Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

196Í. november 25. SZOLNOK MEGYEI Nf.PI.AP 3 És mégis fásít az Erdőgazdaság! 360,000 forint gazdát keres A szokatlan száraz ősz már-már veszélyeztette a a Szolnok megyei Erdőgaz­daság őszi terveinek teljesí­tését, mikor végre meg­eredt az eső. Az alig 8—10 centiméter mélyen beázott talajokon nagy óvatossággal indult meg a kitermelés, ne­hogy megsérüljenek a finom hajszálgyökerek... Könnyebbnek bizonyult ez a kunszentmártoni erdészet­ben, hol az öntözött terület nem makacsolhatta meg ma­gát — erős öleléséből ki kel­lett engednie a nyárcseme- í éket. * — Ezen az őszön az új karcagi út mellett és Jász­földön végzünk nagyobb ará­nyú fásítást — említette Kemény Lajos csoportveze­tő. — Az utóbbi területen az újonnan kiképzett útka- nyarok várnak fásításra: Abony és Szolnok között fel­újításra kerül sor. Szolnok és Kenderes között- gömb­akácokat, nyárfákat póto­lunk. Az utak mentén már fo­lyik a nagy szakértelmet igénylő munka, melyhez — épp kényes volta miatt — sajnos, hiába jelentkeznek a társadalmi munkások... Ma­holnap 35 000 csemete, su- háng jut a helyére. Lehetséges, hogy a fásítási csoport az állami gazdasá­gok részére is végezhet még ezen az őszön munkát. E tekintetben 360 000 forintos fásításról kezdődtek meg a tárgyalások. Legelőfásítás után a Karcagi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet gaz­dasága érdeklődik. A telepítési csoport tervei szerint — mint arról Botos Jánosné előadó beszámolt —, ezen az őszön 993 hektáron telepítenek új erdőt, 85 hek­táron pedig felújítást vé­geznek. Hars, tölgy, kőris, juhar, akác, kései meggy, többfajta cserje csemetéinek tízezrei kerülnek földbe me- gyeszerte. Fenyőből a jász­berényiek majdnem három­százötvenezret, a kunszent­mártoniak ötvenezernél töb­bet telepítenek. A legnagyobb arányú te­lepítést a tiszafüredi erdé­szet területére tervezték: 292 hektárt. Kitünően vizsgázlak A napokban 40 értesí­tést dobtunk az egyik kar­cagi postaládába. Színjátszó­inkat hívtuk próbára nyolc­filléres bélyeggel ellátott nyomtatványokon. Kívánsá­gunkat persze felírtuk a la­pokra. A feladás napján, 21 óra­kor csengett a telefon. Job­bágy János keresett. Jelezte, hogy a . nyomtatványra írt szöveg miatt megportózzák az értesítéseket. Ha ezt nem akarjuk, azonnal küldjük be a különbözeti bélyegárat. Mindez lehetetlen volt a jel­zett időben. így másnapi próbánk forgott kockán. Er­re jött a mentőötlet. Varga Imréné — a posta dolgozója — vállalta, hogy saját pén­zéből megveszi a bélyeget és beragasztja. Ezáltal tag­jaink portómentesen kapták meg az értesítést és 36 szín­játszó meg is jelent a pró­bán. A törénet nem szenzáció. Lehet, hogy Varga Imréné és Jobbágy János megsértette a posta „szolgálati szabály­zatiét, de a közösség iránti érzelemből, jóindulatból és emberségből kitűnően vizs­gáztak. Somogyvári Imre Lenin Tsz. Karcag. Lesz elegendő iparcikk az ünnepekre C Megtartotta ülését a Szakszervezetek Szolnők Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap megtartott ülésén megvitatta a SZOT XI. teljes ülésén, az MSZMP Szolnok Megyed Bizottsága és a megyei tanács együttes ülésén hozott határozatokat. A megye szakszervezeti g szer­vei egyetértenek e határoza­tok gazdasági és politikai cél­kitűzéseivel, s az eddiginél hatékonyabb munkával segí­tik az ipari, építőipari, köz­lekedési, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemekben a termelési tervek teljesítését. Az, hogy az iparban mint­egy 10 százalékkal, a mező­gazdaságban 6—8 százalékkal magasabbak a megyei tervszámok az országos előirányzatoknál, a jövőben megsokszorozott feladatokat ró az SZMT szer­veire is. A szakszervezetek felada­ta lesz kidolgozni és elősegí­teni a szocialista munkaver­seny új formáit, hozzásegí­teni a gazdasági vezetőket és a dolgozókat a vállalati cél­kitűzések megvalósításához. A szakszervezeti bizottságok hatáskörébe tartozik majd küzdeni a termelékenység nö­vekedéséért, az exporttervek túlteljesítéséért, a műszaki színvonal fejlesztéséért, a minőség javításáért, hogy fel­színre kerüljenek a termelés belső tartalékai és csökken­jen az előállított termékek önköltsége. A szakszervezeti aktivistáknak fokozottabban kell ügyelniök az alap- és segédanyagok, valamint az energia megtakarításokra is. Megnövekedett feladatok áll­nak a szakszer vezetek előtt az állami, a terv, a pénzügyi és a munkafegyelem betartá­ezer hold válik öntözött te­rületté ... — És ezek a nagyszerű fel­adatok mind-mind a lakos ság életszínvonalának emelé­sét, a jólét fokozását jelen­tik. De hogy a megvalósítás­ban ne valljunk szégyent, a szakszervezet szélesítse ki a munka minden területén a társadalmi kezdeményezése­ket, segítse az emberek fejlő­dését, s váltsák valóra az SZMT határozatát! — fejez­te be beszámolóját Falusi Zoltán. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa a második ötéves terv főbb célkitűzései­nek teljesítéséért szocialista munkaversenyre hívta fel a megyei üzemeket, vállalato­kat, gazdaságokat. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, a megyei tanács és az SZMT a versenyben élenjárók jutalmazására ván­dorzászlót adományoz. A zászlókért folyó munkaver­senyt évenként kétszer érté­kelik, s a jutalmakat május elsején és augusztus 20-án adják át sa terén. Es ugyancsak szigo­rúan érvényt kell szerezniük a társadalmi tulajdon gyara­pításának, védelmének. A szakszervezeti bizottsá­gok feladata lesz, hogy to­vább fejlődjék és szélesedjék az üzemi demokrácia Vonják be a dolgozókat a ter­vek elkészítésébe, gyűjtsék össze a munkások javaslatait, észrevételeit Falusi Zoltán, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára, beszámolójában rész­letesen ismertette azokat az ipari, mezőgazdasági, továb­bá kulturális és politikai fel­adatokat, amelyek a második ötéves terv során, illetve az 1962. évben az apparátus előtt állanak. — A második ötéves terv során a megyei vegyipar előtt óriási távlatok nyílnak. A Tiszamenti Vegyiművek 1965-ig 255 ezer tonna kénsa­vat termel majd, amely 329 százalékos növekedésnek fe­lel még De ugyanígy a gép­ipar, a mezőgazdasági gép­gyártás is hatalmas fejlődés előtt áll. Több lakást, több bútort, több üzletet, 40 szá­zalékkal több élelmiszert kell adni az országnak. Közel 40 százalékkal nő a lakosság el­látását célzó javító és szol­gáltató tevékenység. Javul a közlekedés és emelkedik a dolgozók reálbére. — A mezőgazdaság ugyan­csak rohamléptekkel fejlő­dik Szolnok megyében — folytatta Falusi Zoltán. — 1965-re 27—30 százalékkal növekedik a terméshozam. Százti zennégyezer holdon végzünk talajjavítást és 119 Felkerestük Budai Mihály elvtársat, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, aki a következő tájé­koztatót adta lapunk olvasói részére: ‘— Szaküzleteink felkészültek a télapó ünnepekre, a karácsonyra és az újévre várható csúcsforgalomra. Raktáraink teli vannak áruval. De vegyük sorjába Gyer­mekjáték korlátlan mennyiségben rendel­kezésükre áll a vásárlóknak, elsősorban magyar gyártmányú játéktárgyak. Külföl­di gyártmányból már kevesebb mennyi­ségben, kisebb választékban tudunk szol­gálni, de reméljük, itt sem lesz különös probléma A szolnoki játékboltot átszer­veztük, rátértünk az együtemű rendszerű kiszolgálásra ami azt jelenti, hogy a vá­sárló nem a pénztárnál, hanem a pultnál fizet. Az új rendszer most lépett életbe. — Milyen lesz a ruházati ellátás? — Úgy véljük, kifogástalan, a NEVA típusú inget kivéve. Nagy súlyt helye­zünk az ajándéktárgyakra, nagymennyisé­gű nyakkendőt, zsebkendőt, női harisnyá­kat, kesztyűt, stb. forgalmazunk majd ki­fogástalan minőségben. Gondolom, nagy örömére szolgál majd a vevőknek a kará­csonyra érkező nagymennyiségű bolgár rádió, továbbá a többféle típusú televízió- készülék (603-as, Tavasz, 505-ös, 403-as TV). — Milyen problémát kell megoldani még ahhoz, hogy a vásárlók kielégítése az eddiginél zavartalanabb legyen? — A vásárlási idő problémáját. Szol­nokon egyedül csak a 33-as és a 39-es ru­házati bolt van nyitva délután 6-ig, a többi már 4 órakor zár. A játékbolt is csak 5 óráig van nyitva. A vásárlóközön­ség érdekében szeretnénk — legalább de­cember 31-ig — ha bevezethetnénk min­den szaküzletünkben a hosszabb nyitva­tartási időt, legalább délután 5 óráig. Fontos ez, mert a vásárlók zöme csak délután 4 után ér rá vásárolni, s ezzel sikerülne megszüntetni a 33-as és a 39-es ruházati bolt zsúfoltságát..! Barta doktor nagy vizsgája A z emberek kedvesen, fi­gyelmesen előre kö­szöntek, ha jött az utcán. Utat engedtek neki, megszó­lították: — Jó napot, kedves dok­tor úr. Hogy van a doktor úr? Mi járatban a doktor úr? Az emberek morogtak va­lamit a foguk között, abba­hagyták a beszélgetést, le­szegték a fejüket, ha jött a tsz-elnök. Az irodaajtót sok­szor úgy rávágták, hogy ren­gett. — De\ az úristenit, elnök elvtárs! Mit akar a lovam­mal? Miért nem fizet tisz­tességgel a tsz, a jóminden­ségit! És dr. Barta János, a nagy­körűi állatorvos élvezte a népszerűséget, a falu tisz­teletét, megbecsülését, a köz­kedveltséget. És dr. Barta János, a nagy­körűi Kossuth Tsz elnöke te­hetetlen keserűséggel vette fezre jónéhány ember pálfor- dulását, gorombaságát, tiszte­letlenségét. * A mikor 1960. május 6-án az elsőéves szövetkezet már harmadik elnökeként megvált állatorvosi hivatá­sától, nagy tervekkel, nagy akarattal tette. Nem a kar­rierizmus vezette. Az állat­orvos munkája kényelmesebb és népszerűbb is, mint a tsz- elnöké. S talán még jobban fizetett is, "Doktor Barta János úgy érezte, ennyivel tartozik a pártnak. A doktorátusát, az egész pályafutását új rend­szerünknek köszönhette. Szü­lei falusi kovácsok voltak, korán elhalttak. s így mint árvagyerek, nem dúskált az élet javaiban. Fizikai mun­kásként dolgozott a fővárosi vasútnál, amikor szakérettsé­gire küldték. Kitűnően vé­gezte el, s az ezt követő Ál­latorvosi Főiskolát ugyan­csak kitűnő vizsgaeredmény­nyel zárta. Felesége, az egy­kori cselédlány dolgozott, pénzt keresett, amíg a férje tanult. Doktor Barta János tudta kötelességét a párttal szem­ben, amelynek 1946 óta tag ja, sőt járási bizottságának tagjai is volt. Szándéka, akarata becsüle­tes. Mindenki örömmel vette vállalkozását, hiszen Szolnok megyében ő volt az első doktorátussal biró tsz-elnök. Sokat vártak tőle. Talán ab­ból a meggondolásból: ha egy öt-hat elemit végzett parasztember ideig-óráig ve­zetni tudja a szövetkezeti közösséget, egy doktor arany­bányát csinálhat, A munka nem is indult rosszul, de aztán jöttek a kényes ügyek, amelyeknek rendbetétele nélkül nem le­hetett tovább menni. Össze kellett gyűjteni a szövetkezet lóállományát, s a parasztem­berek saját elhatározásukból is nehezen váltak meg a ló­tól. Azt látták, hogy Barta doktor jött érte, s úgy te­kintették néhányan, hogy Barta doktor vitte eL Amig az állatorvosnak mindenki tisztelgett, a szö­vetkezeti elnökre már meg­haragudtak egy páran. Bar­ta doktor érezte, hogy jól csinálja, hogy helyesen teszi, mégis sértette, ha az értet- lenebbek görbe szemmel te­kintettek rá. Ellenzői, haragosai szapo­rodtak. Zárszámadáskor benn kellett tartani a kukorica egy részét a közös állatállo­mánynak, nem oszthatták ki. Ezért megint Bartára hara­gudtak. Dolgos Gyorsankötő beton Az „Orgenergosztroj” Tu­dományos Kutató Intézet munkatársai a gyorsan kötő fröecsbeton előállítására új módszert javasoltak, amely lehetővé teszi a vízszintes, függőleges és ferde síkok zsaluzás nélküli betonozá­sát. Ennek érdekében a kö­zönséges betonhoz, vagy az olyan habarcshoz, amelyben kötőanyagként puzzolán-ce- mentet alkalmaznak, a ce­ment súlyának 3 százalékát kitevő meszes és szódás agg- lomerált bauxitot kevernek. Ez a tömeg kötését és meg­szilárdulását meggyorsítja. A kötés folyamata az anyag összetételétől függően 2—10 percig tart, a beton szilárd­sága pedig már egy óra múl­va eléri a négyzetcentiméte­renként számított 4—8 kilo­grammot. A beton végleges átlagszilárdsága négyzetcen­timéterenként 400—500 kilo­gramm, Kora reggeltől, szürkülő délutánig kint dolgoznak a répaföldön a tiszaugi asszo­nyok. Kezüket pirosra csípi a hideg, ruhájukat átszűri a meg-megélénkülő szél... mégis szinte megállás nélkül szedik a föld termését. Ebben az esztendőben kö­rülbelül ötven asszony — jobban mondva a növény­ápolási munkák kezdetétől — segíti a szövetkezet előre­haladását. Volt azonban olyan nap, amikor száz csa­ládtag is kint hajlongott a földeken. Mert azt mondják a Tiszagyöngye Tsz férfi­tagjai, hogy úgy senki nem tud kapálni, mint az asszo­nyok. Nekik is köszönhető, hogy az idei zárszámadás­kor előreláthatólag a beter­vezett munkaegységet több mint egy forinttal megtold­ják, és így 26,"0 forintot fi­zetnek ki egységenként min­den tagnak. Nagy előrehala­dás ez! Különösen nagy, ha azt számoljuk, hogy az el­múlt esztendőben még 15,60, illetve 20,85 forintot fizetett a falu két közös gazdasága: a Petőfi és a Tiszagyöngye. Ez évben egyesültek. S ma már az egész falu egy szö­vetkezetben találja meg bol­dogulását Az asszonyok is! Mert nézzük csak. K. Molnár Ist­vánná 183, Kutasi Mihályné 191, Szokolai Gábomé 162 munkaegységet szerzett ok­tóber végéig. S ugyanilyen eredményt értek el a töb­biek is. Mire eljön a zárszá­madás ideje, megtoldják ezt a számot még 30—40 munka­egységgel. Most a takarmány- répát szedik. Részes műve­lésre adta ki a szövetkezet mind a 32 holdat. Bő ter­mésük lett belőle: holdan ként 180 métermázsát fizet. a szövetkezet gazdáinak. A szorgalmas asszonykezeknek is köszönhető, hogy ezzel a szövetkezet tulajdonát képe­ző lóállomány át^eleltetésé- hez biztosított a takarmány. December végéig még hát­ra van a dohánysímítás, amit szintén az asszonyok­nak kell elvégezni. S mivel azt mondtam, hogy megtalálják az asszonyok a számításukat a közösben, hát azt is hozzá kell tenni, hogy a gyümölcsszedésnél külön 6—700 forint ütötte a szö­vetkezet asszonyainak mar­kát. Idősebb asszonyok, fiatal lányok együtt dolgoznak a tiszaugi Tiszagyöngye Ter­melőszövetkezetben. A szor­galmas asszonykezeket is dicsérik a gazdaság ezévi eredményei. V. V. szövetkezet vezetésé­ben is szerzett ellen­lábasokat, A vezetőség egy tagjának háztáji csalását szóvátette, s az attól kezdve ki se állta. Aztán jött a háztáji-ügy. Rendezni kellett. Rengeteg kényelmetlenséggel járt — összekülönbözött a járási-, a megyei vezetőkkel is egy háztáji-ügy kapcsán. A túr- kevei Táncsics Termelőszö­vetkezet mezőgazdásza Nagy­körűben tartotta meg ház­tájiját. A nagykörüiek jog­érzetét ez sértette, azt akarták, a túrkevei gazdásznak Túr- kevén legyen a háztájia. Hogy mi okból, de nem állt melléjük a felsőbb vezetés. És Barta ekkor végképp elvesztette józan ítélőképes­ségét. Személyes haragból (jóllehet a háztáji ügyben neki volt igaza) lebecsülte a járási-, a megyei vezetést. Nem igen hallgatta meg gaz­datársait, vezetőségi tagtár - sait« A gazdálkodásban renge­teg hiba mutatkozott és ren­geteg hibát vétett 5 is. Ön­fejűsége, önhittsége nem en­gedte meg, hogy elszívlelje a segítőkész bírálatot Min­dent sértésnek vett és sen­kire nem hallgatott. A szövetkezet gazdái ha­marosan úgy vették észre, Barta már nem képes to­vább vezetni a szövetkezetei. Végül egy szóváltás kap­csán hosszabb ideig be sem tette a lábát a szövetkezeti gazdaságba A megyei tanács mezőgazdasági osztálya- ha­marosan fel is mentette el­nöki megbízatásából A Bar­ta család összepakolt és dr. Barta János összetörve, meg­roppant bizalommal elköltö­zött a megyéből is. Hogy új életet kezdjen. Biztos sikerül neki. Kíván­juk; De tanuljon ebből a nagy vizsgábóL És tanulság valamennyiünk számára. Tanulság az, hogy a szövetkezeti vezetőnek vannak (leginkább voltak) nem egészen népszerű fel­adatai is. Éppen a jövő ér­dekében meg kellett tenniük. De emberséggel, senkit meg nem bántva, akit csak lehet baráti szóval meggyőzve; A szövetkezeti vezető nem kiskirály. Munká­jáért bírálni is lehet. És a bírálat a szövetkezeti gazdák, s a szövetkezet szakirányítá­sával foglalkozó intézmények kötelessége is. Az a szövet­kezeti vezető, aki azért meg­sértődik, nem veszi figye­lembe: még jobban elvétheti az utat Borzák Lajos A csépai Alkotmány Tsz befelezte az őszi mélyszántást Táviratot kaptunk a csépai Alkotmány Termelőszövetke­zettől. A esépaiak, eddigi je­lentések szerint a megyében elsőként befejezték az őszi mélyszántást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom