Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-22 / 94. szám
1962. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ________8 BBMBBIBBMBBMBM» Az alábbiakban részleteket közlünk Kökény István elv- íársnak, a megyei pártbizottság titkárának a szocialista munkaverseryről szóló beszámolójából: (Elhangzott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1962. április 20— 21-i ülésén.) Mindössze néhány héttel ezelőtt vált ismeretessé, hogy ez év negyedik negyedévében a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusát összehívják és máris széles, ugyanakkor tartalmában is gazdag versenymozgalom bontakozott ki az egész országban és ezen belül Szolnok megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben* a termelőszövetkezetekben, a közlekedési, kereskedelmi és más vállalatoknál, s mondhatnám, hogy szinte a termelés valamennyi területén, — kezdte beszédét Kökény elvtárs. A dolgozó lakosság egyre szélesebb tömegei ugyanis mind határozottabban ismerik fel és értik meg a magyar népgazdaság fejlesztésének nagy céljait és készek arra, hogy fokozzák a szocialista építőmunka ütemét és öntudatosan Segítsék a szocializmus építésének meggyorsítását. Bizonyítják e megállapításokat azok a tények, hogy a legutóbbi időkben számottevően megnövekedett a dolgozó emberek aktivitása, fokozódott a kezdeményező- és cselekvőkészség, s valamennyi területen fellendült és tartalmában is gazdagodott a szocialista munkaversenys Az említett fellendülésben kétségtelenül az a legfőbb tényező, hogy a dolgozó emberek egyre inkább érzik, hogy a termelés fellendítése és a termelés gazdaságosságának minden lehető módon való fokozása saját ügyük. Ugyanakkor egyre inkább felismerik, hogy a munka frontján jelentkező sikerek adják aZ életviszonyok javításának alapjait. Éppen ezért a íötmkaverseny fellendülésének alapvető tényezője a dolgozók szocialista Öntudatának a növekedése. Szolnok megye üzemeiben — mondotta Kökény elvtárs a továbbiakban — napjainkban ís tovább szélesedik az aktivitás, a egyre több üzem és ezekben az üzemekben a dolgozók ezrei tesznek Szocialista felajánlásokat *— a A szocialista építőm un ka csak akkor lehet eredményes, ha egész népünk ügyévé válik A szocialista munkaversenyrő! tárgyalt a megyei pártbizottság pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny keretei között — a Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi üléséről kiadott felhívás alapján. A kongresszusi munkaverseny szervezése ugyanakkor nem folyik külön vonalon és így a szocialista felajánlások az 1962, évi termelési tervek — és azon belül is elsősorban e tervek minőségi mutatóinak a teljesítésére, s bizonyos dolgokban a kongresszus időpontjáig való megvalósítására irányulnak. A szocialista felajánlásokban a verseny céljaként mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a munka termelékenységének a fokozását, a műszaki színvonal fejlesztését, az általános takarékosságot, a termékek önköltségének csökkentését, az exporttervek maradéktalan teljesítését és általában a gazdaságosabb termelést jelölték meg. A kongresszusi munkaverseny nem külön verseny és nem folyik külön vonalon, hanem azonos az 1962. évi termelési tervek megvalósítására irányuló erőfeszítésekkel. Az említettekből következik. hogy kettős felajánlásokra és külön csatlakozásokra nincs semmi szükség. A párt Központi Bizottsága által adományozott zászlókat és okleveleket is azok az üzemek kapják, akik legjobban teljesítik az 1962. évi termelési előirányzatokat, azon belül is elsősorban azok minőségi mutatóit. Ä kongresszusi munkaverseny felkarolása és támogatása közepette elsősorban az a pártszervek és pártszervezetek elsődleges feladata, hogy fokozottabb követelményeket támasszanak az üzemi kollektíva egészével, és ezen belül is elsősorban a kommunistákkal, valamint a gazdasági és társadalmi funkcionáriusokkal, aktivistákkal szemben. Hozzanak mozgásba minden erőt, elsősorban a népgazdasági szükségletek és népgazdasági érdekek kielégítése, valamint a termelékenység emelése érdekében. Tegyék a pártszervezetek a dolgozó közösség ügyévé a népgazdaság, az üzem, a vállalat gondjait és ossza meg bátran gondjait a dolgozókkal, mind az igazgató, mind a párttitkár és az SzB titkár, arra törekedve, hogy valamennyi munkás ismerje maradéktalanul az üzem lehetőségeit, ismerje az üzem nehézségeit, ugyan úgy, — mint ahogy a családon belül ismerik a családtagok, hogy mekkora a család jövedelme és ebből a jövedelemből mire telik. Csak fokozott politikai munkával lehetséges fokozni a dolgozók cselekvő- készségét A kongresszusi munkaverseny és a szocialista felajánlások azért mindenekelőtt az üzemek, a vállalatok előtt álló legfontosabb tervfeladatokra kell hogy irányuljanak. Semmi szükség sincs arra, hogy a tervhivatal, illetve a minisztériumok által jóváhagyott tervekkel szemben egy másik tervet is állítsanak. A gazdasági és mozgalmi szervek vezetői ugyanis már a tervkészítés idején meg kellett hogy vitassák a dolgozókkal, hogy a terveket hogyan lehet a legkedvezőbben teljesíteni, hogyan lehet még jobban takarékoskodni anyaggal, — szerszámmal, energiával, hogyan lehet fokozni a termelékenység növekedésének ütemét és hogyan növelhetők a gazdaságosan termelt export-árualapok. Az említettek ma ipari termelésünk fő kérdései és mindenek előtt ezekre kell irányulnia a kongresszusi műn- kaversenynek is. A termelési tervek mennyiségi túlteljesítése csak ott kívánatos, — ahol ehhez termelő kapacitás, nyersanyag, energia munkaerő rendelkezésre áll, az értékesítés pedig biztosított. S különösen ott, ahol a terv túlteljesítése importanyag megtakarítást eredményez, vagyis az export növelését teszi lehetővé, — ugyanakkor az ország bevételi mérlegét is előnyösen javítja. A kongresszusi munkaverseny szervezése és irányítása — a pártszervek és pártszervezetek politikai útmutatása alapján — a gazdasági, szak- szervezeti és ifjúsági szervek együttes feladata, — hangsúlyozta Kökény elvtárs s— de a munkaverseny konkrét tartalmát elsősorban a gazdasági vezetőknek kell meghatározni, akik helyzetüknél fogva részletesebben ismerik a műszaki fejlesztés, az anyagellátás, az értékesítés helyzetét és a termelés alakulását befolyásoló más tényezőket. A szocialista munkaverseny egyik alapelve a megkülönböztetett elvtársi segítség az élenjárók részéről az elmaradottaknak, hogy ezzel általános emelkedést érjünk eh Rérfeffietetíenül §s következetesen küzd ä lenini tanítástól való bármilyen eltérés ellen, a ugyanígy annak dogmatikus értelmezése ellen. A párt ereje abban rejlik, hogy egész tevékenységét a forradalmi elméiét és a forradalmi gyakorlat megbonthatatlan egysége hatja át. Most, amikor a lehiniz- mus eszméi testet öltenek — az elmélet és a gyakorlat egybeolvadt, az elméleti kérdések gyakorlati, létfontosságú dolgokká váltak. A párt ugyanakkor, amikor megoldja a napirendre került gyakorlati feladatokat, fejleszti a szocialista gazdaságot ég kultúrát, s új utakat tör a jövőbe, egyszersmind a forradalmi elméletet is tovább fejleszti, az emberek millióinak új tapasztalataival gazdagítja. A Szovjetunió Kommunista Pártja a pártélet lenini normáit és a pártvezetés lenini élveit teljesen helyreállította, s tevékenysége során következetesen szem előtt tartja. Ezeknek az elveknek következetes érvényesítése, a kollektív vezetés megvalósítása tovább fokozta a pártszervezetek tevékenységét és harci képességét, s kiszélesítette a párton belüli demokráciát; Az utóbbi években rendszeresen összehívják a pártkongresszusokot, és rendszeresen megtartják a központi bizottsági plénumokat, amelyek óriási aktivitás jegyében, a helyi funkcionáriusok messzemenő bevonásával zajlanak le, A Központi Bizottság a párt és a nép kollektív tapasztalatára és eszére támaszkodik, a fontosabb intézkedések tervezetét országos vitára bocsátja. A nép a lenini pártban vezérét és tanítóját, a kommunizmus építésének pártirányításában pedig e nagy feladat sikeres megoldásának zálogát látja. A párt és a nép kapcsolatai még sohasem voltak olyan szilárdak, mint most, amikor a kommunista társadalom felépítésének világtörténelmi jelentőségű feladatát kell megoldani. Lenin a pártot arra tanította, hogy minden feladat megoldása során forduljon közvetlenül a néphez, buzdítsa, szervezze a tömegeket, váltsa ki alkotó kezdeményezésüket és energiájukat. A vezetésnek ezt a művészetét a Szovjetunió Kommunista Pártja, a tömegek felülmúlhatatlan szervezője és nevelője, tökéletesen elsajátította. A kommunista társadalom általánosan fcibonta- kozó építésének időszakában még jobban megnő a párt vezető szerepe, fokozódik a dolgozók körében végzett szervező és ideológiai nevelő munkája. Ez szükségszerűen következik a párt és a nép előtt manapság álló nagyszabású feladatokból, továbbá abból, hogy megnőtt a dolgozók kezdeményezése, akiknek energiáját a kommunizmus építésére kell irányítani. A párt bölcs vezetője — a lenini Központi Bizottság, amely bátran, lenini módon, fáradhatatlanul küzd a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, eredményesen oldja meg a napirendre került gazdasági és politikai feladatokat, fáradhatatlanul munkálkodik az ipar igazgatásának, a mezőgazdaság irányításának és az államapparátus munkájának tökéletesítésén-. 'A Központi Bizottság egész tevékenységét a nép javáról, anyagi és kulturális színvonalának emeléséről, növekvő szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodás hatja át A szovjet társadalom életének legnagyszerűbb vonása — a néptömegek egyre növekvő politikai és munkaaktivitása, kommunista tudatosságuk növekedése, az a törhetetlen akaratuk, hogy egyre előbbre haladjanak. Ragyogó megnyilvánulása ennek az egész népet átfogó szocialista verseny, a kommunista munka hajtásainak egyre nagyobb arányú növekedése, amit Lenin előre látott. A szovjet nép most oly szorosan tömörül a kommunista párt köré, mint még soha, és magasra tartja a leninizmus győzelmes zászlaját. A párt erős, mert hű a leninizmushoz, a nép támogatja és szorosan összeforrott a néppel, s a párt magabiztosan vezeti a szovjet- országot a lenini úton, a legyőzhetetlen lenini zászló alatt, a kommunizmus teljes diadala felé. „Utunk..: biztos út — mondta Lenin —, mert erre az útra előbb- utóbb elkerülhetetlenül eljutnak a többi országok is,” Es csakugyan. Most a Szovjetunióval együtt a “ szocialista országok hatalmas rendszerében több mint egymilliárd olyan ember halad az új, fényes és boldog jövő felé, akiket egybeforraszt a célok egysége és az ideológiai közössége, s akiket a leninizmus fenn- költ eszméi lelkesítenek. * Lenin élete és tevéken ysége az emberiség önfeláldozó szolgálatának kima gasló példaképe. Lenin egész életét egyetlen nagy és nemes célnak a dolgozók mindennemű elnyomás alóli felszabadításának, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcnak szentelte. Az emberiség történetében kiemelkedik Leninnek, korunk emberei közül a legnagyobbnak, annak az embernek gigászi alakja, aki a világ minden népének megmutatta az igazi szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. Lenin példamutatása és fennkölt eszméi a dolgozókat harcra lelkesítik a reakció, az erőszak és az elnyomás sötét erői ellen, a tényleges igazságosságon, az emberek tényleges egyenjogúságán alapuló társadalomnak, egy olyan társadalomnak megteremtéséért, amely biztosítja az emberek minden irányú szabad fejlődését, anyagi és szellemi szükségleteik teljes kielégítését Lenin eszméi halhatatlanok; És diadalmaskodásuk az egész világon elkerülhetetlen, mert a történelem törvényszerű, felfelé ívelő fejlődését tükrözik, azt a ragyogó jövőt hirdetik, amely felé fel nem tartóztathatóan halad az egész emberiség; Lenin neve, életműve és tanítása évszázadokon, évezredeken át élni fog. , v Lenin zászlaja — legyőzhetetlen! A szocialista brigádmozgalomról többek között a következőket mondotta Kökény elvtárs: A szocialista brigádmozgalom Magyarországon még alig három éves, s máris gazdag és értékes kezdeményezést hozott felszínre. A szocialista brigádmozgalom a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítéséért, a dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséért és az általános műveltség növeléséért vívott küzdelemben jelentős tényezővé lett. Ugyanakkor kifejezője a dolgozó tömegek megnövekedett és fokozódó aktivitásának és e verseny legfontosabb sajátossága, hogy szorosan összefonódik benne a termelés, a termelékenység emeléséért folyó harc, a korszerű tudomány és technika elsajátításával és ehhez szorosan kapcsolódik az új típusú, öntudatos szocialista ember kialakítása. A szocialista brigádmozgalom társadalomformáló ereje és hatása igen jelentős1, éppen ezért a kongresszusi munkaverseny keretei között is feladatul kell tűzni a szocialista brigádmozgalom tömegméretűvé való fejlesztését. Bizonyos mennyiség nélkül kellő minőség sem lehetséges, vagyis ha nincs tömeg- verseny, akkor nem lehetséges egészségesen fejlődő szocialista brigádmozgalom sem. A szocialista brigádmozgalom terjedelmében való növelése ugyanakkor feltételezi, hogy tovább javítsuk tartalmában is. Ami a szocialista brigádmozgalom tömegméretűvé való fejlesztését illeti, annak érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az üzemekben valamennyi olyan munkaterületen, ahol a munkafolyamatok kapcsolódnak, vagy a munka szervezése csoportos és a dolgozók kisebb kollektívájának munkája között közvetlen kapcsolat van, ott szervezzünk brigádversenyt Ezek a brigádok ugyanakkor versenyezzenek a -„szocialista” cím elnyeréséért, s vállalják a „szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni” elveknek a gyakorlatban való érvényesítését, illetve ezeknek a céloknak az elérését A közvetlenül nem kapcsolódó munkaterületeken dolgozó kollektívákat is lehet brigádkeretek között bizonyos célfeladatok megoldására megszervezni, így például a kitűzött műszaki szervezési intézkedések megvalósítására, újítások kidolgozására stb. Szükségesnek tartjuk, hog> a termelést közvetlenül irő nyitó gazdasági és műszak vezetők is tevékenyen vegyenek részt a szocialista címért küzdő brigádok munkájában, akár úgy, mint azok tagjai akár patromálóként. Természetes, hogy minden esetben az üzemi sajátosságok ismeretében kell eldönteni, hogy a brigádok munkáját hogyan lehetséges leghatékonyabban segíteni. Feltétlenül szükségesne1: tartjuk hangsúlyozni, hogy az üzemek, vállalatok gazdaság1 és mozgalmi vezetői — a szocialista m/unkabrigádokka! való törődés mellett — a verseny egészével keli, hogy foglalkozzanak, a kongresz- szusi munkaverseny egészéi kell, hogy kézben tartsák; Valamennyi üzemben és vállalatnál az adott körül mények határozzák meg a verseny formáit, de mindenekelőtt az az alapkövetelmény, hogy azok a versenyformák kerüljenek előtérbe amelyek a termelés gazdaságosságát, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a műszaki fejlesztést, az általános takarékosságot és az exporttervek teljesítését szolgálják elsősorban és a lehető leghatékonyabban. Megítélésünk szerint a szocialista versenymozgalom további fejlődésének útja a szocialista brigád- mozgalom tömeges méretűvé való fejlesztése és annak tartalomban való további javítása. Ä szocialista brigádok ugyanis az üzemekben olyan, jelentős vállalásokat tesznek, amelyek nem járnak az általánostól eltérő közvetlen anyagi előnyökkel. Ilyen többlet- vállalások például — a szocialista erköícs normáin kívül — a műszaki fejlesztés, az újítások megoldáséra Való szervezett felkészülés, a brigádok tagjainak általános és szakmai továbbképzése, a leghasznosabb tapasztalatok alkalmazása és elterjesztése stb; A szocialista brigádmozgalom erőteljesebben csak ott fejlődhet, ahol már napjainkban is tömeges méretűvé let: az egyéni verseny, ahol az üzem egész kollektívája ismeri a feladatokat és öntudatosan küzd .azok megvalósításáért. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy a szocialista brigádmozgalom ma még csak kisebb részét fogja át a dolgozóknak és ők, mint a szocialista munka úttörői, minden , tiszteletet és elismerést megérdemelnek. Hibát követnénk el, ha t nagy többségről megfeledkeznénk, vagyis megfeledkeznénk azokról, akik a különböző munkabrigádokban, vagy a munkabrigádokon kívül küzdenek a terv teljesítéséért. A szocialista brigádok mozgalmának felkarolása és tömeges méretűvé való fejlesztése, s az azokkal való megkülönböztetett törődés tehát semmiesetre sem pótolhatja az egyénekig ható személyes meggyőzést, vagyis azt, hogy a műhely és az üzem minden dolgozójává1 megismertessük, hogy az üzem előtt álló célok elérésében mi az 6 feladata. KÜLFÖLDI ESZMÉNYEK Péntekről szombatra virradó éjszaka ismét drámai fordulatra került sor Argentínában; Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Guido argentin elnök kormánya Martinez, belügyminiszter félreállását követően benyújtotta lemondását. A Campo de Mayö-i helyőrség fellázadt Poggi tábornok és Carrera hadseregügyi miniszter ellem Poggi tábornok és Carrera hadseregügyi miniszter állt azok élén. akik leghangosab- bán követelték a peronisták háttérbe szorítását, Valamint a haladó pártok betiltását. • Athénban feszült a helyzet, sajtó jelentések szerint pénteken reggel egész Attikában harci készenlétbe helyezték a légierők, a hadi- tengerészet és a hadsereg egységeit, valamint Athén. Pireusz és a környező területek rendőrségét és csendőrségét. Athén központját nagy rendőri erők zárták körűi, A rendkívüli intézkedésekre az adott okot, hogy a bur- 2soá Centrum Unió Párt. a hatóságok tilalma ellenére tiltakozó gyűlést hirdetett a kormány politikája ellen. Az ország ellenzéki erői felhívással fordultak Athén lakosságához: jelenjenek meg a gyűlésen, mutassák meg, hogy támogatják a demokrácia ügyét, Délután a néptömegek gyülekezni kezdtek. Számos helyen összetűzésekre került sor a gyűlésre igyekvő ifjúság és a rendőrök között. Athénban késő délután a sokezer főnyi tömeg, amely a kormány ellen tüntetett, összecsapott a kivezényelt rohamrendőrséggel, (MTI)
