Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-20 / 248. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 20 Harmadszor kaszálják a herét... hi 1 »te*-..* *'• •- ^:*ai A tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezet föld- jén vágja a herét Kalcsu Mihály traktoros. A 30 holdnyi területről levágott herét elcsépelik, s a magját értékesítik a szövetkezetiek. Korábban már kétszer lekaszálták a bőven termő, értékes zöld- takarmányt. Az ezüstkalászos gazda címért Tanul az asszonybrigád Öcsödön Egy kis fehér „Panni-robo- gó” volt az ismertetőjel. Ott állt a kerítésnek támasztva, csomagtartóján a falusi asz- szonyok jellegzetes „féloldalas” kosara. — No, itt van Doroginé. A motorja elárulja, — szólt Varga Béla területi agronó- mus, aki kísérőnek szegődött mellém, nehogy eltévedjek. Mert nagy ám az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet határa, nem egykönnyen találja meg az ember az asz- szonybrigádot. Én pedig halaszthatatlanul találkozni akartam velük. Ügy okoskodtunk, ahol Doroginé van, ott lesznek biztosan a többi asszonyok is. A szerencse útitársunk volt, mert valóban, a gyümölcsöskertben együtt találtam az asszonybrigádot. Egyik részük krumplit válogatott, egy másik csoport az ízes, piros Számvetés zárszámadás előtt az öcsödi Szabadság Tsz-ben Messze még az igazi zárszámadás; ám a jó gazda mindig szereti tudni, hányadán áll a bevétellel ás a kiadással. Jó segítséget nyújt ehhez a pontosan vezetett kettős könyvvitel, aminővel az öcsödi Szabadság Tsz-ben is élnek. A közös gazdaság tavaly 22,80-as munkaegységet tervezett, s 16,30-ast fizetett ki. A balsiker ellenére is merészen terveztek erre az évre; a nagyobb tervek sikere érdekében pedig becsülettel dolgoztak. — Ezért tartunk ma a tervezett 23,50 forintos munkaMit tartalmaz háromszáz jelentés? A KGM-ben az idén elsőízben készült a gépipar egészét átfogó terv a gyártási módszerek tökéletesítésére, s a kísérlet szinte várakozáson felüli eredményeket hozott. A gépipar, valamennyi ágazatában utat törtek az új technológiák, amelyeknek segítségével az idén — előzetes becslések szerint — több mint ötszázmillió forint értékű anyagot és munkaidőt takarítanak meg. A minisztérium iparigazgatóságai előtt több mint háromszáz jelentés fekszik, amelyek a takarékossági intézkedésekről, a technológia korszerűsítésében elért eredményekről számolnak be. Az idei tapasztalatok alapján jövőre ismét előre akarnak haladni a műszaki fejlesztésben. Az 1962-es műszaki terveknek máris többezer olyan pontját dolgozták ki, amelyek — ha megvalósulnak — újabb százmilliós megtakarításokat eredményeznek a népgazdaság számára. (MTI) egység értéknél — szól Karsai József elnök. — S azért is, mert amit elvesztettünk a réven, azt igyekeztünk behozni a vámon. A „révpénz” rovására írható elvesztett 600 000 forint; mivel a mák nem kelt ki a szárazságban. Ugyanazért a kukorica J00 000 forinttal hozott kevesebbet A jólművelt kapáslucerna, a Bezosztája, a len, a szilva azonban annyit adott hogy nem billen ki száz százalékos egyensúlyából a mérleg — ha csak kívánatos módon nem. 130—140 000 forint várható még a terven felül nevelt tény észüszőkből; sertéseladásból mintegy negyed- millió. Az 1962-es tervekből any- nyit mond el Karsai elvtárs, hogy 50-ről 80 holdra növelik a kertészetet; 1500-ról 1900 holdra a búza vetésterületét; a pillangósokét 600- ról 900-ra gyarapítják. Talán-talán mintegy 400 holdat megjavítanak. Lényegesen egyszerűsítik a gazdálkodást: az ez évi 34-féle növény helyett jövőre csak kilenc főnövényt termesztenek. Végre átadták A megyei tanács Építő- és Szerelőipari Vállalata befejezte a szandaszöllősi művelődési ház építését. Hétfőn megtörtént az épület műszaki átvétele a helyi, járási és megyei anács illetékeseinek jelenlétiben. Az áramellátás biztosított, s egy heten belül megfelelő helyükre kerülnek a színpad- technikai berendezések is. A művelődési ház ünnepélyes megnyitására novemberben kerül sor. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR felvételre keres kereskedelemben lártas. nagy gyakorlattal rendelkező adminisztratív dolgozókat raktárvezetői és folyamatos leltározói munkakörbe. Felveszünk továbbá mázoló és festő szakmunkásokat. Jelentkezni lebet személyesen, vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán. Katedráról a termelőszövetkezetbe Váczy Sándor, a szolnoki Költői úti iskola biológia szakos tanára 25 éves pedagógusi pályafutás után most elhagyta a katedrát és az alpári Búzakalász Termelőszövetkezetben főmezőgazdászi tisztséget vállalt. A sokoldalúan képzett szakember szolnoki tanárkodása előtt a kecskeméti és a hevesi mezőgazdasági technikumoknak volt az igazgatója. Elméleti és gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával elsősorban a termelőszövetkezet szőlő- és gyümölcstermesztését akarja fellendíteni. Vezetésével a szövetkezeti gazdák már hozzáfogtak mintegy 200 hold homok betelepítéséhez. Az új szőlő- telepeket tervei alapján úgy alakítják ki, hogy azok a nagyüzemi módszereknek megfelelően géppel is mű- velhetők legyenek és szükség esetén az öntözést is alkalmazni tudják. Váczy Sándor hatvan éves kora ellenére is fiatalos lendülettel dolgozik a közös gazdaságban. Napi munkája mellett elvállalta a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum AJ párra kihelyezett első osztályának vezetését Az első évfolyamon jelenleg mintegy 25 szövetkezeti gazdát tanít Szövetkezetében a vele együtt dolgozó, volt két tanítványa, a főállattenyésztő és a növénytermesztő agromómus segítségével a tagság részére ezüst- kalászos tanfolyamot is szervez. Játékfilm Moszkva védelméről A moszkvai Corkij-film- studióban elkészült a „Nehéz órában” című új játékfilm, amely a második világháború esemény -írói szól. Rendezője Ilja Gurin. Forgatókönyvét Jevgenyij Gavri- lovics írta. A film a második világháború egyik legdrámaibb epizódját, Moszkva 1941. évi őszi és téli védelmét mutatja be. Megalkotóit nemcsak az a vágy vezette, hogy a mozivásznon megelevenítsék a múlt hősiességgel teli napjait, hanem az is, hogy az embereket figyelmeztessék a háború borzalmaira. (TASZSZ) almát szedte a fáról, s ládákba rakta. — Jó munkát! — köszöntem rájuk. — Része legyen benne! — válaszolták az üdvözlésemre. — Látom, van munka bőven, elkelne a segítség! — Győzzük mi azért. — Mennyi almájuk termett az idén? — Olyan jó közepes a termés. Körülbelül 80—100 mázsánk lesz... Aztán — a kis kövér, örökmozgó Dezső Lajosné már kínálta is kóstolásra a legszebb almák egyikét. — Sikerült hasznosítanak már az idén az ezüstkalászos gazdatanfolyamon tanultakat? — kérdeztem. — Mert olyasfélét hallottam, hogy ebben a gazdaságban, a Szabadságban, szorgalmasan tanulnak az asszonyok. — Részben — válaszolt a kérdésre Doroginé. — Mi a kertészeti tanfolyamra jártunk tizennyolcán, és amit eddig tanultunk, azt a gyakorlatban már hasznosítjuk is. — A gyümölcsfák telepítésénél, a talajelőkészítésnél hagytuk abba a tavasszal. Most novemberben, ha újra kezdjük, itt folytatjuk... — magyarázta Makó Istvánná. Az Idén sem hagyják abba — Könnyen megy a tanulás? ■— Már akinek — nevetett Dezsóné — nekem bizony a négy gyerek mellett nem könnyű a dolog. Emlékszel Doroginé — fordult a mellette állóhoz —, amikor felszólítottak, alig tudtam felelni, mindig azt mondtam, hogy Hány telepen dolgoztunk, Petris? Azt mondod, huszonötön. Hát persze, huszonötön. Es senki sem panaszkodott ránk! Emberségesen bántunk a gépekkel, emberségesen bántunk az anyaggal. Mert az a lényeges, hogy civilizált légy, bármi történik is. Bennünket nem soroltak a kullogok közé, rólunk nem írtak rosszat, és a nevünk sem szerepelt ott, ahol ez állt: „Elvtársak, mi a véleményetek, ha piszkosan hagyjátok a gépet, holnap vajon nem romlik-e el? S akkor mivel dolgoztok majd?" Most pedig megérkeztetek ti. Nem ismerlek benneteket, de látom az arcotokról, hogy értelmesek vagytok. Ma egyébként nem dolgozunk, mert ünnep van, s a szakállatok miatt sem teszek szemrehányást. De holnap, mire hozzáfogunk a vezetékhez, legyetek tiszták. Azt mondjátok, a mezőn dolgozunk. No és? Éppen itt vevödik észre, hogy ki civilizált és ki nem. A városban, tudom, ti sem jártok szurtosan. Mindezt azért mondom, mert úgy vélem, még zöldfülűek vagytok és tapasztalatlanok... Ne piety- kázzatok, értitek, s ne hízelegjetek. Ha azt akarod, hogy a figyelmem középpontjában légy, sohase kullogj hátul, hane™ vergődj fel az élmunkások közé. Az sem árt, ha számon- tartjátok, mikor hibáztatok, mikor vétettetek a fegyelem ellen. Mi közös számlára dolgozunk, így hát elvárom, hogy mindeniketek élmunkás legyen. A tettek számíVasile Rebreanu : FÖLDALATTI VEZETÉK tanak, nem pedig az üres locsogás. Az elmélet és a gyakorlat egy és ugyanaz legyen számotokra! Én különben 1950 körül vetődtem ide, s pár éve csoportvezető vagyok. Petris tudja, őt nem most tüntették ki először... Egyébként, nekünk itt érdekes munkánk akadt: bevezetjük a vizet a városba! Az emberek, úgy lehet, nem is gondolnak velünk, nem fogják azt mondani, hogy nézd, a vizet, amelyből iszom, amelyben fürdőm, Petris, esetleg a másik vagy a harmadik vezette be. Aztán a mi vezetékünk nem is fog látszani. És aki itt elhalad, észre sem veszi, mert a föld alatt lesz; míg amazoknak az iparkodása, akik a tömbházaknál dolgoznak, ugyancsak megmutatkozik. Mindazonáltal ne essünk tévedésbe. Ök is szép munkát végeznek, az igaz. így mondomi „szép munkát”, mivelhogy a mi vezetékünk elrejtőzik a tekintet elől és senki nem fogja tudni, hogy Barbu vezette be a csapatával. De césőbb, ha földet hányunk rá, a parasztok beszántják majd, gabonát szórnak belé, s vetés hullámzik felette. Hát kell-e ennél több? Szerencsénkre, most szépecskén lehet dolgozni. Nincs árvíz, sem hideg, hogy fagyjon, s jeget kelljen törnünk. Süppedékre, ingoványra sem panaszkodhatunk. De bármiként is adódjék, nekem ne jöjjetek elszontyolodva a munkába! Az ember, ha hozzákezd valamihez, jókedvűen kell hozzákezdenie, úgy, hogy ne nyomja semmi a lelkét. Mi, Petrissel már a tömbházaknál is dolgoztunk. Mi nekifeszülünk, megvetjük a munka alapját. De hogyan feszülhetnél neki te, vagy a másik, ha csüggedt vagy? Még a cementet s a maltert is jó lélekkel kell leraknod. S ha távozol, munka után, hunyd be a szemed. Egyszóval: ihletetten kell dolgoznod! Okvetlenül ihletetten kell dolgznod, ha hasonló munkához kezdesz! Es itt fontos feladatról van szó, ti pedig jegyezzétek meg: közönyös ember csak jelentéktelen munkát végezhet. Ha a lelke rút, a munkája is rút lesz. Valami tompa, érdes doloo kerül ki a keze alól. Lehet, hogy olykor fennakadtok valamin. No. hát elő vele! Mi rögtön ott termünk, segítünk, s ha nem lesz elég erőnk, akkor a szervezet elé tárjuk az vauét. Értitek, ugyebár?. Azért r* Tie F ír A»'1------***oÍC, hogy a vezeték nem fog látszani. Hiszen az épületet tartó alap sem látszik, s mi Petrissel mégis ihletetten raktuk le! Látjátok, nem ok nélkül hivatkoztam az elején a civilizációra. Ide nem jönnek lányok, hogy megcsodáljanak, de hát számít ez? Nekünk borotváltnak, nyirott- nak, tisztának kell lenni, mintha lányok is lennének itt. Magamról nem beszélek: én egészséges családi életet élek. A feleségem minőségi ellenőr a porcelángyárban. Rólatok van szó: gondoljátok meg, mert a ti lányaitok a közelben vannak. És tán szebb is így... Mit mondhatnék még? Magamról már beszéltem. A város ivóvizet vár, nekünk iparkodnunk kell a vezetékkel. Figyelmeztetlek hát: nehogy valamelyiktek az ismert jelszót kövesse, miszerint azért adott az isten lábat az embernek, hogy legyen mivel kerülnie a munkát. Ha éppen nem is fog látszani a mi munkánk, becsülettel kell dolgoznunk! Ez a gondolat hasson át, ez járja át a lelkünket, mint egy mélyen kanyargó vezeték! Senki ne lássa, s mi se csináljunk hangzatos ügyet a munkánkból. De végezzük el, hadd legyen az a vezeték a helyén, mert ez a rendeltetése! Hogy nem fog látszani? Hát számít az? Azért szépnek, jónak, tartósnak kell lennie! Ihletetten munkálkodjunk hát, mert fölötte vetések hullámzónak majd. és puhán belepi a hó... Fordította: Bálint Tibor. hát azt úgy csináljuk ... hát azt úgy csináljuk ... — Én válaszoltam helyetted ... — nevet most már a megszólított asszony is. És szinte véget nem érő mesé- lésbe kezdenek. Megfiatalodnak, s mint csitri diákok, úgy szólnak az iskolai csíny- tevései krőL — Azért tanulok ám, sőt még a párom is segít... Van olyan asszony köztünk, aki még az urát is beíratta az ezüstkalászos tanfolyamra és együtt jártak az előadásokra — magyarázkodik később zavartan Dezsőné. — Tehát ebben az évben tovább folytatják a tanulást mind a tizennyolcán? Akadémiai színvonalon — Természetesen — felelték szinte egyszerre. — Meg akarjuk szerezni az ezüstkalászos gazda címet. — Aztán van egy másik tervünk is. Tíz előadásból álló mezőgazdasági akadémiát akarunk szervezni, kizárólag nőknek. Úgy számítjuk, hogy a faluban lévő három termelőszövetkezetből biztos összejönne 15—20 olyan asszony, aki szívesen tanulna a kétéves mezőgazdasági akadémián. «— Nagy munkát vállalnak a tanulással... — nyilvánítottam véleménytj — Az Igaz. De a mi érdekünk is megkívánja, hogy tanuljunk. Aztán meg a szövetkezet vezetősége segít nekünk. Előadókat biztosít, tanszereket... és ha többet tudunk. nagyobb termést biztosítunk, többet keresünk. így van ez jól! Közben a ládák egyre teltek ... a kezek egy pillanatra sem nyugodtak meg, szállításra készítették elő a mosolygó, piros almákat. Varga Viktória Baranyó Sándor kiállítása Ma este a Szigligeti Színházban az első fel onás szünetében kiállítás nyílik. Baranyó Sándor, a Művésztelep kitűnő festője mutatja be legújabb alkotásait az érdeklődőknek. A kiállítást Oel- macher Anna, a neves műtörténész nyitja meg. Gácsi Mihály és Baranyó Sándor kiállítása után a többi szolnoki művész is kiállít, az egyes darabok bemutatói alkalmával. * A „Pesti emberek” iránt máris nagy az ■érdeklődés. Ezért a színház a megyei TIT szervezettel karöltve, november 3-án pénteken délután nyilvános vitát rendez a társulat klubjában Szolnokon, Kossuth tér 4. sz. alatt. A szolnoki 18—19 óráig 222 méter Keringő parádé. — Falusi híradó. — Ajándékműsor. — Hosszú szürke sáv az út... Riport. — Mozaikok innen- onnan. — Jászkunsági krónika. — Műsorzárás. TÖRÖK8ZENTMIKI ÓS1 MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁR német vagy angol, — esetleg francia nyelvtudású, műszaki dolgokban jártas tolmácsot alkalmazna meghatározott időtartamra. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesén, vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán.
