Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-10 / 291. szám

870LN0K MEGYEI NÉPLAP

A szocializmust csak az egész nép építheti fel

megfontoltsággal haladjunk.

Valójában nincs is világnézetük, nem is harcoltak o- ha. Ez amolyan politikai arculat, nélküli társaság, amelynek igazi elnevezésére a magyar szókincs már évszázadokkal ezelőtt megtalálta a megfelelő kifejezést. Ezek a naplopók, tolvajok, szélhámosok. Farizeusok, akik a közéletben néhol mégis szóhoz jutnak, fellépnek és szentbeszédeket tartanak, a valóságban csak a pozíciójú-.

kát és a zsebüket nézik. Ezeknek a száma elenyésző, de az ilyenek ellen is harcolnunk kell. Aki részt kér a közéletből, a társadalom életéből legyen valóban olyan ember, aki akar és tud dolgozni, felelősséget vállalni és cselekedni a köz javára, terveink megvalósításáért Kádár János elvtárs beszédének következő részében a közélet, a nemzeti egység további erősítéséről beszélt.

Erősítenünk kell a párttagok és pártonkívüliek összefogását

— mondotta —. erősíteni keli a népfront-gondolatot, befolyását a tömegekre, a különböző bizottságokat és azok munkáját. Ez alapjában azt jelenti, hogy tovább kell mélyítenünk a tömegek iránti bizalmat, mert ez a mi politikánk alapja. Enélkül, a tömegek iránti bizalom nélkül nem létezhetünk. És erősítenünk kell az egyes emberek iránti bizalmat is.

Itt volt például a kormány Gjjáalakítása. Ennek, mint tudják, olyan vonása is volt, fiatalabb korosztályhoz tartozó néhány kommunista v zetöt nagyobb feladattal bíztunk meg. Ez természetesen az illető iránti bizalom jele és annak következménye is, hogy megint csak felnőnek az emberek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik miniszterelnökhelyettesről például nem is tudtuk, csak éppen a kinevezése és az eskütétele napján, hogy már 40 éves lett. Mondtam: üdvözlöm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy államférfinál, hogy negyven éves.

Nemrég haláleset következtében megüresedett az országgyűlés egyik alelnöki tisztsége. Ahogy önök is tudják, Beresztóczy Miklós barátunkat javasoltuk erre; a párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront közös javaslata volt ez, amelyet az Országgyűlés egyetértéssel elfogadott. Nem a személyről beszélek, hiszen mindnyájan tudjuk Beresztőczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki a szocializmusért és a békéért harcol. Ezért javasoltuk e megtisztelő tisztségre. Voltak, akik a javaslat hallatán azt mondták: j,Jó lesz ez?” „Miért ne lenne jó? — kérdeztem. „Hát mégis, most pap lesz az Országgyűlés alelnöke” — tették hozzá. „Lesznek olyan >k, akik ezt majd félremagyaráz- eálc, s lehet, he—- a templomba járás most egy kissé erősödni fog.” (Derültség.)

Nem tudom, több ember jár-e most templomba vagy sem, de egészen másról van szó: politikánk lényegéről. Ha mi tudtunk tíz esztendőn át együtt dolgozni jó harcostársként emberekkel az ország szocialista jövőjéért, a nép békéjéért, akkor miért ne lennének jók bármiféle közéleti tisztségre?

Megmondom őszintén: — hogy ha az Országgyűlés ülésén néhány órára a csengő egy pap kezében van, én ettől nem féltem a magyar proletárdiktatúrát. (Derültség.) S aki ettől félti, az mondhat akármit, nem hisz abban az elvben, amelyet — úgy mondja — mindennap szolgál.

Azt hiszem világos, mit akarok ezzel a példával mondani. Önök nagyon jól tudják, hogy én kommunista vagyok, azért harcolok, hogy a párt befolyása érvényesüljön az egész társadalom életében. De tudom, ez nem attól függ, vajon egy nyolctagú testületben nyolc párttag ül-e vagy csak négy. Emlékszem rá, amikor az összes bizottságokban valamennyi részvevő formálisan párttag volt ugyan, de a kommunista befolyás annyi sem volt, mintha csak a fele létt volna párttag. Azokat, akik nem meggyőződéses kommunisták, mi az ördögnek kellene behuzigálni a pártba? Attól pártunk nem lesz erősebb, és ők sem lesznek kommunisták. Meg kell végre értenünk, hogy a kommunista párt befolyása nem ilyen külsődleges tényezőktől függ hanem attól, hogy eszméink tisztaságát megóvjuk, politikai vonalunk, gazdasági és kulturális politikánk legyen 16. s akkor a kommunizmus híveinek a tábora hazánkban milliószámra növekszik, s

telmezhetjük, hogy a marxista—leninista elmélet, a párt, a Hazafias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A pártnak, továbbá bizonyos értelemben a Népfrontnak is fő feladata a vezetés, a mozgósítás, a szervezés. Éppen az MSZMP VII. kongresszusa nagy gondot fordított arra, hogy ezt világossá tegye: ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a

nagy célnak, népünk jobb' élete, szocialista jövője biz- ] tosítósának. Nem azért építünk szocialista társadalmat, mert van marxizmus—leni- nizmus, amely azt előírja, vagy mert van párt, s annak valahová vezetnie kell a népet, van Hazafias Népfront, amely segít valamilyen irányba elvezetni a néptömegeket, hanem fordítva: azért kell a jó elmélet, a jó párt és a jó népfront,

szívvel-lélekkel dolgoznak a szocializmusért a nem párttagok is

Ez az egészséges fejlődés. De ehhez szükség van a kommunizmus ügyébe vetett rendíthetetlen hitre, a munkásosztály. az egész magyar nép iránti bizalomra. Mégiscsak a2 a normális, ha úgy tartjuk, hosv száz ember kö- fül 95—9f5 jóra törekszik, en- pek az irányába halad szívesen, nem pedig fordítva, hogy száz közül csak kettőben hízhatunk meg.

Azt mondják a nyugati publicisták — mert ők is böködnek minket, s ez nem is bai, mert mi úgy vesz- szük őket, mint ingyen munkatársakat, akiket az imperializmus fizet (derültség!, hogy folyton keresgéljék a kommunisták hibáit — nos, most ők azt mondják: ezek a kádárék rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csapni. Mert rákosiék azt mondták régen: aki nincs velük, az ellenük van (derültség). Ilyen „hibákat” említenek mostanában a nyugati publicisták. Mi ezt teljes nyugalommal vállalhatjuk. Igenis, úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az ve'e van: gk; nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a Népfront ellen, az vele van.

Persze az egyetértőknek egy része öntudatosabb, s a távoli célokban is egyetért velünk, egy másik része pedig az egyszerű, mindennapi dolgokban van velünk. Például van sok százezer olyan ember, aki nem marxista, de becsüli pártunkat, kormányunkat azért, mert törvényes rendet és normális légkört teremtett az országban ök velünk vannak, és ilyen szellemben kell politikánkat továbbfejlesztenünk.

Kádár elvtárs ezután a vezetés jellegéről, »a nép ügyének szolgálatáról beszélt.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusán nagyon fontos elvi megállapítások hangzottak el erről — folvtatta —• s ott kimondtuk, hogy a marxizmus—leninizmus tisztaságára vigyáznunk kell. mert az a ml iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkásosztály forradalmi nártiára mely a magyar nén társadalmi életének vezető ereie z® a szocialista lövő egvik fő biztosítéka. Kimondat *”*f is. hngv a Ha-ofiqs Nőn- '’"onf *1 mi t ^ re r> rí •-< 1 T-r * -'i«-1

! " *n Vrr*lr f örol'^róoní — 1- n-o

’-Ánpvpi teának fontos rrsvo

Ezt helyesen csak úgy érazért kell nekiink felépítenünk a szocialista társadalmat, mert ez biztosítja az emberek jobb életét

a haza és a nemzet virágzását. Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkálkodnak, s a párt vagy a népfront nevében az emberek előtt fellépnek, akkor erősödni fog munkánknak ez a vonása és növekszik tömegereje, erősödik a nép tömörülése és az a nemzeti egység, amelynek fejlesztését szorgalmazzuk. — A vezetés nem uralkodás, és az a munka, amelyet mi végzünk, olyas valaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennnük, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk.

Kádár elvtárs rámutatott, hogy a közélet minden fórumán minden tanácskozásán

ezt a célt, a nép ügyének legjobb szolgálatát kell szem előtt tartani, s a tanácskozások eredményességét ehhez kell mérni. — Mindenféle tanácskozásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az értelme — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az érzésnek kell áthatnia az effajta tanácskozásokat, hogy segítségével egy kicsit több búza, talán több kukorica, több hús, tej vagy egy pár jobb könyv vagy — uram bocsá, — néhány közérthető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme.

A mi egész politikánk tömegbázisának növekedése ezekben az években elsősorban azon dől el, hogyan tudjuk megoldani a gazdasági és kulturális építés feladatait.

A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgazdaság és a kultúra

mert ez érinti legközveÜei' nebbiil az életét.

Kádár elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a mérték az: ki mennyire törekszik, mit és mennyit alkot, akármilyen foglalkozási ághoz tartozik is.

— Én például nagyra becsülöm a szocialista brigádok tagjait — folytatta. — Nem is csak azért, amit ma csinálnak, hanem azért is, aminek az útját egyengetik, hogy tömegméretekben termeljünk jobban, kultúráltabban és neveljünk szocialista embereket. A szocialista brigádmozgalmat a munkások kezdeményezték, de örvendetes, hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez, hanem falun is, sőt az értelmiség soraiban is követőkre talál. A narasztok között sokan tulajdonképpen már szocialista brigádvezetők vagy tagok, bár még nem is tudják, s nem is nevezik magukat annak, mert nem szerveztek ilyen brigádot.

Itt találkoztam a szünetben barátommal, Kelemen elvtárssal, aki termelőszövetkezeti elnök. Csak pár szót tudtunk egymással váltani. Két évvel ezelőtt teremtették meg termelőszövetkezetüket. és így nevezték el: Parasztbecsület. Nekem ez a név nagyon rokonszenves. De hallom, hogy otthon, a tsz- ben ők is mondogatják: — úgy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradjon meg, a paraszt. s közben elvesszen a becsület. (Derültség.) Ez a szövetkezet még nem tartozik a legerősebbek közé, de az a nézet, amelyet vallanak, már előrevetíti a szocialista parasztot, segít kialakítani .gondolkodását.

Kétségtelen, hogy ugyanez n folyamat megy végbp az értelmiség soraiban is. Nemrég levelet kaptam egy pe- a-.r.A—.MZ.i <5 azt írta: ők Isi ‘Kr'ik a felüket, bogvan a)a- 1* f+V <;7r\r*‘í»‘í’‘3tp> hriS7í‘'r’?n +

't; TProí-^nr r»évr*r>

loVítnrtápnfc szocialista iel- legű brigádot az oktatói karban. hogy megmutassák, milyen az igazi szocialista közoktatás, pedagógia.

Azért említem mindezt, mert szerintem ez az áramlat, a szocialista brigádmozgalom, nagyszerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a várost és a falut, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. Ebben kovácsolódik az új ember, aki megteremti az új társadalmat.

A Központi Bizottság a legutóbbi határozatában felvetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialista brigádmozgalom továbbfejlődnék, s a brigádok arra törekednének, hogy egy-egy műhely vagy gyár, akár egész falvak, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ilyen jellegűvé váljanak. Nem tudom, lesz-e ilyen forma és mikor, de az biztos, hogy ha majd kialakul, a szocialista munka műhelye, gyára vagy gazdasága,

bel- és külpolitikai vonalunk,

gazdasági, politikai, kulturális politikai, közművelődési célkitűzéseink helyesek

olyanok, amelyek a nép érdekeinek megfelelnek, és a Szocialista fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy az ember szíwel-lélekkti tudjon dolgozni. Ha világos célt és olyan irányvonalat lát, amely kiállta a gyakorlati próbát és helyesnek bizonyult, teljes odaadással dolgozik érte.

Kik a hívei ennek a politikának? Először is a szocializmus tudatos, igaz, őszinte, szilárd hívei. Azonkívül rengeteg olyan ember, aki nem marxista gondolkodású, de aki közeledik a szocializmushoz. Politikánk azért lenini politika, mert mi is úgy dolgozunk, s úgy kell dolgoznunk, hogy az összes dolgozó osztályokat tömöríteni tudjuk a szocialista társadalom építésére. ötesztendős hazai gyakorlatunk feltétlenül azt mutatja mindenkinek, hogy igenis kezdjük megtanulni ezt a politikát, ezt a munkát; s hogy nemcsak a meggyőződéses kommunisták támogatják a pártot, vagy a népfrontot, hanem a pártonkívüliek nagy tömegei is. ök is értik hogy mi az egész nép javát akarjuk, az övékét is. Akik pedig megértik, hogy politikánk az egész népé, az egész népnek szól, akkor azt is megértik, hogy ezt a politikát csak az egész nép valósíthatja meg a gyakorlatban, e szocializmust csak az egész nép építheti fel. (Taps.)

Nálunk sok éven át vitatott probléma volt, hogy mi is a Hazafias Népfront. Most már mindenki kezdi látni, hogy újjáalakulása óta a Népfront mindennap létezett, tevékenykedett, alkotott, s a szocialista építés javára sok újat hozott létre, segítette és segíti a falu szocialista átalakításának nagy ügyét. Nyugodt lelkiismerettel állhat a nép űé mindenki, aki az elmúlt években a Népfront-mozgalomban tevékenykedett. Egész fejlődési szakasz van mögöttünk, nagy és fontos dolgok történtek hazánkban ezekben az esztendőkben.

Tevékenységünkről a nép mindenekelőtt az eredmények alapján alkot véleményt;

de nemcsak az eredmények alapján, hanem megítéli a szándékot, a törekvést js. Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tudtak vizet húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körülmények között és az adott lehetőségekhez mérten megvolt-e mindenkiben a szándék és a törekvés, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozza létre, ami csak lehetséges — ez is mértéke a mi munkánkról alkotott véleménynek. Amikor olyan idők jártak nálunk, hogy egyesek azt mondták: „Mi általában olyanok vagyunk, mint a félistenek”, az emberek akkor is tudták, hogy bizony földön járó emberek vagyunk, és most is tudják ezt.

Velünk szemben csak olyan követelményeket támasztanak, amilyeneket emberekkel szemben támasztani lehet és kell. Olyant, hogy elég lelki- ismeretesek vagyunk-e, amikor elhatározásokat kell megfontolnunk, s eléggé vállaljuk-e azt a felelősséget, amely elől nem térhetünk ki. Az emberek e szerint ítélnek

meg minden vezetőt, az országgyűlés elnökét, a minisztert, a termelőszövetkezet elnökét, a műhely főnökét és másokat. Ügy dolgozzunk, hogy ha lehet, az eredményei: is dicsérjenek bennünket, de a szándékot, a törekvést illetően akkor se legyen semmi hiba. ha eredményeink némelykor szerényebbek. Ezéit kevésbé haragudnak az emberek. De ha a szándékban és a törekvésben van a hiba, azt nehezen bocsátják meg.

Azt hiszem, ilyen módon, kell gondolkodni mindnyájunknak, együtt és egyenként is, hogy nyugodt lelkiismerettel állíthassuk: amit ránkbfz- tak, azt igyekeztünk becsületesen elvégezni. És ismétlem, soha ne feledjük, hogy amit úgy nevezünk: vezetés, azt úgy is számon kell tartani, mint kötelességet és szolgálatot. Azt hiszem, a Hazafias Népfrontnak nem rossz a számvetése. Dolgozzunk úgy valamennyien, hogy még jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs. (MTI)

Losonczi Pál földművelésügyi miniszter adta át a cibakház?, a fegyTerneki, a kunhegyesi a jász- felsőszenígyorgyi tsz-eknek, a Surjáni Állami Gazdaságnak, a nemzetközi kertészeti díjakat

Az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon, amelyet ez év április 29-től szeptember 15-ig rendeztek meg a Német Demokratikus Köztársaságban, szép sikerrel szerepeltek a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. A rendező Német Demokratikus Köztársaság. Bulgária, Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunió és Magyarország kertészeti versenyét több mint három millióan tekintették meg. A magyar pavilon 600 négyzetméternyi területet roglalt el, s két és félmillió ’átngatóval dicsekedhet.

A kiállításon .iól szerénélt a zöldségtermesztésünk, K; 'melkédő sikert ért el a cibakház! Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A cibakhá

zi közös gazdaság a kiállítás 7 aranyérmét hozta magával Erfurtból. S a hét aranyérmen kívül még négy ezüst, három bronzérmet és egy oklevelet szerzett meg. Díjazták a cibakháziak zeller, paprika, zöldbab, uborka, dughagyma, karfiol, petrezselyem, karalábé, göröediny- nye és fejeskáposzta mintáit.

Kiemelkedő, teljesítményiek vehetjük, hogy a jász- feísőszentgvörgyi Űj Hajnal Termelőszövetkezet a szőlőszaporító anyagok versenyében nvert aranyérmet.

A megyei siker részese a '-nnhegyesi Lenin Termelő- -v-70 vet keret két arany, egv =-»üst és egv bronz érmével A kunbegvesíek paprika, paradicsom és szőlőtermesztésük eredményeinek köszön hetik az érmeket, A fegv- verneki Vörös Csillag Ts? almatermesztése most mái nemcsak az országban, a világban is híres. A fegvver- nekiek almáját ugyancsak aranyéremmel díjazták.

Megyénk állami gazdaságai közül a Surjáni Állami Gazdaság szerepelt, szépen Erfurtban. Két aranyéremmel. egy bronzéremmel tértek haza a surjániak az erfurti kertészeti kiállítás gyümölcstermesztés! versenyéről.

A Nemzetközi Kertészeti Kiállítás díjait Losonczi Pál földművelésügyi miniszter adta át december 9-én a n vertes termelőszövetkezeteknek.

[ Tisztelt Országos Tanács! Legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint úgy I hisszük és tudjuk:

olyan cím lesz, amely né-l pünk szemléletében a legnagyobb társadalmi rangot vívja ki. I