Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-25 / 304. szám

1961. december 24.

S70LN0K MEGYEI NÉPLAP

s

A vezetésről, a vezetés színvonalának emeléséről

A Szolnok megyei Néplap szerkesztősége felkérte Csáki István elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, fejtse ki véleményét a vezetés időszerű kérdéseiről. Kérjük olvasóinkat, a különböző beosztású vezetőket, szóljanak hozzá a cikkben felvetett gondolatokhoz, írják meg véleményüket, tapasztalataikat, — hogy azokat lapunkban közölhessük.

(Folytatás az 1. oldalról.)

tot, az állami lakásépítésre 2,6 milliárd forintot fordítunk. A terv nagyfontosságú feladatként jelöli meg, a beruházások további koncentrálását. ennek megfelelően a beruházásokra előirányzott összeg mintegy 90 százaléka már folyamaiban lévő beruházásokra jut A terv 168 nagyobb létesítmény 1962-ben történő befejezésével számol. A többi között befejeződik az ajkai erőmű bővítése, a Sajószöged—Zugló távvezeték, a

bánhidai trafóállomás, elkészül a „Barátság kőolajveze- i

ték” magyarországi szakasza, o Hungária Vegyiművek marónátron üzeme, a csepeli csőhegesztő gyár, a tatabányai mészműakna kemencéje, befejeződik a gyógyászati segédeszközök gyárának modernizálása, elkészül a nyíregyházi almatároló, a fehér- gyarmati kórház, a kecskeméti szálloda stb.

Az országos építőipar építés-szerelési tevékenysége a beruházási, felújítási és karbantartási előirányzatoknak megfelelően 12 százalékkal emelkedik. A terv az építőipar dolgozóitól az építési idők és költségek további csökkentését várja.

Életszínvonal, kulturális, szociális fejlődés

A terv a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékos emelkedése mellett a lakosság fogyasztási alapjának 4 százalékos növekedésével számoL A bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának egy főre jutó mennyisége ugyancsak kb. 2,5 százalékkal nő.

A terv « kiskereskedelmi forgalmat az 1961. évinél mintegy 4 százalékkal magasabban irányozza elő. 1962- ben az ezévinél több húsféleség, tojás, tejtermék kerül forgalomba. Egyes időszakokban azonban ezekből az áru-i cikkekből a lakosság növekvő igényeit mégsem lehet teljes mértékben kielégíteni. Burgonyából, hagymából, zöldségfélékből az ellátás az új termésig a jelenlegi szinten marad. A kereskedelem 1962- ben az ezévinél több mélyhűtött és konzerv árut, déligyümölcsöt és gyarmatárut, tartós fogyasztási cikket, pl. hűtőszekrényt, centrifugát, rádiót, motorkerékpárt és bútort, valamint tüzelőanyagot hoz forgalomba

A terv 1962-ben — állami és lakossági eszközökből — mintegy 47 000 lakás felépítését irányozza elő. Kívánatos ennek túlteljesítése. Minden érintett területen törekedni kell ehhez szükséges feltételek megteremtésére.

Az egészségügyi ellátás javítására — a biztosítottak számának gyors növekedésére tekintettel — a kórházi ágyak száma 1600 új gyógyintézeti ággyal gyarapodik. A szakorvosi rendelés óraszáma 5,2 százalékkal nő. 1962-ben mintegy 9000-reí több óvodás gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. A terv csaknem 700 általános- és középiskolai osztályterem felépítésével számol. A népművelési célokra előirányzott összeg az előző évinél mintegy 25 azúzalékkal magasabb.

A terv szerint befejeződik a hajdúszoboszlói közműépítés, a salgótarjáni vízmű építése, megkezdődik Kecskemét csatornázása, folytatódik Veszprém, Miskolc, Deb* récén, Ózd, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok és Győr közműveinek építése.

Az 1962. évi terv sikeres végrehajtása végett a Minisztertanács kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy a terv részleteinek tervszerű megvalósításához szükséget intézkedéseket dolgozzák ki. (MTI)

Lj filmvetítő berendezés

A franciaországi Grecy-en —Ponthieu-ben meghívott

műszaki és filmszakemberek jelenlétében bemutatták a francia Jules Haurdiaux új filmvetítő eljárását, amelynek neve ^szuper-heraelora- ma”.

A találmány segítségével bármely 35 mm-es filmet le lehet vetíteni egy óriási méretű hajlított „vászonra”, — amely 1700 darab különleges metszetű pálcikákból áll. A pálcikák valamennyien derékszögben verik vissza a speciális tárgylencsével felszerelt egyetlen vetítőgép sugarát

Az új eljárás következtében a terem minden pontjáról tökéletesen látható a

levetített filmkép. A találmány iránt már szovjet és csehszlovák filmemberek la érdeklődnek.

»iiiiimHunmutniuiinniiiniiaiwmiai

Szép karácsony Fegyverneken

A Fegyvernek! Gépállomás dolgozói nyugodt szívvel ünnepelhetnek: tegnap délelőttre 81 000 normálhol- das őszi tervüket is befejezték. Ezzel 180 000 normálhol- dag éves tervüket 104,6 százalékra teljesítették. Megyénk valamennyi gépállomása között a fegyvernekin használták ki legjobban a gépeket: ott ugyanis minden traktor- egységre 1261 normélhoid teljesítmény jut.

Jövedelmező a

NAPRAFORGÓ

termelése.

Minden közepes minőségű 1 kh területen 6 mázsás átlagtermést alapul véve 2580.— Ft bruttójövedelmert Hztosít a Kraszncdári napraforgó szerződéses termelése.

Szerződéskötés esetén az alantiakat fizeti a vállalat:

ARAK:

Krasznodári napraforgó mázsánként 4Ö0.— Ft Iregi és Lovászpatonai mázsánként 340.— Ft Egyéb hazai fajtájú ... mázsánként 320.— Ft A szerződéses felár mázsánként 10.— Ft.

A termeléshez kedvezményes áron kölesönvetőmagot ad a vállalat. A nagyüzemi felár legalább 100 mázsa átadása esetén 20 Ft. A termelőszövetkezet a-naprafor- gó után q-ként 20 kg olajpogácsadarát, vagy 30 kg takarmánykeveréket igényelhet, hatósági áron.

A szerződéskötéseket a vállalat járási kirendeltségei végzik.

Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat Szolnok

<0

as esztendőben a megyében > n egyik fő kérdés volt, hogy ; ^ a földhasználatban rendet | teremtsünk. Az ellenforra- dalom után sokan jogtalanuln vettek igénybe háztáji földet ;j< a tsz-ektől és tartalékföld- k bőL Akkor ez a kérdés ren- e deződött. Az átszervezés után g a megszilárdítás, a termelés b megszervezése vált fő kér- & déssé falun. A háztáji föld- használatra a megyei, járási vezetés nem fordított nagy : figyelmet Ezévben újra na- ; pirendre került a kérdés és : sok szabálytalanság derült ki.

Hasonló az eset az öntő- n zéssel. 1960-ban az öntözést d a megyei pártbizottság köz- g ponti kérdésként kezelte.: k Eredménye 17 ezer hold nő- t vekedés lett 1961-ben ez a ■ r kérdés nem volt a pártmun- |a kában annyira központi kér- : e dés, számítva arra, hogy az előző év sikerei serkentőleg k hatnak. 1961-ben a növekedés már csak U ezer hold; * volt • |:n

A kiválasztott és fontosnak minősített kérdés megoldá- ^ sában a teljességre kell tő- s rekedni. Fél úton nem sza- {, bad megállnt féleredmény- b nyel nem szabad beérni. ;! c

6. A vezetés színvonalának emeléséhez tartozik a vezető | t szervek, az egyes vezetésben g dolgozók, személyek és aj vezetettek közötti kapcsolat erősítése. 1961-ben egy sor: n olyan, előbb gyenge termelő- szövetkezetben, ahol a veze- ; j. tőség kellően támaszkodott „ a tagságra, ahol a többszáz ^ tsz-tag valóban közösséggé . formálódott, a bajok nagy- f része megszűnt, elvégezték a . munkát és gazdaságilag is > rendbejött a szövetkezet. Ve-j® zseny, Rák óczií alva, Rákó- cziújfalu, Tiszatenyó, Tisza- örvény, Jászivány, Zagyva- rékas és még sok község tér- j melószövetkezetei példák erre. Ezek a szövetkezetek ; most felzárkóztak az élenjá- ; ró gazdaságok sorába. Nem ; így alakult a helyzet ósz ele- ! jéig a tiszaszentimrei Ezüst Kalász, a besenyszögi Lenin, nagykörűi Kossuth és még . néhány tsz-ben. És ezeken t a helyeken nem is mentek ötről a hatra.

A termelőszövetkezetek' '■ gazdálkodásának további fel- : i lendítése és ezzel együtt , egész mezőgazdaságunk tér-; melésének alakulása múlik azon, hogy milyen gyorsan; válik az egyes gazdaságok:;] tagsága közösséggé. A közös- j séggé válásnak pedig alap-; vető kérdése a vezetőség és tagság kapcsolatának alakulása.

Az itt felvetett néhány probléma a vezetés színvonalának emelésében csak kis rész. Ezeken túl még nagyon: , sok minden tartozik ide.' , Ezek feltárása úgy lehetsé-• get, ha ismerjük helyzetünket, tudjuk hol tartunk és szemünk előtt ott lebeg a nagy cél, ahova el akarunk érni. Számunkra ez a cél: 1965-ig, az ötéves terv végé-j ig pontosan meghatározott ; A távolabbi perspektíva sem ; Ismeretlen, hiszen az SZKP XXII. kongresszusa megerősítette azt a tételt, hogy a ma szocializmust építő or-; szágok lényegében egyidő- j ben érkeznek el a kommunizmusba. Az a ragyogó perspektíva, melyet a kom-; munizmus építésének prog-; ramja tartalmaz, számunkra; is világítja a jövő útját. S j amikor a vezetés színvona- j Iának emeléséről szólunk, az e tárgykörbe tartozó fogai- makat, konkrét tennivalókat; keressük, az oda vezető lé-; péseket dolgozzuk ki. :

A kommunisták tulajdonságai közé tartozik, hogy előre néznek a nagy célra, de úgy, hogy a ma és holnap; tennivalóit is lássák. Nekünk most — országosan is és a megyében is — döntő az 1962-es esztendőre való felkészülés, iparban, mező- gazdaságban, a kulturális ; élet területén és mindenütt.

A vezetés színvonalbeli javí- : Lása ezt is célozza.

szervező munka, a politikai s felkészültség a konkrét helyi < ismerettel együtt egyre jelen- e tősebb a szakmai hozzáértés. I A sz,ocialista eszmékhez való- < hűségnek, a forradalmi pá- t tosznak, lelkesedésnek ez í mindinkább velejáró kísérője I kell, hogy legyen, örvendetes, ( hogy ezt ma már egyre töb- 1 ben értik a vezetők közül, s • törekednek a tudás megszer- j zésére. Az általános és közép- ' Iskolák esti és levelező lago- ' zatán, mintegy nyolcezer fel- 1 nőtt tanul a megyében. Szak- I mai tanfolyamok százai mű- j ködnek az üzemekben és a falvakban. És még ennél is többre van szükség.

2. A vezetésben dolgozók ‘ aiinden szinten keressék, ku- j tassák a feladatok megoldá- , sának legjobb formáit. A | szocialista építés egész me- j nete nagy forradalmi mun- ( ka, harc, küzdelem. Ma nem ( elég úgy megoldani a felada- | tot, ahogyan tegnap és hol- ( nap nem lesz elég úgy, aho- , gyan ma oldjuk meg. Szüntelen törekvés a többért, a jobbért, ez fontos jellemzője ’ a vezetésnek.

t. Minden kérdést, kicsit |

és nagyot a közösségi gondo- i lat, a népgazdasági szemlélet alapján kell eldönteni. A , mi társadalmi rendünk, szó- s cialista családunk, nagy kö- , zösségünk sok kisebb és na- i gyobb közösségből tevődik , össze. Üzemi kollektívák, tsz , közösségek, intézmények, < közületek és más szervek dolgozóinak kis közösségei i alkotják a nagyot A nagy 1 közösség, a kisebb kollektívák és egyes személyek ér- i dekei a mi társadalmunk- i ban általában összhangban ’ vannak, egymással azok elvileg nem ütköznek. A gya- 1 korlatban esetenként mégis 1 előfordul összeütközés. Nem : egy üzemben a szűk vállalati érdek, a prémium, vagy más anyagi előny megszerzése elébe kerül a népgazdasági érdeknek. Az ütközést ilyen helyen emberek idézik elő. Emberek — esetenként vezetők — akiknek szemléletében hiba van, akiknek gondolkodását az önzés, az egoizmus járja át „Miért éppen mi szalasszuk el a le* hetőséget mások is kihasználják” — mondják ilyen helyen, ha éppen szóba kerül az egyéni és népgazdasági érdek. Az lenne a helyes, ha a tételt fordítva állítanánk fel, mert úgy a he* lyes.

4. A vezetés akkor hatékony, ha a sok külön-külön is nagy feladatok közül időről időre kiválasztja a legfontosabbakat, azokra nagy erőket összpontosít és megoldásukkal a kérdések hosszú sorát a megvalósulás stádiumába viszi. Ma a megyében a vezetésnek ez egyik leg- gyenbébb pontja minden szinten. Találkozunk olyan

: helyzettel, hogy a vezetőség 1 a pártszervezetben, a testület és az egyes személyek is megközelítően egyforma súly- 1 lyal igyekeznek minden ’ problémát kezelni. Ebből az ; következik, hogy a társadal- ■ mi és tömegszervezetek nem 1 kapnak megfelelő részt a feladatokból, nagy erők kihasználatlanul, kérdések megol- 1 datlanul maradnak. Sehol | sem lehet minden kérdést ’ egyforma súllyal kezelni. A vezetés bizonyos szempontból a méréshez hasonlít. Aki J mér, annak meg kell tudni különböztetni a 2 dekás súlyt a 2 mázsástól. Aki vezet, annak is meg kell tudni különböztetni a sok fontos között e a legfontosabbat. És ez más ! területenként Ezt felülről nem lehet differenciálni, ezt , helyben kell megoldani.

5. Miközben a vezetés a t sok fontos kérdés közül ki- választja a legfontosabbat *- arra nagy erőt összpontosít, t figyelmének központjából

nem eshetnek ki a részkér- s dések sem. Számos eset fi- i gyelmeziet erre. PL au 1958son, falun egységes szocialista gazdasági alapon nyugszik. Olyan Időszakhoz érkeztünk el, amikor iparban, mezőgazdaságban minden eddiginél jobban előtérbe kerül a gazdasági szervezőmunka, a termelés, a termelékenység emelése, a dolgozó emberek szocialista szemléletének, erkölcsi. politikai egységének kialakítása. Ebben a helyzetben a vezetés bonyolultabb, nehezebb ■ nem lehet kétséges, hogy változatlan módszerekkel, az új vonások felismerése nélkül csak rész-sikerek érhetők el. Az első ötéves terv időszakában az ipar terén a termelés bővítését nagyrészt új üzemek építésével oldottuk meg. Most a második ötéves terv során főkérdés a meglévő technika jobb, ésszerűbb kihasználása, a műszaki fejlesztés, a termelési eljárások tökéletesítése útján a munka termelékenységének hathatós emelése.

A mezőgazdaságban az átszervezés előtti időszakban a párt falusi munkájában a tsns- szervezés és a termelés szervezése szerepelt Szolnok megyében két és félesztendős küzdelemmel és nem kis eredménnyel teli munka tapasztalata alapján állíthatjuk, bogy az átszervezés befejezése után sokkal bonyolultabb a munka. A tsz-szervezés *>- rán a munka gyümölcse a tsz, a tsz-be lépés volt Most már egy-egy gazdaságban száz és száz parasztember munkáját kell megszervezni, összehangolni a gyorsan tért hódító technikával, számolni az adottsággal, időjárással, az egyes emberek régről hozott felfogásával, az önzéssel, egyéni eskedésseL

Milyen óriási utat tettek meg azok a parasztemberek, akik pár évvel ezelőtt még a néhány holdas gazdaságukat irányították, ■ ma többszáz, többesser holdas szövetkezet élén a tagság bizalmából dolgoznak, oldanak meg bonyolult üzemszervezési agronómiái és más feladatokat Es holnap, holnapután még több bonyolult kérdést kell megoldaniuk. Az ötéves terv Időszakában országosan 22—23 százalékkal, a megyében 27— 30 százalékkal szándékozzuk a mezőgazdaság termelését emelni. Ez azonban csak kezdet azon az úton, amit a szocialista mezőgazdaság, mint lehetőséget rejt magában. A Szovjetunióbar az elkövetkező két évtized alatt a mezőgazdaság termelését a mainak három és félszeresére emelik. Nagy perspektívában ilyen feladatokra kell nekünk is felkészülni. Tartalék ma is rendkívül sok van a mezőgazdaságban. Máris vannak szövetkezetek tucatszámra, ahol az 1 katasztráhs holdra eső gazdálkodási eredmény az átlagosnak két-két és félszerese, s vannak még olyanok is, ahol csak fele a megyei átlagnak. A különbség az esetek nagy hányadában a vezetés színvonalában keresendő. Itt már anyagiakban fejezhető ki a vezetés 1 javításának jelentősége. 100 forint eredményjavulás ka- tasztrális holdanként a gaz■ dálkodási eredményben 60

■ millió forintnál több bevételt jelent a szövetkezetek• ben.

i A vezetés színvonalának

■ emelése keretében különösen

■ fontosnak tartjuk a követlee■ zőket:

> 1. A választott szervek,

T testületek és az egy s funk• cióra megválasztott szemé- i lyek ismerjék meg a területet í alaposan és aprólékosan. Ve- zetni alapos elméleti felké- szültséggel is csak kőnkről i helyi ismeret alapján lehet a Miután a mi országunkban is- előtérbe került a gazdasági

Az ellenforradalom leve- e rése óta eltelt öt esztendő 1 alatt a szocialista építés te- i rületén nagy eredmények I születtek hazánkban. A há- s roméves terv időszakában 39 ( százalékkal nőtt az ipar és e 12 százalékkal nőtt a mező- i gazdaság termelése. 1961. év < tavaszán falvainkban is vég- £ bement a történelmi jelentő- 1 ségű átalakulás; örökre és 1 visszavonhatatlanul győzött * a szocialista nagyüzemi gaz- 1 dálkodás. Mindez egész tár- I sadalmunkban minőségi vál- j tozást eredményezett, mely- s nek alapján pártunk, kor- 1 mányunk, dolgozó népünk | célul tűzte ki, hogy a máso- ’ dik ötéves terv Időszakában 1 — 1965-ig — befejezzük ha- * zánkban a szocializmus alap- 1 jainak lerakását és áttérünk \ a fejlett szocialista társad»- í k>m felépítésére.

Az elért eredmények min- 1 den kétséget kizáróan a ma- ■ gyár dolgozók — munkások, dolgozó parasztok, értelmi- ' ségiek — hősies küzdelméből, nagy erőfeszítéséből, 1 helytállásából születtek, ami- 1 hez az irányt a párt helyes 1 politikája alapján végzett ' sokoldalú szervező politikai ! munka adta. Az elmúlt öt esztendő alatt a sző igazi ér- j léimében vizsgázott a vezetés minden szinten, és megfelelt a követelményeknek. Mostanában a különböző fó- j rumokon — a pártban, az ál- lami és gazdasági élet területén — mind gyakrabban esik szó a vezetés színvonaláról és arról, hogy ha több- f szőrözni akarjuk a sikereket, | jobbá kell tenni a vezetést. .

Ilyen Irányban mutatott ( utat pártunk VII. kongresz- , szusa. Ilyen irányban keres- \ ték, kutatták az utat alap- szervezeteinkben a most be- | fejeződött vezetőségválasztó , taggyűléseken. És ilyen következtetést kell levonni — \ sok más következtetéssel ! együtt — a nemrég befejeződött SZKP XXII. kongresz- szusának történelmi jelentőségű határozataiból.

Miért vetődik fel manapság ■ vezetés színvonalának emelése Ilyen sürgetően? — Nem Jók talán a kialakult módszerek? — Ilyen és ezekhez ha- , eonló kérdéseket tesznek fel az üzemi és falusi elvtársaink tanácskozáson és találkozások alkalmával.

F, cikk keretében nem léphetünk fel a válaszadás igényével és szándékával. Gondolatokat kívánunk ébreszteni, a nyilvánosság elé hozni, összegyűjteni, közkinccsé tenni, hogy végülis együtt alakítsuk ki a vezetés színvonalának emelésével összefüggő nézeteket és lépéseket. Azt szeretnénk, ha minél többen szólnának hozzá e problémához, egyrészt azért, mert s szocialista építés további sikereinek eléréséhez éppen ez — a vezetés színvonalának emelése — képezi az egyik legnagyobb tartalékot; másrészt azért, mert a vezetést mindenütt és minden szinten lehet és kell javítani. Végső- soron ez élő, eleven probléma a pártban, az állami szervekben, társadalmi és tömegszervezetekben, a gazdasági élet legkülönbözőbb területein, brigádig, munkacsapatig bezárólag.

Miközben mindenütt lehet és kell a vezetést javítani ebben is meghatározó szerepük van pártszervezeteinknek. A pártból, a pártszervezetekből kell kisugározni ennek a küzdelemnek, hogy aztán általánossá válhasson.

A vezetés színvonalának emelését társadalmunkban végbement mélyreható változás, a népgazdaság szerkezetében történt átalakulás veti (el. Hazánkban a szocialista Iá—falnia most már váró-