Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
si LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. SZOLNOK megyei yvéfUét/l MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 259. szám. Ara 50 fillér 1961. november 2., csütörtök. Hta: Az „isten háta mögött” Therese belopta magát a szírekbe Gyengén játszott Szolnokon a válogatott keret Nincs kilátás csapadékra A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztálya szerint a következő néhány napon nincs kilátás számottevő csapadékra. A jelek arra mutatnak, hogy csütörtökön az ország nagyobb része ködbe kerül, s így a hőmérséklet nem emelkedik lényegesen az évszaknak megfelelő szint fölé, viszont az éjszakai lehűlés előreláthatólag enyhül. (MTI). Újabb tsz-ek fejezték be a vetést A nagyiváni Béke, a tisza- őrsi Rákóczi, a tiszafüredi Űttörő Tsz után újabb három közös gazdaság fejezte be az ősziek vetését. A tiszafüredi Űj Erő Tsz 330, a tiszafüredi Szabad Föld 602, a füredi Petőfi Tsz pedig 510 kát. hold őszi kalászos és takarmánykeverék vetését kedd estig befejezte. Magyari Kálmán tudósító Befejezték az őszi gabonák vetését a jászárokszállási Űj Barázda Tsz tagjai. A tervek készítésénél elhatározták, hogy az ősziek vetésével október végéig elkészülnek. Vállalásuknak október 31-én az esti órákig eleget tettek. Kedves emlékeket, kasxnon tapa**1alatol<ai viszünk haza Lengyel pedagógus küldöttség látogatott Szolnokra A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS EGYÜTTES ÜLÉSE Mint azt mar hirüladtu k, hétfőn együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács. Az ülés napirendjén a második ötéves tervvel kapcsolatos feladatok szerepeltek, melyeket Csáki István elvtárs, a párt- bizottság első titkára ismertetett. Az alábbiakban közöljük Csáki elvtárs beszédét, a vitát következő lapszámunkban tudósítjuk. A Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei Bizottsága ülést tartott kedden délelőtt Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházéban. Az értekezleten részt vett a lengyel pedagógus szakszervezet hazánkban tartózkodó háromtagú küldöttsége: Zyg- fryda Otwinowska, Czeslaw Wostala és Krystyna Kuli- gowska. Megjelent itt Árvái István elvtárs is, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. — Nagyon sok érdekes tapasztalatot szereztünk az önök hazájában — mondta Krystyna Kuligowska, a küldöttség vezetője, a lengyel pedagógus szakszervezet országos titkára. — Sok felejthetetlen élményben volt részünk. Ma is nagyon megható volt, amikor négy szolnoki kislány anyanyelvűnkön köszöntött bennünket. És mindenfelé szeretettel, barátsággal fogadtak. A lengyel elvtársak két hétre jöttek Magyarországra, hogy itt a szakszervezeti munkát és az oktatási reform tapasztalatait tanulmányozzák. —• Legjobban a politechnikai oktatás érdekel bennünket — magyarázza Kuligowska elvtársnő, — az iskola, a gyermekek közelebbvitele az élethez. A szegedi és más iskolákban sok érdekes, a gyakorlati oktatással kapcsolatos dolgot láttunk, amit otthon szívesen megvalósítunk. Egyébként — folytatta, — mi is reformáljuk az oktatást Foglalkozott velünk pártunk VII. kongresszusa, az ország- gvűlés elfogadta és törvénybe iktatta az oktatási reformter- iimiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiii Nagyarányú szerződéskötések a törökszentmiklósi járásban vezetet. Tanácskoztak róla a szakszervezetek és más szervek. A megvalósítása már a pedagógusok dolga. Jó, ha minél több tapasztalatot szereznek olyan helyen, ahol már előbb állnak az oktatási reform keresztülvitelében, mint önök is. — Kellemes emlékeink lesznek Szolnokról, s az egész országról — búcsúztak a vendégek. Üdvözlünk minden magyar nevelőt, s reméljük, hogy nemsokára viszontlátjuk egy-egy csoportjukat Lengyelországban. Szezon a karcagi rizshántoióban a r-- .*• * * ‘ |$ w . \ * ü «• v - . :«-**■ te:. ' ■ ■ H'-i-ív s'£ M *. - h í »/,", v - v' 1 ' ? > fc’-rti-nd a WÁ Megyénk termelőszövetkezetei az utóbbi napokban számos termelési szerződést írtak alá. A MÉK terveinek arányában eddig 70 százalékban szerződték le a zöldségféléket, 81 százalékban az őszi burgonyát, 66 százalékban a seprűcirokot. Zöldségfélék szerződésében kimagasló a törökszentmiklósi járás, hol e növényekre 94, a seprűcirokra 80 százalékosan szerződtek eddig. Szárazbabból 330 métermázsára szerződött e járás, Túrkeve pedig 130 métermázsára. Itt ellenben — szinte érthetetlenül — csak 40 kh zöldségtermesztési szerződés született Gyengén halad a szerződéskötés a jászberényi és a tiszafüredi járásban. E két járás tsz-einek érdemes lenne megfontolniok. hogy a szerződéses ^emeltetés mind népg°7r!a=!#ei, mind szövetkezeti érdek. | jt .Íi% j < '***-' ■* éli? ?> « ‘ v pi j . Z é mm jr m mm w 9 f* af i^ia P J m i"' | t.- I tef 1 Teljes üzemmel dolgozik a karcagi rizshántoló. Naponként több mint húsz vagon igen jó minőségű rizst hántolnak, s fényeznek. A vasúti vagonokban folytonosan érkezik, s a szép fehérre fényezett rizs szintén vagonokban távozik az üzemből. Ezévben nagy kapacitású készáruraktárral bővül a rizshántoló. Katangai légitámadások a központi kongói kormány területe ellen Leopoldville (MTI). Az AP hírügynökség keddi jelentése szerint a katangai légi kalózok tovább folytatják támadásaikat a központi kormány ellenőrzése alatt lévő területek falvai és stratégiai pontjai ellen. Hétfőn, mint már közöltük, Adoula miniszterelnök bejelentette, hogy e támadások miatt a központi kongói hadsereg rendőrakciót indított a szakadár Katanga ellen. Kedden az ENSZ is kénytelen volt lépéseket tenni; öt svéd lökhajtásos vadászrepü lőgépet küldött a Katangát a központi kormány területétől elválasztó határ fölé. hogy — mint az ENSZ egyik szóvivője bnr’gjúlyozta — elriasszák a légikalózokat az ENSZ-egységek megtámadásától, másrészt pedig megakadályozzák a katangai berepüléseket a központi kormány területére. Ezzel egyidőben az ENSZ kongói parancsnoksága hivatalosan azzal vádolta a katangai hatóságokat, hogy egy hét alatt tízszer szegték meg a tűzszüneti egyezményt. Mobutu tábornok, a központi kormány fegyveres erőinek főparancsnoka közölte, hogy katangai repülőgépek kedden négy ízben nyitottak tüzet csapataira. A tábornok egyébként lulua- burgi főhadiszállásáról visz- szatért a fővárosba, hogy tárgyaljon Adoula miniszter elnökkel. Tisztelt Megyei Pártbizottsági Tisztelt Megyei Tanácsi Tisztelt Elvtársak! Tanácskozásunk olyan időszakra esik, amikor a nemzetközi munkásmozgalom, a békéért, a jobb életért harcoló emberiség — túlzás nélkül mondhatjuk az egész világ — a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának hatása alatt áll. A programtervezetből a központi bizottság Hruscsov elvtárs által ismertetett beszámolójából a küldöttek felszólalásaiból az emberiség megismerte azt a nagyszerű jövőt, amely kibontakozott a szovjet emberek előtt, s amely holnapja a szocializmust építő népeknek és hol- naputánja azoknak, akik ma még kapitalista viszonyok között, vagy gyarmati elnyomás alatt élnek. Csáki elvtárs beszédében utalt arra, milyen érdeklődéssel fogadja a kongresszus megnyilatkozásait a világ közvéleménye, milyen szánalmas erőfeszítéseket tesz a burzsoá politikusok és a burzsoá sajtó egyrésze kongresszus eszméinek elhallgatására, elferdítésére. Majd így folytatta beszédét: Mai tanácskozásunk nem a kongresszus útmutatásainak részletes feldolgozására irányul — erre nem is lennénk most még képesek, de talán nem válunk méltatlanná a kongresszus szelleméhez, ha saját munkánkra vonatkozóan azt az egy következtetést máris levonjuk, hogy az előttünk álló részletes tennivalók kimunkálásánál, terveink, célkitűzéseink meghatározásánál, a vitában, a szavazásnál és majdan a végrehajtás megszervezésében legyünk olyan tárgyilagosak, törekedjünk úgy a realitás talaján mozogni, mint ahogyan azt a kongresszus szelleméből érezzük: ugyanakkor legyünk optimisták, bátrak és merészek. Tisztelt Elvtársak! Ismeretes, hogy pártunk központi bizottsága határozatának megfelelően az országgyűlés október eleji ülése — más nagyon fontos törvények megalkotásával együtt — jóváhagyta az 1965 végéig terjedő ötéves népgazdasági tervet. Az országgyűlés által jóváhagyott 1961. évi II. törvény, az ötéves terv, részleteiben tartalmazza feladatainkat. Legfőbb célkitűzésként hazánkban a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezését, a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérést jelöli meg. Kimondja, hogy ehhez az ipar további gyors fejlesztésén — ezen belül is az ipar nagyarányú műszaki fejlesztésén —, falun a szocialista átszervezés eredményeinek megszilárdításán, a termelőszövetkezeti gazdaságok poétikai, gazdasági megerősí ésén; a nemzetközi munka megosztáson alapuló ipari és mezőgazdasági termelés szakosításán; a nemzeti jövedelem emelésén és hazánk védelmi képességének fokozásán keresztül vezet az út. A terv részletes számait nem ismertetjük, azonban néhány mutatót, amelyek különösképpen alátámasztják a terv főirányát és főfeladatát — s amelyek a mi határozatunkban foglaltak kidolgozásánál is alapvető, meghatározó tényezők — szükségesnek tartjuk elismételni. Ilyenek: 1961—1965 között másfél- szeresére kell emelni az ipar termelését úgy, hogy a termelésnövekedés 70 százaléka a termelékenységből származzon. Huszonkét-huszonhárom százalékkal kell emelni a mezőgazdaság termelését az 1956—1960-as évek átlagához viszonyítva úgy, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló mezőgazdasági eredetű áru mennyisége 1965-ben 1960-hoz viszonyítva, mintegy 55 százalékkal emelkedjen. Száznyolcvan milliárd forint beruházás célszerű fel- használása — melyből 46— 48 százalék az iparra, 17—19 százalék a mezőgazdaságra esik úgy, hogy közben a termelés általános költségei az iparban, építőiparban és közlekedésben 10 százalékkal, a mezőgazdaságban 7 százalékkal csökkenjenek. S mindezek eredményeként a nemzeti jövedelem 36 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja 22—23 százalékkal, a reáljövedelem 16—17 százalékkal növekedjen. Tisztelt Elvtársak! Ezek a számok mindnyájunk számára nagyon lelke- sítőek. Miközben látjuk és méltatjuk a célkitűzések nagyságát, jelentőségét, szemünk előtt ott kell lebegni, hogy ez nagyon nehéz feladatot is jelent mindannyiunk számára. Kezdjük mindjárt az iparfejlesztésnél. Most nem új vállalatok, ipari kombinátok építésével — tehát új termelőkapacitás létesítésével — hanem mindenekelőtt a meglévő üzemek kapacitásának bővítésével, a termelő- berendezések műszaki színvonalának emelésével, jobb ésszerűbb kihasználáséval kell az ipari termelést növelni. A beruházásra szánt forintokat nem elsősorban épületekbe fektetjük — mint ahogyan az első ötéves terv időszakában tapasztalható volt —, hanem gépbe, jobb felszerelésbe. Ezekhez a tökéletesebb, na- gyobbteljesítményű gépekhez és eszközökhöz igazítjuk hozzá a termelési eljárásokat, a termelés technológiáját és ezzel termeljük meg a mintegy 48—50 százalékkal több terméket. Most nehezebb az üzemben igazgatónak lenni, mint régebben. Az a célkitűzés amely az ipari termelésre vone+,'-e7ik, az eddiginél is nagyobb tisztánlátást, körültekintőbb vezetést, politikai és szakmai hozzáértést követel meg az ipar vezető funkcionáriusaitól, de nem túlozunk, ha azt mondjuk, az egész munkásosztálytól. Hasonlóan szólhatunk a mezőgazdaság ötéves célkitűzéseinek megvalósításáról is. A nagyüzemi gazdálkodás keretei szinte korlátlan lehetőséget teremtenek a mező- gazdasági termelés színvonalának emeléséhez, Dolgozó parasztságunk abszolút többsége bent van a szövetkezetekben, a földek nagyüzemi táblákban vannak, s mégis a termelés területén, ha ösz- szességében van is eredmény, egyes területeken, egyes szövetkezetekben vannak problémák. Ne nyugtassuk meg magunkat, még hosszú időn keresztül lesznek is. De hogy ezek milyenek lesznek, az tőlünk, elhatározásainktól, munkánktól függ. Az átszervezés nagy és nehéz munka volt. De akik végezték, amikor odáig jutottak, hogy a belépés megtörtént, a feladatot teljesítettnek vették. Pedig a dolgozó paraszt elhatározása a szövetkezetbe való belépésre épp a kezdet volt. Megszervezni több száz embernek, gépnek a munkáját, számolni az emberek politikai felfogásával, általános és szakmai műveltségével; esővel, szárazsággal, keresni, kutatni, megtalálni ég felhasználni a jobb módszereket: ez nagyon nehéz feladat. Amikor a termelőszövetkezetek vezetésének mai állapotát vizsgáljuk és tennivalóinkat meghatározzuk, nagyon reálisan kell mérnünk. A sokezernyi kisebb és nagyobb funkcióban lévő parasztembernek, akik valamikor mindig szemük előtt látták egész gazdaságukat, földdel, lóval, felszereléssel együtt, nem volt könnyű átállni a többszáz, sokszor többezer holdas gazdaság vezetésére. Amikor az országosan kitűzött 22—23 százalékos termelésemelkedést kimondtuk és saját célkitűzéseinket megszabjuk, mindezekre gondolnunk kell. A fő feladatok közül — melyet második ötéves tervünk megjelöl — még egy kérdést kívánunk kiemelni beszámolónkban, s ez: a honvédelem erősítése. Ez a feladat szervesen összefügg a többivel. Ipari, mezőgazdasági termelési célkitűzéseink valóraváltása, anyagi eszközeink gyarapítása gazdagítja és erősíti hazánkat. Viszont úgy is áll a tétel, ha munkásosztályunk, dolgozó népünk megadja, munkájával megteremti mindazt, ami a hadsereg erősítéséhez, a honvédelemhez szükséges, akkor alkotó nyugodt légkörben dolgozhat. Vannak aggályoskodók. akik úgy vetik fel, hogy szép a terv célkitűzése, de végrehajtása nagyban függ a nemzetközi helyzet további alakulásától. Azt hisszük, nem tévedünk, ha a tételt fordítva állítjuk fel: ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet kedvemen alakulton. a szocialista tábor országaiban kidolgo- —*t tervek — a Szovjetunió éves terve, a népi demok(Folytatás a 3. oldalon)
