Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 14. Mégis eszünk az első félévben Lapunk nemrégiben fog­lalkozott a Szolnok megyei termelőszövetkezetek sertés értékesítési tervével. Azt írtuk akkor, hogy ebben az évben 165 ezer bízottsertést értékesít a megye, de a szö­vetkezetek az első félévre csak minimális mennyisé­get akarnak hizlalni, mig év végén következne a ser­téshizlalási dömping. A helyzet azóta változott. Államunk újabb 400 vagon takarmánnyal segítette a takarmányszűkében tévő Szolnok megyei termelő- szövetkezeteket, s az álla­mi takarmánysegítség le­hetővé tette a folyamatos hizlalást. Ezideig első fél­éves értékesítésre 70 ezer sertés hizlalására kötöttek megállapodást a megye ter­melőszövetkezetei. A ház­táji gazdaságokból pedig a szerződések ezldei adatai szerint 18 ezer hízó kerül a közellátásba. Befejezték a tagösszeírást Újabb hatszázhetven fiatal a mozgalomban A kunszentmártoni járás KISZ szervezeteiben befejez­ték a tagösszeírást. Ez alka­lommal nemcsak adminisztrá­ciós munkát végeztek a fia­talok. Eizt bizonyítja az, hogy az összeírással egyidőben negyvennel növekedett a KISZ-tagok létszáma. Üjabb hatszáz fiatal csatlakozott az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalomban resztvevőkhöz is. A törökszentmiklósi járás­ban is szorgalmasak az ösz- szeírók. Eddig 27 alapszerve­zetben Írták össze a tagakat. Eredmények ---­ku darcok a mérlegen Sok terméskiesés volt az elmúlt évben az öcsödi Kos­suth Termelőszövetkezetben is. A 100 holdas bükkönyük éppen virágzott, amikor jött egy nagy eső és elverte a vi­rágok javát Kétszázezer fo­rint lett a kár. A napraforgó­val sem jártak szerencséseb­ben, itt 150 ezer forint lett a ráfizetés. Ráadásul a terve­zett 400 hízónak valót nem tudták biztosítani. Vásárolni nem tudtak alapanyagot, ta­karmány is kevés volt a szö­vetkezetben, így 500 ezer fo­rinttal rövidült meg a Kos- suth Tsz tagsága. A tervezett 22 forint 70 fil­lérrel szemben 20 forint 30 fillért tudnak osztani zár­számadáskor, hacsak meg nem kapják az engedélyt a járási tanácstól arra, hogy a január 30-án szállításra ke­rülő 40 hízómarháit beleszá­míthatják az 1901. évi jöve­delembe. Ez ugyanis körülbe­lül 1,50 forinttal növelné egy- egy munkaegység értékét u Jól sikerült a tanfolyam JANUAR ELSŐ hetében 76 járási városi és községi népfront elnök és titkár vett részt a Szolnokon rendezett háromnapos tanfolyamon. A járási titkárok örömmel mondták: Az én járásomból minden község képviselteti magát S valóban nem volt hiányzó. A megyei népfront bizott­ság gazdag programról gon­doskodott amelyben a leg­fontosabb, legnagyobb érdek­lődésre számottartó kérdé­sekre adtak választ. A tör­ténelmi jelentőségű XXII. pártkongresszusról Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára tartott előadást Ezután kon­zultáció volt amelyben a kommunizmus építésének „hogyan”-ja kapta a köz­ponti helyet. Melyek a kommunizmus első jelei? Ho­gyan alakul a kommunizmus építése közben az anyagi ér­dekeltség? Milyen ütemű lesz a gépesítés? Mikorra vár­ható a kommunizmus meg­valósulása. Ilyen, s hasonló kérdések hangzottak el. A KONGRESSZUSI anyag­ból tartott szemináriumon kikristályosodott, amit Har­mati elvtárs külön aláhú­zott: Érvényesítenünk kell munkánkban a XXII. kong­resszus iránymutatását, mert ez a záloga gyorsabb előre­haladásunknak. Agitálnunk kell a kongresszus határoza­taival, ismertetnünk, mint a kommunizmus építésének programját. A második ötéves tervcél- kitűzéseiből is nagy felada­tok hárulnak valamennyi népfront bizottságra. Biz­Egér, patkány és rovarirtást helyben és vidéken vállalunk. Díjtalan árajánlat. Ingatlankezelő Vállalat Szolnok, Kossuth tér 5. tató, hogy sokan vélekednek úgy, mint új Mihály, a szász­berek! népfront biottság el­nöke, aki a következőket mondta: Lelkesít bennünket a cél s akkor sem csügge­dünk el, ha egy-egy ember­rel többször kell beszélnünk, míg megérti mi az 6 felada­ta. Ismertetjük a terv megva­lósításának fontosságát* s azért tevékenykedünk, hogy mindenki elvégezze a ráeső munkát. A testületi vezetés kialakí­tása, a munkamódszer, a mozgalom időszerű kérdése­inek megvitatása is szerepelt a programban. Felmértük, hogyan dolgoztunk eddig, de szó esett arról is, miként te­hetjük színvonalasabbá, ered­ményesebbé a bizottságok munkáját Érdemes volt eljönni a tanfolyamra? Erre a kérdés­re a részvevők igennel vála­szoltak. És többen hozzáfűz­ték: Az előadások, konzultá­ciók és szemináriumok nagy segítséget nyújtanak gya­korlati munkájukhoz. Hasz­nos volt a tanfolyam azért is, mert kicserélték tapaszta­lataikat. A szabad időben is főleg arról beszélgettek, hol hogyan szervezik a munkát hogyan dolgoznak az elnök­ségek, bizottságok; miként mozgósítanak a határozatok végrehajtására. Többen ja­vasolták, minden évben tart­sunk tanfolyamot. Ez a három nap is bebizo­nyította* hasznos az ilyen találkozás, a legfontosabb feladatok megbeszélése, a ta­pasztalatok összegyűjtése. Hozzásegíti a népfront bi­zottságokat ahhoz, hogy eredményesen munkálkodja­nak, s egyre színvonalasab­ban dolgozó testületekké váljanak. Barna Károly Cserepes dísznövények — föld nélkül A Kertimag Vállalat szak­emberei hosszas kísérleteik alapján kidolgozták a szoba­növények úgynevezett vízkul- túrás nevelési módszerét. A városi háztartásokban eddig gondot okozó virágföld be­szerzés; illetve útánpótlása nagyrészt megszűnik, az új módszer szerint ugyanis ste­ril kavicsban gyökereznek majd a dísznövények, s víz­ben oldott állapotban veszik fel a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat A poshadás megakadályozására a vízbe faszenet tesznek. Az eddiginél kényelmesebb és higiénikusabb vízkultúrás dísznövénytermesztés elter­jesztése érdekében a magyar- szombatfai Kerámiagyár már­is többezres szériában kezdte meg a kettős beosztású és íz­léses kivitelű, zománcozott cserépedények készítését. A külső edényt a nitrogén, a foszfor és a kálium, vala­mint a szükséges nyomele­mek oldata számára képezik ki, a belsőt pedig a kavicsré­teg és a növény befogadásá­ra. (MTI) Megáradt a fehér folyó Mit végzett Kisújszálláson a belevaló ember ? A kisújszállási Ady Tsz- ben már két évvel ezelőtt is volt jó tehenész, szépszá­mú szarvasmarha — csak éppen valamirevaló tejhozam nem. 1960-ban egy-egy tehén átlagosan 2048 liter tejet adott. Az önköltségszámítás szerint egy üt«1 tej ára — nagyrészt e miatt — meg­haladta a négy forintot. Azóta történt ott egy és más. A Középtiszai Állami Gaz­daság és a 3004-es kormány- határozat jóvoltából agilis, hozzáértő szakember érkezett a szövetkezetbe: Andrássy Lőrinc. Az új állattenyész­tési agronómust tömören jel­lemzik gazdatársai. Egysze­rűen belevaló embernek mondják, amely megnevezés a dicséretek sorában éppen nem utolsó. Mit végzett új munkahe­lyén a belevaló ember? A szudáni fii becsülete Mígnem Andrássy elvtárs kezébe vette a tehenészet dolgát, a tejelő jószág ta­vasztól őszig a legelőt járta, önmagában véve ez nem lett volna baj, ha a legelő nem kopár, nem szegény. Rajta csak evett-evett a jó­szág, de jól nem lakott so­sem. „ Ezen változtatott Andrássy Lőrinc azzal, hogy a zöldtakarmányt a tehenek elébe hordatta. A tehenészet közelében elterülő földről kerül az istállóba a zöld- lucerna, a csalamádé, a szá­mos tsz-ben alaptalanul le­becsült szudáni fű. Ezt zöld- futószalagszerűen hasznosí­tották. Frissét a jószág kap­ta, a vénüléssel veszélyezte­tettet besilózták. Ez az intézkedés először azt eredményezte, hogy az 6 Félévkor a tanítóképzőben Az íróasztalon könyvek, i jegyzetek. Sajnos, egyiket sem szabad kinyitni. A han- ! gúlát különben elég közvet- ! len, az ember azt hihetné, ! ' hogy valami megbeszélés színhelyére érkezett. Csak az asztal mögött ülő férfi 1 komolysága s a vele szem- j ben helyet foglaló két lány I feszült hangja hozza tudo­másunkra, hogy itt egészen más folyik. A jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben a fél­évi vizsgákra toppantunk be. Kopácsi Béla igazgató- helyettes éppen Kézdi Ró­zsit és Kiss Erzsit faggatja logikából. Bátor és magabiz­tos feleleteket hallunk, pe­dig a kérdések egyáltalán nem könnyűek. Csak úgy repked a dedukció, a szét­választó szillogizmus, a pre­missza és más logikai szak- kifejezések. A példákon is elég könnyen el tudnak igazodni. Bár tagadhatatlan* hogy az elméletben biztosabban mozognak. Kopácsi tanár űr beírja Rózsinak a jelest, Erzsinek a jót. Nyugodt lélekkel el­mondhatjuk: igen alaposan megdolgoztak érte. — Még elég nagy a fe­szültség — mondja Kopácsi Béla. — A logikát az első félévben tanulják* nemcsak a tantárgy magas színvona­la, hanem maga az egyete­mi módon történő felkészü­lés és a kollokvium-forma is megnehezíti az ifjú tanító- jelöltek dolgát. Még nem mindegyik tudja lemérni sa­ját tudását és az önbizalom hiányával is találkozhatunk. Ami a tantárgyat illeti, rend­kívül hasznos, de helyesebb lenne, ha egy félévvel ké­sőbb kapnák, mert akkor konkrétizálni tudnák magá­ra a tanítási gyakorlatra. Egyébként éppen a gyakor­lati foglalkozásokon mindig felelevenítjük a logikában ta­nultakat. Az ajtóban még sikerül néhány szót beszélnünk a két lánnyal. Mondanunk sem kell, igen boldogok, mert egy nehéz vizsgán túl vannak. Sebtében elmond­ják, hogy nagyon szeretik a logikát, mert szinte lemér­hető«! fejleszti gondolko- zási készségüket, s remélik, hogy hasznát veszik majd a gyermekekkel való foglalko­zásban. Az előbbihez hasonló kép fogad Szegedi János magyar tanár szobájában. Itt is ket­ten, Nemeczky Éva és Szé- csényi Katalin vizsgáznak. Ök már másodévesek és a tanítás módszertanából kap­ják a kérdéseket. Feleletei­ken meglátható, hogy már részt vettek gyakorlai ta­nításon, és ahogy felelnek, mindjárt a kezükkel mutat­ják is, hogyan ismertetik meg az apróságokat az egyes betűjelek kapcsolásával, ho­gyan íratnak előbb levegő­ben, aztán pádon, hogyan ad­ják a házifeladatot Igen be­hatóan elemzik az osztatlan iskolában való munkát Ez érthető is, hiszen jónéhá- nyan kerülnek tanyára, ahol bizony két-három, sőt négy osztályt kell még együtt ta­nítaniuk. A feleletekben sok szó ezik az érzelmi ráhatásról. Szécsényi Kati mindjárt el is mondja, hogy a szocialista iskola nemcsak száraz is­meretközléssel, hanem azzal is foglalkozik, bogy a jövő emberét érzelmileg jegyezze el a szocializmussal. A folyosókon mindenütt izgatott lányok* elvétve egy­egy fiatalember. Mindegyi­kük kezében jegyzet, könyv, és a tanárok szobájából kilé­pő társaikat megrohamoz­zák: Milyen volt? Mit kap­tál? Amikor kilépünk, minket is megrohannak. Szabálysze­rű interjú kezdődik a vizsga kilátásairól. Csakhogy jelen esetben mi vagyunk a kér­dezettek. Nemeczky Éva most lép ki a tanári szobából. Farkas­étvággyal harap bele egy va­jaszsemlébe. „Eddig nem tud­tam enni!” — magyarázza vidáman. Zsong a nagy épület, foly­nak a vizsgák. S nekem az egyik fiatal lány szava cseng a fülemben: — Nálunk még az általá­nos iskolás apróságok is azon izgulnak: jaj, csak si­kerüljön a kistanítónéninek. Ezért szeretjük a mi intéze­tünket. — h. t — A betegek gyógyulása érdekében X A szolnoki Tüdőbeteg Gyógyintézetben dr. Perényi György igazgató-főorvos ve­zetésével minden egészség- ügyi dolgozó azon fáradozik, hogy a betegeket mielőbb meggyógyítsák, s a kórházi ápolás napjait mind köny- nyebbé tegyék. A gondos or- vasi kezelés mellett, bizto­sítva van minden beteg szá­mára a teljes kényelem. Gon­doskodnak arról, hogy kul­turált körülmények mellett gyógyulhassunk. Van több televízió, hetenként két al­kalommal van filmvetítés, könyvtár és házi stúdió. A fent felsoroltak csak egy kis részét képezik annak a figyelmességnek, mellyel államunk és az intézet veze­tői elhalmoznak bennünket. Dr. Mécs, dr. Ketter, dr. Tóth Irén, dr. Juhász és a többi orvos, világviszonylat­ban is ismertek. Többen kö­zülük résztvettek már kü- lömböző nemzetközi érteke­zéseken, kongresszusokon. Közvetlen segítőtársaik az intézet ápolói, sok esetben még szabadidejüket is köz­tünk töltik. A szociális elő­adó — Kovács elvtársnő — minden betegnek ismeri prob­lémáját. A munkahelyekkel ő tartja a kapcsolatot, s ő intézi a segélyügyeket is. A betegek nevében itt szeret­ném megköszönni fáradságot nem ismerő munkájukat. Néhány szóban szeretném elmondani azt, hogy mi — a betegek — hogyan köszön­jük meg a rólunk való gon­doskodást? Sajnos nem min­den esetben a legjobban. Sokan nem vigyáznak «tisz­taságra, a bútorokra, nem óvják a kórház felszerelé­seit. Pl. a közelmúltban vá­sárolt műbőrhuzatú széke-1 ken az egyik beteg „bravúr­ból” végig gyalogolt Megtör­tént olyan eset is, hogy az intézet tulajdonát képező pi­zsamát széttépték azért, hogy azt másikra kicseréljék, stb. Vannak olyan betegek, akik nem tartják be az orvos uta­sításait, nem veszik be az előírt gyógyszert. Többen a nővérekkel szemben is meg­engedhetetlen magatartást ta­núsítanak. Nem érvényesül az a jelszó, hogy „annyi meg­becsülést adjál a dolgozók­nak, mint amennyit megkí­vánsz magadnak”. Ezek a hibák nem általá­nosak. A betegek többsége szereti és megbecsüli az egészségügyi dolgozókat, vi­gyáz az intézet tulajdonára, vagyontárgyaira. A gyógyu­lás után pedig a munkában való helytállással köszöni meg a szerető gondoskodást. R. A. az intézet betege. egy liter tejre eső takarmá­nyozási költség grafikonja elindult — lefelé. Az első negyedben 2,20 forintot kel­lett takarmányozási költség címén számítani egy liter tejre, a másodikban — mi­kor bővében volt a zöld- takarmány — már csak 1,12 forintot Kicsi a papír... Nagy Lászlónak, a tsz fő­könyvelőjének van egy füze­te. Abban az egyik lap alján grafikont kezdett; rajta osz­lopok, egyre nyúló oszlopok jelzik a tejhozam emelkedé­sét. Ezek nyár derekára any- nyira megnyurgultak, hogy — a következő lapon kel­lett folytatni őket. Volt hó­nap, melynek során 112 te­hén 34 632 liter tejet adott. Az Ady Tsz nyolc tehené­szének, egy váltógulyásának 240 000 literes tejtermelési terve volt 1961-re. Abban az évben mégis 316 000 litert fejtek. A tehenészek egyéni terv alapján dolgoztak, s annak teljesítése arányában részesültek a prémiumból is. Kovács István munkacsa­patvezető 7500, Kuja Albert 6500, ifjú Debreceni Lajos 5600, Sas Kálmán 5000 fo­rint jutalmat kapott. Egyet­len gazda akadt a tehené­szek között, akinek csupán 300 forint ütötte a markát. Emiatt azonban magára ves­sen.™ Ez a tehenész nem alkal­mazta az országszerte be­vált egyedi takarmányozási módszert A kapott takar­mányt egyenlő részekben ad­ta ki állatainak; sajnálva a gyengébben tejelőt, s mond­va: „Hagy egyik szegíny!”™ A takarmány osok egyéni tel­jesítményének megállapítá­sára nem volt mód. Ok az összeredmény alapján együt­tesen 9400 forint meghaladó összegű prémiumot kaptak. Ma 3,32 forintból állítanak elő egy liter tejet az Ady Tsz-ben. A szövetkezetiek még ebben az évben szeret­nék elérni, hogy a tejterme­lés ne legyen ráfizetéses; jö­vőre pedig éppen nyeresé­gessé kívánják tenni. Vízből lesz a tej Az Ady Tsz parasztjai tudják, hogy a városbeli Ki­nizsi és a Búzakalász Tsz- ben sikeres a legelőöntözés. Maguk tavaly kétszáz hold- nyi öntözött legelőn ezerkét­száz juhot terelgettek. Ilyen legelőre a tejelő jószágot is érdemes volna kihajtani! Az adysoknak megvan a pén­zük rá, hogy 60 holdat fü­vesítsenek, de egyelőre még nincs ehhez fűmag... Ezért arra számítanak csupán, hogy a nyáron tovább épülő Nagy­kunsági főcsatornából ebben az évben takarmányterületü­ket öntözhetik. így, ebben a formában helyes, hogy víz­ből legyen a tej... — b. x. — Terez!n éberségre int Prága (MTI). A napokban nyílt meg a prágai óváros­ban a Terezin éberségre int című kiállítás. Ismeretes, hogy a náci meg szállók a második világhábo­rú idején a legnagyobb cseh­szlovákiai koncentrációs tá­bort Terezinben létesítették, ahol hetvenezer foglyot gyil­koltak meg A kiállítás gaz­dag fénykép- és képzőművé­szeti anyaga felidézi a fasisz­ták által elkövetett borzalmas b űncselekményeket. — ÉRDEKES munkához lát az új évben a mezőtúri Törő Pál Múzeumbarátok Köre. Rövidesen megkezdik a Néprajzi Múzeum által ki­adott néprajzi adatok fel­mérését. A munka az orszá­gosan készülő új Néprajzi Atlasz mezőtúri adatainak összeállításához szükséges. (Tudósítónktól.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom