Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-10 / 291. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. december 19. Több könyvet a falunak! Tegnap délelőtt összegyűl­tek a megye kulturális és tömegszervezeti vezetői, — hogy megtárgyalják a kultu­rális élet egy igen jelentős megmozdulását, a „könyvba­rát mozgalmat”. A könyvtá­rak jelenlegi helyzete, fej­lesztési feladatai is szóba ke­rültek a vitában. A beszámolót Elek Lajos, a népművelési csoport veze­tője tartotta. Érdekes szám­adatokat ismertetett: Esze­rint ezer lakosra hatszázhu- szonnégy könyv jut a me­gyében, ez a szám valamivel alacsonyabb mint az orszá­gos átlag. (626). Azért szé­gyenkezésre nincs okunk, mert egy év alatt 19 száza­lékkal nőtt az állomány, amellyél országosan a har­madik helyet értük el. Az el­osztás egyenetlen: amíg Kis­újszálláson ezer lakosra ki- lencszázktlenc könyv jut, ad­dig a kunhegyes! járásban ugyanennyi emberre csak háromszázötvenhat. A beszámoló és a tanács vitája is a feladatokkal fog­lalkozott elsősorban. Hatá­roztak a könyvbarát mozga­lom megindításával kapcso­latos teendőkről. A mozga­lom három nagy tömegszer- vezetunket, a népfrontot, a nőtanácsot és a MESZÖV-öt mozgósítja a könyv megsze­rettetéséért, az olvasási igény fokozásáért, a könyvtárak fejlesztéséért. A munkaterv alapján most teljes erővel megindul a munka. A népszerűsítés fő formál író—olvasó találko­zók, az olvasóankétok, mű­soros estek, az egyéni agitá­ció. Fontos elvként állapította meg az ülés, hogy csak jól- képzett könyvtárosokkal, — könyvpropagandistákkalj a könyvtárügy lelkes munká­saival lehet jó eredményt el­érni. Megállapította a művelődési tanács, hogy a városi, járási vezetők ez évben, már sok­kal többet törődtek könyvtá­raik fejlődésével, mint idáig. Még a községi vezetők egy részénél mutatkozó közöm­bösséget kell legyőzni. A tanácskozás befejezése­képpen Árvái István elvtárs, a művelődési tanács elnöke foglalta össze a vita eredmé­nyét, és szabta meg a felada­tokat. Árvái elvtárs elmondotta: feladat a felnőtt olvasók szá­mának emelése, a fiatalok megtartása mellett. A könyv- állományt mai tárgyú szép- irodalmi művekkel, alap- és középfokú mezőgazdasági szakkönyvekkel kell elsősor­ban kiegészíteni. A helyi erő­forrásokat maximálisan ki kell használni. — Helyesnek tartunk min­den társadalmi akciót új könyvtárak építésére, régiek bővítésére és rendbehozásá­ra — mondotta Árvái elv­társ. Majd a könyvtárosok közötti tapasztalatcserét, a jó módszerek nyilvánosságra hozását jelölte meg fontos feladatként. A könyvtárak segítsék jobban a napi poli­tikai és gazdasági kérdések megoldását — hangsúlyozta befejezőül. A tanács ezután meghall­gatta Lévai Istvánnak, a TIT megyei titkárának beszámo­lóját az ismeretterjesztésről. A szakszerű takarmányozás kialakítása állattenyésztésünk soronkövetkező feladata Hoxxasxotasok a megyei takarmunyoxasi ankéion A Deutsche Lufthansa szé­les körben alkalmazza a he­likoptereket a gazdaság kü­lönböző területein. A helikop­terek geofizikai felderítések­ben vesznek részt, segítik a televízió munkáját, mentő- szolgálatot teljesítenek és fon­tos feladatokat látnak el az egészségügy egyéb területein is Legújabban daruk helyet­tesítésére, nehéz terhek fel­emelésére, szállítására és azoknak nehéz terepeken tör­ténő elhelyezésére is alkal­mazzák. Nemrégiben egy hatalmas rostocki építkezésnél vettek igénybe helikoptert: egy 850 kilogramm súlyú építési elem szállítására és elhelyezésére pontosan 10 percre volt csu­pán szüksége. Az építkezés egyéb munkálataihoz két napra vették igénybe a heli­koptert, melyeket a torony­daru körülbelül 15 nap alatt végzett volna el. A rostocki! üzem az időn kívül a költsé­gek 50 százalékát is megta­karította. .............................. Elő ző lapszámainkban kö­zöltük a megyei takarmányo­zási ankét szakelőadását és az elhangzott hozzászólások egyrészét. Mai számunkban befejezzük az ankétről adott tudósítássorozatunkat. MUHARI SÁNDOR, a jászberényi városi tanács elnökhelyettese Jászberényben sok barom­fit neveltek a termelőszövet­kezetek. Az elhullási száza­lék csökkentésére premizá­lással ösztönzik gondozóikat. A takarmányfelhasználást azonban sehol sem tekintik elsődlegesnek. Mi arra kér­jük a szövetkezeteket, hogy terveik készítésénél ezt is vegyék figyelembe. A takarmányozás jó mód­szereinek tapasztalatait el kell terjeszteni. Jászberény­ben minden héten kistanács- kozást tart a város húsz me­zőgazdasági szakembere. Itt tisztázzuk a gazdálkodást érintően felvetődő, időt nem álló gondolatokat. Az állandó takarmány­hiány jelentkezését abban is látom, hogy a kukorica, a si­lókukorica mindig oda kerül tavasszal, ahol éppen hely jut neki. ősszel kiválasztjuk a legjobb talajt a búzának, őszi árpának, s ami föld ki­marad, abba tavasszal, ese­tenként tavaszi szántásba kukorica kerül. Ha már a rosszabb föld jut a kukori­cának, akkor legalább őszi szántásba kerüljön. Mi azt a gyakorlatot vezetjük be, hogy a kukorica vetéstervét is ugyanúgy készítsük elő, mint ez az őszieknél törté­nik. BALOGH JÖZSEFNÉ, baromfinevelő kenderesi Vörös Csepel Tsz Ha megfelelő férőhelyünk és korszerű önetető berende­zésünk lenne, nagyon sok ta­karmányt megtakaríthat­nánk. A mostani egyszerű laposvályús etetésnél igen sok takarmány az alomba kerül, s nagyobb mennyisé­gű takarmánnyal kevesebb baromfihúst tudunk így elő­állítani. A baromfi takarmányozás­ban fontos szerepe van a tej­nek. Kipróbáltuk. Egy más- félezres állománnyal rend­szeresen etettünk tej haba­rást, a másik állománynak csak egyszer adtunk ilyen takarmányt, s bizony az előb­bi módon nevelt csibeállo­mány sokkal szebben fejlő­dött. GULYÁS ISTVÁN, a kunhegyesi járási párt- bizottság munkatársa Rájöttünk arra, hogy a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben dolgozó szö­vetkezeti tagok jövedelme nem arányos. A növényter­mesztők a részesművelés ré­vén nagyobb jövedelemhez jutnak, mint a többet dolgo­zó állattenyésztők. Olyan in­tézkedést javaslok, hogy az állattenyésztőket is megfele­lően premizáljuk, jövedel­mük megfelelően alakuljon, s akkor maguk az állatte­nyésztésben dolgozók gon­dolnak majd a körültekintő takarmányozásra. Járásunkban az ezüstkalá­szos tanfolyamokon az állat- tenyésztők képzését sürget­jük. Ügy látjuk, a növény- termesztés nehézségeit már könnyebben megoldottuk, — mint az állattenyésztését. Hamarosan összehívjuk az állatorvosok ankétiát és se­gítségüket kérjük abban, hogy magyarázzák, terjesz- szék a korszerű takarmányo­zási módszert és tartassák is be az istállórendet. A szövet­kezetek állattenyésztésébe kiszistákat küldünk, s párt­megbízatással adjuk a fiata­loknak. a takarmánygazdál­kodás elsajátítását, tanulmá­nyozását. DEBRECENI ANDRAS, a mezőtúri városi tanács osztályvezetője A megyében sok termelő- szövetkezet birtokát határol­ja folyópart, vagy árvízvé­delmi töltés. E területek par­lagon hevernek, évente leg­feljebb egyszer kaszálják, s tovább nem hasznosítják. Ja­vaslom, hogy a vízügyi igaz­gatóság engedélyezze a ter­melőszövetkezeteknek, leg­alább juhokkal legeltethessék a töltéseket, hiszen a juhok nem tapossák szét a töltést, sőt tömörítik a talajt. Mezőtúron nagyrabecsü- lendő kezdeményezés szüle­tett a termelőszövetkezetek­ben. Segítik egymást takar­mánnyal. A mezőtúri Alkot­mány, a Magyar — Mongol Barátság Termelőszövetke­zettől 45 hold kukoricaszár termését kapta, egy másik termelőszövetkezet pedig 200 mázsa szénát kölcsönzött az Alkotmány Tsz-nek. A köl­csönös segítség szép példa és nagyban hozzájárul a takar­mányhiány csökkentéséhez. VARGA LAJOS, az állami gazdaságok megyei főálláttenyésztőjc Sokan vitatják az önetető rendszerek gazdaságosságát. Pálcát törnék mellette. Mi megvizsgáltuk az állami gaz­daságokban az önetetős ser­téshizlalást. Az bizonyoso­dott be, az önetetős hizlalás jó, de be kell tartani techno­lógiáját. S olyan takarmány­adagot elhelyezni az etetőbe, amit az állat nem tud pocsé­kolni. Sokan hiányolják a keve­rőüzemeket. Egyelőre még kevés van belőle. De ne fe­lejtsük el, hogy egy lapát mindenhol akad. S ha lapát­tal primitívebb módon bár, de tudunk abrakot keverni. S kell is, hogy keverjük, mert így jobb lesz a takarmány értékesítése. KASZA BÉLA. a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője Jelenleg Szolnok megye termelőszövetkezetei 216 ezer holdon termelnek ta- kormánygabonát és 91 ezer holdon szálastakarmányt, 173 ezer holdon pedig ke­nyérgabonát. Ez a vetésszer­kezet 1965-ig, ahogy erről Zsámbékon nemrég tájékoz­tattak bennünket, nem is változik. Feladatunk hát az, hogy ugyanezen a területen termeljünk több takarmányt. A nagyobb takarmányter­mésnek első kelléke, hogy a kukorica mélyszántásba ke­rüljön. S még 25 ezer hold vár ekére. Minden erőfeszí­tést meg kell tenni, hogy Milyen lesz Jászapáti a kommunizmusban ? ezt a területet még ossz felszántsuk, s ne tavas? szántásba vessék a kukoi cát. Takarmánykészletünket ; betakarítási veszteségek csői. kentésével, s a takarékos ta karmányfelhasználással i növelhetjük. A jövő évté kezdődően valamennyi te; melőszövetkezetünkben a kell térni a lucerna ágas rendszerű szárítására. A hi gyományos szárítási módsze rel ugyanis a lucernáin 11—12 százalék nyersfehe je, 6—7 százalék emészthe fehérje és egy tized mik gramm karotin marad. Ág szárítással 13—18 százak nyersfehérjét. 9—12 százaié emészthető fehérjét, 20— milligramm karotint nyerh: tünk. A lóállománnyal pillangó és abraktakarmányt eteti: nem szabad. A juhállomán abrakot csak a vemhessé utolsó harmadában kaphr és abrakhoz csak a szopta tós juhok és bárányok jui hatnak, ügy silózzanak tér melőszövetkezeteink. hog- még májusra is maradjo; silójuk. A takarmányszalma búzaszalma etetését mái most kezdjék meg. Helyes ha a szénát, szalmát, kukorica­szárat szecskázott állapotbar kapja az állatállomány. A pácot etetés előtt 24 órával készítsük el, s ne két-három órahosszával, ahogy sok he­lyen tesziks KÖKÉNY ISTVÁN, a Szolnok megyei pártbizottság titkára örülünk, hogy ilyen jó! sikerült az ankét, hogy a meghívottak tudták felelős ségüket. s nagy érdeklődést tanúsítottak a téma, iránt. Valamennyi résztvevő hozzá­járult az ankét sikeréhez, munkájához. Abban is bí­zunk, hogy éppen e tanács­kozás állásfoglalása alapján sok gondot eloszlatunk majd az állattenyésztést, a takar­mánygazdálkodást illetően; Valamennyi hozzászólásból nagyon egyértelműen csen­dült ki, hogy a takarmány­gazdálkodás javításáért van mit csináljunk. A második ötéves terv időszakában nö­vekszik a lakosság életszín­vonala. s bővül az emberek élelmiszerigénye. Ez pedig szorosan egybetartozik az állattenyésztéssel, a takar­mánygazdálkodással. A je­lentkező új élelmiszerigényt az állattenyésztésnek kell ki­elégíteni. S állattenyészté­sünk alapkérdése a takar­mánygazdálkodás. Ezért a? ankéton felvetődött gondola­tok segítenek majd a máso­dik ötéves terv feszített cél­jainak megvalósításában. Az ankét nem hivatot: ugyan arra, hogy határoza tot hozzon, de hogy a hasz nos gondolatokat összegez? és elterjessze, arra igen. A ankét tanácsolja is a megy. mezőgazdasággal. állatte­nyésztéssel foglalkozó lakos­ságának, nagyon szigorú ta karmányfelhasználási terve készítsen. Valamennyi terme lőszövetkezetünk ennek aim ján kezdjen a munkához < ne a tavaszon kapkod if maid fűhöz-fához. Feltűnt, az ankéton többe szorgalmazzák az állatesé« ségügyi dolgozók, az állató- vosok mesnövekedett fele lősségét. Az állatá'lomár felfutott, az állati férőbe'v ezzel párhuzamosan ilvr mérvűén nem gyaranodtnk érthető, hogy az állptegé* ségügy nyugtalanító. T.egv nek erre tekintettel állat vosaink. s tegyenek nv mindont, amit lelkiismer tűk. hivatósszeretetük és né­pünk elvár tőlük. A megyei párt végrehajt ’ bizottság nevében köszönő tét mondok az ankét mun­káiéhoz hozzál árulóknak, a ankét anyagát tanulmányo­zóknak. s kérem őket. ter- íesszék el e hasznos tanácso­kat, módszereket, gondolato­kat A lielilog'er a gazdaság szolgálatában i idős kommunisták elmeséli- majd a fiataloknak a most? : ni idők nem könnyű napjai : S mint a párt idős tagja, bi : zom abban, hogy emlékeik ■ ben nem felejt el bennünke a szocialista, a kommunist ■ társadalom alapjainak lera- kőit, a jövendő generáció Hiszem, hogy Velemi Endr ■ nevét, alá 1919-ben életét ad i ta e községben a kommunis . ta társadalomért, megőrzi! ; majd emlékükben mindig i ; jászapátiak. * Jászapáti kései szülötte akik elsárgult papírlapoké)' olvassátok majd a mostan újságokat, szenteljetek né hány percet szülőfalutoj nyolc elődjének elképzelésé re. Ne nevessetek rajta, ha öl nyolcán Horváth István tsz elnök, dr. Lénárt Károly or vos, Bagi János párttitkár Újvári Béla állömásfőn'ik Agócs László művelődési ott­hon vezető. Molnár Tózsa] tsz-elnök. Mozsári Férem, mozdonyvezető, Szikszói Ist­ván tanácstitkár és az újság­író sokkal naivabbal Jcépzcük el a kommunizmust, ahogy az körülöttetek már megvaló­sult. Emlékezzetek rá. ők már akkor hittek a kommunista eszmében, amikor a falu egy- része még illúziónak tartotta. S nemcsak hittek, de dol­gozótársaikkal, az élmunká­sokkal, a szövetkezetalapítók­kal, s a többiekkel még többet dolgoztak, mint ti. niég ösz- szébb szorították a nadrág­szíjat, hogy a ti jelenetek ilyen legyen, amilyen. A nyolc történetíró ezt kér’ tőletek. Borzák Lajos meg a közösségben, hogy a] tehetik még szebbé, gazda gabbá saját és embertársad életét. Külön gondot oko: majd, hogyan szerezzenel egymásnak minél több örö­mei Nem hiszem, hogy a kom­munizmusban lesznek hara­gos családok, hogy megsza­kadjanak barátságok. Plánt családi perpatvarok, fiúk ét szülők kölcsönös haragváss lehetetlen. Lehetetlen, meri akkorra régen eltűntek as osztály társadalmak, a szár­mazásból i különbségek, he­lyettük egységes dolgozó kö­zösség tarja fenn magát, ne­veli tagjait. Ma még az em­berek közötti harag legtöbb­ször anyagi eredetű. Akkor a társadalom mindenkiről szük­séglete szerint gondoskodik senkinek oka nem lesz irigy­ségre, kapzsiságra, s arra, hogy másoktól féltse kerese­tét. Űj erények születnek és lassan eltűnnek a jellemben] fogyatékosságok. Űj alapokra helyeződik a családi élet. A gyerekek ellá­tásának, tanításának gondját átveszi a társadalom. A még ma is előforduló érdekházas­ságok is teljesen eltűnnek. A pártnak sokkal könnyebb lesz hivatását ellátni. A párt tagjai akkor csak azok le­hetnek, akik kimagaslanak dolgozó társaik között. Ah­hoz. ho-gy valaki a párt tag­ja lehessen, a párttagok és a pártonkívüliek együttes aján­lása az előfeltétel. Mielőtt zalakit felvesz tagjelöltjei sorába a párt. kikéri a vale dolgozó párton kívüliek véle­ményét is. A pártot nagy tisztelet, megbecsülés veszi körül. Az kezeseiből ismeri a lakosság, így a közművelődés útja szinte akadálytalanná lesz. S a művelődési munka nem egy-két függetlenített kultúr- munkás ügye, hanem a köz­ség minden felnőtt lakója részt vesz a kulturális prog­ram összeállításában, szerve­zésében. Mindezeknek valóraváltásn még hosszú küzdelem árán a párt vezetésével történik. Batji János, az 4 lkot many Tsz párttitkára a falu szeretett Jani bácsija is beszámol: — Akkorra már mindenki a kommunizmus híve. A tár­sadalom tagjainak eszükbe se jut már. hogy visszafelé ka­csintgassanak. hiszen min­denki meggyőződött róla. hogy a kommunista társada­lom maximálisát ad magá­nak, családjának, utódainak. Az emberek a kommunista közösségben azon lesznek hogyan fejleszthetik még job­ban a technikát, milyen új «Wgokat valósíthatnak még rajzgyűjtő, vagy ilyen vagy olyan csoportjának. A kü­lönböző szak- és ismeretter­jesztő előadások megtartására i maguk a községbeliek vállal­koznak, hiszen elegendő sza­badidejük. kellő műveltségük van hozzá. A jászapáti műve­lődési otthonnak lesz egy hi­vatásos körzeti színjátszó együttese. A színjátszó együt­test az öntevékeny csoportok legtehetségesebb tagjaiból "á- lógatják ki. S akik ezután még a színművészeti főisko­lát is elvégzik, a Jászberény­ben székelő Déryné tájszin- házhoz kerülnek státuszba. A színház hetenként felkere­si a falvak népét. A község múzeumára sokan büszkék lesznek. E múzeum anyagát a lakosság gyűjti és a gazdasági egységek tartják fenn. A gyűjteményből kiegé­szítik az üzemek és mező- gazdasági termelési egységek muzeális gyűjteményét Is. Akkorra megszűnik a csá- tési, a hármashatárrészi, a dögkert dűlői, s a többi ta­nyavilág. /. tanyás települé­sek, a tanyai élet emlékét már csak az idősebbektől, az idősebb generáció visszaemlé­Mint előző vasárnapi szíí- mainkból ismeretes, a jászapá­tiak kirándulást szerveztek a kommunista társadalomba. A kirándulási élménybeszámoló végéhez értünk. Még két utas adós a látottak visszaadásá­val. A'jócs László, művelődési otthon vezető beszél A fiatal kultúrmunkás sze­rint a kommunizmusban Jászapáti több művelődési otthona, minden ipari és me­zőgazdasági üzeme klubjának irányítását a központi műve­lődési ház látja el. Jászapáű lakossága kétszeresére is meg növekedik, hiszen nagy isko­lavárossá fejlesztik. A község lakossága munka- és iskolautáni idejét a mű­velődési otthonban tölti. A kommunizmusban mindenki dolgozik és mindenki tanul. Igen sokan a szolnoki agrár­egyetem levelező hallgatói­ként. S ezenfelül a falu lako­sai tagjai a művelődési ott­hon képzőművész, mrzeo’ó- eua. Műtörténet kutató, aét-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom