Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-02 / 259. szám

si LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. SZOLNOK megyei yvéfUét/l MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 259. szám. Ara 50 fillér 1961. november 2., csütörtök. Hta: Az „isten háta mögött” Therese belopta magát a szírekbe Gyengén játszott Szolnokon a válogatott keret Nincs kilátás csapadékra A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztálya szerint a következő néhány napon nincs kilátás számot­tevő csapadékra. A jelek ar­ra mutatnak, hogy csütörtö­kön az ország nagyobb része ködbe kerül, s így a hőmér­séklet nem emelkedik lénye­gesen az évszaknak megfe­lelő szint fölé, viszont az éj­szakai lehűlés előrelátható­lag enyhül. (MTI). Újabb tsz-ek fejezték be a vetést A nagyiváni Béke, a tisza- őrsi Rákóczi, a tiszafüredi Űttörő Tsz után újabb há­rom közös gazdaság fejezte be az ősziek vetését. A tiszafüredi Űj Erő Tsz 330, a tiszafüredi Szabad Föld 602, a füredi Petőfi Tsz pedig 510 kát. hold őszi ka­lászos és takarmánykeverék vetését kedd estig befejezte. Magyari Kálmán tudósító Befejezték az őszi gabo­nák vetését a jászárokszállá­si Űj Barázda Tsz tagjai. A tervek készítésénél elhatá­rozták, hogy az ősziek veté­sével október végéig elké­szülnek. Vállalásuknak októ­ber 31-én az esti órákig ele­get tettek. Kedves emlékeket, kasxnon tapa**1alatol<ai viszünk haza Lengyel pedagógus küldöttség látogatott Szolnokra A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS EGYÜTTES ÜLÉSE Mint azt mar hirüladtu k, hétfőn együttes ülést tar­tott a megyei pártbizottság és a megyei tanács. Az ülés napirendjén a második ötéves tervvel kapcsolatos felada­tok szerepeltek, melyeket Csáki István elvtárs, a párt- bizottság első titkára ismertetett. Az alábbiakban közöljük Csáki elvtárs beszédét, a vitát következő lapszámunkban tudósítjuk. A Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei Bizottsága ülést tartott kedden délelőtt Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházéban. Az értekezleten részt vett a lengyel pedagógus szakszer­vezet hazánkban tartózkodó háromtagú küldöttsége: Zyg- fryda Otwinowska, Czeslaw Wostala és Krystyna Kuli- gowska. Megjelent itt Árvái István elvtárs is, a megyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályának vezetője. — Nagyon sok érdekes ta­pasztalatot szereztünk az önök hazájában — mondta Krystyna Kuligowska, a kül­döttség vezetője, a lengyel pedagógus szakszervezet or­szágos titkára. — Sok felejt­hetetlen élményben volt ré­szünk. Ma is nagyon megható volt, amikor négy szolnoki kislány anyanyelvűnkön kö­szöntött bennünket. És min­denfelé szeretettel, barátság­gal fogadtak. A lengyel elvtársak két hétre jöttek Magyarországra, hogy itt a szakszervezeti munkát és az oktatási reform tapasztalatait tanulmányoz­zák. —• Legjobban a politechni­kai oktatás érdekel bennün­ket — magyarázza Kuligows­ka elvtársnő, — az iskola, a gyermekek közelebbvitele az élethez. A szegedi és más is­kolákban sok érdekes, a gya­korlati oktatással kapcsola­tos dolgot láttunk, amit ott­hon szívesen megvalósítunk. Egyébként — folytatta, — mi is reformáljuk az oktatást Foglalkozott velünk pártunk VII. kongresszusa, az ország- gvűlés elfogadta és törvénybe iktatta az oktatási reformter- iimiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiii Nagyarányú szerződéskötések a törökszentmiklósi járásban vezetet. Tanácskoztak róla a szakszervezetek és más szer­vek. A megvalósítása már a pedagógusok dolga. Jó, ha minél több tapasztalatot sze­reznek olyan helyen, ahol már előbb állnak az oktatá­si reform keresztülvitelében, mint önök is. — Kellemes emlékeink lesznek Szolnokról, s az egész országról — búcsúztak a vendégek. Üdvözlünk min­den magyar nevelőt, s re­méljük, hogy nemsokára vi­szontlátjuk egy-egy csoport­jukat Lengyelországban. Szezon a karcagi rizshántoióban a r-- .*• * * ‘ |$ w . \ * ü «• v - . :«-**■ te:. ' ■ ■ H'-i-ív s'£ M *. - h í »/,", v - v' 1 ' ? > fc’-rti-nd a WÁ Megyénk termelőszövetke­zetei az utóbbi napokban számos termelési szerződést írtak alá. A MÉK terveinek arányában eddig 70 száza­lékban szerződték le a zöld­ségféléket, 81 százalékban az őszi burgonyát, 66 százalék­ban a seprűcirokot. Zöldség­félék szerződésében kima­gasló a törökszentmiklósi já­rás, hol e növényekre 94, a seprűcirokra 80 százalékosan szerződtek eddig. Száraz­babból 330 métermázsára szerződött e járás, Túrkeve pedig 130 métermázsára. Itt ellenben — szinte érthetet­lenül — csak 40 kh zöldség­termesztési szerződés szüle­tett Gyengén halad a szerző­déskötés a jászberényi és a tiszafüredi járásban. E két járás tsz-einek érdemes len­ne megfontolniok. hogy a szerződéses ^emeltetés mind népg°7r!a=!#ei, mind szövet­kezeti érdek. | jt .Íi% j < '***-' ■* éli? ?> « ‘ v pi j . Z ­é mm jr m mm w 9 f* af i^ia P J m i"' | t.- I tef 1 Teljes üzemmel dolgozik a karcagi rizshántoló. Napon­ként több mint húsz vagon igen jó minőségű rizst hán­tolnak, s fényeznek. A vasúti vagonokban folytonosan ér­kezik, s a szép fehérre fényezett rizs szintén vagonokban távozik az üzemből. Ezévben nagy kapacitású készárurak­tárral bővül a rizshántoló. Katangai légitámadások a központi kongói kormány területe ellen Leopoldville (MTI). Az AP hírügynökség keddi jelentése szerint a katangai légi kalózok tovább folytat­ják támadásaikat a központi kormány ellenőrzése alatt lévő területek falvai és stra­tégiai pontjai ellen. Hétfőn, mint már közöl­tük, Adoula miniszterelnök bejelentette, hogy e táma­dások miatt a központi kon­gói hadsereg rendőrakciót indított a szakadár Katanga ellen. Kedden az ENSZ is kény­telen volt lépéseket tenni; öt svéd lökhajtásos vadászrepü lőgépet küldött a Katangát a központi kormány terüle­tétől elválasztó határ fölé. hogy — mint az ENSZ egyik szóvivője bnr’gjúlyozta — el­riasszák a légikalózokat az ENSZ-egységek megtámadá­sától, másrészt pedig meg­akadályozzák a katangai be­repüléseket a központi kor­mány területére. Ezzel egyidőben az ENSZ kongói parancsnoksága hi­vatalosan azzal vádolta a katangai hatóságokat, hogy egy hét alatt tízszer szegték meg a tűzszüneti egyez­ményt. Mobutu tábornok, a köz­ponti kormány fegyveres erőinek főparancsnoka kö­zölte, hogy katangai repülő­gépek kedden négy ízben nyitottak tüzet csapataira. A tábornok egyébként lulua- burgi főhadiszállásáról visz- szatért a fővárosba, hogy tárgyaljon Adoula miniszter elnökkel. Tisztelt Megyei Pártbizott­sági Tisztelt Megyei Tanácsi Tisztelt Elvtársak! Tanácskozásunk olyan idő­szakra esik, amikor a nem­zetközi munkásmozgalom, a békéért, a jobb életért har­coló emberiség — túlzás nél­kül mondhatjuk az egész vi­lág — a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kong­resszusának hatása alatt áll. A programtervezetből a köz­ponti bizottság Hruscsov elv­társ által ismertetett beszá­molójából a küldöttek felszó­lalásaiból az emberiség meg­ismerte azt a nagyszerű jö­vőt, amely kibontakozott a szovjet emberek előtt, s amely holnapja a szocializ­must építő népeknek és hol- naputánja azoknak, akik ma még kapitalista viszonyok között, vagy gyarmati elnyo­más alatt élnek. Csáki elvtárs beszédében utalt arra, milyen érdeklő­déssel fogadja a kongresszus megnyilatkozásait a világ közvéleménye, milyen szá­nalmas erőfeszítéseket tesz a burzsoá politikusok és a burzsoá sajtó egyrésze kongresszus eszméinek el­hallgatására, elferdítésére. Majd így folytatta beszédét: Mai tanácskozásunk nem a kongresszus útmutatásai­nak részletes feldolgozására irányul — erre nem is len­nénk most még képesek, de talán nem válunk méltatlan­ná a kongresszus szellemé­hez, ha saját munkánkra vo­natkozóan azt az egy követ­keztetést máris levonjuk, hogy az előttünk álló részle­tes tennivalók kimunkálásá­nál, terveink, célkitűzéseink meghatározásánál, a vitában, a szavazásnál és majdan a végrehajtás megszervezésé­ben legyünk olyan tárgyila­gosak, törekedjünk úgy a realitás talaján mozogni, mint ahogyan azt a kong­resszus szelleméből érezzük: ugyanakkor legyünk optimis­ták, bátrak és merészek. Tisztelt Elvtársak! Ismeretes, hogy pártunk központi bizottsága határo­zatának megfelelően az or­szággyűlés október eleji ülé­se — más nagyon fontos tör­vények megalkotásával együtt — jóváhagyta az 1965 végéig terjedő ötéves népgazdasági tervet. Az országgyűlés által jó­váhagyott 1961. évi II. tör­vény, az ötéves terv, részle­teiben tartalmazza feladata­inkat. Legfőbb célkitűzésként ha­zánkban a szocialista tár­sadalom alapjai lerakásá­nak befejezését, a fejlett szocialista társadalom épí­tésére való áttérést jelöli meg. Kimondja, hogy ehhez az ipar további gyors fejleszté­sén — ezen belül is az ipar nagyarányú műszaki fejlesz­tésén —, falun a szocialista átszervezés eredményeinek megszilárdításán, a termelő­szövetkezeti gazdaságok po­étikai, gazdasági megerősí ésén; a nemzetközi munka megosztáson alapuló ipari és mezőgazdasági termelés sza­kosításán; a nemzeti jövede­lem emelésén és hazánk vé­delmi képességének fokozá­sán keresztül vezet az út. A terv részletes számait nem ismertetjük, azonban néhány mutatót, amelyek kü­lönösképpen alátámasztják a terv főirányát és főfeladatát — s amelyek a mi határo­zatunkban foglaltak kidolgo­zásánál is alapvető, megha­tározó tényezők — szükséges­nek tartjuk elismételni. Ilyenek: 1961—1965 között másfél- szeresére kell emelni az ipar termelését úgy, hogy a ter­melésnövekedés 70 százaléka a termelékenységből szár­mazzon. Huszonkét-huszonhárom szá­zalékkal kell emelni a me­zőgazdaság termelését az 1956—1960-as évek átlagához viszonyítva úgy, hogy a nép­gazdaság rendelkezésére ál­ló mezőgazdasági eredetű áru mennyisége 1965-ben 1960-hoz viszonyítva, mint­egy 55 százalékkal emelked­jen. Száznyolcvan milliárd fo­rint beruházás célszerű fel- használása — melyből 46— 48 százalék az iparra, 17—19 százalék a mezőgazdaságra esik úgy, hogy közben a termelés általános költ­ségei az iparban, építőipar­ban és közlekedésben 10 százalékkal, a mezőgazda­ságban 7 százalékkal csök­kenjenek. S mindezek eredményeként a nemzeti jövedelem 36 szá­zalékkal, a lakosság fogyasz­tási alapja 22—23 százalék­kal, a reáljövedelem 16—17 százalékkal növekedjen. Tisztelt Elvtársak! Ezek a számok mindnyá­junk számára nagyon lelke- sítőek. Miközben látjuk és mél­tatjuk a célkitűzések nagy­ságát, jelentőségét, szemünk előtt ott kell lebegni, hogy ez nagyon nehéz feladatot is jelent mindannyiunk szá­mára. Kezdjük mindjárt az iparfejlesztésnél. Most nem új vállalatok, ipari kombi­nátok építésével — tehát új termelőkapacitás létesítésé­vel — hanem mindenekelőtt a meglévő üzemek kapacitá­sának bővítésével, a termelő- berendezések műszaki szín­vonalának emelésével, jobb ésszerűbb kihasználáséval kell az ipari termelést nö­velni. A beruházásra szánt forin­tokat nem elsősorban épü­letekbe fektetjük — mint ahogyan az első ötéves terv időszakában tapasztalható volt —, hanem gépbe, jobb felszerelésbe. Ezekhez a tökéletesebb, na- gyobbteljesítményű gépekhez és eszközökhöz igazítjuk hoz­zá a termelési eljárásokat, a termelés technológiáját és ezzel termeljük meg a mint­egy 48—50 százalékkal több terméket. Most nehezebb az üzem­ben igazgatónak lenni, mint régebben. Az a célkitűzés amely az ipari termelésre vone+,'-e7ik, az eddiginél is nagyobb tisztánlátást, körül­tekintőbb vezetést, politikai és szakmai hozzáértést köve­tel meg az ipar vezető funk­cionáriusaitól, de nem túlo­zunk, ha azt mondjuk, az egész munkásosztálytól. Hasonlóan szólhatunk a mezőgazdaság ötéves célki­tűzéseinek megvalósításáról is. A nagyüzemi gazdálkodás keretei szinte korlátlan lehe­tőséget teremtenek a mező- gazdasági termelés színvo­nalának emeléséhez, Dolgozó parasztságunk abszolút több­sége bent van a szövetke­zetekben, a földek nagyüze­mi táblákban vannak, s mégis a termelés területén, ha ösz- szességében van is eredmény, egyes területeken, egyes szö­vetkezetekben vannak prob­lémák. Ne nyugtassuk meg magunkat, még hosszú időn keresztül lesznek is. De hogy ezek milyenek lesznek, az tő­lünk, elhatározásainktól, munkánktól függ. Az átszervezés nagy és ne­héz munka volt. De akik vé­gezték, amikor odáig jutottak, hogy a belépés megtörtént, a feladatot teljesítettnek vet­ték. Pedig a dolgozó paraszt elhatáro­zása a szövetkezetbe való belépésre épp a kezdet volt. Megszervezni több száz embernek, gépnek a mun­káját, számolni az emberek politikai felfogásával, álta­lános és szakmai műveltsé­gével; esővel, szárazsággal, keresni, kutatni, megtalál­ni ég felhasználni a jobb módszereket: ez nagyon ne­héz feladat. Amikor a termelőszövetkeze­tek vezetésének mai állapo­tát vizsgáljuk és tennivalóin­kat meghatározzuk, nagyon reálisan kell mérnünk. A sokezernyi kisebb és nagyobb funkcióban lévő parasztem­bernek, akik valamikor min­dig szemük előtt látták egész gazdaságukat, földdel, lóval, felszereléssel együtt, nem volt könnyű átállni a több­száz, sokszor többezer hol­das gazdaság vezetésére. Amikor az országosan ki­tűzött 22—23 százalékos ter­melésemelkedést kimondtuk és saját célkitűzéseinket meg­szabjuk, mindezekre gondol­nunk kell. A fő feladatok közül — melyet második ötéves ter­vünk megjelöl — még egy kérdést kívánunk kiemelni beszámolónkban, s ez: a hon­védelem erősítése. Ez a fel­adat szervesen összefügg a többivel. Ipari, mezőgazdasá­gi termelési célkitűzéseink valóraváltása, anyagi eszkö­zeink gyarapítása gazdagítja és erősíti hazánkat. Viszont úgy is áll a tétel, ha munkásosztályunk, dol­gozó népünk megadja, munkájával megteremti mindazt, ami a hadsereg erősítéséhez, a honvédelem­hez szükséges, akkor alkotó nyugodt légkörben dolgoz­hat. Vannak aggályoskodók. akik úgy vetik fel, hogy szép a terv célkitűzése, de végre­hajtása nagyban függ a nem­zetközi helyzet további ala­kulásától. Azt hisszük, nem tévedünk, ha a tételt fordítva állítjuk fel: ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet kedve­men alakulton. a szocialista tábor országaiban kidolgo- —*t tervek — a Szovjetunió éves terve, a népi demok­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom