Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 20 Harmadszor kaszálják a herét... hi 1 »te*-..* *'• •- ^:*ai A tiszainokai Sza­badság Termelő­szövetkezet föld- jén vágja a herét Kalcsu Mihály traktoros. A 30 holdnyi területről levágott herét el­csépelik, s a mag­ját értékesítik a szövetkezetiek. Korábban már kétszer lekaszál­ták a bőven ter­mő, értékes zöld- takarmányt. Az ezüstkalászos gazda címért Tanul az asszonybrigád Öcsödön Egy kis fehér „Panni-robo- gó” volt az ismertetőjel. Ott állt a kerítésnek támasztva, csomagtartóján a falusi asz- szonyok jellegzetes „félolda­las” kosara. — No, itt van Doroginé. A motorja elárulja, — szólt Varga Béla területi agronó- mus, aki kísérőnek szegődött mellém, nehogy eltévedjek. Mert nagy ám az öcsödi Sza­badság Termelőszövetkezet határa, nem egykönnyen ta­lálja meg az ember az asz- szonybrigádot. Én pedig ha­laszthatatlanul találkozni akartam velük. Ügy okos­kodtunk, ahol Doroginé van, ott lesznek biztosan a többi asszonyok is. A szerencse útitársunk volt, mert valóban, a gyümölcsös­kertben együtt találtam az asszonybrigádot. Egyik ré­szük krumplit válogatott, egy másik csoport az ízes, piros Számvetés zárszámadás előtt az öcsödi Szabadság Tsz-ben Messze még az igazi zár­számadás; ám a jó gazda mindig szereti tudni, hánya­dán áll a bevétellel ás a ki­adással. Jó segítséget nyújt ehhez a pontosan vezetett kettős könyvvitel, aminővel az öcsödi Szabadság Tsz-ben is élnek. A közös gazdaság tavaly 22,80-as munkaegysé­get tervezett, s 16,30-ast fize­tett ki. A balsiker ellenére is merészen terveztek erre az évre; a nagyobb tervek sike­re érdekében pedig becsület­tel dolgoztak. — Ezért tartunk ma a ter­vezett 23,50 forintos munka­Mit tartalmaz háromszáz jelentés? A KGM-ben az idén első­ízben készült a gépipar egé­szét átfogó terv a gyártási módszerek tökéletesítésére, s a kísérlet szinte várakozáson felüli eredményeket hozott. A gépipar, valamennyi ágaza­tában utat törtek az új tech­nológiák, amelyeknek segít­ségével az idén — előzetes becslések szerint — több mint ötszázmillió forint értékű anyagot és munkaidőt takarí­tanak meg. A minisztérium iparigazga­tóságai előtt több mint háromszáz jelentés fekszik, amelyek a takarékossági in­tézkedésekről, a technológia korszerűsítésében elért ered­ményekről számolnak be. Az idei tapasztalatok alapján jö­vőre ismét előre akarnak ha­ladni a műszaki fejlesztés­ben. Az 1962-es műszaki ter­veknek máris többezer olyan pontját dolgozták ki, ame­lyek — ha megvalósulnak — újabb százmilliós megtakarí­tásokat eredményeznek a népgazdaság számára. (MTI) egység értéknél — szól Kar­sai József elnök. — S azért is, mert amit elvesztettünk a réven, azt igyekeztünk be­hozni a vámon. A „révpénz” rovására ír­ható elvesztett 600 000 forint; mivel a mák nem kelt ki a szárazságban. Ugyanazért a kukorica J00 000 forinttal hozott kevesebbet A jólművelt kapáslucerna, a Bezosztája, a len, a szilva azonban annyit adott hogy nem billen ki száz százalékos egyensúlyából a mérleg — ha csak kívánatos módon nem. 130—140 000 forint vár­ható még a terven felül ne­velt tény észüszőkből; sertés­eladásból mintegy negyed- millió. Az 1962-es tervekből any- nyit mond el Karsai elvtárs, hogy 50-ről 80 holdra növe­lik a kertészetet; 1500-ról 1900 holdra a búza vetéste­rületét; a pillangósokét 600- ról 900-ra gyarapítják. Talán-talán mintegy 400 hol­dat megjavítanak. Lényege­sen egyszerűsítik a gazdál­kodást: az ez évi 34-féle nö­vény helyett jövőre csak ki­lenc főnövényt termesztenek. Végre átadták A megyei tanács Építő- és Szerelőipari Vállalata befe­jezte a szandaszöllősi műve­lődési ház építését. Hétfőn megtörtént az épület műsza­ki átvétele a helyi, járási és megyei anács illetékeseinek jelenlétiben. Az áramellátás biztosított, s egy heten belül megfelelő helyükre kerülnek a színpad- technikai berendezések is. A művelődési ház ünnepélyes megnyitására novemberben kerül sor. A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR felvételre keres kereske­delemben lártas. nagy gyakorlattal rendelkező adminisztratív dolgozókat raktárvezetői és fo­lyamatos leltározói munkakörbe. Felveszünk továbbá mázoló és festő szakmunkásokat. Jelent­kezni lebet személyesen, vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán. Katedráról a termelőszövetkezetbe Váczy Sándor, a szolnoki Költői úti iskola biológia sza­kos tanára 25 éves pedagó­gusi pályafutás után most elhagyta a katedrát és az al­pári Búzakalász Termelőszö­vetkezetben főmezőgazdászi tisztséget vállalt. A sokolda­lúan képzett szakember szol­noki tanárkodása előtt a kecskeméti és a hevesi me­zőgazdasági technikumoknak volt az igazgatója. Elméleti és gyakorlati tapasztalatai­nak felhasználásával elsősor­ban a termelőszövetkezet szőlő- és gyümölcstermeszté­sét akarja fellendíteni. Vezetésével a szövetkezeti gazdák már hozzáfogtak mintegy 200 hold homok be­telepítéséhez. Az új szőlő- telepeket tervei alapján úgy alakítják ki, hogy azok a nagyüzemi módszereknek megfelelően géppel is mű- velhetők legyenek és szükség esetén az öntözést is alkal­mazni tudják. Váczy Sándor hatvan éves kora ellenére is fiatalos len­dülettel dolgozik a közös gazdaságban. Napi munkája mellett elvállalta a kiskun­félegyházi Mezőgazdasági Technikum AJ párra kihelye­zett első osztályának vezeté­sét Az első évfolyamon je­lenleg mintegy 25 szövetke­zeti gazdát tanít Szövetke­zetében a vele együtt dolgo­zó, volt két tanítványa, a fő­állattenyésztő és a növényter­mesztő agromómus segítségé­vel a tagság részére ezüst- kalászos tanfolyamot is szer­vez. Játékfilm Moszkva védelméről A moszkvai Corkij-film- studióban elkészült a „Ne­héz órában” című új játék­film, amely a második világ­háború esemény -írói szól. Rendezője Ilja Gurin. For­gatókönyvét Jevgenyij Gavri- lovics írta. A film a második világhá­ború egyik legdrámaibb epi­zódját, Moszkva 1941. évi őszi és téli védelmét mu­tatja be. Megalkotóit nem­csak az a vágy vezette, hogy a mozivásznon megelevenít­sék a múlt hősiességgel teli napjait, hanem az is, hogy az embereket figyelmeztessék a háború borzalmaira. (TASZSZ) almát szedte a fáról, s ládák­ba rakta. — Jó munkát! — köszön­tem rájuk. — Része legyen benne! — válaszolták az üdvözlésemre. — Látom, van munka bő­ven, elkelne a segítség! — Győzzük mi azért. — Mennyi almájuk termett az idén? — Olyan jó közepes a ter­més. Körülbelül 80—100 má­zsánk lesz... Aztán — a kis kövér, örök­mozgó Dezső Lajosné már kí­nálta is kóstolásra a legszebb almák egyikét. — Sikerült hasznosítanak már az idén az ezüstkalászos gazdatanfolyamon tanulta­kat? — kérdeztem. — Mert olyasfélét hallottam, hogy eb­ben a gazdaságban, a Szabad­ságban, szorgalmasan tanul­nak az asszonyok. — Részben — válaszolt a kérdésre Doroginé. — Mi a kertészeti tanfolyamra jár­tunk tizennyolcán, és amit eddig tanultunk, azt a gya­korlatban már hasznosítjuk is. — A gyümölcsfák telepíté­sénél, a talajelőkészítésnél hagytuk abba a tavasszal. Most novemberben, ha újra kezdjük, itt folytatjuk... — magyarázta Makó Istvánná. Az Idén sem hagyják abba — Könnyen megy a tanu­lás? ■— Már akinek — nevetett Dezsóné — nekem bizony a négy gyerek mellett nem könnyű a dolog. Emlékszel Doroginé — fordult a mellet­te állóhoz —, amikor felszó­lítottak, alig tudtam felelni, mindig azt mondtam, hogy Hány telepen dolgoztunk, Petris? Azt mondod, huszon­ötön. Hát persze, huszon­ötön. Es senki sem panasz­kodott ránk! Emberségesen bántunk a gépekkel, ember­ségesen bántunk az anyag­gal. Mert az a lényeges, hogy civilizált légy, bármi történik is. Bennünket nem soroltak a kullogok közé, rólunk nem írtak rosszat, és a nevünk sem szerepelt ott, ahol ez állt: „Elvtársak, mi a véleményetek, ha piszko­san hagyjátok a gépet, hol­nap vajon nem romlik-e el? S akkor mivel dolgoztok majd?" Most pedig megérkeztetek ti. Nem ismerlek bennete­ket, de látom az arcotok­ról, hogy értelmesek vagy­tok. Ma egyébként nem dol­gozunk, mert ünnep van, s a szakállatok miatt sem te­szek szemrehányást. De hol­nap, mire hozzáfogunk a vezetékhez, legyetek tiszták. Azt mondjátok, a mezőn dolgozunk. No és? Éppen itt vevödik észre, hogy ki civi­lizált és ki nem. A város­ban, tudom, ti sem jártok szurtosan. Mindezt azért mondom, mert úgy vélem, még zöldfülűek vagytok és tapasztalatlanok... Ne piety- kázzatok, értitek, s ne híze­legjetek. Ha azt akarod, hogy a figyelmem közép­pontjában légy, sohase kul­logj hátul, hane™ vergődj fel az élmunkások közé. Az sem árt, ha számon- tartjátok, mikor hibáztatok, mikor vétettetek a fegyelem ellen. Mi közös számlára dolgozunk, így hát elvárom, hogy mindeniketek élmun­kás legyen. A tettek számí­Vasile Rebreanu : FÖLDALATTI VEZETÉK tanak, nem pedig az üres locsogás. Az elmélet és a gyakorlat egy és ugyanaz le­gyen számotokra! Én különben 1950 körül vetődtem ide, s pár éve cso­portvezető vagyok. Petris tudja, őt nem most tüntet­ték ki először... Egyébként, nekünk itt érdekes munkánk akadt: bevezetjük a vizet a városba! Az emberek, úgy lehet, nem is gondolnak ve­lünk, nem fogják azt mon­dani, hogy nézd, a vizet, amelyből iszom, amelyben fürdőm, Petris, esetleg a má­sik vagy a harmadik vezette be. Aztán a mi vezetékünk nem is fog látszani. És aki itt elhalad, észre sem veszi, mert a föld alatt lesz; míg amazoknak az iparkodása, akik a tömbházaknál dolgoz­nak, ugyancsak megmutat­kozik. Mindazonáltal ne es­sünk tévedésbe. Ök is szép munkát végeznek, az igaz. így mondomi „szép mun­kát”, mivelhogy a mi veze­tékünk elrejtőzik a tekintet elől és senki nem fogja tud­ni, hogy Barbu vezette be a csapatával. De césőbb, ha földet hányunk rá, a parasz­tok beszántják majd, gabo­nát szórnak belé, s vetés hullámzik felette. Hát kell-e ennél több? Szerencsénkre, most szé­pecskén lehet dolgozni. Nincs árvíz, sem hideg, hogy fagy­jon, s jeget kelljen törnünk. Süppedékre, ingoványra sem panaszkodhatunk. De bármi­ként is adódjék, nekem ne jöjjetek elszontyolodva a munkába! Az ember, ha hoz­zákezd valamihez, jókedvű­en kell hozzákezdenie, úgy, hogy ne nyomja semmi a lelkét. Mi, Petrissel már a tömbházaknál is dolgoztunk. Mi nekifeszülünk, megvetjük a munka alapját. De hogyan feszülhetnél neki te, vagy a másik, ha csüggedt vagy? Még a cementet s a maltert is jó lélekkel kell leraknod. S ha távozol, munka után, hunyd be a szemed. Egy­szóval: ihletetten kell dol­goznod! Okvetlenül ihletetten kell dolgznod, ha hasonló mun­kához kezdesz! Es itt fon­tos feladatról van szó, ti pedig jegyezzétek meg: kö­zönyös ember csak jelenték­telen munkát végezhet. Ha a lelke rút, a munkája is rút lesz. Valami tompa, ér­des doloo kerül ki a keze alól. Lehet, hogy olykor fenn­akadtok valamin. No. hát elő vele! Mi rögtön ott ter­münk, segítünk, s ha nem lesz elég erőnk, akkor a szer­vezet elé tárjuk az vauét. Értitek, ugyebár?. Azért r* Tie F ír A»'1------***oÍC, hogy a vezeték nem fog lát­szani. Hiszen az épületet tartó alap sem látszik, s mi Petrissel mégis ihletetten raktuk le! Látjátok, nem ok nélkül hivatkoztam az elején a ci­vilizációra. Ide nem jönnek lányok, hogy megcsodálja­nak, de hát számít ez? Ne­künk borotváltnak, nyirott- nak, tisztának kell lenni, mintha lányok is lennének itt. Magamról nem beszélek: én egészséges családi életet élek. A feleségem minőségi ellenőr a porcelángyárban. Rólatok van szó: gondoljá­tok meg, mert a ti lányai­tok a közelben vannak. És tán szebb is így... Mit mondhatnék még? Magamról már beszéltem. A város ivóvizet vár, nekünk iparkodnunk kell a vezeték­kel. Figyelmeztetlek hát: ne­hogy valamelyiktek az ismert jelszót kövesse, miszerint azért adott az isten lábat az embernek, hogy legyen mi­vel kerülnie a munkát. Ha éppen nem is fog látszani a mi munkánk, becsülettel kell dolgoznunk! Ez a gondolat hasson át, ez járja át a lelkünket, mint egy mélyen kanyargó veze­ték! Senki ne lássa, s mi se csináljunk hangzatos ügyet a munkánkból. De végezzük el, hadd legyen az a vezeték a helyén, mert ez a rendeltetése! Hogy nem fog látszani? Hát számít az? Azért szép­nek, jónak, tartósnak kell lennie! Ihletetten munkál­kodjunk hát, mert fölötte vetések hullámzónak majd. és puhán belepi a hó... Fordította: Bálint Tibor. hát azt úgy csináljuk ... hát azt úgy csináljuk ... — Én válaszoltam helyet­ted ... — nevet most már a megszólított asszony is. És szinte véget nem érő mesé- lésbe kezdenek. Megfiatalod­nak, s mint csitri diákok, úgy szólnak az iskolai csíny- tevései krőL — Azért tanulok ám, sőt még a párom is segít... Van olyan asszony köztünk, aki még az urát is beíratta az ezüstkalászos tanfolyamra és együtt jártak az előadásokra — magyarázkodik később za­vartan Dezsőné. — Tehát ebben az évben tovább folytatják a tanulást mind a tizennyolcán? Akadémiai színvonalon — Természetesen — felel­ték szinte egyszerre. — Meg akarjuk szerezni az ezüstka­lászos gazda címet. — Aztán van egy másik tervünk is. Tíz előadásból ál­ló mezőgazdasági akadémiát akarunk szervezni, kizárólag nőknek. Úgy számítjuk, hogy a faluban lévő három terme­lőszövetkezetből biztos össze­jönne 15—20 olyan asszony, aki szívesen tanulna a két­éves mezőgazdasági akadé­mián. «— Nagy munkát vállalnak a tanulással... — nyilvání­tottam véleménytj — Az Igaz. De a mi érde­künk is megkívánja, hogy ta­nuljunk. Aztán meg a szö­vetkezet vezetősége segít ne­künk. Előadókat biztosít, tan­szereket... és ha többet tu­dunk. nagyobb termést bizto­sítunk, többet keresünk. így van ez jól! Közben a ládák egyre tel­tek ... a kezek egy pillanat­ra sem nyugodtak meg, szál­lításra készítették elő a mo­solygó, piros almákat. Varga Viktória Baranyó Sándor kiállítása Ma este a Szigligeti Szín­házban az első fel onás szü­netében kiállítás nyílik. Ba­ranyó Sándor, a Művésztelep kitűnő festője mutatja be legújabb alkotásait az érdek­lődőknek. A kiállítást Oel- macher Anna, a neves mű­történész nyitja meg. Gácsi Mihály és Baranyó Sándor kiállítása után a töb­bi szolnoki művész is kiállít, az egyes darabok bemutatói alkalmával. * A „Pesti emberek” iránt máris nagy az ■érdeklődés. Ezért a színház a megyei TIT szervezettel karöltve, november 3-án pénteken dél­után nyilvános vitát rendez a társulat klubjában Szolno­kon, Kossuth tér 4. sz. alatt. A szolnoki 18—19 óráig 222 méter Keringő parádé. — Falusi híradó. — Ajándékműsor. — Hosszú szürke sáv az út... Riport. — Mozaikok innen- onnan. — Jászkunsági króni­ka. — Műsorzárás. TÖRÖK8ZENTMIKI ÓS1 MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁR német vagy angol, — esetleg francia nyelvtu­dású, műszaki dolgok­ban jártas tolmácsot alkalmazna meghatározott idő­tartamra. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet sze­mélyesén, vagy írásban a vál­lalat munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom