Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

2 SZOLNOK MEGYEI MtTLAr 1962. január .10. „II keserűség vasárnapfa“ Amerikában az elmaradt „űrhajózás! fesztivál“ nyomán A nyugati hírügynökségek és rádióállomások egybe­hangzóan arról számolnak be, hogy szerte az Egyesült Államokban kiábrándultság uralkodik a „Ranger—3” holdrakéta balsikerű útja és Glenn alezredes, az első ame­rikai „űrhajós-jelölt” fellö­vésének elmaradása miatt. A párizsi rádió vasárnap dél­után így kommentálta az Egyesült Államokban jelent­kező hangulatot: „A keserű­ség vasárnapja ez a nap Amerika számára, elmaradt a tervezett „űrhajózási feszti­vál”, amelytől azt várták, hogy amerikai rakéta eléri a Holdat s egy amerikai meg­ismételheti legalább Gaga­rin hőstettét.. A New Yorkból és Cape Canaveral-ból érkezett jelen­tések elmondják, hogy a csa­lódottság annyival is inkább nagy, mert ismét rendkívüli reklámhadjáratot csaptak a kísérletek körül. 1000 újság­írót csődítettek egybe. Cape Canaveral körül az Egyesüli Államok távoli vidékeiről ér­kezett turisták gépkocsijai­nak tízezrei vesztegeltek az országutakon, mindenki lát­ni akarta a „big shaw”-ot, az első amerikai űrhajós fellö­vését. Az Egyesült Államok köz­véleményében kényelmetlen érzéseket keltett, hogy Glenn alezredes földkörüli útjának elhalasztását ellentmondó ér­tesülésekkel igyekeztek meg­magyarázni. — A hivatalos szervek különböző szóvivői előbb azt állították, hogy csupán a felhős időjárás miatt mondottak le a ksérlet végrehajtásáról. Azt a szem­pontot emelték ki, hogy a kedvezőtlen légköri viszo­nyok miatt nehézségekbe üt­között volna Glenn alezredes kabinjának megtalálása a földkörüli út végén. Később azonban elismerték, hogy az űrhajón a kilövés előtt tech­nikai fogyatékosságok is mu­tatkoztak. Az első amerikai űrhajós fellövésére február 1-e előtt semmi esetre sem kerülhet sor — közölte az MTI jelen­tése szerint Powers ezredes, a „Mercury” rakétaprogram sajtótisztje. A pénteken felbocsátott amerikai holdrakéta, a „Han­ger—3” a legújabb jelentések alapján — célt tévesztett. A kilövésnél használt indítóra­kéta túlságosan nagy sebes­séget adott a „Ranger—3”- nak, amely így 40 000 kilo­méteres távolságban haladt el a Hold mellett, ahelyett, hogy beletalált volna s a Hold felszínére megfigyelő műsze­reket tudott volna helyezni. A nyugati tudományos kö­rökben kétlik, hogy a nagy eltérés miatt a „Ranger—3” televízió- és rádióadói szá­mottevő értékű közléseket tudnának eljuttatni a Földre. (MTI). Az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete továbbra is a »szálloda-szobai jegyében A havannai értekezlet kiáltványt intézett Amerika népeihez Havanna, jan. 28. (TASZSZ) Havannában szombaton befejeződött az amerikai né­pek értekezlete, amelyet te­kintélyes latin-amerikai közéleti személyiségek és politikusok csoportja kezde­ményezett Kuba támogatá­sára. Az értekezlet záróülésén kiáltványban fordult Ame­rika nepeihez. A kiáltvány megállapítja, bogy „egyetlen kormánynak vagy szervezetnek nincs jo­ga beavatkozni más államok belügyeibe akár gazdasági kényszerrel, diplomáciai nyomással, akár fegyveres betöréssel, vagy más úton”. Az a tény — mondja az értekezleten elfogadott ki­áltvány —, hogy Kuba szo­cialista államnak nevezi ma­gát, nem törvénytelen és nem válthat ki ellenzést. Ez elidegeníthetetlen joga min­den olyan népnek, amely saját sorsának irányítója. A havannai értekezlet el­ítélte a Punta del Este-i ér­tekezletet, amely az Egye­sült Államok és latin-ame­rikai szekértolóinak manő­vere. Ezzel az értekezlettel sze­retnék álcázni a Kuba ellen tervezett újabb agressziót és előkészíteni további ag­ressziókat más latin-ameri­kai országok ellen. A Kuba iránti szolidaritás most min­den latin-amerikai nép el­sőrendű kötelessége. Meg­győződésünk, hogy Latin- Amerikában egyetlen férfi és egyetlen nő sem tagadja meg e szent kötelességének teljesítését. Kuba sorsa a I rabbilincseinek széttöréséért [ küzdő 200 millió latin-ame­rikai sorsa! — fejeződik be a kiáltvány; Fidel Castro interjúja (Folytatás az 1-ső oldalról) Nagyarányú ipari építke­zés bontakozik ki, főkép ennek az évtizednek máso­dik felében. Elsőrendű je­lentőséget tulajdonítunk a termelési eszközök termelé­se fejlesztésének. Lerakjuk a kohó- és nehéz­ipar, a vegyipar alapját, va­lamint a gépipar különböző ágai fejlesztésének alapját. Kuba természeti erőforrásai ésszerű kiaknázásának fontos oldala a laterit-ércek hasz­nosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy Kuba a követ­kező fél évtizedben, hála a Szovjetunióval kiépített és felbecsülhetetlen értékű mű­szaki és gazdasági együtt­működésnek, világviszonylat­ban a második helyet fog­lalja el a nikkelbányászat­ban. Kuba külpolitikájára ki­térve Fidel Castro rámuta­tott, hogy Kuba támogatja az összes gyarmati országok­nak, valamint az imperia­lista kizsákmányolás alatt álló országoknak felszabadí­tó mozgalmát. Kuba támo­gatja a békeharcot, amely összhangban áll az egész emberiség érdekeivel. Kuba külpolitikájának alap­ja a baráti kapcsolatok erő­sítése az összes szocialista országokkal és mindazokkal az országokkal, amelyek sík- raszállnak a béke védelmé­ben. Kuba latin-amerikai politi­kája szintén békepolitika, és nem a mi hibánk, hogy az imperializmus agresszív cse­lekményekre készül elle­nünk, hogy az imperializmus megkísérli elszigetelni Kubát a többi latin-amerikai ország­tól. Kuba és az Egyesült Ál­lamok rossz viszonyáért az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. Az Amerikai Államok Szer­vezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek érte­kezletén kemény ideológiai harc folyik egyfelől a népek­nek az önrendelkezéshez, a szuverenitáshoz és az általuk szükségesnek tartott rendszer szabad megválasztásához va­Ha már nincsenek máglyák... A Vatikán újabb „győzelmet” aratott a forradalmi mozgalom fölött. Legújabb közlemények szerint a pá­pai Curia kitagadta a katolikus egyházból Fidel Cast­ro! és kormányának valamennyi tagját. Indoklás: „akadályozták Kubában a katolikus klérus tevékeny­ségét”. — Nem a kubai forradalmárok hősiessége volt a baj?! Még jó, hogy Castro nem a középkorban él, mert akkor a katolikus egyház nem mulasztotta volna el, hogy „vérontás nélkül” ölje meg, azaz élve égesse meg a máglyán, ahogyan megtették a nagy cseh re­formátorral, Húsz Jánossal, a franciák nemzeti hős­nőjével. Szt. Johannával és a lánglelkű olasz tudóssal, Giordauo Brúnóval. A kitaearlás azonban nem vált szégyenére Cast- rónak — sőt inkább dicsőségére. Hiszen most olyan filozófusok1':*' kerüb egv sorba, mint Bacon, Descar­tes és Holbach. olyan írókkal, mint Balzac, Hugo és Zola. akik"'»h művei mind ott szerepeltek a Vatikán ; feketelistáján. ló joga, másfelől az imperia­lizmus törekvésed között. Az imperializmus jogot kö­vetel magának ahhoz, hogy beavatkozhasson Latin-Ame- rika belügyeibe. Tudja, hogy az amerikai imperializmus beavatkozási jogot követel a kontinens ügyeibe. — Mindenki tudja, hogy Ku­ba a népek önrendelkezési jogáért harcol és ezért egész Latin-Amerika népei támo­gatják Kuba álláspontját. Az egyesült forradalmi szervezetekre váró feladato­kat jellemezve Fidel Castro elmondotta, hogy a legfonto­sabb feladat a forradalmi ká­derek kialakítása. Kubában ezidőszerint a forradalmi is­kolákon fiatal munkások, pa­rasztok, értelmiségiek ezrei tanulmányozzák a marxiz- mus-leninizmust, a gazda­ságtant, a történelmet, a bel­politikai és a nemzetközi problémákat. A kubai forradalom ma erősebb és egységesebb, mint valaha, ideológiailag határozottá vált. A legfon­tosabb a marxizmus—le- ninizmusra és az egész nemzetközi forradalmi moz­galom tapasztalataira fel­épülő sziklaszilárd egység. Az imperialisták — jegyez­te meg Fidel Castro — nem egyszer próbálták úgy fel­tüntetni, mintha mi forra­dalmunk első napjától marx­isták lettünk volna és csu­pán titkoltuk volna ezt. Ez az imperializmus újabb ha­zugsága. Amikor megindí­tottuk forradalmi harcunkat, mi már rendelkeztünk bizo­nyos ismeretekkel a marxi z- mus-leninizmusban, rokon­szenveztünk vele, azért még nem nevezhetjük magun­kat marxistáknak-leninisták- nak, — mint ahogy az első szolfézs-órákat látogató tanu­ló nem nevezheti magát ze­nésznek. Kuba egyesített forradalmi szervezetei az új élet építé­sére fogják tömöríteni, — forradalmi eszmék szellemé­ben fogják nevelni és a szo­cializmus útján fngiák ve­zetni a néD erőit. (MTI) Punta del Este (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének kül­ügyminiszteri értekezletére továbbra is a „szállodai szo­bákban” megtartott eszme­cserék a jellemzők. Az Egye­sült Államok küldöttségének tagjai bizalmas tárgyalásokat folytatnak mind az „enge­delmes országok” külügymi­nisztereivel, mind pedig az úgynevezett semlegesekkel. Mindent elkövetnek, hogy olyan határozati javaslatot fogadtassanak el, amelynek értelmében a forradalmi Ku­bát kirekesztenék az Ameri­kai Államok Szervezetéből. Az Egyesült Államok nehéz­ségeit mi sem bizonyítja job­ban, hogy a határozati ja­vaslatok beterjesztésének ha­táridejét ismét — ki tudja hányadszor — elhalasztották. A javaslatokat — mint már jeleztük — hétfő estig kell beterjeszteni. Küldöttségi körökből szer­zett értesülések szerint az Egyesült Államok hatpontos javaslatot szándékozik elfo­gadtatni, de a várható ellen­állásra való tekintettel, ezt sem egészében bocsátják szavazásra, hanem a részve­vők külön-külön szavaznak minden egyes pontról. Az elfogadott amerikai indítvá­nyokat majd hivatalos záró nyilatkozatban adnák közre. Nem hivatalos forrásból származó értesülés szerint az amerikai határozati javaslat a következő pontokat tartal­mazza: 1. Általános politikai ha­tározat, amely kimondja, hogy a „kommunista” Kuba veszélyezteti a nyugati fél­teke országait. 2. Határozat, amelynek ér­telmében a marxista—leni­nista tanításokat valló kubai kormány politikája össze­egyeztethetetlen az Amerikai Államok Szervezetének el­veivel. Ez a cikkely magá­ban foglalja azokat az intéz­kedéseket, amelynek értel­mében Kubát vagy kizárnák az Amerikai Államok Szer­vezetének intézményeiből, vagy felfüggesztenék műkö­dését. 3. Határozat arról, hogy Kubát kirekesztik az Ame­rikai Államok haditanácsá­ból. 4. Javaslat, hogy a latin- amerikai országok külön- külön tegyenek intézkedése­ket „védelmükre”. Ez a cik­kely előirányozza egy úgy­nevezett „készenléti” bizott­ság, valamint egy olyan kü­lönleges bizottság megalakí­tását, amelynek feladata „megoltalmazni” a Karib- tenger térségét. 5. A Kubába irányuló fegy­verszállítások embargója. E cikkely értelmében az Ame­rikai Államok Szervezete javasolja azt is minden egyes latin-amerikai országnak, de nem írja elő kötelezően, hogy szakítsa meg kereske­delmi kapcsolatait Kubával. 6. Nyilatkozat a latin-ame­rikai országok gazdasági helyzetének megszilárdításá­ról, Kennedy elnök kétmil­liárd dolláros programjának megvalósításáról. Az Egyesült Államok kül­döttségének köreiben remé­lik, hogy meg tudnak puhí­tani egy-két országot az in­gadozók közül. Ez szükséges azért, mert — mint ismere­tes — bármilyen határozati javaslat elfogadásához két­harmados többség, azaz 14 szavazat szükséges, másrészt pedig azért, mert az Egye­sült Államok álláspontját tá­mogató 12 latin-amerikai or­szág mindössze 52 millió em­bert képvisel, viszont a szi­gorú szankciókat ellenőrző Brazilia, Mexico, Argentina, Ecuador, Bolivia, Chile és Haiti lakosainak száma 150 millió. CARACAS Az AFP közlése szerint napokban a kubai forradi lom védelmében lezajló: tüntetések idején a hatosé gok letartóztatták Virgili Torre Alba volt Venezuela belügyminisztert is. A kormány ezenkívül be jelentette, hogy titkos rádió adó nyomára bukkanta! Több személyt őrizetbe vet tek. WASHINGTON Reuter-közlés szerint Ches­ter Bowles, Kennedy elnök tanácsadója vasárnap kije lentette, ellenzi azt a nézetei hogy megvonják a segítsége azoktól a latin-amerikai or­szágoktól, amelyek nem haj­landók következetesen támo­gatni az Egyesült Államok Kuba-ellenes törekvéseit. — Bowles szerint az Egyesüli Államokra nem lenne elő­nyös, ha a segélynyújtás, kö­zöttük Kennedy elnök két­milliárd dolláros gazdaság fejlesztési programját poli­tikai feltételektől tennék függővé. (MTI) Folytatja útját hazafelé a szovjet Antarktisz- légiexpedíció Moszkva (TASZSZ). A szovjet Antarktisz-expe- dicló IL—18-as és AN—10-es repülőgépe a dél-sarki Mirnij obszervatóriumból hazatérő­ben vasárnap az ausztráliai Darwin repülőtérre érkezett — jelenti a TASZSZ külön- tudósítója. . A Sydney és Darwin kö­zötti kereken 3200 kilométe­res útszakaszt a szovjet repü­lőgépek mintegy hat óra alat tették meg. A szovjet légiex pedició tehát eddig összese 10 600 kilométert tett meg 16 óra alatt A szovjet repülőgépek — üzemanyag-felvétel után — folytatták útjukat Djakarta felé. (MTI). Koszorúzás és emlékfinnepség Auschwitz felszabadulásának évfordulója alkalmából Amerikai katonai repülőgép katasztrófája London (TASZSZ). A Reu­ter Teheránból érkezett je­lentése szerint Irán egyik hegyvidékén vasárnap felfe­dezték a szombaton lezuhant amerikai repülőgép roncsait. A roncsok környékén a légi megfigyelők „életjeleket” ész­leltek, nem sikerült azonban megállapítani, hogy a gép öttagú személyzetéből há­nyán maradtak életben. A re­pülőgép olyan helyen zuhant le, ahová csak helikopterrel lehet eljutni. (MTI) A szo'noki Tizenhét esztendővel ez­előtt szabadították fel a szov­jet hadsereg katonái az auschwitzi koncentrációs tá­bort, ahol az üldözöttek, az ártatlan emberek millióit — köztük magyarok százezreit — gyilkolták meg kegyetlen vandalizmussal a német fa­siszták. A tábor felszabadí­tásának évfordulója alkal­mából vasárnap a nácizmus magyarországi üldözöttéi bi­zottságának nevében a rá­koskeresztúri temetőben meg­koszorúzták az auschwitzi mártírok emlékművét. (MTI) Zsákutcában a Punta del Este-i értekezlet Tiszamenti hétköznapok. Z?nés riportműsor. — Műsor­zárás. Punta del Este, (MTI) Az amerikai külügymi­nisztereik Punta dél Este­ben tárgyaló értekezletén részvevő küldöttségek veze­tői külön tanácskoznak. Az AP jelentése szerint a tanácskozáson a külügy­miniszterek , kétségbeesetten keresték azt a formulát, amely szerint Kuba úgy len­ne megbüntetendő, hogy az mindenkit kielégítsen”; A tanácskozáson Rusk ameri­kai külügyminiszter azt ál­lította, hogy a megbeszélé­sek „figyelemre méltó hala­dást” értek el és ezért a részvevő külügyminiszterek .megérdemlik, hogy kipi­henjék magukat”. Rusk szépíteni kívánta a tanácskozás részvevőinek azt az elhatározását, hogy újra elhalasztják az egyes küldöttségek határozati ja­vaslatainak már szombat es­tére kitolt határidejét; a javaslatok hétfőn délig (ma­gyar idő szerint este 9-ig) nyújthatók be. A Reuter megjegyzi, hogy a határidő újabb elodázása feltárja, milyen nehézségek­be ütköznek a küldöttségek Igyekeznek olyan irányvo nalat kidolgozni, amely nen mélyítené el az Amerika Államok Szervezeténe; szemmel látható ellentétei Kuba kérdésének mesít^'ó seben.­Az AFP tudósítója azt ír ja, hogy szombaton hozol döntés következtében az eg hétre tervezett ér tekeri r máris csak négy napos kése delemmel tudja befejezr munkáját. Jól tájékozott körökb' szerzett értesülés szerin Punta del Este-ben úgy vé­lik, hogy zsákutcába kerül­tek azok a tárgyalások amelyekkel kompromisszu­mos formulát kívántak el­érni Kuba elítélésére. Ismeretes, hogy bármilyer javaslat elfogadásához két­harmados többségre, aza, 14 szavazatra van szükség. Az Egyesült Államok veze­tésével a Kuba megbünteté­se mellet kardoskodó cso­portnak eddig nem sikerült több mint 13 szavazatot összegyűjteni , Washington Kuba-ellenes terveinek tá­mogatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom