Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

SZOLNOK MEGYEI NÍWgSf 1962. Jaritiär *1 íua Műét (y ES A TÖBBIEK A hajdani tanyavilág közepén község épül tíz esztendeje A karcagi kórház gyerek­osztályán három orvos és ti­zenhárom nővér vívja na- oonkénti csatáját negyvenhá­rom kisgyerek gyógyulásáért. Halkan, hogy ne zavarjuk a csöppségek álmát, men­tünk végig a folyosón Vincze Pálné főnővérrel, aki ten­gernyi elfoglaltsága közepet­te is szívesen szakított egy kis időt arra, hogy beszéljen munkájukról. — Sajnos, elég kicsi az ágy­szám osztályunkon, de ettől eltekintve, valóban klinikai módszerekkel gyógyítunk. Láthatja: ront gén, kvarclámpák, nagysze­rűen felszerelt konyha minden egyéb fontos gyógyí­tási eszköz rendelkezésünkre álL Aztán a hivatásról, a „gye­reknővérek” hivatásáról jött fel a szó. Bizony, nehéz ez a munka és sokkal több. mint az úgynevezett felnőtt osztá­lyokon. Türelem, lelkiisme­ret, hozzáértés — zek a sza­vak röpködtek a levegőben, de ezeknek a szavaknak ér­telmet, tartalmat ád itt min­den perc. Vincze Pálné, akit minden­ki Éva nővérnek szólít, ak­kor fogadta meg, hogy ezt a nehéz, de felemelő hivatást választja, amikor édes húga meghalt. Megfogadta: életét a kisgyerekek gyógyulásának, megmentésének szenteli, s fo­gadalmát immár húsz esztendeje, hogy betartja. De itt vannak a többiek, a többi fehérköpenyes-fityulás nővérek: Pödör Istvánná, Törjék Rozália, Palatínus Jánosné, Bucsányi Margit és Jónás Erzsébet, akik csak pár hónapja dolgoznak^ az osztályon, hisz nemrég végez­tek, de már eddig is meg­annyi példáját produkálták a hivatástudatnak. Mint minden kórházban, itt is egyformán kezelik a be­tegeket, egyformán vigyáz­nak rájuk, gyógyítják őket, de valahogy mégis van vala­mi különbség. Mondják: azért mindig a legsúlyosabb beteg a legkedvesebb és ak­kor van igazi öröm, amikor napok, hetek küzdelme után sikerült legyőzni a rémek a betegséget, a halált. Bucsányi Margit mesélte: — Én nem is tudom meg­mondani, milyen boldogság volt, milyen nagyszerű érzés, amikor végre a kis Kerék Erzsiké elkezdett hízni és a mérleg nyelve már hét kilót mutatott. Vagy itt volt a má­sik „mindenki kedvence”, Valika. Ö már nincs is ná­lunk, meggyógyult. F. Tibír- ka súlyos égési sebekkel ke­rült hozzánk, mos1 6 van a legnagyobb veszélyben, tehát 6 a kedvenc. Délelőtt jártunk a karcagi kórház gyermekosztályán, de jöhettünk volna bármikor: ugyanaz a kép fogadott volna bennünket. Infúziózás. etetés, orvosság-beadás, fürdetés, mert itt soha nincs megállás, a kórtermekben, az elkülöni- tőben fehér-fityulás nővérek gyógyítiák kis betegeiket. Beszélgetésünk végén Éva nővér a következőket mon­dotta: i — Az az igazság, hogy van­nak olyan betegségek, me­lyekről senki sem tehet. De vannak úgynevezett szezon­betegségek, sőt olyanok is, melyek a szülők hanyagsága miatt adódnak. Sajnos, elő­fordul még mérgezés, továb­bá, hogy pálinkával, vagy más alkohollal itatják a gye­reket. Egyes szülők nem vi­gyáznak a gyerekük fogára, ez is sok betegség okozója. Több olyan kis betegünk van, akik reumát kaptak, egysze­rű megfázás miatt. Nagyon sok betegség fertőzés útján lepi meg a gyereket. Mi azt szeretnénk, ha minden szülő — ahogy ma már egyre in­kább ez az általános — nem­csak féltéssel, szeretettel, de megfelelő hozzáértéssel is óvná gyermeke egészségét, mert azért higyje el mi is inkább az utcán szeretünk ta­lálkozni a gyerekekkel, ami­kor jókedvűen játszanak — bubor — Nagyüzemi faffaösszehasonlító kísérletek Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságán most összesí­tik az elmúlt évi kísérletek eredményeit, amelyek számos területen értékes tapasztala­tokat hoztak. Különösen sok oldalú vizsgálatokat folytat­tak a gazdaságok a kukorica­termesztés nagyüzemi mód­szereinek kidolgozására. A lajta—hansági Állami Gazdaságban például 11000 holdat vontak kísérlet alá, s többek között a komplex, — mechanizált nagyüzemi ter­mesztés módszereit, a korai hibridfajtákat tanulmányoz­ták, és megkezdték egy saját, korai hibridkukorica-fajta el- szaporítását. A gazdaság ki­váló növénytermesztői az el­múlt évben már 10 000 hold­ra elegendő vetőmagot állí­tottak elő a lajta-hansági 1-es fajtájú hibridkukoricából. A megvizsgált 23 kukoricafajta közül a Hanság talaján az MV—40-es, a KC—3-as és a W—291-es vált be a legjob­ban. A kísérletek igazolták, hogy a szuperszelektív vegy­szerek, a nagyadagú műtrá­gya és az öntözés kedvezően befolyásolja az önköltséget. A gazdaságban szerzett ta­pasztalatok szerint ezen a vidéken a 4000-es tőszám vált be a legjobban. A bajaiak fajtaösszehason­lító kísérletén az MV—1-es vált be a legjobban, amely az aszályos esztendő ellenére 28,86 mázsával fizetett. Bé­kés—Csongrádban az egyik legfontosabb kukoricater­mesztő tájunkon magnézium műtrágyázással kísérleteztek, jó eredménnyel. A balatonnagybereki Álla­mi Gazdaságban 8 nagyüze­mi kísérlet szolgálta a kuko­rica termésátlagainak foko­zását. Itt többek között a si- mazinos permetezés hatását és az optimális tenyészterület meghatározását tűzték napi­rendre. (MTI). Jó befektetés: a képsáilás A Wall Street Journal cik­ket közöl arról, hogy ameri­kai nagyvállalatok mostaná­ban hasznos befektetésnek ítélik modern festmények vá- sárlását. A Chase Manhattan Bank legutóbb 500 000 dollárt köl­tött 90 festmény és 17 szobor megvásárlására, — hogy új székházát díszítse velük. — Szakértők kiszámították, hogy ,.a valószínűség törvé­nye” alapján a megvásárolt modem műalkotásoknak leg­alább egyrésze rövid úton be­lül még jóval értékesebbé válik. Az IBM amerikai irodagép­vállalatnak saját képtára van New Yorkban. A képeket a vállalat különböző amerikai múzeumokba küldi vándor- kiállításra. A Container Corp; nevű amerikai cég már 25 éve vá­Megérkezett Kongóba a szovjet orvosi segítség Leopoldville (TASZSZ). Pénteken megérkezett Leo- poldville-be az az IL—18-as gép, amely szovjet orvosokat, gyógyszereket és élelmiszert hozott Kongó árvízsújtotta lakosságának megsegítésére. (MTI). A tavalyinál több csibét nevelünk Csikós Istvánná, a nőtanács kőtelki titkára tette ezt az ígéretet s azt is elmondta, mi­ként született meg elhatáro­zása. — Résztvettem a megyei nőtanács által rendezett há­romnapos tanfolyamon. Itt tartott előadást Kökény Ist­ván elvtárs, a meg ei pártbi­zottság titkára második öt­éves tervünkről, a megyei célkitűzésekről. Már ekkor azon gondolkoztam: mit te­hetünk mi, asszonyok a több- tecmelésért. az emberek jobb ellátásáért. Eszembejutott, hogy tavaly a nőtanács kez­deményezésére legalább hat­van asszony vállalkozott egy tyúkalja csirke felnevelésére. Miért ne nevelhetnénk az idén többet? — El is határoztam, hogy beszélgetek erről az asszo­nyokkal. S azt javaslom: leg­alább két tyúkalja csibét ne­veljünk fel. Remélem, hogy a Petőfi és Ezüst Kalász Tsz asszonyai közül a tavalyinál is többen csatlakoznak moz­galmunkhoz. sárol fényképeket hirdetési célokra. Többek között 750 dollárért megvásárolta 1941- ben Fernand Leger francia festőművész egyik alkotását, melynek értékét jelenleg 15 ezer dollárra becsülik. Az első tanácsülés jegyzőkönyvét nézi a jászágói tanács elnöke Szabó Ferenc és Szklamár Ferenc tanácstag. majd egy millió forintos költséggel iker tanítói lakás, az új épületek közé tartozik a kéttantermes iskola és a pusztamonostori bekötő út is. És községfejlesztésből? — A falu lakói mindig a leg­magasabb hozzájárulást fi­zették szülőfalujuk gazdagí­tására. Több mint egy mil­lió forint értékű kultúrházat építettek. — Felépült az orvosi lakás is, csak éppen eddig még orvost nem ka­pott a falu... — Mi hír Ferenc, lesz-e villanyunk az idén? — Lesz. Most jött az érte­sítés, hogy 10 kilométer táv­vezetéket és 6 kilométer há lózati vezetéket kapunk. Ta vaszra megkezdik a munka latokat.« — Akkor lesz öröm a fa­luban, úgy, mint amikor a busz-járatot megkaptuk. Ennek a busz-járatnak egyébként furcsa kis törté­nete van. Több mint két esztendeje, hogy sikerült két járatot kapniok Árokszállás —Jászberény felé. Örült a falu apraja-nagyja... két hé­tig. Utána már sóhajtoztak, hogy legalább piaci napokon mehetne a busz délben is... meglett... örültek az embe­rek... két hétig... Vasárnap is kellene járat, hisz a fia­talok be szeretnének járni Berénybe moziba, színház­ba... az is meglett. Bár nagy még az ágói ta­nyavilág, szinte pepita a térkép tőlük (kereken 416 ta­nya van még a határban), épül ám a falu is. Üj telep létesült 52 barátságos csa­ládi házzal a régi Ágó mel­lett. — Jó lenne, ha ebben az évben felépíthetnénk az óvo­dánkat is. Eddig 716 ezer forintunk van rá tartalékol­va.« — S ha már itt tartunk, szólni kellene a földműves­szövetkezetnek is, hogy ki­csik már ezek a vegyesbol­tok. Szakosított üzletek kel­lenének... esetleg egy kis­vendéglő, meg egy cukrász­da. — Menjünk Ferenc haza­felé, mert reggel — a tanács­ülésre — frissen kell ér­kezni. — Ügy ám.« aztán sötét ruhába gyere... hisz ünnepe­lünk. — v. v. — Múló gyermekbetegségekről szól a tsz druszája zetfem egy fogatnapért, ö a megmondhatója: nem érezte­tem vele, ami régen történt... Ez az annyit emlegetett ket­tősség valójában gyermekbe­tegsége a mi tizenegyéves szövetkezetünknek. Hogy a hasonlatnál maradjak: a krí­zisen már túljutottunk. A Kókai László Tsz gaz­dái a nem éppen örömtelinek Ígérkező zárszámadás ellenére is bizalommal kezdhetik 1962-t. Hetven hold híjával kész 820 holdra tervezett őszi szántásuk. A tavalyi épület- átalakításra fordított összeg kamata idén hivatott megté­rülni. ígéretes a premizálás is, melyet fejleszteni, kiterjesz­teni szándékoznak. Ta’án-ta­lán a tanyaközpontba befut az annyira várt villanyveze ték. Mindannyian olyan ,ta pasztalatokkal lettek gazda­gabbak, melyeket nem nehéz forintra váltaniok. így fej­lődhet erőssé, virágzóvá a fiatal község határában sz „öreg” termelőszövetkezet. — b. z. — Egér, patkány és rovarirtást helyben és vidéken vállalunk. Díjtalan árajánlat. Ingatlankezelő Vállalat Szolnok, Kossuth tér 5.. __ ______\ •a kió? jegyzőkönyv mindössze két oldal... — Hogyne emlékeznék, ugyancsak reszketett kezed­ben a papír, amikor a be­számolót olvastad... — Szokatlan volt a tiszt­ség. Hiszen jól tudod, hogy a Terményforgalmi Vállalat­tól helyeztek át ide... no, de aztán csak megjött a bátor­ságom. — Az látszik is, mert a legutóbbi jegyzőkönyvünk már ötvennyolc oldalas — nevet a bajusza alatt Szkla- már Ferenc. — Mert van miről beszél­nünk, sokat építettünk a tiz év alatt. A megnőtt faluval együtt növekednek a gondok is... S a két férfi már egymás szavába vágva beszél Jász- ágó község öröméről, gond­járól. Ügy tűnik, mintha egy­mást akarnák meggyőzni; sokat fejlődött a kis község az elmúlt évek alatt. Mert nézzük csak: állami költség- vetésből új tanácsház épült, öreg estébe hajlik az idő. | Vastag zúzmara borít min- 1 dent — fát, földet, apró há- izakat. Ebbe a kegyetlen hi­deg téli világba, barátságos fény szűrődik ki a községi tanács épületének ablakán. I Bent a szobában, a duru­zsoló kályha közelében két férfi üldögél. A hivatalos idő tulajdonképpen már ré­gen végétért, ők azonban még egyre javítgatnak a ju­bileumi tanácsülés beszámo­lóján. Tíz év nem nagy idő. Kü­lönösen nem nagy egy falu életében. A jászágóiak mégis felejthetetlennek, a fejlődés­ben óriásinak látják az el­múlt tíz esztendőt. Ezért ké­szül olyan nagy gonddal a beszámoló is, ezért told még a leírt sorokhoz egy-egy ki­egészítő mondatot Szabó Fe­renc tanácselnök és Szkla- már Ferenc tanácstag. — Emlékszel Ferenc? Tíz évvel ezelőtt, 1952. január elsején lett önálló község Jászágó. Nézd csak, az első I gével méltán vetekedett ifjú Budai László fogatos és ló­gondozó, ifjú Budai Lászlóné és Csikós Alajosné baromfi- nevelő, Szántó Lajos ellenőr­ző bizottsági elnök ügyszere­tete. Tősér D. László építő­brigádjával 220 000 forint ér­tékű munkát végezve erősí­tette a közös gazdaságot. Jellemző epizódban csúcso­sodott ki a nyáron a „régiek” s „újak” egymást-kerülgető viszonya. Az Üj Barázdából jöttek közül nyolcán enge­dély nélkül maradtak távol a cséplőgéptől. Helyükbe a ve­zetőség — s ezt nem volt könnyű megoldani — az „öreg” kókaistákból állított össze sebten cséplőcsapatot. Képzelhető a vásárból visz- szatértek álmélkodása, mikor szorgosan dolgozókat találtak — ki sem hűlt helyük he­lyett ... Az így jártak csak akkor jutottak ismét az asz- tagok közelébe, mikor a har­madik cséplőgép megérkezett. Nem is távoztak onnan, míg­nem az utolsó szem gabona zsákba került. SZÜKSÍXIMF.GOLDÁS VOLT ez a fogás — szögezi le a tsz druszája. — Akarva-akarat- lanul használtuk ki, s fordí­tottuk jóra a „régiek” és „újak” káros vetélkedését. Tudja, dolgozik velünk olyan gazda is. kinek nincstelen ko­romban hét gyalognappal fi­tik az ágóiak azt a fajta ex- presskutat, amelyben nincs cső-bélés a furatban. A sok-sok kárt a fertőző gyomor- és bélgyulladás te­tézte. Hullott, — s az óvóin­tézkedések ellenére ma is hull — a sertés. A temérdek csapást eléggé ellensúlyozta a java termő­erejében pompázó gyümöl­csös. Az ősszel roskadó ágról fizető meggy- és szilvafákat az összefogás második évé­ben telepítették a gazdák. — Megérte a fáradságot. ÜJ BARÄZDA — KÖZÖS BARÄZDA A Kókai László Tsz-szel nemrég egyesült az Üj Ba­rázda Tsz. Az előbbit agrár­proletárok, az utóbbit közép­parasztok alapították. A kó- kaisták nem egyike hajdan valamely Üj Barázda-béli cselédje volt. Az egységes pa­raszti közösség kikovácsolá­sa nem legkönnyebbje volt a feladatoknak, s még ma sem fejeződött be teljesen. A „ré­giek” s „újak” között még érezhető az önmaguk vonta határ maradványa. örvendetes, hogy mind a régiek, mind az újak között számosán tettekkel példáz­ták: nem a behozott föld, hanem a végzett - unka teszi az embert. Tűzkő Balázs nö­vénytermesztő, Guly.'s Sán­dor brigádveze*ő, Guba Ilona kertészeti dolgozó, Mészáros Béláné váltógulyás serénysé­Kétszáznál több gazdának, — közöttük majdnem ötven nyugdíjasnak nyújt megélhe­tést a jászágói Kókai László Tsz. A régi tsz-ek között tart­ják azt számon; lévén egy esztendővel idősb a tízéves községnél, Jászágónál. A fur­csaságkedvelők számára ta­lán nem érdektelen, hogy ez a tsz meg elnöke: druszák. A negyedik esztendeje elnök­ként munkálkodó szövetke­zeti vezetőt ugyanis szintén Kókainak hívják. Kókai Bé­lának. A falu első jubileumá­nak előestéjén, vele a más­félezer holdnál több szántón működő közös gazdaság irá­nyítójával diskurá tunk. — Jobb a kellemetlen igaz­ságok kimondásán mielőbb túlesnünk, — vélte. — Hasz­nosabb is, mint takargat­nunk. Nos, huszonnyolc fo­rintra tervezett munkaegy­ség-értékünk csak húsznak Ígérkezik. ÖNTÖZÉS AZ ÜRGE- LYUKBÖL — Nagy kárt okozott ne­künk az a sehonnai száraz­ság, — sóhajtotta. — Tizen­hat métermázsás kukoricánk csak tizenkettő lett, huszon­öt métermázsával fogyatko­zott meg a százhatvanra ter­vezett cukorrépa. A lucerna­mag százezer forinttal keve­sebbet adott a tervezettnél, így bizony; pedig öntöztünk még az ürgelyukból is. Ezzel a furcsa névvel ille-

Next

/
Oldalképek
Tartalom