Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 17. A lagosi afrikai csúcstalálkozó Meckeztfofött az ENSZ-közgyülés második szakasza Kennedy sajtóértekezlete JANUAR 25-RE 28 afri­kai ország kormányfőjének küldtek lagosba szóló meg­hívást. Ha mindegyikük el­fogadja, néhány nap múlva 184 millió afrikai képviselői ülnek össze a nigériai fővá­rosban. A lagosi tanácskozás az első kísérlet arra, hogy valamennyi független afrikai ország vezetőjét közös érte­kezletre gyűjtsék össze. A kísérlet nagyszabású és egy­általán nem bizonyos, hogy sikerrel jár majd. A tanácskozást a tavaly nyári monroviai értekezlet határozatai alapján hívták össze. A casablancai hatal­mak — Ghana, Guinea, Mali, az EAK és Marokkó, vala­mint az algériai kormány — elhatározták, hogy részt vesznek az előkészítő kül­ügyminiszteri találkozón. — Semmiféle nyilatkozat nem hangzott el azonban arról, hogy a konferencián is ott lesznek-e majd. Ez nyilván az előzetes tárgyalások során Lagosban dől majd el. Amennyiben a külügymi­niszterek megegyeztek és a konferencia valóban afrikai csúcstalálkozó, vagy leg­alábbis a vezető afrikai ál­lamférfiak tanácskozása lesz, akkor jelentősége igen nagy lehet. A független afrikai országok ugyanis jelenleg három nagy csoportra osz­lanak: az úgynevezett casab­lancai országokra, a monro­viai hatalmakra, valamint £ brazzavillei csoportra, amely több volt francia gyarmatot egyesít. Ezek mellett nyil­vánvalóan ki fog alakulni a délkelet-afrikai országok csoportja is, amelyek közűi most még csak Tanganyiks független. A KÉT LEGJELENTŐ­SEBB — a monrovai és £ casablancai — csoport kö­zötti különbség nem abban áll, hogy az egyik a gyarma­tosítás ellen, a másik pedig mellette foglalt állást, hiszen valamennyien gyaramatosítás- ellenesek. A casablancai ha­talmak azonban belátták a neokolonializmus veszélyét is és küzdöttek, valamint küz­denek ellene. Van-e lehetőség a meg­egyezésre két ennyire külön­böző álláspont között? Teljes egyetértésre aligha lehet számítani. Ehhez az kellene, hogy vagy az egyik, vagy a másik nézet képvi­selői feladjak álláspontjukat. Arra azonban bizonyosan van lehetőség, hogy megta­lálják a közös pontokat és hogy bizonyos konkrét kér­désekben akcióegységet te­remtsenek. Rendkívül fon­tos volna például, ha a füg­getlen afrikai országok kö­zös álláspontra jutnának ab­ban, hogy egységesen köve­teljék a gyarmati rendszer azonnali felszámolását. Holland támadás indonéz járőrhajók ellen Djakarta (MTI). Az indonéz kormány ked­den megerősítette, hogy a holland hadihajók elsüllyesz­tettek egy indonéz motoros torpedónnszádot — Nyugat- Irián déli partjainál. A fegy­veres összetűzés január 15- én a késő esti órákban tör­tént, A holland jelentéssel el­lentétben a harc indonéz vi­zeken folyt le, száz mérföld­re Nyugat-Irián déli partjai­tól. Az indonéz motorosna­szádokat a holland hajók a nyílt tengeren támadták meg. A bejelentést Achmad Ja­ni vezérőrnagy, a Nyugat- Irián felszabadítására nem­régiben alakított hadműve­leti parancsnokság vezérka­rának főnöke tette. Ezt meg­előzően az indonéz vezérkar Sukarno elnökletével rend­kívüli megbeszélésre ült ösz- sze. Orvosokat tüntetett ki az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Péter Györgyné dr. Pikier Emminek, a Lóczy La­jos utcai csecsemőotthon igaz­gatójának 60. születésnapja alkalmából az egészségügy terén kifejtett tevékenységé­nek elismeréséül; dr. Hollón Henriknek, a Pest megyei tanács Semmel- weis-kórháza igazgató-főor- voshelyettesének 80. születés­napja alkalmából az egész­ségügy terén kifejtett többév­tizedes munkásságának elis­meréséül ; dr. Went István Kossuth- díjas akadémiai levelező tag­nak, a debreceni Orvostudo­mányi Egyetem tanárának eredményes rektorhelyettesi munkája, valamint többévti­zedes kiváló oktató és tudo­mányos kutató munkájának elismeréséül a Munka Érdem­rend kitüntetést; dr. Nádas Sándor nagykő­rösi iskolaorvosnak 75. szüle­tésnapja alkalmából iskola- orvosi működésében kifejtett eredményes munkássága elis­meréséül; dr. Weiss Mátyásnak, Dány község körzeti orvosának 30 éves körzeti orvosi tevékeny­ségének elismeréséül a Szo­cialista Munkáért érdemérem kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Marosán György, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese adta át (MTI) Felvétel a dolgozók általános iskolájába Február elején új tagoza­tok indulnak a dolgozók ál­talános iskolájában az I—II. Ill—IV. V—VI. és a VIII. osztály elvégzésére. Jelentkezni lehet a szolno­ki Beloiannisz úti általános iskolában, 1962. január 27-ig. Televíziós összeköttetés Amerika és Európa között mesterséges holdak közvetítésével ? Párizs (MTI). A Libération hírt ad arról, hogy a norman­diai Lannion község mellett nagy híradástechnikai köz­pont épül, amelynek legfőbb rendeltetése, hogy Amerika és Európa között mesterséges holdak közvetítésével televí­ziós- és telefon-összeköttetést létesítsen. A lap szerint az Egyesült Államokban április­ban lövik fel az első -özvetí- tő műholdat, amelyet továb­biak követnek. Angliában és Bajorországban franciaorszá­gihoz hasonló berendezések épülnek. Remélik, hogy ez év őszén a nyugateurópai orszá­gokban már láthatóvá válik az amerikai televízió mester­séges holdak által közvetített műsora — írja a lap. Az „űr- összeköttetés” ugyanakkor 12—60 kétoldalú telefonbe­szélgetést tesz lehetővé. (MTI) ! Washington (MTI). — i Kennedy amerikai elnök ! hétfőn másfél hónapos szü­net után sajtóértekezleten I válaszolt az újságírók kérdé- ; seire. Kennedy — mint a nyu­gati hírügynökségek közük — kijelentette: fontosnak tartja a moszkvai szovjet— amerikai megbeszélések foly­tatását, hogy „kipuhatolják” van-e Nyugat számára tár­gyalási alap a berlini kér­désben. Hangsúlyozta, hogy „ésszerű időn” belül el kell dönteni, van-e tárgyalási alap, de ennek időtartamá­ról nem volt hajlandó bő­vebbet mondani. Kennedy ismét hangsú­lyozta, hogy a Nyugatnak ragaszkodnia kell úgyneve­zett nyugat-berlini jogaihoz. Ugyanakkor válaszolt azok­nak a szélsőséges bírálóknak is, akik azt követelték a nyu­gati hatalmaktól, hogy dönt­sék le az NDK államhatárán emelt berlini falat. Hangsú­lyozta, hogy egy ilyen ak­ció „igen heves reakciót vál­tott volna ki és nagyon gö­röngyös úton indított volna el bennünket”. A laoszi helyzetről szólva Kennedy azt állította, hogy az Egyesült Államok számá­ra a legjobb megoldás egy semleges Laosz lenne, ame­lyet egy széles alapon álló koalíciós kormány vezetne. Az amerikai elnök nem be­szélt arról, hogy a megegye­zést és a széles alapon álló koalíciós kormány megalakí­tását éppen a Boun Oum herceg akadályozza, aki csak az amerikai katonai és gaz­dasági segítséggel tudja az ország egy részén megtarta­ni uralmát. Az amerikai elnök a sajtó- értekezletet ismét felhasznál­ta arra, hogy nyomást gya­koroljon Indonéziára. „Nagy felelősség hárul” Indonéziára és Hollandiára — mondot­ta —, az ellenségeskedések kitörésének megakadályozá­sában és egy békés megol­dás kidolgozásában. Kennedy egyéb külpoliti­kai kérdéseken kívül az Egyesült Államok belpoliti­kájának és gazdaságpolitiká­jának kérdéseivel is foglal­kozott. Üdvözölte az Európai Közös Piac mezőgazdasági megállapodását, amely — mint mondotta — megjaví­totta az Egyesült Államok pozícióit. Az elnök felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben meg­állapította, hogy az Egye­sült Államokban tudományos és műszaki szakemberhiány van. Mint mondotta, ez az ország előtt álló egyik leg­kritikusabb probléma, amely nagy aggodalmat kelt. A sajtóértekezleten az egyik tudósító emlékeztetett azel- nöiknek arra a választási had­járat idején tett ígéretére, hogy megválasztása esetén megtiltja a faji elkülönítést a szövetségi hatóságok segítsé­gével épített házakban. A tudósító emlékeztetett azok­ra a jelentésekre is, ame­lyek szerint az elnök halo­gatja ilyen utasítás kiadását. Kennedy a tudósítónak vá­laszolva azt állította, hogy az Egyesült Államok az utol­só 12 hónapban nagyobb ha­ladást ért el a polgárjogok területén, mint a megelőző nyolc évben. Ilymódon — mondotta — haladunk. Ken­nedy azonban csak azért em­legette a „jelentős sikereket”, hogy kijelenthesse: egyelőre nem szándékozik kiadni olyan utasítást, amely megtiltaná a faji elkülönülést. (MTI) zetét kivizsgáló albizottság elnökét, hogy ismertesse az albizottság jelentését. Salamanca egyebek közt rámutatott, hogy a portugál kormány megtagadta az An­golába való beutazási enge­délyt az albizottság tagjaitól és kifejezte azt az eltökélt szándékát, hogy katonai erő­vel nyomja el az angolai nép megmozdulását. A következő felszólaló, Vasco Garin portugál kül­dött „törvénytelennek” mon­dotta a kérdés megvitatását és azt állította, hogy a köz­gyűlés ezzel „beavatkozik egy tagállam ‘ belügyeibe, ami az alapokmány megsze­gését jelenti”. A délutáni ülésre felszó­lalásra jelentkezett még Bra­zília képviselője. U Thant ügyvezető főtit­kár hétfőn megküldte a Biz­tonsági Tanács elnökének a délafrikai kormány fajüldö­ző politikájáról hozott leg­utóbbi közgyűlési határoza­tát. A főtitkár ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a közgyűlés véleménye sze­rint a délafrikai kormány fajüldöző politikája veszé­lyezteti a nemzetközi békét. Mint ismertes, a Biztonsá­gi Tanács néhány napon be­lül összeül, hogy Pakisztán kérésére foglalkozzék a kas- miri kérdéssel. (MTI) Tüntetés a Fehér Ház előtt Washington (TASZSZ). — Hétfőn mintegy 2000 nő ér­kezett New Yorkból Phila­delphiából és Baltimoreból Washingtonba, hogy az ame­rikai főváros asszonyaival együtt kinyilatkoztassa béke­vágyát. A Fehér Ház előtt hosszú ideig vonultak a tün­tetők oszlopai, plakátjaikon a Afrika hamis barátfai London (TASZSZ). Az úgy­nevezett szocialista interna- cionálé hivatalának titkársá­ga közölte, hogy elküldi kép­viselőit a Szaharától délre fekvő afrikai országokba, hogy ott „információkat sze­rezzenek és kapcsolatokat lé­tesítsenek”. A jobboldali szo­ciáldemokraták ezen lépésé­vel kapcsolatban számos ha­ladó afrikai szervezet tiltako­zást jelentett be és a szocia­lista intemacionálé e lépését kísérletnek tekinti a bomlasz­tó tevékenység Afrika orszá­gaira történő kiterjesztésére. Az afrikai szervezetek angliai bizottsága rámutat ar-a, hogy a szocialista intemacionálé tagjai lényegében a NATO barátai és az afrikai érdekelt­ségekkel rendelkező európai tőkések szószólói. (MTI) következő felírásokkal: ál­talános leszerelést 1962-ben!”, „A béke az egyetlen menedé­künk!”, „Az atomenergiát ál­lítsák a béke szolgálatába”, „Az Egyesült Államok és Oroszország kezdjen tárgya­lásokat”. A tüntetés részvevői felhí­vással fordultak Kennedy el­nökhöz, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya más kormá­nyokkal együtt újítsa fel a tárgyalásokat, az általános, lépcsőzetes és ellenőrzött le­szerelésről. A kaliforniai nők küldött­sége petíciót intézett az el­nökhöz, amelyben haladékta­lanul lépéseket követel az ál­talános leszerelés megoldásá­ra és követeli, hogy mondja­nak le a légköri nukleáris kí­sérletek felújításáról. A petí­ciót 7000 ember írta alá. A tüntetés után nagygyű­lést tartottak. (MTI) KONZULTÁCIÓ SzecsSdi László Korszerűség vagy dekadencia? , UGYANCSAK lényeges probléma az afrikai terüle­ten lévő idegen katonai tá­maszpontok, az atomkísérle­tek, valamint Algéria és An- ! gola kérdése, s a közös állás- ! foglalás a faji üldözés ellen, i Nyilvánvalóan szóba kerül- j nek a tanácskozáson egy Af- í rikai Közös Piac kialakítá- ísához vezető lépések is. — : Rendkívül fontos volna, ha ■ az afrikai országok a jövő- i ben mind több kérdésben ' lépnének fel közösen az ■ ENSZ-ben. (MTI) New York (MTI). Hétfőn délután — magyar idő szerint 21.30 órakor — megnyílt az ENSZ-közgyűlés j 16. ülésszakának második ré­; sze. A közgyűlés elsőnek az \ angolai helyzettel foglalko- j zik. | Röviddel az ülés megnyi- ! tása előtt Lengyelország és j Bulgária közös határozati j javaslatot terjesztett elő, , amely indítványozza, hogy : a közgyűlés utalja a Bizton­sági Tanács elé' az angolai : kérdést. A határozati javas- I lat \ felszólítja az összes or­szágokat, hogy ne szállítsa- c nak fegyvereket Portugáliá- ■ nak az angolai nép elleni ; fegyveres elnyomáshoz és- sürgeti, hogy a Biztonsági s Tanács mielőbb vegye fon­- tolóra szankciók alkalmazá­sát Portugália ellen. A közgyűlés hétfő délutá- j . ni ülésének megnyitása után ; i Monzsi Szlim, a közgyűlés r elnöke, bevezetőül részvétét -' fejezte ki a Perut ért súlyos i ! elemi csapás miatt, majd -: felkérte Salamanca bolíviai -1 nagykövetet, az Angola hely­A kongresszus felhívta a fi­gyelmet, hogy a szocialista művészetek bátran szakítsa­nak a megunt és elkopott — konvenciókkal, keressék az ábrázolás új, hatékony mód­szereit, azokat a művészi for­mákat, amelyekkel a szocia­lista tartalom a legteljeseb­ben kifejezhető. A kongresszusnak ezt a roppant fontog útmutatását a mi művészeti életünkben nem mindenki gondolja át kellő felelősséggel. A művé­szeknek és esztétáknak egy szűk csoportja egyenesen fél- remagyarázza és olyan követ­keztetést von le belőle, hogi válogatás nélkül szabad te­ret kell biztosítanunk az ön­kényes próbálkozásoknak é< meg kell vizsgálnunk, hogy mai modern kapitalista mű­vészetnek nincsenek-e birto­kában azok az eszközök, am.’ lyekkel a mi szocialista való­ságunk is j bban és teljeseb­ben kifejezhető. A zok, á ik a XXII. kong­resszusból ilyenfajta következtetéseket vonnak le természetesen nem dekaden­ciát akarnak. Legalább is na­gyon szűk azoknak a köre. akiket a kapitalizmus iránti rokonszenv fűt és ilyen in­dítékból akaiják „megrefor­málni” kultúrpolitikánkat. A legtöbben új és hatékonyabb eszközöket keresnek a szocia­lista valóság művészi ábrázo­lására. Úgy gondolkoznak, — hogy a tudomány is megújí­totta eszkpzeit, a lényeget áb­dést. Művészeink alkotó mun­kájukat olyan közönség szá­mára fejthetik ki, amelynek körében, — a szocialista kul- turforradalom következtében — évről évre nő a művészet kedvelőinek és értőinek a száma, akik szeretettel és el­ismeréssel fogadnak be min­dent, ami szép és értékes, — mindent ami mond valami jelentősei számukra életük­ről, a körülöttük és a bennük lezajló nagy folyamatok lé­nyegéről. E zek a gondolatok az SZKP XXII. kong­resszusával kapcsolatban idé­ződnek fel az emberben. A XXII. kongresszus a kultu­rális és művészi élet terül 3- tén is nagyon lényeges kér­déseket állított a figyelem előterébe. Az egyik ilyen kér­dés, hogy az eddiginél na­gyobb gondot kell fordíta­nunk a szocialista művésze­tek hatékonyságára, az ábiá- zolás vonzó és figyelmet le­kötő voltára. A leggyönyö­rűbb igazság is e:'aposodik. ha sután, ügyetlenül, nehéz­kesen tálaljuk és sajnos az undok hazugság is tetszetőssé válhat hg ravasz kezek von­zó kölsőt formálnak számára. indulatú tévedők, válóban te­hetséges művészek, akikben csak a kapitalizmus sivársá­ga gyötörte torzképpé a reá­lis emberi viszonyokat. De vannak közöttük körmönfont szélhámosok is, akik a sza­már farkára kötött ecsettel, ventillátorral, vagy egy-egy jobb sorsra érdemes zongora elfűrészelósével részesítik „maradandó műélvezetben” a kapitalista világ nagypénzu sznobjait. A társadalomtudo­mány pontosan kimutatja, hogy az ilyen művészeti tö­rekvések a tőkés rendszer ha­nyatlásának szükségszerű ter­mékei és minden olyan kor­ban bekövetkeznek, amelyben az alkotó emberi értelmet erőszakkal megfosztják a ha­ladó eszmék kifejezésének lehetőségeitől. A mi hazánkban a deka­denciának nincs társadalmi talaja. Művészeink szabadon, minden korlátozás nélkül fe­jezhetnek ki egy olyan va­lóságot. amely előtt a fejlő­dés beláthatatlan perspektí­vái bontakoznak ki és a tár- ! sadalmi valóságban ható elő­remutató tendenciák ábrázó- ' lábával jelentős -n-wákhen 1 elő is segítheti.«, ezt a fejlő- ; A z egészséges ízlésű em­ber idegenkedik min­denfajta szélsőségtől, vezető és eligazító értelmet keres a i szellem valamennyi terméké­ben és tiltakozik ennek az értelemnek önkényes, öncélú : megzavarása ellen. A józan i gondolkodású emberek szer- ' te a világon elutasítják a ; burzsoá társadalmi rend ha- i nyatlásának jellegzetes kultu- , rális termékét, a különböző 1 művészeti ágakban, megnyil- : vániuló dekadens irányzaté- i kát is. A burzsoá dekadencia I elszakítja a művészeteket az i élettől, teljes egészében visz- i szatükrözi a tőkés társadalom i felszíni jelenségei mögött dú- I ló zűrzavart, az egyik napról ; a másikra éles perspektívát- < lanságát és az értelem helyett ] az elferdült ízlésre, a beteges 1 emberi vonásokra apellál. A dekadencia fő megnyil- ( vaníliásai a művészetekben t a különböző formalista absz- r trakt irányzatok. Ezek köve- j tői nem a világot, nem a va- 1 lóságot és az emberek reális c viszonyait akarják ábrázolni, i hanem a művész belső lelki 3 folyamatait, valóságtc1 elszi- r getelt egyedi érzelmeit és ősz- 1 töneit. Akadnak soraikban jó- e I

Next

/
Oldalképek
Tartalom