Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19G2. február 11, Magyar gazdasági küldöttség utazott Varsóba Gyűlést tartottak a Szolnok megyei ügyvédek Gazdag gazdák számvetése Jászfelsbszentgyörgyön Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken éjjel magyar küldöttség utazott Varsóba, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszakára. A küldöttség tagjai: Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Karády Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Kincses István, kohó- és gépipari miniszterhelyettes. (MTI) Baromfikeltető vállalat alakult A szakosítási program keretében Szolnok megye termelőszövetkezeti gazdaságainak jelentős része fejleszti a nagyüzemi baromfitenyésztést. A közös gazdaságok saját baromfi keltetőin túl létrehozták a megyei baromfi- keltető vállalatot. Az új intézmény az eddig tanácsi kezelésben működő szolnoki, kisújszállási, mezőtúri, kunszentmártoni, jászberényi és jászapáti csibekeltető telepeket egyesíti. Az egységes irányítás alatt működő vállalat hetvenkilenc, egyenként tízezres kapacitású csibekeltetővel rendelkezik. Az üzemben lévő gépekkel ebben az évben három és félmillió naposcsibét, valamint 350 ezer egyéb baromfit keltetnek a tsz-ek részére. Az első naposcsibék az eddiginél korábban, már január elején napvilágot láttak: félmilliónál több tenyésztojást helyeztek el a gépekben és mintegy negyedmillió baromfit már kihelyeztek a közös gazdaságokba. A program szerint bővítik a vállalat kapacitását. A szolnoki keltetőállomást ebben az évben tizenhat, egyenként tízezer baromfit befogadó új gépelek"-’ bővítik. Bízzál együtt 1963-ban már ötmillió baromfit keltetnek a termelőszövetkezeti gazdaságok részére. 800 ezer turista Romániában gyorsan fejlődik a turistaság. Tavaly a „Karpac” országos turistahivatal által szervezett hazai túrákon több mint 800 ezren vettek részt. A külföldi túrák során a román dolgozók ezrei látogattak el a Szovjetunióba, Bulgáriába, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba, Magyarországra és más országokba. Románia természeti szépségei rengeteg külföldi vendéget csábítanak az országba. Tavaly Romániában kétszer annyi külföldi turista járt mint 1960-bani A legidősebb magyar bányász A múlt évi bányásznapon ünnepelték az üzemszerű bányászkodás megkezdésének századik évfordulóját a nógrádi bányászok. Egyik Nóg- rád megyei bányászközségben, Mátraszöllősön él a legidősebb magyar bányász, a századik születésnapját most ünneplő Palkovics Gyula. Az idős bányász 40 éven át dolgozott a nógrádi szénmedence különböző üzemeiben és 40 éve ment nyugdíjba. Palkovics Gyulának a napokban adták át a Nógrádi Szénbányászati Tröszt kétezer forint pénzjutalmát és egyéb ajándékait. Szombatom, századik születésnapja alkalmából, újabb bányász- küldöttségek köszöntötték mátraszöllőei otthonában az ország legidősebb bányászát. (MTU Szombat délelőtt 9 órakor a megyei bíróság dísztermében gyűltek össze Szolnok megye ügyvédjei, hogy megbeszéljék múltévi munkájuk eredményeit, tapasztalatait, s meghatározzák 1962. évi tevékenységük főbb irányelveit A nagyfontosságú megbeszélésen megjelent dr. Andó Ferenc elvtárs, az igazságügyi miniszter helyettese, Gulácsi József elvtárs, az Igazságügyi Minisztérium ügyvédi osztályának vezetője, Borsányi János elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A beszámolót a Szolnok megyei Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Sebestyén Mihály tartotta. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű fontosságú az ügyvédek szakmai és politikai tudásának növelése a további növekvő feladatok tökéletes végrehajtása céljából. Elmondotta, hogy magasfokú társadalmi megbecsülés övezi az ügyvédeket, s az ügyvédi munka fontossága, jelentősége ma már vitathatatlanná vált szocialista társadalmi rendünk keretei között. Dr. Andó Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: Szolnok megye ügyvédei dicséretet érdemelnek azért, mert élenjárnak a tsz- ek jogi segítésében. Jelenleg huszonhármán végeznek megyénk közös gazdaságaiban jogi patronálást, s ez a szám a jövőben tovább növekszik. A Szolnok megyei ügyvédek elhatározták, hogy 1964 végéig félmillió forinttal megnövelik a megyei ügyvédi kamara közös vagyonát. Részben ebből az összegből, részben pedig állami támogatásból felépül még az idén a jászberényi ügyvédi kamara modern székháza, 1963- ban pedig hozzálátnak Siófokon a Szolnok megyei ügyvédek üdülőjének felépítéséhez. Ugyancsak 1963-ban kerül sor a szolnoki ügyvédi kamara épületének egy emelettel való bővítésére, valamint megyénk egyik járási székhelyén egy új ügyvédi munkaközösségi székház felépítésére. A jászfelsőszentgyörgyi Petőfi Tsz-ről elöljárójában legyen elég ennyi: a hatalmas jászsági járás termelőszövetkezeteinek sorában második, ha az egy tagra eső jövedelmet tekintjük alapul. Természetes, hogy termelési eredményeit nézve is előkelő helyen áll — hiszen a kettő Készül az úi iskola Modern, négytantermes iskolát építenek Kőtelken. Az épületben a tantermek mellett fizikai, kémiai előadó és tágas tornaterem is kap helyet. Ezenkívül igazgatói lakás is lesz az új iskolában. A hallgatóké a szó t Üzemi párttitkárok tanulnak a menyei pártiskolán Az utca lármája után jóleső csend fogad a megyei pártiskolán. A folyosókon szőnyeg tompítja a léptek kopogását, s a teremből halk zsongásként szűrődik ki a szó. Szeminárium van. Az üzemi párttitkárok — akik február 5-től két hétre birtokukba vették az iskolát — a párthatáx'ozatokról, a párt gazdaságszervező munkájáról beszélnek. Majoros László, a Járműjavító egyik alapszervezetének titkára arra ad választ: miért kerül mindjobban előtérbe a párt gazdaságszervező munkája s a kommunista kollektívák hogyan segíthetik a termelési feladatok megoldását. Németh Géza és Szabadkai Endre a pártcsoportok ilyenirányú tevékenységéről be* szél. Üzemükből, a Tisza Cipőgyárból veszik a példát, mint ahogy Bódi Gyula és Kácsor Ferenc is a Járműjavítóban szerzett tapasztalatai alapján mondja el véleményét a pártcsoportok szerepéről. A foglalkozást követő szünetben arról érdeklődöm: miként vélekednek az eddig elhangzott előadásokról, foglalkozásokról. — Én azért tartom nagyon hasznosnak már az eddigi tapasztalat alapján is a tanfolyamot, mert az a gyakorlati — úgy is mondhatnám, mindennapi — munkánkhoz ad segítséget — vélekedik Szabadkai Mihály, a Járműjavító pártbizottságának titkára. — Említhetem az ötéves tervről szóló előadást. Erről a témáról már sokat hallottunk, magunk is olvasgattuk a terv célkitűzéseit, 9 mégsem volt unalmas az előadás. Főként azért nem, mert Kökény elvtárs nemcsak az országos célkitűzéseket ismertette, hanem a megyei feladatokat is, mégpedig úgy, hogy abból valamennyi párttitkár megérthette, milyen felelősség hárul a pártszervezetre a termelési tervek teljesítéséért. Igen érdekes volt a termelékenység és műszaki fejlesztés című előadás is, amelyet Manek Gyula papírgyári főmérnök tartott. — Nekem is az a véleményem, hogy nagyon sokat meríthetünk munkánkhoz ebből a rövid tanfolyamból — mondja Kispál Sándor, a Budapesti Fűrészek szolnoki telepének párttitkára. — Én nemrégen vagyok párttitkár, s talán éppen ezért tartom nagyon hasznosnak a párthatározatokról, a pártmunka módszeréről tartott előadást. Vagy húsz oldalt jegyzeteltem, minden szót szerettem volna leírni, hogy újból és újból elolvassam, amit elmondott az előadó a párttaggyűlés előkészítéséről, megszervezéséről, a pártcsoportok munkájáról, vagy akár a pártmegbízatásokról. Még csak egy hét telt el a tanfolyamon, de az itt tanultak alapján máris látom, hogy mi mindenben hibáztunk, mit kell sürgősen kijavítani, ha visszatérek az üzembe. — Az is nagyon jó módszer, hogy az előadást és szemináriumokat olyan pártmunkások és gazdaságvezetők tartják, akik a gyakorlatban is jól ismerik a párt. vagy gazdasági munka azon területét, amiről tanulunk, — kapcsolódik be a beszélgetésbe Kovács Sándorné. a mezőtúri malom párttitkára. — Már nem először veszek részt ilyen tanfolyamon, de ha összehasonlítom a korábbiakkal, a mostani javára billen a mérleg, mégpedig azért, mert minden téma szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz az élethez. Hangodi István, az Edért Vállalat szolnoki telepének párttitkára így folytatja az előbbi gondolatot: — A legfontosabb elvi kérdések megvitatása mellett az az érdeme az előadásoknak, szemináriumoknak, hogy a gyakorlati munkára, a termelési, gazdasági feladatokra irányítja figyelmünket. — A tapasztalatok kicserélésére is módot ad ez a tanfolyam — fűzi tovább a beszéd fonalát Kollár István, a kunszentmártoni malom párttitkára. — Kisebb- nagyobb üzemek párttitkárai találkoztak itt össze, s a pihenőidőben is elmondjuk egymásnak: egy-egy feladatot hogy hajtottunk végre, s a tapasztalatokból is tanulunk. Kozák Antalné, Kovács Margit és mások is elmondották, hogy a tanfolyamon tanultakat gyakorlati munkájukban hasznosíthatják. A megyei pártiskolán szervezett tanfolyamoknak az a céljuk, hogy a legfontosabb politikai kérdések megvitatása mellett módszerbeli segítséget is nyújtsanak a párt- titkároknak, gazdasági, tömegszervezeti vezetőknek. Az eddigi hat tanfolyam, amelyen mintegy ötszázan tanultak, azt bizonyítja, hogy ennek a feladatának sikeresen eleget tesz a pártiskola Nacy Katalin nagyon szorosan összefügg. Mi a felsőgyörgyiek titka? A gazdák nagy többségének szorgalma, a vezetés szilárdsága, s — talán elsősorban — az az állandó elégedetlenség, mely mind nagyobb sikerek elérésére sarkallja a szövetkezetieket. Ez a serkentő „csak ennyi?” szemlélet lépten-nyomon megnyilvánult Németh Miklós elnök zárszámadó közgyűlési beszámolójában is. Az elnök többek között elmondta, hogy a tervezett 150 q-s cukorrépa 156 q-ra sikerült. „Csak ennyire — hangsúlyozta —, mert mi, vezetők nem használtuk eléggé a birtokunkat átszelő Zagyva vizét az öntözésre” Jogos bírálatot gyakorolt Németh elvtárs azokkal szemben, akik — tán a megígért prémiumban nem bízva — későn fogtak a kukoricakapáláshoz. Ezek a 20 q-s terv teljesítésében csak 70 százalékig jutottak; a szorgosak azonban 30 q-s termést is elértek. A tizenhároméves szövetkezet kertészei megtették a magukét, úgyszintén az állattenyésztők is. A növénytermesztési munkáktól vonakodóknak „köszönhető”, hogy nem osztottak még négy forinttal többet munkaegységenként. Mennyit is osztottak valójában? Összértékben 34,80 forintot, melyből csak 7,97 forint érték jut a kiosztott terményekre. Egy dolgozó tagra — a háztáji hozama nélkül — 20 038 forintos évi átlagkereset számítható. A valóban szorgalmas, főként családtagjaikkal együtt munkálkodó szövetkezetiek jövedelme meghaladja az egykori középparaszti átlagot Deme Sándor — például — harmadmagával dolgozott becsülettél; évi jövedelme 52 000 forint volt. Harmad- magával tevékenykedett az 1456 munkaegységet teljesítő Nabán Sándor is. Solymosi István egymaga 955 munkaegységet szerzett. Sajnos, még kerül olyan ember is, aki családapa létére 250— 300 munkaegységgel szégyenkezik — jóllehet bírná a dolgot. A Petőfi Tsz gazdái nemcsak jövedelmüket, hanem vagyonukat tekintve is a módosak közé tartoznak. A tsz hárommillió-hatszázezer forintos vagyonának fele: tiszta vagyon. A vezetőség — igen helyesen — szigorúan járt el azokkal szemben, kik csupán jószó fejében nem tartották megbecsülésre méltónak a közös vagyont. Megbüntették azokat, -akik egy kocsi répát akartak elcsenni a közösből; a sertések okozta károk felelőseinek 150 munkaegységébe került a hanyagság. A felelős beosztású gazdákat nem érheti e-féle vád: olyan pontosan bonyolították le a szállításokat, hogy egyetlen vállalat sem jelentett be a tsz ellen kötbérigényt. A most kezdődött gazdasági év feladatai sorában Németh Miklós elsők között említette a kulturális tennivalókat, noha e téren sem áll gyengén a szövetkezet. A patronáló Budapesti Fenyőbútor Gyár jóvoltából kölcsön- könyvtárt állíthattak fel. A központban rádióval, televi- zióval, lemezjátszóval rendelkeznek. A Dériné Művelődési Ház dolgozói hetenként filmvetítést rendeznek a gazdák számára. A Petőfi Tsz parasztjai mielőbb olvasószobát kívánnak nyitni, és színjátszó csoportot szervezni. A termelő munka javítására a vállalt terület kifogástalan megműveléséért erősítik az egyszemélyi felelősséget. Az ágazati könyvelést kiterjesztik a fogatosok munkájára is; a teljesítményt — melyhez a munkaegység jóváírása igazodik —, fogatonként mutatják majd ki. Ezzel elősegítik, hogy a szállítások zömét a tsz kilenc gumiskocsija bonyolítsa le. A teljesítmények fokozására tovább finomítják a premizálási rendszert. A takarmánygazdálkodásban sokatigérő elhatározás, hogy ez évben a silókukorica területet — megfelelő premizálás mellett — az állat- gondozóknak adják ki; fokozzák az öntözést, beállítják a szakaszos legeltetést Szépek a jászfelsőszentgyörgyi gazdák eredményen figyelmet érdemlők célkitűzéseik. Mindezeken érzett örömükben ékítették fel az irodisták — valamennyi belépő őszinte meglepetésére — rózsaszín papírvirágokkal a' helyiségben díszlő leandert... • • Ot nap alatt négymillió forint forgalom A ruházati cikkek árának csökkentése után az fmsz boltokban is megnövekedett a forgalom. Az fmsz üzletek öl nap alatt több mint 4 millió forint értékű árut értékesítettek. Különösen megnőtt a kereslet a férfi és női kötött, divatáru és fehérneműk iránt. — Sokan vásárolják a férfi műbőrkabátokat és kordbársony ruhákat. Nagy keresletnek örvend a szőrmebéléses lódenkabát, melynek ára jelentősen csökkent.
