Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

ifiéi január 7.. S7ÓLN0K MEGYEI NÉPLAP 1 fűrésztelep munkások panaszkodnak A Budapesti Fűrészek szol* noki telepén két műszakbm mintegy háromszáz ember dolgozik. TaVály 80 000 köb­méter rönkfát dolgoztak fel különféle fűrészáruvá, S ébt- böl 4000 köbmétert exportál­tak néhány nyugati országba. A háromszáz faipari dolgo­zó munkaidejének 00 százalé­kát a szabadban tölti. Maga a csarnok fedett ugyan, de csak az esőtől védi a munká­sokat, hiszen nincsen oldala, s a szél keresztül-kasvl jár a gépek, fahasábok között. Ebédidő van. Kék János szakszervezeti elnökkel a rönktéri munkások után ku­tatunk. Úgy látszik, a vago­noktól már rég elmehettek, mert a frissen kirakott fatör- z.sekre vékony dér rakódott. AZ ebédlőbe mentünk. Véleméhyük egybehangzó — Ha 62 magénak ebédlő, akkor maga ugyancsak téved. Ezt csak így nevezik! — Drab János rönktéri brigádvezető kissé mérgesen közli a véle­ményét De hasonlóképpen beszélnek a társai is. —- Jónéhány éve kérjük, hogy legalább meszeljék ki, csinosítsanak rajta valamit Falrahányt bőre ... Király József mindrnnyiok nevében & következőket mon­dotta: — Nagyon hidegek vannak. És nincs védőruhánk, nem kapunk gumicsizmát Védő­italunk reggel három ded kjévé. Nincs tenyérvédó kesz­tyűnk. Pedig nagyon nehezek e2ek a mázsás fagyott farön­kök.. A szűk ebédlőben hangza­var támad. A munkások fél­beszakítják az ebédelést. Azt kérdezik, tud-e az újság se­gítem a panaszukon. «•» Elvtársak, fi2 újság csak úgy tud segíteni, ha s hibá­kat, a vezetők mulasztását szóvátesíl. A pénzzel nem gazdálkodhatunk, az ft felet­tes hatóságok dolga. De meg­írjuk mindazt, amit a' mun­kások sérelmesnek találnak. Eb az emberekből ömlött a szó. áradt a panasz. Fodor Menyhért kilenc éve nem kapott csizmát, a saját bakancsát használja. 1300— 1400 forintot keres és a sár­ban, á berakodás közben ha­mar kopik a bőr. Kormos Imre négy éve nem kapott védőruhát. A magavásárolta holmikat hordia-koptatja. pedig ez a pénz Jól Jönne ott­hon. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság 1957-ben ki­adott rendelkezése mindezt előírja. És mégis ilyen állapo­tok uralkodnak itt? Mostohagyerek ez a vállalat? — Kérem, mi jól isn.^..ük a rendelkezést — mondotta az egyik rönktéri munkás —, de azt is tudjuk, hiszen ön­magunkon tapasztaljuk, hogy a főigazgatóságon fütyülnek ránk. Mit mond kísérőnk, Kék János SZB-elnők? — Egy esztendőre zou 00Ö forint lenne a munka- és védőruhaigényünk. Ezzel szemben tavaly csak százez­ret kaptunk. Felügyeleti ha­tóságunk, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság mostoha- gyermekként kezel bennün­ket. Testvérvállalatunknál, az ugyancsak szolnoki ÉRDÉRT* nél nincs ilyen panaszuk a dolgozóknak... Hartmann Tibor üzemveze­tő a következőket közölte a fűrésztelep vezetői nevében: — Ismerjük, megértjük dol­gozóink panaszát. Havonként „bokszoljuk" ía ezért a fő- igazgatóságot. Nagyon fur­csálljuk ugyanis, hogy éppen „fönt” nem tartják meg azt áz intézkedést, amit pedig Ők maguk hoztak... Csinger Pál is panaszko­dik. A Vállalatnak egy daruja AZ ÜZEMI TANÁCSOKRÓL van, de az is rossz. Ha kijaví­tanák, sem lenne megoldva a szállítás gondja; még két da­rura lenne szükségük. Ugyan­akkor a2 álló vagonokat *■“ tele nehéz fatörzsekkel — sokszor 40—50 méterre kell arrább görgetni... Évek óta könyörögnek egy csörlőért, de ttíég mindig nem tudták üzembe állítani. Pedig na­gyon nehéz a munka. Kérésük jogos Hoksári Mihály tekintélyes ember a telepen. Tizenhat év® dolgozik itt, de már úgy, jött ide, mint régi, gyakorlott j szakember. Életében több­százezer köbméter fát fűré-j S2elt fel, s munkája elistneré- ’ séül megkapta a sztahanovis­ta-, a kiváló dolgozó- ás a Munkaérdemrend kitüntető-1 seket. Rengeteget újított és vasárnaponként — szabad idejéből rabolva el hosszú órákat — bejár vagont rak­ni. Vezetője egy szocialista j brigádnak, s most kaptak fe- j jenként 400 forint pénzjutal­mat. Nem ártana a „felsőbb szerveknek”, ha megkérdez­nék az 6 véleményét is. «az­tán fél őrára beülnének a2 ebédlőbe — beszélgetni a munkásokkal. Mert nem jogtalan követe­lésekről van sró és nem Is olyasmiről, amit egy kézle­gyintéssel kellene elintézni. Benedek István Város — p!asztikteto alatt A szovjetunióban elkészül­tek egy délsarki város tervei. A központilag fűtött hatalmas várost egy óriási, átlátszó műanyag Sátortető borítja majd. A városhoz, melyet le- nlngrádi mérnökök terveztek, sportstadion, hangversenyte­rem, park és vendéglő Is tar­tozik. A többemeletes lakóhá­zakat szigetelt alimfnium- elemekből építenék fel. A Moszkvai Rádió tájékoztatása szerint a plasztiktetós sarki várost á Déli Sark Jeges ta­lajéra emelt, vagy egy méter magas alapzatra építenék. Beszélő automata AZ első S20Vjet beszélő­tájékoztató automatát, —■ amely szerkezetében előnyö­sen különbözik a külföldi típusoktól, — bemutatták Moszkvában a politechnikai múzeumban. AZ automata nemcsak részletes szóbeli felvilágosítást ad a feltett kérdésre, hanem a szóban- forgó tárgyak képét is mu­tatja. Az automata 500 kérdésre válaszol. A kérdés sorszá­mának tárcsázása után 2—3 másodperc múlva megjele­nik a tárgy képe, majd fel­hangzik a magyarázat. AZ automatának bármi­lyen programot lehet meg­adni. Egy nagyáruházban eredményesen helyettesíti a tájékoztató irodát, egy köz­könyvtárban közli a meg­adott témakörrel foglalkozó könyvek jegyzékét, stb. mmmm Jtli történt az áj év első hetében? (Folytatás az 1. oldalró.) ségi Sportja színvonalának emeléséhez. Legjobb férfi és női úszóinkat a Dózsának adtuk át A Tószegi Gépállomás igazgatójától: — Mit végeztek a2 új év első öt napjában a gépállo­más körzetében? — A tiszavárkonyl Petőfi Tsz-ben megkezdtük a mű- trágyaszórást; eddig körül­belül nyolcvan holdig ju­tottunk, — válaszolta Rock Géza. — É munka megkez­désére legközelebb a tisza- várkonyi Petőfi, a tószegi Dózsa és a tiszajenől Üj Ta­vasz Tsz-ben kerítünk sort. A tószegi Dózsa Tsz-beh körmös traktorral Szán­tunk. Ott még harminc hold, körzetünkben összesen 480 hold vár ekére. — Égy személyi kérdés: Hogy Van Zablánszki Jánost — Teljes erőben! Kiss Jó­zsef és Kósik Ferenc fnellett ő a leCszrn-calmasabb gép­javítónk. Központi műhe­lyünkben szál 9 Rendszerben folyik a javítás; most époen hat lánctalpas és hat Bje- lorussz van munkában. A brigászáUSRekon a tnunka­Javítják. A törökszentmiklósi Dő2sa Tsz-ben Csermák Béla elnök veszi fel a kagylót. —- Pénteken fejeztük be a zárszámadási előkészüle­teket, — mondja. —• A leltá­rozásnál Jó hasznát vettük az Aranykalász Tsz kölcsö­nözte mázsának; azzal mér­tük a jószág súlyát. , — Dolgozik-e valaki a Szabadban? — Mit csinálnak a földe­ken?... Az utolsó tenyérnyit is felszántottuk rhát. Ta­valy ilyentájt bezzeg még hatszáz holdnyí volt a szán­ta tlan terület — A karámok, sertés-szál­lások körül ml újság? — Az utóbbiakban meg­csappant az állomány, f derekán hatszáz fehérhús­sertést adtunk át 130 kilog­rammos átlagsúlyban. — Nem sok a súly egy kissé? — Dehogynem! Mi is örü­lünk annak, hogy az Állat- fofgalmi Vá'ia’at a jövőben szívesebben látja a száz­kilogrammos Sertések! A süldők hamarabb elérik ezt a súlyt, S addig aráfiyta- ’onul kevesebb takarmányt fogyasztanak, A Kö/éptiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon a mindig jóltájékozott párt­titkártól érdeklődtünk az új é^' első napjainak eseményei­ről. M egyes zerte befejez­tük a fagy miatt félbesza­kadt fatelepítést, — felelte. Az utolsó csemeték Karca­gon és környékén kerültek a földbe. Most egész terü­letünkön folyik a fakiter­melés. ídebenn az ezévi részletterveken, , elsősorban a2 öntözéséh munkálkodunk. — Az éves terv... ? AZ i9 újév után ké­szült el. Tudom, hogy sze­reti a szép számokat... Éz évi termelési értékünk hu­szonhat millió forinttal nő á tavalyihoz képest. ■— A2 újjáválasztott párt- vezetőség IS elkészítette már programját? —■ Igen. Sőt: eZ a program Immár határozattá vált. —■ Számos célkitűzésünk között szerepel a nehéz fizi­kai munka további meg- könnvítése; intézményünk öntözési tervei valóraválté- sának következetes segítése. Az Üzemi demokrácia , biztosításának egyik fontos szerve öz üzemi tanács. Az ellenforradalom után jóidéig akadtak emberek, akik ezt, a Vitathatatlan igazságot ! kétségbevonták. Elég széles körben hódított az a nézet, hogy „az üzemi tanácsok a munkástanácsok utódai”, — ezért sokan bizalmatlanok voltak velük S2emben. Jónéhányan azt tartották: e2 a szerv csak „átmeneti funkciót” tö’t be, a kormány! csak taktikai lépésként hoz­ta _ létre, hogy a kedélyek mielőbb lecsituljanak, s az­után majd visszavonják a megalakításáról szóló ren- I deletet. Mikor aztán évek1 múlva a tények igazolták e nézetek helytelenségét, tart­hatatlan voltát, más hango­kat kezdtek hallatni azok, akiknek nem volt szív-: ügyük az üzemi tanácsok munkája. A2t hangoztatták: mire Való ez a szerv? A2 egyéb műszaki*, gazdaságl- és mozgalmi szervek minden feladatot mevoidanak, ez'rt az üzemi tanács csak olyan mint kocsiban az ötödik ke­rék: felesleges. Még most is vannak, akik ilyen nézeteket vallanak. A Nagyalföldl Kőolajtermelő Vállalat vezetője szerint pél­dául ,.ag üzemi tanács tevékenysége nem nevezhe­tő túlságosan előnyösnek” máshol — így például az építőipart Vállalatnál is akad nak vy2etők, akik kétségbe- voniák az üzemi tanácsok szükségességét Fel lehet tenni a kérdést így is: miért és milyen Jo­gon? Az üzemi tanácsok megalakítása a kormány rendeletére történt, így az üzemi tanácsok szerepének felismerése, munkájuk tá­mogatása egyben a2 állami fegyelem betartásának kér­dése is. S vn'óban felesleges szerv volna az Ü2erhi ta­nács? Korántsemrhis2en dön­tési . joga vap néhány — a munkásokat közvetlenül érintő-kérdésekben, így pél­dául a vállalati nyereségré­szesedés irányelveinek ki­dolgozásában. a munkaru­hákra fordított összeg fel- használásában és a kihor­dási idő meghatározásában, az Igazgatói alap felosztá­sának tervében. Az üzemi tanácsok olyan feladatokat is napirendre tűznek, melyek az ellenőr- zési, vagy a véleményezé­si, jogukkal élnek. Foglal­koznak például a mérleg- beszámolókkal. MpSt, -r- mi­vel ezekben a hetekben ké­szül el az évvégi mérleg — ez kell, hogy jelentse leg­miiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiimiiiiinmiii fontosabb munkájukat. A tavalyi tapasztható* elemz,;!. sével sokat tehetnek azért,1 hogy eredményesebb legyen, áz idd munka. A vállalatok gazdaságos! termelésével kapcsolatos fel-, adatokat mindössze néhány üzemben — így a Szolnoki j Járműjavítóban, a Férrmyo-1 mó- és Lemezárúgyárban, a Szolnoki Papírgyárban, stb. vitatták meg az üzemi ta-j nács ülésén. Máshol nem-' igen tűzik napirendre a ter­melőkapacitás kihasználásá­val, ft műszaki szlnVotial emelésével, az anyaggazdál­kodással, stb. összefüggő tennivalókat Márpedig az ü2emi taná­csok tekintélyét hatásköré­nek érvényesítését ( — a jászberényi Aprítógép­gyárban, a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülésnél, a kisújszállási Faipart Vál­lalatnál és más helyen is) az biztosítja, ha aktívan dolgoznak. Ennek elérésé­hez viszont szükséges, hogy rendszeresen megtartsák üléseiket, tagjaik növeljék szakmai képzettségüket, a vállalatok vezetői tájékoz­tassák őket üzemük terme­lésének alakulásáról, s ne csorbítsák hatáskörüket. Nem helyes az olyan eljárás, mint a szolnoki Sütőipari Vállalaté, ahol az üzemi ta­nács határozata nélkül mó­dosítottak a nyereségrésze­sedési irányelveken. Máshol is tapasztalható, hogy a tervektől eltérően és az üzemi tanács jóváhagyá­sa nélkül fordítanak klsebb- nagyobb összegeket külön­böző célokra az igazgatói keretből. Az ilyen példák arra vallanak, hogy nem elég Sok­rétű még az üzemi tanácsok munkája, nem érvényesül kellően ellenőrzési, vélemé­nyezési és döntési jogkörük. A kormány határozata alap­ján adott a lehetőség, hogy változás álljon be, S a2 üze­mi tanácsok betöltsék hiva­tásukat. — Ehhez viszont a jobb muhka mellett — az eddigi gyakorlattól eltérően — az is szükséges, hogy a dolgozók ismerjék jobban a2 üzemi tanács napirendi póntjait, s magukévá is te­gyék útmutatásait Rendelet a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről A Magyar Köílöny pénteki száma közli annak a kor­mányrendeletnek a Végrehaj­tási Utasítását, aihely több tekintetben megváltoztatja á gépjárműadó-ügyek intézését. AZ adót a jövőben nem ne­gyedévenként, hanem fél­évenként kell fizetni, mégpe­dig fnárciits 31-ig, illetve szeptember 30-ig. Azoknak, akik á régi szabályok szerint az első negyedévi adót már befizették; á második ne­gyedévbe jutó részt március 31-ig kell megfizetniük. A belföldi rendszámú gép­járművek tulajdonosai az adólapot és az adó befizeté­séhez szükséges befizetési la­pot ezentúl csak a lakóhelyük szerinti járási, városi, kerü­leti pénzügyőri szakasznál szerezhetik be, s az adót ugyancsak á lakóhelyüknek megfelelő megyei, Jogú váro­si, illetve a Fővárosi Adóhi­vatal számlájára kell befi­zetniük. Éddig valamennyi gépkocsitulajdonos á főváros­ban Vezetett számlára fizette be adóját, á így például a reklamációk Intézése megle­hetősen nehézkes Volt. A de­centralizálással ezt a problé­mát kívánják megoldani. AZ adó megfizetését továbbra Is 82 ac^Tpfi o. orhH <?on­dósán meg kell őrizni. i A napokban jelent meg a földművetóáügyi miniszter rendelet« a termelőszövetke­zetek szakmai vezetésének megerősítéséről. A rendelettel kapcsolatban az MTI munka­társa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Mi­nisztérium szövetkezetpoliti­kai főosztályán: A közös gazdaságok na­gyobb részében a vezetés-kér­dése megoldódott, a szövet­kezetek többsége mind politi­kai, mind szakmai szempont­ból megfelelő képzettségű vezetőkkel rendelkezik. Ugyanakkor a gyengébben gazdálkodó termelőszövetke­zetek vizsgálatánál kitűnt hogy a gazdálkodás alacsony színvonalának ezek jelentős részében elsősorban a vezetés gyengesége, a ve2etők nagy­üzemi tapasztalatainak, kel­lő szakmai hozzáértésének hiánya az oka. Az egész ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban most az az egyik legfon­tosabb feladat, hogy a gyen­ge szövetkezetek mielőbb el­érjék legalább a közepesen gazdálkodók színvonalát, s ez a feladat meghatározza a szakmai vezetés megerősíté­sének fontosságát is. Ezért mondja ki a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősítésé­ről szóló 3004—i-es kormány­határozat s ennek nyomán a mostani rendelet is, hogy az idén már csak a gazdaságilag meg nem erősödött stivetke- zetekbe lehet szakembereket átirányítani. A rendelet több új intézke­dést tartalmaz a szakembe­rek átirányításáról és állami támogatásáról. Az idén van első ízben lehetőség arra, hogy elnökök, mezőgazdászok és könyvelők mellett állator­vosokat, gépészmérnököket, építészmérnököket és techni­kusokat is átlrányíthcsSahaK á szövetkezetekbe. A terme­léstechnika mai színvonala ugyanis egyes, még gyenge szövetkezetek gazdaságában is indokolt, illetve a megszi­lárdításhoz feltétlenül szük­séges a szakmai vezetés spe- cializálása, az állategészség­ügyi, gépesítési, beruházási feladatok szakosított irányí­tása. A szakemberek átirányítá­sáról Szóló régebbi rendele­tek aZ elnököknek három, a mezőgazdászoknak és köny­velőknek két évre biztosítot­tak jövedelemkiegészítést Az új rendelet sZetin* ezentúl valamennyi á".ránvított szak­ember három évig részesül állami támogatásban. A 3004—4-es kormánVhatá- roZat alapián a gyenge tét- melőszövet'-ezetokben az idén ötszáz újabb szakember kezd dolgozni, akik munkaegység­részesedés mellett három évig előző keresetüknek 80 száza­lékát kapják jövedelemkiegé­szítésként. Az állam most en­nél is több szakember alkal­mazásához nyújt Segítséget az arra rászoruló szövetkezetek­nek. A rendelet B2erint ugyanis jövedelemkiegészí­tést kaphatnak azok «2 elnö­kök, mezőgazdászok és köny­velők is, akik nem átirányí­tással kerültek ugyan a szö­vetkezetbe, de a közös gazda­ság még nem képes részükre megfelelő jövedelmet biztosí­tani. Az állami támogatás összege ezekben a2 esetekben a szakember szakmai I.épzett- ségétől és gyakorlatától füg­gően két évig havi 800—1500 forint A jövedelemkiegészftéssel kihelyezett szakemberek „tar­talékát” eddig kizárólag kü­lönböző állami intézmények, vállalatok, gazdaságok ké­pezték. Az idén a2 erős ter­melőszövetkezetek vezető be­osztású tagjai (vezetőségi ta­gok, brigádvezetők Stb.) Is át­mehetnek más, gyengén gaz­dálkodó szövetkezetbe elnök­nek, mezőgazdásznak, vagy könyvelőnek, s ebben a mun­kakörben az állam riszükre Is j öved elemk* egéS2ítést nyújt. Ez a2 intézkedés mu­tatja, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom már nagy­számban neveli ki saját ká­dereit, s bár sok helyen még szakemberhiánnyal küzde­nek, számos szövetkezet már szakemberrel is tudta segí­teni gyengébb társait Az új rendelet intézkedik néhány, a termelőszövetkeze­tekben dolgozó Valamennyi szakembert érintő ’térdésről. Ezek közül kül ’n érdemes megemlíteni azt. amely a szakembereket az eddiginél-s érdekeltebbé teázi a közös gazdaság megszilárdításában. A rendelet szerint ugyanis azokat az elnököket és szak­embereket, akik a gyenge Szö­vetkezetek megerősítésében ió eredményt érnek el, á föld­művelésügyi miniszter juta­lomban részesítheti. A rendelet végül foglalko­zik a termelőszövetkezetek S2akemberutánpótlás árrak egyik igen fontos módszeré­vel. Több he’yen dolgoznak már olyan fiatal Szakembe­rek, akiknek egyeterhi. főis­kolai tanulmányai idején a szövetkezet biztosítót* társa­dalmi ösztöndíjat. Ezt azon­ban csak á már megerősödött szövetkeZe*ek tudták nyújta­ni. A rendelet most lehetővé teszi, hogy a gyenge szövetke­zetek állami témoga*ást karn­isnak tSrcedi-l-m ÖSZtőUdíj alapításához. (MTD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom