Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19G2. február 11, Magyar gazdasági küldöttség utazott Varsóba Gyűlést tartottak a Szolnok megyei ügyvédek Gazdag gazdák számvetése Jászfelsbszentgyörgyön Apró Antalnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken éjjel magyar küldöttség utazott Varsóba, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság harmadik üléssza­kára. A küldöttség tagjai: Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Karády Gyula, a külkereske­delmi miniszter első helyet­tese és Kincses István, kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes. (MTI) Baromfikeltető vállalat alakult A szakosítási program ke­retében Szolnok megye ter­melőszövetkezeti gazdaságai­nak jelentős része fejleszti a nagyüzemi baromfitenyész­tést. A közös gazdaságok sa­ját baromfi keltetőin túl lét­rehozták a megyei baromfi- keltető vállalatot. Az új intézmény az eddig tanácsi kezelésben működő szolnoki, kisújszállási, mező­túri, kunszentmártoni, jász­berényi és jászapáti csibekel­tető telepeket egyesíti. Az egységes irányítás alatt mű­ködő vállalat hetvenkilenc, egyenként tízezres kapacitá­sú csibekeltetővel rendelke­zik. Az üzemben lévő gépekkel ebben az évben három és fél­millió naposcsibét, valamint 350 ezer egyéb baromfit kel­tetnek a tsz-ek részére. Az első naposcsibék az eddigi­nél korábban, már január elején napvilágot láttak: fél­milliónál több tenyésztojást helyeztek el a gépekben és mintegy negyedmillió barom­fit már kihelyeztek a közös gazdaságokba. A program szerint bővítik a vállalat kapacitását. A szolnoki keltetőállomást eb­ben az évben tizenhat, egyen­ként tízezer baromfit befo­gadó új gépelek"-’ bővítik. Bíz­zál együtt 1963-ban már öt­millió baromfit keltetnek a termelőszövetkezeti gazdasá­gok részére. 800 ezer turista Romániában gyorsan fej­lődik a turistaság. Tavaly a „Karpac” országos turistahi­vatal által szervezett hazai túrákon több mint 800 ezren vettek részt. A külföldi túrák során a román dolgozók ez­rei látogattak el a Szovjet­unióba, Bulgáriába, Cseh­szlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba, Magyaror­szágra és más országokba. Románia természeti szép­ségei rengeteg külföldi ven­déget csábítanak az országba. Tavaly Romániában kétszer annyi külföldi turista járt mint 1960-bani A legidősebb magyar bányász A múlt évi bányásznapon ünnepelték az üzemszerű bá­nyászkodás megkezdésének századik évfordulóját a nóg­rádi bányászok. Egyik Nóg- rád megyei bányászközség­ben, Mátraszöllősön él a leg­idősebb magyar bányász, a századik születésnapját most ünneplő Palkovics Gyula. Az idős bányász 40 éven át dol­gozott a nógrádi szénmeden­ce különböző üzemeiben és 40 éve ment nyugdíjba. Palkovics Gyulának a na­pokban adták át a Nógrádi Szénbányászati Tröszt két­ezer forint pénzjutalmát és egyéb ajándékait. Szomba­tom, századik születésnapja alkalmából, újabb bányász- küldöttségek köszöntötték mátraszöllőei otthonában az ország legidősebb bányászát. (MTU Szombat délelőtt 9 órakor a megyei bíróság dísztermé­ben gyűltek össze Szolnok megye ügyvédjei, hogy meg­beszéljék múltévi munkájuk eredményeit, tapasztalatait, s meghatározzák 1962. évi te­vékenységük főbb irányel­veit A nagyfontosságú megbe­szélésen megjelent dr. Andó Ferenc elvtárs, az igazság­ügyi miniszter helyettese, Gulácsi József elvtárs, az Igazságügyi Minisztérium ügyvédi osztályának vezető­je, Borsányi János elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A beszámolót a Szolnok megyei Ügyvédi Kamara el­nöke, dr. Sebestyén Mihály tartotta. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű fontosságú az ügy­védek szakmai és politikai tudásának növelése a továb­bi növekvő feladatok tökéle­tes végrehajtása céljából. Elmondotta, hogy magasfokú társadalmi megbecsülés övezi az ügyvédeket, s az ügyvédi munka fontossága, jelentősé­ge ma már vitathatatlanná vált szocialista társadalmi rendünk keretei között. Dr. Andó Ferenc igazság­ügyi miniszterhelyettes hang­súlyozta: Szolnok megye ügy­védei dicséretet érdemelnek azért, mert élenjárnak a tsz- ek jogi segítésében. Jelenleg huszonhármán végeznek me­gyénk közös gazdaságaiban jogi patronálást, s ez a szám a jövőben tovább növekszik. A Szolnok megyei ügyvé­dek elhatározták, hogy 1964 végéig félmillió forinttal megnövelik a megyei ügy­védi kamara közös vagyonát. Részben ebből az összegből, részben pedig állami támo­gatásból felépül még az idén a jászberényi ügyvédi ka­mara modern székháza, 1963- ban pedig hozzálátnak Sió­fokon a Szolnok megyei ügy­védek üdülőjének felépítésé­hez. Ugyancsak 1963-ban ke­rül sor a szolnoki ügyvédi kamara épületének egy eme­lettel való bővítésére, vala­mint megyénk egyik járási székhelyén egy új ügyvédi munkaközösségi székház fel­építésére. A jászfelsőszentgyörgyi Pe­tőfi Tsz-ről elöljárójában le­gyen elég ennyi: a hatalmas jászsági járás termelőszövet­kezeteinek sorában második, ha az egy tagra eső jövedel­met tekintjük alapul. Termé­szetes, hogy termelési ered­ményeit nézve is előkelő he­lyen áll — hiszen a kettő Készül az úi iskola Modern, négytantermes iskolát építenek Kőtelken. Az épületben a tantermek mellett fizikai, kémiai előadó és tágas tornaterem is kap helyet. Ezenkívül igazgatói lakás is lesz az új iskolában. A hallgatóké a szó t Üzemi párttitkárok tanulnak a menyei pártiskolán Az utca lármája után jól­eső csend fogad a megyei pártiskolán. A folyosókon szőnyeg tompítja a léptek kopogását, s a teremből halk zsongásként szűrődik ki a szó. Szeminárium van. Az üze­mi párttitkárok — akik feb­ruár 5-től két hétre birto­kukba vették az iskolát — a párthatáx'ozatokról, a párt gazdaságszervező munkájá­ról beszélnek. Majoros Lász­ló, a Járműjavító egyik alap­szervezetének titkára arra ad választ: miért kerül mind­jobban előtérbe a párt gazdaságszervező munkája s a kommunista kollektívák hogyan segíthetik a terme­lési feladatok megoldását. Németh Géza és Szabadkai Endre a pártcsoportok ilyen­irányú tevékenységéről be* szél. Üzemükből, a Tisza Ci­pőgyárból veszik a példát, mint ahogy Bódi Gyula és Kácsor Ferenc is a Jármű­javítóban szerzett tapaszta­latai alapján mondja el vé­leményét a pártcsoportok szerepéről. A foglalkozást követő szü­netben arról érdeklődöm: miként vélekednek az eddig elhangzott előadásokról, fog­lalkozásokról. — Én azért tartom nagyon hasznosnak már az eddigi tapasztalat alapján is a tan­folyamot, mert az a gyakor­lati — úgy is mondhatnám, mindennapi — munkánkhoz ad segítséget — vélekedik Szabadkai Mihály, a Jármű­javító pártbizottságának tit­kára. — Említhetem az öt­éves tervről szóló előadást. Erről a témáról már sokat hallottunk, magunk is olvas­gattuk a terv célkitűzéseit, 9 mégsem volt unalmas az előadás. Főként azért nem, mert Kökény elvtárs nem­csak az országos célkitűzé­seket ismertette, hanem a megyei feladatokat is, még­pedig úgy, hogy abból vala­mennyi párttitkár megért­hette, milyen felelősség há­rul a pártszervezetre a ter­melési tervek teljesítéséért. Igen érdekes volt a termelékenység és műszaki fejlesztés című előadás is, amelyet Manek Gyula papírgyári fő­mérnök tartott. — Nekem is az a vélemé­nyem, hogy nagyon sokat meríthetünk munkánkhoz ebből a rövid tanfolyamból — mondja Kispál Sándor, a Budapesti Fűrészek szol­noki telepének párttitkára. — Én nemrégen vagyok párttitkár, s talán éppen ez­ért tartom nagyon hasznos­nak a párthatározatokról, a pártmunka módszeréről tar­tott előadást. Vagy húsz ol­dalt jegyzeteltem, minden szót szerettem volna leírni, hogy újból és újból elolvas­sam, amit elmondott az elő­adó a párttaggyűlés előké­szítéséről, megszervezéséről, a pártcsoportok munkájáról, vagy akár a pártmegbízatá­sokról. Még csak egy hét telt el a tanfolyamon, de az itt tanultak alapján máris lá­tom, hogy mi mindenben hi­báztunk, mit kell sürgősen kijavítani, ha visszatérek az üzembe. — Az is nagyon jó mód­szer, hogy az előadást és szemináriumokat olyan párt­munkások és gazdaságveze­tők tartják, akik a gyakor­latban is jól ismerik a párt. vagy gazdasági munka azon területét, amiről tanulunk, — kapcsolódik be a beszél­getésbe Kovács Sándorné. a mezőtúri malom párttitkára. — Már nem először veszek részt ilyen tanfolyamon, de ha összehasonlítom a koráb­biakkal, a mostani javára billen a mérleg, mégpedig azért, mert minden téma szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz az élethez. Hangodi István, az Edért Vállalat szolnoki telepének párttitkára így folytatja az előbbi gondolatot: — A legfontosabb elvi kérdések megvitatása mellett az az érdeme az előadások­nak, szemináriumoknak, hogy a gyakorlati munkára, a ter­melési, gazdasági feladatokra irányítja figyelmünket. — A tapasztalatok kicse­rélésére is módot ad ez a tanfolyam — fűzi tovább a beszéd fonalát Kollár Ist­ván, a kunszentmártoni ma­lom párttitkára. — Kisebb- nagyobb üzemek párttitkárai találkoztak itt össze, s a pi­henőidőben is elmondjuk egymásnak: egy-egy feladatot hogy hajtottunk végre, s a tapasztalatokból is tanulunk. Kozák Antalné, Kovács Margit és mások is elmon­dották, hogy a tanfolyamon tanultakat gyakorlati munká­jukban hasznosíthatják. A megyei pártiskolán szerve­zett tanfolyamoknak az a céljuk, hogy a legfontosabb politikai kérdések megvita­tása mellett módszerbeli se­gítséget is nyújtsanak a párt- titkároknak, gazdasági, tö­megszervezeti vezetőknek. Az eddigi hat tanfolyam, ame­lyen mintegy ötszázan ta­nultak, azt bizonyítja, hogy ennek a feladatának sikere­sen eleget tesz a pártiskola Nacy Katalin nagyon szorosan összefügg. Mi a felsőgyörgyiek titka? A gazdák nagy többségének szorgalma, a vezetés szilárd­sága, s — talán elsősorban — az az állandó elégedetlen­ség, mely mind nagyobb si­kerek elérésére sarkallja a szövetkezetieket. Ez a ser­kentő „csak ennyi?” szemlé­let lépten-nyomon megnyil­vánult Németh Miklós elnök zárszámadó közgyűlési beszá­molójában is. Az elnök többek között el­mondta, hogy a tervezett 150 q-s cukorrépa 156 q-ra sike­rült. „Csak ennyire — hang­súlyozta —, mert mi, veze­tők nem használtuk eléggé a birtokunkat átszelő Zagyva vizét az öntözésre” Jogos bí­rálatot gyakorolt Németh elvtárs azokkal szemben, akik — tán a megígért pré­miumban nem bízva — ké­sőn fogtak a kukoricakapá­láshoz. Ezek a 20 q-s terv teljesítésében csak 70 száza­lékig jutottak; a szorgosak azonban 30 q-s termést is elértek. A tizenhároméves szövetkezet kertészei megtet­ték a magukét, úgyszintén az állattenyésztők is. A nö­vénytermesztési munkáktól vonakodóknak „köszönhető”, hogy nem osztottak még négy forinttal többet mun­kaegységenként. Mennyit is osztottak való­jában? Összértékben 34,80 forintot, melyből csak 7,97 forint érték jut a kiosztott terményekre. Egy dolgozó tagra — a háztáji hozama nélkül — 20 038 forintos évi átlagkereset számítható. A valóban szorgalmas, főként családtagjaikkal együtt mun­kálkodó szövetkezetiek jöve­delme meghaladja az egykori középparaszti átlagot Deme Sándor — például — harmadmagával dolgozott becsülettél; évi jövedelme 52 000 forint volt. Harmad- magával tevékenykedett az 1456 munkaegységet teljesítő Nabán Sándor is. Solymosi István egymaga 955 munka­egységet szerzett. Sajnos, még kerül olyan ember is, aki családapa létére 250— 300 munkaegységgel szégyen­kezik — jóllehet bírná a dolgot. A Petőfi Tsz gazdái nem­csak jövedelmüket, hanem vagyonukat tekintve is a mó­dosak közé tartoznak. A tsz hárommillió-hatszázezer fo­rintos vagyonának fele: tisz­ta vagyon. A vezetőség — igen helye­sen — szigorúan járt el azokkal szemben, kik csu­pán jószó fejében nem tar­tották megbecsülésre méltó­nak a közös vagyont. Meg­büntették azokat, -akik egy kocsi répát akartak elcsenni a közösből; a sertések okoz­ta károk felelőseinek 150 munkaegységébe került a ha­nyagság. A felelős beosztású gazdákat nem érheti e-féle vád: olyan pontosan bonyo­lították le a szállításokat, hogy egyetlen vállalat sem jelentett be a tsz ellen köt­bérigényt. A most kezdődött gazda­sági év feladatai sorában Németh Miklós elsők között említette a kulturális tennivalókat, noha e téren sem áll gyen­gén a szövetkezet. A patro­náló Budapesti Fenyőbútor Gyár jóvoltából kölcsön- könyvtárt állíthattak fel. A központban rádióval, televi- zióval, lemezjátszóval ren­delkeznek. A Dériné Műve­lődési Ház dolgozói heten­ként filmvetítést rendeznek a gazdák számára. A Petőfi Tsz parasztjai mielőbb ol­vasószobát kívánnak nyitni, és színjátszó csoportot szer­vezni. A termelő munka javításá­ra a vállalt terület kifogás­talan megműveléséért erősí­tik az egyszemélyi felelős­séget. Az ágazati könyvelést kiterjesztik a fogatosok mun­kájára is; a teljesítményt — melyhez a munkaegység jó­váírása igazodik —, fogaton­ként mutatják majd ki. Ez­zel elősegítik, hogy a szállí­tások zömét a tsz kilenc gu­miskocsija bonyolítsa le. A teljesítmények fokozására tovább finomítják a premi­zálási rendszert. A takarmánygazdálkodás­ban sokatigérő elhatározás, hogy ez évben a silókukori­ca területet — megfelelő pre­mizálás mellett — az állat- gondozóknak adják ki; fo­kozzák az öntözést, beállít­ják a szakaszos legeltetést Szépek a jászfelsőszent­györgyi gazdák eredményen figyelmet érdemlők célkitű­zéseik. Mindezeken érzett örömükben ékítették fel az irodisták — valamennyi be­lépő őszinte meglepetésére — rózsaszín papírvirágokkal a' helyiségben díszlő lean­dert... • • Ot nap alatt négymillió forint forgalom A ruházati cikkek árának csökkentése után az fmsz boltokban is megnövekedett a forgalom. Az fmsz üzletek öl nap alatt több mint 4 mil­lió forint értékű árut értéke­sítettek. Különösen megnőtt a kereslet a férfi és női kö­tött, divatáru és fehérneműk iránt. — Sokan vásárolják a férfi műbőrkabátokat és kordbársony ruhákat. Nagy keresletnek örvend a szőrme­béléses lódenkabát, melynek ára jelentősen csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom