Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-15 / 295. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196L december H VESZÉLYES ÚTON A Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva (TASZSZ,. , Ami az általános és teljes „Veszélyes úton” címmel j leszerelésről előterjesztett a Pravda csütörtöki száma szovjet javaslatokat illeti, az ”l —'albán vezetők formálisan, szavakban támogatták őket, de valójában mindent meg­szerkesztőségi cikket közöl. A cikk tényeket sorol fel, amelyek arról tanúskodnak hogy Hodzsa, Shehu és más albán vezetők tovább halad nak a veszélyes úton, amely eltérést jelent a marxizmus —leninizmus legfontosabb el­veitől, egyre mélyebben be­legabalyodnak saját hibáik­ba, és ügyet sem vetnek a kommunista világmozgalom képviselőinek az SZKP XXII. kongresszusán elhangzott fi­gyelmeztetéseire. Eljön majd az az iaó — Írja a Pravda —, amikor az albán kommunisták és az albán nép hallatja hangját, és amikor az albán vezetők­nek felelniölc kell azokért a károkért, amelyeket orszá­guknak, népüknek és a szo­cializmus ügyének okoztak. Az Albán Munkapárt ve­zetői most igyekeznek eltit­kolni és leplezni azt a tényt, hogy letértek a kommunista világmozgalom útjáról. E célból számukra nagyon ra­vasznak tűnő fogóst alkal­maznak: az ügyet úgy akar­ják feltüntetni, mintha ők „csak az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai és nem pedig az egész kommunista világmozgalom irányvonala ellen lépnének fel”. Ez a „ravasz” fogás azonban senkit sem vezethet félre. A szovjet kommunis­táktól — írja a lap — ide­gen mindenféle törekvés, hogy programjukat és poli­tikai irányelvüket más pár­tokra kényszerítsék. Ez köz­ismert Az albán vezetők természetesen jól tudják, hogy amikor az SZKP XX. kongresszusának vonaláról beszélnek, akkor nem csu­pán egy párt határozatairól van szó, hanem d kommu­nista világmozgalom új sza­kaszáról, a marxizmus—leni- nizmusnak a mai feltételek között történő alkotó alkal­mazásáról. A Pravda ezután bírálja az albán vezetőknek a kom­munista mozgalom legfonto­sabb kérdéseiben tanúsított antileninista álláspontját, így különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­éléséről és a leszerelés kér­déséről vallott nézeteiket. A lap emlékeztet rá, hogy a november 7-i tiranai nagy­gyűlésen tartott beszámoló­jában Enver Hodzsa kije­lentette: nem ért egyet azok­kal, akik „a békés együtt­élést a szocialista országok külpolitikája általános irány­vonalának tartják”. Vajon ez nem jelent-e kifejezett “ltérést a nyilatkozat alap­iveitől? — teszi fel a kér­dést a lap. A béke és a bé­kés együttélés kérdése ko­punk alapvető kérdése. Vagy békés együttélés, vagy pusz­tító, termonukleáris világ­háború. Más út nincs. Éppen ezért teljesen világos, hogy azok, akik a békés együtt­élés politikája ellen lépnek fel, a termonukleáris világ­háborúra készülődő leghar- eiasabb kalandor imperialis­ta körök malmára hajtják a vizet. tettek, hogy a javaslatokat befeketítsék. Ügy akarták a dolgot feltüntetni, mintha a leszerelés jelszava „ellent mondana a szocialista orszá­gok érdekeinek”. Hodzsa például kijelentette, a Szov­jetunió — úgymond — a szocialista országokat egyol­dalú leszerelésre szólítja fel, tehát az imperialisták kénye- kedvére akarja őket kiszol­gáltatni. Ez káros és minden alapot nélkülöző kiagyalás, amelynek senki sem ad hi­telt — mutat rá a Pravda. Még a kommunistaellenes körök is nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió az álta­lános és teljes leszerelésért száll síkra, hogy a Szovjet­unió a többi szocialista or­szággal együtt mindaddig, amíg az imperialisták eluta­sítják a leszerelésről folyta­tandó tárgyalásokat és ag­resszív irányvonalat követ­nek, a legenergikusabb erő­feszítéseket teszi fegyveres erői megerősítésére, hogy azokat a legújabb techniká­val lássák el. A Szovjetunió politikáját az ország, vala­mint az egész szocialista tá­bor biztonságának követel­ményei írják elő és ez a bé­ke ügyének legreménytelje- sebb záloga az egész vilá­gon. A Pravda ezután foglalko­zik az albán vezetők rossz­indulatú támadásaival, a sztálini személyi kultuszt és annak káros következmé­nyeit leleplező XX. kong­resszus határozatai ellen és a következőket írja: az Al­bán Munkapárt vezetői arra vetemedtek, hogy a magyar- országi ellenforradalmi láza­dást, a nemzetközi imperia­lizmusnak és a belső reak­ciónak ezt a kalandját olyan eseményként magyarázzák, amelyet az okozott, hogy a XX. kongresszuson megbí­rálták a Sztálin körül kiala­kult személyi kultuszt. Szük­ségtelen — hangsúlyozta a Pravda — a magyarországi ellenforradalmi lázadás okai­nak taglalása. — É kérdésről már ré­gen kimerítő elemzést adott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. Az Albán Munkapárt veze­tőinek álláspontját semmi­képpen nem lehet azzal ma­gyarázni, hogy ők nem is­merik e tényeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy minden erejükkel igyekez­nek kiforgatni a valóságot. De a tények ilyen kicsava­rása — mutat rá a Pravda — egyenértékű azzal a pró­bálkozással, hogy csökkent­sék az imperialista reakció­nak az ellenforradalmi ese­ményekért való felelősségét és ugyanakkor igazolják Ma­gyarország korábbi vezetői­nek hibáit. Ide jutottak az Albán Munkapárt vezetői. Az albán vezetők — írja a Pravda — durván kifor­gatják az SZKP és a szovjet állam fejlődésének hősi tör­ténetét és a Szovjetunió Kommunista Pártjának, va­lamint a szovjet népnek egész tapasztalatát igyekez­nek azonosítani Sztálin sze­mélyi kultuszával. Az ilyen kiagyalásoknak semmi közük a valósághoz. Nem nehéz észrevenni, hogy itt az albán vezetők a revizionisták mö­gé zárkóztak fel. A szemé­lyi kultuszt ugyanis mind­ketten a szocialista társada­lommal igyekeznek össze­kapcsolni. A szolnoki 'hu®a 18.00 — 19.00-ig. Verbunkosok, csárdások. — Kőteleki életképek. — Itt a Szolnoki Szúnyog! — Jazz- koktél. —Jászkunsági króni­ka — Műsorzárás. — Az albán vezetők tevé­kenysége az utóbbi időben azt mutatja, s szánt szán­dékkal arra törekedtek, hogy megbontsák a Szovjetunió, valamint, a többi szocialista ország és Albánia együttmű­ködését. Megsértve a szocia­lista országok kölcsönös vi­szonyának normáit, ellensé­ges propagandát indítottak a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország el­len. Az albán vezetők külön­böző incidenseket provokál­nak és igyekeznek megbon­tani a Szocialista országok együttműködését a varsói szerződésűén, a KGST-ben és a nemzetközi küzdőtéren. Az albán \ vezetők az utóbbi időben különösen fokozták bomlasztó tevékenységüket. Arról, hogy az albán ve­zetők milyen messzire men­tek ezen a veszélyes úton, azok a provokációk tanús­kodnak, amelyek a Szovjet­unió és Albánia kapcsolatai­nak aláásására irányulnak. Elég emlékeztetni arra a tény­re, milyei|i felháborító mó­don bántak az Albániában dolgozó szovjet szakemberek­kel, és milyen ostoba, rágal­mazó koholmányokat ter­jesztettek az SZKP és a Szovjetunió politikájáról. Különösen élesen mutatko­zott ez meg a Szovjeunió albániai nagykövete elleni ténykedésekben. Az Albán Munkapárt ve­zetőinek iijyen és ehhez ha­sonló tevékenysége — mu­tat rá a Pravada — az im­perialista körökben nyílt helyeslésre talál. Ez min­dennél jobban bizonyítja, milyen mocsárba süllyedt Enver Hodzsa és Mehmet Shehu, s hova taszítja Albá­niát és népét (MTI) A NAIO tanácsülését T árgyalni, vagy nem tárgyalni? Párizs (MTI). A nyugati hatalmak között a berlini kérdésben fennálló ellentétek, amelyeket a négy külügyminiszter kétnapos esz­mecseréje nem tudott eltün­tetni, megmutatkoztak a NATO tanácsának ülésén is. A tanácskozáson résztvevő 15 ország külügyminiszterei­nek zöme ismertette kormá­nya álláspontját Berlin és Németország kérdésében. —- Tárgyalni, vagy nem tár­gyalni, s ha igen, milyen fór- mában — ekörül ütköztek a vélemények. A szónokok többsége a tár­gyalás szükségességét han­goztatta, több külügymi­niszter nyíltan elítélte De Gaulle elutasító álláspont­ját. Lord Home brit külügymi­niszter elismerte: a Szovjet­unió több lépést tett, hogy megkönnyítse a megegyezést Berlin kérdésében. Hajlan­dónak mutatkozik, hogy a német békeszerződés aláírá­sa előtt megállapodást kös­sön a nyugati hatalmakkal és nem ragaszkodik a decem­ber 31-1 határidőhöz. Han­Kiiiföldi hírek XIENG-KHOUANG (MTI). Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök, Szufanuvong, a Laoszi Hazafias Front Pártja elnöke és Boun Oum, a vien- tianei csoport vezetője csü­törtökön megkezdte a tárgya­lásait a R i zses k öcsög-s íksá- gon. A reggeli órákban a három herceg általános eszmecserét folytatott a koalíciós kor­mány megalakításáról. * VARSÓ (MTI). E. J. Mil- nikiel nagykövet, a lengyel külügyminisztérium osztály- vezetője szerdán fogadta Joa­chim Zytphen-Adeler varsói dán nagykövetet és ismer­tette vele a lengyel kormány­nak a közös dán—nyugatné­met Balti-tengeri parancsnok­ság felállításával kapcsolatos nézetét Milnikiel rámutatott arra, hogy a közös dán—nyugatné­met parancsnokság felállítása kétségtelenül súlyosbítja a Balti-tenger térségében fenn­álló helyzetet. A lengyel kor­mány fenntartja magának a jogot, hogy a szövetségesei­vel folytatott tanácskozás után olyan lépéseket tegyen, melyeket Lengyelország biz­tonsága érdedében szükséges­nek tart. * WASHINGTON (Reuter). Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Állam. >k kormánya vámleszállítási megállapodást szándékozik kötni az Európai Közös Piac tagállamaival. Az erre vonat­kozó tárgyalásokra Genfben kerül sor, s előreláthatólag at megállapodás még az év vége! goztatta, jobb most tárgyal­ni, mint később, amikor a helyzet már kritikussá vál- hatik. Spaak belga külügyminisz­ter hangoztatta: „elég volt a tapogatózásból, elérkezett a tényleges tárgyalások ideje”. Rusk amerikai külügymi­niszter szerint a nyugati hatalmainak fel kell ven- niök a kapcsolatot a Szov­jetunióval a berlini prob­léma békés rendezése cél­jából. Rusk egyben körvonalazta a tárgyalások határait: nem veszélyeztethetik a nyuga­tiak Berlinnel kapcsolatos úgynevezett jogait: a város felé és a városban való köz­lekedés lehetőségét és a nyu­gati hatalmak jelenlétét. Couve de Murville francia külügyminiszter többé-ke- vésbé egyedül maradt a fran­cia kormány makacs állás­pontjával. A francia külügy­miniszter kijelentette, kor­mánya nem ellenzi a tapo­gatózó tárgyalások folytatá­sát, de nem vesz részt ben­nük. előtt létrejön. (MTI) A módosítás elfogadhatatlan ri-e az ENSZ illetékességét a ko­reai kérdés megvizsgálásában. A KCNDK kormánya a múltban nem volt hajlandó eleget tenni hasonló, az ország szuverenitá­sát sértő feltételeknek. A Politikai Bizottság a módo­sított határozati javaslatot 60 sza­vazattal 17 ellenében (32 tartóz­kodással) elfogadta. A szocialis­ta országok a módosított javas­lat ellen szavaztak. — Mongólia küldötte bejelentette, a módosí­tás annyira elfogadhatatlan szá­mára, hogy ezek után nem tart­ja magát a határozat szerzőjé­nek, (MTI). Amerikai-ellenes tüntetés a dominikai fővárosban Bafaguer elnök megfosztotta diplomáciai rangiáiót az ifjabb Irujillót hedt titkosrendőrének. A felbőszült tömeg vas­dorongokkal, kövekkel és botokkal megostromolt egy épületet, amelyben a rejtőz­ködőket gyanította A rend­őrség könnygázbombákkal oszlatta szét a tüntetőket. Az AP jelentése szerint Balaguer elnök szerdán ho­zott határozatában megfosz­tott diplomáciai rangjától 15 személyt, akik közül a leg­több Trujillo-sarjadék. Kö­zöttük van a jelenleg Pá­rizsban tartózkodó ifjabb Rafael Trujillo, aki a rendel­kezés értelmében elvesztette rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveti tisztségét, valamint helyettes ENSZ- küldötti rangját. (NTI) Szerdán nagyarányú tün­tetés zajlott le a Santo Do­mingo-! amerikai konzulátus útlevélosztálya előtt — je­lentik nyugati hírügynöksé­gek. A tüntetésre akkor ke­rült sor, amikor a nép tu- i domására jutott, hogy a meg- : ölt Trujillo-diktátor két párt­híve vízumért az amerikai ; konzulátusra igyekszik. — Yankee go home (ame- i riksiak menjetek haza) — | kiáltozta a főképp diákokból J álló tömeg. A rendőrség köz- | belépett; könnygázbombákat | használt és sortüzet adott le a levegőbe. A zavargások később foly­tatódtak, mert híre futott, hogy nyomára akadtak a volt diktátor néhány hir­A kongói kulisszák mögött » A Mezőtúri LábbeHkészílő 14 TSZ Mezőtúr. Kálvin tér 3. szám alatti üzemében V A L L A L : mindenfajta férfi és n5i cipők valamint csizmák mérték utáni készítését. JAVITŰ RÉSZLEGEI PEDIG: minden e szakmába vágó javítást elvólininnk SZÖVETKEZET ÉNEK bOLTJABrtN (Dózsa Sv. o. 8.J • legújabb divatú Döi és férfi cipeli, valamint ruhák kaphatók. MÁSFÉL esztendeje, 1960 júniusában kiáltották ki a Kongói Köztársaságot. S két hét sem telt el, a hírlapok olvasóinak- az ország új ne­ve mellett új szavakkal, új problémákkal kellett ismer­kednie: Katanga, Csőmbe, szakadárok. A Kongói Köztársaság hat tartománya közül Katanga a leggazdagabb, az ország, sőt egész Afrika kincseshá­za Innen származik a világ kobalt termelésének 52 szá­zaléka, a kadmium és ger­manium nevű, igen fontos alapanyagok termelésének jelentős hányada. S minden­nél értékesebbek a felmér­hetetlen kiterjedésű réz és uránlumérctelepek. Az Egye­sült Államik hasadóanyag szükségletének több mint fele Katangából származik, s ez teszi érthetővé az előző elnöknek. Eiserhowernak Csőmbe előtt tett kijelenté­sét- „Nem is tudom, mit kezdenénk Kongó nélkül...” Csőmbe 1960 nyár elején a Kongói íjtöztársaság ki­kiáltása előtt néhány héttel járt Amerikában. Ugyanak­kor folyamatpsan tartotta és tartja a kapcsolatot Belga- Korigó volt i’v.-:"->1 c azok-01 3* n ” rr ‘ .er' -,r­kel; az Uni<í>n . .• Haut K-! nju- nevű tröszt vezetőivel. ű mutatkozott Az Egyesült Államok vi­szont partnerei nehézségeit kihasználva most igyekszik nagyobb arányban behatolni a Kongó kincseit kiaknázó monopóliumokba — tehát az elavult kolonialista mód­szerek helyett neokolonialis- ta, gazdasági módszereket alkalmaz. S MINDEZEKHEZ csak egyet kell hozzátennünk: — Kongóban ma három front létezik: a Lumumba utódja, Antoine Gizenga vezette né­pi erők, az amerikai támo­gatást élvező ■ Mobutu-féle központi kormánycsapatok és Csőmbe belga—angol bé­renc zsoldosai. Az utóbbi he­tek a központi kormány és Csőmbe ellentétét dobták a felszínre, de ha a frontok mögé nézünk. láthatjuk, hogy itt csupán az imperia­lista táboron belüli vetélke­désről van sző. Mindkét tá­bor főcélja, hogy megkapa­rintsa a koncot, s ennek leg­nagyobb akadálya a lanka­datlan népi ellenállás. A napi események forgatagá­ban, a dolgok látszólagos bonyolultságában is világo­san kell látnunk, hogy Mo- bntiinak nem Csőmbe. Kcn. nedvnek nem Spaak belga külügyminiszter, — hanem mindegyiküknek Gizenga és hívei a legnagyobb szálka a szemében. Zilahi Judit akkor ott állnak a belga, an­gol, francia, nyugat-német hadsereg hivatásos tisztjei, s a nyugati államok — majd­nem valamennyien az ENSZ tagjai—a Biztonsági Tanács határozatával szembeszáll- va repülőgépeket, s jelentős mennyiségű hadianyagot is bocsátanak Csőmbe rendel­kezésére. Feltűnő, hogy a Csombét támogató államok között nem találjuk ott az Egyesült Államokat, sőt- az USA lát­szólag lelkes híve a szaka- dár-Csombe ellen irányuló ENSZ akciónak. Arról van-e i szó. hogy az USA egyszeri­ben a haladás bajnokává ■ vált volna? Korántsem. i A Katanga körül felmerü­lő, Anglia, Franciaország, ' Belgium, illetve más részről az USA közti ellentétek csu­pán azonos célok más meg- 1 közelítési módját, a puszta ' érdekek összeütközését je- i lentik. A felsorolt nyugat- , európai országok régi gyár- ^ matosítók, melyek évtize- 1 dek során szerzett érdekelt- : ségekkel bírnak Katangá- 1 boa. F.zek megőrzésének út- i iát Csőmbe támogatásában látják, s az ő különválása az egységes, demokratikus ' fVirí'fo+lr.n 1i5fr£» lottót I s hátráltatja. Márpedig a ] gyarmatosítók számára fé- ^ elmetes lenoe ez. Hiszen az irtrtip’eknél is inkább fórra- ‘ sntrnectfaná a környező or- £ r/ágok népét. ugyanis a legalkalmasabb­nak arra, hogy az imperia­listák számára mentse, ami menthető: arra az esetre, ha a kongói népnek sikerül ki­vívnia teljes függetlenségét, Katanga különválása bizto­sítsa számukra befolyásuk megőrzését ezen a legértéke­sebb területen. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a Kongói Köztársaság másfél éves története során Katanga neve oly sokszor került és kerül az olvasó elé. A Katangáért folyó har­cok újabb szakasza az elisa- bethvillei repülőteret őrző 1500 indiai ENSZ katona el­len intézett támadással kez­dődött. A katangai csend­őrök, Csőmbe katonái ismé­telten megrohamozták mind a négy stratégiai pontot. — mely az ENSZ erők uralma alatt állt és az összoosapá- ( sok során több indiai és svéd ENSZ katonát megöl­tek. E^ilttal mindkét fél ‘korno- i lyabb erőket vet be a harc- ba, mint az ENSZ szeptem­beri katangai akciója ide­jén. A .kéksisakosok”.-ok ■ sikerült elfoglalniok Füsa- \ bethville peremkerületeit, s csupán a város központja áll i omVie parancsnoksága , alatt. , CSŐMBE oldalán ugyan- : New York. Az ENSZ-köz- gyűlés Politikai Bizottságinak ülésén elhatározták, hogy meg­hívják a koreai vitában való részvételre — szavazati jog nél­kül — a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és Dél-Korea képviselőit. Mint ismeretes, ilyen értelmű határozatot a Mongol Népköz- társaság terjesztett elő. Görög­ország és Thaiföld olyan módo­sító indítványt nyújtott be a mongol javallathoz, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság meghívása átlói függ, va­jon a KNDK előzetesen elisme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom