Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1962. április 26.

Végei éri

a Legfelső Tanács ülése

Milyen törvényerejű rendeleteket hagyott jóvá a szovjet parlament?

(Folytatás az 1. oldalról)

az iránta tanúsított bizalomért.

„A nép bizalma, a választók bizalma, az önök bizalma, képviselő elvtársak — nagy megtiszteltetés, a legnagyobb jutalom minden kommunistának, minden politikusnak” — jelentette ki Hruscsov.

Biztosította a képviselőket, hogy minden erejével híven fogja szolgálni a szovjet népet, a kommunista pártot, a kommunizmus nagy ügyéit.

Hruscsov felszólalásában közölte még, hogy a javaslat formájában a Legfelső Tanács elé terjesztett kormány- listát az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta. (MTI)

*

Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán beszédet mondott az új szovjet alkotmány tervezetének kidolgozásáról.

Ügy véljük — mondotta—, hogy most a párt programjának elfogadása után minden feltétel adva van ahhoz, hogy foglalkozzunk az új szovjet alkotmány tervezetének kidolgozásával. Ezért az SZKP Központi Bizottsága javaslatot terjeszt a Legfelső Tanács elé az új alkotmánytervezetének előkészítésével foglalkozó bizottság létrehozásáról.

Nyikita Hruscsov megindokolta, miért van szükség új alkotmányra, nem korlátozódva az érvényben lévő' alkotmány egyes kiigazításaira és kiegészítéseire.

A szocialista állam alkotmánya — hangoztatta — nem maradhat változatlan, miközben a társadalom egyik történelmi fejlődési szakaszból a másikba megy át. A szovjet miniszterelnök emlékeztetett, hogy az első szovjet alkotmányok az 1918. és 1924. éviek, megfeleltek a forradalmi átalakulások és a szocialista építés időszakának. Ezek az alkotmányok a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában voltak érvényben.

Az 1936-ban elfogadott alkotmány a szocializmus megszilárdításának és a szocialista társadalomépítés befejezésének időszakát tükrözi. Ma azonban már idejétmúlttá vált és nem érzékelteti azokat a változásokat, amelyek egynegyed évszázadon keresztül menták végbe a társadalom életében. Ezeknek a változásoknak az a lényege, hogy „a szocializmus teljeses végérvényes győzelmet aratott, a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozó építésének időszakába lépett. Az új szakaszban a proletárdiktatúra szovjet állama az egész nép szocialista államává,

a proletárdemokrácia az egész nép demokráciájává fejlődött

Nyikita Hruscsov a továbbiakban rámutatott, hogy megváltozott a Szovjetunió nemzetközi helyzete is. — „Államunk kikerült a kapitalista gyűrűből; kialakult és megszilárdult a szocialista országok hatalmas közössége.” Az új alkotmánynak a kommunizmust építő egyetemes népi szocialista állam alkotmányának kell lennie.

Hruscsov megállapította, hogy még korai az új alkotmány részleteiről dönteni, alapvető feladatait azonban a következőkben lehet összefoglalni:

í,Az új alkotmány tükrözze a szovjet társadalom és' állam fejlődésének új szakaszát; emelje még magasabb szintre a szocialista demokráciát; nyújtson még szilárdabb biztosítékokat a dolgozók demokratikus és szabadságjogaira, a szocialista törvényesség szigorú betartására; készítse elő a kommunista társadalmi önigazgatásra való áttérés feltételeit.”

A Minisztertanács elnöke hangsúlyozta, hogy az új alkotmányba be kell építeni a társadalmi, politikai életnek, a szocialista állam felépítésének és tevékenységének a lenini elveit.

A mostani alkotmány nem határozza meg a Szovjetunió külpolitikájának alapelveit. Mindössze a hadüzenet és a békekötés rendjéről van szó benne.

Ma, — állapította meg Hruscsov — szocialista világ- rendszer létezik, kialakult a szocialista államok közötti kölcsönös kapcsolatok új típusa, újszerűén alakultak a gyarmatosítás igája alól felszabadult országokhoz fűződő kapcsolatok kérdései. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés és a békeharc kérdései óriási jelentőséget öltöttek. Ezért az új alkotmányban nyilvánvalóan meg kell fogalmazni a szovjet állam más államokkal fenntartott kapcsolatainak alapelveit;

Áz új alkotmány kidolgozásának megkezdésekor — jelentette ki Hruscsov — figyelembe kell vennünk ennek az alkotmánynak a hatalmas és valóban történelmi jelentőségét.

A szovjet népnek jutott a gigászi küldetés — eddig nem járt utakon, — elsőnek haladhat előre a kommunizmus győzelme felé. Az új alkotmány megalkotásakor a szovjet nép mint a kommunizmus kibontakozó építése időszakának megfelelő állami és társadalmi berendezkedés új formáinak felfedezője lép fel.

Végezetül Hruscsov kijelentette, hogy kommuniznak

Amerikai farmerek látogatása a Mezőhéki Állami Gazdaságban

Tegnap délelőtt a Mezőhéki Állami Gazdaságba látogatott el a hazánkban tartózkodó 56 tagú amerikai farmercsoport. A farmerek az Amerikai Egyesült Álla1- mok délkeleti részén a Georgiái államban gazdálkodnak. Mielőtt Magyarországra látogattak, jártak Hollandiában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is.

A mezőhéki gazdaságban Oláh János Kossuth díjas igazgató, a Gazdaság főállattenyésztője és főagronómusa fogadta a csoportot. A farmerek megtekintették az alcsi- szigeti üzemegység halszálkái feiőházát. a héki üzemegység majorjait, a sertéstelepet és a hideglevegős szénaszárítót.

A gazdaság igazgatója tájékoztatta a vendégeket a termelési eredményekről, akik elismerően szóltak a búza és kukorica termesztésben elért magas átlagokról. Elmondották, hogy az Európában meglátogatott gazdaságok között a mezőhéki a legkulturáltabbak közé tartozik. Az egyik jókedvű farmer kipróbálta a hékiek egyik há- taslovátj

A mezőhéki látogatás után az amerikai farmerek Szolnokon a Tisza-szállóban ebédeltek majd autóbuszukon visszatértek a fővárosba.

az SZKP programjában foglalt közismertté vált eszmék, amelyekért az emberiség legjobbjai harcoltak s a forradalmárok életüket áldozták, amelyek most teljességükben valósulnak meg a Szovjetunióban, legyenek az új szovjet alkotmány alapelvei.

Ezek az eszmék: béke,

munka, szabadság, valameny- nyi nép egyenlősége, testvérisége, boldogsága.

Nyikita Hruscsovnak az új szovjet alkotmány kidolgozásáról elhangzott felszólalása után a Legfelső Tanács küldöttei megvitatták ezt a javaslatot.

A javaslathoz hozzászólt Dlnmuhamed Kunajev, Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Mihail Lavrentyev akadémikus, Olga Ivas- csenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Julija Ve- cserova szövőnő és Vaszilij Tolsztyikov, az SZKP lenin- grádi területi bizottságának másodtitkára.

Alkotmánytervezetet

előkészítő

bizottság

Moszkva, (TASZSZ)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának utolsó ülésén Frol Kozlov küldött, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének tagja előterjesztette az új szovjet alkotmány tervezetének kidolgozásáról szóló javaslatot.

A Legfelső Tanács megalakította az alkotmánytervezet előkészítő bizottságát Nyikita Hruscsov vezetésével. A bizottság tagjai: az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, ismert állami és pártvezetők, a munka hősei, köztük Valen- tyina Gaganova, Fjodor Generalov, Nyikolaj Mamaj, Vaszilij Kavun, Vlagyimir Szvetlicsnij, kiváló szovjet tudósok, köztük Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, Mihail Lavrentyev, az akadémia szibériai tagozatának elnöke, ismert újságírók, valamint Mihail Solo- hov és Alekszandr Kornej- csuk írók.

Ezzel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka befejezte munkáját. (MTI)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa kedden jóváhagyta és törvénybe iktatta azokat a rendeleteket, amelyeket az elnökség a legutóbbi ülésszak, 1961 decembere óta hozott.

Ezek között van néhány szervezeti jellegű intézkedés, amely az alkotmány módosítását is maga után vonja. A Legfelső Tanács Elnöksége például ez év januárjában új minisztertanácsi bizottságot létesített a fa-, papíripar- és erdőgazdálkodás irányítására, áprilisban pedig magasabb jogkörrel ruházta fel az állami rádió- és televízió bizottságot. E két szerv vezetői miniszteri rangban a szovjet kormány tagjaivá váltak, tehát a kormány kibővítését be kellett iktatni az. alkotmányba;

A jóváhagyott törvényerejű rendeletek legnagyobb része azonban, a büntetőjogi- jellegű s egy-két területen megszigorítja a bűnvádi felelősséget. A szovjet társadalom, amely a fejlődés magasabb szakaszába lépett, nem tűrheti, egyes olyan undorító bűncselekmények enyhe elbírálását, mint a korrupció, a közrend védelmezőinek megtámadása, vagy a női szabadság és méltóság megsértése. A feudális és tőkés múlt egyik súlyos örökségét, a megvesztegetés bűncselekményét különösen szigorúan bírálja el a mai szovjet társadalom, hiszen ez a bűntett alkalmas arra, hogy elszigetelje a hivatalviselőket a néptől, s egy-két megtévedt tisztviselő kor- ruptsága rossz fényt vethet a legbecsületesebb állami vagy tanácsi tisztviselőkre is.

A február 20-i törvény- erejű rendelet kimondja, hogy a szocialista állami és társadalmi rend lehetővé teszi a korrupció minden formájának teljes kiküszöbölését. Ezt a folyamatot a büntetőjog fegyverével is meg kell gyorsítani. Ezért az aktív vagy passzív megvesztegetés legenyhébb formáját is három-tíz évig terllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIUIIIIIIIIIII

Száztíz halott, kétszáz sebesült

P ár i z s. (MTI) Franciaországban a húsvéti ünnepek alatt szomorú rekordot ért el az országúti balesetek száma. Tíz nap alatt 110 halálos és 200-nál több sebesült áldozata volt az autó- és motorkerékpáros baleseteknek.

jedhető börtönnel és vagyonelkobzással büntetik, sőt még a közvetítőket is 2—8 évig terjedhető börtön fenyegeti. Ha a megvesztegetésre szánt összeget felelős tisztségben levő hivatalnok vagy visszaeső bűnös fogadja el, illetve a megvesztegetést zsarolással kényszerítik ki, a törvény — súlyosbító körülmények fennállása esetén — halálbüntetést rendel el. Ne higyjük azonban, hogy e törvény kiadását a korrupció nagy elterjedtsége tette szükségessé. Andrej Gyenyiszov profesz- szor, a Szovjetunió Minisztertanácsa jogi bizottságának elnöke nemrég elmondotta, hogy még egyetlen eset sem volt a szovjet joggyakorlatban, amikor e bűncselekmény esetében halálbüntetést kellett volna alkalmazni. A szovjet közvélemény mégis a korrupció legelszigetel- tebb eseteit sem tűri el. E bűntett üldözésének legmegfelelőbb útját a büntetőjogi felelősség megszigorításában látja.

A február 15-én ’ kiadott törvényerejű rendelet — a rendőrséggel azonos büntetőjogi védelmet biztosít a népi rendfenntartó alakulatok önfeláldozó tagjainak. E törvény nem tesz különbséget hivatásos rendőrök és önkéntes rendfenntartók között, s kimondja, hogy a hatóság elleni erőszak, a hatósági közegek sértegetése súlyos bűntett. A javító-nevelő munka és börtönbüntetés különböző időtartamait, továbbá — enyhébb esetekben — 20 rubeles pénzbüntetést lehet kiszabni a hatósági közegeknek ellenálló huligánokra, de a rendőrök és népi rendfenntartók életét veszélyeztető cselekmények elkövetőit súlyos esetekben halállal is büntethetik.

Nyugaton egyes ál-humánus „bírálók” felhördültek, amikor meghallották, hogy a Szovjetunióban kivégezhetik azt, aki megöl egy

A Magyar Helikon Könyvkiadó ai ünnepi könyvhéten indítja meg Móricz Zsigmond regényeinek és elbeszéléseinek 12 kötetes sorozatát. Egy—egy kötet öt—hét regényt tartalmaz és így Móricz írói korszakainak termérendőrt. Ebben azonban semmi meglepő nincsen. A „leghumánusabb” tőkés büntető törvénykönyvek is halállá! büntetik a rendőrök megtá- madóit, vagy gyilkosait. így például Angliában a rendőrök megölése a legsúlyosabb bűncselekménynek számít és halállal büntetik.

E törvényerejű rendelet nagy megelégedést keltett a becsületes szovjet dolgozók körében. Eddig ugyanis — amint Hruscsov miniszterelnök a Komszomol kongresz- szusán is rámutatott — a huligán büntetlenül sértegethette, sőt ütlegelhette f rendőrt, s a rendőrnek nem volt joga rövid utón megtorolni a sértéseket. Különösen fontos, hogy a népi rend fenntartó alakulatok tagjait a rendőrökre azonos büntetőjogi védelemben részesítik, hiszen az önkéntes, önfeláldozó komszomolisták minden segítséget megérdemelnek áldozatos munkájukban.

Végül még két büntetőjogi rendeletet kell megemlítenünk; Megszigorították az erőszakos nemi közösülés egyes eseteinek, így például a fiatalkorú lányok megbecs- telenítésének büntetését. Egv másik törvényerejű rendelet többéves börtönbüntetést helyez kilátásba mindazoknak akik bűnös gondtalansággal kezelik a rájukbizott mező- gazdasági gépeket:

Ezt a rendeletet a kolhozparasztság, a szovhoz-mun- kások kérésére hozták. A dolgozók nem tűrik, hogy a drága mezőgazdasági gépek a földeken vagy rosszul védett tárolóhelyeken rozsdásodjanak. s mostantól kezdve teljes szigorával melléjük áll a szocialista állam törvénye is. Nemrég Kazahsztánban már alkalmazták is ezt a törvényt, s háromévi börtönre ítélték az egyik állami gazdaság vezetőjét, aki eltűrte az új mezőgazdasági gépek rongálását.

kei önálló egységként kerülnek majd az olvasók kezébe.

A sorozat bibliapapíron készül, s a 12 kötet összesen mintegy 10 000 oldalon lát napvilágot: Az utolsó könyv — a terv szerint 1964-ben kerül a boltokba. (MTI)

A Móricz Zsigmond-sorozat első kötele a könyvhéten

Konzultáció

Mi a KGST?

A szocialista országok gazdasági és államrendje azonos típusú, azonos az ideológiájuk — a marxizmus —leninizmus — és közös céljuk a kommunizmus felépítése, továbbá közös erőfeszítéseket kell tenniök forradalmi vívmányaik védelmére. így megvan a szilárd alap ahhoz, hpgy a testvérnépek szocialista közösségben egyesüljenek, s bővítsék a teljes egyenjogúságon, függetlenségük és önállóságuk kölcsönös tiszteletben tartásán és a proletár nemzetköziség elvein alapuló szoros politikai és gazdasági kapcsolataikat.

így alakult meg 1949 januárjában a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa.

A KGST feladata az, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztése, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítása, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítása, a munkatermelékenység állandó emelése és a népek jólétének növelése céljából egyesítse és összehangolja a tagállamok erőfeszítéseit. Megszervezi a

sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a tagállamok között, segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz/ hogy közös intézkedéseket tegyenek az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére, közös vállalatok építésére stb. Ennek módja, — a nemzetközi szocialista munkamegosztás állandó tökéletesítése, a népgazdasági tervek koordinálása, a termelés szakosítása és kooperációja az önkéntesség és kölcsönös előnyök alapján, a tudományos és műszaki vívmányok, s az élenjáró termelési tapasztalatok kicserélése útján, továbbá a bei/uházások leghatékonyabb felhasználása. A KGST ezenkívül segítséget nyújt a tagállamoknak egymással és más országokkal lebonyolódó külkereskedelmük fejlesztéséhez.

A szoros gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy a KGST tagállamai tervszerűen fejlesszék gazdaságukat, teljesebben és ésszerűbben használják ki erőforrásaikat, meggyorsítsák az egész szocialista tábor termelőerőinek fejlődését, s elősegítsék, hogy a szocialista országok mind, többé-kevés- bé egyidejűleg, ugyanabban a történelmi időszakban térjenek át a kommunizmusra.

A KGST munkája demokratikus elvekre épült. Bármilyen ajánlást és határozatot csak az érdekelt országok hozzájárulásával fogadnak el. Ugyanakkor mindegyik országnak joga van, hogy az érdekeltnek nyilvánítsa magát bármely tárgyalt kérdésben. Ha egy tagállam nem ért egyet valamely javaslattal akkor, a javaslatot nem fogadják el, s elhalasztják a döntést, hogy alaposabban lehessen tanulmányozni és előkészíteni a kérdést.

A KGST legfelső szerve a tanács ülésszaka. Az ülésszakon rendszerint a miniszterelnökhelyettesek vezetik a tagállamok küldöttségeit. Az ülésszak évente két ízben ül össze, minden alkalommal más tagállam fővárosában. Megtárgyalja a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésre előterjesztett javaslatokat, megszabja a tanács más szerveinek tevékenységét, megjelöli a következő ülésszak fő napirendi pontjait, stb: «

Mindegyik tagállamnak kormányszinten kinevezett képviselője van a tanácsban.

A tagállamok képviselőiből áll a KGST egy másik szerve, — a képviselők tanácskozása. A tanácskozás munkaterveinek megfelelően tárgyalja ülésein a tagállamoknak, az állandó bizottságoknak, s a tanács titkárságának az ülésszakok ajánlásainak és határozatainak végrehajtására vonatkozó javaslatait, továbbá a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés olyan kérdéseit, amelyeket két ülésszak között kell megoldani;

Az egyes népgazdasági ágak gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének megszervezésében nagy szerepet játszanak az ágazati állandó bizottságok, amelyekben valamennyi tagállam képviselői' helyet foglalnak.

Az állandó bizottságok ajánlásokat dolgoznak ki a gazdasági kapcsolatokra vonatkozóan. Ajánlásaik a megfelelő népgazdasági ágaknak a tagállamokban kidolgozott fejlesztési terveiből indulnak ki. A bizottságok továbbá tanulmányozzák, hogyan lehetne a bővülő nemzetközi szocialista munka- megosztás, szakosítás és kooperáció alapján a legésszerűbben fejleszteni v a tagállamok gazdaságát. Ezenkívül tudományos és műszaki együttműködés kérdi-