Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-11 / 266. szám
f VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ,0ÍS SZOLNOK megyei /véftlasi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA Hta: Az egylábú disznó XII. évfolyam, 266. szám. Ára 50 fillér 1961. november 11., szombat. 0 határ dicsérete Szolnoktól—Jászberényen } A Szolnoki Papírgyár mu- át Jászapátiba nyolcvan ki- % szaki körének kezdeményeze- lométernvi a távolság. Hosz- J sere bensőséges ünnepségen szú szakasz. És öröm rajta 3 köszöntötték tegnap délután utazni. Mert Szolnoktól} a gyár dolgozói üzemük ala- Jászapátiig olyan a határ,} Pasának 25. évfordulóját, mint a frissen borotvált arc. J Manck CiyuIa elvtars a Sírna, amerre szem ellát. | vallalat főmérnöké emléke- Hatalma szántások, őszi }zett meS a kuzdehnekben, vetések fekete táblája. Ku- | munkában és reményekben korica már sehol, a határ- » gazdag huszonöt évről. Hogy ban. Cukorrépa tán két he-} is volt? Idézzük Manek elv- lyen mindössze. És szá-tani} társ szavait, való szintén kevés. * — Az első világháború után Kit ne nyugtatna meg a ?az országban csak egy papírlátvány? Hiszen így, ilyen J gyár működött. 1925 úton tisztán még sohasem nézett Jtöbb papírgyár 1S megkezdte ki a jászsági falvak határa. J működését. Ezek az üzemek Pedig mindenki tudja, mi} gazdáikat, valamint a papírmunka van benne. Falusi 3 nagykereső tőket busás ha- beszélgetésekben elismerően 3 szonhoz juttatták Ilyen ko- mondogatják a parasztem- 3 rülmények kozott a tőkével berek: Ha nincs szövetke- ♦ rendelkező kapitalistákat csá- zet, ezen az őszön nincs ve- ♦ bította az ipámak ez a teru- tés, jövőre szűkösebb a ke- jlete. öt meggazdagodott bu- nyér. A magárahagyott pa- } dapesti papimagykereskedo rasztémber két lovával, te- } ezért állapodott meg agy- henével ökrével mitsem tu- } mással 1934 végen abban, dott volna kezdeni az irdat- j hogy papírgyárat építenek lan szárazságban. S lám. a ♦ Szolnokon, szövetkezet gépi technikája 2 — Ausztriában svásároltak legyűrte az erőtlenséget, — } egy kiselejtezett papírgépet szépen művelt a határ. } és megkezdték az építkezést Itt a Jászságban igen, de ♦ Nagyrészt szolnoki lakosokat mennénk csak Kunszent- • alkalmaztak ^ segédmunkás- mártonba. Ott a sok kukp- J ként. így került a papírgyár- r;ea - ■ * hoz többek között Varga Sána' napokban Kunszent- 3 dor és Király Beto is akik a mártonban tártunk Nem 3 11113 napig 3 valLalat dolg07'01- lartunk.^ wem } 1936.ban meo is indujt a tareg>enesen, a főútvonalon 4 Ekkor érte a vállalmentünk. Kitértünk Szajol- } melf13' t fc'kkor ,érte 3 V“!3*. * kozókat az első csalódás, 25 éves a Szolnoki Papírgyár Jubileumi ünneps gít tartottak tégnap délután az üzemben üzembehelyezésére szólítsák fel a dolgozókat. — 1957 óta tovább tart üzemünk korszerűsítése. Zacskógyártó automatagépeket helyeztünk üzembe, s vállalatunk megkezdte a papírfeldolgozást is. 1959-ben elvégeztük az I. számú papírgép rekonstrukcióját, 1960-ban üzembe helyeztük a Ruths- tárolót és üzemünk fennállásának 25. évében megkezdtük új erőtelepünk építését is. — Az államosítás évéhez viszonyítva alapanyaggyártásunk tizennyolcszorosára, papírgyártásunk pedig négy és félszeresére nőtt. Vállalatunk sok kitüntetést is kapott, egymásután háromszor elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzásziaját. Manek elvtárs beszéde befejező részében köszönetét mondott a dolgozók áldozatos munkájáért. Ezt követően kiváló dolgozó-jelvényeket és egyéb jutalmakat osztottak ki a munkában kitűntek között. Az ünnepség befejező akkordjaként a vendégek megtekintették az üzemet és a gyár 25 évi történetét híven szemléltető, igen ötletes kiállítást. Egy hétköznap a festett álmok világában Rádióműsor iXehru befefeste Washingtoni tárgyalásait Washington (MTI). A hétfő óta az Egyesült Államokban tartózkodó Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön utolsó ízben látogatott el a Fehér Házba. Kennedy és Nehru a négynapos tanácskozásokat „rendkívül hasznosnak, kellemesnek és gyümölcsözőnek” nevezte. Az indiai miniszterelnök pénteken indul el Washingtonból. Nehru csütörtök este az országos sajtóklubban kérdésekre válaszolva közölte, hogy meghívta Kennedy elnököt, látogasson el Indiába. Remélem — hangoztatta a miniszterelnök — a látogatásra hamarosan sor kerül. Nehru ezután „káros” és súlyos fejHogyan tükrözniük második ötéves tervünkben a MGSI-hez tartozó orszígok együttműködése ? tljabb eredmények a nemzetközi munkamegosztásbun ! mert kiderült, hogy a gép az I eredeti elképzelés ellenére se- ! lyempapír gyártására nem í alkalmas, ezért csomagolópa- ; pírt voltak kénytelenek gyárA befektetett tőke meba, s ki Mezőhék alá, a ti- szaföldvári Lenin központjába. S innen kitérőkkel a Körös-parti szép községbe, a kunok egykori» városába, Kunszentmártonba. ‘. . Nos, hát az egész úton vé- } gig ugyanaz a kép fogadott, I ^ .. . . „ ami a Jászságban. A szajoli } kozb«n elfogyott, a kartell Vörös Csepel Tsz központ- 3 kiszorította a piacról a gyár jában hatalmas górék — tel- « termékeit. A gyár becsukta ve kukoricával. A tiszaföld- 3 kapv!lk 3 munkátok kenyér vári Lenin Tsz geometriai 3 nélkül maradtak. 1937 tava- pontossággal elhelyezett gó- ♦ szatól eladó volt a Szolnoki ré-sorozatát öröm nézni. — 3 Papírgyár, de 1940-ig nem Messziről sárgálik a rop- ♦ akadt rá vev°- azJp" pant kukoricakészlet. Ahogy ♦ es. 32 ^lso Magyar Pa- ott jártunk, az emberek } Plripari Részvénytársaság morzsolással foglalatoskod- J megvette a papírgyár részvétek. Gépbe töltötték a ku- } nyelnek zömét. Még ebben az koricacsöveket. 3 évben megkezdődtek a gyár Morzsolással*- november }JTÄ rSkábanemfe tfsüraeT I A váUaTatt ek^r hadiul tűk törM bTteLrfteni 3mé nyilvánították, élére körtük. torm, betakarítom. * látlan hatalommal rendelkeS most egész utón csak ♦ zg parancsnokot állítottak. A Rákóczifalva határában ta- $dolgozók igen nehéz időket lálkoztunk répaszedőkkel. 3 éltek át akkor. Naponta 12 Ott is a műút mellett. Akár- | óra hosszat tartott a munkamilyen eső jön, a műút mel-i ihlett nem lesz nehéz a beta- } d®lS°z^k a város felkantás. Kunszentmárton » már üzembe heiyezték a ka- alatt, a Körös parton, a Kö- } zánházat és áramot szolgál- rös szabad kikötőjében a } tattak a kórháznak, s több múlt év ilyentájt még ren- } fontosabb intézménynek. 1945 geteg cukorrépahalmazt lát- | ^okkaf' Sí att tunk. Most egy uszály rakó- . ú papírgép * megkente a dott, s termény alig mel- j termelést_ iette' j — A legutóbbi tíz esztendő Jászság — Kunság — Ti- »alatt igen sokat fejlődött a szazug, egyre megy. A föld 3 papírgyár. Ebben az időszakrendben, a határ tiszta. Dí- } tan helyezték üzembe a III. csérét érte a szövetkezeti 3*számú papírgépet, az ország gazdáknak, traktorosoknak, } eiső szalmacellulózegyárát, s a mezőgazdaság szakirá- ♦ bővítették a vízmüvet és a nyitóinak, akiknek nevéhez } kazánházat, fűződik mindez. A határ dí- | _ Büszkék vagyunk arra csérete — kunszenti határé, 3_ hangoztatta a továbbiak- a jászberényié, a karcagié ♦ ban Manek elv*rs —, hogy — az ő dicséretük. | az ellenforradalom után a mi A közösségi embereké, } üzemünk kezdte meg először akik megküzdőitek a nehéz ♦ a termelést a papírgyárak / ős.zel, betakarították a tér- } közül és bár a rotációs papír ményt, az utolsó -holdakat ♦ gyártása nem tartozott profivetik a megyében, s falvak- | lunkba, mi láttuk él rotációs szerte az a jelszó: tavaszra } papírral az ország nyomdáit, nem maradhat mélyszántás. ♦ hogy az újságok a munka Ra-ját r atofi 3 felvételére, a «várak újbóli A második ötéves terv egyik fő feladatként jelöli meg, hogy népgazdaságunk fejlesztését és a szocialista tábor országainak közös érdekeit szemelőtt tartva fejleszteni kell a nemzetközi munkamegosztást. Hogyan tükröződik második ötéves tervünkben a KGST-hez tartozó országok együttműködése, mit várhatunk a baráti országok fejlődő, gazdasági kapcsolataitól ? — Erre a kérdésre a következő tájékoztatást adta Kiss Tibor, az Országos Tervhivatal Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A KGST jelentősége az európai szocialista országok számára vz utóbbi években lényegesen megnövekedett — hangzik a tájékoztatás. Ma már nemcsak országaink külkereskedelmi forgalmát, hanem , termelését is összehangolja, gondoskodik az arra rászoruló államok nyersanyagellátásáról, az exportáruk részére biztos piacot teremt, s egyre eredményesebben szervezi a nemzetközi munkamegosztást. A KGST munkájának új vonása, hogy az 1961/65-ös tervek egyeztetésekor már nemcsak egyes termelési ágak, hanem a teljes népgazdasági tervek főbb előirányzatait hangolta össze, s ezután csak a kölcsönös érdekek ismeretében készültek el mindenütt a végleges tervek az érintett országokban. Megérkezett a takarmány A jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet fogato- sa: Kovács Sebestyén naponta járja a határt. 1300 sertést. 260 szarvasmarhát, 9000 baromfit. 250 birkát és 81 pár lovat lát el takarmánnyal. A tsz sertéstelepén Ronyecz Sándor és ^aranyi Mihály leszedik a kocsiról a tele zsákokat. Ez az elmélyülő együttműködés különösen olyan kis államok számára fontos, mint hazánk, ahol a külkereskedelmi forgalom eléri a nemzeti jövedelem 60 százalékát, s így a nyersanyagbeszerzés csakúgy, mint az áruk értékesítése, egyaránt döntő jelentőségű. Megközelítően hasonló a helyzet Csehszlovákiában. Lengyelországban és néhány más országban is. Bár a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma saját méreteihez képest viszonylag minimális, nemzeti jövedelmének alig két-három százalékát alkotja. a kisebb államok elsősorban a Szovjetunióval kötötték meg a legdöntőbb gazdasági szerződéseiket. Magyarország is egyeztette második ötéves tervét a KGST többi államával, s a megállapodásokat hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekben rögzítették. Tekintve, hogy teljes anyag- szükségletünknek mintegy 70 százalékát a szocialista országokból szerezzük be, s exportunk nagyrésze is a baráti államokba irányul, külkereskedelmünk biztos alapokon nyugszik. Különösen nagy a jelentősége a Szovjetunióval kötött kereskedelmi kapcsolatainknak, a Szovjetunióból származó importnak ugyanis mintegy 85 százaléka fűtő- és nyersanyag, amiért 65 százalékban munkaigényes, gépipari termékekkel fizetünk. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy az ország természeti és gazdasági adottságainak legmegfelelőbb termékeket állítsunk elő, s gyártmányainkhoz rendelkezésünkre álljon a megfelelő mennyiségű alapanyag. — A második ötéves terv időszakában a Szovjetuniótól, Csehszlovákiától és Lengyelországtól évente körülbelül egymillió tonna kokszolható szenet, ugyanannyi lángszenet vásároltunk, bri- ket-importunk ugyanezekből az országokból 1965-re évi 700 ezer tonnára növekszik. A megállapodások alapján lehetőségünk nyílik az olaj és a földgáz nagyobb arányokban történő felhasználására is. Bár hazai olajtermelésünk is lényegesen növekszik, terveinket csak úgy tudjuk teljesíteni. hogy évente 1,7—1,9 millió tonna olajat hozunk (Folytatása a 2. oldalon.) leménynel! minősítette azt a tényt, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek felújítására kényszerült. A német problémára térve, Nehru hangsúlyozta, hogy Kelet- és Nyugat-Németor- szág határa a háború eredménye, majd állást foglalta kérdés békés rendezése mellett. Az indiai miniszterelnök végezetül kijele. .. te, Nyugat- és Kelet-Németor- szág eddig is több kérdésben együttműködött és őszintén reméli; hogy a két or. .'ág kapcsolatai a jövőben megszilárdulnak. Közös közlemény Kennedy és Nehru tanácskozás.ról Washington (MTI). Nehru indiai miniszterelnök Kennedy elnökkel folytatott tanácskozásairól csütörtökön este közös közleményt adtok ki — jelenti a Reuter. A közlemény szerint a tanácskozások középpontjában a berlini kérdés, a nukleáris fegyverkísérletek betiltását szolgáló szerződés, Laosz semlegességéne' • kérdése, az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását célzó egyezmény állott. A két államférfi - mint a közlemény hangsúlyozza — szoros kapcsolatot kíván egymással fenntartani az elkövetkezendő . hónapokban és években. ’ Megvizsgálták a kongói helyzetet is és a többi között érintették még India és Pakisztán kapcsolatát. Az új ecuadori elnök letette az esküt Quito (MTI). Carlos Julio Arosemena új ecuadori köz- társasági elnök AFP-jelentés szerint csütörtökön este letette a hivatali esküt. Megbízatása két évre és kilenc hónapra szól, ameddig a menesztett Ibarra, volt elnök, mandátuma tartott volna. Quitoban és más városokban újabb rokonszenvtüntetése- ket szerveztek Arosemena mellett. A mexikói nagykövetségre menekült Ibarra volt elnök, az AP értesülése szerint, előreláthatólag ma, pénteken hagyja el az országot és családjával együtt Mexikóba uteri k. A Nagykunságba költöxött a mezőhegyesi ménes A híres mezőhegyesi magyar félvér sportló-tenyészet átköltözött a Nagykunságba. A fellendülő nagykunsági lótenyészet így számszerűen közel száz lóval gyarapodott. Szakemberek szerint a Nagykunságban nevelődő lovak erősebbek, edzettebbek, mint a mezőhes/esiek. A Nagykunsági Állami Gazdaságban a több mint négyszáz ló számára idomító-iskolákat állítottak fel, s évente mintegy ötven versenylovat tenyésztelek itt exportra és az ország sportfó-állományának utánpótlására. *'
