Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

1962. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPI,Ar 5 Védjük, növeljük a termőföldökéi — A tisza gariak tisztessége Százhoídak par,agon Népgazdaságunk a mező- gazdaság termékei iránt egy­re nagyobb igényeket tá­maszt. Ezeket — a termés­hozamok következetes növe­lése mellett — csak akkor elégíthetjük ki, ha minden tenyérnyi, mezőgazdaságilag művelhető területet rendel­tetése szerint hasznosítunk. Ennek érdekében alkotta az országgyűlés az 1961. évi VI. törvényt; melyről az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelősé­gének vezetőjével, Szűcs La­jossal, valamint az intéz­mény vezető mezőgazdászá­val, Papp Elemérrel beszél­gettünk. — Időszerű, fontos ez a törvény — így Szűcs elvtárs. — Aki járja a megyét, látja, mekkora területek szakadtak ki indokolatlanul a mező- gazdasági művelésből. Mi­lyen túlméretezett például a Jászberényi, a Tö­rökszentmiklósi, a Karcagi Gépállomás portája, hol ,,mellesleg” gyümölcsöt ter­mesztenek. Ugy-e, nem ez a gépállomások feladata... A Jászkiséri Gépállomás új te­lephelyét már reálisan mé­retezték. — Helyesen gondolkodtak az Útfenntartó Vállalat ve­zetői, kik már korábban mintegy húsz holdnyi, erede­tileg földkitermelésre szánt területet engedtek ót műve­lésre tsz-eknek a kunhegyes!, kunszentmártoni, tiszafüredi járásban — folytatta infor­mátorunk. — Remélem, at­tól sem zárkóznak majd el, hogy a szövetkezetek az „út” jelzésű betonoszlopokon be­lül is szánthassanak. Ter­mészetes, hogy útszélesítés esetén a vállalat visszakap­ja majd ezeket a területe­ket. Nemrég kevésbé helyesen járt el a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, mely Túrkevén a csatomagát eme­léséhez óhajtott földet kisa­játítani — jóllehet akkor még erre vonatkozó tervei sem voltak készen. A VÍZIG ettől a szándékától csak a Túrkevei Városi Tanács Me­zőgazdasági Osztályának el­lenzésére állt el. Hasonló, de 1 súlyosabb eset fordult elő tavaly nyár elején a kunhe- gyesi járásban. Ott a későb­bi fásításra hivatkozva gyei és országos vezetés is­meri a valóságos helyzetet. Ezért járt el helytelenül a karcagi November 7 Tsz, mely 11 kh szőlőt és 26 kh gyümölcsöst, a Pusztabánré­vei Állami Gazdaság, mely 3 kh gyümölcsöst, a mező­túri Béke Tsz, mely 72 kh gyümölcsöst telepített a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának előzetes engedé­lye nélkül. Megyénkben tavaly 5,089 holddal csökkent a szántóterü'et annak ellenére, hogy dülő- utak, lebontott tanyák he­lyének felszántásával 1744 kh-t nyertünk. Másfelől azon­ban kétezerötszáz holdnál több szántóból legelő lett; magasabb fokú művelésbe nem egészen félezer hold került. Űjabb majorok, csa­tornák, utak háromezer hold­nál többel — egy derekas közös gazdaság területének megfelelő szántóval — csök­kentették a mezőgazdasági­lag hasznosítható területet. Az 1961. évi VI. törvény elrendeli, a majd megjelenő végrehajtási utasítás pedig szabályozza, hol és milyen bizottságokat kell megszer­vezni a termőterület foko­zott védelmére. E bizottsá­gok feladata lesz megállapí­tani, melyek azok a földek, amelyeket indokolatlanul vontak ki a mezőgazdasági termelésből; melyek a mű­velés alatt nem állók, noha arra alkalmasak lennének; melyeket veszélyeztet talaj- pusztulás; melyek átalakítá­sa lenne indokolt szántóterü­letté. A bizottságok eredményes működése, a gazdák támoga­tása egyként segíteni hiva­tott a törvény célkitűzé­seinek érvényesülését, mező- gazdaságunk eredményesebb munkáját. — borváró — Terven * fe üt A szolnoki Damjanich Ter­melőszövetkezetben n napok­ban lezajlott zárszámadó közgyűlésen L. Molnár Péter elnöktől hallottam, hogy a betervezett 30,26 forint he­lyett 38,59 forint értékű lett a munkaegység értéke. Emel­lett a termény és a pénzbem tartalékuk meghaladja a 60 ezer forintot. Hatvanöt szö­vetkezeti gazda szorgalmas munkájának eredménye ez. Mi a titka a múlt évi ered­ményeknek? Búzájuk átlag­termése 11,69 métermázsa, a kukoricájuk meghaladta a 23 métermázsát és a 11 méter­mázsás árpaterméssel sem restelkedhetnek. Csicsa Jó­zsef, aki családjával együtt dolgozott a tsz tehenészeté­ben, jó munkája eredménye­ként kereken 35 000 forint évi jövedelemhez jutott A tagok szorgalma mellett feltétlen hozzájárult az ered­ményhez az is, hogy a tsz vezetősége nagy szorgalom­mal, jó szervezőmunkával, hozzáértéssel irányította a termelést. G. Nagy Lajos Szolnok SZÁLLÍTJÁK A SERTÉSEKET Az állatforgalmi vállalat tiszasülyi átvevőtelepén a napokban nagyobb mennyiségű hí­zott sertést vettek át a Rákóczi Termelőszövetkezettől. A sertéseket másfél—két má­zsás átlagsúlyban adták át. Ugyanakkor a háztáji állományból szintén sok hízott disznót adtak el a szövetkezetiek. ^Tiszaderzsi kombi nátorok levágták a zöld búzát, helyét felszántották... Papp Elemér vezető mező­gazdász joggal helytelenítet­te, hogy számos szövetkezet évekig hagyja ebek harmin­cadj ára a kimerült, elgyomo­sodott rizsföldeket. Ilyen lát­ható a kunhegyesi Vörös Ok­tóber, a karcagi Lenin és Dimitrov Tsz birtokán, de Tiszaszentimre keleti hatá­rában is. (A Dimitrov Tsz esetén csodálkozunk. Köztu­domásúlag ott működik me­gyénk tsz-einek legjobb el­lenőrző bizottsága. És még­is?!) Jogszabály intézkedik ar­ról, hogy a művelési ág vál­tozását be kell jelenteni a községi (városi) tanács me­zőgazdasági osztályán. Külö­nös (?), hogy a magasabb művelési ágról alacsonyabb­ra áttérés nem szokott titok­ban maradni; a fordított eset annál gyakrabban. (Könnyű belátni, hogy ez az adózás­sal áll igen szoros összefüg­gésben.) Az ÁFTH megyei felügyelőségéhez 1958 decem­bere óta csupán a tiszaigari Petőfi Tsz-től érkezett jelen­tés arról, hogy 212 kh lege­lőt, lecsapolt mocsarat im­már szántóként hasznosíta­nak. Az abádszalóki Ezüst- kalász Tsz azonban nem je­lentette, hogy 1960 óta 100 kh legelőt szántóföldként használ. A vezetőség talán csak most tudja meg. hogy az ilyen „feledékenység” sza­bálysértés — ami könnyen belekerülhet ezer forintba... A mezőgazdaság várható hozamaira csak akkor lehet nontosan tervezni, ha a me­A „kombinátor” szóval kap­csolatban félreértés ne es­sék; Ilf-Petrov illette azzal Osztap Bendert, aki vajmi kevés tisztességre volt mél­tó. Annál inkább az kombi- natív készsége, ügyszeretete folytán Fotós Sándor, a tisza- derzsi Kossuth Tsz elnöke, s Andrássi János, a tsz fő- agronómusa. Szövetkezetük az Üj Barázda és a Szabad­ság Tsz egyesüléséből szüle­tett — 3300 holdassá. Ez a két vérbeli szövetke­zeti ember rövid hónapok alatt valósággal eggyé gyúrta a két tsz-t. A volt Szabadság Tsz teheneit behozták a Cserőközből a központba; hetek alatt megháromszoro­zódott az istállóátlag. Helyü­ket a felügyeletet kevésbé igénylő bikák, sőrék foglal­ták el. Üzemel már a gép­javító műhely. A két tsz-nek öt-öt gépért nem volt érde­mes ezt a különben hasznos üzemet fenntartania. Vetésforgóról még korai lenne a Kossuth Tsz-ben be­szélni; hiszen a gazdaság is új, a kalászos is sok. A ve­tési sorrendet azonban már meghatározták. Egyben el­intézték, hogy 50 holddal gyarapítják a konyhakerté­szetet. Semmi akadálya en­nek; az Űj Barázda Sok friss erőt hozott, sőt tucatnyi fel­vételi kérelem várja a leg­közelebbi közgyűlést. Mind fiataloké! így bizonnyal nem 11 q csövest ad majd a ku­korica, nem 130 q-t 245 he­lyett a cukorrépa, nem 5—6 q-t 12 helyett a borsó — | mint az az ifjú erőkben sze­gény Szabadság Tsz-ben tör- | tént. Érdekes, hogy a régi Üj Barázda 30 kocája több ma­lacot adott, mint a Szabadság 60 anyaállata. A gondozás ennek a titka. Csak ez, hi­szen a gazdák nyugodt szív­vel tartották meg a — Sza­badság Tsz kocáit; a többit hízóba fogták. A megtartot­tak nem akármilyen jószá­gok, hanem állami gazdaság törzstenyészetéből szárma­zók. A tiszaderzsi Kossuth Tsz állattenyésztésében olyan a rend, hogy az állomány minden nap szemleképes A szarvasmarhatenyésztők második éve csak a mester­séges termékenyítést alkal­mazzák; kiváló, 85 százalé­kos vemhesülési eredmény­nyel. Ebben az évben rátér­nek az itatásos borjúneve­lésre, mely borjanként 3—400 forint megtakarítását teszi ’ehetővé. Ebben az évben százas nö- vendékmarha-istállót, borjú­nevelőt, három kukoricagó- rét, ezres tojóházat és tej­házat építenek a derzsiek. A volt Szabadság Tsz szék­házát teszik a szövetkezeti vezetés és a kultúra hajlé­kává. Külön televízió-, kü­lön klubszobát találnak itt nemsokára a gazdák. Szakkönyveket a magunk használatára vásárolunk, úgv ötezer forintot viszont a köz­ségi könyvtárnak szánunk fejlesztésre. Szeretnénk pár­tolni a sportot is. a kecses röplabdát Helyes ez így, hiszen az újonnan alakult 25 fős XISZ- brigád javarésze — mint a fiatalságé is — leány. Ezek az apróságnak tűnő epizódok is hozzátartoznak a nagy jövő előtt álló közös gazdaság életéhez. Még in­kább hozzá, amit öntözés dol­gában döntöttek. Tavaly a két tsz összesen 175 holdat öntözött meg; ez évben 435 hold beépített területet hasz­nosítanak rendeltetésszerűen, továbbá 120 holdon az úgy­nevezett egy-nyári öntözést alkalmazzák. így válik lehe­tővé, hogy a cukorrépaterü­let 60, a kukoricaterület 90 százalékát öntözzék. Utószó előzményekről Részben már az eddig el­mondottakból is kiviláglik, mi tette kívánatossá, szüksé­gessé a két szövetkezet egye­sítését. Túl ezeken; a fejlő­dés zavartalansága követelte. 3300 kh akkora terület, hogy azon már lehet igazi nagy­üzemi gazdálkodást folytat­ni. A jóváhagyásra váró ter­vekben nem látszik tehát túlzottnak a 32 forintos mun­kaegység. Igaz, az Üj Ba­rázda Tsz 1961-ben 37 fo­rinttal zárt — ám, ha egy­maga marad, aligha érhette volna el, amire négy-öt év alatt a megnagyobbodott tsz- ben bizonyára sor kerül: negyven forintos, garan­tált munkaegység 'Hfizeté sét. — b. z. — Átszervezés, „vállalás44 Szaoban A szajoli Baromfi-Zöldség Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalatnál nemrég tizenhat­tizenhét fős brigádok dolgoz­tak. A szervezésnek ez a for­mája azért nem volt megfe­lelő, mert így egy-egy brigá­don belül nagyonis különbö­ző képességű dolgozók cso­portosultak. Termelékenyebb­nek, ugyanakkor a bérezés tekintetében igazságosabbnak ígérkezett, hogy a szegezőket öt-hat főből álló brigádokba szervezzék. Az átszervezés meg is kezdődött. örömmel hallottunk Koz­ma János szakszervezeti tit­kártól arról, hogy nem csu­pán a brigádok száma növek­szik; de közöttük kettő a szo­cialista brigád büszke címé­re pályázik. A brigádtagok vállalása roppant egyszerű: Megfogadták, hogy naponta és fejenként hatvankét forin­tos keresetet érnek el. Slussz. A „vállalásban” meglepő, hogy a lelkes (?) tagok — a vállalati terv alá vállal­tak; az üzemi terv szerint ugyanis a dolgozóknak napi 72 forintos keresetet kellene elérniök. A szakszervezeti titkár szerint a Göngyölegellátó Vállalat két okból teljesítette csupán 94 százalékra 1961. évi tervét. A terv — elmon­dása szerint — túlságosan magas volt; e mellett a dol­gozók negyven százaléka gyakorlatlan munkás. Nehogy tehát a brigádok szégyenben maradjanak — ezért az ala­csony „vállalás” Kozma elvtárs nem tud ar­ról, hogy e „vállalásnál” fog­lalkozott volna az üzemi pártalapszervezet. Abban azonban egészen bizonyos, hogy a legutóbbi termelési értekezleten egy szó sem esett róla. Nézetünk szerint a szajo- liak „vállalása” — nem vál­lalás; még kevésbé olyan vállalás, mely teljesítőit arra jogosítaná, hogy szocialista brigád címet kapjanak. Az igazi szocialista brigád tagjai tanulnak, segítik egymást, ne­velik a helytelen magatartá- súakat, sőt közös szórakozá­sukat is a nemes időtöltések közül választják ki. Ez a „vállalás” — mond­juk meg őszintén: — nem is színes, csupán fakó szap­panbuborék, mely valójában már akkor elpukkant, midőn valaki létrehozta. Nem kár érte. A szajoli vállalat nődolgo­zóinak átlagos életkora 23— 24 év a férfiaké 28—30 év. Fiatal, összefogásra méltó erők várják tehát, hogy a többért, a jobbért egyesítse őket valaki. Hisszük, hogy sem az összefogás, sem a va­lódi vállalás nem késik so­káig. — borváró — Egy fára mászó gyerek mindennapi látvány viszont egy 58 éves ember már an­nál ritkább. Nyíri János bá­csit, a Jászsági Állami Gaz­daság kertészét mégis egy barackfa hegyében találtuk, méghozzá február közepén. Kezében ágfűrész és három­élű kaparókés. Mint valami szorgalmas harkály, kutat a fák ellensége; hernyók, bá­bok, lepketojások után. Né­ha lemetsz egy-egy félig tö­rött, vagy rosszul nőtt ágat, s aztán bocsánatkérően si­mogatja á fatörzsén lévő se­bet, fűrészmarta csonkokat. — Ne haragudj rám, meg kellett fennem. A gyakorlott famászó óva­tosságával, de korát megha­zudtoló lendülettel huppan a földre. Majd szétmorzsol­va vizsgálgat egy-egy vörös- barna rügyet. __ — Nem ártott meg neki a tél, — közli örvendezve — kibírták még az ólmos esőt is. Pedig az nagy kárt tehet. Ezért nem szeretem a telet, tönkre teheti a fákat. Most jó termés ígérkezik, csak a fagy el ne vigye. így aggódik egész éven át, amíg csak el nem szállítot­ták a termést. Mert a gyü­mölcsfáknak sok ellensége van: áttelelt férgek, májusi fagy, jégverés, aztán a tava­szi hernyók, gyümölcslegyek. Ezek ellen hadakozik János bácsi. Télen tisztogatással, nyáron permetezéssel. Nagy gyakorlata révén pontosan ismer mindenfajta permet- levet, tudja, milyen vegy­szerből mennyi kell. Ezért is hívják tréfásan „méreg- keverő”-nek. Jobban megil­letné pedig őt a „fák orvo­sa” elnevezés. — pm — A fák orvosa * Járási földművesszövetkezeti küldöttgyűlés volt Szolnokon A szolnoki járásban meg­tartott földművesszövetkezeti tag- és küldöttgyűlések után pénteken tartották meg Szol­nokon a Móricz Zsígmond művelődési otthonban a já­rási küldöttgyűlést. A ta­nácskozáson az igazgatóság és a választmány beszámo­lóját Nemes Mihály, az FJK elnöke tartotta. Az elmúlt négy év során a földművesszövetkezeti moz­galomnak csaknem minden területén sikereket értek el. A járás tizennégy szövetke­zetének jelenleg 24 ezer tag­ja van, tehát 34 százalékkal több, mint 1957-ben volt. A részjegyek összege 80 szá­zalékkal magasabb, mint négy évvel ezelőtt. Az idén már négy taka­rékszövetkezete van a szol­noki járásnak és ezek 1764 taggal működnek. A betét- állomány megközelíti a két millió forintot. A földművesszövetkezeti mozgalom egyik legfonto­sabb feladata a lakosság igé­nyeinek kielégítése. A kis­kereskedelmi forgalom az 1957-ben elért 241 millió fo­rint helyett 1961-ben már ”’4 millió forint. A kereskedelmi hálózatot bővítették és igen nagy mér­tékben korszerűsítették. A főbb ipari és élelmiszercik­kekben kielégítő az ellátás. Javult az fmsz-ek szerződés- kötési és felvásárlási tevé­kenysége is, bér még nem kielégítő. Hasonló a helyzet a vagyonvédelmi munkánál is. A beszámoló után Németh Jánosné terjesztette elő a felügyelő bizottság jelenté­sét, majd a hozzászólásokra került sor, végül pedig meg­választották a felügyelő bi­zottságot és a megyei tanács­kozás küldötteit. V Halatok, Állami Gazdaságok, Termelő­szövetkezetek! Figyelem! A szolnoki Bizományi Áruház Vállalat Kos­suth Lajos u. 21. sz. boltjában nagy mennyi­ségben, kedvezményes áron esőköpenyek kaphatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom