Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 2. Az SZKP XXII. kongresszusán megválasztott központi bizottság tagjainak névsora ivi o s z K v a (TASZSZX. — 1961. november 1. G. G. Abramov, P. A. Ab- raszimov, A. I. Adzsubej, J. V. Andropov, A. B. Arisztov, Sz. A. Afanaszjev, V. J. Ahundov, I. H. Bagramjan, A. V. Bászov, I. A. Benye- gyiktov, B. P. Bestyev, Sz. Sz. Birjuzov, I. I. Bogyul, L. I. Brezsnyev, K. A. Versi- nyin, A. P. Volkov, G. 1. Vo- robjov, G. 1. Voronov, F. D. Voronov, V. I. Gaganova, A. I. Gajevoj, K. I. Galansin, V. F. Garbuzov, A. V. Georgijev, F. I. Golikov, Sz. G. Gorskov, F. Sz. Gorjacsev, A. A. Grecsko, V. V. Grisin, K. N. Grisin, I. A. Grismanov, A. A. Gro- miko, I. Sz. Gruseckij, A. D. Danyijalov, Sz. Daulenov, P. V. Gyemen tyev, P. N. Gyemicsev, G. A. Gyenyi szov, G. D. Dzsavahisvili, N. A. Digaj, V. E. Dimsic, N. G. Jegoricsev, V. P, Jeljutyin, G. V. Jenyutyin, V. V. Jer milov, L. N. Jefremov, M. T. Jefremov, I. K. Zsegalin, J. N. Zarobjan, A. F. Zasz- jagyko, M. V. Zaharov, V. A. Zorin, O. I. Ivacsenko, N. G. Ignatov, N. F. Ignatov, L. F. Iljicsov, V, M. Ka vun, I. P. Kazanyec, V. D. Kalmikov, J. E. Kaln- berzin, I. V. Kapitonov, M. V. Keldis A. P. Kirilenko I. I. Kiszeljov, T. J. Kiszeljov, V. K. Klimenko, A. V. Kovalenko, E. F. Kozsevnyikov, F. R. Kozlov, A. A. Kokarev, V. G. Komjahov, I. Sz. Ko- nyev, N. Sz. Konovalov, A. J. Komyejcsuk, D. Sz. Ko- rotcsenko, N. G. Klritov, A. I. Kosztouszov, A. N. Koszigin, M. K. Krahmalev, A. G. Krilov, N. I. Krilov, V. V. Kuznyecov, F, D. Kulakov, D. A. Kunajev, R. Kur- banov, O. V. Kuuszinen, V. A. Kucserenko, P. Sz. Ku- csumov, I. G. Kebin, M. A. Leszecsko, P. F. Lomako, L. I. Lubenyikov, A. P. Ljasko, K. T. Mazurov, R. J. Mali- novszkij, N. F. Manukov- szkij, Sz. I. Manyakin, V. P. Mszavanadze, A. I. Mikojan, N. A. Mihajlov, L. G. Mona- sev. K. Sz. Moszkalenko, A. Sz. Muriszev, N. A. Muhitgyinov, J. Sz. Naszriggyinova, T. N. Nyikolajeva, V. N. Novikov, I. T. Novikov, Z. N. Nurijev, B. Ovezov, N. N. Organov, Sz. P. Pavlov, N. Sz. Patoli- csev, N. M. Pegov, A. J. Pel- se, N. V. Podgomij, D. Sz. Poljanszkij, B. N. Ponomar- jov, N. V. Popova, P. N. Posz- pelov, Sz. O. Pritickij, A. M. Puzanov, K. G. Piszin, D. Raszulov, S. R. Rasidov, P. A. Rozenko, R. A. Rugyenko, K. N. Rudnyev, A. M. Rum- jancev, V. M. Rjabikov, P. A. Szatyukov. I. Sz. Szenyin Z. T. Szergyuk, M. Sz. Szinyi ca, V. V. Szkrjabin, J. P. Szlavszkij, L. V. Szmirnov, A. J. Sznyecskusz, N. A. Szóból, T. I. Szikolov, L. N. Szo- lovjov, M. Sz. Szolomencev, I. V. Szpiridonov, Sz. A. Sztyepanov, F. A. Szurganov, M. A. Szuszlov, F. A. Tabe- jev, V. N. Tyitov, F. J. Tyi- tov, V. Sz. Tolsztyikov, N. P. Tolubejev, V. I. Usztyinov, T. Uszubalijev, P. N. Fedo- szejev, V. A. Fokin, J. A. Furceva, N. Sz. Hruscsov, Sz. V. Cservonyenko, V. J. Cser- nisov, V. I. Csujkov, V. M. Csurajev, N. M. Svernyik, V. V. Sevcsenko, A. N. Sele- pin, P. J. Seleszt, A. I. Siba- jev, A. P. Sityikov, A. M. Skolnyikov, M. A. Solohov, V. A. Surigin, V. V. Scserbic- kij, Sz. N. Scsetyinyin, I. H. Junak, I. I. Jakubovszkij, M. A. Jasznov. Az SZKP Központi Bizottságának póttagjai: M. Abdurazakov, A. A. An- nalijev, A. K. Antonov, V. I. Antonov, S. M. Arusanyan, J. I. Afanaszenko, P. J. Afanaszjev, V. N. Bazovszkij, V. G. Bakajev, P. F. Batyickij, M. Bejszebajev, A. F. Bori- szov, Sz. Z. Boriszov, A. P. Bocskarjov, K. I. Brehov, N. D. Bubnovszkij, Sz. M. Bu- gyonnij, A. A. Bulgakov, B. J. Butoma, A. Sz. Buharov, Sz. Sz. Varencov, A. F, Bat- csenko, P. A. Voronyin, M. A. Gavrilov, K. M. Geroszi- mov, A. L. Getman, N. M. Gribacsov, L Sz. Gusztov, G. J. Gyenyiszov, A. F. Gyior- gyica, J. A. Dolinyuk, A. Sz. Drigin, V. Sz. Jemeljanov, A. A. Jepisev, A. I. Jerjo- menko, L. B. Jerrnin, V. F. Zsigalin, M. I. Zsuravljova, M. J. Zaharov. G. Sz. Zolotuhin, V. P. Zotov. A. V. Ivas- csenko, M. A. Iszkengyerov, Sz. M. Iszljukov, A. A. Is- kov, M. I. Kazakov, I. A. Kairov, Sz. V. Kalcsenko. A. A. Kandrenkov, V. A Karlov, A. Kaharov, V. A. Kirillin, V. I. Klauszon, A. P. Klimov, I. G. Koval, P. V. Kovanov, N. F. Kozinyec, V. I. Kozlov, P. P. Kozir, F. Sz. Kolomijec, O. P. Kolcsina, V. I. Konotop, L. R. Kornyijev, L. R. Kornyijec, A. K. Kor- tunov, A. J. Kocsinyan, P. K. Kosevoj, V. V. Krotov, A. Sz. Kuzmics, P. N. Kumikin, Sz. V. Kurasov, M. A. Lavren tyev, P. A. Leonov, F. I. Los- csenkov, L. P. Likova, I. K. Lutak, T. K. Malbahov, N. J. Mamaj, B. Mambetov, I. T. Marcsenko, N. M. Maserov, N. A. Melnyikov, M. A. Menysikov, M. M. Muszaha- nov, A. Müriszep, K. K. Nyi- kolajev, K. A. Novikov, M. A. Olsanszkij, G. M. Orlov, G. I. Oszipov, G. Sz. Pavlov, J. I. Paleckisz, B. J. Paton, J. V. Pejve, V. A. Penykovsz- kij, B. F. Petuhov, M. A. Pimenov, I. A. Plijev, M. A. Polehin, D. A. Polikarpov, V. I. Poljakov, I; J. Poljakov, M. A. Ponomarjov, G. I. Popov, Sz. O. Posztovalov, M. M. Privalov, N, D. Pszurcev, Sz. T. Puzikov, G. M. Puskin, N. N. Ragyionov, K. K. Ro„4 megegyezi* érdekében el kell takarítani annak a politikának a romjait, amely összeomlott66 Niw York (MTI). Walter Lippmann a New York Herald Tribune keddi számában „Kennedy és Adenauer1’ című cikkében hangoztatja, hogy a nyugatnémet kancellárnak és az amerikai elnöknek hamarosan egyetértésre kell jutnia. — Azok a problémák, amelyek kel ma szembe kell néznünk, 1949 és 1954 között keletkeztek, attól kezdve, hogy létrehozták a szén és acélközös' séget és felvették a Német Szövetségi Köztársaságot a NATO-ba. Az említett öt év alatt határozatokat hoztak, amelyek szerint a felfegyverzett Nyu- gat-Németországot bevonják a Nyugat katonai, gazdasági és politikai közésségébe. En nek két következménye volt Az egyik következmény Bécs (MTI). Az Amerikai CIA Kém- szervezet bécsi villájában lezajlott whiski-orgia és véres verekedés botránya nagy feltűnést keltett az osztrák fővárosban. A szombaton este kirobbant botrány néhány részlete csak kedden, a bécsi őrültek házába beszállított E. Zimmermann, 26 éves bécsi cinész ápolóinak indiszkréciója folytán szivárgott ki. Az osztrák polgári lapok teljesen elhallgatják a kínos ügyet, amelynek szereplői: amerikai diplomaták és a szombat esti, felette különös whiskypartyra meghívott bécsi vendégeik, akiknek egyszerű társadalmi állása feltűnően távolesik a diplomaták és a magasállású bécsi társaság tagjainak hagyományos ismeretségi körétől. Egyelőre annyi bizonyos, hogy az átmenetileg őrültek házába került E. Zimmer- mannt leütötte és kidobta az ablakon egy amerikai diplomata, aki előzőleg elfelejtette az ablaktáblát kinyitni. Zimmermann állítólag túlhevesen udvarolt vendéglátó fiatal osztrák partnernőjének, aki egy bécsi áruház kisfizetésű alkalmazottja. A rendőrség akkor avatkozott be, amikor az üvegszilánkoktól súlyosan megsebesült Zimmermannt túl- gyorsan el akarták távolítani a helyszínről. A rendőrök furcsának találták, hogy a Zimmermannak segítséget nyújtó, ugyancsak bécsi fiatalember autója a Nevada C. 44—333 jelzésű amerikai rendszámot viseli és az autóból összesen 4000 svájci frankról szóló csekkek, valamint titokzatos iratok kerülnek elő. A kivezényelt rendőröket az amerikai villába nem engedték be. Az iratokat ezután tanulmányozásra az osztrák politikai rendőrségnek, a sebesült és ittas Zim- mermannt pedig az őrültek házának adták át, mert a fiatal cipész ön- és közveszélyes, megfékezhetetlen dührohamba esett az elsősegély- nyújtó kötözőhelyen. most mutatkozik meg, amikor Anglia csatlakozni akar az Európai Gazdasági Közösséghez. A másik következmény az, hogy Németország egyesítése megszűnt gyakorlati politikai kérdés lenni. Kennedynek és Adepauer- nek most meg kell egyeznie abban, hogy miután adva van Németország kettéosz- tottsága, az NSZK-nak és a Nyugatnak, hogyan kell tárgyalnia az NDK-val és Ke- let-EurópávaL A megegyezés érdekében el kell takarítani annak a politikának a romjait, amely valójában összeomlott — hangsúlyozza a továbbiakban Walter Lippmann. E politika lényege az volt, hogy megígérték Adenauer- nek: az Egyesült Államok segítségével a nyugatnémetek majd elérik azt, hogy a Szovjetunió feladja Kelet- Németországot. Ez a politika kifelé Németország újraegyesítése és az úgynevezett szabad választások hangoztatásában nyilvánult meg. Ez a politika azonban sohasem volt komoly és őszinte. Az igazság az, hogy ma a Status Quo Németország kettéosztottságát jelenti. Ez sajnálatos, de, ha vádolni lehet valakit ezért, akkor az Hitler, aki a második világháborút kirobbantotta. Walter Lippmann befejezésül megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak felnőtt módjára kell viselkednie, s több felelősségérzetről kell tanúbizonyságot tennie, hogy megfelelő kapcsolatokat hozzon létre az NDK-val és Kelet-Euró- pával. A szojnok SÄ'rtPiA 18—19 óráig 222 méter Szabad a pálya... Zenés riportműsor. — Asszonyszemmel. A nők műsora. — Zenés virágoskert. — Ismerlek (Tiszai Lajos írása). — Az Állami Népi Együttes műsorából. — Most érkezett... Hírek. — Műsorzárás. kosszovszkij, A. V. Romanov, A. P. Rudakov, Sz. I. Rugyenko, J. J. Szavickij, V. A. Szajusev, V. A. Szemjonov, I. M. Szemjonov, N. N. Szemjonov, V. J. Szemicsasztnij, I. D. Szerbin, G. F. Szizov, Sz. A. Szkacskov, A. A. Szko- csilov, I. P. Szkulkov, A. I. Szmirnov, V. A. Szmirnov, N. I. Szmirnov, N. I. Szmirnov, V. D. Szokolovszkij, V. P. Szotnyikov, V. P. Sztyepanov, N. I. Sztrokin, A. I. Sztrujev, A. T. Sztucsenko, V, A. Szu- gyec, A. A. Szurkov, A. M. Taraszov, A. T. Tvardovsz- kij, V. Sz. Tyikunov, Sz. K. Tyimosenko, N. A. Tyihonov, Sz. K. Toka, V. Sz. Fjodorov, V. R. Filippov, N. P. Firju- bin, L. J. Florentyev, G. P. Francov, V. Sz. Frolov, Sz. D. Hitrov, N. D. Hudajberdi- jev, A. T. Csabanyenko, A. I. Sokin, M. J. Sumauszkasz, B. J. Scserbina, I. Juszupov, Megalakult az új libanoni kormány Beirut (MTI). Rasid Karami miniszterelnök megalakította a tizennégy tagú új libanoni kormányt — jelenti a Reuter — amelynek külügyminisztere Tekla, az egy héttel ezelőtt lemondott kormányban is ezt a tárcát töltötte be. Az új kormány tagjai különböző olyan vallási szekták, politikai pártok és parlamenti csoportok képviselői, amelyek többsége az előző kormány ellenzéke volt. Megjelent a Filmesztétikai Tanulmányok című kötet A Magyar Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum kiadásában megjelent a Film- művészeti Könyvtár ötödik kötete; Almási Miklós, Gyertyán Ervin és Hermann István filmesztétikai tanulmányok című munkája. A három tanulmány a filmelmélet más és más területein próbálja felvázolni egy marxista szellemű tudományos kiindulópont körvonalait. Az első tanulmány a filmhatás sajátos vonásaival, a film és a közönség viszonyának újszerű problémáival, a második a filmművészet és a többi művészet közötti kapcsolattal, a filmábrásolás törvényszerűségeivel, s végül a harmadik tanulmány a film társadalmi helyével foglalkozik. — (MTI) Nyílt levél az apritógépgyári munkásokhoz Elöljáróban annyit: a jászberényi Aprítógépgyár a me gye egyik legkorszerűbben felszerelt, s mégis legrosz- szabbul termelő üzeme. Nem először hangzik ez el. Gyakran esett erről szó különböző fórumokon, — így lapunk hasábjain is. A sok figyelmeztetésnek nem sok foganatja lett. Ennek következménye, hogy az első háromnegyedévet több mint kilenc millió forint adóssággal zárta az üzem. Joggal vetődik fel a kérdés: mi történik abban a gyárban? Nézzük csak sorban: Kezdjük a társadalmi tulajdon védelmével Ismeretes, hogy a hengerelt anyagokat, a különböző öntvényeket, faanyagokat hosszú időn át úgy tárolták, hogy abból bizonylat nélkül is fel lehetett használni. Az el ső félévben megtörtént az is, hogy a bérösszesítőben, és a statisztikai jelentésben szabálytalanul kétezer órával csökkentették a munkások által ledolgozott órák számát. A gazdálkodási „fegyelemről” emlékeztetőül hadd említsek néhány esetet. Sok a vállalatot terhelő kötbér. Az első félévben közel 340 000 forint volt. Késedelmes szállításért, s minőségi kifogásokért tetemes összegeket fizetett ki az üzem. Növelte a költségeket a tervezői hibákért fizetett kötbér. Ez annak „köszönhető”, hogy uralkodóvá vált a gyárban az a nézet: „csak akkor vagyunk felelősek, ha eltérünk a rajztól”, így a terveket esetenként — igen helytelenül — nem vizsgálják felül. Ez sem nevezhető valami dícséretreméltó eljárásnak. így történhetett meg, hogy az egyik külföldre kerülő légáramőrlő berendezés kapacitása a tervezettnek csak egyharmada lett. A tervek felülvizsgálásakor kitűnt volna a hiba. Gyakran érkezik kifogás az Aprítógépgyár termékeire. A Hejőcsabai Cement- és Mészmü részére szállított berendezés nagyobb hibáit is több pontban sorolták fel. Előfordul az is, hogy készre jelentenek valamilyen berendezést akkor, amikor még működéséhez nélkülözhetetlen alkatrészek hiányoznak róla. Az első félév során a gyártmányok egy részénél a számbavehető összeget úgy alakították, hogy a vállalat indokolatlan többletbevételhez jutott. S említsünk a kisebb hibákból is: A vállalat megtekintésére érkező külföldieket Néhány járási, illetve városi pártbizottságnál — így például a kunszentmrátoni- nál — nem tapasztalható kellő törekvés a KTSZ-ekben működő pártszervezetek létrehozására. Arra hivatkoznak, hogy kislétszámú párt- szervezetek alakítása szétforgácsolja a párttagok erejét. Jórészt ennek az állásfoglalásnak következménye, — hogy az év első felében megyénk 35 kisipari termelő- szövetkezetében nem volt pártszervezet, s tizennyolcSztálin holttestének átszállítása Moszkva (TASZSZ). A Pravda jelenti szerdán, hoey a Sztálin tetemét tartalmazó koporsót az SZKP XXII. kongresszusának határozata értelmében a Lenin-mauzó- leumból a Kreml falaihoz szállították. (MTI) ban párttag sem. Azóta javult a helyzet: négy szövetkezetben új pártalapszerve- zetet hoztak létre, s ma már minden KTSZ-ben van párttag. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy azóta közvetlenebb a kapcsolat a járási pártbizottságokkal, — sokoldalúbb a segítség, hatékonyabb a politikai munka. Ezért kell arra törekedni, hogy ahol az előfeltételek adottak, hozzuk létre a párt- alapszerevezeteket. és azok kísérőit vállalat költségen vitték egy kis kirándulásra a Balatonhoz, s az ország egyéb helyeire. — Egy alkalommal például három külföldi látogató kétna- pi pendégeskedése tiszteletére elfogyott öt liter bor, egy liter pálinka, két liter likőr, három üveg családi és tizenöt kisüveg sör. Ezt tetézte még jónéhányszáz forint értékű számla a siófoki MOTEL- bői, a balatonfüredi Sport szállóból, az Országház Ette rémből, s a jászberényi Lehelből. E számlákból nem lehet megállapítani, hog\ mit ittak, — de hogy jócskán kortyolgattak, az bizonyos. S ez csak egy elszámolás! Egyenként is súlyos mulasztások ezek — hát még együttesen. S mind a munkások kárára megy, — méghozzá nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is. Miről van szó? Arról, hogy a munkáslétszámot a terv teljesítéséhez méretezték. Érthető, hogy ha a terv teljesítése a vállalat vezetőségének, pontosabban: a vállalat igazgatójának többirányú mulasztása miatt nem lehetséges, akkor nem lehetséges a létszám megtartása sem. Jóné- hány munkás biztos kenyere tehát így függ össze közvetlenül a vállalat eredményeinek alakulásával. Jól tudom, mindez nem ismeretlen teljes egészében az aprítógépgyári munkás és műszaki kollektíva előtt. S az sem, hogy az ilyen helyzet tarthatatlan, megoldása sürgős intézkedéseket követet Azért került sor erre a nyílt levélre, hogy teljesebb legyen a kép, jobban megismerjék vállalatuk problémáit, s közös üggyé váljék az üzem dolgainak rendbetétele. Ha a saját posztján mindenki megteszi a magáét, kikerülhet még az üzem a kátyúból, s ki Is kell kerülnie. Sajnos, erre még ma sincs meg minden esetben kellő törekvés. A jövőévi előterveket például úgy küldték el a minisztériumba, hogy sem az üzemi bizottság, sem a főkönyvelő véleményét nem kérték ki. Márpedig így, kollektív munka nélkül nehezen boldogulnak. A vállalat a közeljövőben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az lenne méltó jubileumi készülődés, ha új tervekkel, friss erővel, hathatós intézkedésekkel a siker bíztató előfeltételeit haladéktalanul megteremtenék az ottani munkások, műszaki vezetők. Utóvégre a gyár dolgozóinak szava, munkája a döntő a gyár további sorsának alakításában. Simon Béla A Hattie-orkán valósággal elpusztította Brit Honduras fővárosát Mexico (MTI). Nyugati hírügynökségek részletes jelentésekben számolnak be a Hattie-orkán pusztításairól. Mint a Reuter jelenti, a vihar „gyakorlatai? ~ elpusztította’* Belizét, Brit-Honduras fővárosát, amelynek lakosai a hatvan mérföldre lévő El Cayo városába menekültek. A harmincezer lakosú tengerparti Belize városára öt méter magas szökőár zúdult. Egymásután döntötte romba a házakat és használhatatlanná tette a város vízmüvét. Az áldozatok száma ~~ég ismeretlen. Az ország minden részéből élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat indítottak repülőgépen Eelizébe. Az erő szétforgácsolása imiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM!)iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Rejtélyes botrány az Amerikai CIA kémszervezet bécsi villájában
