Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
4 SZOLKOK MEGXEI NÉPLAP 1962. február 4, Népszerű az önkiszolgálás Két esztendővel ezelőtt, I960, januárjában húzta fel Kunmadaras első önkiszolgáló boltja redőnyét a község lakosai előtt. Ez idő alatt a község legkedveltebb élelmiszer és füszerbeszerző helyévé vált, amiről ottjártunkkor is meggyőződhettünk. A modernül berendezett üzlet havonta 130—200 ezer forintot * 7 forgalmaz. Kádár Imre boltvezető mellett három eladó és egy tanuló dolgozik a boltban. Elárulták: ők is, akárcsak a helybeli termelőszövetkezetek tagjai várják a zárszámadást, mert e nagy esemény után — ahogy az elmúlt években — az idén is ugrásszerű emelkedés várható a forgalomban. Jenei Ilonka is állandó vevője az önkiszolgáló boltnak. Ezúttal meggyszörpöt, mézet, cukorkát és vajat gyűjtött össze a vesszőkosárkában. C Tudományos vizsgálat 27 000 holdon Mi a genetikus üzemi talajtérkép? Mezőtúri kiszisták ajándéka a cserke* szöllői gazdáknak Vezérkarnál ha dolgozlak egyszerre annyi térképen, mint a mezőtúri OMMI-nál. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talaj tábora tóriumának munkatársairól valóban elmondhatni, hogy tenyerüknél jobban ismerik megyénk földjét Jobban, mert ugyan ki tudná, milyen vastag tenyerén a bőr; — a túriak előtt pedig nem titok, hogy — például — megyénk mely táján minő mélységben kezdődik a szik, hol a talajvízszint. Ezt az ismeretkdmcset persze nem ingyen kapták a természettől, hanem pontos és fáradhatatlan kutatás árán szerezték. Ebben az esztendőben 27 000 holdon végeznek talajvizsgálatot; 7 000 holdas rátartással biztosítva, hogy 20 000 holdas talaj javítási tervünk teljesíthető legyen. A mezőtúri talajvizsgálók megkérdezése nélkül ma már sem állami gazdaság, sem termelőszövetkezet nem fog öntözéshez, gyümölcs-, vagy szőlőtelepítéshez, egy-egy területen nem változtat üzemágat. Ezzel a munkával párhuzamosan készítik — a Tájkutató Intézet felkérésére — az 1:25 000 méretarányú, új talaj térképet. — Űj kell, mivel a harmincas években készült Kredbdg-féle talajtérkép számos előnye mellett is elavult. — szól Földvári György, az intézet vezetője. — Ez a térkép főleg a hidMindennemű gépjármű, hűtő javítását, felújítását vállalja Szolnoki Vasipari Vállalat BUTÓ- JfiVÍTÓ Ü. Szolnok, Hunyadi János u. 4. szám. rolitos savanyúság alapján csoportosítja a talajokat, a szikeseket pedig műveíhe- tőségük szerint osztályozza. A fejlődő mezőgazdasági tudomány új, többet Ígérő iránya; Állattenyésztő, vagy segédmunkás? — Egy öcsödi legény gondjai — a genetikus talajtan. Ez a talajokat fejlődésükben vizsgálja; tehát figyelembe veszi keletkezésüket, jelenlegi állapotukat — mindezekből pedig javíthatósá- gukra következtet A genetikus irányzat szerint végzett munka során egy területről hat-nyolc térképet és mindegyikhez szöveget is készítenek. Azért szükséges ennyi kartogram, mert egyetlen térképen az olvashatatlanságig összezsúfolódnának a jelzések. Egy-egy kartogramról leolvasható, hogy adott területnek milyen a mű- és sziervestrá- gyázása igénye; milyen talajjavítást igényel, minő üzemágban hasznosítható legeredményesebben; milyen mélyművelésnek, farga tásnak vethető alá károsodás veszélye nélkül, stb, stb, stb. Az említett 1:25 000 arányú térkép márciusiban készül eL A Középtiszai Állami Gazdaság ennél részletesebbet — 1:10 000 méretarányút — úgynevezett genetikus üzemi talajtérképet kap az OMMI-tóI. E térkép annyira jellemző lesz a gazdaságra, hogy — némi túlzással sóéivá — akár egy Mars-beli agronómus rint történő vizsgálata a szovjet tudomány vívmánya. Annyira az, hogy az angol nyelvű szakirodalomban is orosz megjelölések szerepelnek. (Ö, vajon hogyan mondja ki egy kansasi agronómus, hogy ,szolonyec”, vagy „csemozjom”...?) A genetikus üzemi talajtérkép megyénkben nem a baráti Közép tiszai Állami Gazdaság privilégiuma lesz, — említette Földvári György osztályvezető. — Fiatal ki- szisfóink, közöttük Tóth Sandámé, Nyakó Imréné, Herbály Sándamé, Molito- risz Györgyné, Beregszászi Sándor, Madarász Mihály derekas vállalást tettek a cserkesaöllői Magyar-Román Barátság javára. E majdnem hatezer holdas, nagyszerűen fejlődő közös gazdaság részére társadalmi munkában készítik él a szövetkezet genetikus üzemi talajtérképét. A cserkeiek 1963 évi tervüket mér annak hasznosításával munkálhatják ki •“* b. z. ** Szemre bizony kicsi még. A kora sem mutat sokat. Tizenhét nyarat ért meg eddig éltéből, no de a szövetkezet bármelyik kanászával felveszi a versenyt Pista. S hogy most mégis borjúgondozó lett? — Hosszú sora van annak. Majd a szíve szakadt meg, (aztán az igazság az, hogy á sertéseknél több volt a munkaegység is) amikor elvitték a tanyából a sertéstelepet. No dehát mit csináljon? Beütött a vész a jószágokba. Ö maga így beszél erről: — Rengeteg patkány van a tanyában. Nem bírtuk irtani ezeket a förtelmes jószágokat, mert ott voltak a sertések is. A végén annyira elszaporodtak. hogy még a moslékba is belemásztak. Hiába kértünk fedőt, hogy letakarhassuk. Nem adtak. Aztán mi lett a vége? Fellépett az „auetczki” ez a sertésveszettség. Először csak két malac lett beteg, végül az egész falka... a pakányok fertőzték meg őket. Végülis elvitték a telepet, minket meg a borjak mellé tettek gondozónak... , S hogy ért azért Kiss István a borjak gondozásához is. azt abból állapítom meg, amikor később a jószágok takarmánya miatt elégedetlenkedik. Panaszolja, hogy csupa dudva a széna, jóformán csak töreket esznek az állatok. — Töreken, meg porció szénán nem lehet jószágot neveim — mondja. Neki pedig elhihetdk. Ért 5 a jószágokhoz. Több mint hétszáz kismalacot segített a világra, s nevelte fel. mert hogy ő volt a telep vezetője. Két ember dolgozott a keze alatt, Budai Sándor bácsi és Geliert Sándar bácsi. Mindkettőjüknek unokája lehetne a Pista gyerek, dehát olyan ügyes volt, hogy reá esett a vezetőség választása, Mert ő tudott a telepen egyedül kutricázni (csak ő tudta, hogy az anyakocát este melyik kutricába zárják, mert az csak saját malacai mellet marad meg, csak azokat eteti, ő volt ott, egész éjszaka is ha kellett, amikor fialtak a kocák. Egyébként igen büszke arra, hogy ők hárman igazi jó barátok voltak, minden munkát együtt végeztek. Közösen húzták a víziét a kútból, — tizenhat hektót naponta — együtt hordták a moslékot, tartották tisztán a sertésszállást. Hatszáz munkaegységet teljesített Kiss Pista a múlt esztendőben. A keresettel A mezőgazdasági könyvhónap eseményeiből A mezőgazdaság, könyvhőnap előkészítő bizottsága szép tematikát állított össze a mezőgazda- sági szakirodalom és a paraszti témájú szépirodalom megszerettetése eélj áltól. A kisújszállási £msz könyvesbolt a város valamennyi termelőszövetkezetének zár-számadó közgyűlésén könyv- kiállítást, sorsolással egybekötött árusítást rendezett a tsz vezetők segítségével. Ezeken az alkalmi könyvvásárokon igen szép eredményt értek eä. Szerdán, 7-én este 6 órakor a kisújszállási Búzakalász Termelő- szövetkezet klubjában K. Balogh Sándor mezőgazdász tart film vetítéssel egybekötött mezőgazdasági szakirodalmi ankétet. Ez alkalommal a posta hírlapterjesztő munkatársainak segítségével — szakfolyóirat kláUítsát rendez a művelődési ház. Ezenkívül természetesen szépirodalmi ésszak- könyvbemutatőt is tartanak. A Csorbái és a Nagykunsági Állami Gazdaságba is kiviszik ezeket a kiállításokat, hogy a gazdaságok dolgozói is megtekinthessék az érdekes összeállítást s helyben meg is vásárolhassák a nekik tetsző műveket. Kívánjuk, hogy olyan 6zép eredményt érjenek el a mezőgazdasági könyvhőnap alatt, mint amilyet az őszi ünnepi könyvhetek igazoltak Kisújszálláson. V. M. tudósit« azonban sehogy sincs megelégedve. Ezer forint körül van a havi jövedelme, s ez egy most legénykedő. fiatalembernek kevés. Igaz, — nyolcán vannak tesvérek, anyját szél érte pár évvel ezélőtt, így leánytestvére vezeti a háztartást, amelyhez gondolom ő is hozzájárul. Udvarolni? — Nem hagyom magam kikérdezni — mondja hetykén, amikor ez kerül szóba. Aztán hozzáteszi — fiatal vagyok én még a lányokhoz. Élete vágya? A cipőgyárba szeretne elmenni segédmunkásnak Dehát még fiatal és oda 18 éven alul senkit sem vesznek fel. Miért segédmunkásnak? Mert nem szeret tanulni. S hogy miért vágyik éppen a gyárba segédmunkásnak? Mert ott meg van havonta a 8—900 forintos fizetés, és ott csak nyolc órát dolgozik. Ha többet akar keresni, ott is tanulni kell, szakmunkássá kell lennie? Hát ő megmarad segédmunkásnak. S amikor arról alkarom meggyőzni , hogy egy ilyen fiatalember előtt mint ő, milyen nagy jövő áll a mezőgazdaságban, hogy ha elvégzi a technikumot agronómus lehetne, s hogy nem oszt mindig a szövetkezet húsz forintot, egyszer emelkedni fog az öcsö- diék jövedelme is, — csak figyel, aztán a maga moo- d óltáj át hajtogatja. — Nem bízok én ahhoz. Megyek segédmunkásnak. Szinte hihetetlen, hogy egy ekkora legénykének ilyen kemény koponyája legyen. Az igazság az, hogy nem tudtunk megegyezni. — Szeretem én a jószágot, szívesen is bánok vele. Dehát én többet akarok keresni kevesebb munkával... Én azonban mégis csak bízok abban, hogy évek során, ahogy fejlődik majd az öcsödi Kossuth Termelő- szövetkezet, úgy változik majd Pista gondolata is, és néhány esztendő múlva mint neves állattenyésztőről, úgy írhatok Kiss Istvánról. V. ▼. is teljes pontossággal megismerhetné belőle e mező- gazdasági nagyüzem valamennyi fontos adottságát, sőt fejlesztésének irányát. A talajok fejlődés szeSzerkesztési gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt és gépésztechnikusokat, telepvezetői vizsgával rendelkező villanyszerelőt,— valamint gyakorlott gyors- és gépírót azonnali felvételre keres a Nagyalföldi Kőolajter- nelő Vállalat. Jelentkezés: Szolnok, Körösi út 46. I, e, 11, INTERJÚ Outö-cityel Nem bízik talán az emberben? — Isteni naívság, állítom, isteni! — csapott térdemre ördög úr, mire úgy éreztem magam pár pillanatig, mintha magasfeszültségű vezetéket szopogatnékÉppen azért vigyorogtam — okvetlenül vegye bele a cikkbe! —, mert még sosem csalódtam az embereimben. Nem az Emberben — embereimbe«. — Az Úristen nincs magukkal úgy tisztában, mint én, higyje el nekem — komolyodott el Ördög, s keze egy milliméternyi moccanásával parancsolt elénk egy hatalmas mezőjű televíziós készüléket. A bekapcsolást már saját kezűleg végezte. —> Mondom — folytatta Ördög, míg a készüléken babrált — az öregúr nemhogy magukkal, önmagával sincs tisztában. Az Ö-testamen- tumban úgy mutatkozik be önöknek, hogy ő a haragvó. bosszúálló isten, aki az atyák vétkét ezeríziglen megbünteti a fiákban; ráuntak az emberek. Jóságos, szerelő, megbocsájtá atyátok vagyok — ajánlgatta magát az Új- Testamentumban, s hogy demokratikusabb kapcsolatba lépjen az emberekkel, Jézussal az élen új kádereket helyezett ki a mennybéli kényelemből földi vidékekre. Nem akarom ezzel untatni, maguk is jórészt tudják, én is eleitől fogva tapasztalom — enyhén szólva eléggé lejáratú- az egész Mennyei Államapparátust. í— A, rohan, rohan, mini az újságírók mindig — reagált megértőén ördög úr. Hát akkor tessék, hallgatom — tárta szét kedvesen mosolyogva a karját. — A világvége felől szeretnék... — kezdtem ügyefogyottan, de ördög úr, mint rutinos nyilatkozó, jólismert ördögi kacajával fojtotta belém a szót. — Ahá! Tudtam, hogy az én véleményemre is kíváncsiak lesznek. Figyeld meg, mondtam Évának, mikor „egri” interjújában megtaláltam magam a záróképben. Hogy is volt? Igen, egy felhő mögül vigyorogtam, cinikusan, kajánul, magabiztosan. Ahogyan ez a jólnevelt ördöghöz illik. Mondja, velem kapcsolatban mikor szoknak már le a sematizmusról? — Éppen a vigyor ügyében — vágtam a szavába s figyelembe sem vettem kicsinyesen hiú kérdését Miért vigyorgott ön, mikor „egri" kartársam végié tisztázta az Úristennel, hogy munkatorlódás s egyéb okok miatt a február S-ére meghirdetett világvége elmarad? Az Úristen — éppen az ön javaslata alapján — a világvége kérdését az emberekre bízta. Nem azért, mintha mi emberek nem bíznánk önben, ördög úr — hogy az ördögbe ne bíznánk —, de őszintén megvallva a Föld lakóit nyugtalanítja az a — bocsásson meg — ördögi vi- gyor, onnan a felhő mögül. — Szívem, hozzon be egy üveg tojáslikőrt és három poharat... Mindjárt jön a feleségem, remélem, vele is iszik egy pohárkával mindannyiunk, de főleg az Úristen egészségére — fordult hozzám. — Tudja, amíg az öregúr egzisztál, addig nekem se kopik fel az állam, de ösem jár rosszul. Egyébként — állok rendelkezésére. Mielőtt szóhoz jutottam volna, elragadó fiatalasszony lépett be. Tűzpiros bársony estélyi volt rajta s éjfekete hajának mintegy omló árnyékaként isteni redőkbe szedett fekete stóla ölelte körül festői tökélyű vállait. Egyetlen drágakő vakító csillogása világította át a művészi kvitelű likőröskészlet poharait, melyekhez foghatót csak a szolnoki Bizományi Áruház kirakatában láthat földi halandó. A drága nő úgy megfogta pillantásomat, hogy le nem vettem róla a szemem, míg bent volt. Azt sem tudom, mikor ittunk, csak arra ocsúdtam, hogy nagyot sóhajtok. ördögné már nem volt sehol. Az órámra lestem. — Nézze meg a lábam, he? — húzta fel ördög úr legújabb divat szerinti pantallóját. — Látja, nincs patám. Máskép nem állna ilyen jól ez az olasz fazonú cipő sem. — És a homlokom, he? — villogtatta hátborzongatóan okos szemét és viccesen a halántékához kapta két öklét, jobbról is, balról is, úgy pattintotta előre két mutatóujját. — Erről is meggyőződött, látom. A két uj- jamon kívül egyéb szarvan nincs. — Úgy gondolom, annyira úriemberek vagyunk mind a ketten, hogy nadráglehúzás nélkül is elhiszi nekem: lófarkam sincs. Én is haladtam a korral. Az Ördög is ember, kérem. Az öreg Úristennel felvett interjút olvastam lapjukban. Ugyan, ugyan, mit adja a nagyot az öregúr. Olyan fennkölten vá- laszolgatott „egri" kollégájának, mintha legalább is 6 teremtette volna a világot. — Tessék, tessék, erre jobbra van a vendégszoba — irányított a kápráztatóan egyszerű fényűzéssel berendezett helyiségbe ördög úr, majd kedvesen átkiáltott a sok ajtó egyike felé.
