osztá­lyoknak, rétegeknek is érdeke, lehetőség nyílik arra, hogy a kommunista párt átgondolt, tudományo­san megalapozott szövetségi politikát folytasson. A mun­kásosztálynak is vannak te­hát átmeneti, tartós é- vég­leges szövetségesei, aszerint, hogy a szóba jöhető osztá­lyok. illetve rétegek mennyi­ben és meddig érdekeltek a szövetségben. A marxista-leninista párt — folytatta az előadó — ab­ban különbözik minden más szövetségre lépő politikai erő­től. hogy lind'g tudatosan köt politikai szövetséget. A marxista-leninista párt min­dig tudja, hogy az adott hely­zetben kikkel, miért, milyen célokért lép szövetségre és azt is, hogv az az osztály, amellyel szövetségre lép, meddig lesz a szövetségese, s ezt a szövetséget meddig hasznosíthatja. Ugvanis egye­dül a marxista-leninista párt­nak van olyan elmélete, amelynek segítségével világo­san látja az osztályharcot, a társadalom osztályszerkeze­tét. a társadalom fejlődésé­nek törvényszerűségeit. Ami­kor a burzsoázia szövetségre lép velünk, azt azért teszi, mert objektív érdekei ezt ír­I Darvast István elvtárs. az \MSZMP Központi Bizottsága lagitációs és propaganda oss- Itályának helyettes vezetője ►előadást tartott az MSZMP 'nártfőiskolái 'n szövetségi po- nitikánk legfontosabb kérde- lseiről. Előadásiból közlünk ►r észleteket. [ A marxista-leninista párt [mindenféle helyzetben, tehát [akkor is, amikor közvetlenül [a hatalomért harcol, s akkor [is, amikor más célokért har- [col, igyekszik szövetséget köt- [ni más társadalmi osztályak- tkal, társadalmi rétegekkel — [ez volt a kiindulópontja Dar- [vasi elvtárs előadásának. ►Majd általában taglalta a tár­sadalmi osztályok szövetségé­inek különböző kérdéseit, sl- ►sösorban azt, hogyan jönnek ► létre az ilyen szövetségek. »Ellentétben más szövetségek­kel, a társadalmi osztályok ►szövetsége nem ügy jön iét­► re hogy megkötik vagy alá­írják, hanem egészen más ►módon. Ezt a szövetséget ►ugyanis az egyes osztályok Érdekeinek egybeesése ►hozza létre, s ennek megfe­lelően átmeneti, tartós vagy »végleges lehet. E szövetsége« Jcélja az. hogy a szövetségre ♦lépő erők, osztályok valamit felérjenek, valamit kiharcolja- fnak vagy valamit megvédje- Jnek. t Ezután az előadó a marxiz- Imus-leninizmus, a munkás- • osztály, a proletariátus szö­vetségi politikájáról Deszélt. 41 Tüntetések ] Dominikában j 4 Santo Domingo, (MTI) { Hétfőn heves tüntetések 5 robbantak ki Dominika csak- J nem valamennyi nagyobb ] városában. Különösen feszült J volt a helyzet Santo Domin- ! goban. A tüntetek behatol- J tek a főváros két rádióié- j adójának stúdiójába és ott 1 kormányellenes ay'latkozetot ! olvastak fej. Viharos tüntetések zajlót- < 4 tak le Puerto Hate-ban ts.; A tömeg és a katonaság kö- ! • i zótt heves összetűzés történt ; Egv tüntető meghalt I San Cristobal városában a ! rendőrség köcnyfa tasztó; bombákká] igyekezett szét-; oszlatni 9 tünte+őket Jelentések szerint a tűn-1 tetések közvetlen .»ka az voU. j hogy a korrupt dominikai: kormány jó pénzért el akarja adni a Trujillo-család va­gyonát. A lakosság viszont azt követeli, hogy a népnek adják vissza 9 diktátor föld­iét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom