Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
1962. január 30. SZOLNOK MEGYEI NEPLAt 3 o Sikeres zárszámadás Tiszaugon, Törökszentmiklóson, Jászteleken A megyeszerte sorrakerülő zárszámadások nagy hányada arról tanúskodik, hogy szövetkezeteinkben megszilárdult a munkafegyelem, elterjedtek a korszerű, nagyüzemi módszerek — eredményes lett a gazdálkodás. Erről bizonyosodhattak meg szombaton a fiatal tiszaugi Tiszagyöngye Tsz parasztjai is. A gazdák a tervezett 25 forintos munkaegység helyett 26 forintosat oszthattak. Eredeti terveik szerint ehhez az értékhez premizálás, részesművelés folytán 3,92 forint járult volna, mely 4,12 Ft-ra növekedett. Ebben legnagyobb része a növénytermesztőknek volt, kik éves tervüket 112 százalékra teljesítették. A kertészetben — például — kát. holdanként 17 600 forintot ért el a bruttóbevétel. Az uborka holdanként 12 000 forintot hozott. A közös vagyon — csupán erő- és munkagépeket tekintve — félmillió forintnál többel gyarapodott. A tagok 1960. évi átlagjövedelme nyolcezer forint alatt maradt; 1961-ben tízezer forint fölé szökött, természetesen a háztáji gazdaságok hozama nélkül. Árvái Pálnak, a szorgos tehenésznek 22 000 forintot számolt el a szövetkezet. Gazsi István fogatos prémium nélkül is 1780 fórintot keresett havonta. Sok parasztcsalád — így a Pápaiak, Sabellák, Dénes Lászlóék, Kiss Balázsék — egész éven át, minden kínálkozó munkából, teljes létszámmal vette ki részét. Vasárnap tartotta zárszámadó közgyűlését a törökszentmiklósi Alkotmány Tsz tagsága. A .harmincegy forint . helyett harminckettőre sikerült munkaegységértéknek a gazdákkal együtt örvendezett Magyar János elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Ádám Mihály tsz-elnök beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt gazdasági év eseményeit. Mint elmondotta, az időjárás okozta kieséseket jelentős mértékben pótolta a búza, mely holdanként 50 kilogrammal fizetett többet a tervezettnél. A kender 300 000 forintot meghaladó összeggel járult a közös gazdaság eredményes működéséhez. Figyelemre méltó fejlődést köszönhetnek szorgalmuknak, vezetőik szakértelmének a jászteleki Alkotmány Tsz szövetkezeti gazdái. Szombaton megtartott zárszámadási közgyűlésükön került nyilvánosságra, hogy a tervezett 31,34 forintos munkaegység helyett 34 forintost oszthatnak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a zárszámadás örömünnep volt Jászteleken. A közös gazdaság fennállása óta tavaly ért el először 13 métermázsás búzaátlagtermést az intenzív fajtáknak, helyes művelésnek köszönhetően. Á jásztelkiek a tervezett baromfimennyiség kétszeresénél többet tettek a népgazdaság asztalára. Ennek arányában igen tisztes jövedelemhez — 51 400 forinthoz — jutott a baromfiakkal foglalatoskodó Fülöp Gergely és felesége; ám nem lehetett oka panaszra a velük együtt dolgozó Tóth Gábornénak és Tóth Máriának sem. A tehenészek „krőzusa” Varga József lett — 37 000 forintos éves jövedelemmel. A jásztelki Alkotmány Tsz-ben 1960-ban mintegy 8000 forint volt — a háztáji hozama mellett — egy-egy család éves jövedelme; 1961- ben pedig már több mint 13 000 forint. Mind a gazdák, mind a meghívott vendégek — közöttük Szöllősi János elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Szabari István elvtárs, a járási tanács vb elnökhelyettese — helyesléssel vették tudomásul, hogy az osztás mellett a közös vagyon gyarapítása sem szorult háttérbe. A szövetkezeti vagyon tavaly 550 000 forinttal nőtt; a saját erőből beruházott összeg pedig meghaladta a 165 000 forintot Röviden B é c s (MTI). A Neues Österreich e heti vasárnapi számának „A világ humora” című egészoldalas rovata a magyar humort mutatja be. A rovatot Doboz Ernő szerkesztette, ő is fordította le Molnár Ferenc „Amikor feltaláltam a tejeskávét”, Tabi László: „Vastartalék” és Karinthy Frigyes: „Különböző módszerek” című írásait. A magyar karikaturistákat Pusztai Pál, Gerő és Várnai egy- egy, a Ludas Matyiből átvett rajza reprezientálja. (MTI) • B é c s (MTI). Szovjet— osztrák kulturális együttműködési egyezményt írtak alá Bécsben dr. Hugo Glaser, az Osztrák—Szovjet Társaság elnöke és Nyina Popov, az Ausztriában látogatást tett szovjet kulturális küldöttség vezetője. * Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaságban az elmúlt év folyamán 90 600 új lakást építettek, vagyis tízezerrel többet, mint 1960-ban. Az új lakások 6 százaléka szövetkezeti lakás. A demokratikus Berlinben tavaly 9282 új lakást építettek, az átépített lakások száma pedig ezerkétszázhét volt. Egy alapszervezet - öt jelvény Bensőséges ünnepség zajlott le a múlt hét csütörtök délutánján a Szolnoki Járműjavító IV. számú KISZ alapszervezetében. Ez alkalommal a „Szakma ifjú mestere” jelvényt Fehér István arany, Asztalos Ferenc, Gazdag András ezüst, Moldvai Lajos és tűrftetés tíronz*!©kozatát nyerte el. Képünkön Asztalos Ferenc alapszervi KISZ titkár Fehér István ru- gókovácsnak átadja a jelvény arany fokozatát ÚJRA OTTHON Szűk, elrekesztett hely az istálló végében. Vastagon terített szalmán még gyenge, remegőlábú borjak. Az a tarka a legfiatalabb. Mára virradóra született. Nézzük. — Hallgatunk. Meg kéne tán hagyni törzsállatnak majd megkérdem az állattenyésztőt. Ezt Kiss Gyula, a vezsenyi Tiszamenti Tsz gulyása mondja. Hallgat egy verset, aztán folytatja ott, ahol az imént elhagyta — saját magáról: — Esztendeje még gyári munkás voltam Martfűn; a feleségem meg még menyasz- szonyom. Ö beszélt rá, hogy térjek vissza a faluba. Üj vezetőséget emlegetett, terveket. Valami azt súgta, hogy hallgassak rá. — Nem volt könnyű a döntés... Odaát a legtöbb hónapban kétezer fölött kerestem. Egy napon beállítottam az irodába. Nem ígért senki semmit; csak azt mondták, hogy dolgozzam, a többit majd meglátjuk ... Eleinte egybefolyt hétköznap az ünneppel; később a vezetőség tudott váltótársat biztosítani. — így könnyebb volt, mint amikor még háromszáz szarvasmarha várta el kilenc gazda gondosságát. A szőke, göndörhajú gyerekember — inkább húsznak, mintsem harmincnak látszó — nyári emlékeire kanyarítja a szót. — Akkoriban már 271 litert fejtem 21 tehéntől; magára talált a tehenészet. De, — gondolkodtam, — vajon a gazdaság többi részében hogyan megy a munka? ... Helyes Volt-e otthagynom a biztosat a bizonytalanért?... — Olykor valaki arról suttogott, hogy harmincöt forintos munkaegységet osztunk. Hittem is, nem is. Annyi lett. így hát nem bántam meg, hogy hazajötterp. Gondolom, a többi hét sem, aki hozzám hasonlóan cselekedett... Kiss Gyula havi keresete két és félezer forint körül jár. Reméli, ez évben sem lesz kevesebb. Ne is legyen, hiszen az idén már a — babakelengyéről is gondoskodnia kell a fiatal házaspárnak ... — táncsics — Jelentés az 1961. évi bolgár népgazdasági terv tejesítéséről Szófia (MTI). A Bolgár Központi Statisztikai Hivatal most nyilvánosságra hozott jelentése szerint a bolgár népgazdaság 1961-ben kü- lönösien az ipar területén aratott újabb sikereket. A bolgár ipar elmúlt évi termelési tervét 103,6 százalékra teljesítette, s a népgazdaságnak 184 000 000 leva értékű terven felüli terméket adott. Takarmányliszt háromszáz vagon lucernából Múlt év júniusában kezdte meg működését az ország első forró levegős lucerna gyorsszárító üzeme a Palotá- si Állami Gazdaságban. Az üzemet holland gépekkel, holland szakemberek irányításával szerelték fel és beruházására öt és félmillió forintot fordítottak A múlt év még csak kísérletnek számított a gazdaságban. Ennek ellenére hatvankét vagon zöld lucernát szárítottak meg és préselték értékes takarmány- lisztté. Az automatizált rendszerrel működő üzem, két műszakban mindössze tizenhat munkaerő alkalmazását teszi szükségessé. A kísérleti év kedvező tapasztalatai az idén már nagyobb feladatok megoldására serkenti az üzem dolgozóit. A tervek szerint ebben az évben, háromszáz vagon zöldlucernát dolgoznak fel. Az idén elsőízben megkezdik a szója takarmány hasznosítását is. Az elmúlt évhez viszonyítva újszerű, hogy az üzem működéséhez szükséges zöldtakarmányt teljes egészében a Palotási Állami Gazdaság termeli. Ebben az évben mintegy 1400—1500 hold lucernát termelnek és ebből ezer hold termését az üzemben őrlik takarmány- lisztté. A fennmaradó zöldtakarmány mennyiségből a gazdaság jószágállományát táplálják. A terméshozam fokozása érdekében a lucernaterület egészén bevezetik az öntözést s ezzel katasztrális holdanként 5—6 mázsa többlettermésre számítanak. A lucerna gyorsszárító üzemből papírzsákokban csomagolva háromszáz vagon zöld lucerna őrölt lisztjét szállítják a társgazdaságoknak. Az ipar termelése 1961- ben, 1960-hoz viszonyítva, 9,9 százalékkal emelkedett A mezőgazdaság össztermelése 1961-ben, az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakhoz viszonyítva, 12,9 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben az ország gyümölcs- és zöldség termelése 13 százalékkai múlta felül az 1960. évit. A termelőszövetkezetekben, ugyancsak 1960-hoz viszonyítva 8,9 százalékkal emelkedett a szarvasmarha, 6,9 százalékkal a juh és 6 százalékkal a sertésállomány. Ennek arányában nőtt az állati termékek termelése is. Az 1961. év folyamán a termelőszövetkezetek 10 százalékkal több tejet, 15,7 százalékkal több tojást és 9,5 százalékkal több gyapjút adtak a népgazdaságnak. Az elmúlt évben tovább emelkedett a bolgár dolgozók életszínvonala. Számos területen emelték a béreket, s ennek eredményeként a bolgár dolgozók reáljövedelme — 1960-hoz viszonyítva — 5 százalékkal emelkedett. A reáljövedelem emelkedésével párhuzamosan nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Ez — 1960-hoz viszonyítva — 9 százalékkal emeVcedett. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a húsáruk. 16,7 százalékkal a 1 cukor, s 15 százalékkal a tej fogyasztása. 1 Hiomóoóhety és egyebeit Francois Mauriac, a világszerte ismert Nobel-díjas francia író így ír: „ ■ ■ ■ A Nyugat erkölcstelensége kiterjed a politikai és társadalmi élet minden ágára ... A neonfény civilizációja el fog pusztulni, mint annyi más elpusztult már előtte. A halálos jegyek már mindenütt kiütköznek rajta, már mindenütt láthatók." A félelem és a rettegés birodalma lett ez a társadalom. Hol vannak már azok az idők, amikor az imperializmus a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma volt, amikor még a kispolgárok mellényét is dagatra dül- lesztette a prosperitás! Még harsognak az erőpolitika szónokai, de az üzfleti és reklámélet, a kisemberek hangulatának e pontos mérlege már egészen más húrokat penget. A Pentagonban még arról fecsegnek a tábornokok, hogy kitalálták és megszervezték a világ legnagyszerűbb elhárító szolgálatát; hogy amennyiben nem semmisítik meg az első pillanatban a „vörös kilövőhelyeket”, akkor minden „szabad föld” felé száguldó rakétát még a levegőben felrobbantanak, megsemmisítenek. A nyugati világ emberei ennek ellenére félnek. S éppen ezért talán nemcsak egyszerű reklámfogás, hanem nem kismértékben az emberek érzéseinek, hangulatának fokmérője is az, hogy az Egyesült Államokban és más államokban megkezdték a magán- atomóvóhelyek propagálását. A csikágói Nemzetközi Bútorvásáron mutatták be az atomóvóhelyet —> a „Holnap lakószobája’’ címmel. Rengetegen tolongtak a körülbelül tíz négyzetméternyi alapterületű modell körül, melyet huszonegy centiméter vastagságú atomsugárbiztos anyaggal szigeteltek. A szobát tervezője egy négytagú családnak szánta és vélemény^ szerj^f két hétig ki lehet bírni benne a háborút. Az amerikai Polgári Védelem szakértői szerint, ha az atomóvóhely kívül esik a robbanás és hőség hatósugarán, akkor a benne levők életben maradnak. Az óvóhelyet mindennel felszerelték. Van henne két kerevet, melyet éjszakára négy ággyá lehet átalakítani; egy illemhely, mely vegyszerekkel működik; egy összecsukható konyhaberendezés; huszonnyolc évre előre elkészített naptár; a Polgári Védelem állomását vevő telepes rádiókészülék; egy rögzített tréningkerékpár, mely leve- gőfejlesztósre is alkalmas; egy hálókosár a macskának, valamint egy „Mit tegyünk, amíg az orvos megérkezik” című pótolhatatlan tartalmú könyv; ezenkívül papírtányérok és csészék, szerszámok arra az esetre, ha meneküléskor nem nyílna ki az ajtó. Az óvóhely egyelőre még drága. De tervezője kijelentette: „Mint a párizsi divat- tervezők, modelljeim felvázolásában elsősorban én is a stílusra ügyelek. Remélem, hogy a cégek aztán olcsóbban lemásolnak engem.” A kiállítás nagy port vert tel az Egyesült Államokban. A szenzációéhes újságírók telekürtöllék vele az emberek fejét, s nem kellett sokáig várni, hogy gyűrűzni kezdjen egy igazi „amerikai” vita: beengedhetjük-e barátainkat, embertársainkat robbanási veszély esetén maszek- atombunkerünkbe? Nos, még az USA magasállású egyházi férfiúi is az atombunker sérthetetlensége mellett nyilatkoztak. S bibliai stílusban megszületett a nagyon találó szólásmondás: Imé, hát kimondatott, hogy agyonütheted szomszédodat, aki a te atombunkered ajtaján kopogtat Hogyan kell „illedelmesen” viselkedni az óvóhelyen? Melyek a bunkerélet „illemszabályai”? A szenzációéhes újságíróik és olvasók sorra tették fel a kérdéseket: ha meghívjuk ebédre barátainkat, az azt is jélenti-e egy- ben, hogy rendelkezésükre áll atombunkerünk? S ha a bombatámadás éppen az ebéd felszolgálásának idejére esik, hogyan lehet barátainkat sértés és durvaság nélkül kituszkolni a rádióaktív levegőre? Más valaki újfajta meghívószöveget ajánl: „Mr. és Mrs. John Doe örömmel látják vendégül estebédre Mr. Richard Roet június 29-én 8 órakor.” Ez eddig a hagyományos szöveg. De a meghívókártya egyik sarkába diszkrét apró betűkkel még odanyomtatandó: „Ez a meghívás, őszinte sajnálatunkra, nem terjed ki az atomóvóhely használatára. Veszély esetére kedves vendégeinknek a legőszintébb jókívánságainkat fejezzük ki, abban a reményben, hogy egy napon valahol majd ismét találkozunk” Ügy hisszük, annak a bölcs és cinikus embernek volt igaza, aki gyökeres megoldást javasolt az amerikai honpolgároknak: szerinte sokkal hogy barátainkat kiküldjük a rádióaktív hamuval & sugárzással fertőzött levegőre az, ha mindjárt az asztalnál agyonütjük őket. Folytathatnánk, de elég ebből ennyi is. A hullafoltok itt is megmutatkoznak. Az erőpolitika szószólói mögött megfélemlített és életükért reszkető tömegek állnak. Most már csak az a kérdés, vajon ezek a. tömegek engedni fogják-e, hogy a „kommunizmus elleni ke.resztesháború” ürügyén vásárra vigyék a bőrüket? Megéri-e majd nekik az, hogy egy maguk előtt is kétes „eszme” miatt mindannyian elpusztuljanak? Egy tizenöt megatonnás bomba, melyet 1952-ben robbantottak fel, gőzzé változtatott egy húsz kilométer hosszú szigetet. Nem maradt belőle más, mint egy másfél kilométer hosszú és hatvan méter mély lyuk az óceán fenekén. Ma 1962-őt írunk. És a bombák sokkal nagyobbak, sokkal félelmetesebbek. Félő, hogy az atombunker sovány és játékszernek tűnő vigasz ekkora veszéllyel szemben. Hiszen egyetlen hatásos védekezés van csak: a teljes leszerelés és a béke. P. Z. Romániában négyre emelkedett a szövetkezetesített tartományok száma Bukar est (MTI). Constanta és Bukarest tartomány után, a Bánát és a Kolozsvár tartományban is teljesen befejezték a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A Bánát tartományban 154 000 román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozó paraszt-csalá--5 négyszáznyolcvanhárom termelőszövetkezetbe tömörülve közös gazdálkodást folytát. (MTI) Elutazott a Szovjet-Magyar Baráti Társaság küldöttsége A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége: T. M. Zujeva, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének elnökhelyettese és I. V. Sza- limon, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára hétfőn elutazott Budapestről. (MTI) i
