Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
1982. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Figyelemre méltó az a módszer, mellyel az ország- gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja dolgozik. Üléseiken ugyanis rendszeresen megvitatják a megye ipari, vagy mezőgazdasági stakembeieiveí a soron következő feladatokat, így szerezve tapasztalatokat a segítségnyújtáshoz. Szerdán délelőtt a Szenttamási Állami Gazdaságban találkoztak a megye képviselői, — Nándii László, Z. Hagy Ferenc, Ragó Antal, Váczi Sándor, dr. Juhász Imréné. Oláh György, dr. Sene Zoltán, Hodos János, Oláh János, Gál Antal és Mándoki Sándor — a megye 1 öbb állami gazdaságának . fizetőjével. főagron(Sinusával. Ezen a tanácskozáson megjelent Sándor Kálmán, a párt Központi Bizottságának tagja, Beresztóezy Mik- ós, az országgyűlés alelnöke :s Csáki István, a megyei ártbizottság első titkára. A épviselő csoport több kör- yező termelőszövetkezet elnökét is meghívta ez alka- ommal, hisz a megyében rgyik döntő fontosságú növény termesztéséről, a kukorica nagyobb terméshozamának biztosításáról tárgyaltak. Vitaindító előadásában Bo- rsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok gazgatója a kukoricatermesztés módszereiről és ta- oasztalatairól szólt, melyeket eddig gazdaságaikban alkalmaztak, illetve szereztek. A kukoricát Szolnok megyében régóta termelik, s hasznosságáról dolgozó parasztságunk már meggyőződött. Ha a megyében a múlt évhez hasonlítva egy méter- mázsás átlagtermés növekedést érnénk el, akkor így negyven millió forinttal több jövedelmet biztosíthatnánk a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Ez2el a kukorica-mennyiséggel 40 000 sertést hizlalhatnánk. Az élenjáró termelőszövetkezetek. állami gazdaságok most már huzamosabb időn keresztül, az időjárástól szinte függetlenül 18—20 méter- mázsás holdanként! átlagtermést takarítottak be. Ez hektáronként 25—30 méter- mázsás termésnek felel meg, melyet világviszonylatban is kiváló hozamnak könyvelhetünk el. Ha fokozódhat Szolnok megyében a műtrágyafelhasználás, az öntözés, ha biztosítva lesznek a szükséges mélyművelőgépek, vegyszerek. ezt a szintet is rövidesen felülmúlhatják a gazdaságok. A megye állami gazdaságainak kukoricatermő területei évről érve nőttek. Ezzel együtt gyarapodtak a termelési tapasztalatok is a Gazdaságokban. Nagy segítséget tudnak nyújtani ezáltal a termelőszövetkezeteknek, — bemutató üzemekbe 'tervezett látogatásokon, -’znkemberek tanácsadásain. -> patronálási mozgalmon keksztől — a kukoricatermesz- l-'shez. „Sűrű búza, ritka kukorica nem ^salja me? a gazdát64 — vita e.íTv közmondásról Tói tudtok, hogy 1950 előtt kukoricatermesztés szintje :;g különbözött a század- rdtilóban kialakultétól. A 'szabadulás előtti nagybir- kon nem folyt nagyüzemi ’korícatomnesztés. A fej- ülőn iparnak nem volt "iksége e fontos takarmány- "> vényre, a mezőgazdasági 'pipar nem is tudta volna (szolgálni a kukorieater^nertés eéni rnunka igényét. Még 1955—56-ban is sok Given vallottak he'vteten- veteket: Magyar gazdák teött elée közismert még az ■ közmondás, hogy „A sűrű 'tea, a ritka kukorica nem ■telin m“g a gazdát.” Ennek —ak fele igaz. az hogy a •"rű búza nem csalja m°e gazdát, fiz a hicdolom ab- > öl táplálkozott. hogy a ma- evar szántóföldeket hosszú évtizedeken keresztül ökörtel, tehénnel szántották 10— 15 eenttméte- mélven. — ritkán ősszel, gyakrabban taA megye állami gazdaságainak C évi terve koséi 16.009 holdon 22 méter m íízsás kukorica, term és Az orazággyűlési képviselők Szolnok megyei csoportjának üléséről vasszal. Szolnok megye csapadékviszonyai mellett valóban nem lehete+t annyi nedvességet biztosítani a növénynek. amennyi 1 holdon 20 000-res tőszám kineveléséhez szükséges. A rossz minőségű szántás mellett, nem volt tápanyagvisszapótlás sem. A hiányos technikai felételekkel magyarázhatjuk azt is. hogy gazdáink még ma is többre értékelik a szép csöveket, mint a sok szemtermést Pedig a kukoricát végeredményben a bőséges szemtermés miatt termelik. A kukorica sokhasznű növény. Világviszonylatban ’s egyik legfontosabb takarmány. Meghatározója állat- tenyésztésünk fejlesztésének. Egyrészt szemesterményével, másrészt zöldtermésével szolgálja a takarmányozást. Ezen kéthasznú mezőgazdasági fel- használás mellett jelentős még mint árunövény és mint ipari alapanyag. Több mint 40 féle ipari terméket állítanak elő belőle. (Szesz, keményítő, olaj, cellulóz, takar- mányeukoc stb.) Milyen módszerekkel termelnek kukoricát a megye állami gazdaságai? Szolnok megye állami gazdaságai ma a kukoricát egyrészt vetésforgóban — általában gabonák után — más- részit 2—3 évig önmaga után termesztik. Alkalmaznak négyzetes és soros vetést egyaránt. A tószám helyes kialakításában — a2 adottságoktól függően — közelednek a 17— 18 000-res tőszámhoz. Vannak gazdaságok, ahol ezeknél nagyobb szám is indokolt. A kukorica növényápolási munkáinak helyébe a vegyszeres kezelés lépett. Ennek következtében ma a kukorica legfőbb kézi munkája a betakarítás. Ha ennek gépesítése ig megoldódik, lényegében a munkaerőráfordítás azonossá válik a gabonafélékéhez. Korszerű talajművelő gépeink vannak. Nagymennyiségű műtrágyát használnak fel a gazdaságok. Jelenleg 6109 hold kukoricát öntöznek, s a legjobb hibridvetőmagok állnak rendelkezésükre. A szenttamása hibridüzem — azonkívül, hogy saját gazdaságát ellátja — 340 000 holdra elegendő vetőmagot állít elő. Ilyen lehetőségek figyelem- bevételével, a specializálás- sal, a tömbösítéssel a megye állami gazdaságai kialakíthatják a valóban korszerű na ©'üzemi kukoricatermesztést Amikor a kukoricater- mesztés továbbfejlesztéséről beszélünk, ismételten szükségessé válik a termelés összes elemeinek újbóli felülvizsgálata. Széleskörben kell kísérleteket folytatni a terméshozamok növelése, az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése érdekében. A megye állami gazdaságainak 1962. évi tervéber. 15 463 hold kukoricavetés szerepel. s ezen a területen el kell émiök a 22,22 métermázsás termésátlagot. A Martonvásári 1-es, 40- es kukoricák alkalmasak arra, hogy Szolnok megyében termesszék, hisz eddig minden esetben 17—20 százalékos terméstöbbletet adtak az eddig hasznosított fajtáknál. Ezeknél azonban már jobb fajtákkal is kísérleteznek egyes intézetekben. Mit várnak ezektől az új fajtáktól *' Elsősorban azt, hogy a jó agrotechnikát meghálálják, csökkentsék a tenyészidőt. megfelelően, pontos időben érő políensterü fajták legyenek. Miért termelnek hibridkuk oricát a gazdaságok? így lehet az előnyös tulajdonságokat legjobban kamatoztatni. Szolnok megyében legjobb az Mv—1-es és az Mv—40-es. Majd a 39-es, ezt kiváltja a 48-as, melynek már megvan a pollensteril alapja. Koraiak közül az Mv—42-es, ezt az Mv—5-sel lehet párosítani. A kukoricatermés hozamainak alakulását döntő mértékben befolyásolja a vetés alá végzett talaj munka. Egyetlen egy növény sem mutatja olyan nyilvánvalóan a rossz talajmunkát, a nem megfelelő vetést, az elhanyagolt növényápolást, mint éppen a kukorica. A megye állami gazdaságai jó mélyművelő gépekkel rendelkeznek. Ezek segítségével sikerült az elmúlt ősz- szel a kukorica vetésterületek alá megfelelő talajmunkát biztosítani. Nem tartják szükségesnek azonban az évről évre való mélyművelésit és ezt nem is alkalmazzák rendszeresen. Erre a munkára most azért volt szükség, hogy a jótalajú gazdaságokban a termőréteget mélyítsék. A réti agyagtalajon e feladat elvégzése méginkább szükséges. A megye állami gazdaságainak kukoricatermő területe évről évre növekszik. Termelnek kukoricát volt rizstelepeken', megjavított szikeseken, A mélyművelésre vonatkozóan dr. Sípos Sándor kísérleteket végzett és ezzel igazolta, a martonvásári és más tudományos munkások megállapításait, valamint kidolgozta ennek Szolnok megyében alkalmazható lehetőségeit is. A kísérletekkel egyidőben a gazdaságok és egyes termelő- szövetkezetek is megkezdték a mélyművelést s ma már kiterjedten használják. A kísérleti adatok szerint a mély- lazítással elért többletjövedelem lucernánál 2714,30 forint, kukoricánál első évben 1195,20, a második évben 1044 forint. A mélyművelés nem egyenlő a mélyszántássá! Dr. Sípos Sándor megállapítása szerint a mélyművelés nem egyenlő a mélyszántással. Az altalaj lazítás főleg a réti talajokon szükséges. Sajnos még nem rendelkezünk elegendő altalaj lazító géppel, így a mélyművelés rosszabb formáját, a mélyítő forgatást alkalmazzák a gazdaságok. Természetszerűleg ez nem hoz mindig megfelelő eredményt. A mezőségi talajokon elegendő a 40 centiméteres szántás, hiszen azok vízgazdálkodása sokkal jobb, a mélyebb művelés ezeken a helyeken csali a költségeket fokozza. A mélyművelést sem kell évről évre ismételni. Korábbi években csak a nagyüzemi kísérletekben. az elmúlt őszön pedig már nagymértékben alkalmazták a gazdaságok az őszi mélyszántások elmunká lását is. így a talaj jobban megőrzi a csapadékot, ked vezőbb szerkezetet biztosít. Nagy jelentősége van a tavaszi kultivátorozásnak is. Sok szó esik ma a vegyszeres gyomirtásról. Amenyiben sikerül jól kidolgozott módszerekkel a vegyszeres kezelést maximálisan biztosítani, úgy a növényápolási munkák szinte minimumra csökkennek. Amennyiben tehát vegyszerrel teljes egészében sikerül a gyomot kiirtani, szinte teljesen feleslegessé válik a kapálás. Néhány szót még az öntözésről, mely eddig is sok segítséget jelentett a megye kukoricatermelésének növekedésében. Sajnos a megye gazdaságainak jó kukorica- termő területei csak kis mértékben vannak öntözésre berendezve. A területek nagyrésze nyugtalan, a tereprendezés igen költséges. A víz- elvezetés a talaj lazább volta miatt hosszú éveken keresztül lehetetlen, mert a víz elszökik, s a környező vidéket árasztja el. Megoldást e téren csak a korábban propagált betonozott vagy mű- anyagfóliával bélelt csatornák adnának. Erre nagy szükségük volna a megye állami gazdaságainak _s mégsem kapnak elegendő fóliát. A megye állami gazdaságainak kukoricatermesztéséről hosszan beszélgettek, vitatkoztak az ülés résztvevői. Több kérdést intéztek a képviselők Bozsik Tiborhoz: milyen sikerrel oldják meg a kukoricakombájnok használatát, miként alakul a ti- szasülyi gazdaság termésátlaga és főként melyek azok a problémák, amelyekben segíteni tudnak a megye országgyűlési képviselői. Komp’ex gépesítést a kukoricatermesztésben E baráti beszélgetés során szót kértek a meghívott vendégek is. Vágó Mihály, a száj öli Vörös Csepel Termelőszövetkezet elnöke többek között arról szólt, hogy a magasabb kukoricatermés elérését csak komplex termelési eljárásokkal lehet megoldani. Náluk meghonosodott már a 24—28 ezres tőállomány. Évszázados dogmák dőlnek meg a mezőgazdasági termelésben Uj termelési módok vannak kialakulóban, s elfelejtetik a régi, a hagyományos módszereket. Azonban úgy kell gazdálkodnunk, hogy egyelőre azokat a lehetőségeket használjuk ki maximálisan, amelyek rendelkezésünkre állanak. Erről beszélt a vita során Z. Nagy Ferenc, országgyűlési képviselő. Véleménye Szerint, mindazokat á helyes termelési taoasztalatokat, amelyeket az állami gazdaságok szereztek, meé kell ismertetni minden termelőszövetkezettel. Ennek egyik rhódja, hogy a gazdaságok kiválasztanának maguknak 2—3 közös gazdaságot s először ezekben a mezőgazdasági nagyüzemek- ben segítenék bevezetni az új termelési módszereket. Döntő fontosságú a kukorica termesztés! Ha több kukoricát termelünk, az evész roezőgs^dncágot vittük előbbre a fejlődés utján. Sándor Kálmán a párt Közoonti Bizottságának tagte, a Csorbái Állami Gazdaság igazgatója a következőképpen foglalt állást a vitában. Amikor arról beszélünk. hogy növelni kell az ngv holdra eső termésátlagot, akkor arról sem feledkezhetünk el, hogy az önköltséget a kukorica előállításának egy holdra eső összegét is jelentősen csökkentsük. Elsősorban az emberek maradi nézetét kell megváltoztatni. Nem az a fontos, hogy a ritka kukorica nagy csöveket teremjen és így adjon holdanként 30 métermázsát. Legyen sűrű, kisebbek a csövek, de fizessen hatvanat. Nálunk már megoldották a kukorica szemenként! vetését. Húsz métermázsát takarítottak be átlagosan holdanként májusi morzsoltban számolva, a múlt esztendei rendkívüli időjárás ellenére is. S még hozzá nem kis területről. Hisz területükből 1500 holdon kukoricát termesztenek. Ebben az évben sokat tesznek az öntözés nagyobb ' kitér j esztése érdekében. Egyes területeiken meg kívánják duplázni áz eddigi átlagtermést. Szóvátette, hogy nincsenek jő csőtörő gépeik. A jelenlegiek nem alkalmasak a sűrű vetésű kukoricára. Ezen kellene segíteni. Az SZK— 3-as kombájn, az egyik legjobb kukoricabetakarító gép Oláh János, a Héki Állami Gazdaság Kossuth-dijas igazgatója az SzK—3-as kombájnok kihasználásáról szólt Véleménye szerint ez a konstrukció az egyik legjobb kukoricabetakarító gép. Inkább a szárításra kellene megoldást találni. Ha sikerülne a gépészeknek megfelelő kukoricaszárító berendezést konstruálni, akkor nemcsak e S2emestermény, hanem a gabona és más egyéb termények szárítása, illetve betakarítása is teljes egészében megoldódna. Pólyák István a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatója néhány adattal kiegészítette Oláh János felszólalását. Ismertette ugyanis az ülés résztvevőivel, hogy ők az SzK—3-as kombájnnal 10 órás munkaidőt véve alapul, naponta 5 hold kukoricát takarítottak be, ezzel lényegesen csökkentve e munka önköltségét. A gazdaságok gépesítéséről pedig a következőket mondotta: gazdaságukban mintegy 12 fajta traktortípus van. A raktár- készletük ezáltal közel 5 millió forint. Mégis rendszerint amire szükségük van, azt nem tudják előteremteni. Helyesebb lenne, ha a gazdaságok 'gépparkját mintegy 4—5 traktortípusra csökkentenék az illetékesek, s akkor a raktárakat el tudnák látni mindenféle szükséges alkatrésszel. Cé unk 4—5 méter- mázsával növelni a kukorica termés» átlagát A hallottakról a vita során elmondotta véleményét Csáki István elvtárs Is, a megyei pártbizottság első titkára. A cél. — fejtette ki felszólalásában —, hogy minél jobb eredményeket érjünk el a kukoricatermesztésben. Ha kedvező lesz az időjárás, 2—3 hét múlva megkezdhetjük a kukorica vetését. Ügy kell végeznünk minden munkát, — már a kezdettől fogva —. hogy a múlt évi 14,6 métermázsás megyei átlagot, mintegy 4—5 métermázsával túlszárnyaljuk. Ebben van nagy szerepe az öntözésnek. Akkor juttassuk a földre a csapadékot, amikor természetes módón nem jut szükséges nedvességhez a növény. Amikor segíthetünk azon, hogy növekedésben ne álljon meg a kukorica. Az idei esztendőben, — a tervek szerint — mintegy húszezer hold kukoricát kell öntözni a megy. állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek. Óvatos becslések szerint csak a csapadékpótlásbó mintegy 1,20 métermázsás többlet termést lehet betakarítani. S ez csak egyi/ módszere a nagyobb termé- biztosításának. Annak, hop; ősszel sikerült csaknem a? egész kukoricavetésterülete felszántani a megyében, lehet, hogy további egy métermázsás terméstöbbletet köszönhetünk majd a betakarításkor. Most tehát az a fontos, hogy a termelést szervezzük meg, a betakarításon majd ráérünk később is gondolkodni. Berés2tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke a _ vita végén elismeréssel S2ólt a Szolnok megyei képviselő- csoport munkájáról Nagy jelentőségű az ilyen beszélgetés, mert az országgyűlési képviselők a szakemberekkel való közvetlen beszélgetés útján ismerhetik meg azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósításához nékik is hozzá kell járulniok. A vitát záró beszédében Vác2i Sándor, a megyei képviselőcsoport elnöke értékelte. Véleménye szerint ezen a megbeszélésen mindenről sző esett, ami a kukoricatermesztés nagy feladatainak megoldását segíti. Mert ha elérjük a kitűzött célokat, akkor ezáltal több húst adhatunk a népgazdaságnak ugyanakkor nagyobb jövedelmet biztosíthatunk a gazdaságoknak és dolgozóiknak Országos jelentőségű javaslatok A kébviselőcáoport több olyan problémáról tárgyalt ezen az ülésen, amelyet a megye képviselőinek kell ismertetni az országos szervekkel, a2 illetékes minisztériumokkal. Ilyen többek között a mind több talaj művelő eszköz biztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek részére, a traktortípusok csoportosítása — ezen belül a régi gépek új forrhában történő alkalmazása — a vegyszerek használata, amelyek hasznosságát már a gyakorlat is igazolta. Meg kell találni a módját annak is, hogy az országban alkalmazott élenjáró módszereket valamennyi gazdaság megismerhesse, ezzel is segítséget adva az eredményesebb termeléshez. Ezek a kérdések országos szinten is számottevőek. Az országgyűlési képviselők Szül nők megyei csoportjára vár most már az a feladat, hogy ezeket a nagyjelentőségű tapasztalatokat, javaslatokat az illetékes szervek elé terjesz- szék. Ugyanakkor pedig s termelőszövetkezetek, állam’ gazdaságok vezetőin, tagjain múlik, hogy az 1962. évi termelési terveket valóraválí sák. Varga Viktória Felhív uk a termelőszövetkezetek és egyéni termelők figyelmét, hogy naposcsibe szükségletüket minél korábban szerezzék be. — Jelenleg korlátlan mennyiségben kapható! MEGRENDELHETŐ: termelőszövetkezeteknek a Baromfifeldolgozó Vállalatnál. egvéoiok"ek és tiaz.áji gazdaságoknak: a helyi földmű vessző vetkezetnél. A naposcsibe ára- 4 — Ft K? Tf^-Tö a helyi földművesszöVet- kezettel A naposcsibét hiteibe kapja s szerződéskötő
