Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
1962. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az iskolaorvos feladatait felsorolni nagyon hosszú időt venne igénybe. Aki részleteiben kíváncsi rá, az elolvashatja a 8200—1/1953-as Eü. Min. utasítást. Ez a tekintélyes című rendelet a többi között megemlíti a feladatok között a gyógyítómegelőző tevékenységet, a járványvédelmet, az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos munkája igen fontos. Iskolás ifjúságunk ideje gyre nagyobb részét tölti az iskolában, a napközi otthonban. Egészséges testilelki fejlődéséhez elengedhetetlen az állandó orvosi ellenőrzés, a szerető gondoskodás, a szakszerű egészségügyi vezetés. A fent említett utasítás arról is intézkedik, hogy kétezer gyermekenként főfog- lalkozású iskolaorvost kell kalmazni. Miután Szolnokon több mint hat és félezer az iskolakötelesek száma, legalább három iskolaorvosra lenne szükség. Ezzel szemben egy sincs. Azaz egy „negyed” orvos mégis ran, mert dr. Lakatos Károly gyermekorvos kétórás másodállásként ellátja a Kassai úti iskolában az iskola- orvosi teendőket. Elindultunk az eltűnt orvosok nyomában Mi lehet az oka a nem túlságosan szívderítő állapotnak?' Mindenekelőtt a legilletékesebbet, dr. Lakatos Károlyt kérdeztük meg az ügy felőL — Talán azzal kezdeném, hogy felsorolok néhány teendőt, ami elsőrendűen iskolaorvosi feladat. A veszélyeztetett tanulók gondozása, a testi-szellemi fogyatékosok vizsgálata, a szív—tüdő—vese és fertőző betegségekből felgyógyultak figyelemmel kísérése, az ideges gyermek gondozása. Aztán itt van a védőoltások kérdése. A fertőző betegségeket a városi főorvosnak jelentik be, attól az iskolaorvos közvetlenül értesül és azonnal intézkedhet. Ezzel elejét veheti a további megbetegedéseknek. Ilyen esetem volt is a Kassai úton. Állandóan ellenőriznie kell az élelmezési helyzetet a napközi otthonokban. Aztán itt van a munkaegészségtan, amellyel feltétlenül foglalkozni kell az iskolákban. Ez szerves része például a túlterhelés elleni küzdelemnek is. Nem folytatom a sort, mert még igen sok feladatunk lenne. Még csak egyet: a pedagógusokkal való szoros kapcsolatot, egy-egy gyerek nevelésének, kezelésének kérdésében konkrét megbeszéléseket is kell tartania. Megköszöntük a felvilágosítást. Az elmondottakból láthattuk, sem a modern pedagógia, sem a szocialista egészségügy nem nélkülözheti az iskola- I orvos intézményt. Azt is si- I került megtudnunk, hogy a megye többi városában jó- \ részt másodállások formájá- j ban megoldották, legalábbis l ideiglenesen az iskolaorvosi í ellátást. Mit mond erről a j város illetékes vezetője? I Együtt találtuk Kapás Rezső tanácselnököt és dr. Szittya János városi főorvost. Tőlük megtudtuk, hogy ez a kérdés jóideje foglalkoztatja őket is. Több mint két éve távozott a városból Hámoriné dr. gyermekorvos, aki főfoglalkozású iskolaorvos volt, és több másodállás is megszűnt. így alakult ki a mai helyzet. A helyeket szerették volna már betölteni, de az Egészségügyi Minisztérium zárolta az iskolaorvosi státuszokat. — A körzeti orvosok jelenleg is folytatnak iskola- orvosi teendőket, de a lehetőségek nem engedik meg, hogy elmélyülten lássák el a feladatokat — tette hozzá az elmondottakhoz dr. Szittya főorvos. Utolsó állomásként dr. Kar- say Károly megyei orvost kerestük fel. Megerősítette: — A minisztérium valóban zárolta az iskolaorvosi állásokat mindaddig, amíg egyéb gyógyítási területeken orvoshiány mutatkozik. Ö is egyetért azzal: fontos és szükséges az iskolaorvos munkája. Fontos és szükséges! Ezt hangsúlyozta minden megkérdezett. És hadd tegyük hozzá a saját véleményünket: az amúgy is túlterhelt körzeti orvosok másodállású iskolai tevékenysége nem lehet teljesértékű. Ügy érezzük, a minisztériumnak is felül kellene vizsgálnia álláspontját. Szolnoknak szüksége van iskolaorvosokra és minél előbb kapjuk meg őket, annál jobb. — hernádi —■ Kőolajkút a tenger fenekén A Baku környéki, kőolajat tartalmazó rétegek a Káspi- tenger alatt is folytatódnak. A kőolajtermelés fokozására szükségessé vált a tenger fenekén íj olajkut-kat fúrni. Lehorgonyzóit hajóról a fúrási munkát nem lehet elvégezni, mert a szél és a hullámjárás — a viharokról nem is beszélve — túlságosan „mozigtja” a fúrócsövet lehajtó' fúróberendezést. Ezért olyan úszószigeteket készítettek, amelyek a kijelölt helyre vontathatok, ott cölöpszerű lábakra állíthatók és ezeken a lábakon oly magasra emelkednek ki a víz fölé. hogy a legnagyobb vihar hullámverése sem éri el a munkaterületet, a mesterséges sziget testét. Az ilyen kőolajfúrásra szerkesztett szigetek azonban csak viszonylag sekély — legfeljebb 25 méter mély — parti vizeken használhatók. Az egyik szovjet újságíró egy ilyen olajfúró szigeten tapasztalt élményeiről így számolt be: — Amikor a fúrótoronnyal el’átott „hajónk” a kijelölt helyre érkezett, előbb hatalmas, két méter átmérőjű oszlopdarabokból egybeszerelt „lábakat” bocsájtottak lassan és óvatosan a mélybe. Miután mind a négy láb feneket ért, a szigetünk lassan emelkedni kezdett: egy. méter, azután még egy méter s a 2400 tonna vízjászoritású hatalmas test egyre emelkedett■ Már mintegy két emeletnyi magasságban volt a tenger színe felett, amikor az emelést befejezték. Amint a sziget szilárdan megállt cölöplábain (a „lábak” a teherbíró talajrétegig süppedtek), megindult a kútfúrás. A „lábraállt” szigeten 28 ember dolgozik és ezek hete- kig-hónapokig laknak a tenger színe feletti „fészkükben”, amelyben társalgó, könyvtár, orvosi rendelő áll a rendelkezésükre. 4* emberisig térti n t te — a napilap melvén Nemrég jelent meg egy hamburgi kiadónál az amerikai Sylvan Hoffman és C. Hartley Grattan könyve, melynek címe „Az emberiség története — a napisajtó stílusában”. A könyv i. e. 3000- től i. u. 1914-ig számol be a történelem legérdekesebb ese- I ményeiröl a sajtó nyelvén. ! Az egyik beszámoló például ' az i. e. 41—i. u. 9 közötti eseményeket öleli fel. Ismerteti 1 Augustus császár „legújabb” rendeletét: „Fényűzés és erkölcstelenség kapott lábra Rómában. Ezentúl minden római polgár és polgárnő köteles házasságra lépni. Aki a rendeletet megszegi, büntetendő cselekedetet követ el...” A „lap” ugyanezen számában „különtudósítást” olvashatunk Ceylonból: „Ceylonban, az Indiai-óceán egyik szigetén elkészült pali nyelven a ceyloni buddhizmus té- I teles tankönyve... Amióta közel 500 ívvel ezelőtt az indiai Gautama, más néven Siddhatta herceg megalapította a buddhista vallást, a felekezet hívei állandóan gyarapodtak ...” Ugvanebben a rovatban a „kulturális hírek” között elmefrttatás olvasható a következő címmel: „Költőink pesszimizmusa — valóban egy korszak végéhez érkeztünk?” A kritikus ebben a cikkben azon panaszkodik, hogy a római költők — de még az udvari költők is — vonakodnak August-s császár ragyogó tetteit versben dicsőíteni. A könyv más helyén, 1500 évvel később „Egy új világ felfedezése” fejc'm alatt szí- mes riportot közöl Kolumbusz diadalmas hazaérkezéséről és megállapítja, hogy a Santa Maria kapitánya „a spanyol udvar körülrajongott kedvence lett”. kosos földterület nem lehet Csáki szalmája Télen is kellemes as üdülés ÖSSZEGEZTÜK a szervezet dolgozók üdülésének tavalyi tapasztalatait. A számadatok érdekes képet mutatnak. 1961-ben csaknem kétszázan üdültek külföldön. — Hatnapos hajó kirándulás volt Bécsbe, Pozsonyba és az Al-Dunára. Kéthetes teljes térítésű üdülést szerveztünk az NDK-ba, Ausztriába és a Szovjetunióba. Harminchat Szolnok megyei dolgozót csere-üdültetésre küldtünk az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba- Pihenésük költségeihez a szakszervezet 950 forinttal járult hozzá. Orvosi véleményezés alapján hajduszoboszlói, hévizi, balatonfüredi és parádi szanatóriumokban 162 dolgozó töltött három hetet. Közülük 86 fizikai munkás. 1961-ben 3477 felnőtt pihent két hetet az ország különböző üdülőiben. Hozzátehetjük, hogy csaknem 1500- zal többen mint 1960-ban. 173 felnőtt gyermekeivel együtt pihent az üdülőkben. Ugyanakkor 622 iskoláskorú gyermeket a nyári hónapokban a SZOT üdültetett. Több mint ezer beutalót adtak ki megyénk üzemei, vállalatai a saját kezelésében lévő üdülőikbe. A SZAKSZERVEZETI kedvezményes üdülés nemcsak a nyaralást biztosítja, hanem módot ad arra, hogy a dolgozók az év bármely szakában pihenjenek és új erőt merítsenek munkájukhoz. Ezt a célt szolgálják az egész évben üzemeltetett balatoni, — hegyvidéki és melegvizű üdülők, melyekben télen éppen olyan kényelemmel pihenhetnek és szórakozhatnak a beutaltak, mint a nyári hónapokban. Ősszel, télen és tavasszal csak azokat az üdülőépületeket üzemeltetik, amelyekben a fűtési és szórakozási lehetőségek biztosítva vannak. A téli üdültetésnek is megvan a maga szépsége. A balatoni üdültetés télen is vonzó, hiszen kirándulni ilyenkor is lehet. Tihany, Badacsony, Keszthely, Balatonfü- red és Balaton környékén lévő számtalan műemlék télen sem veszít értékéből. A magaslati üdülőhelyeken is szép kirándulásokat, erdei sétákat lehet tenni. A hegyi túrákat egészségi okok miatt nem kedvelők lankás, síma terepet is találnak Parádfür- dőn é® Sopronban. MELEG VIZŰ üdülőink a legkülönbözőbb betegséget gyógyítják, vagy megelőzésüket szolgálják. A szoboszlói víz az isiást, a reumát, csont- sérüléseket gyógyítja, de igen hatásos a gyermekbénulás, az izombajok és a női betegségek kezelésére is. Az utóbbi években idegfájdalmakat is igen kiváló eredménnyel gyógyítottak a szoboszlói vízzel. Ivóvízkúrákat is folytatnak itt az emésztési zavarokkal és légzőszervi bajokkal küzdő beutaltak- Hévíz a reumás, csúzos i fájdalmak, ízületi gyógyulásból visszamaradt végtagmerevedések, valamint trombózis, visszértágulás és az izomsérülések gyógyulását serkenti. A téli üdüléstől kissé idegenkednek az üzemek, vállalatok dolgozói, s emiatt gyakran kihasználatlanok az üdülő telepek. Pedig a beutaltak télen is kellemesen tölthetik szabadságukat. — Bőven jut idejük a pihenésre, szórakozásra. Wencz Ernő TB. elnltlt A Szolnok megyei ügyészség felülvizsgálta a megye háztáji gazdaságait. Eszerint Szolnok megyében kétczerötszázhet- venkét olyan ember birtokol 2.300 hold háztáji földet, akik nem tagjai a tsz- nek, vagy legalábbis a fő foglalkozásuk nem a mezőgazdaság, s jövedelmük nem a termelőszövetkezetből ered. Ezek egy része jogosult háztáji fődre. Többek között a traktorosok, a gépállomásiak, vagy a pedagógusok. Csakhogy az említett számadatnak ők csupán egy részét alkotják. A többiek? OTP ügyvezetők, földművesszövetkezeti alkalmazottak, tejcsar- nokosok, f jk ellenőrök, orvosok. állatorvosok, állat- felvásárlók. Községi tanácselnökök és községi párttitkárok is vannak közöttük. Ki tudja honnan ered ez a szokás. Talán úgy gondolkodtak egyes tsz vezetők, a felvásárlók jobban minősítik az árút, ha kéz kezet mos alapon háztáji földhöz jutnak; ez vagy az a hivatalos ember kedvesebb lesz hozzánk, ha háztáji földet juttatunk neki. Az esetek többségében már nem érdekes hogy a háztáji földet birtoklók, vagy a háztáji földet jogtalanul kimérő termelőszövetkezetek kezdeményezték e háztáji rablógazdálkodást. Mindenképpen erkölcstelen ez a dolog, de sú lyosbítja hogy a háztáji földet zömmel olyan emberek vették igénybe jogtalanul, akiknek a jövedelme néha kétszerese, háromszorosa mint a termelőszövetkezeti tagokénak, azoknak akiknek közös vagyonából háztájiuk származik. Hogy csak egy esetet említsünk. Van a megyében olyan állatorvos, akinek hat termelőszövetkezetben termett kukorica egy-egy hold háztájin. Egyiket sem ő kapálta. Sok idős tsz tag fordid panaszos beadvánnyal: nem kapta meg a neki járó háztáji földet a tsz-től. S a tsz vezetői a kivizsgáláskor magyarázkodnak. Igen, jogos a panasz, de nem tudunk mit kezdeni az öregekkel, mert nincs elég földünk. Lehet, hogy éppen egyenlőség! jelet húzhatnánk a háztáji földhöz nem jutó öregek és a háztáji földet jogtalanul használók száma között. Ha már nem is lennének háztáji nélküli öregek, akkor is elítélendő ez a minden jog és erkölcsi alapot nélkülöző visszaélés, amelynek rugója nem más. mint egyesek féktelen meggazdagodási várva. Elutazott hazánkból a Rajkin színház A hazánkban nagy sikerrel vendégszerepeit világhírű le- ningrádi Állami Miniatűr Színház művészei Arkagyij Rajki nnak, az OSZSZSZF népművészének vezetésévé szombaton délelőtt elutaztak magyar fővárosból. (MTI) Abbahagyja a kopogást a polgáriruhás rendőrtiszt. Felnéz az írógépről. — Mutasd, hogyan rejtetted el. A fiú fésűt vesz el az asztalról és eljátssza az esetet. Láthatatlanul most ott húzódnak az önkiszolgáló bolt polcai, s rajtuk gazdag áru- választék kínálja magát. — Leemeltem és idecsúsz tattam. Ügyes mozdulattal zöld műbőrkabátjának ujjába dugja a fésűt, kezét pedig fel' tartja. Mutatja: semmi sem látszik. — A kártyát is így? — Igen — mondja halkan. Tekintete kerüli a rendőrtisztét, körbekalandozik a kapitányság hivatali szobájának egyszerű bútorzatán. Megpihen a barnára pácolt nagy iratszekrényen, a tintapecsétes íróasztalon és a kényelmetlen, merev székeken. — Nézz a szemembe. A tizenhárom év körüli fiú engedelmesen figyel a felnőttre. — Nem vették észre a vásárlók? — Senki sem állt! ott. Kö rülnéztem, mielőtt... — Hány csokoládét vittél el? — Csak egyet. — Csillagszórót? — Azt nem... — Akkor ki osztogatta az osztályban? Hallgat. — És ki kötözte a gyerekek lábához? — Azt nem én. — Húsz fillérért sem adtad darabját? Még mindig hallgat, de már kevésbé dacosan. Szeméből könny csordul ki. — Ki mondta azt, hogy az anyukája adta? — Én. — Légy őszinte, mondj el mindent.. — Tessék elhinni, nem én gyújtottam meg az óra alatt a csillagszórót. Vittem, az igaz, de a többiek csinálták. — Hány üveg pálinkát vittél el? — Egyet. — És rumot? — Azt is egyet. — Mi történt az itallal? — Odaadtam... — A parkban tehát nem te ittad? Lehajtja fejét. — Mondd csak el, nem baj, ha az apukád is tudja. Az apa, fáradt és idős ember, szótlanul mered maga elé. összehúzódva ül a széken, kezében kalapját szorongatja. — Én csak keveset ittam belőle — vall a gyerek. — Szoktál pénzt kapni szüléidtől? — Igen: kiflire és csokoládéra. — Akkor miért tetted? Beszélj őszintén, mert csak a te szégyened lesz, ha majd a szemedbe kell mondaniuk a tanúknak... És hidd el, senki sem lesz hamistanú érdekedben. Az igazat mondják, különben ők is bűnt követnének el... Sír a fiú és töredelmesen vall. Fésűket vitt el és kártyacsomókat. Csokoládét is, meg cigarettát és... — Tudod, hogy ennek az árán két pár cipőt vehettek volna szüleid? Édesapád nehezen keresi a pénzt, s mégis kártérítést fizethet belőle... Most szólal meg először az apa: i — Hogy mit kapott már ez a gyerek, de hiába verem... — De miért verik? Hiszem csak megfélemlítik és nem mer elmondani semmit sem otthon. Ki legyen a gyerek legbizalmasabb barátja, ha a szülei sem? Pillanatra szünetet tart a rendőrtiszt, majd hozzáteszi: — A verés nem gyereknevelési módszer. Foglalkozni kell vele. Befejezi a jegyzőkönyve' és eléjük teszi, hogy olvas sák el, s írják alá. Nézerr a gyerek írását: szép. — Miért loptál? — kérdem a fiútól. — Mert az egyik fiú is, és ő mondta, hogy csináljam én is. — És szót fogadtál. — Igen. — De miért? Hallgat. Talán maga sem tudja, virtusból, vagy másért tette. <— Megbántad? — Igen — mondja és újra sír. — Soha többet? — Soha. — Azt a fiút is megfog ták? — Igen. — Aki bűnös, az mimi bűnhődik? — Mind — mondja és kövér gyöngyök szaladnak végig az arcán. (szántó) Valódi angol9 különböző színű TEDDyBER és gyapjúkabát-anyagok érkeztek, a VÖRÖS CSILLAG RUHÁZATI KTSZ női szalonjaiba. Szolnok, Beloiannisz út 23. és Ságvári út 9. í I/étkezett AZ ISKOLAORVOS■ \^~ SZOLNOKON
