Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-20 / 92. szám
1962. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 0 Jól kezdték as évet, de a fejlődést a patronálok is gyorsíthatnák U 3 A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-t a megye gyenge szövetkezetei között tartják nyílván. Ez a megítélés nem indokolatlan, mert tavalyelőtt és tavaly is rosszul zártak. Alacsonyak voltak a termésátlagaik; búzából mindösz- sze 7,1, kukoricából 8 mázsás termést értek el. Kevés volt az egy szántó- egységre eső jövedelem, s emiatt nem sok jutott tékesítésre, de a szövetkezeti tagok asztalára sem. Alacsony termés, átlagaikat és a gyenge ered ményt a kedvezőtlen időjárással sem lehet megmagyarázni; A szövetkezet tagsága nagy akarattal igyekezett változtatni a helyzeten. Az irányi tó szervek segítségével célul tűzték, hogy már ebben az évben elérik a közepesen működő szövetkezetek színvonalát. 1961; novemberében új elnök és főagronomus került a közös gazdaság élére. Mindketten jártasak a vezetésben és jó szakemberek, hisz hosz- szú ideig állami gazdaságban dolgoztak. Oláh István elnök például a Karcag-Tilalmasi Állami Gazdaságot vezette. Az új vezetők egyszerűsítették a vetés szerkezetét, az idén jóval kevesebb fajta növényt termelnek a szövetkezetben. mint korábban. Területük 56 százalékán takarmánynövényt termesztenek, melynek nagyrésze pillangós. A kalászosok gondosan előkészített talajba kerültek és jól teleltek; Korai lenne még jóslásokba bocsátkozni, annyit azonban már most is elmondhatnak: az intenzív búzafajták a tavalyinál jobb terméssel biztatnak; A vetésszerkezetből is látható; a szövetkezet elsősorban az állattenyésztésre akar berendezkedni. Ehhez minden előfeltétel adott. Kiváló a törzsállományuk. Fehérhússertéseik tízet fialnak átlagosan; Jónéhány azonban 15—16 malacot ad; öreg nevű kocájuk 20 malacából 17-et nevelt fel. Legjobb kanjukat a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatják. A fürediek a tavalyi 30 helyett 40 mázsa húst adnak az idén száz katasztrális holdan ként. Ez sem a legjobb eredmény- nek_ számít, de érzékelteti a fejlődést. A hizlalás felien, dítésére növelik a férőhelyek szamát. Két — egyenként 300-as — hizlaldát építenek állami segítséggel; A malacokat olcsó takarmánnyal etetik; A tejgyűjtőből fölözött tejet, a keltetőállomásról kivált tojást az fmsz konyháról krumplihéjat és ételmaradékot hozna... A Hámán Kató Tsz gazdái nemrég új traktorokkal gazdagodtak; Két eszközhordó traktort — munkagépekkel — és két 3011-es Zetort vásároltak. Ezzel nyolcra szaporodott saját traktor- állományuk. A szövetkezetben tehát biztatóan kezdték az évet. A koratavasziakat április 13-ig földbe vetették, s megkezdték a kukorica vetését is. A gépek és a fogatok reggel 6-tól este 8-ig dolgoznak. Ezt mutatja, hogy kétszázhetvenkét munkaképes tagból kétszázhar- mincan dolgoznak. Csupán a háziasszonyok egy része marad még otthon. A megyei pártbizottság patronálókat kért fel a gyen-, gén gazdálkodó tsz-ek segítésére; A Hámán Kató Tsz a Nagykunsági Mező- gazdasági Kutatóintézetet, s annak tangazdaságát kapta segítségül; Azt hihetnék, hogy a karcagi szakemberek munkája is hozzájárult a füredi tsz idei eredményeihez. Sajnos, ezzel nem dicsekedhetnek a Hámán Kató gazdái: Mindössze egy-két alkalommal jártak náluk a karcagi kutatók; Ezek a látogatások amolyan bemutatkozófélók voltak; Zabosbükköny és takarmányrépa vetőmagot, meg egy 48-soros vetőgépet kölcsönöztek a füredieknek. De érnél többet nem tettek értük; Pedig a patronálók azt a feladatot kapták, hogy úgy kezeljék a gyenge tsz-t, mint saját üzemegységüket. A karcagi elvtársak mintha megfeledkeztek volna kötelezettségeikről. Még a tsz által készített termelési tervet sem ismerik. Pedig a Hámán Kató Tsz-- ben a kutatóktól várják a távlati terv elkészítését is. Az intézet nehézséggel küzd és sok, másirányú feladatot kell megoldania. Ez év elején például hétezer holddal nőtt gazdaságuk területe. A sok állathoz kevés a takarmányuk. Dr. Sipos Sándornak, az intézet igazgatójának a Tudományos Akadémia is ad munkát. Ez mind igaz, de nem menti fel mégsem az intézetet a vállalt segítségadás kötelezettséged alól. Az intézetnek szép tervei vannak, hogyan hasznosítsák a kutatás eredményeit a környék szövetkezeteiben. A távlati termelési tervet például nemcsak a Hámán Kató Tsz-ben, de más szövetkezetekben is elkészítik. Emellett azonban konkrét, gyakorlati segítséget is kell adni patronáltjának szinte naponta. Füreden nagy erőfeszítéseket tesznek a szövetkezet megszilárdításáért és biztató eredményeket értek el. Minden remény megvan arra, hogy már idén elérjék a közepes tsz-ek színvonalát. Ez a fejlődés azonban gyorsabb lenne, ha a karcagi patronálók is teljesítenék vállalt kötelezettségüket. — máthé — Az emhergyűrű közepén Élénk érdeklődés Martfűn a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása iránt Embergyűrű közepén állt és beszélt. Minden kérdésre igyekezett válaszolni, bár ez nem volt könnyű dolog. Munkatársai közül egyszerre ketten-hárman is faggatták: mi volt a legnagyobb élménye, melyik hozzászólás tetszett a legjobban, foglalkozott-e valaki a cipőgyárak égető anyagproblémáival és hol voltak elszállásolva — egyszóval mindenre kíváncsiak voltak. Sokan felkeresték a többi műhelyből is, mindenki tőle, a szem és fültanútól akarta hallani a nagy eseményt. Az országos tanácskozáson részt vett Gonda András, a martfűi Tisza Cipőgyár 38/B műhely szocialista brigádvezetője, ki tudja, hogy aznap már hányadszor. újra elmondta; — Kádár elvtárs beszéde volt számomra a legnagyobb élmény. — A szocialista munkaversenyről beszélve mondta, hogy ne a termelés növelése, hanem a kiváló minőség legyen a főcél, na és természetesen az emberek szocialista nevelése. Nekem az is nagyon tetszett, hogy vegyük át az öreg szakmunkások tapasztalatait. — Kádár elvtárs arról híres, hogy mindig konkrét példákkal fűszerezi beszédét — jegyezte meg az egyik hallgató a szocialista brigádvezetők „kis tanácskozásán”. I — Ez most sem maradt el — nevetett Gonda Bandi — csak hagyjatok beszélni. Elmondta például, hogy a Csepel Autógyárban van egy idős nyugdíjas szakmunkás. Ez a bácsi tiszteletbeli brigádtag, de rendszeresen bejár az üzembe azért, hogy tapasztalatait munkamódszerét átadja a fiataloknak.Úgy látszott, hogy a riporter szerepét a hallgatóság vette át. Nekem csak jegyeznem kellett, mert a kérdéseket helyettem is feltették; — A tanácskozás politikai jelentőségéről beszélt? Hogyne — mondta „a nap hőse“ — Nagyon szeretném ■=* így mondta Kádár elvtárs —, ha külföldi újságírók is helyet foglaltak volna közöttünk; Az 1956-os események idején a nyugati reakció és magyarországi képviselőik azt hangoztatták, hogy a magyar munkások megelégelték a munkaversenyeket. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása meggyőző felelet erre az állításukra; A körülállők helyeslőén bólintottak. — Az egyik szünetben én is beszélgettem Kádár elvtárssal — szólt szerényen Gonda András. Erre aztán szörnyű hangzavar keletkezett, — Csak most mondod? Mit beszéltetek? Mondd már, ne kéresd magad — kiabáltak türelmetlenül. VETES UTÁN HENGEREZNEK jpWYVV - A három hónapos v pártiskoláról Tavaly november közepén nyitotta meg kapuit Szolnokon a megyei pártiskola. Ettől kezdve kéthetes tanfolyamokon 745-en gyarapították itt politl- Jcai tudásukat, ismerkedtek a gyakorlati tennivalókkal. Április 16-án nyolcvan új lakója lett az iskolának, ele ők már hosszabb időre, három, hónapra vették birtokukba a Vörös Csillag úti szép épületet, amelyben a tanuláshoz, pihenéshez minden feltétel adva van. Telek Istvánnétól, a marxista-leninista esti egyetem és a három hónapos pártiskola vezetőjétől kértünk tájékoztatást az iskola feladatairól, céljáról. Telekné elvtársnő többek között ezeket mondotta: Jól fizetett a borsó az el-1 gazdáinak. Ez évben újabb 1 múlt évben is a kenderesi 96 holdon termelnek borsót. 1 Haladás Termelőszövetkezet | amelyet vetés után V. Tóthi Imre és Koncz Mihály hengeres. SZAKTANÁCSOK Terraésfokozás ku ltúrnővényeinknél vegyszerek alkalmazásával — Szolnok megyében az ellenforradalom óta nem volt három hónapos pártiskola. A békéscsabai és kecskeméti iskolákra viszont csak korlátozott számban küldhettünk hallgatókat. Most már, hogy Szolnokon is működik három hónapos pártiskola, lehetővé vált az eddiginél, több alapszervezeti párttitkár és vezetőségi tag számára a munkájához szükséges marxista tudás megszerzése. Az a célunk, hogy az elméleti kérdések tisztázása mellett a gyakorlati munkához is segítséget adjunk. Ennek megfelelően készítettük ed a tematikát, amely három fő témakörbe foglalja az előadásokat, a szemináriumi foglalkozásokat; A marxi zrnus- lenindzmus alapjainak néhány kérdése; A nemzetközi és magyar munkásmozgalom, A pártmunka szervezeti és gyakorlati kérdései. Abban kívánunk segíteni a három hónapos iskola hallgatóinak, hogy az itt tanultak alapján eligazodjanak a mai nemzetközi helyzetben, megértsék a társadalmunkban végbemenő változásokat, pártunk politikáját — Az előadások zömét a megyei párt-végrehajtó bi zottság tagjai tartják. S az iskolán dolgozó pártmunkások — a három szeminárium- vezető — pártfőiskolán tanulnak, mindez biztosítja, hogy az iskolán megfelelő színvonalú legyen az okta’ tás. Most, a szolnoki, jászberényi és törökszentmiklósi üzemekből, ktsz-ekből az alapszervezeti párttitkárok és néhány szolnoki területi pártszervezet titkára tanuL Hétfőn tartottuk a megnyitót és szerdán volt az első előadás, amit egyéni tanulás követett. — Véleményem szerint nagyon hasznos, hogy háromhónapos pártiskolán vehetnek részt azok a párttitkárok, vezetőségi tagok, akiknek még nincs pártiskolai végzettsége, mert az itt tanultak alapján gyakorlati munkájukban is nagyobb eredményeket érnek él. N. K. | A mezőgazdasági termelés legnagyobb akadályai közé tartoznak a gyomnövények, amelyek — ha nem védekezünk ellenük idejében — súlyos termésveszteségeket okoznak mind a kalászosokban, mind a kapásnövényekben. Tudvalevő ugyanis, hogy az elgazosodott területen a gyomnövények használják fel a talaj tápanyagának és vízkészletének a legnagyobb részét közel annyi kárt okozva a mező- gazdaságban, mint a növényi betegségek és kártevők együttvéve. A talaj nagymérvű elga- zosodásának oka a gyomok nagy szaporodása. Például egy-egy tő pásztortáska 10— 15 000, — disznóparé 20 000 magot is teremhet, amelyek 8—10 évig megtartják csíraképességüket. Jelenleg a gyomok ellen a legkorszerűbb védekezési mód a különféle vegyszerek alkalmazása permetezés és porozás formájában, őszi gabonave-’ tésekre 1—1.3 kg/kh, tavasziakra 1 kg/kh hazai gyártmányú, Dikonirt nevű gyomirtószert használjunk fel permetezés formájában. — Csak az előírt mennyiséggel szabad permetezni, mert a túladagolás a kultúrnövényt súlyosan károsíthatja anélkül, hogy a gyomirtó hatás fokozódna. Viszont a csökkentett adagolás a gyomokra hatástalan lehet. Vegyszeres gyomirtást ma már nemcsak a kalászosoknál, hanem sok kapásnövénynél is használunk. így például a kukorica vegyszeres gyomirtásához a' közismert Dikonirt vegyszeres gyomirtón kívül a Simazin és Atrazin szer utóda, a magyar gyártmányú Hungazin kerül ebben az évben forgalomba. A Hungazinos vegyszeres permetezést a vetéssel egyidőben vagy a vetés előtt két-három héttel kell elvégezni. Holdanként 400— 600 liter vizet permetezünk ki, amelyhez a talaj összetételét figyelembevéve, 5—8 kg Hungazin vegyszert keverünk. A Hungazinos vegyszerezést a megye területén a termelőszövetkezeteknél 4000 kát- holdon kell elvégezni. Ennek és a kalászosok vegyszeres gyomirtásának az elvégzéséhez munkába kell állítani a tsz-ek tulajdonában lévő növényvédelmi (Rapid- tox) gépeket is. Ha figyelembe vesszük, hogy Szolnok megye területén működő termelőszövetkezetek tulajdonában közel 90 Zetor-vontatású Rapidtox permetezőgép van és ezek a gépek üzemképes állapotban, állandóan üzemeltetve lesznek, — hozzáadva még a Szolnok megyei Növényvédő Állomás, szintén Zetor- vontatású Rapidtox gépeit is —, akkor minden feltétel megvan arra, hogy idejében el lehessen végezni mind a kalászosok,- mind pedig a kukorica vegyszeres gyom’ irtását. Az elkésett tavaszi időjárás mellett a torlódások elkerülése végett különös gonddal kell figyelni a gyomok fejlődését. Ha az acat, a vadrepce, a repcsényretek 3—4 leveles állapotban, a gabonafélék 15—25 cm fej- lettségűek lesznek, — akkor azonnal meg lehet kezdeni a Dikonirtos vegyszeres gyomirtást. A kukoricavetésre szánt területeknél is — ha a talaj állapota megengedi — kezdjük meg a talaj előkészítést a mielőbbi Hungazinos permetezéshez. Bossányi László a Szolnok megyei Növényvédő , Állomás körzeti agronficuisa I — Először is elmondtam: a cipőgyáriaknak és a szocialista brigádoknak az a kívánsága, hogy a bőrgyárak jóminőségű bőrt adjanak, mert tőlünk is jóminőségű cipőt követelnek. Tudjátok, mit tett ekkor? — ? — Azonnal beszélt a Táncsics Bőrgyár küldöttévé] panaszunkkal kapcsolatban és még külön is feljegyeztette magának. Mikor megtudta. hogy melyik gyárból jöttem, azonnal érdeklődött a termelés iránt és megkérdezte, hogy mióta dolgozom itt. Majd a brigádok iránt érdeklődött. — Talán még a brigád „gyermekéről“ is szó esett? — kérdezték kíváncsian; — Természetesen.- Elmondtam, hogy a fiatal Szabó Miklóst hogyan segítettük anyagiakkal és milyen szeretettel vesszük körül. ö azt mondta, hogy amíg be nem vonul katonának, mindenben segítsük. Utána írjuk a fiú parancsnokának; hogy megkülönböztetett bánásmódban részesítsék, mert ez a fiatalember még nagyon kevés szeretetet kapott eddig; Ennyi gondoskodás és közvetlenség hallatára most elakadt a kérdezősködők hangja; Csak álltak némán. — A harmincnyolc hozzászólás közül melyik tetszett, melyik ragadta meg legjobban? — használtam ki a pillanatnyi szünetet; — Azt hiszem, hogy a Csepel Autógyár szocialista komplex brigádjának megalakulása volt az egyik legérdekesebb dolog, amit ott Pesten hallottam. így mondta el a brigád vezetőjét „Heten vagyunk a brigádban. Hét mérnök Mi hárman a felszabadulás után, négyen pedig régebben szerezték a diplomát. Azt gondoltuk, ha hárman elhatározzuk, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakítunk, az úgy is lesz. Sajnos. erről négy idősebb kollégánk hallani sem akart. Gondoltuk, hogy ha így nem, hát akkor másképpen fogunk célt érni. Kidolgoztuk a „haditervet". Akaratlanul in közbeszóltam; *-= Na és hogyan sikerült? “ A feleségek segítségével; Olyan összejöveteleket rendeztek, ahová az asszonyokat is el kellett hozni. Ezután már nem a négy brigádellenes munkatárssal, hanem a négy feleséggel tárgyaltak: Az eredmény: szocialista brigád és egy olyan alkatrészmegmunkálási módszer kidolgozása, mely 50 százalékos termelékenységnövekedést hozott. Azóta üdülni is együtt mentek heten, természetesen az asszonyokkal együtt. A beszélgetés tovább folyt, de én nem vártam meg a végét. Úgy gondolom, elég sok hasznos dolgot hallottam, hisz mindent úgy sem írhattam volna meg egy cikk keretében. — arra egy újság is kevés lenne; Bognár János — A GYARMATI ifjúsá napja alkalmából április 24 én ünnepséget rendez a me zőtúri KISZ bizottság. A: ünnepélyen, és az azt zár« szabadtéri műsoros estei kubai fiatalok is résztvesz Bek.