Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

I 1962, április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Y A páriáiét hírei Mezőtúron és Kunszent- mártonban a legutóbb tar­tott városi, illetve járási pártbizottsági ülésen a VIII. pártkongresszus előkészüle­teivel kapcsolatos tennivalók is napirenden szerepeltek. * A községi pártszervezetek eredményesen tevékenyked­nek a megyei pártbizottság azon határozatának végre­hajtásáért, amely megszabja a nők körében végzendő poli­tikai munka tennivalóit. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a termelőszövetke­zeti nőbizottságok száma százharmincra emelkedett. • A tiszafüredi járás párt- alapszervezeteinek titkárai tanácskoztak néhány nappal ezelőtt a tavaszi mezőgazda- sági munka befejezéséről. A titkári értekezleten megvitat­ták azt is, milyen feladato­kat kell megoldani a VIII. kongresszus előkészítése ide­iem • A balatonaligai 8 hetes mezőgazdasági szakiskolán legutóbb Szolnok megyéből huszonhárom pártmunkás és tanácsi vezető tanult. Mind­annyian tovább folytatják ’ tanulmányaikat a karcagi mezőgazdasági technikum­ban. » Kunszentmártonban a já­rás üzemeinek, vállalatainak igazgatói, vezetői és párttit­kárai a közelmúltban tartott értekezleten az első negyed­év tapasztalatait értékelték, s a további feladatokról ta­nácskoztak. «IIIIIIHIIIIIMIIHHIIIIIllHinillllllllllllllllHltl Még nem késő! A legutóbbi jelentések szerint a babtermesztésre előirányzott mennyiségnek eddig mindössze csak háromnegyed részére szer­ződtek le a közös gazdaságok. A törökszentmiklósi járásban például a tervezett 400 métermá­zsa helyett 830-ra. Túrkevén 100 métermázsa helyett 315 méter- mázsára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, ugyanak­kor Karcagon 100 métermázsa helyett mindössze csak 9 méter- mázsára. a kunszentmártoni já­rásban pedig az előirányzott 700 métermázsa helyett 190-re tettek vállalást a közös gazdaságok. Az idő sürget. A közös gaz­daságoknak ezekben a napokban kell még megkötni a szerződést a hiányzó métermázsákra a föld­művesszövetkezetekkel’. . Hetven éve a szakmában | /\ SZOLNOKI KORMÁNYZÓTANÁCS NÉPBIZTOSA VOLTAM Ritka jubileumot tartott Bévyei Já­nos, a szolnojú Élelmiszer Kiske­reskedelmi Válla­lat hentesüzleté­nek vezetője. Já­nos bácsi most áp­rilisban töltötte be 83. életévét és het­venedik esztende­jét a1 húsipari szakmában. Az idős mester előrehaladott kora ellenére is fiata­los fürgeséggel Összesen 237 földrengés volt a tavalyi évben A Neuenburg-i szeizmográ- fiai obszervatórium jelentése szerint 1961-ben összesen 237 földrengés fordult elő, ezek közül a legtöbb műszer nél­kül is érezhető volt. A leg­több kárt a földrengések Iránban és Japánban okoz­ták. Ä jól yégzett munka örömével x ünnepeltek a mezőtúri Petőfi Tsz tagjai <agj Az önálló gépparkkal gyor­san megy a munka a mező­túri Petőfi Termelőszövetke­zetben. Tavaszi vetésterüle­tük 90 százalékán már föld­be tették a magot. Csupán a kukoricavetésből hiányzik néhány hold, de előrelátha­tólag a héten ezt a fontos munkát is befejezik. A vetéssel egyidőben az építkezéseket is megkezdték; 360 000 forintos értékben — nagyrészt saját erőből — százférőhelyes tehénistállót létesítenek. Az állattenyésztők sem tét­lenkednek. Már kijelölték azokat a sertéseket, tehene­ket, üszőket, bikákat, ame­lyeket bemutatnak a 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson. Egyébként a bikahiz­lalásból egy hónapon belül 250—300 000 forint tiszta jö­vedelme lesz a közös gazda­ságnak. A kertészek is elvégzik a reájuk bízott feladatot. A húsvéti ünnepekre kétezer fej korai salátát adtak át a bel­földi kereskedelemnek, ezret pedig exportra szállítottak. A tervek szerint május 10-ig húszezer fej salátát szállíta­nak a csemegekereskedelmi vállalatnak, ezzel is jelentős bevételt biztosítva szövetke­zetük tagjainak. Fehér István tudósító Mezőtúr A naptárak 1914. június 28-át írtak. Tikkasztó hőség nehezedett Szombathelyre. Elnéptelenedtek az utcák, s aki tehette 'árnyékba húzó­dott. Az eseménytelen csend­ben nyomasztóan hatott a forróság. Megölték a trónörököst... Alkonyattájt a város ut­cáin, vendéglőiben, kávéhá- zákban az emberek szokatlan sugdolódzásba kezdtek. — Szarajevóban meggyil­kolták a trónörököst a szer- bek! Háború lesz! Nemcsak a trónörököst, a feleségét is megölték... Igaz volt a hír, mert a rendkívüli kiadásban megje­lent ;,Vasvármegye” című napilap első oldalon közölte. Végeredményben ez az ese­mény szabta meg Vízkelety Jenőnek, a MÁV szombathe­lyi Üzletigazgatóságán dol­gozó, akkor húszéves fiatal­embernek életútját. — Bevonultattak a K.U.K. 83-ik gyalogezredébe, ame­lyet Szombathelyről Bécsbe helyeztek és néhány hónapos „gyorstalpaló” kiképzés után, társaimmal együtt már a ga­líciai frontszakaszon talál­tam magam — sűríti néhány órás beszélgetésbe az él­ményben, szenvedésben gaz­dag esztendőket. [ ÖNÖK MÄTÖL SZABADOK! Indultak a tehervonatok a Kárpátokon túlra. Lakói fia­talok voltak, mindenért lel­kesedtek. Az ismeretlennek, a háborúnak is örültek! — Csak akkor döbbentek rá a helyzet szörnyűségére, ami­kor bajtársaik sírdombjai, az állati hullák tetemei mind gyakrabban útjukat állták. Gyatra és szervezetlen volt ellátásuk. Az elcsigázott tes­teket nyerskáposztával és éretlen gyümölcsei táplálták. A járvány így aztán köny- nyen aratott diadalt. Vérhas kényszerítette kórházba Víz­kelety Jenőt is, majd a köte­lesség újra a frontra paran­csolta. — 1915 augusztusában is­mét az orosz hadszíntérre kerültem és október 21-én orosz hadifogságba estem. — Ott az omszki hadifo­golytáborban együtt voltam Ligeti Károly elvtárssal, aki képzett marxista volt és ra­jongója Leninnek, — meséli, öt hallgatták legszívesebben a tábor lakói, mert sok új dologról beszélt: Leninről, a bolsevikokról és arról; el fog jönni az új munkáshatalom! „Lenin” — csak a nevét tudták a táborlakók, — de könnyen megtanulták. S las­san, a késő éjszakai órákba nyúló beszélgetések után ők SZAKTANÁCSOK Kezdjük meg gabonáink vegyszeres gyomirtását A múlt év őszén, száraz ta­lajba került a búza vető­magja megyénkben. Az aszá­lyos ősz folytán talajainkban a gyomok rosszul keltek. A vetés előtti talaj előkészítés­sel sem tudtunk a gyomok ellen megfelelő módon véde­kezni. Éppen ezért búzave­téseink elgazosodtak, s ha a gyomok elleni védekezést nem végezzük el időben, bú­zatermésünk 20—25 százalék­kal alatta maradthat a terve­zett termésátlagnak. A gyomok elleni vegysze­res védekezés megyeszerte már közismertté vált. Ennek ellenére mégis probléma több helyen, hogy mikor kezdjék a vegyszeres gyom­irtást, milyen idő és növény fejlődési stádium az, amikor a védekezés} munkákat vé­gezhetjük. Ezek a problémák teszik szükségessé, hogy kö­zöljük a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának véleményét a vegyszeres gyomirtásra vonatkozóan; Az utóbbi napok hőmér­sékletét figyelembevéve a kérdés eldöntésében legalap­vetőbb a vetés gyomossága. Ha a vetés gazos, ugyanak­kor búzáink fejlettsége eléri a 15—16 centimétert, a hő­mérséklet a plusz 8—10 Cel­sius fokot és fagyás másnap nem várható, bátran végez­hetjük a gyomirtást. A ke­zelést természetesen az őszie­ken kezdjük, kát. holdan­ként 0,8—1,00 kilogramm Dikonirt adaggal, 100—150 li­ter vizben feloldva. A gyom­irtás kezdetén elegendő egy kát. holdra egy kilogramm vegyszer. Ezzel ugyanazt a hatást érjük el, mint az 1,2 kg/holdas dózissal. Amikor a gyomok már seivel foglalkoznak, s Össze­hangolják a közös tudomá­nyos-kutató, és tervező-szer- kesztő munkák terveit. A KGST-nek a népgazda­sági tervek összehangolására, s a termelés szakosítására és kooperációjára vonatkozó ajánlásai lényeges befolyást gyakorolnak a külkereskede­lem növekedésére és jelle­gére. A tagállamok kölcsönös áruforgalma tíz év alatt (1951—1960) 3.2-szeresére nőtt, 1965-ig pedig az 1958 évihez képest több mint 1,8- szeresére növekszik. A gépek és berendezések szállítása 2.3-szeresére nő. A KGST tagállamok külkereskedelmi forgalmának mintegy három­negyede a szocialista világ- rendszer országaival bonyo­lódik le. A szocialista országok kül­kereskedelme tervszerűen fejlődik. Az árak általában stabilak. Hosszú időre fix árakat állapítanak meg, s ezzel elősegítik az állandó és gyors gazdasági fejlődést. A külkereskedelem mel­lett nagy szerepet játszik a KGST tevékenységében a tudományos és műszaki együttműködés és a tapasz­talatcsere megszervezése. Mindegyik tagállam első­sorban legfejlettebb .gazda­sági ágainak tapasztalatait osztja meg másokkal. Cseh­szlovákia példáu] gépgyártá­si és könnyűipari, az NDK gép- és vegyipari, Lengyel- Ä szocializmus és a kom- gélt és szükségleteit. E ta- ország szénipari és kohásza- munizmus építésének kőnk- nácskozások eredményeit fi- ti, Magyarország gyengeára- rét feladatai az utolsó évek- gyelembevéve mindegyik or- mú technikai és könnyű- ben rávezették a szocialista szág kormánya módosítja az ipari, Románia kőolajipari és világrendszer országait a ország gazdasági fejlesztésé- kőolajipari gépgyártási, Bul- gazdasági együttműködés nek és más szocialista álla­gária pedig élelmiszeripari fejlettebb formájára, a köz- mokkái való kapcsolatainak tapasztalatait adja át. A vetlen termelési együttmű- tervezetét. A KGST szervei Szovjetunió a gazdaság csak- ködésre. Példa erre a tag- az így összeállított tervek nem mindegyik területén államok terveinek összehan- alapján ajánlásokat dolgoz- műszaki segítséget nyújt a golása. A nemzetközi szó- nak ki a tagállamok szá- szocialista országoknak. cialista ^munkamegosztás ez- mára; A szocialista országok tu- ff1 minőségileg új szakaszba a tervek összehangolása a dományos és technikai vív- Iepett- tagállamok önállóságának és mányaik széleskörű kicseré- A két ötéves terv össze- egyenlőségének alapján tör­lése révén könnyebben ve- hangolásának tapasztalatai ténik. Nincsenek államok zethetik be az új technikát, alapján az európai szocia- feletti közös távlati tervek, a munka- és üzemszervezés lista országok hozzáfoghat- Csak a kölcsönösen össze- legjobb módszereit. Nem kell tak hosszabb lejáratú terveik függő népgazdasági ágak ter- feleslegesen időt és eszközö- egyeztetéséhez. veinek összehangolásáról van két pazarolniuk ezek kidől- Hogyan történik a tervek szó. S a terveket csakis az gozására. A szocialista álla- összehangolása? Mindegyik érdekelt ország kezdeménye- mok ingyenesen cserélnek ország önállóan dolgozza ki zésére, vagy a KGST-nek az műszaki dokumentációt, gazdaságfejlesztési tervezetét, érdekelt ország által ^ jóvá­Csupán a másolatok készí- Ezt belső erőforrásainak fel- hagyott ajánlására módosít- tését fizetik. használására alapozza. Abból iák. Kizárt dolog, hogy bár­Öriási méreteket öltött a indul ki, hogv lehetőleg és miféle beavatkozás történjen tudományos és műszaki elsősorban saját eszközeivel az egyes országok belügyei- együttműködés a KGST tag- oldja meg gazdasági problé- be. államai között. A Szovjet- máit. A testvérországok mű- A szocialista világrendszer unió 1948—1960-ig mintegy szaki közreműködését és se- fejlődésének jelenlegi szaka- 13 ezer komplett terv-, mű- gítségnyűjtását főleg olyan szában a KGST, mint kol- szaki és egyéb dokumentá- problémák megoldására tar- lektív szerv növeli szerepét ciót adott át, s körülbelül talékolják, amelyeket egy or- és jelentőségét. A kommu- 7000 komplett dokumentációt nem tud megoldani nista és munkáspártok 1960 kapott. Ebben az időszak- saját erejéből, vagy ame- novemberi tanácskozásának ban több mint tízezer szov- lyekhez valamennyi tagál- Nyilatkozata és az SZKP jet szakember fordult meg lamnak kölcsönösen érdekei programja kitűzte a szocia- a KGST tagállamokban, s fűződnek. A gazdaságfejlesz-. lista világgazdasági bázis ugyanakkor a népi demok- tési tervezetek kidolgozása erősítésének űj feladatait A ratikus országokból 16 000 ^gVelőenGST tSkoSok KGST-nek becsülettel telje- szakember látogatott a Szov- folynak, hogy összeegyeztes- sítenie keli ezeket a felada- jetunióba. sék a tagállamok lehetősé- tokát. megerősödnek, akkor válik szükségessé az 1,2 kg-os Di- tót, konirt-adag holdanként őszi kalászosaink vegyszeres gyomirtásánál. Ebben az évben a termelő­szövetkezetek igényeinek megfelelően tudtuk a gyom­irtáshoz szükséges Dikonirt- mennyiséget biztosítani; A gépkapacitás azonban még korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre. Igénybe vettük ugyan más megye se­gítségét is e téren, azonban ez még mindig kevés ahhoz, hogy Szolnok megye' közös gazdaságainak igényét ki­elégíthessük. Termelőszö­vetkezeteink azonban ma már számottevő gépkapa­citással rendelkeznek, me­lyeknek kihasználása nem megfelelő. Éppen ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy a szomszédos termelőszövetke­zetek helyes kooperációval együttesen szervezzék meg a növényvédelmi munkákat. Például az elmúlt évben fi­gyelemreméltó példáját lát­tuk ennek a dohányperonosz- póra elleni védekezéskor a jászberényi járás néhány községében. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya kéri azokat a termelőszövet­kezeteket, melyek géppel rendelkeznek, hogy segítsék azokat a gazdaságokat, ahol még nem áll növényvédő-gép a szövetkezeti tagság ren­delkezésére; A megye gépkapacitását maximálisan kihasználva sem tudjuk termelőszövetke­zeteink igényeit kielégíteni, éppen ezért kezdjük meg leg­sürgősebben a gyomirtást. Annál is inkább, mivel nem tudjuk előre, hány — a vegy­szeres gyomirtásra alkalmas — munkanap áll rendelke­zésünkre. Csörgő Albin megyei növényvédelmi felügyelő is hinni kezdték, hogy jön egy új hatalom, ahol mun­kások és parasztok veszik kezükbe a cári Oroszország irányítását. S amikor fáradt, gondolatnélküli fejeiket a durvaszövésű takarókra haj­tották, mindegyikük úgy be­lülről, lelkesedni kezdett Le­ninért. — Talán majd ö minket is kiszabadít ebből a rabság­ból... — gondolták és Vár­tak valamire. S egy napon rájuk köszön­tött a győzelmes forradalom, amelyben Ligeti Károly oly rendületlenül hitt, és amely­ről oly meggyőzően tudott beszélni. Az omszki szovjet ünnepé­lyesen kihirdette a tábor­ban: — f. Önök mától kezdve nem hadifoglyok, hanem a szabad Szocialista Szovjet Köztársaságnak, szabad pol­gárai ... Könnyezve borultak egy­más nyakába. Hát igaz? — Mégis valóravált? Csak egy­szer, legalább egyszer tud­nánk kezetszorítani Leninnel — kívánták egy szívvel va­lamennyien. Tábori önkor­mányzatot szerveztek. És Li­geti Károllyal az élen meg­alakították a Magyar Hadi­foglyok Kommunista Párt­ját — Az alakuló gyűlés jegy­zője voltam, majd pedig pár­tunknak vezetőségi tagja, — mint választott biztos... — emlékezik felcsillanó sze­mekkel Vízkelety elvtárs, az ismerősök Jenő bácsija. Meg- törli párásodó szemüvegét és folytatja: Rövidesen életre hoztuk az omszki szovjet se­gítségével a magyarul írt ^Forradalom’* című pártsaj­A szegedi Fehértó madárvilága címmel tart dr. Beretzk Péter szegedi főor­vos előadást Szolnokon (Kos­suth tér 4.) a TIT földszinti előadótermében ápr. 27-én (pénteken) este 7 órai kez­dettel. Az előadást az elő­adó színes filmvetítéssel szemlélteti. Jegyek a hely­színen kaphatók. Minden érdeklődőt szeretettel várnak; VÖRÖS SZÁZAD MAGYAROKBÓL A magyar hadifogjok se­gíteni ^ akartak Leninnek; — Kétszázfőnyi vörös századot alakítottak párttagokból és szimpatizánsokból. Fegyvert is kaptak a munkáshatalom­tól. A magyar századot a re­akciós fehér megmozdulások fékentartásában kifejtett harci tevékenységükért di­cséretben is részesítette a szovjet, omszki parancsnok­sága. — Ä Kolcsak bandák elle­ni harcokban esett el a for­radalomért Ligeti Károly, elvtársam, barátom; A tanácsköztársaság kiki­áltása Vizkelety Jenőt már Magyarországon találta és Landler Jenő belügyi nép­biztos rendelkezésére Jász­berénybe utazik. Ott dolgo­zik a direktórium mellett politikai beosztottként; Má­jusban már a szolnoki kor­mányzótanács népbiztosa és ezen a helyen áll mindaddig, amig a fehértollas Horthy tisztek a proletárforradalom többi funkcionáriusával együtt börtönbe nem kény­szerítik. Erről az időről is lehetne mesélni. Sokat, vérlázító dolgokat. De elröppen az idő. és megszakad az emlékezés MEGFAKULT FÉNYKÉP A hatvannyolc éves Jenő bácsi íróasztalába tenné a fényképes dobozt, amely a dicső napokra emlékeztet, de megáll mozdulata, s néhány pillanatra belefeledkezik az egyik képbe. — Igen, ez Szibériában, a csitai táborban készült. Ép­pen egy forradalmi szellemű színdarabra készültünk és iz­gatottan vártuk a bemuta­tót, — s miután nem tudom felfedezni az ifjú emberek között az aranykeretes szem­üvegű. őszhalántékú Jenő bá­csit. rámutat egy barna, nyú­lánk alakra. — Ez vagyok! Itt a felsősorban! Tisztelettel szemlélem a hadifogolytábor egykori la­kóját, Vizkelety Jenő elv­társat, aki a tábori-színpadra lépés napjától máig hűsége­sen helytállt az igaz ügy mellett. Csóka Magda dolgozik, egyedül vezeti az üzletet és naponta, méri a húst & munkáske­rület asszonyainak — a nyugdíjazás­ról, a pihenésről egyelőre hallani sem akar. fényei János ta­lán egyik legna­gyobb ismerője a szakmának. Fiata­labb éveiben meg­járta Dániát, Hol­landiát, Olaszor­szágot, Csehszlo­vákét, úgyszólván az európai konti­nens minden ál­lamában vett részt a külön,böző hús­ipari kongresszu­sokon. A századforduló­tól több hazai hús­ipari szövetségnek volt az elnöke és szerkesztője ' az ipar szaklapjának. Kilenc éve vezeti a tiszaparti város munkáskerületé­nek üzletét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom