Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 11. A skandináv országok miniszterelnökeinek értekezlete Helsinki (MTI). Dánia, Iz­land, Norvégia és Svédország miniszterelnökei pénteken Helsinkibe utaztak és szom­baton reggel a finn miniszter- j elnök társaságában megtart­ják értekezletük első ülését. Az öt skandináv ország mi­niszterelnöke elsősorban a résztvevő államok szorosabb Az Angol Szakszervezeti Főtanács együttműködik a kormánnyal London (MTI). Miközben a munkáspárt a keddi válasz­tási vereség után szerdán egy újabb pótválasztáson, ez­úttal Osverstryben csúszott a harmadik helyre, vagyis a jelentéktelennek számító li­berális párt mögé — s ezzel bizonyságot kapott arról, hogy opportunista politika nem hoz szavazatokat a kony­hára —, az Angol Szakszer­vezeti Főtanács jobboldali vezetősége további lépéseket tesz a tőkés, monopolista konzervatív kormánnyal íoly- tatadó együttműködésre. A Financial Times, a lon­doni City, a pénzügyi világ szócsöve hírt ad arról, most már majdnem bizonyos, hogy a szakszervezeti főtanács részt vesz a kormány úgyne­vezett országos gazdaságfej­lesztési. tanácsában, amelyet a jövő hét elején hoznak létre. t A Daily Worker rámutat, a szóbanforgó testületet azért hozzák létre, hogy megköny- nyítsék a kormány bérfa- gyasztási, vagy újabban „bér- szüneti” politikájának alkal­mazását, azaz a jelenlegi gaz­dasági nehézségek áthárítá­sát a dolgozók vállaira. A szakszerevezeti főtanács gazdasági bizottságának szer­dai ülésén ugyan nem hoztak végleges döntést, mégis úgy gondolják, hogy a főtanács jobboldali többsége a novem­ber végén megtartandó ülé­sen jóváhagyja majd ezt a lépést. , A Daly Worker tudósítása rámutat, hogy amennyiben részt vesznek ebben a testü­Anglia más országokban keres tőkét London. — Néhány jellem­ző fejlemény arra mutat, hogy Anglia, illetve London, amely sokáig a világ pénz­ügyi központja és a legfonto­sabb tőkepiaca volt, ma már kezd más országokban tőkét keresni. Az angol kormány elhatá­rozta, hogy 18 millió font- sterling összegű kölcsönt vesz fel Svájcban. A svájci törvényhozó testület felsőhá­za már el is fogadta az angol kölcsön megszavazásának ja­vaslatát. Ezt követően az EMI angol hanglemezgyár 40 millió svájci frank összegű kölcsönt vesz fel. Két másik; angol vállalat — egy nagy gépgyár, s egy vegyipari cég — ugyancsak Svájcban szán-: dékozik kölcsönt felvenni. • Az új irányzat valószínű: okai közé sorolhatók az an-; goi hitelmegszorítások, a lon­doni pénzpiacon uralkodó tő-; kehiány és a magasabb ang­liai kamatláb (6—7 százalék,; Svájcban viszont 4—4,5 szá­zalék). (MTI) Megnyílt a Prágai November 17. Egyetem Prága (MTI). Csütörtökön a prágai Ká­roly Egyetem aulájában, ün­nepélyes külsőségek között rendezték meg a November 17. Egyetem megnyitó ün­nepségét. A Prágai November 17. Egyetem a moszkvai Lu­mumba Egyetemhez hason­lóan ázsiai, afrikai és latin­amerikai országokból jött fiatalokat részesít felsőfokú ' épzésben. letben, a szakszervezeti ap­parátust a konzervatív kor­mány gazdaságpolitikájának végrehajtására használják majd fel. Megbízható értesü­lések szerint Selwyn Lloyd pénzügyminiszter az úgyne­vezett Országos Gazdaságfej­lesztési Tanácsban hat helyet ajánlott fel a szakszerveze­teknek. A tanácsnak össze­sen 18 tagja lenne, tehát a szakszervezetek kisebbség­ben maradnának, miközben a kormány határozatai meg­kötnék a szervezett munkás­ság kezét a bérharc területén olyan időszakban, amikor az áremelkedések következtében a közszükségleti cikkek drá­gulása mind nagyobb mére­teket ölt. Jellemző egyéb­ként, hogy a konzervatívok ezt a fajta bérpolitikát „ter­vezésnek” nevezik és egész tervezésük ebben merül ki. kulturális, jogi és gazdasági együttműködésének kérdései­ről tárgyal, de minden bi­zonnyal szóbakerül majd a Finnországhoz intézett szov­jet jegyzék is. A kormány­fők egy különbizottság Által kidolgozott programtervezet­ről tanácskoznak. Az előkészített programter­vezet szerint — mint az AP jelenti — az öt résztvevő or­szág az egymásközötti hatá­rok majdani eltörlésére tö­rekszik, a gazdasági kérdé­sek tekintetében pedig a skandináv országok erőforrá­sainak koordinálásáról intéz­kedik. Az értekezlet még jó­val a Finnországhoz intézett szovjet jegyzék nyilvánosság­ra kerülése előtt szervezte meg az Északi Tanács, s az esetleges megegyezést — még több tanácskozás után — ratifikálás végett az érdekelt országok parlamentjei elé ter­jesztik. Mint ismeretes, Dánia az Európai Közös Piac tagja sze­retne lenni, s ugyanilyen el­határozást várnak a közeljö­vőben Norvégiától és Svéd­országtól is. Finnország egye­lőre a várakozás álláspontjá­ra helyezkedett. Két nagyváros nevét megváltoztatták a Szovjetunióban szibériai kemerovói Moszkva (MTI). Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke, a dolgo­zók kívánságának megfele­lően, Sztálino városának ne­vét Denyeckre, a Sztálinéi te­rület nevét Donyeck terület­re változtatta. A péntek reg­geli Szovjetszkaja Rosszija közli, hogy az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocia­lista Köztársaság Legfelső Tanácsának elnöksége, — ugyancsak a dolgozók kíván­ságának eleget téve, a keme­rovói területen fekvő Sztá- linszk városának a Novokuz- nyeck nevet adta. Donyeck a Donyec-meden- ce legnagyobb városa, a Szov­jetunió és Ukrajna egyik leg­fontosabb kohászati és szén- bányászati központja, 800 000 lakosú város. 1924-ig Juzov- kának hívták. A város neve John Use angol tőkés nevé­től származik, ugyanis így hívták azt az angol tőkést, aki 1869-ben kohót épített a város helyén. 1924-ben vál­toztatták meg a város nevét Sztálinéra A csaknem 400 000 lakosú Kuznyeckacrosa a nyugat­terüle­ten, a Tom folyó mellett fek­szik, a Kuznyeck medence kohóiparának egyik központ­ja. 1932-ig neve Kuznyeck volt, 1932-től Novokuznyeck. Később a személyi kultusz elburjánzásának időszakában kapta a Sztálinszk nevet. Hrnscso? Taskentba érkezett Taskent (TAS2SZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke Tas- kentba érkezett Hruscsov részt vesz a közép-ázsiai köz­társaságok, Azerbajdzsán és a déli kazahsztáni területek mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. (MTI). Megszűnik Kubában az írástudatlanság Havanna (TASZSZ). lFideJ Castro miniszterelnök beje­lentette, hogy november else­jéig mintegy 354 000 ember tanult meg ími-olvasni, és most fejezi be tanulmányait 500 000 ember. December 20- ra országszerte befejeződik az írástudatlanság megszünteté­sére indított kampány. (MTI) Indonézia kész fegyveres harcot kezdeni Nyugat- Iriánért New York (MTI). Suband- rio indonéz külügyminiszter csütörtökön az ENSZ-közgyű- lésben kijelentette, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szer­vezete támogatná a hollan­dok Nyugat-Iriánra vonatko­zó terveit, akkor Indonézia jogosan űzné el e területről erőszakkal Hollandiát •— je­lenti a Reuter. A külügyminiszter hozzá­fűzte, „ez nem fenyegetőzés, nem kardcsörtetés, csupán következtetés, amelyre a ri­deg tények alapján jutni kell”. Franciaország felemelte katonai költségvetését Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés megkezdte a hadsereg 1962. évi költségvetésének tárgya­lását. A kormány javaslatán egyáltalán nem látszik meg, hogy az algériai béke „belát­ható közelségben” van, mint ahogyan De Gaulle mondot­ta. A hadi kiadások nagyob­bak lesznek, mint az idén voltak és a katonai szolgálati idő is majdnem 28 hónap marad a törvényes 18 hónap helyett. Számszerűen a fegy­verkezésre szánt összeg az állami költségvetés 23—24 százalékát teszi ki, valójá­ban azonban — amint erre Pierre Villon kommunista képviselő felszólalásában rá­mutatott — az állami jöve­delemnek kerek egyharma- dát költi Franciaország fegy­verkezésre, de más tárcák költségvetéseiben is jelentős katonai kiadások szerepel­nek. Tetemes összeget fordít Franciaország az atomfegy­verkezésre, az atombombák gyártása a tervezettnél sok­kal drágábbnak bizonyul. — Megerősítik a Nyugat-Né- metországban állomásozó francia csapatokat taktikai rakétafegyverekkel. Újabb eredmények a nemzetközi munkamegosztásban I (Folytatás az 1. oldalról.) be a Szovjetunióból, Románia évente 200 millió' köbméter földgázt bocsát rendelkezé­sünkre. Ez a nagymennyisé­gű olaj és földgáz vegyipa­runk termelésének 75 százalé­kos növeléséhez is jó ala­pot teremt. Vegyiparunk fej­lesztéséhez egyébként sokféle ásványt, például piritet, ként, foszfátot, a mezőgazdaság ré­szére pedig káli műtrágyát is importálunk a szocialista or­szágokból. A magyar vaskohászat a Szovjetunióból, Csehszlo­vákiából és Lengyelország­ból évente egymillió tonna kohókokszot, a Szovjetunió­ból pedig 1,8—1,9 millió tonna vasércet kap, s lehe­tővé válik a nyersvas, il­letve az acélgyártás lénye­ges fejlesztése. A Szovjetunió egyébként mind a magyar vaskohásza­tot. mind a vegyipart jelen­tős beruházási hitelekkel is segíti. Ilyen hitelből épül fel a Dunai Vasmű hideghenger­műve, a vegyipar új polieti­lén, PVC és klórsav üzeme, valamint a Tiszavidéki Ve­gyikombinát. A KGST-hez tartozó orszá­gok együttműködésének igen nagy a jelentősége Magyar- ország energiaellátásának szempontjából is. Ma már egységes távvezeték rendszer működik Magyarország— Csehszlovákia és az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia, Románia és Csehszlová­kia, Magyarország és a Szov­jetunió, Lengyelország és a Szovjetunió, valamint Romá­nia és Bulgária körött. A Szovjetunió Nyugat-Ukrajná­ban épít olyan vezetéket, amely bekapcsolódik ezeknek az országoknak nagyfeszült ségű távvezetékébe; Az együttműködés lehetővé teszi, hogy Magyarország növekvő mértékben importáljon villa­mos-energiát. Az 1965-ig szó­ló tervek szerint a Szovjet­unió egymilliárd, Csehszlo­vákia 245 millió, az NDK 250 millió kilowattóra villamos­energiával segíti megoldani Magyarország energiaellátási problémáit. — Országaink népgazdasá­gi terveit úgy hangolták össze, hogy minden állam a neki legmegfelelőbb áru­cikkekkel fizet. A Szovjetunióba irányuló műszer-exportunk például az ötéves terv időszakában meg­négyszereződik, s kétszer annyi vákumtechnikai és komplett élelmiszeripari be­rendezést szólítunk, mint 1960-ban. A KGST gondosko­dott a szocialista országok gépiparának nagyobbmérvű szakosításáról is. Mindenek­előtt arra törekednek, hogy az egyes országok a lehetőségek egyik sem fényűzési cikk. Öt. letes gyermekjátékokért meg úgyszólván jelképes árat fi­zetnek, hiszen többek között ez is az új nemzedék nevelé­sének anyagi biztosítása: mindinkább az állam gondja. «“ Mit láttál a közösség ne­velő és fegyelmező szerepé­ből? Igaz, hogy olyan erős? — Sokkal erősebb. — Mivel hat? —i A közvéleménnyel. Az emberek átérzik a felelőssé­get azért, amit tesznek. Tud­ják, hogyan helyes, és .attól nem tágítanak. Egymás előtt szégyellnék is, ha másként élnének. S ha valaki mégis keresztezi ennek az élet- fendnek az útját, az általános sodrás jó irányba fordítja. — De mivel? Hogyan? Mi történik azzal, aki megszegi a szovjet élet szabályait? — Az eset súlyosságától függ. Ha például a közösség bizalmával *visszaélve meg akarja károsítani az államot, „népszerű” ember lehet. — „Népszerű?” — Igen, például nyilvános helyre kifüggesztik a fényké­pét. — Te láttál ilyent? ~ Mások igen, én nem. Hitkán van rá szükség. — Nem. vágyálom ez? szerint azokat a cikkeket ál­lítsák elő, amelyekből haza; fogyasztásuk jelentős, s a gyártáshoz megfelelő adót1 ságaik vannak. A gördülő­csapágy-gyártás szakosításé - ról Magyarország, Románia és Csehszlovákia között jött létre megállapodás, amely­nek az a lényege, hogy ha­zánk azokat a gördűlőcsap- ágyakat készíti, amelyekből saját igénye viszonylag nagy. de ugyanakkor a másik két ország szükségletét is kielégí­ti. Eddig 9 használható típu­sok 47 százalékát gyártották csak egy országban, a többi megoszlott /3—4 más állam között, jelenleg már 55, 1965- ben pedig több mint 66 szá­zalékát gyártják azonos he­lyen, így kialakíthatják a nagysorozatú termelést. Magyarország lemondott olyan szerszámgép-fajták gyártásáról, amelyekből saját felhasználása nem számotte­vő. Ezeket a jövőben impor­táljuk, viszont növeljük azok­nak a szerszámgép-fajtáknak exportját, amelyeknek gyár­tásáról a baráti országok mondtak le hazánk javára. Az európai népi demokrati­kus országok közül Magyar- ország és Románia termeli a legtöbb kukoricát, így a ku­koricakombájnokat ez a két ország gyártja, viszont burgo­nya termeléséről nevezetes Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK rendezkedik be burgonyakombájn előállításá­ra. A KGST egyik ülésszakán ajánlásokat fogadtak el sok egyéb fontos gépipari termék előállításának szakosítására, a többi között 14 energetikai berendezés. 23 Diesel motor, 69 fémforgácsoló szerszám­gép, 110 kovácsoló-sajtoló berendezés-típus, 15 fajta mezőgazdasági gép és trak­tor és sok egyéb termék elő­állítását oldják meg a nem­zetközi munkamegosztás alapján. Ez az egyre szervezettebbé váló együttműködés annak is egyik biztosítéka, hogy második ötéves tervünk si­kerrel megvalósul — fejeződik be Kiss Tibor nyilatkozata. — (MTI) A szolnoki 18—19 óráig 222 méter Szombat esti jegyzet. — „Megyen a hegyen a turista” ... zenés riportműsor. — Sporthírek. — Jazz-orgona szólók. — Jászkunsági króni­ka. — A Munkás Irodalmi Színpad próbáján. — Riport műsor. — Vidám percek... tánczene. — Műsorzárás. ********************* ******* — Nem! Több mint négy évtizede szocializmus és ket­tő múlva kommunizmus. — Milyen a Nyevszkij proszpekt? Mekkora a for­galom? — Nyugodtan hömpölyög, mint a Néva. — És a moszkvai élet rit­musa? — Szívünk egészséges do­bogása. — A népgazdasági kiállító > lenyűgöző? Mi volt az else gondolatod? — Béke. Aki ilyen alkotá­sokba fog, az nemcsak akar ja a békét, de szentül hisz is benne, mert meg tudja óvni. — A Kreml milyen? — A világ szellemi hegy­ormán vörös téglafal, és mö­götte barátságos ház. Ügy üd­vözölt, mikor megérkeztünk mint a szülői ház. Most is valahogy így gondolok rá vissza. — Az emberről beszélj, a szovjet emberről. — Egy órája csak róla be­szélek. — Mesélj! — Ezren elmesélték már. — Fakul-e Beethoven ki­lencedik szimfóniája, ha ez­redszer hallgatod is? Meséljl — Inkább megírnám.. Kovács András t [ ! JÜMfu \ Pá J — Mesélj! £ — De hiszen két napja l mást sem teszek. t ■ — Mesélj! | — Még miről meséljek? t — A kongresszus külsősé­* gélről. — Külsőségeket nemigen láttam. | — A Vörös tér zászlóer­! — Egy újságban olvastam * róla. Én magam egy zászlót J láttam a Kreml nagy palotá- ! jának kupoláján. Az emberek * felnéztek rá, és látták, hogy »munkában a kongresszus. * Meg az újságok ezzel voltak » tele. És a gondolatok és az * érzelmek. * — A szovjet nép! ügyel J minden tekintet a kongresz­* szuson függött! J •** Valóban. De főleg azo- | kon a feladatokon, amelyeket * a kongresszus kitűzött. } «w Épülnek Moszkvában és * Leningrádban a kommuniz- *mus nagy objektumai? i. rbeszéd — Igen. — Milyenek? Óriásiak? Le- nyügözőek? — Betöltik a láthatárt. — Korszerűek? — Szépek, praktikusak. Élénk színűek, nagy ablakok­kal. Közöttük mindenfelé zöld övezet. — Az üzemekről beszélsz? — Nem, a lakásokról. Az eljövendő évtized ingyen la­kásairól. — Mint az Utópiában? — Ugyan! Szovjet emberek építik önmaguknak és dol­gozó társaiknak. — De az óriás ipar? A vi­harosan fejlődő egész gazda­ság? Büszkék rá az emberek? — Dicsekedni egyet sem hallottam. De ha szóba ke­rült, egy dologra valóban büszkék. A kongresszusról érdeklődtél. Nos, a pártjukra büszkék, amely a kommuniz­musba kormányozza őket. — Igen, a kommunizmus. Arról mesélj! Az előjelekről. Az öntudatról. Utaztál jegy- szedő nélküli autóbuszon? — Természetesen. — És? — Csak később vettem ész­re, hogy nincs jegyszedő. Amikor ugyanis tétován fel­szálltam, valaki jegyet váltott nekem, barátságosan útba­igazított, gondoskodott, hogy el ne tévedjek a nagy világ­városban. Aztán köszönt, és a következő megállónál leszállt. — Érdekes... — Nem. Mindenki minde­nütt ezt tette. Az lett volna kirívó, ha nem ezt teszi. — Az áruházak. A híres nagy áruházak. Milyenek most ezekben a napokban? Mindegyik mint egy-egy vá­ros, igaz? — Inkább előváros. A kom­munizmus elővárosa. — Hogyan? — Arubőségükkel. Ügy, ahogy a kongresszus elhatá­rozta: mind fokozódó árubő­séggel a szükségletek szerinti részesedés felé. — De hát az' üzletekben az áruért fizetni kell. — Igaz. Melyikért többet, melyikért kevesebbet. A vil­lamos hűtőszekrényért és a televíziós készülékért többet, a fényképezőgépért keveseb­bet. De a munkás számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom