Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
1962. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártélet hírei Megkezdődött a megyében a XXII. kongresszus anyagának feldolgozása. Az első témakörből a propagandistáknak járási-városi szinten a járási, városi titkárok tartottak konferenciát. A megyei és járási pártszervezetek választott vezetői és a pártapparátus is megvitatta az első témakört. A jászberényi járásban az alapszervi pártvezet őségek, pártcsoportbizalmiak, tömeg- szervezeti vezetők pártaktivisták téli tanfolyama megkezdődött. Négy központi előadó is segíti majd a hallgatók tanulását. * A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya, a mezőgazdasági osztály, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya összeállításának alapján megjelent „A szakszerű, takarékos takarmánygazdálkodás” című brosúra. * Jászberényben a pártmunka társadalmasításának szükségességéről, tapasztalatairól és lehetőségeiről tanácskoztak a pártmunkások és pártaktivisták. * A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya mellett működő társadalmi osztály agitációs csoportjának mintegy húsz tagja vesz részt a megyében a zárszámadó párttaggyűlések és közgyűlések előkészítésében. Gyorsabb, könnyebb az irányítás A biztonságosabb irányítás érdekében a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóságot rövidhullámú rádió adó-vevő berendezéssel szerelték fel. A szolnoki központon kívül a jászkiséri, tiszaroffi szakaszmérnökségeken és három terepjáró autóban van adó-vevő berendezés. Képünkön Molnár Lajos, a tiszaroffi szakaszmérnökség vezetője összeköttetést keres a szomszéd állomással az állattenyésztésre is. Még az sem elég, ha ezekre terjesztjük ki, mert vannak más területen dolgozók is, akiket szintén érdekeltté kell tenni a saját munkájuk mennyiségét és minőségét illetően. — A vezetők premizálása nincs megoldva. A Földművelésügyi Minisztérium erre- vonatkozóan ad ki javaslatot alkalmazásra. Pillanatnyilag sem a szövetkezet elnöke, sem a vezető agronő- mus nincs érdekelve az általános érdekeltségen abban, hogy minél nagyobb legyen az össztermelés. Lehetővé kell tenni a szövetkezeti vezetők javadalmazását a szövetkezet egész gazdálkodásának eredményétől függően. — A premizálás még a pénzbeni díjazás esetén sem nélkülözhető. A tagokat ösztönözni kell, így lehet csak a termés fokozódását, az önköltségcsökkentést várni. — Elég ha a XXII. kongresszus anyagának idevonatkozó részére gondolunk. A szovjet kolhozok nagyrészében a jövedelemelosztás lényegesen előbb jár mint nálunk. Mégis a kongresszus úgy foglal állást, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzésre szükség van, és szükség lesz még a kommunizmus első időszakában is. Az ankét tanulságaként levonhatjuk: termelőszövetkezeteink helyes úton járnak az anyagi ösztönzés vonatkozásában. Az első nagyon fontos lépéseket már megtették közös gazdaságaink, nagy eredményeket értek el már az első esztendőben. Azonban a még meglévő hibák kiküszöbölésére, a meglévő vadhajtások nyesegetésére erőt kell összpontosítanunk. mába szorítani. A merev sémák alkalmazása a kezde- j ményezés halálával egyenlő. ; Ha 1961-ben a szövetkezetek i vezetőségei nem önállóan, a ; saját adottságaik, lehetősé- ! geik mérlegelésével dolgoz- , ták volna ki az alkalmazott . ösztönzési formát, hanem mindenütt egyforma normát vittünk volna végig a me- i gyében, nem értünk volna el ilyen eredményt. Egységes módszer, részleteiben is azonos módszer alkalmazása nem is lehetséges, erre még ; gondolni sem szabad, nemhogy megkísérelni. Nagyon ' jó, hogy sikerült a normáknak egy végtelen skáláját kialakítani. Merjék mindenütt a szövetkezetekben bátran, önállóan a saját lehetőségek figyelembevételével alkalmazni azt a megfelelő díjazást, amely célszerűnek látszik. — A premizálásnak millió változata, fajtája van. Három lényeges dolog, amelyről beszéltünk és amelyet helyesnek kell minősíteni: a terven felüli terméseredmények után eredményességi munkaegység alkalmazása, illetve az egész termés utáni premizálás és a célprémium. Néhány dologra azonban utalni kell. A premizálási módot idejében kell elfogadni és a termelési tervvel egyidőben elkészíteni. Részleteiben kidolgozni, a tagsággal megvitatni és elfogadtatni. A választott módszer egész évben állandó jellegű legyen, mert ha évközben változtatunk rajta, az egész prémiumrendszert a kútba dobhatjuk. — Tehát amit a közgyűlés határozatban elfogadott, azt alkalmazzuk egész éven át. — Minden területen alkalmazni kell a premizálást. Csak a növénytermelést lát5 ni és alapul venni helytelen. , Ha nem alkalmazzuk a gaz- i daság egészében, minden te■ rületén, akkor a munkaerő i egyik üzemágból áttódul a ■ másikba, és így egyik terüle■ ten a munka visszaesik. — i Csak a növénytermelésben 1 nem elegendő a premizálás alkalmazása, ki kell dolgozni — Mi azt tartjuk, hogy az anyagi ösztönzés legfőbb formája a készpénzfizetési rendszerben, a megfelelő kereseti szint biztosításában van. — Többek közöt így fejezte ki véleményét Rozs- nyai Sándor, az abádszalóki. Lenin Termelőszövetkezet párttitkára. Szabari István, a jászberényi Járási Tanács VB elnök- helyettese a járás területén alkalmazott különféle anyagi ösztönző módszereket ismerteti a hallgatósággal. vevők megállapodtak abban, hogy kell készpénzalap, mert nem biztos, hogy három év múlva is olyan rendelkezések lesznek érvényben, amelynek értelmében az állam hitelezi a leszerződött növények értékét előre a szövetkezeteknek.) — Ez elosztási módszer fontos követelménye a részletes és reális tevkészítés Ugyanakkor annak menet- közbeni állandó elemzése, hogy az előforduló hibákat azonnal meg lehessen szüntetni. Második feltétel a szilárd és jó vezetés, nem utolsó sorban pedig a tagokkal Az idén sikerült a kukorica törését, a cukorrépa betakarítását időben, jól elvégeznünk. — A vita során felszólalt Friedrich Ferdinand, a szolnoki Lenin Termelő- szövetkezet elnöke. Természetesen ezt nem lehet mindenhol a megyében alkalmazni. Meg kell vizsgálni, hogy az adott termelőszövetkezet viszonyai mellett melyik a legalkalmasabb ösztönző forma. Azonban nem elég az, ‘ hogy csak a formát válasszák ki, az is szükséges, hogy utána számoljanak: mit kap a tag, megtalálja-e számítását, gya- rapszik-e ezzel a közös, s a választott jövedelemelosztási módszernek van-e valóban ösztönző hatása. A most érvényben lévő jövedelemelosztási formák átmeneti jellegűek. Általában két elosztási forma szokásos, ami hosszabb ideig lesz érvényben: a munkaegység és a pénzbeni díjazás. Döntő ennél, hogy alkalmazható-e a termelőszövetkezetek minden ágában, másik lényeges momentum, a kettő közül melyik az, amelynek alkalmazására hosszabb időn keresztül támaszkodni lehet. Felszólalásának elején lényegében ezt fejtegette Tóth Mátyás, az FM Szövetkezet- politikai Főosztályának osztályvezetője. A célprémium alkalmazásáról szólva a következőket mondotta: — Módomban állt az idén a Szovjetunióban tanulmányozni a jövedelemelosztás módszereit. A célprémium alkalmazásánál nagyon érdekes tapasztalatokra tettem szert. Nem szorítkoznak mondjuk olyan jellegű célprémiumra, amit év elején nem tudnak, vagy nem terveznek be. A Szovjetunió A prémium helyes alkalmazásának következtében tehenészetünkben egyedenként 300 literrel emelkedett a tejtermelés. Sz. Máté Mátyás, a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet tagja gazdaságuk eredményeit ismerteti az ankét résztvevőivel. szövetkezetben azonban hiba is akadt a premizálásnál: a széna betakarítására célprémiumot tűztek ki. Volt olyan gazda ennek következtében, aki 3—4 métermázsa szénát is hazavitt. A tagok között éppen ezért viszály keletkezett, mert azok, akik nem tudtak résztvenni a szénabetakarításban — mivel más helyen kellett a munkáskéz —, elégedetlenkedtek. Így tehát nem helyes a prémium alkalmazása. Nem vált be eleinte a premizálás a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben sem. Különösen a betervezett termésátlagon felüli premizálásnál voltak keserű tapasztalataik. Miért? Amikor a tervkészítéskor leültek a tagokkal megvitatni a prémium-szintet, alkudozás kezdődött, hogy azon a bizonyos területen nem lehet a vezetőség által előírt termést megtermelni. Így aztán olyan alacsonyan állapították azt meg, hogy volt olyan tag, aki 18 métermázsa őszi árpát termelt és elvitte a többlettermés 50 százalékát. Most ismét új prémiumfeltételt állapítottak meg. — Sokaltuk a 20 százalékos prémium-fizetést a kukoricára. Csak 15 százalékot adunk. De kikötöttük: az kaphatja meg természetben a kukoricát, aki szerződést köt az állammal sertéshízla- lásra. Egyéb esetben 240 forintos terményforgalmi áron fizettük ki a tagoknak a prémiumot. Ilyen termeltetés mellett ezer hold átlagában 20,87 métermázsás átlagot értünk el májusi morzsolt- ban számolva — mondotta a vita során a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — S míg tavaly 900 hízót adtak le a tagok, addig az idén már 1886 sertés szállítására kötöttek szerződést. Egyébként a túrkevei tsz- ben ebben az évben már egy hold kukoricához meghatározott mennyiségű cukorrépa, cirok, napraforgó és mák művelése is jár. Így aratástól késő őszig tudnak dolgozni a családtagok is. Az állattenyésztők részére is kidolgozták a prémiumfeltételeket. ötezer literes stand átlagon felül a tehenészt 50 munkaegység, hatezresért 75, a hétezer literes tehénért 100 munkaegység illeti. Eddig & Jövedelemelosztás és anyagi érdekeltség a termelőszövetkezetekben Részletek a Szolnokon rendezeti ankét anyagából megértetni, miért vált szükségessé e jövedelemelosztásra történő áttérés. — Általános premizálás nálunk nem volt — mondotta a továbbiakban Rozsnyai Sándor. — Nem tartottuk jónak, mert az elmúlt években csak vita és veszekedés volt ezen, s a tagság így megszüntette. Mi azt tartjuk, hogy az anyagi ösztönzés legfőbb formája a készpénz- fizetési rendszerben a megfelelő kereseti szint biztosításában van. Vagyis, hogy a szövetkezeti gazda megtalálja számítását és ennek bizonyos százaléka (legalább 80 százalék) garantálva legyen. — Mi célprémiumot a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében alkalmaztunk. Így a családtagokat is bevontuk a munkába. Mi tehát a készpénzfizetést, emellett egyedül a célprémiumot alkalmazzuk. Szövetkezetünk jelenlegi bérezési rendszere 25—30 százalékkal több jövedelmet biztosít, mint az állami gazdaságok dolgozóiknak, így nem kell attól tartanunk, hogy a tagok otthagyják a szövetkezetünket. A vita során egyébként kiderült, hogy a jászberényi járásban a jásztelki Tol- buchin, — a jászboldogházi Aranykalász és a jászfény- szarui Zöld Mező termelő- szövetkezetekben már meg van az a gazdasági alap, — amelynek tulajdonában ott is rátérhetnek a készpénzfizetési rendszerre. Minden esetre a jövedelemelosztás módszereire — egyetlen termelőszövetkezetnek sem lehet receptet adni. Mindenhol az elosztás, az anyagi érdekeltségnek azt a formáját kell alkalmazni, amelyik az adott ecetben beválik. A£"alapdRät már letettük, most már csak a módszerek tökéletesítése van napirenden. Az anyagi ösztönzésnek rendkívüli nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés emelése szempontjából. Előzetes számítások szerint 1961-ben 300 millió forinttal nőtt a termelési érték 1960-hoz képest. Sok tényező játszott ebben közre, de a sok tényező között az anyagi ösztönzésnek is köszönhetjük, hogy sikerült a szövetkezeti gazdák lelkesedését, szorgalmát, hozzáértését helyes irányba terelni. A múlt évben már nem okozott problémát, hogy nem dolgoznak a tagok. összefoglalójában Oláh György1 kifejtette: — Az életet nem lehet sészámos kolhozában bizonyos munka bizonyos időben való elvégzéséért előre meghatározott prémiumot adnak. Például a kukoricánál nagyon elterjedt a négyzetes vetés. Sok géppel rendelkeznek, a munkaerő viszont kevés, s ez a vetési forma ezért célszerű. Azoknak a traktorosoknak, akiknek munkája nyomán a négyzetesen vetett kukorica így is kel ki, határonként célprémiumot fizetnek. A cukorrépa-egye- lésnél is előre kikötötték azt, hogy az első 5 napon — amikor a legideálisabb egyelni a répát — minden hektár után 25 új rubelt adnak prémiumként. Ez kb. 400 forintnak felel meg. Természetesen megfelelő tőszám mellett. Az 5-től 8 napig már a kitűzött prémiumnak csak a felét kapják, mert ezekben a napokban egyelt répa már nem hozza meg előreláthatóan azt a terméstöbbletet, mint az első 5 napon végzett egyelésé. A nyolc napon túl végzett egyelési munkáért már nem adnak prémiumot. Ezeket mi nagyon jónak tartjuk és javasoljuk ezt a módszert nagyobb mértékben nálunk is kiterjeszteni. A külföldi irodalomból értesültek az abádszalókiak is a kolhozok életéről és ezek alapján határozták el, hogy áttérnek egy fejlettebb elosztási formára, a készpénzben! díjazásra. Ezt az új formát egész apró részletekig a Lenin Termelőszövetkezet párttitkára ismertette a vitában résztvevőkkel. — Mi 1961-ben, amikor áttértünk erre a módszerre, semmi készpénztartalékunk nem volt, mégis sikeresen oldottuk meg a nehéz és aszályos év lezárását. Én nem sorolom a követelmények közé, hogy készpénztartalékkal rendelkezzen a tsz, ha át akar térni erre az elosztási formára — mondotta többek között. (Ezt a kijelentést heves vita követte. Végülis a résztnem tudták elérni, hogy csoportosítsák az állományt és úgy abrakoljanak. Most a tehenészek maguk kérik, mert így prémiumszintbe kerülhetnek. A jászberényi járásban az ösztönző módszerek közül főként a százalékos művelést alkalmazták. A kertészetekben ez segítette elő a tervek teljesítését. A megállapodások szerint ennél az üzemágnál 40 százalékot adtak a tagoknak az összes termésből, azonban munkaegységet nem fizettek. Mihez vezetett ez? Minden jó ösztönző hatás ellenére a tagok között felszültség keletkezett. A kertészetben dolgozók 20—25 ezer forintos jövedelmet is elértek, míg az állattenyésztők és gépen dolgozók jövedelme az átlag alatt maradt. Ezen most 1962-ben úgy próbálnak segíteni, hogy nem 40, hanem 50 százalékát kapják meg a termelvénynek a tagok, viszont az összes ráfordított költségeknek 50 százalékát a tagok vállalják. Így érdekeltek lesznek az áru mielőbbi és jó áron történő értékesítésében is. A premizálás alkalmazásának különféle módjai jelentős helyet kaptak a vitában. Kiderült, hogy a Kisúj szállási Búzakalász Termelőszövetkezet tehenészetéber éppen a prémium helyes alkalmazása folytán egyedenként 300 literrel emelkedett a tejtermelés. Ugyanebben í