Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

o SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1962. Január 2S. Olyan megoldásokat kell keresni, melyek a békéhez és nem a háborúhoz vezetnek A Szovjetunió honvédelmi miniszterének válaszai a Pravda tudósítójának kérdéseire Hisz minden fegyver — bár­milyen tökéletes legyen is — a gazdaság, a tudomány, a haditechnika fejlesztésével még inkább tökéletesíthető. Nekünk ma már nincs szük­ségünk a fegyverzet mennyi­ségi növelésére. Ami nekünk van, elegendő ahhoz, hogy megsemmisítsünk bármely potenciális ellenséget, ha megtámad bennünket, vagy baráti szocialista országokat. Nekünk csupán fel kell újí­tanunk és tökéletesítenünk kell meglévő fegyvereinket. Malinovszkij foglalkozik a továbbiakban az amerikai kormány által diktált fegy­verkezési versennyel és rá­mutat, hogy a jelenlegi vi­szonyok között olyan meg­oldásokat kell keresni, ame­lyek a békéhez és nem a háborúhoz vezetnek. Azon kell gondolkodnunk, hogy miként lehet csökken­teni az államközi kapcsola­tokban meglévő feszültséget és nem szabad megengedni, hogy a felhalmozott hadvi­selési eszközök felhaszná­lásra kerüljenek. A Szovjetunió a jövőben is folytatni fogja a béke és a békés együttélés politiká­ját, törekedni fog az álta­lános és teljes leszerelés meg­valósítására, a második vi­lágháború maradványainak felszámolására és a népek biztonságának megszilárdítá­Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdán közölte Malinovszkij marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének válaszait a Prav­da tudósítójának kérdéseire azzal a nyilatkozattal kap­csolatban, amelyet Mcnama- ra, az Egyesült Államok hadügyminisztere tett az amerikai szenátus hadügyi bizottságában. Mcnamara kijelenette, hogy aá amerikai fegyveres erők », képesek teljes mértékben megsemmisíteni” a számukra megjelölt „szovjet objektu­mokatAz Egyesült Álla­mok hadügyminiszterének ilyettén kérdése — mondja Malinovszkij marsall — eny­hén szólva esztelenség. E di­csekvés nem a Szovjetunió és az Egyesült Államok köl­csönös kapcsolatainak meg­javítását, vagy a nemzetközi feszültség enyhítését, hanem a szenvedélyek, a háborús hisztéria felszítását, végső fokon a fegyverkezési ver­senyt szolgálja. A fegyver­kezési verseny pedig az az út, amely mindenkor hábo­rúkba vitte az emberiséget. A két világháború történeté­nek tanúságai megcáfolha- tatlanul bizonyítják ezt. De ha már az imperialis­ták ilyen úton kívánnak ha­ladni, legalább előzőleg helyt­állóan ismertessék a reális tényeket és fontolják meg, mit is ígér nekik egy ilyen út. Itt kívánom helyesbíteni Mcnamara úr kijelentését. John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke nemrégiben beismerte, hogy erőink egyen- lőek. Ez többé-kevésbé he­lyes megállapítás és itt az ideje, hogy az amerikai ka­tonai vezetők levonják ebből a megfelelő következtetése­ket. Mint honvédelmi minisz­ter — folytatja Malinovszkij — jól ismerem a Szovjet unió katonai erejét és bizo­nyos mértékig tájékozva va­gyok az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei fegyverzetét illetően. Helyze­tem kötelez erre. Ügy vé lem, hogy ma a szocialista tábor erősebb ezeknél az or­szágoknál. De tegyük fel, hogy az erők egyenlőek. Mi készek vagyunk ezzel is egyetérteni, hogy ne vegyünk részt a háborús pszichózis szításában. De ha egyenlőek az erőink, akkor az ameri­kai vezetőknek le kell von­niuk a helyes következteté­seket és ésszerű politikát kell folytatniuk. Mcnamara úr azt állítja, hogy az Egyesült Államok meg tudja semmisíteni a megjelölt szovjet objektumo­kat. Nem tudom, hogy mire gondol, amikor megjelölt ob­jektumokról beszél. Én a magam részéről kijelenthet­ném, hogy mi egyetlen ra- kéta-atomcsapással letöröl­hetnénk a föld színéről az Egyesült Államok minden ipari, közigazgatási és poli­tikai centrumát és megsem­misíthetnénk egész országo­kat, amelyek területüket ad­ták a Szovjetunió és a többi szocialista országot körülve­vő amerikai katonai támasz­pontok céljaira. Ügy gondo­lom, hogy ez általában nem titok sem az Egyesült Álla­mok, sem a NATO-hoz, a SEATO-hoz és a CENTO-hoz tartozó más országok vezetői előtt. Én, mint a Szovjetunió honvédelmi minisztere teljes felelősséggel kijelentem — és én tudom, hogy mire tá­maszkodom, amikor megte­szem ezt a kijelentést —, hogy mi erősebbek vagyunk ma és magától értetődik, nem állunk majd egyhelyben. — Nem szükséges különöseb­ben növelnünk rakéta-csa­patainkat és fegyverkészle­teinket. A továbbiakban már természetesen a fegyverzet felújítására és tökéletesítésé­re, nem pedig a felhalmo­zás folyamatára kerül sára. De ha támadást hajta­nak végre hazánk ellen, a Szovjetunió fegyveres erői mindenkor készek megsem­misítő csapással válaszolni az agresszornak és mi szét fogjuk zúzni azokat, akik ránk, vagy szövetségeseinkre támadnak. Úgy látszik egyes amerikai államférfiak nin­csenek ennek tudatában, amikor nyilatkozatukat meg­teszik — fűzte hozzá a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. (MTI) Tüntetések Caracasban Caracas (MTI). Az AP hírügynökség je­lentése szerint Caracasban kedden folytatódtak a Kubai Köztársaság melletti nagy­arányú tüntetések. A hírügynökség jelentése szerint a rendőrség közbe­lépése nyomán összetűzésre került sor. Eddigi közlések szerint 13 személy meghalt, 30 megsebesült. A város több pontján bom­bák robbantak; az egyik lyu­kat vágott az amerikai nagy- követség falába. Betancourt elnök katonákat rendelt az utcákra, s Briceno Lineares hadügyminiszter tengerész- gyalogosokat és ejtőernyősö­ket vezényeltetett a főváros­ba. A diákságnak a tünteté­sekben való aktív részvétele miatt a közoktatásügyi mi­nisztérium bezáratta az álla­mi iskolákat, hogy „elejét Nyomdafesték Az Egyesült Államok kormánya erőltetett ütem­ben küld mindenféle szállítmányt Diemnek, a dél-viet­nami diktátornak. legutóbb például másfélmillió dol­lár értékben rádióvevő állomások érkeztek a főváros­ba, Saigonba, s ezzel együtt a propaganda- és sajtóte­vékenység fellendítésére szokatlan küldemény: néhány mázsa nyomdafesték. Dél-Vietnam súlyos gondokat okoz Washington­nak. A párosoktól eltekintve, az ország nagy részében a szabadságharcosok kezében van a hatalom. Egyelőre azonban az állig felfegyverzett és jól fizetett hadsereg­re, az amerikai helikopterekre és repülőgépekre és az amerikai kiképzőtisztekre támaszkodva Diem, tartja magát, s így Dél-Vietnam népe egyelőre kénytelen el­tűrni, hogy mindenféle amerikai szállítmány érkezzen a kikötőkbe, egyebek között nyomdafesték is. De, hogy mi a délvietnami parasztok véleménye a Diem-rend- szerről — az nem tűr nyomdafestéket. vegye a Castro-párti tevé­kenységnek”. Mint a hírügynökség közli, a hatóságok kétszáz személyt letartóztattak. (MTI) Sikertelen amerikai rakétakísérlet Cape Canaveral (MTI). Az Egyesült Államok Cape Canaveral-i légitámaszpontjá­tól szerdán hajnalban Thor- Ableastar típusú rakétát lőt­tek ki. A rakéta öt mester­séges holdat vitt magával, amelyeknek a rakéta segít­ségével Föld-körüli pályára kellett volna jutniok, miköz­ben különböző méréseket vé­geztek volna. Hivatalos köz­lés szerint a rakéta utolsó lépcsője nem érte el a szük­séges lökőerőt, így a rakéta az Atlanti-óceánba hullott. (MTI) 99 Védő­őrizetbe66 vették Gizengát Leopoldville (MTI). A Reuter Iroda jelentése szerint Gizengát abból a külvárosi épületből, ahol „házi őrizet alatt volt”, át­szállították a Leopoldville melletti Binza katonai tábo­rába és „védőőrizetbe” vet­ték. A Reuter úgy értesült, hogy az átszállítást az Állambiz­tonsági Hivatal rendelte el. Eddig még nem lehetett meg­állapítani, hogy személy sze­rint ki írta alá a meghatal­mazást, annyi azonban ki­tudódott, hogy Gbenye, a jelenlegi belügyminiszter nem volt hajlandó aláírni az ok­mányt. Abban a katonai táborban amelybe most Gizengát szállították — mint a Reuter írja —, Mobutu tábornok leghűségesebb katonái állo­másoznak”. (MTI) „Kemény és célratörő44 angol­nyugatnémet tárgyalások A terror csak a portugál uralom meghosszabbítását szolgálja New York (MTI). Az Egye­sült Nemzetek közgyűlése kedden folytatta az angolai kérdés vitáját. Az ülésen 40 afrikai és ázsiai ország hatá­rozati javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a köz­gyűlés Angolát jogosultnak jelentené ki a függetlenség elnyerésére és felszólítaná Portugáliát, hogy Angolában tegye lehetővé szabadon vá­lasztott politikai intézmények felállítását. A határozati ja­vaslat felszólítja Portugáliát az Angolában alkalmazott el­nyomó intézkedések haladék­talan megszüntetésére, köve­teli valamennyi angolai poli­tikai fogoly azonnali szaba- donbocsátását és felszólítja az ENSZ 17-tagú különleges bizottságát, amely a gyarma­ti népeknek adandó függet­lenség kérdésével foglalko­zik, hogy sürgősen tárgyalja meg Angola függetlenségé­nek kérdését. A határozati ja­vaslat felszólítja az ENSZ tagállamait, tagadjanak meg minden olyan segítséget Por­tugáliától, amelyet az Ango­la népének elnyomására hasz­nálhatna fel. A vitában felszólalt Franco Spanyolországának képvise­lője, aki nem átallotta kije­lenteni, hogy Portugália An­golában „szent küldetést” tel­jesít, „elősegíti az ország fej­lődését”. Az ázsiai és afrikai orszá­gok által benyújtott határo­zati javaslat mellett szólalt fel a Mongol Népköztársaság képviselője, aki megállapítot­ta, hogy e határozati javas­latban számos olyan pont van, amely megegyezik a Bul­gária és Lengyelország által benyújtott határozati javas­lattal. A Mongol Népköztár­saság küldöttsége felszólít minden olyan országot, amely gyarmatosítás felszámolá­sát kívánja, hogy támogassák Bulgária és Lengyelország, valamint az afrikai és ázsiai országok által benyújtott ha­tározati javaslatokat. Mauritania küldötte felszó- alásában szintén elítélte a portugál kormány Angolában sor. I folytatott fajirtó politikáját. Követelte, hogy Portugália azonnal változtasson ezen a politikán. Mauritania küldött­sége felszólította a közgyű­lést, hogy egyhangúlag támo­gassa az afrikai és ázsiai or­szágok határozati javaslatát. Az indonéz küldöttség ve­zetője rámutatott arra, hogy a portugál gyarmatosítók an­golai terrorjukkal csupán uralmuk meghosszabbítására törekszenek. Az indonéz kül­döttség — mondotta — támo­gatja az afrikai és ázsiai or­szágok határozati javaslatát, valamint a lengyel—bolgár határozati javaslatot is, amely Portugália ellen szankciók al­kalmazását követeli. Manzsi Szlim, az ENSZ­közgyűlés elnöke kedden ki jelentette, hogy a közgyűlés által 1961. november 27-én „a gyarmati népek és orszá­gok részére adandó független­ségről szóló határozat megva­lósításáról” elfogadott döntés értelmében kinevezték azt a 17-tagú különleges bizottsá­got, amelynek feladata a ha­tározat végrehajtásának el­lenőrzése. A bizottság tagjai­vá a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia, Lengyelor­szág, India, Etiópia, Mali, Ju­goszlávia, Kambodzsa, Tu­nisz, Ausztrália, Olaszország, a Malgas Köztársaság, Szíria, Tanganyika, Uruguay és Ve­nezuela képviselőit nevezték ki. (MTI) Ismét kilenc bamba robbant Párizsban Párizs (MTI) Keddről szer­dára virradó éjjel ismét ki­lenc plasztikbomba robbant a francia főváros különböző pontjain. Az OAS merényle­tei elsősorban a Francia Kommunista Párt tagjai és a Kommunista Párt politiká­ját támogató haladó gondol­kodású személyiségek ellen irányultak. Bomba robbant E. Petit tábornok, Szajna megyei szenátor, valamint Louis Baillot városi tanács­tag, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsági tag­jának lakása előtt. A robbanások mindenütt nagy pusztításokat végeztek. A Francia Külügyminiszté­rium ellen elkövetett bomba- merénylet ügyében folytatott nyomozás eddig nem vezetett eredményre. A rendőrség ki­hallgatott több személyt, akikről közismert, hogy az OAS hivei. Az őrizetbe vet­tek zöme líceumi és főisko­lás diák. A titkos szervezet franciaországi hálózatának vezetői közül egy sem ke­rült kézre. Az Humanité szerdai szá­mában rámutat, a kormány tehetetlen az összeesküvők­kel szemben, inkább az anti­fasiszták ellen fordul. Paye közoktatásügyi miniszter ki­zárással fenyegette meg az OAS-szal szembenálló de­mokratikus diákokat. A francia dolgozók egyre világosabban látják a helyzet súlyosságát A külügyminisz­térium előtt rendezett kedd esti tüntetés, amelyen a rend­őrség tilalma ellenére több mint tízezren vettek részt, az antifasiszta egység erőteljes megnyilatkozása volt. Ked­den számos üzemben munka- beszüntetéssel tüntettek a dolgozók a fasiszta összeeskü­vők ellen. A Francia Kom­munista Párt, az Egyesült Szocialista Párt, a CGT, a ke­resztény szakszervezetek és számos tömegszervezet felhí­vással fordult Párizs demok­ratikus lakosságához, hogy Roger Boissier-nek, a kül­ügyminisztériumban elköve­tett bombamerénylet áldoza­tának temetésén tömeges részvételével fejezze ki egy­séges szembenállását a fasisz­tákkal. , London (MTI). Hazatért Bonnból Brooke angol pénz­ügyminiszterhelyettes, aki — mint mondotta — „kemény és célratörő” tárgyalásokat foly­tatott a Nyugat-Németország- ban állomásozó angol csapa­tok fenntartási költségeinek csökkentéséről. Anglia sze­retné elérni, hogy a nyugat­németek nagyobb részt vál­laljanak e költségek terhei­ből. A pénzügy miniszterhe­lyettes szerint a tárgyalások a „megfelelő” eredményhez ve­zettek: albizottságokat fog­nak felállítani a kérdés to­vábbi tanulmányozására. Az angol—nyugatnémet viszony­ra jellemző, hogy az angol kormány képviselője már ezt is megnyugtatónak tartja. „Meggyőződésem — mondot­ta —, hogy a németek komo­lyan tanulmányozzák, hogyan lehetne segíteni Anglián.” A pénzügyminiszterhelyet­tes közölte, hogy az NSZK esetleg fegyvereket fog vásá­rolni Angliától, így billentve helyre a valutakiadások mér­legét. A Times című angol lap ve­zércikkében arról panaszko­dik, hogy a nyugatnémetek elsősorban az Egyesült Álla­moktól és a közös piac tag­államaitól rendeltek fegyve­reket. A lap szerint elérke­zett az idő arra, hogy a NA­TO közbelépjen és döntsön abban a kérdésben, hogyan járulhatna hozzá az NSZK az angol csapatok fenntartásá­hoz. „A tárgyalásokat foly­tatni kell, dé ezek nem tart­hatnak örökké” — állapítja meg a Times. (AP) Az amerikai igazságszolgáltatásról Koppenhága (TASZSZ). A Demokraten című- is mert dán szociáldemokrata lap vezércikkében élesen tá­madja az amerikai „igazság­szolgáltatási” rendszert. Az amerikai bíróságok tör­ténete tele van botrányokkal — állapítja meg a lap. — A kapitalizmus, amely zabolát­lanul garázdálkodik az Egye­sült Államokban, a maximá­lis nyereség érdekében sem­milyen eszköztől nem riad vissza. A fiatal amerikai munkásmozgalomnak hihe­tetlenül nehéz körülmények között kellett megvívnia har­cát. — Nemcsak az utcákon és a gyárakban folyt a harc a munkások ellen, hanem a bírósági tárgyalótermekben is. Ezer, s ezer ártatlan embert vetettek börtönbe. So­kan közülük villanyszékben végezték életüket. Az amerikai reakció — ír­ja a dán lap — most újabb tömegperre készül, amely egész párt — az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja — ellen irányul. Az ameri­kai „igazságszolgáltatás” tör­ténete újabb nemzetközi ará­nyú botránnyal gazdagodik. (MTI). Neo-nácik, Neo-fasiszták ... Lincoln Rockwell, az Ame­rikai Náci Párt vezére bead­ványban kérte a new-yorki Parkigazgatóságot, hogy en­gedélyezze pártja számára egy parkgyűlés megtartását április 20-án, Hitler születé­sének évfordulóján. Az AP jelentése szerint az igazgatóság most latolgatja, hogy megadja-e az „enge­délyt”. Az olasz újfasiszták Mila­nóban megzavartak két mo­zi előadást, amelyen a Beni­to Mussolini életéről készült filmet vetítették. A film Ro­berto Rosselini rendezésében régi híradófilmekből van összeállítva, s az olasz diktá­tor gaztetteit mutatja be. — (MTI). Holland csapatok nyugat-iriáni vérengzéséről Delhi (TASZSZ). A Savéra című indiai lap beszámol arról, hogy a hol­land gyarmatosítók csapatai Nyugat-Iriánon ugyanolyan megtorló módszereket alkal­maznak a helyi lakosság el­len, mint amilyenekkel a portugálok éltek Goában. A A hollandok különleges mun­katáborokba gyűjtik össze a nyugat-iriáni lakosságot, ha a parasztok megtagadlak az engedelmességet — falvaikat felgyújtják, a férfiakat meg­ölik, az asszonyokat megerő­szakolják, — a gyermekeket megvakítják. Az indiai lap hangsúlvoz- za, hogy a hollandok bestiali- tásának jelenlegi méretei — meghaladják az 1946-os Sula­wesi (Celebesz) megtorláso­két. Mint ismeretes, a hol­land megszállók 1946-ban büntetőexpedicióik során — megtizedelték Celebesz la­kosságát. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom